Címszó: Eső - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0545.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0545.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23514.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Eső
Szócikk: Eső Színpadon az esőt látható és hallható
formában lehet bemutatni. Látható módon úgy eszközlik, hogy egy villanyernyővel
felszerelt gépezetet, mely gömbölyű koronggal van ellátva, forgásba hoznak oly módon,
hogy azon egy üveglap körforgást ír le, melyen előre befestett esőcseppek vannak
sötét pontokkal ellátva. Ezt a gépezetet hátulról szokás megvilágítani s úgy vetítik
a fényt a sima horizontra. Hogy hatásossá tegyék a produkciót, lehet lassú esést
imitálni, lehet záporesőt, sőt viharesőt is rögtönözni. Lehet azonban valódi esőt
is produkálni a színpadon, oly módon, hogy a víztartályt, amelynek szerkezete a
csigaszínpadon van, megeresztik, mire az egész színpadot elönti a víz. Hallhatóvá
úgy csinálják az esőzést, hogy 1 méter átmérőjű, vagy esetleg ennél is nagyobb,
belül üres, kerekes gépet mozgásba hoznak, melyben egy fél centiméter nagyságú háromszögletes
bordák vannak beerősítve; ebbe az üregbe körülbelül két maréknyi száraz borsót és
kevés ólomserétet helyeznek és ekkor forgásba hozzák a gépezetet. Az egyenletes
lassú forgatással a lassú eső kopogását lehet imitálni, ha pedig fokozni akarják
az erősséget, akkor gyorsabb tempóban kell kezelni a gép fogantyúját. Az esőgép
feltalálója Stehle Károly (személy) udv.
tanácsos, megh. 1912. okt. 5-én, Münchenben, (ország) ahol
az udv. színházi intendatura irodafőnöke volt. szin_I.0545.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Eső címszóvég 23514 Szócikk: Eső Színpadon
az esőt látható és hallható formában lehet bemutatni. Látható módon úgy eszközlik,
hogy egy villanyernyővel felszerelt gépezetet, mely gömbölyű koronggal van ellátva,
forgásba hoznak oly módon, hogy azon egy üveglap körforgást ír le, melyen előre
befestett esőcseppek vannak sötét pontokkal ellátva. Ezt a gépezetet hátulról szokás
megvilágítani s úgy vetítik a fényt a sima horizontra. Hogy hatásossá tegyék a produkciót,
lehet lassú esést imitálni, lehet záporesőt, sőt viharesőt is rögtönözni. Lehet
azonban valódi esőt is produkálni a színpadon, oly módon, hogy a víztartályt, amelynek
szerkezete a csigaszínpadon van, megeresztik, mire az egész színpadot elönti a víz.
Hallhatóvá úgy csinálják az esőzést, hogy 1 méter átmérőjű, vagy esetleg ennél is
nagyobb, belül üres, kerekes gépet mozgásba hoznak, melyben egy fél centiméter nagyságú
háromszögletes bordák vannak beerősítve; ebbe az üregbe körülbelül két maréknyi
száraz borsót és kevés ólomserétet helyeznek és ekkor forgásba hozzák a gépezetet.
Az egyenletes lassú forgatással a lassú eső kopogását lehet imitálni, ha pedig fokozni
akarják az erősséget, akkor gyorsabb tempóban kell kezelni a gép fogantyúját. Az
esőgép feltalálója Stehle Károly yszemelynevy stehle károly yszemelynevy Stehle
Károly yszemelynevy stehle yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Stehle
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy udv. tanácsos, megh. 1912. okt. 5-én,
Münchenben, ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország
ykodvegy ahol az udv. színházi intendatura irodafőnöke volt. szin_I.0545.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Eső - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0545.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0545.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23514.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Eső
Szócikk: Eső Színpadon az esőt látható és hallható
formában lehet bemutatni. Látható módon úgy eszközlik, hogy egy villanyernyővel
felszerelt gépezetet, mely gömbölyű koronggal van ellátva, forgásba hoznak oly módon,
hogy azon egy üveglap körforgást ír le, melyen előre befestett esőcseppek vannak
sötét pontokkal ellátva. Ezt a gépezetet hátulról szokás megvilágítani s úgy vetítik
a fényt a sima horizontra. Hogy hatásossá tegyék a produkciót, lehet lassú esést
imitálni, lehet záporesőt, sőt viharesőt is rögtönözni. Lehet azonban valódi esőt
is produkálni a színpadon, oly módon, hogy a víztartályt, amelynek szerkezete a
csigaszínpadon van, megeresztik, mire az egész színpadot elönti a víz. Hallhatóvá
úgy csinálják az esőzést, hogy 1 méter átmérőjű, vagy esetleg ennél is nagyobb,
belül üres, kerekes gépet mozgásba hoznak, melyben egy fél centiméter nagyságú háromszögletes
bordák vannak beerősítve; ebbe az üregbe körülbelül két maréknyi száraz borsót és
kevés ólomserétet helyeznek és ekkor forgásba hozzák a gépezetet. Az egyenletes
lassú forgatással a lassú eső kopogását lehet imitálni, ha pedig fokozni akarják
az erősséget, akkor gyorsabb tempóban kell kezelni a gép fogantyúját. Az esőgép
feltalálója Stehle Károly udv. tanácsos, megh. 1912. okt. 5-én, Münchenben, ahol
az udv. színházi intendatura irodafőnöke volt. szin_I.0545.pdf I
