Címszó: Fektér Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0010.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0010.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23836.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Fektér Ferenc

Szócikk: Fektér Ferenc tenorista, sz. Apatinban (megye) (Bács m.). (megye) (információ)  Zenei kiképeztetését atyjától nyerte. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett (megye) és Kalocsán (megye) (információ)  végezte és 3 évig papnövendék volt. 1854-ben (időpont) színész lesz és Gentiluomotól (személy) vesz énekleckéket, a drámában pedig Egressy Gábor (személy) (információ)  képezi ki. 1855. (időpont) febr. 14-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Ernani«-ban (cím) (információ)  és lyrai tenornak szerződtették. Májusban Bécsbe (ország) szerződött. 1856-ban (időpont) Prágába (ország) hívták, ahol okt. 29-én a »Troubadour«-ban (cím) (információ)  mutatkozott be és két évre leszerződött. 1859— (időpont) 61-ben újra a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, fellép a »Troubadour«-ban, (cím) (információ)  1859. (időpont) aug. 18-án, de közben megválik, külföldön keres érvényesülési lehetőséget, nevezetesen Brüsszel, (ország) Brünn, (ország) (információ)  Basel, (ország) Düsseldorf (ország) színházaiban. 1863—64—65—72-ben (időpont) Kolozsvárt (megye) találjuk. 1877-ben (időpont) Aradra (megye) (információ)  szerződik, ahol két évig marad, míg 1879. (időpont) május 24-én újra a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  találjuk, a »Szevillai borbély« (cím) Figaro-jában (szerep) (információ)  vendégszerepelt; itt mint újra szerződött tag augusztus 26-án lép fel először a »Piccolino« (cím) c. operában, Mussaraigne (szerep) szerepében. Ekkor így ír róla a »Pesti Hírlap«: (intézmény) (információ)  »Rokonszenves baritonhanggal bír, melynek hajlékonysága játékoperára is alkalmassá teszi őt. Játéka ebben eléggé könnyed és fesztelen, — énekmodora jó iskoláról és jó ízlésről tesz tanuságot.« Jelesebb szerepei: Zampa, (szerep) Edgardo (szerep) (Lucia), (cím) Elvino (szerep) (Alvajáró), (cím) (információ)  Manrico (szerep) (Troubadour), (cím) (információ)  Ernani, (szerep) (információ)  Ördög Robert, (szerep) (információ)  Alessandro Stradella, (szerep) stb. — Neje: Farkas Irma, (személy) (információ)  az 1860-as (időpont) években a debreceni (megye) színházban mint ballettáncosnő működött. szin_II.0010.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Fektér Ferenc címszóvég 23836 Szócikk: Fektér Ferenc tenorista, sz. Apatinban ytelepulesy apatin ytelepulesy Apatin ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy (Bács m.). ytelepulesy bács m. ytelepulesy Bács m. ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Zenei kiképeztetését atyjától nyerte. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy és Kalocsán ytelepulesy kalocsa ytelepulesy Kalocsá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy végezte és 3 évig papnövendék volt. 1854-ben színész lesz és Gentiluomotól yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy ykodvegy vesz énekleckéket, a drámában pedig Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy képezi ki. 1855. febr. 14-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Ernani«-ban ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy és lyrai tenornak szerződtették. Májusban Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy szerződött. 1856-ban Prágába ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy hívták, ahol okt. 29-én a »Troubadour«-ban ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy mutatkozott be és két évre leszerződött. 1859— 61-ben újra a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, fellép a »Troubadour«-ban, ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy 1859. aug. xtalanevtizedx 1865 18-án, de közben megválik, külföldön keres érvényesülési lehetőséget, nevezetesen Brüsszel, ytelepulesy brüsszel ytelepulesy Brüsszel yorszagy Belgium ykodvegy Brünn, ytelepulesy brünn ytelepulesy Brünn yorszagy Csehország ykodvegy Basel, ytelepulesy basel ytelepulesy Basel yorszagy Svájc ykodvegy Düsseldorf ytelepulesy düsseldorf ytelepulesy Düsseldorf yorszagy Németország ykodvegy színházaiban. 1863—64—65—72-ben xevtizedx 1865 Kolozsvárt xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy találjuk. 1877-ben xevtizedx 1875 Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződik, ahol két évig marad, míg 1879. május 24-én újra a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy találjuk, a »Szevillai borbély« ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Figaro-jában yszerepy figaro yszerepy Figaro yszerepy figaro yszerepy yszerepy Figaro yszerepy ykodvegy vendégszerepelt; itt mint újra szerződött tag augusztus 26-án lép fel először a »Piccolino« ycimy piccolino ycimy Piccolino ycimy piccolino ycimy ycimy Piccolino ycimy ykodvegy c. operában, Mussaraigne yszerepy mussaraigne yszerepy Mussaraigne yszerepy mussaraigne yszerepy yszerepy Mussaraigne yszerepy ykodvegy szerepében. Ekkor így ír róla a »Pesti Hírlap«: yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti Hí yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hí yintezmenyy ykodvegy »Rokonszenves baritonhanggal bír, melynek hajlékonysága játékoperára is alkalmassá teszi őt. Játéka ebben eléggé könnyed és fesztelen, — énekmodora jó iskoláról és jó ízlésről tesz tanuságot.« Jelesebb szerepei: Zampa, yszerepy zampa yszerepy Zampa yszerepy zampa yszerepy yszerepy Zampa yszerepy ykodvegy Edgardo yszerepy edgardo yszerepy Edgardo yszerepy edgardo yszerepy yszerepy Edgardo yszerepy ykodvegy (Lucia), ycimy lucia ycimy Lucia ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy Elvino yszerepy elvino yszerepy Elvino yszerepy elvino yszerepy yszerepy Elvino yszerepy ykodvegy (Alvajáró), ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy Manrico yszerepy manrico yszerepy Manrico yszerepy manrico yszerepy yszerepy Manrico yszerepy ykodvegy (Troubadour), ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Ernani, yszerepy ernani yszerepy Ernani yszerepy ernani yszerepy yszerepy Ernani yszerepy ykodvegy Ördög Robert, yszerepy ördög robert yszerepy Ördög Robert yszerepy ördög yszerepy robert yszerepy yszerepy Ördög yszerepy Robert yszerepy ykodvegy Alessandro Stradella, yszerepy alessandro stradella yszerepy Alessandro Stradella yszerepy alessandro yszerepy stradella yszerepy yszerepy Alessandro yszerepy Stradella yszerepy ykodvegy stb. — Neje: Farkas Irma, yszemelynevy farkas irma yszemelynevy Farkas Irma yszemelynevy farkas yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy az 1860-as xevtizedx 1865 években xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színházban mint ballettáncosnő működött. szin_II.0010.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Fektér Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0010.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0010.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23836.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Fektér Ferenc

Szócikk: Fektér Ferenc tenorista, sz. Apatinban (Bács m.). Zenei kiképeztetését atyjától nyerte. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett és Kalocsán végezte és 3 évig papnövendék volt. 1854-ben színész lesz és Gentiluomotól vesz énekleckéket, a drámában pedig Egressy Gábor képezi ki. 1855. febr. 14-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, az »Ernani«-ban és lyrai tenornak szerződtették. Májusban Bécsbe szerződött. 1856-ban Prágába hívták, ahol okt. 29-én a »Troubadour«-ban mutatkozott be és két évre leszerződött. 1859— 61-ben újra a Nemzeti Színház tagja, fellép a »Troubadour«-ban, 1859. aug. 18-án, de közben megválik, külföldön keres érvényesülési lehetőséget, nevezetesen Brüsszel, Brünn, Basel, Düsseldorf színházaiban. 1863—64—65—72-ben Kolozsvárt találjuk. 1877-ben Aradra szerződik, ahol két évig marad, míg 1879. május 24-én újra a Nemzeti Színháznál találjuk, a »Szevillai borbély« Figaro-jában vendégszerepelt; itt mint újra szerződött tag augusztus 26-án lép fel először a »Piccolino« c. operában, Mussaraigne szerepében. Ekkor így ír róla a »Pesti Hírlap«: »Rokonszenves baritonhanggal bír, melynek hajlékonysága játékoperára is alkalmassá teszi őt. Játéka ebben eléggé könnyed és fesztelen, — énekmodora jó iskoláról és jó ízlésről tesz tanuságot.« Jelesebb szerepei: Zampa, Edgardo (Lucia), Elvino (Alvajáró), Manrico (Troubadour), Ernani, Ördög Robert, Alessandro Stradella, stb. — Neje: Farkas Irma, az 1860-as években a debreceni színházban mint ballettáncosnő működött. szin_II.0010.pdf II