Címszó: Felkötő szakáll - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0016.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0016.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23874.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Felkötő szakáll

Szócikk: Felkötő szakáll Ha a színész nem ragaszt szakállt, akkor ú. n. felkötőszakállt használ. Ez már előre elkészített maszkdarab; a krepp rá van erősítve egy hálószerű fonatra és olyan az alakja, hogy teljesen pótolja a ragasztott szakállt. A fej közepén a felkötő szakáll gummival megköthető, szükség szerint szűkre vagy tágra hagyva a kötést. Természetes, hogy a felkötő szakáll nem ad oly karaktert az arcnak, mint a ragasztott s leginkább akkor használják, ha a nyílt színen hirtelen meg kell változni a maszknak. Ilyenkor a szöveg szerint a színész lerántja az öreg maszkot ábrázoló felkötő szakállt és megifjodva ott áll csupasz arccal. szin_II.0016.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Felkötő szakáll címszóvég 23874 Szócikk: Felkötő szakáll Ha a színész nem ragaszt szakállt, akkor ú. n. felkötőszakállt használ. Ez már előre elkészített maszkdarab; a krepp rá van erősítve egy hálószerű fonatra és olyan az alakja, hogy teljesen pótolja a ragasztott szakállt. A fej közepén a felkötő szakáll gummival megköthető, szükség szerint szűkre vagy tágra hagyva a kötést. Természetes, hogy a felkötő szakáll nem ad oly karaktert az arcnak, mint a ragasztott s leginkább akkor használják, ha a nyílt színen hirtelen meg kell változni a maszknak. Ilyenkor a szöveg szerint a színész lerántja az öreg maszkot ábrázoló felkötő szakállt és megifjodva ott áll csupasz arccal. szin_II.0016.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Felkötő szakáll - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0016.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0016.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23874.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Felkötő szakáll

Szócikk: Felkötő szakáll Ha a színész nem ragaszt szakállt, akkor ú. n. felkötőszakállt használ. Ez már előre elkészített maszkdarab; a krepp rá van erősítve egy hálószerű fonatra és olyan az alakja, hogy teljesen pótolja a ragasztott szakállt. A fej közepén a felkötő szakáll gummival megköthető, szükség szerint szűkre vagy tágra hagyva a kötést. Természetes, hogy a felkötő szakáll nem ad oly karaktert az arcnak, mint a ragasztott s leginkább akkor használják, ha a nyílt színen hirtelen meg kell változni a maszknak. Ilyenkor a szöveg szerint a színész lerántja az öreg maszkot ábrázoló felkötő szakállt és megifjodva ott áll csupasz arccal. szin_II.0016.pdf II