Címszó: Feleky Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1818

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23861.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Feleky Miklós

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523861.htm

 

Szócikk: Feleky Miklós színművész, az udvarhelymegyei (megye) Nagygalambfalván (megye) született, székely (nemzetiség) (információ)  családból, 1818. (időpont) dec. 18-án. Kilenc éves korában látta az első színielőadást s ez leküzdhetetlen vágyat keltett benne a színészet iránt. Atyja papnak szánta, de ő lelke vágyát követve, színésznek állott be s Csíkszeredán (megye) játszott először. Mint vándorszínész sokat sanyargott, de acélos lélekkel tűrte a nyomorúságot. Bejárta az egész országot, sőt még Bukarestben (ország) is játszott. 1844-ben (időpont) átvette Pályi Elek (személy) (információ)  társulatának igazgatását, több évig működött e minőségben s jelentős érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében. 1848-ban (időpont) feloszlatta társulatát, beállott honvédnek s »megmutatta, hogy nemcsak Tháliának lelkes papja, de Marsnak is vitéz fia«. Bem (személy) (információ)  hadseregében harcolt s századosságig vitte. A szabadságharc után a bujdosó színészekből társulatot szervezett Nagybányán, (megye) melyben mindenki egyenlő fizetést kapott. 1851-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  meghívja, hogy a mindinkább elbetegeskedő id. Lendvay (személy) szerepeit játsszassa vele. Rövid bécsi (ország) tanulmányút után 1852. (időpont) jún. 17-én kezdte meg működését a Nemzeti Színháznál, (intézmény) (információ)  mint szerződtetett tag. Előbb szerelmes szerepeket játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Társadalmi és közéleti téren is lelkes munkásságot fejtett ki, mint fővárosi (Budapest) bizottsági tag, a Honvédmenház (intézmény) igazgatósági tagja s az írók és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének (intézmény) (információ)  létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  megalapításában s ezeknek elismeréséül az Egyesület örökös díszelnökévé választotta. A Nemzeti Színháztól (intézmény) (információ)  1884. (időpont) szept. 25-én megvált, hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A budai Várszínházat (intézmény) (információ)  bérelte ki s társul vette maga mellé Blaha Lujzát, (személy) (információ)  de vállalkozásuk bukással végződött. Nem volt több szerencséje a Gyapjú-uccai német színházzal (intézmény) sem és visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. (intézmény) (információ)  1887. (időpont) ápr. 28-án ünnepelte színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király »nagy - galambfalvi« (megye) előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi elnöki működése körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte ki elismerését érdemeiért. 1902. (időpont) márc.16-án halt meg Budapesten. (Budapest) Sírja fölé tíz év múlva díszes emléket emelt a kegyelet. F. 63 évig működött pályáján. Külsejéről Újházi Ede (személy) ezt írja: »Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda, egyenes, mint a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.« Ezekhez a külső adományokhoz nagy routine járult. Sokoldalú színész volt, játszott szerelmes, hős, bonvivant, finom és burleszk komikus, apa és szalonhős szerepeket. Közöttük kiválóbbak voltak: Edgár (szerep) (Lear király), (cím) (információ)  Bolingbroke (szerep) (Egy pohár víz), (cím) (információ)  Percival (szerep) (Griseldis), (cím) (információ)  Clavigo, (szerep) (információ)  Petur bán, (szerep) Zrínyi, (szerep) Könyves Kálmán, (szerep) (információ)  Antonius, (szerep) (információ)  stb. De igazi szerepköre a modern társadalmi drámákban nyílt. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos volt, szavalata modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette ki s majd minden szó tagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi élethez s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott kelteni. Különösen a hideg s az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában volt kiváló, mint Alba herceg (szerep) (Egmont), (cím) Marecat (szerep) (Jó barátok), (cím) (információ)  Marteau (szerep) (Idegesek), (cím) (információ)  Mortsauf gróf (szerep) (Völgy lilioma), (cím) Clarkson (szerep) (Idegen nő). (cím) (információ)  Kitűnő szerepei voltak még: Rantzau, (szerep) Cavarlet, (szerep) Van der Krafft, (szerep) (információ)  Monteiglin. (szerep) Népszínműi magyar alakjai közül különösen Lajtos-a (szerep) (Strike) (cím) volt élettel teljes. írt több eredeti színművet (»Enyingi Török János«, (cím) (információ)  »Férjem színész«, (cím) »Angyal Bandi«) (cím) (információ)  és sokat fordított franciából (nyelv) (információ)  s németből. (nyelv) (információ)  írt több színészettörténeti cikket, költeményt és elbeszélést. Kétszer házasodott. Első felesége Szákfy Amália (személy) volt, kit 1845-ben (időpont) vett nőül. Tőle hamar elvált. Szákfy Amália (személy) »Rafael (személy) ecsetére méltó« drámai szende volt, ki később Foltényiné (személy) lett. F. második felesége, kit 1858-ban (időpont) vett nőül: Munkácsy Flóra. (személy) (információ)  (Kéky Lajos.) (személy) (információ)  szin_II.0014.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Feleky Miklós címszóvég 23861 Szócikk: Feleky Miklós színművész, az udvarhelymegyei ytelepulesy udvarhelymegye ytelepulesy udvarhelymegye ymegyey udvarhely megye ykodvegy Nagygalambfalván ytelepulesy nagygalambfalva ytelepulesy Nagygalambfalvá ymegyey udvarhely megye ykodvegy született, székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy családból, 1818. dec. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 18-án. Kilenc éves korában látta az első színielőadást s ez leküzdhetetlen vágyat keltett benne a színészet iránt. Atyja papnak szánta, de ő lelke vágyát követve, színésznek állott be s Csíkszeredán ytelepulesy csíkszereda ytelepulesy Csíkszeredá ymegyey csik megye ykodvegy játszott először. Mint vándorszínész sokat sanyargott, de acélos lélekkel tűrte a nyomorúságot. Bejárta az egész országot, sőt még Bukarestben ytelepulesy bukarest ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy is játszott. 1844-ben xevtizedx 1845 átvette Pályi Elek yszemelynevy pályi elek yszemelynevy Pályi Elek yszemelynevy pályi yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pályi yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy társulatának igazgatását, több évig működött e minőségben s jelentős érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében. 1848-ban feloszlatta xtalanevtizedx 1855 társulatát, beállott honvédnek s »megmutatta, hogy nemcsak Tháliának lelkes papja, de Marsnak is vitéz fia«. Bem yszemelynevy bem yszemelynevy Bem yszemelynevy bem yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy ykodvegy hadseregében harcolt s századosságig vitte. A szabadságharc után a bujdosó színészekből társulatot szervezett Nagybányán, ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy melyben mindenki egyenlő fizetést kapott. 1851-ben xevtizedx 1855 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy meghívja, hogy a mindinkább elbetegeskedő id. Lendvay yszemelynevy id. lendvay yszemelynevy id. Lendvay yszemelynevy id. yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy szerepeit játsszassa vele. Rövid bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanulmányút után 1852. jún. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 17-én kezdte meg működését a Nemzeti Színháznál, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint szerződtetett tag. Előbb szerelmes szerepeket játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Társadalmi és közéleti téren is lelkes munkásságot fejtett ki, mint fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy bizottsági tag, a Honvédmenház yintezmenyy honvédmenház yintezmenyy Honvédme yintezmenyy honvédmenház yintezmenyy yintezmenyy Honvédme yintezmenyy ykodvegy igazgatósági tagja s az írók és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének yintezmenyy nemzeti színház nyugdíjintézete yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy megalapításában s ezeknek elismeréséül az Egyesület örökös díszelnökévé választotta. A Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 szept. 25-én megvált, hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A budai Várszínházat yintezmenyy budai várszínház yintezmenyy budai Vá yintezmenyy budai yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy bérelte ki s társul vette maga mellé Blaha Lujzát, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy de vállalkozásuk bukással végződött. Nem volt több szerencséje a Gyapjú-uccai német színházzal yintezmenyy gyapjú-uccai német színház yintezmenyy Gyapjú-u yintezmenyy gyapjú-uccai yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Gyapjú-u yintezmenyy ykodvegy sem és visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1887. ápr. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 28-án ünnepelte színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király »nagy - galambfalvi« ytelepulesy nagygalambfalva ytelepulesy nagy - galambfalvi ymegyey udvarhely megye ykodvegy előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi elnöki működése körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte ki elismerését érdemeiért. 1902. xevtizedx 1905 márc.16-án halt meg Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Sírja fölé tíz év múlva díszes emléket emelt a kegyelet. F. 63 évig működött pályáján. Külsejéről Újházi Ede yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy ezt írja: »Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda, egyenes, mint a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.« Ezekhez a külső adományokhoz nagy routine járult. Sokoldalú színész volt, játszott szerelmes, hős, bonvivant, finom és burleszk komikus, apa és szalonhős szerepeket. Közöttük kiválóbbak voltak: Edgár yszerepy edgár yszerepy Edgár yszerepy edgár yszerepy yszerepy Edgár yszerepy ykodvegy (Lear király), ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Bolingbroke yszerepy bolingbroke yszerepy Bolingbroke yszerepy bolingbroke yszerepy yszerepy Bolingbroke yszerepy ykodvegy (Egy pohár víz), ycimy egy pohár víz ycimy Egy pohár víz ycimy egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ycimy Egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ykodvegy Percival yszerepy percival yszerepy Percival yszerepy percival yszerepy yszerepy Percival yszerepy ykodvegy (Griseldis), ycimy griseldis ycimy Griseldis ycimy griseldis ycimy ycimy Griseldis ycimy ykodvegy Clavigo, yszerepy clavigo yszerepy Clavigo yszerepy clavigo yszerepy yszerepy Clavigo yszerepy ykodvegy Petur bán, yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy Zrínyi, yszerepy zrínyi yszerepy Zrínyi yszerepy zrínyi yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy ykodvegy Könyves Kálmán, yszerepy könyves kálmán yszerepy Könyves Kálmán yszerepy könyves yszerepy kálmán yszerepy yszerepy Könyves yszerepy Kálmán yszerepy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy stb. De igazi szerepköre a modern társadalmi drámákban nyílt. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos volt, szavalata modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette ki s majd minden szó tagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi élethez s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott kelteni. Különösen a hideg s az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában volt kiváló, mint Alba herceg yszerepy alba herceg yszerepy Alba herceg yszerepy alba yszerepy herceg yszerepy yszerepy Alba yszerepy herceg yszerepy ykodvegy (Egmont), ycimy egmont ycimy Egmont ycimy egmont ycimy ycimy Egmont ycimy ykodvegy Marecat yszerepy marecat yszerepy Marecat yszerepy marecat yszerepy yszerepy Marecat yszerepy ykodvegy (Jó barátok), ycimy jó barátok ycimy Jó barátok ycimy jó ycimy barátok ycimy ycimy Jó ycimy barátok ycimy ykodvegy Marteau yszerepy marteau yszerepy Marteau yszerepy marteau yszerepy yszerepy Marteau yszerepy ykodvegy (Idegesek), ycimy idegesek ycimy Idegesek ycimy idegesek ycimy ycimy Idegesek ycimy ykodvegy Mortsauf gróf yszerepy mortsauf gróf yszerepy Mortsauf gróf yszerepy mortsauf yszerepy gróf yszerepy yszerepy Mortsauf yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (Völgy lilioma), ycimy völgy lilioma ycimy Völgy lilioma ycimy völgy ycimy lilioma ycimy ycimy Völgy ycimy lilioma ycimy ykodvegy Clarkson yszerepy clarkson yszerepy Clarkson yszerepy clarkson yszerepy yszerepy Clarkson yszerepy ykodvegy (Idegen nő). ycimy idegen nő ycimy Idegen nő ycimy idegen ycimy nő ycimy ycimy Idegen ycimy nő ycimy ykodvegy Kitűnő szerepei voltak még: Rantzau, yszerepy rantzau yszerepy Rantzau yszerepy rantzau yszerepy yszerepy Rantzau yszerepy ykodvegy Cavarlet, yszerepy cavarlet yszerepy Cavarlet yszerepy cavarlet yszerepy yszerepy Cavarlet yszerepy ykodvegy Van der Krafft, yszerepy van der krafft yszerepy Van der Krafft yszerepy van yszerepy der yszerepy krafft yszerepy yszerepy Van yszerepy der yszerepy Krafft yszerepy ykodvegy Monteiglin. yszerepy monteiglin yszerepy Monteiglin yszerepy monteiglin yszerepy yszerepy Monteiglin yszerepy ykodvegy Népszínműi magyar alakjai közül különösen Lajtos-a yszerepy lajtos yszerepy Lajtos yszerepy lajtos yszerepy yszerepy Lajtos yszerepy ykodvegy (Strike) ycimy strike ycimy Strike ycimy strike ycimy ycimy Strike ycimy ykodvegy volt élettel teljes. írt több eredeti színművet (»Enyingi Török János«, ycimy enyingi török jános ycimy Enyingi Török János ycimy enyingi ycimy török ycimy jános ycimy ycimy Enyingi ycimy Török ycimy János ycimy ykodvegy »Férjem színész«, ycimy férjem színész ycimy Férjem színész ycimy férjem ycimy színész ycimy ycimy Férjem ycimy színész ycimy ykodvegy »Angyal Bandi«) ycimy angyal bandi ycimy Angyal Bandi ycimy angyal ycimy bandi ycimy ycimy Angyal ycimy Bandi ycimy ykodvegy és sokat fordított franciából ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy s németből. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy írt több színészettörténeti cikket, költeményt és elbeszélést. Kétszer házasodott. Első felesége Szákfy Amália yszemelynevy szákfy amália yszemelynevy Szákfy Amália yszemelynevy szákfy yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Szákfy yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy volt, kit 1845-ben xevtizedx 1845 vett xtalanevtizedx 1855 nőül. Tőle hamar elvált. Szákfy Amália yszemelynevy szákfy amália yszemelynevy Szákfy Amália yszemelynevy szákfy yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Szákfy yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy »Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy yszemelynevy Rafael yszemelynevy ykodvegy ecsetére méltó« drámai szende volt, ki később Foltényiné yszemelynevy foltényine yszemelynevy Foltényiné yszemelynevy foltényine yszemelynevy yszemelynevy Foltényiné yszemelynevy ykodvegy lett. F. második felesége, kit 1858-ban xevtizedx 1855 vett xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 nőül: Munkácsy Flóra. yszemelynevy munkácsy flóra yszemelynevy Munkácsy Flóra yszemelynevy munkácsy yszemelynevy flóra yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy Flóra yszemelynevy ykodvegy (Kéky Lajos.) yszemelynevy kéky lajos yszemelynevy Kéky Lajos yszemelynevy kéky yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kéky yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kéky lajos szin_II.0014.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Feleky Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1818

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23861.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Feleky Miklós

Szócikk: Feleky Miklós színművész, az udvarhelymegyei Nagygalambfalván született, székely családból, 1818. dec. 18-án. Kilenc éves korában látta az első színielőadást s ez leküzdhetetlen vágyat keltett benne a színészet iránt. Atyja papnak szánta, de ő lelke vágyát követve, színésznek állott be s Csíkszeredán játszott először. Mint vándorszínész sokat sanyargott, de acélos lélekkel tűrte a nyomorúságot. Bejárta az egész országot, sőt még Bukarestben is játszott. 1844-ben átvette Pályi Elek társulatának igazgatását, több évig működött e minőségben s jelentős érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében. 1848-ban feloszlatta társulatát, beállott honvédnek s »megmutatta, hogy nemcsak Tháliának lelkes papja, de Marsnak is vitéz fia«. Bem hadseregében harcolt s századosságig vitte. A szabadságharc után a bujdosó színészekből társulatot szervezett Nagybányán, melyben mindenki egyenlő fizetést kapott. 1851-ben a Nemzeti Színház meghívja, hogy a mindinkább elbetegeskedő id. Lendvay szerepeit játsszassa vele. Rövid bécsi tanulmányút után 1852. jún. 17-én kezdte meg működését a Nemzeti Színháznál, mint szerződtetett tag. Előbb szerelmes szerepeket játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Társadalmi és közéleti téren is lelkes munkásságot fejtett ki, mint fővárosi bizottsági tag, a Honvédmenház igazgatósági tagja s az írók és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak az Országos Színészegyesület megalapításában s ezeknek elismeréséül az Egyesület örökös díszelnökévé választotta. A Nemzeti Színháztól 1884. szept. 25-én megvált, hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A budai Várszínházat bérelte ki s társul vette maga mellé Blaha Lujzát, de vállalkozásuk bukással végződött. Nem volt több szerencséje a Gyapjú-uccai német színházzal sem és visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. 1887. ápr. 28-án ünnepelte színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király »nagy - galambfalvi« előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi elnöki működése körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte ki elismerését érdemeiért. 1902. márc.16-án halt meg Budapesten. Sírja fölé tíz év múlva díszes emléket emelt a kegyelet. F. 63 évig működött pályáján. Külsejéről Újházi Ede ezt írja: »Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda, egyenes, mint a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.« Ezekhez a külső adományokhoz nagy routine járult. Sokoldalú színész volt, játszott szerelmes, hős, bonvivant, finom és burleszk komikus, apa és szalonhős szerepeket. Közöttük kiválóbbak voltak: Edgár (Lear király), Bolingbroke (Egy pohár víz), Percival (Griseldis), Clavigo, Petur bán, Zrínyi, Könyves Kálmán, Antonius, stb. De igazi szerepköre a modern társadalmi drámákban nyílt. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos volt, szavalata modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette ki s majd minden szó tagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi élethez s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott kelteni. Különösen a hideg s az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában volt kiváló, mint Alba herceg (Egmont), Marecat (Jó barátok), Marteau (Idegesek), Mortsauf gróf (Völgy lilioma), Clarkson (Idegen nő). Kitűnő szerepei voltak még: Rantzau, Cavarlet, Van der Krafft, Monteiglin. Népszínműi magyar alakjai közül különösen Lajtos-a (Strike) volt élettel teljes. írt több eredeti színművet (»Enyingi Török János«, »Férjem színész«, »Angyal Bandi«) és sokat fordított franciából s németből. írt több színészettörténeti cikket, költeményt és elbeszélést. Kétszer házasodott. Első felesége Szákfy Amália volt, kit 1845-ben vett nőül. Tőle hamar elvált. Szákfy Amália »Rafael ecsetére méltó« drámai szende volt, ki később Foltényiné lett. F. második felesége, kit 1858-ban vett nőül: Munkácsy Flóra. (Kéky Lajos.) szin_II.0014.pdf II