Címszó: Feleky Miklós - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1818
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23861.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Feleky
Miklós
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523861.htm
Szócikk: Feleky Miklós színművész, az udvarhelymegyei
(megye) Nagygalambfalván
(megye) született,
székely (nemzetiség)
(információ)
családból, 1818. (időpont) dec.
18-án. Kilenc éves korában látta az első színielőadást s ez leküzdhetetlen vágyat
keltett benne a színészet iránt. Atyja papnak szánta, de ő lelke vágyát követve,
színésznek állott be s Csíkszeredán (megye) játszott
először. Mint vándorszínész sokat sanyargott, de acélos lélekkel tűrte a nyomorúságot.
Bejárta az egész országot, sőt még Bukarestben (ország) is
játszott. 1844-ben (időpont) átvette
Pályi Elek (személy)
(információ)
társulatának igazgatását, több évig működött
e minőségben s jelentős érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében.
1848-ban (időpont)
feloszlatta társulatát, beállott honvédnek s »megmutatta, hogy nemcsak Tháliának
lelkes papja, de Marsnak is vitéz fia«. Bem (személy) (információ)
hadseregében harcolt s századosságig vitte.
A szabadságharc után a bujdosó színészekből társulatot szervezett Nagybányán, (megye) melyben
mindenki egyenlő fizetést kapott. 1851-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
meghívja, hogy a mindinkább elbetegeskedő
id. Lendvay (személy)
szerepeit játsszassa vele. Rövid bécsi (ország) tanulmányút
után 1852. (időpont)
jún. 17-én kezdte meg működését a Nemzeti Színháznál, (intézmény)
(információ)
mint szerződtetett tag. Előbb szerelmes szerepeket
játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Társadalmi és közéleti téren is
lelkes munkásságot fejtett ki, mint fővárosi (Budapest)
bizottsági tag, a Honvédmenház (intézmény)
igazgatósági tagja s az írók és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a
Nemzeti Színház nyugdíjintézetének (intézmény)
(információ)
létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak
az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
megalapításában s ezeknek elismeréséül az
Egyesület örökös díszelnökévé választotta. A Nemzeti Színháztól (intézmény)
(információ)
1884. (időpont) szept.
25-én megvált, hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A budai Várszínházat (intézmény)
(információ)
bérelte ki s társul vette maga mellé Blaha
Lujzát, (személy)
(információ)
de vállalkozásuk bukással végződött. Nem
volt több szerencséje a Gyapjú-uccai német színházzal (intézmény)
sem és visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. (intézmény)
(információ)
1887. (időpont) ápr.
28-án ünnepelte színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király »nagy
- galambfalvi« (megye)
előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi elnöki működése
körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte ki elismerését
érdemeiért. 1902. (időpont) márc.16-án
halt meg Budapesten. (Budapest)
Sírja fölé tíz év múlva díszes emléket emelt a kegyelet. F. 63 évig működött pályáján.
Külsejéről Újházi Ede (személy) ezt
írja: »Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda, egyenes, mint
a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.« Ezekhez a külső adományokhoz
nagy routine járult. Sokoldalú színész volt, játszott szerelmes, hős, bonvivant,
finom és burleszk komikus, apa és szalonhős szerepeket. Közöttük kiválóbbak voltak:
Edgár (szerep)
(Lear király), (cím)
(információ)
Bolingbroke (szerep) (Egy
pohár víz), (cím)
(információ)
Percival (szerep) (Griseldis),
(cím) (információ)
Clavigo, (szerep) (információ)
Petur bán, (szerep) Zrínyi,
(szerep)
Könyves Kálmán, (szerep) (információ)
Antonius, (szerep) (információ)
stb. De igazi szerepköre a modern társadalmi
drámákban nyílt. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos volt, szavalata
modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette ki s majd minden
szó tagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi élethez
s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott kelteni.
Különösen a hideg s az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában volt
kiváló, mint Alba herceg (szerep) (Egmont),
(cím) Marecat
(szerep)
(Jó barátok), (cím)
(információ)
Marteau (szerep) (Idegesek),
(cím) (információ)
Mortsauf gróf (szerep) (Völgy
lilioma), (cím)
Clarkson (szerep)
(Idegen nő). (cím)
(információ)
Kitűnő szerepei voltak még: Rantzau, (szerep) Cavarlet,
(szerep)
Van der Krafft, (szerep) (információ)
Monteiglin. (szerep) Népszínműi
magyar alakjai közül különösen Lajtos-a (szerep) (Strike)
(cím) volt élettel
teljes. írt több eredeti színművet (»Enyingi Török János«, (cím) (információ)
»Férjem színész«, (cím) »Angyal Bandi«)
(cím) (információ)
és sokat fordított franciából (nyelv) (információ)
s németből. (nyelv) (információ)
írt több színészettörténeti cikket, költeményt
és elbeszélést. Kétszer házasodott. Első felesége Szákfy Amália (személy) volt,
kit 1845-ben (időpont)
vett nőül. Tőle hamar elvált. Szákfy Amália (személy) »Rafael
(személy)
ecsetére méltó« drámai szende volt, ki később Foltényiné (személy) lett.
F. második felesége, kit 1858-ban (időpont) vett
nőül: Munkácsy Flóra. (személy) (információ)
(Kéky Lajos.) (személy) (információ)
szin_II.0014.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Feleky Miklós címszóvég 23861 Szócikk: Feleky
Miklós színművész, az udvarhelymegyei ytelepulesy udvarhelymegye ytelepulesy
udvarhelymegye ymegyey udvarhely megye ykodvegy Nagygalambfalván ytelepulesy
nagygalambfalva ytelepulesy Nagygalambfalvá ymegyey udvarhely megye ykodvegy született,
székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy
ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy családból, 1818. dec. xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 18-án. Kilenc éves korában látta az első színielőadást
s ez leküzdhetetlen vágyat keltett benne a színészet iránt. Atyja papnak szánta,
de ő lelke vágyát követve, színésznek állott be s Csíkszeredán ytelepulesy
csíkszereda ytelepulesy Csíkszeredá ymegyey csik megye ykodvegy játszott először.
Mint vándorszínész sokat sanyargott, de acélos lélekkel tűrte a nyomorúságot. Bejárta
az egész országot, sőt még Bukarestben ytelepulesy bukarest ytelepulesy
Bukarest yorszagy Románia ykodvegy is játszott. 1844-ben xevtizedx 1845 átvette
Pályi Elek yszemelynevy pályi elek yszemelynevy Pályi Elek yszemelynevy pályi
yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pályi yszemelynevy Elek
yszemelynevy ykodvegy társulatának igazgatását, több évig működött e minőségben
s jelentős érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében. 1848-ban
feloszlatta xtalanevtizedx 1855 társulatát, beállott honvédnek s »megmutatta, hogy
nemcsak Tháliának lelkes papja, de Marsnak is vitéz fia«. Bem yszemelynevy bem
yszemelynevy Bem yszemelynevy bem yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy
ykodvegy hadseregében harcolt s századosságig vitte. A szabadságharc után a bujdosó
színészekből társulatot szervezett Nagybányán, ytelepulesy nagybánya
ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy melyben mindenki egyenlő fizetést
kapott. 1851-ben xevtizedx 1855 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy meghívja, hogy a mindinkább elbetegeskedő
id. Lendvay yszemelynevy id. lendvay yszemelynevy id. Lendvay yszemelynevy id.
yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy ykodvegy szerepeit játsszassa vele. Rövid bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanulmányút után 1852. jún. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 17-én kezdte meg működését a Nemzeti Színháznál, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint szerződtetett tag. Előbb
szerelmes szerepeket játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Társadalmi
és közéleti téren is lelkes munkásságot fejtett ki, mint fővárosi főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy bizottsági tag, a Honvédmenház
yintezmenyy honvédmenház yintezmenyy Honvédme yintezmenyy honvédmenház
yintezmenyy yintezmenyy Honvédme yintezmenyy ykodvegy igazgatósági tagja s az írók
és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének
yintezmenyy nemzeti színház nyugdíjintézete yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy ykodvegy létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak az Országos
Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos
yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy
Országos yintezmenyy ykodvegy megalapításában s ezeknek elismeréséül az Egyesület
örökös díszelnökévé választotta. A Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 szept. 25-én megvált,
hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A budai Várszínházat yintezmenyy budai
várszínház yintezmenyy budai Vá yintezmenyy budai yintezmenyy várszínház
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy bérelte ki s társul
vette maga mellé Blaha Lujzát, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha
Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy de vállalkozásuk bukással végződött. Nem
volt több szerencséje a Gyapjú-uccai német színházzal yintezmenyy gyapjú-uccai
német színház yintezmenyy Gyapjú-u yintezmenyy gyapjú-uccai yintezmenyy német
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Gyapjú-u yintezmenyy ykodvegy sem és
visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1887. ápr. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 28-án ünnepelte
színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király »nagy -
galambfalvi« ytelepulesy nagygalambfalva ytelepulesy nagy - galambfalvi ymegyey
udvarhely megye ykodvegy előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi
elnöki működése körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte
ki elismerését érdemeiért. 1902. xevtizedx 1905 márc.16-án halt meg Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Sírja fölé tíz év
múlva díszes emléket emelt a kegyelet. F. 63 évig működött pályáján. Külsejéről
Újházi Ede yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy ezt írja: »Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda,
egyenes, mint a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.« Ezekhez
a külső adományokhoz nagy routine járult. Sokoldalú színész volt, játszott szerelmes,
hős, bonvivant, finom és burleszk komikus, apa és szalonhős szerepeket. Közöttük
kiválóbbak voltak: Edgár yszerepy edgár yszerepy Edgár yszerepy edgár yszerepy
yszerepy Edgár yszerepy ykodvegy (Lear király), ycimy lear király ycimy Lear
király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Bolingbroke
yszerepy bolingbroke yszerepy Bolingbroke yszerepy bolingbroke yszerepy
yszerepy Bolingbroke yszerepy ykodvegy (Egy pohár víz), ycimy egy pohár víz
ycimy Egy pohár víz ycimy egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ycimy Egy ycimy pohár
ycimy víz ycimy ykodvegy Percival yszerepy percival yszerepy Percival yszerepy
percival yszerepy yszerepy Percival yszerepy ykodvegy (Griseldis), ycimy griseldis
ycimy Griseldis ycimy griseldis ycimy ycimy Griseldis ycimy ykodvegy Clavigo, yszerepy
clavigo yszerepy Clavigo yszerepy clavigo yszerepy yszerepy Clavigo yszerepy
ykodvegy Petur bán, yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur
yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy Zrínyi, yszerepy
zrínyi yszerepy Zrínyi yszerepy zrínyi yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy
ykodvegy Könyves Kálmán, yszerepy könyves kálmán yszerepy Könyves Kálmán
yszerepy könyves yszerepy kálmán yszerepy yszerepy Könyves yszerepy Kálmán
yszerepy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy
antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy stb. De igazi szerepköre a
modern társadalmi drámákban nyílt. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos
volt, szavalata modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette
ki s majd minden szó tagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi
élethez s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott
kelteni. Különösen a hideg s az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában
volt kiváló, mint Alba herceg yszerepy alba herceg yszerepy Alba herceg
yszerepy alba yszerepy herceg yszerepy yszerepy Alba yszerepy herceg yszerepy
ykodvegy (Egmont), ycimy egmont ycimy Egmont ycimy egmont ycimy ycimy Egmont
ycimy ykodvegy Marecat yszerepy marecat yszerepy Marecat yszerepy marecat
yszerepy yszerepy Marecat yszerepy ykodvegy (Jó barátok), ycimy jó barátok
ycimy Jó barátok ycimy jó ycimy barátok ycimy ycimy Jó ycimy barátok ycimy
ykodvegy Marteau yszerepy marteau yszerepy Marteau yszerepy marteau yszerepy
yszerepy Marteau yszerepy ykodvegy (Idegesek), ycimy idegesek ycimy Idegesek
ycimy idegesek ycimy ycimy Idegesek ycimy ykodvegy Mortsauf gróf yszerepy
mortsauf gróf yszerepy Mortsauf gróf yszerepy mortsauf yszerepy gróf yszerepy
yszerepy Mortsauf yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (Völgy lilioma), ycimy völgy
lilioma ycimy Völgy lilioma ycimy völgy ycimy lilioma ycimy ycimy Völgy ycimy
lilioma ycimy ykodvegy Clarkson yszerepy clarkson yszerepy Clarkson yszerepy
clarkson yszerepy yszerepy Clarkson yszerepy ykodvegy (Idegen nő). ycimy idegen
nő ycimy Idegen nő ycimy idegen ycimy nő ycimy ycimy Idegen ycimy nő ycimy
ykodvegy Kitűnő szerepei voltak még: Rantzau, yszerepy rantzau yszerepy Rantzau
yszerepy rantzau yszerepy yszerepy Rantzau yszerepy ykodvegy Cavarlet, yszerepy
cavarlet yszerepy Cavarlet yszerepy cavarlet yszerepy yszerepy Cavarlet
yszerepy ykodvegy Van der Krafft, yszerepy van der krafft yszerepy Van der
Krafft yszerepy van yszerepy der yszerepy krafft yszerepy yszerepy Van yszerepy
der yszerepy Krafft yszerepy ykodvegy Monteiglin. yszerepy monteiglin yszerepy
Monteiglin yszerepy monteiglin yszerepy yszerepy Monteiglin yszerepy ykodvegy Népszínműi
magyar alakjai közül különösen Lajtos-a yszerepy lajtos yszerepy Lajtos
yszerepy lajtos yszerepy yszerepy Lajtos yszerepy ykodvegy (Strike) ycimy
strike ycimy Strike ycimy strike ycimy ycimy Strike ycimy ykodvegy volt élettel
teljes. írt több eredeti színművet (»Enyingi Török János«, ycimy enyingi török
jános ycimy Enyingi Török János ycimy enyingi ycimy török ycimy jános ycimy
ycimy Enyingi ycimy Török ycimy János ycimy ykodvegy »Férjem színész«, ycimy
férjem színész ycimy Férjem színész ycimy férjem ycimy színész ycimy ycimy
Férjem ycimy színész ycimy ykodvegy »Angyal Bandi«) ycimy angyal bandi ycimy
Angyal Bandi ycimy angyal ycimy bandi ycimy ycimy Angyal ycimy Bandi ycimy
ykodvegy és sokat fordított franciából ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy
francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy s németből. ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy írt több színészettörténeti
cikket, költeményt és elbeszélést. Kétszer házasodott. Első felesége Szákfy Amália
yszemelynevy szákfy amália yszemelynevy Szákfy Amália yszemelynevy szákfy
yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Szákfy yszemelynevy Amália
yszemelynevy ykodvegy volt, kit 1845-ben xevtizedx 1845 vett xtalanevtizedx
1855 nőül. Tőle hamar elvált. Szákfy Amália yszemelynevy szákfy amália
yszemelynevy Szákfy Amália yszemelynevy szákfy yszemelynevy amália yszemelynevy
yszemelynevy Szákfy yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy »Rafael yszemelynevy
rafael yszemelynevy Rafael yszemelynevy rafael yszemelynevy yszemelynevy Rafael
yszemelynevy ykodvegy ecsetére méltó« drámai szende volt, ki később Foltényiné yszemelynevy
foltényine yszemelynevy Foltényiné yszemelynevy foltényine yszemelynevy
yszemelynevy Foltényiné yszemelynevy ykodvegy lett. F. második felesége, kit 1858-ban
xevtizedx 1855 vett xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 nőül: Munkácsy Flóra.
yszemelynevy munkácsy flóra yszemelynevy Munkácsy Flóra yszemelynevy munkácsy
yszemelynevy flóra yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy Flóra
yszemelynevy ykodvegy (Kéky Lajos.) yszemelynevy kéky lajos yszemelynevy Kéky
Lajos yszemelynevy kéky yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kéky
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kéky lajos szin_II.0014.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Feleky Miklós - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1818
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0014.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23861.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Feleky
Miklós
Szócikk: Feleky Miklós színművész, az udvarhelymegyei
Nagygalambfalván született, székely családból, 1818. dec. 18-án. Kilenc éves korában
látta az első színielőadást s ez leküzdhetetlen vágyat keltett benne a színészet
iránt. Atyja papnak szánta, de ő lelke vágyát követve, színésznek állott be s Csíkszeredán
játszott először. Mint vándorszínész sokat sanyargott, de acélos lélekkel tűrte
a nyomorúságot. Bejárta az egész országot, sőt még Bukarestben is játszott. 1844-ben
átvette Pályi Elek társulatának igazgatását, több évig működött e minőségben s jelentős
érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében. 1848-ban feloszlatta
társulatát, beállott honvédnek s »megmutatta, hogy nemcsak Tháliának lelkes papja,
de Marsnak is vitéz fia«. Bem hadseregében harcolt s századosságig vitte. A szabadságharc
után a bujdosó színészekből társulatot szervezett Nagybányán, melyben mindenki egyenlő
fizetést kapott. 1851-ben a Nemzeti Színház meghívja, hogy a mindinkább elbetegeskedő
id. Lendvay szerepeit játsszassa vele. Rövid bécsi tanulmányút után 1852. jún. 17-én
kezdte meg működését a Nemzeti Színháznál, mint szerződtetett tag. Előbb szerelmes
szerepeket játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Társadalmi és közéleti
téren is lelkes munkásságot fejtett ki, mint fővárosi bizottsági tag, a Honvédmenház
igazgatósági tagja s az írók és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a
Nemzeti Színház nyugdíjintézetének létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak
az Országos Színészegyesület megalapításában s ezeknek elismeréséül az Egyesület
örökös díszelnökévé választotta. A Nemzeti Színháztól 1884. szept. 25-én megvált,
hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A budai Várszínházat bérelte ki s társul vette
maga mellé Blaha Lujzát, de vállalkozásuk bukással végződött. Nem volt több szerencséje
a Gyapjú-uccai német színházzal sem és visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. 1887.
ápr. 28-án ünnepelte színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király
»nagy - galambfalvi« előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi
elnöki működése körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte
ki elismerését érdemeiért. 1902. márc.16-án halt meg Budapesten. Sírja fölé tíz
év múlva díszes emléket emelt a kegyelet. F. 63 évig működött pályáján. Külsejéről
Újházi Ede ezt írja: »Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda,
egyenes, mint a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.« Ezekhez
a külső adományokhoz nagy routine járult. Sokoldalú színész volt, játszott szerelmes,
hős, bonvivant, finom és burleszk komikus, apa és szalonhős szerepeket. Közöttük
kiválóbbak voltak: Edgár (Lear király), Bolingbroke (Egy pohár víz), Percival (Griseldis),
Clavigo, Petur bán, Zrínyi, Könyves Kálmán, Antonius, stb. De igazi szerepköre a
modern társadalmi drámákban nyílt. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos
volt, szavalata modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette
ki s majd minden szó tagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi
élethez s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott
kelteni. Különösen a hideg s az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában
volt kiváló, mint Alba herceg (Egmont), Marecat (Jó barátok), Marteau (Idegesek),
Mortsauf gróf (Völgy lilioma), Clarkson (Idegen nő). Kitűnő szerepei voltak még:
Rantzau, Cavarlet, Van der Krafft, Monteiglin. Népszínműi magyar alakjai közül különösen
Lajtos-a (Strike) volt élettel teljes. írt több eredeti színművet (»Enyingi Török
János«, »Férjem színész«, »Angyal Bandi«) és sokat fordított franciából s németből.
írt több színészettörténeti cikket, költeményt és elbeszélést. Kétszer házasodott.
Első felesége Szákfy Amália volt, kit 1845-ben vett nőül. Tőle hamar elvált. Szákfy
Amália »Rafael ecsetére méltó« drámai szende volt, ki később Foltényiné lett. F.
második felesége, kit 1858-ban vett nőül: Munkácsy Flóra. (Kéky Lajos.) szin_II.0014.pdf
II