Címszó: Esztétika - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23538.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Esztétika
Szócikk: Esztétika magyar nevén széptan, a filozófia
azon ága, amely a széppel, annak filozófiai és lélektani feltételeivel s a szépet
ábrázoló művészetekkel foglalkozik. Az esztétika szó a görög (nyelv) (információ)
aisthesisből származik s a német (nemzetiség)
(információ)
Baumgarten, (személy) e
tudomány egyik alapvetője használta először; azután Kant (személy) is
elfogadta és így általánossá vált a német (nemzetiség)
(információ)
és ezután más népek tudományos műnyelvében.
Az esztétika tárgya a szép, annak változatai, ezeknek meghatározása, azoknak a feltételeknek
meghatározása, melyek között az ember valamit szépnek talál, a szépben való gyönyörködés
lelkiállapotának elemzése. Régebben az esztétikusok mindent elvont logikai úton
igyekeztek megfejteni és spekulatív esztétikát műveltek, újabban azonban pozitívebb,
főleg lélektani módszerrel próbálják megközelíteni az esztétikai kérdések megfejtését.
A fő súly tehát arra a lélektani folyamatra esik, melynél fogva az ember valamit
szépnek talál és gyönyörködik benne. Ezenkívül kutatja e tudomány a művészi alkotás
természetét, azokat a körülményeket és hatásokat, melyek alapján a művész szép dolgokat
hoz létre, a művészetek természetét, eredetét stb. Mint külön tudomány tulajdonkép
csak a XVIII. század második fele óta szereli, bár esztétikai eszmék már a görög
(nemzetiség)
(információ)
filozófusoknál, főleg Aristotelesnél (személy) (információ)
is előfordulnak. A tudományok rendszerébe
a német (nemzetiség)
(információ)
Baumgarten (személy) illesztette
bele; úttörői a francia (nemzetiség)
(információ)
Dubois, (személy) az
angol (nemzetiség)
Shaftesbury, (személy)
nagy művelői főleg a német (nemzetiség)
(információ)
tudósok közt akadtak, mint Lessing, (személy) (információ)
Winckelmann, (személy) Kant,
(személy)
Hegel, (személy)
Schelling, (személy)
újabban Fischer, (személy) (információ)
Fechner (személy) (információ)
a természettudományi módszer alkalmazásával
vitte e tudományt előbbre. Nálunk Szerdahelyi György (személy) (információ)
volt az első esztétikus, utána Erdélyi János,
(személy)
(információ)
Greguss Ágost, (személy) (információ)
Beöthy Zsolt (személy) (információ)
voltak kiváló művelői a szép tudományának.
A színművészet elmélete, természetének, törvényeinek és lelki föltételeinek kutatása,
valamint a dramaturgia is az esztétika körébe tartozik. szin_I.0552.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Esztétika címszóvég 23538 Szócikk: Esztétika
magyar nevén széptan, a filozófia azon ága, amely a széppel, annak filozófiai és
lélektani feltételeivel s a szépet ábrázoló művészetekkel foglalkozik. Az esztétika
szó a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög
ynyelvy ykodvegy aisthesisből származik s a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy Baumgarten, yszemelynevy baumgarten yszemelynevy Baumgarten
yszemelynevy baumgarten yszemelynevy yszemelynevy Baumgarten yszemelynevy
ykodvegy e tudomány egyik alapvetője használta először; azután Kant yszemelynevy
kant yszemelynevy Kant yszemelynevy kant yszemelynevy yszemelynevy Kant
yszemelynevy ykodvegy is elfogadta és így általánossá vált a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy és ezután más népek tudományos műnyelvében. Az esztétika tárgya
a szép, annak változatai, ezeknek meghatározása, azoknak a feltételeknek meghatározása,
melyek között az ember valamit szépnek talál, a szépben való gyönyörködés lelkiállapotának
elemzése. Régebben az esztétikusok mindent elvont logikai úton igyekeztek megfejteni
és spekulatív esztétikát műveltek, újabban azonban pozitívebb, főleg lélektani módszerrel
próbálják megközelíteni az esztétikai kérdések megfejtését. A fő súly tehát arra
a lélektani folyamatra esik, melynél fogva az ember valamit szépnek talál és gyönyörködik
benne. Ezenkívül kutatja e tudomány a művészi alkotás természetét, azokat a körülményeket
és hatásokat, melyek alapján a művész szép dolgokat hoz létre, a művészetek természetét,
eredetét stb. Mint külön tudomány tulajdonkép csak a XVIII. század második fele
óta szereli, bár esztétikai eszmék már a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy filozófusoknál,
főleg Aristotelesnél yszemelynevy aristoteles yszemelynevy Aristoteles yszemelynevy
aristoteles yszemelynevy yszemelynevy Aristoteles yszemelynevy ykodvegy is előfordulnak.
A tudományok rendszerébe a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Baumgarten
yszemelynevy baumgarten yszemelynevy Baumgarten yszemelynevy baumgarten
yszemelynevy yszemelynevy Baumgarten yszemelynevy ykodvegy illesztette bele; úttörői
a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Dubois, yszemelynevy
dubois yszemelynevy Dubois yszemelynevy dubois yszemelynevy yszemelynevy Dubois
yszemelynevy ykodvegy az angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy Shaftesbury,
yszemelynevy shaftesbury yszemelynevy Shaftesbury yszemelynevy shaftesbury
yszemelynevy yszemelynevy Shaftesbury yszemelynevy ykodvegy nagy művelői főleg a
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy tudósok közt akadtak, mint Lessing, yszemelynevy
lessing yszemelynevy Lessing yszemelynevy lessing yszemelynevy yszemelynevy
Lessing yszemelynevy ykodvegy Winckelmann, yszemelynevy winckelmann
yszemelynevy Winckelmann yszemelynevy winckelmann yszemelynevy yszemelynevy
Winckelmann yszemelynevy ykodvegy Kant, yszemelynevy kant yszemelynevy Kant
yszemelynevy kant yszemelynevy yszemelynevy Kant yszemelynevy ykodvegy Hegel, yszemelynevy
hegel yszemelynevy Hegel yszemelynevy hegel yszemelynevy yszemelynevy Hegel
yszemelynevy ykodvegy Schelling, yszemelynevy schelling yszemelynevy Schelling
yszemelynevy schelling yszemelynevy yszemelynevy Schelling yszemelynevy
ykodvegy újabban Fischer, yszemelynevy fischer yszemelynevy Fischer
yszemelynevy fischer yszemelynevy yszemelynevy Fischer yszemelynevy ykodvegy Fechner
yszemelynevy fechner yszemelynevy Fechner yszemelynevy fechner yszemelynevy
yszemelynevy Fechner yszemelynevy ykodvegy a természettudományi módszer alkalmazásával
vitte e tudományt előbbre. Nálunk Szerdahelyi György yszemelynevy szerdahelyi
györgy yszemelynevy Szerdahelyi György yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy volt az első esztétikus, utána Erdélyi János, yszemelynevy erdélyi
jános yszemelynevy Erdélyi János yszemelynevy erdélyi yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Greguss
Ágost, yszemelynevy greguss ágost yszemelynevy Greguss Ágost yszemelynevy
greguss yszemelynevy ágost yszemelynevy yszemelynevy Greguss yszemelynevy Ágost
yszemelynevy ykodvegy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy zsolt yszemelynevy
Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy
Beöthy yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy voltak kiváló művelői a szép tudományának.
A színművészet elmélete, természetének, törvényeinek és lelki föltételeinek kutatása,
valamint a dramaturgia is az esztétika körébe tartozik. szin_I.0552.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Esztétika - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23538.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Esztétika
Szócikk: Esztétika magyar nevén széptan, a filozófia
azon ága, amely a széppel, annak filozófiai és lélektani feltételeivel s a szépet
ábrázoló művészetekkel foglalkozik. Az esztétika szó a görög aisthesisből származik
s a német Baumgarten, e tudomány egyik alapvetője használta először; azután Kant
is elfogadta és így általánossá vált a német és ezután más népek tudományos műnyelvében.
Az esztétika tárgya a szép, annak változatai, ezeknek meghatározása, azoknak a feltételeknek
meghatározása, melyek között az ember valamit szépnek talál, a szépben való gyönyörködés
lelkiállapotának elemzése. Régebben az esztétikusok mindent elvont logikai úton
igyekeztek megfejteni és spekulatív esztétikát műveltek, újabban azonban pozitívebb,
főleg lélektani módszerrel próbálják megközelíteni az esztétikai kérdések megfejtését.
A fő súly tehát arra a lélektani folyamatra esik, melynél fogva az ember valamit
szépnek talál és gyönyörködik benne. Ezenkívül kutatja e tudomány a művészi alkotás
természetét, azokat a körülményeket és hatásokat, melyek alapján a művész szép dolgokat
hoz létre, a művészetek természetét, eredetét stb. Mint külön tudomány tulajdonkép
csak a XVIII. század második fele óta szereli, bár esztétikai eszmék már a görög
filozófusoknál, főleg Aristotelesnél is előfordulnak. A tudományok rendszerébe a
német Baumgarten illesztette bele; úttörői a francia Dubois, az angol Shaftesbury,
nagy művelői főleg a német tudósok közt akadtak, mint Lessing, Winckelmann, Kant,
Hegel, Schelling, újabban Fischer, Fechner a természettudományi módszer alkalmazásával
vitte e tudományt előbbre. Nálunk Szerdahelyi György volt az első esztétikus, utána
Erdélyi János, Greguss Ágost, Beöthy Zsolt voltak kiváló művelői a szép tudományának.
A színművészet elmélete, természetének, törvényeinek és lelki föltételeinek kutatása,
valamint a dramaturgia is az esztétika körébe tartozik. szin_I.0552.pdf I
