Címszó: Gyors beszéd - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0195.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0195.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24944.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Gyors beszéd

Szócikk: Gyors beszéd A gyors beszéd a rendes ütemnél sebesebb módja a beszédnek. A színésznél általában hibának tekintendő, mert nehezen érthetővé teszi a szavakat és lehetetlenné válik a helyes értelmi hangsúlyozás. A modulálás lehetetlensége folytán egyhangú, szintelen lesz a beszéd és fárasztja a hallgatót. Az ezen hibával sújtottak rendesen elnyelik az egyes szavakat és kifulladva sokszor leejtik a mondatok végét, ami által egész mondások válnak értelmetlenné. Fokozott megjelenésében hadarásnak nevezzük. Ahol ez csak rossz szokás, ott igyekezni kell, hogy a színész leszokjék róla, amit legeredményesebben hosszú, fennhangon való tagolt olvasással lehet elérni. Szorgalmas gyakorlat biztos sikert jelent e téren. Néha egyes alakítás vagy műfaj (pld. a bohózat) megkívánja a sebesebb beszédet, de ezt csak bizonyos határig szabad fokozni és ennek soha sem szabad a megérthetőség rovására történnie. (V. ö. Lassú beszéd.) (Dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_II.0195.pdf II

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gyors beszéd címszóvég 24944 Szócikk: Gyors beszéd A gyors beszéd a rendes ütemnél sebesebb módja a beszédnek. A színésznél általában hibának tekintendő, mert nehezen érthetővé teszi a szavakat és lehetetlenné válik a helyes értelmi hangsúlyozás. A modulálás lehetetlensége folytán egyhangú, szintelen lesz a beszéd és fárasztja a hallgatót. Az ezen hibával sújtottak rendesen elnyelik az egyes szavakat és kifulladva sokszor leejtik a mondatok végét, ami által egész mondások válnak értelmetlenné. Fokozott megjelenésében hadarásnak nevezzük. Ahol ez csak rossz szokás, ott igyekezni kell, hogy a színész leszokjék róla, amit legeredményesebben hosszú, fennhangon való tagolt olvasással lehet elérni. Szorgalmas gyakorlat biztos sikert jelent e téren. Néha egyes alakítás vagy műfaj (pld. a bohózat) megkívánja a sebesebb beszédet, de ezt csak bizonyos határig szabad fokozni és ennek soha sem szabad a megérthetőség rovására történnie. (V. ö. Lassú beszéd.) (Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_II.0195.pdf II

A szócikk eredeti szövege: