Címszó: Harangozás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0255.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0255.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25211.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Harangozás

Szócikk: Harangozás Színpadon a harangozás, különösen a népszínművekben, sokszor fordul elő. Harangozni úgy szoktak, hogy egy üveg-harangot megütögetnek egy-egy himbálás után vékony pálcikával, melynek végén parafadugó van. Ha nagyszabású harangzugásról van szó, akkor a színpad különböző oldalán egy-egy létrára felaggatnak különböző hangú acélrudakat, amiket vastag fakalapáccsal ütögetnek. A sokfelől felhangzó harangbúgás azután oly hatást idéz elő, amilyent a való életben szoktunk hallani. szin_II.0255.pdf II

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Harangozás címszóvég 25211 Szócikk: Harangozás Színpadon a harangozás, különösen a népszínművekben, sokszor fordul elő. Harangozni úgy szoktak, hogy egy üveg-harangot megütögetnek egy-egy himbálás után vékony pálcikával, melynek végén parafadugó van. Ha nagyszabású harangzugásról van szó, akkor a színpad különböző oldalán egy-egy létrára felaggatnak különböző hangú acélrudakat, amiket vastag fakalapáccsal ütögetnek. A sokfelől felhangzó harangbúgás azután oly hatást idéz elő, amilyent a való életben szoktunk hallani. szin_II.0255.pdf II

A szócikk eredeti szövege: