Címszó: Esztétika - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23538.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Esztétika

Szócikk: Esztétika magyar nevén széptan, a filozófia azon ága, amely a széppel, annak filozófiai és lélektani feltételeivel s a szépet ábrázoló művészetekkel foglalkozik. Az esztétika szó a görög (nyelv) (információ)  aisthesisből származik s a német (nemzetiség) (információ)  Baumgarten, (személy) e tudomány egyik alapvetője használta először; azután Kant (személy) is elfogadta és így általánossá vált a német (nemzetiség) (információ)  és ezután más népek tudományos műnyelvében. Az esztétika tárgya a szép, annak változatai, ezeknek meghatározása, azoknak a feltételeknek meghatározása, melyek között az ember valamit szépnek talál, a szépben való gyönyörködés lelkiállapotának elemzése. Régebben az esztétikusok mindent elvont logikai úton igyekeztek megfejteni és spekulatív esztétikát műveltek, újabban azonban pozitívebb, főleg lélektani módszerrel próbálják megközelíteni az esztétikai kérdések megfejtését. A fő súly tehát arra a lélektani folyamatra esik, melynél fogva az ember valamit szépnek talál és gyönyörködik benne. Ezenkívül kutatja e tudomány a művészi alkotás természetét, azokat a körülményeket és hatásokat, melyek alapján a művész szép dolgokat hoz létre, a művészetek természetét, eredetét stb. Mint külön tudomány tulajdonkép csak a XVIII. század második fele óta szereli, bár esztétikai eszmék már a görög (nemzetiség) (információ)  filozófusoknál, főleg Aristotelesnél (személy) (információ)  is előfordulnak. A tudományok rendszerébe a német (nemzetiség) (információ)  Baumgarten (személy) illesztette bele; úttörői a francia (nemzetiség) (információ)  Dubois, (személy) az angol (nemzetiség) Shaftesbury, (személy) nagy művelői főleg a német (nemzetiség) (információ)  tudósok közt akadtak, mint Lessing, (személy) (információ)  Winckelmann, (személy) Kant, (személy) Hegel, (személy) Schelling, (személy) újabban Fischer, (személy) (információ)  Fechner (személy) (információ)  a természettudományi módszer alkalmazásával vitte e tudományt előbbre. Nálunk Szerdahelyi György (személy) (információ)  volt az első esztétikus, utána Erdélyi János, (személy) (információ)  Greguss Ágost, (személy) (információ)  Beöthy Zsolt (személy) (információ)  voltak kiváló művelői a szép tudományának. A színművészet elmélete, természetének, törvényeinek és lelki föltételeinek kutatása, valamint a dramaturgia is az esztétika körébe tartozik. szin_I.0552.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Esztétika címszóvég 23538 Szócikk: Esztétika magyar nevén széptan, a filozófia azon ága, amely a széppel, annak filozófiai és lélektani feltételeivel s a szépet ábrázoló művészetekkel foglalkozik. Az esztétika szó a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy aisthesisből származik s a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Baumgarten, yszemelynevy baumgarten yszemelynevy Baumgarten yszemelynevy baumgarten yszemelynevy yszemelynevy Baumgarten yszemelynevy ykodvegy e tudomány egyik alapvetője használta először; azután Kant yszemelynevy kant yszemelynevy Kant yszemelynevy kant yszemelynevy yszemelynevy Kant yszemelynevy ykodvegy is elfogadta és így általánossá vált a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy és ezután más népek tudományos műnyelvében. Az esztétika tárgya a szép, annak változatai, ezeknek meghatározása, azoknak a feltételeknek meghatározása, melyek között az ember valamit szépnek talál, a szépben való gyönyörködés lelkiállapotának elemzése. Régebben az esztétikusok mindent elvont logikai úton igyekeztek megfejteni és spekulatív esztétikát műveltek, újabban azonban pozitívebb, főleg lélektani módszerrel próbálják megközelíteni az esztétikai kérdések megfejtését. A fő súly tehát arra a lélektani folyamatra esik, melynél fogva az ember valamit szépnek talál és gyönyörködik benne. Ezenkívül kutatja e tudomány a művészi alkotás természetét, azokat a körülményeket és hatásokat, melyek alapján a művész szép dolgokat hoz létre, a művészetek természetét, eredetét stb. Mint külön tudomány tulajdonkép csak a XVIII. század második fele óta szereli, bár esztétikai eszmék már a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy filozófusoknál, főleg Aristotelesnél yszemelynevy aristoteles yszemelynevy Aristoteles yszemelynevy aristoteles yszemelynevy yszemelynevy Aristoteles yszemelynevy ykodvegy is előfordulnak. A tudományok rendszerébe a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Baumgarten yszemelynevy baumgarten yszemelynevy Baumgarten yszemelynevy baumgarten yszemelynevy yszemelynevy Baumgarten yszemelynevy ykodvegy illesztette bele; úttörői a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Dubois, yszemelynevy dubois yszemelynevy Dubois yszemelynevy dubois yszemelynevy yszemelynevy Dubois yszemelynevy ykodvegy az angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy Shaftesbury, yszemelynevy shaftesbury yszemelynevy Shaftesbury yszemelynevy shaftesbury yszemelynevy yszemelynevy Shaftesbury yszemelynevy ykodvegy nagy művelői főleg a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy tudósok közt akadtak, mint Lessing, yszemelynevy lessing yszemelynevy Lessing yszemelynevy lessing yszemelynevy yszemelynevy Lessing yszemelynevy ykodvegy Winckelmann, yszemelynevy winckelmann yszemelynevy Winckelmann yszemelynevy winckelmann yszemelynevy yszemelynevy Winckelmann yszemelynevy ykodvegy Kant, yszemelynevy kant yszemelynevy Kant yszemelynevy kant yszemelynevy yszemelynevy Kant yszemelynevy ykodvegy Hegel, yszemelynevy hegel yszemelynevy Hegel yszemelynevy hegel yszemelynevy yszemelynevy Hegel yszemelynevy ykodvegy Schelling, yszemelynevy schelling yszemelynevy Schelling yszemelynevy schelling yszemelynevy yszemelynevy Schelling yszemelynevy ykodvegy újabban Fischer, yszemelynevy fischer yszemelynevy Fischer yszemelynevy fischer yszemelynevy yszemelynevy Fischer yszemelynevy ykodvegy Fechner yszemelynevy fechner yszemelynevy Fechner yszemelynevy fechner yszemelynevy yszemelynevy Fechner yszemelynevy ykodvegy a természettudományi módszer alkalmazásával vitte e tudományt előbbre. Nálunk Szerdahelyi György yszemelynevy szerdahelyi györgy yszemelynevy Szerdahelyi György yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy volt az első esztétikus, utána Erdélyi János, yszemelynevy erdélyi jános yszemelynevy Erdélyi János yszemelynevy erdélyi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Greguss Ágost, yszemelynevy greguss ágost yszemelynevy Greguss Ágost yszemelynevy greguss yszemelynevy ágost yszemelynevy yszemelynevy Greguss yszemelynevy Ágost yszemelynevy ykodvegy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy zsolt yszemelynevy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy voltak kiváló művelői a szép tudományának. A színművészet elmélete, természetének, törvényeinek és lelki föltételeinek kutatása, valamint a dramaturgia is az esztétika körébe tartozik. szin_I.0552.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Esztétika - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0552.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23538.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Esztétika

Szócikk: Esztétika magyar nevén széptan, a filozófia azon ága, amely a széppel, annak filozófiai és lélektani feltételeivel s a szépet ábrázoló művészetekkel foglalkozik. Az esztétika szó a görög aisthesisből származik s a német Baumgarten, e tudomány egyik alapvetője használta először; azután Kant is elfogadta és így általánossá vált a német és ezután más népek tudományos műnyelvében. Az esztétika tárgya a szép, annak változatai, ezeknek meghatározása, azoknak a feltételeknek meghatározása, melyek között az ember valamit szépnek talál, a szépben való gyönyörködés lelkiállapotának elemzése. Régebben az esztétikusok mindent elvont logikai úton igyekeztek megfejteni és spekulatív esztétikát műveltek, újabban azonban pozitívebb, főleg lélektani módszerrel próbálják megközelíteni az esztétikai kérdések megfejtését. A fő súly tehát arra a lélektani folyamatra esik, melynél fogva az ember valamit szépnek talál és gyönyörködik benne. Ezenkívül kutatja e tudomány a művészi alkotás természetét, azokat a körülményeket és hatásokat, melyek alapján a művész szép dolgokat hoz létre, a művészetek természetét, eredetét stb. Mint külön tudomány tulajdonkép csak a XVIII. század második fele óta szereli, bár esztétikai eszmék már a görög filozófusoknál, főleg Aristotelesnél is előfordulnak. A tudományok rendszerébe a német Baumgarten illesztette bele; úttörői a francia Dubois, az angol Shaftesbury, nagy művelői főleg a német tudósok közt akadtak, mint Lessing, Winckelmann, Kant, Hegel, Schelling, újabban Fischer, Fechner a természettudományi módszer alkalmazásával vitte e tudományt előbbre. Nálunk Szerdahelyi György volt az első esztétikus, utána Erdélyi János, Greguss Ágost, Beöthy Zsolt voltak kiváló művelői a szép tudományának. A színművészet elmélete, természetének, törvényeinek és lelki föltételeinek kutatása, valamint a dramaturgia is az esztétika körébe tartozik. szin_I.0552.pdf I