Címszó: Fektér Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0010.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0010.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23836.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Fektér
Ferenc
Szócikk: Fektér Ferenc tenorista, sz. Apatinban
(megye) (Bács
m.). (megye)
(információ)
Zenei kiképeztetését atyjától nyerte. Gimnáziumi
tanulmányait Pécsett (megye) és Kalocsán
(megye) (információ)
végezte és 3 évig papnövendék volt. 1854-ben
(időpont)
színész lesz és Gentiluomotól (személy) vesz
énekleckéket, a drámában pedig Egressy Gábor (személy) (információ)
képezi ki. 1855. (időpont) febr.
14-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az »Ernani«-ban (cím) (információ)
és lyrai tenornak szerződtették. Májusban
Bécsbe (ország)
szerződött. 1856-ban (időpont) Prágába
(ország)
hívták, ahol okt. 29-én a »Troubadour«-ban (cím) (információ)
mutatkozott be és két évre leszerződött.
1859— (időpont)
61-ben újra a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja, fellép a »Troubadour«-ban, (cím) (információ)
1859. (időpont) aug.
18-án, de közben megválik, külföldön keres érvényesülési lehetőséget, nevezetesen
Brüsszel, (ország)
Brünn, (ország)
(információ)
Basel, (ország) Düsseldorf
(ország)
színházaiban. 1863—64—65—72-ben (időpont) Kolozsvárt
(megye) találjuk.
1877-ben (időpont)
Aradra (megye)
(információ)
szerződik, ahol két évig marad, míg 1879.
(időpont)
május 24-én újra a Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
találjuk, a »Szevillai borbély« (cím) Figaro-jában
(szerep)
(információ)
vendégszerepelt; itt mint újra szerződött
tag augusztus 26-án lép fel először a »Piccolino« (cím) c. operában,
Mussaraigne (szerep)
szerepében. Ekkor így ír róla a »Pesti Hírlap«: (intézmény)
(információ)
»Rokonszenves baritonhanggal bír, melynek
hajlékonysága játékoperára is alkalmassá teszi őt. Játéka ebben eléggé könnyed és
fesztelen, — énekmodora jó iskoláról és jó ízlésről tesz tanuságot.« Jelesebb szerepei:
Zampa, (szerep)
Edgardo (szerep)
(Lucia), (cím)
Elvino (szerep)
(Alvajáró), (cím)
(információ)
Manrico (szerep) (Troubadour),
(cím) (információ)
Ernani, (szerep) (információ)
Ördög Robert, (szerep) (információ)
Alessandro Stradella, (szerep) stb.
— Neje: Farkas Irma, (személy) (információ)
az 1860-as (időpont) években
a debreceni (megye)
színházban mint ballettáncosnő működött. szin_II.0010.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Fektér Ferenc címszóvég 23836 Szócikk: Fektér
Ferenc tenorista, sz. Apatinban ytelepulesy apatin ytelepulesy Apatin ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy (Bács m.). ytelepulesy bács m. ytelepulesy Bács m.
ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Zenei kiképeztetését atyjától nyerte. Gimnáziumi
tanulmányait Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye
ykodvegy és Kalocsán ytelepulesy kalocsa ytelepulesy Kalocsá ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy végezte és 3 évig papnövendék volt. 1854-ben
színész lesz és Gentiluomotól yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy Gentiluomo
yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy
ykodvegy vesz énekleckéket, a drámában pedig Egressy Gábor yszemelynevy egressy
gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy képezi
ki. 1855. febr. 14-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Ernani«-ban ycimy
ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy és lyrai tenornak
szerződtették. Májusban Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy szerződött. 1856-ban Prágába ytelepulesy prága ytelepulesy
Prágá yorszagy Csehország ykodvegy hívták, ahol okt. 29-én a »Troubadour«-ban ycimy
troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy
ykodvegy mutatkozott be és két évre leszerződött. 1859— 61-ben újra a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, fellép a »Troubadour«-ban,
ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy
ykodvegy 1859. aug. xtalanevtizedx 1865 18-án, de közben megválik, külföldön keres
érvényesülési lehetőséget, nevezetesen Brüsszel, ytelepulesy brüsszel
ytelepulesy Brüsszel yorszagy Belgium ykodvegy Brünn, ytelepulesy brünn
ytelepulesy Brünn yorszagy Csehország ykodvegy Basel, ytelepulesy basel
ytelepulesy Basel yorszagy Svájc ykodvegy Düsseldorf ytelepulesy düsseldorf
ytelepulesy Düsseldorf yorszagy Németország ykodvegy színházaiban. 1863—64—65—72-ben
xevtizedx 1865 Kolozsvárt xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy találjuk. 1877-ben xevtizedx 1875 Aradra
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződik, ahol két
évig marad, míg 1879. május 24-én újra a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy találjuk, a »Szevillai borbély« ycimy
szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy
ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Figaro-jában yszerepy figaro
yszerepy Figaro yszerepy figaro yszerepy yszerepy Figaro yszerepy ykodvegy vendégszerepelt;
itt mint újra szerződött tag augusztus 26-án lép fel először a »Piccolino« ycimy
piccolino ycimy Piccolino ycimy piccolino ycimy ycimy Piccolino ycimy ykodvegy c.
operában, Mussaraigne yszerepy mussaraigne yszerepy Mussaraigne yszerepy
mussaraigne yszerepy yszerepy Mussaraigne yszerepy ykodvegy szerepében. Ekkor így
ír róla a »Pesti Hírlap«: yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti Hí
yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy
Hí yintezmenyy ykodvegy »Rokonszenves baritonhanggal bír, melynek hajlékonysága
játékoperára is alkalmassá teszi őt. Játéka ebben eléggé könnyed és fesztelen, —
énekmodora jó iskoláról és jó ízlésről tesz tanuságot.« Jelesebb szerepei: Zampa,
yszerepy zampa yszerepy Zampa yszerepy zampa yszerepy yszerepy Zampa yszerepy
ykodvegy Edgardo yszerepy edgardo yszerepy Edgardo yszerepy edgardo yszerepy
yszerepy Edgardo yszerepy ykodvegy (Lucia), ycimy lucia ycimy Lucia ycimy lucia
ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy Elvino yszerepy elvino yszerepy Elvino
yszerepy elvino yszerepy yszerepy Elvino yszerepy ykodvegy (Alvajáró), ycimy
alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy Manrico
yszerepy manrico yszerepy Manrico yszerepy manrico yszerepy yszerepy Manrico
yszerepy ykodvegy (Troubadour), ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy
troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Ernani, yszerepy ernani
yszerepy Ernani yszerepy ernani yszerepy yszerepy Ernani yszerepy ykodvegy Ördög
Robert, yszerepy ördög robert yszerepy Ördög Robert yszerepy ördög yszerepy
robert yszerepy yszerepy Ördög yszerepy Robert yszerepy ykodvegy Alessandro Stradella,
yszerepy alessandro stradella yszerepy Alessandro Stradella yszerepy alessandro
yszerepy stradella yszerepy yszerepy Alessandro yszerepy Stradella yszerepy
ykodvegy stb. — Neje: Farkas Irma, yszemelynevy farkas irma yszemelynevy Farkas
Irma yszemelynevy farkas yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Farkas
yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy az 1860-as xevtizedx 1865 években xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy színházban mint ballettáncosnő működött. szin_II.0010.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Fektér Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0010.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0010.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23836.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Fektér
Ferenc
Szócikk: Fektér Ferenc tenorista, sz. Apatinban
(Bács m.). Zenei kiképeztetését atyjától nyerte. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett
és Kalocsán végezte és 3 évig papnövendék volt. 1854-ben színész lesz és Gentiluomotól
vesz énekleckéket, a drámában pedig Egressy Gábor képezi ki. 1855. febr. 14-én mint
vendég fellépett a Nemzeti Színházban, az »Ernani«-ban és lyrai tenornak szerződtették.
Májusban Bécsbe szerződött. 1856-ban Prágába hívták, ahol okt. 29-én a »Troubadour«-ban
mutatkozott be és két évre leszerződött. 1859— 61-ben újra a Nemzeti Színház tagja,
fellép a »Troubadour«-ban, 1859. aug. 18-án, de közben megválik, külföldön keres
érvényesülési lehetőséget, nevezetesen Brüsszel, Brünn, Basel, Düsseldorf színházaiban.
1863—64—65—72-ben Kolozsvárt találjuk. 1877-ben Aradra szerződik, ahol két évig
marad, míg 1879. május 24-én újra a Nemzeti Színháznál találjuk, a »Szevillai borbély«
Figaro-jában vendégszerepelt; itt mint újra szerződött tag augusztus 26-án lép fel
először a »Piccolino« c. operában, Mussaraigne szerepében. Ekkor így ír róla a »Pesti
Hírlap«: »Rokonszenves baritonhanggal bír, melynek hajlékonysága játékoperára is
alkalmassá teszi őt. Játéka ebben eléggé könnyed és fesztelen, — énekmodora jó iskoláról
és jó ízlésről tesz tanuságot.« Jelesebb szerepei: Zampa, Edgardo (Lucia), Elvino
(Alvajáró), Manrico (Troubadour), Ernani, Ördög Robert, Alessandro Stradella, stb.
— Neje: Farkas Irma, az 1860-as években a debreceni színházban mint ballettáncosnő
működött. szin_II.0010.pdf II