Címszó: Gvadányi József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1725

SZULETESIEVTIZED 1725

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0188.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0188.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24897.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gvadányi József

Szócikk: Gvadányi József gróf, író, lovassági tábornok, szül. 1725. (időpont) okt. 16-án, Budabányán (megye) (Zemplén m.), (megye) megh. 1801. dec. 21-én, Szakolcán. (megye) Abban a korban nagy virtus volt magyar írónak lenni, de feltűnt mint vitéz katona is. Nyugalomba térve, Szakolcán (megye) telepedett le és itt írta meg a híres »Peleskei nótárius« (cím) (információ)  kalandos történetét. Ebben erősen ostorozza a külföldet majmoló főrendű osztályt és az idegen jármot viselő nemeseket. Az ő érdeme, hogy a derék, becsületes magyar nótárius alakja színpadra került. Először Görög István (személy) (információ)  dolgozta át ezt a kalandos történetet, amely azonban csak kétszer került színre Pesten. (Budapest) Szerencsésebb volt Gaal József (személy) (információ)  (L. o.), kinek »Peleskei nótárius« (cím) (információ)  c. bohózata 1838. (időpont) okt. 8-án került színre a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  és azontúl is úgy a fővárosban, (Budapest) mint a vidéki színpadokon igen sokszor adták. A Nemzeti Színháznak (intézmény) (információ)  ma is műsoron lévő darabja. szin_II.0188.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gvadányi József címszóvég 24897 Szócikk: Gvadányi József gróf, író, lovassági tábornok, szül. 1725. okt. xtalanevtizedx 1735 xtalanevtizedx 1745 16-án, Budabányán ytelepulesy rudabánya ytelepulesy Budabányá ymegyey borsod megye ykodvegy (Zemplén m.), ytelepulesy zemplén m. ytelepulesy Zemplén m. ymegyey zemplén megye ykodvegy megh. 1801. dec. 21-én, Szakolcán. ytelepulesy szakolca ytelepulesy Szakolcá ymegyey nyitra megye ykodvegy Abban a korban nagy virtus volt magyar írónak lenni, de feltűnt mint vitéz katona is. Nyugalomba térve, Szakolcán ytelepulesy szakolca ytelepulesy Szakolcá ymegyey nyitra megye ykodvegy telepedett le és itt írta meg a híres »Peleskei nótárius« ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy kalandos történetét. Ebben erősen ostorozza a külföldet majmoló főrendű osztályt és az idegen jármot viselő nemeseket. Az ő érdeme, hogy a derék, becsületes magyar nótárius alakja színpadra került. Először Görög István yszemelynevy görög istván yszemelynevy Görög István yszemelynevy görög yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Görög yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy dolgozta át ezt a kalandos történetet, amely azonban csak kétszer került színre Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szerencsésebb volt Gaal József yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (L. o.), kinek »Peleskei nótárius« ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy c. bohózata 1838. xevtizedx 1835 okt. 8-án került színre a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és azontúl is úgy a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint a vidéki színpadokon igen sokszor adták. A Nemzeti Színháznak yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ma is műsoron lévő darabja. szin_II.0188.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gvadányi József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1725

SZULETESIEVTIZED 1725

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0188.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0188.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24897.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gvadányi József

Szócikk: Gvadányi József gróf, író, lovassági tábornok, szül. 1725. okt. 16-án, Budabányán (Zemplén m.), megh. 1801. dec. 21-én, Szakolcán. Abban a korban nagy virtus volt magyar írónak lenni, de feltűnt mint vitéz katona is. Nyugalomba térve, Szakolcán telepedett le és itt írta meg a híres »Peleskei nótárius« kalandos történetét. Ebben erősen ostorozza a külföldet majmoló főrendű osztályt és az idegen jármot viselő nemeseket. Az ő érdeme, hogy a derék, becsületes magyar nótárius alakja színpadra került. Először Görög István dolgozta át ezt a kalandos történetet, amely azonban csak kétszer került színre Pesten. Szerencsésebb volt Gaal József (L. o.), kinek »Peleskei nótárius« c. bohózata 1838. okt. 8-án került színre a Nemzeti Színházban és azontúl is úgy a fővárosban, mint a vidéki színpadokon igen sokszor adták. A Nemzeti Színháznak ma is műsoron lévő darabja. szin_II.0188.pdf II