Címszó: Esztergomi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23537.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Esztergomi
színészet
Szócikk: Esztergomi színészet A színészet emlékei
1828-ra (időpont)
vezethetők vissza, amikor az első társulat (a székesfehérvári) (megye) itt játszott.
Első előadásul a »Tudálékos« (cím) c. darab
került színre a régi Sas-szállóban, a városi írások azonban erről nem emlékeznek
meg. 1834-ben (időpont) Fekete
Gábor (személy)
(információ)
társulata játszik itt. 1836-ban (időpont) találunk
említést arról, hogy a tanács egy német (nemzetiség)
(információ)
társulat játszási kérelmét elutasítván, az
akkor még vegyes ajkú lakosság fényes tanújelét adta erős magyar érzésének. Kuriózumként
említhetjük meg, hogy a helybeli nagyságok aposztrofálását mily szigorúan szabályozták:
1839-ben (időpont)
Tóth János (személy)
(információ)
társulatának egyik tagja, Kiss (személy) (információ)
nevű színész, előadás közben az egyik jelenlevő
cigányprímást, »nyilván pajkosságból«, vonatkozásba hozta a hercegprímással. A színészt
a tanács bezáratta, az igazgatót pedig a további játszástól eltiltotta. Ebben az
időben folyt a nagy harc a pesti (Budapest)
külön magyar színház létesítéséért, melynek anyagi támogatására a törvényhatóságokat
a felsőbbség kötelezte. A városra, Kovácsi pusztával együtt, cca 650 frt esett,
mely összeg előteremtése gondot okozott, minthogy az 1830-iki (időpont) árvíz
okozta súlyos válságot is nyögte még a város. A 40-es években ide zarándokló színészek
tanyája a Sas-szálló. Itt játszik 1845-ben (időpont) Chiabay
Pál. (személy)
(információ)
1847. (időpont) telén
Bács Károly (személy)
(információ)
társulata a »Magyar Király« vendéglőben működik.
A Bach-korszakban (személy) (információ)
minden szünetel és csak a 60-as évek enyhülete
kelti életre színészetünket is. 1859-ben (időpont) Kocsisovszky
Jusztin (személy)
(információ)
társulata keresi fel a várost. Tagjai: Ligeti,
(személy)
(információ)
Kovács, (személy) (információ)
Kocsisovszkyné, (személy) Tóth
Lujza, (személy)
(információ)
Kovács Róza, (személy) (információ)
Hubayné, (személy) Gönczi,
(személy)
(információ)
Zombori, (személy) (információ)
Dráguss, (személy) Tiszti,
(személy)
Kétszeryné. (személy)
1864-ben (időpont)
Erdélyi Sándor (személy) (információ)
játszott. A színtársulat egyik évben fabódéban,
másik évben táncteremben játszott; újabban a Fürdő Szállodában (intézmény)
épített kis színpadon játszik. Jelenleg Miklóssy Imre (személy) (információ)
színikerületéhez tartozik Esztergom (megye) városa.
A város anyagi tekintetben alig tud valamit juttatni a színészetnek, mert különböző
új közművek létesítése által nagyon igénybe van véve s így legtöbbször csupán a
20%-os vígalmi adónak elengedése által támogatja a társulatot. Remélhető azonban,
hogy megépül az új, állandó kőszínház, mely azután lehetővé teszi majd, hogy egész
évben legyen a városnak színtársulata. szin_I.0552.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Esztergomi színészet címszóvég 23537 Szócikk:
Esztergomi színészet A színészet emlékei 1828-ra vezethetők xtalanevtizedx 1835
vissza, amikor az első társulat (a székesfehérvári) ytelepulesy székesfehérvár
ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy itt játszott. Első előadásul
a »Tudálékos« ycimy tudálékos ycimy Tudálékos ycimy tudálékos ycimy ycimy
Tudálékos ycimy ykodvegy c. darab került színre a régi Sas-szállóban, a városi írások
azonban erről nem emlékeznek meg. 1834-ben xevtizedx 1835 Fekete Gábor yszemelynevy
fekete gábor yszemelynevy Fekete Gábor yszemelynevy fekete yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy társulata
játszik itt. 1836-ban találunk említést arról, hogy a tanács egy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy társulat játszási kérelmét elutasítván, az akkor még vegyes
ajkú lakosság fényes tanújelét adta erős magyar érzésének. Kuriózumként említhetjük
meg, hogy a helybeli nagyságok aposztrofálását mily szigorúan szabályozták: 1839-ben
Tóth János yszemelynevy tóth jános yszemelynevy Tóth János yszemelynevy tóth
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy társulatának egyik tagja, Kiss yszemelynevy kiss
yszemelynevy Kiss yszemelynevy kiss yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy
ykodvegy nevű színész, előadás közben az egyik jelenlevő cigányprímást, »nyilván
pajkosságból«, vonatkozásba hozta a hercegprímással. A színészt a tanács bezáratta,
az igazgatót pedig a további játszástól eltiltotta. Ebben az időben folyt a nagy
harc a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy külön magyar
színház létesítéséért, melynek anyagi támogatására a törvényhatóságokat a felsőbbség
kötelezte. A városra, Kovácsi pusztával együtt, cca 650 frt esett, mely összeg előteremtése
gondot okozott, minthogy az 1830-iki árvíz xtalanevtizedx 1845 okozta súlyos válságot
is nyögte még a város. A 40-es években ide zarándokló színészek tanyája a Sas-szálló.
Itt játszik 1845-ben xevtizedx 1845 Chiabay Pál. yszemelynevy chiabay pál
yszemelynevy Chiabay Pál yszemelynevy chiabay yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Chiabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1847. telén xtalanevtizedx
1855 Bács Károly yszemelynevy bács károly yszemelynevy Bács Károly yszemelynevy
bács yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bács yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy társulata a »Magyar Király« vendéglőben működik. A Bach-korszakban
yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy
Bach yszemelynevy ykodvegy minden szünetel és csak a 60-as évek enyhülete kelti
életre színészetünket is. 1859-ben xevtizedx 1855 Kocsisovszky xtalanevtizedx
1865 Jusztin yszemelynevy kocsisovszky jusztin yszemelynevy Kocsisovszky
Jusztin yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy
yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy társulata keresi
fel a várost. Tagjai: Ligeti, yszemelynevy ligeti yszemelynevy Ligeti
yszemelynevy ligeti yszemelynevy yszemelynevy Ligeti yszemelynevy ykodvegy Kovács,
yszemelynevy kovács yszemelynevy Kovács yszemelynevy kovács yszemelynevy
yszemelynevy Kovács yszemelynevy ykodvegy Kocsisovszkyné, yszemelynevy
kocsisovszkyne yszemelynevy Kocsisovszkyné yszemelynevy kocsisovszkyne
yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszkyné yszemelynevy ykodvegy Tóth Lujza, yszemelynevy
tóth lujza yszemelynevy Tóth Lujza yszemelynevy tóth yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy Kovács Róza,
yszemelynevy kovács róza yszemelynevy Kovács Róza yszemelynevy kovács
yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Róza
yszemelynevy ykodvegy Hubayné, yszemelynevy hubayne yszemelynevy Hubayné
yszemelynevy hubayne yszemelynevy yszemelynevy Hubayné yszemelynevy ykodvegy Gönczi,
yszemelynevy gönczi yszemelynevy Gönczi yszemelynevy gönczi yszemelynevy
yszemelynevy Gönczi yszemelynevy ykodvegy Zombori, yszemelynevy zombori
yszemelynevy Zombori yszemelynevy zombori yszemelynevy yszemelynevy Zombori
yszemelynevy ykodvegy Dráguss, yszemelynevy dráguss yszemelynevy Dráguss
yszemelynevy dráguss yszemelynevy yszemelynevy Dráguss yszemelynevy ykodvegy Tiszti,
yszemelynevy tiszti yszemelynevy Tiszti yszemelynevy tiszti yszemelynevy
yszemelynevy Tiszti yszemelynevy ykodvegy Kétszeryné. yszemelynevy kétszeryne
yszemelynevy Kétszeryné yszemelynevy kétszeryne yszemelynevy yszemelynevy
Kétszeryné yszemelynevy ykodvegy 1864-ben xevtizedx 1865 Erdélyi xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 Sándor yszemelynevy erdélyi sándor yszemelynevy
Erdélyi Sándor yszemelynevy erdélyi yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy játszott. A színtársulat
egyik évben fabódéban, másik évben táncteremben játszott; újabban a Fürdő Szállodában
yintezmenyy fürdő szálloda yintezmenyy Fürdő Sz yintezmenyy fürdő yintezmenyy
szálloda yintezmenyy yintezmenyy Fürdő yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy épített
kis színpadon játszik. Jelenleg Miklóssy Imre yszemelynevy miklóssy imre
yszemelynevy Miklóssy Imre yszemelynevy miklóssy yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy színikerületéhez tartozik
Esztergom ytelepulesy esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye
ykodvegy városa. A város anyagi tekintetben alig tud valamit juttatni a színészetnek,
mert különböző új közművek létesítése által nagyon igénybe van véve s így legtöbbször
csupán a 20%-os vígalmi adónak elengedése által támogatja a társulatot. Remélhető
azonban, hogy megépül az új, állandó kőszínház, mely azután lehetővé teszi majd,
hogy egész évben legyen a városnak színtársulata. szin_I.0552.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Esztergomi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23537.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Esztergomi
színészet
Szócikk: Esztergomi színészet A színészet emlékei
1828-ra vezethetők vissza, amikor az első társulat (a székesfehérvári) itt játszott.
Első előadásul a »Tudálékos« c. darab került színre a régi Sas-szállóban, a városi
írások azonban erről nem emlékeznek meg. 1834-ben Fekete Gábor társulata játszik
itt. 1836-ban találunk említést arról, hogy a tanács egy német társulat játszási
kérelmét elutasítván, az akkor még vegyes ajkú lakosság fényes tanújelét adta erős
magyar érzésének. Kuriózumként említhetjük meg, hogy a helybeli nagyságok aposztrofálását
mily szigorúan szabályozták: 1839-ben Tóth János társulatának egyik tagja, Kiss
nevű színész, előadás közben az egyik jelenlevő cigányprímást, »nyilván pajkosságból«,
vonatkozásba hozta a hercegprímással. A színészt a tanács bezáratta, az igazgatót
pedig a további játszástól eltiltotta. Ebben az időben folyt a nagy harc a pesti
külön magyar színház létesítéséért, melynek anyagi támogatására a törvényhatóságokat
a felsőbbség kötelezte. A városra, Kovácsi pusztával együtt, cca 650 frt esett,
mely összeg előteremtése gondot okozott, minthogy az 1830-iki árvíz okozta súlyos
válságot is nyögte még a város. A 40-es években ide zarándokló színészek tanyája
a Sas-szálló. Itt játszik 1845-ben Chiabay Pál. 1847. telén Bács Károly társulata
a »Magyar Király« vendéglőben működik. A Bach-korszakban minden szünetel és csak
a 60-as évek enyhülete kelti életre színészetünket is. 1859-ben Kocsisovszky Jusztin
társulata keresi fel a várost. Tagjai: Ligeti, Kovács, Kocsisovszkyné, Tóth Lujza,
Kovács Róza, Hubayné, Gönczi, Zombori, Dráguss, Tiszti, Kétszeryné. 1864-ben Erdélyi
Sándor játszott. A színtársulat egyik évben fabódéban, másik évben táncteremben
játszott; újabban a Fürdő Szállodában épített kis színpadon játszik. Jelenleg Miklóssy
Imre színikerületéhez tartozik Esztergom városa. A város anyagi tekintetben alig
tud valamit juttatni a színészetnek, mert különböző új közművek létesítése által
nagyon igénybe van véve s így legtöbbször csupán a 20%-os vígalmi adónak elengedése
által támogatja a társulatot. Remélhető azonban, hogy megépül az új, állandó kőszínház,
mely azután lehetővé teszi majd, hogy egész évben legyen a városnak színtársulata.
szin_I.0552.pdf I