Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0530.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0530.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23462.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Erkel Ferenc-színkör Gyulán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm

 

Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Csupán azok a pályatársai, kik vele valamikor egy társulatnál működtek, egytől-egyig már öreg színészek, ha Gyulán (megye) játszanak, szokták sírját felkeresni s jutalomjátékukhoz kapott virágokkal ékesíteni. Ezeknek a pályatársaknak sorai is azonban évről-évre ritkulnak. Magam is, aki halottak estéjén még egy-egy szerény koszorúval szoktam sírját jelölni, szintén éltem alkonyán vagyok. Nemsokára teljes feledés borítja majd örökálmát. Hadd emlékezzék meg legalább e szerény sorokban a Magyar Színművészeti Lexikon. (intézmény) (információ)  1888-ban (időpont) nagy és kedvezőtlen fordulat állott be a gyulai (megye) színészet krónikájában. A Korona-vendéglő, mint vendéglő, megszűnt, az épületből pénzügyigazgatósági hivatalt csináltak, az udvarán lévő arénát pedig tulajdonosa emiatt eladta Szalontára. (megye) Gyula (megye) színkör nélkül maradt. A város a Göndöcs-népkertben épített ugyan egy pavillont, amelynek termét tánc vígalmakon kívül színházi előadások tartására is szánták, de ez a helyiség erre a célra alkalmatlanabb, mint a hetvenes esztendők fedetlen színköre is volt. Ebben a teremben azután csak harmadrangú társulatok, másodrangúak már csak kényszerűségből játszottak, mert nem volt színpad, nem volt karzat, a nézőtér pedig, állóhelyeket is számítva, alig kétszáz ember befogadására képes. Ott tehát nem lehetett sem előadásokat, sem bevételt produkálni. Noha év­ről-évre jöttek társulatok, az igazgatók nem prosperáltak, a közönség érdeklődése a primitív előadások és kényszerűen primitív repertoár miatt a fagypont alá szállott. Nagy esemény volt, ha egy vasárnapi előadás 100 forint bruttó bevétellel járt, a hétköznapokon 30—40 forint se folyt be. Csakis szelvénybérlet és kedvezményes helyár szerepelt, ami valóságos megölője a vidéki színészetnek. Ez a vigasztalan állapot egy évtizednél tovább tartott, ezalatt az idő alatt a gyulai (megye) színészet lesüllyedt a kis mezővároskák alacsony színvonalára. 1901. (időpont) kora tavaszán levelet kaptam Krecsányitól, (személy) (információ)  aki akkor Szegeden (megye) direktorkodott, amelyben írja, hogy Békés Gyula (személy) (információ)  titkárját elküldi hozzám Gyulára, (megye) azzal a céllal, hogy amennyiben én azt jónak és kivihetőnek tartom, nyárára nem Marosvásárhelyre, (megye) ahol tavaly nagyon rossz saisonja volt, hanem Gyulára (megye) hozná társulatát. De miután a pavillon neki egyáltalán nem alkalmas, ő a maga költségén készíttetne egy, a fakereskedőktől kölcsönzendő, fából alkotandó s csupán egy saisonban használható arénát, amit azután lebontana.. Arra kér tehát, hogy eszközöljem ki a városnál, hogy egy ilyen faalkotmány felállításához szükséges és alkalmas telket adjon. Én nekem már évek óta furdalta. az agyamat egy aréna létesítése Gyulán. (megye) De ez elé az eszmém elé két igen súlyos akadály nehezült. Az egyik az, hogy a városnak rengeteg pénzébe került a pavillon építése, amely annak idejében, egyéni ellenzésemmel szemben ugyan, kifejezetten színházi célra is készült és a város emellett feleslegesnek tartotta ezen a címen új helyiség létesítését. A másik, nem kevésbé nehéz akadály pedig az, hogy a helyi intelligencia, mely ugyan szintén alkalmatlannak tartotta a pavillon termét, ha a színészet új hajlékáról van szó, téli kőszínház létesítésére vágyakozott. El kell ismernem, hogy ilyen felfogás nem csak Gyulán, (megye) hanem az ország igen sok városában nyilatkozott meg, sőt érvényesült is. A nyolcvanas, kilencvenes években ugyanis igen sok kisebb városban létesült téli színház. Ezt akarták Gyulán (megye) is. Én — ezzel szemben csaknem teljesen elszigetelten — évtizedekre terjedő tapasztalaton alapulólag, abban a nézetben voltam, hogy országos szemüvegen nézve, a magyar vidéki színészetnek egyik legnagyobb baja a túl sok téli színház és a megfelelő nyári állomások hiánya. Sőt ez a baj folyton fokozódik. Ahány új téli színház, ugyan­annyi újabb veszedelem. Egy-egy új gyenge téli színházzal megszűnik a téli színészetnek egyik volt kitűnő nyári állomása, így történt az ország számos kis városában. Gyula (megye) is, ha téli színháza lesz, csak harmadrangú társulat székhelye lehet, mondjuk, legfeljebb két-három hónapon át. Nyomorogni fognak benne, mert nem lesznek képesek a gyulai (megye) publikum erősen kifejlődött műigényeinek megközelítőleg is megfelelő előadásokat produkálni. Még olyan társulatok sem fognak benne játszani, mint most a pavillon termében. Nagyon sajnálatosnak tartottam, hogy a vidéki színészetnek ezt az egy legnagyobb baját: a mindig szaporodó téli s folyton fogyó nyári állomások veszedelmét, irányadó helyeken nem veszik kellőleg figyelembe s nem törekszenek azon változtatni. Hogy pedig egy város jó nyári színiállomás váljék, ennek mindenek fölött álló feltétele és kelléke: egy aréna, még pedig tágas színpaddal, megfelelő zsinórpadlással, bőséges nézőtérrel és különösen nagy karzattal. Ilyen arénának Gyulán (megye) létesítése — mint fentebb említem — már régóta motoszkált és most Krecsányi (személy) (információ)  levele után fantasztikus eszme fakadt az agyamban. Hogyan lehetne egy ilyen arénát államköltségen létesíteni? A Gyulára (megye) jövő Békés Gyula (személy) (információ)  titkárnak a város vezetősége kijelölt a Göndöcs-nép-kertben a pavillonnal szemben fekvőleg egy teret azzal, hogy Krecsányi (személy) (információ)  akár ideiglenes, akár végleges színkört építhet magának. Békés, (személy) (információ)  megbízatásához képest, egy fakereskedővel meg is állapodott, hogy egy saisonra kölcsön fát adjanak, a bódét pedig — mint monda — Czigler (személy) díszletmesterük fogja felállítani. szin_I.0530.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Erkel Ferenc-színkör Gyulán címszóvég 23462 Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Csupán azok a pályatársai, kik vele valamikor egy társulatnál működtek, egytől-egyig már öreg színészek, ha Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy játszanak, szokták sírját felkeresni s jutalomjátékukhoz kapott virágokkal ékesíteni. Ezeknek a pályatársaknak sorai is azonban évről-évre ritkulnak. Magam is, aki halottak estéjén még egy-egy szerény koszorúval szoktam sírját jelölni, szintén éltem alkonyán vagyok. Nemsokára teljes feledés borítja majd örökálmát. Hadd emlékezzék meg legalább e szerény sorokban a Magyar Színművészeti Lexikon. yintezmenyy magyar színművészeti lexikon yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színművészeti yintezmenyy lexikon yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1888-ban nagy xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 és kedvezőtlen fordulat állott be a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színészet krónikájában. A Korona-vendéglő, mint vendéglő, megszűnt, az épületből pénzügyigazgatósági hivatalt csináltak, az udvarán lévő arénát pedig tulajdonosa emiatt eladta Szalontára. ytelepulesy szalonta ytelepulesy Szalontá ymegyey bihar megye ykodvegy Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy színkör nélkül maradt. A város a Göndöcs-népkertben épített ugyan egy pavillont, amelynek termét tánc vígalmakon kívül színházi előadások tartására is szánták, de ez a helyiség erre a célra alkalmatlanabb, mint a hetvenes esztendők fedetlen színköre is volt. Ebben a teremben azután csak harmadrangú társulatok, másodrangúak már csak kényszerűségből játszottak, mert nem volt színpad, nem volt karzat, a nézőtér pedig, állóhelyeket is számítva, alig kétszáz ember befogadására képes. Ott tehát nem lehetett sem előadásokat, sem bevételt produkálni. Noha év­ről-évre jöttek társulatok, az igazgatók nem prosperáltak, a közönség érdeklődése a primitív előadások és kényszerűen primitív repertoár miatt a fagypont alá szállott. Nagy esemény volt, ha egy vasárnapi előadás 100 forint bruttó bevétellel járt, a hétköznapokon 30—40 forint se folyt be. Csakis szelvénybérlet és kedvezményes helyár szerepelt, ami valóságos megölője a vidéki színészetnek. Ez a vigasztalan állapot egy évtizednél tovább tartott, ezalatt az idő alatt a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színészet lesüllyedt a kis mezővároskák alacsony színvonalára. 1901. xevtizedx 1905 kora xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 tavaszán levelet kaptam Krecsányitól, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy aki akkor Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy direktorkodott, amelyben írja, hogy Békés Gyula yszemelynevy békés gyula yszemelynevy Békés Gyula yszemelynevy békés yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Békés yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy titkárját elküldi hozzám Gyulára, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy azzal a céllal, hogy amennyiben én azt jónak és kivihetőnek tartom, nyárára nem Marosvásárhelyre, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy ahol tavaly nagyon rossz saisonja volt, hanem Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy hozná társulatát. De miután a pavillon neki egyáltalán nem alkalmas, ő a maga költségén készíttetne egy, a fakereskedőktől kölcsönzendő, fából alkotandó s csupán egy saisonban használható arénát, amit azután lebontana.. Arra kér tehát, hogy eszközöljem ki a városnál, hogy egy ilyen faalkotmány felállításához szükséges és alkalmas telket adjon. Én nekem már évek óta furdalta. az agyamat egy aréna létesítése Gyulán. ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy De ez elé az eszmém elé két igen súlyos akadály nehezült. Az egyik az, hogy a városnak rengeteg pénzébe került a pavillon építése, amely annak idejében, egyéni ellenzésemmel szemben ugyan, kifejezetten színházi célra is készült és a város emellett feleslegesnek tartotta ezen a címen új helyiség létesítését. A másik, nem kevésbé nehéz akadály pedig az, hogy a helyi intelligencia, mely ugyan szintén alkalmatlannak tartotta a pavillon termét, ha a színészet új hajlékáról van szó, téli kőszínház létesítésére vágyakozott. El kell ismernem, hogy ilyen felfogás nem csak Gyulán, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy hanem az ország igen sok városában nyilatkozott meg, sőt érvényesült is. A nyolcvanas, kilencvenes években ugyanis igen sok kisebb városban létesült téli színház. Ezt akarták Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy is. Én — ezzel szemben csaknem teljesen elszigetelten — évtizedekre terjedő tapasztalaton alapulólag, abban a nézetben voltam, hogy országos szemüvegen nézve, a magyar vidéki színészetnek egyik legnagyobb baja a túl sok téli színház és a megfelelő nyári állomások hiánya. Sőt ez a baj folyton fokozódik. Ahány új téli színház, ugyan­annyi újabb veszedelem. Egy-egy új gyenge téli színházzal megszűnik a téli színészetnek egyik volt kitűnő nyári állomása, így történt az ország számos kis városában. Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy is, ha téli színháza lesz, csak harmadrangú társulat székhelye lehet, mondjuk, legfeljebb két-három hónapon át. Nyomorogni fognak benne, mert nem lesznek képesek a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy publikum erősen kifejlődött műigényeinek megközelítőleg is megfelelő előadásokat produkálni. Még olyan társulatok sem fognak benne játszani, mint most a pavillon termében. Nagyon sajnálatosnak tartottam, hogy a vidéki színészetnek ezt az egy legnagyobb baját: a mindig szaporodó téli s folyton fogyó nyári állomások veszedelmét, irányadó helyeken nem veszik kellőleg figyelembe s nem törekszenek azon változtatni. Hogy pedig egy város jó nyári színiállomás váljék, ennek mindenek fölött álló feltétele és kelléke: egy aréna, még pedig tágas színpaddal, megfelelő zsinórpadlással, bőséges nézőtérrel és különösen nagy karzattal. Ilyen arénának Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy létesítése — mint fentebb említem — már régóta motoszkált és most Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy levele után fantasztikus eszme fakadt az agyamban. Hogyan lehetne egy ilyen arénát államköltségen létesíteni? A Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy jövő Békés Gyula yszemelynevy békés gyula yszemelynevy Békés Gyula yszemelynevy békés yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Békés yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy titkárnak a város vezetősége kijelölt a Göndöcs-nép-kertben a pavillonnal szemben fekvőleg egy teret azzal, hogy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy akár ideiglenes, akár végleges színkört építhet magának. Békés, yszemelynevy békés yszemelynevy Békés yszemelynevy békés yszemelynevy yszemelynevy Békés yszemelynevy ykodvegy megbízatásához képest, egy fakereskedővel meg is állapodott, hogy egy saisonra kölcsön fát adjanak, a bódét pedig — mint monda — Czigler yszemelynevy czigler yszemelynevy Czigler yszemelynevy czigler yszemelynevy yszemelynevy Czigler yszemelynevy ykodvegy díszletmesterük fogja felállítani. szin_I.0530.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0530.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0530.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23462.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Erkel Ferenc-színkör Gyulán

Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Csupán azok a pályatársai, kik vele valamikor egy társulatnál működtek, egytől-egyig már öreg színészek, ha Gyulán játszanak, szokták sírját felkeresni s jutalomjátékukhoz kapott virágokkal ékesíteni. Ezeknek a pályatársaknak sorai is azonban évről-évre ritkulnak. Magam is, aki halottak estéjén még egy-egy szerény koszorúval szoktam sírját jelölni, szintén éltem alkonyán vagyok. Nemsokára teljes feledés borítja majd örökálmát. Hadd emlékezzék meg legalább e szerény sorokban a Magyar Színművészeti Lexikon. 1888-ban nagy és kedvezőtlen fordulat állott be a gyulai színészet krónikájában. A Korona-vendéglő, mint vendéglő, megszűnt, az épületből pénzügyigazgatósági hivatalt csináltak, az udvarán lévő arénát pedig tulajdonosa emiatt eladta Szalontára. Gyula színkör nélkül maradt. A város a Göndöcs-népkertben épített ugyan egy pavillont, amelynek termét tánc vígalmakon kívül színházi előadások tartására is szánták, de ez a helyiség erre a célra alkalmatlanabb, mint a hetvenes esztendők fedetlen színköre is volt. Ebben a teremben azután csak harmadrangú társulatok, másodrangúak már csak kényszerűségből játszottak, mert nem volt színpad, nem volt karzat, a nézőtér pedig, állóhelyeket is számítva, alig kétszáz ember befogadására képes. Ott tehát nem lehetett sem előadásokat, sem bevételt produkálni. Noha év­ről-évre jöttek társulatok, az igazgatók nem prosperáltak, a közönség érdeklődése a primitív előadások és kényszerűen primitív repertoár miatt a fagypont alá szállott. Nagy esemény volt, ha egy vasárnapi előadás 100 forint bruttó bevétellel járt, a hétköznapokon 30—40 forint se folyt be. Csakis szelvénybérlet és kedvezményes helyár szerepelt, ami valóságos megölője a vidéki színészetnek. Ez a vigasztalan állapot egy évtizednél tovább tartott, ezalatt az idő alatt a gyulai színészet lesüllyedt a kis mezővároskák alacsony színvonalára. 1901. kora tavaszán levelet kaptam Krecsányitól, aki akkor Szegeden direktorkodott, amelyben írja, hogy Békés Gyula titkárját elküldi hozzám Gyulára, azzal a céllal, hogy amennyiben én azt jónak és kivihetőnek tartom, nyárára nem Marosvásárhelyre, ahol tavaly nagyon rossz saisonja volt, hanem Gyulára hozná társulatát. De miután a pavillon neki egyáltalán nem alkalmas, ő a maga költségén készíttetne egy, a fakereskedőktől kölcsönzendő, fából alkotandó s csupán egy saisonban használható arénát, amit azután lebontana.. Arra kér tehát, hogy eszközöljem ki a városnál, hogy egy ilyen faalkotmány felállításához szükséges és alkalmas telket adjon. Én nekem már évek óta furdalta. az agyamat egy aréna létesítése Gyulán. De ez elé az eszmém elé két igen súlyos akadály nehezült. Az egyik az, hogy a városnak rengeteg pénzébe került a pavillon építése, amely annak idejében, egyéni ellenzésemmel szemben ugyan, kifejezetten színházi célra is készült és a város emellett feleslegesnek tartotta ezen a címen új helyiség létesítését. A másik, nem kevésbé nehéz akadály pedig az, hogy a helyi intelligencia, mely ugyan szintén alkalmatlannak tartotta a pavillon termét, ha a színészet új hajlékáról van szó, téli kőszínház létesítésére vágyakozott. El kell ismernem, hogy ilyen felfogás nem csak Gyulán, hanem az ország igen sok városában nyilatkozott meg, sőt érvényesült is. A nyolcvanas, kilencvenes években ugyanis igen sok kisebb városban létesült téli színház. Ezt akarták Gyulán is. Én — ezzel szemben csaknem teljesen elszigetelten — évtizedekre terjedő tapasztalaton alapulólag, abban a nézetben voltam, hogy országos szemüvegen nézve, a magyar vidéki színészetnek egyik legnagyobb baja a túl sok téli színház és a megfelelő nyári állomások hiánya. Sőt ez a baj folyton fokozódik. Ahány új téli színház, ugyan­annyi újabb veszedelem. Egy-egy új gyenge téli színházzal megszűnik a téli színészetnek egyik volt kitűnő nyári állomása, így történt az ország számos kis városában. Gyula is, ha téli színháza lesz, csak harmadrangú társulat székhelye lehet, mondjuk, legfeljebb két-három hónapon át. Nyomorogni fognak benne, mert nem lesznek képesek a gyulai publikum erősen kifejlődött műigényeinek megközelítőleg is megfelelő előadásokat produkálni. Még olyan társulatok sem fognak benne játszani, mint most a pavillon termében. Nagyon sajnálatosnak tartottam, hogy a vidéki színészetnek ezt az egy legnagyobb baját: a mindig szaporodó téli s folyton fogyó nyári állomások veszedelmét, irányadó helyeken nem veszik kellőleg figyelembe s nem törekszenek azon változtatni. Hogy pedig egy város jó nyári színiállomás váljék, ennek mindenek fölött álló feltétele és kelléke: egy aréna, még pedig tágas színpaddal, megfelelő zsinórpadlással, bőséges nézőtérrel és különösen nagy karzattal. Ilyen arénának Gyulán létesítése — mint fentebb említem — már régóta motoszkált és most Krecsányi levele után fantasztikus eszme fakadt az agyamban. Hogyan lehetne egy ilyen arénát államköltségen létesíteni? A Gyulára jövő Békés Gyula titkárnak a város vezetősége kijelölt a Göndöcs-nép-kertben a pavillonnal szemben fekvőleg egy teret azzal, hogy Krecsányi akár ideiglenes, akár végleges színkört építhet magának. Békés, megbízatásához képest, egy fakereskedővel meg is állapodott, hogy egy saisonra kölcsön fát adjanak, a bódét pedig — mint monda — Czigler díszletmesterük fogja felállítani. szin_I.0530.pdf I