Címszó: Erkel Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0539.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0539.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23474.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Erkel Sándor

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm

 

Szócikk: Erkel Sándor karmester, Erkel Ferenc (személy) (információ)  negyedik fia, sz. Pesten, (Budapest) 1846. (időpont) jan. 2-án, megh. 1900. nov. 14-én, u. o. Atyja már gyermekkorában észlelvén rendkívüli zenei tehetségét, annak kifejlesztésére a legnagyobb gondot fordította. Rövid idő I alatt bámulatos előhaladást is tett, úgy a gyakorlati zongorajátékban, mint a zeneelméletben. Hogy teljes kiképzést nyerjen a zene-tudományban, Mosonyi Mihály (személy) (információ)  vezetése alá adta, ki nem is győzte kiemelni hirtelen felfogását s beható képességét. S azután atyja magához vette a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  zenekarába, hol 1861—74-ig (időpont) működött mint az üstdob kezelője. Önszorgalma által a zongorán kívül több más hangszer kezelését is elsajátította. így a többek közt 1861-ben, (időpont) mikor a »Bánk bán« (cím) (információ)  színrekerült, amelyben Erkel Ferenc (személy) (információ)  legelőször alkalmazta önállóan a cimbalom hangszert, Sándor rövid idő alatt megtanulta az obligát szólamokat s e hangszer első bemutatója lett a színháznál. 1874-ben (időpont) a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  kartanítói állást foglalt el. 1875-ben, (időpont) midőn atyja az országos zeneakadémia igazgatói állását elfoglalta, első karnagynak, Richter János (személy) (információ)  távozása után pedig egyszersmind operai igazgatónak is kineveztetett, maga Richter (személy) (információ)  ajánlatára. Mint ilyen ment át az új Operaházba, (intézmény) (információ)  hol azonban 1888-ban (időpont) lemondott az igazgatósági teendőkről s csak mint első karnagy működött. Mint zeneköltő is több irányban magára vonta a közfigyelmet. Magyar Nyitánya, (cím) (információ)  Csobánc (cím) dalműve, mint eredeti nagyobbszabású termékek, gazdag költői érről tanúskodnak: A magyar férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. 1896. (időpont) júl. 10-én kinevezték az Operaház (intézmény) (információ)  zenei főigazgatójává. Sírkőleleplezése 1905. (időpont) okt. 30-án volt. Az emlék Róna József (személy) (információ)  alkotása, az architektúrája Márkus Géza (személy) (információ)  műve. —: Neje: Tannemé Szabó Róza. (személy) (L. o.) szin_I.0539.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Erkel Sándor címszóvég 23474 Szócikk: Erkel Sándor karmester, Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy negyedik fia, sz. Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1846. jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 2-án, megh. 1900. nov. 14-én, u. o. Atyja már gyermekkorában észlelvén rendkívüli zenei tehetségét, annak kifejlesztésére a legnagyobb gondot fordította. Rövid idő I alatt bámulatos előhaladást is tett, úgy a gyakorlati zongorajátékban, mint a zeneelméletben. Hogy teljes kiképzést nyerjen a zene-tudományban, Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy vezetése alá adta, ki nem is győzte kiemelni hirtelen felfogását s beható képességét. S azután atyja magához vette a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy zenekarába, hol 1861—74-ig xevtizedx 1865 működött mint az üstdob kezelője. Önszorgalma által a zongorán kívül több más hangszer kezelését is elsajátította. így a többek közt 1861-ben, mikor xtalanevtizedx 1875 a »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy színrekerült, amelyben Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy legelőször alkalmazta önállóan a cimbalom hangszert, Sándor rövid idő alatt megtanulta az obligát szólamokat s e hangszer első bemutatója lett a színháznál. 1874-ben xevtizedx 1875 a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kartanítói állást foglalt el. 1875-ben, midőn xtalanevtizedx 1885 atyja az országos zeneakadémia igazgatói állását elfoglalta, első karnagynak, Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy távozása után pedig egyszersmind operai igazgatónak is kineveztetett, maga Richter yszemelynevy richter yszemelynevy Richter yszemelynevy richter yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy ykodvegy ajánlatára. Mint ilyen ment át az új Operaházba, yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy hol azonban 1888-ban xevtizedx 1885 lemondott xtalanevtizedx 1895 az igazgatósági teendőkről s csak mint első karnagy működött. Mint zeneköltő is több irányban magára vonta a közfigyelmet. Magyar Nyitánya, ycimy magyar nyitány ycimy Magyar Nyitány ycimy magyar ycimy nyitány ycimy ycimy Magyar ycimy Nyitány ycimy ykodvegy Csobánc ycimy csobánc ycimy Csobánc ycimy csobánc ycimy ycimy Csobánc ycimy ykodvegy dalműve, mint eredeti nagyobbszabású termékek, gazdag költői érről tanúskodnak: A magyar férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. 1896. xevtizedx 1895 júl. xtalanevtizedx 1905 10-én kinevezték az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy zenei főigazgatójává. Sírkőleleplezése 1905. xevtizedx 1905 okt. 30-án volt. Az emlék Róna József yszemelynevy róna józsef yszemelynevy Róna József yszemelynevy róna yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Róna yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy alkotása, az architektúrája Márkus Géza yszemelynevy márkus géza yszemelynevy Márkus Géza yszemelynevy márkus yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy műve. —: Neje: Tannemé Szabó Róza. yszemelynevy tannemé szabó róza yszemelynevy Tannemé Szabó Róza yszemelynevy tannemé yszemelynevy szabó yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Tannemé yszemelynevy Szabó yszemelynevy Róza yszemel (L. o.) szin_I.0539.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Erkel Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0539.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0539.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23474.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Erkel Sándor

Szócikk: Erkel Sándor karmester, Erkel Ferenc negyedik fia, sz. Pesten, 1846. jan. 2-án, megh. 1900. nov. 14-én, u. o. Atyja már gyermekkorában észlelvén rendkívüli zenei tehetségét, annak kifejlesztésére a legnagyobb gondot fordította. Rövid idő I alatt bámulatos előhaladást is tett, úgy a gyakorlati zongorajátékban, mint a zeneelméletben. Hogy teljes kiképzést nyerjen a zene-tudományban, Mosonyi Mihály vezetése alá adta, ki nem is győzte kiemelni hirtelen felfogását s beható képességét. S azután atyja magához vette a Nemzeti Színház zenekarába, hol 1861—74-ig működött mint az üstdob kezelője. Önszorgalma által a zongorán kívül több más hangszer kezelését is elsajátította. így a többek közt 1861-ben, mikor a »Bánk bán« színrekerült, amelyben Erkel Ferenc legelőször alkalmazta önállóan a cimbalom hangszert, Sándor rövid idő alatt megtanulta az obligát szólamokat s e hangszer első bemutatója lett a színháznál. 1874-ben a Nemzeti Színháznál kartanítói állást foglalt el. 1875-ben, midőn atyja az országos zeneakadémia igazgatói állását elfoglalta, első karnagynak, Richter János távozása után pedig egyszersmind operai igazgatónak is kineveztetett, maga Richter ajánlatára. Mint ilyen ment át az új Operaházba, hol azonban 1888-ban lemondott az igazgatósági teendőkről s csak mint első karnagy működött. Mint zeneköltő is több irányban magára vonta a közfigyelmet. Magyar Nyitánya, Csobánc dalműve, mint eredeti nagyobbszabású termékek, gazdag költői érről tanúskodnak: A magyar férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. 1896. júl. 10-én kinevezték az Operaház zenei főigazgatójává. Sírkőleleplezése 1905. okt. 30-án volt. Az emlék Róna József alkotása, az architektúrája Márkus Géza műve. —: Neje: Tannemé Szabó Róza. (L. o.) szin_I.0539.pdf I