Címszó: Incze Henrik dr. - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1871
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25943.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Incze
Henrik dr.
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525942.htm
Szócikk: Incze Henrik dr. színészeti író, sz.1871.
(időpont)
ápr. 27-én, Nagyváradon, (megye) megh.
1913. okt. 30-án, Budapesten. (Budapest)
Egyetemi — bölcsészeti — tanulmányait külföldön folytatta (Berlin, (ország) München,
(ország)
Bern (ország)
stb.), 1897-ben (időpont) tért
haza, amikor Ditrói Mór (személy) (információ)
ajánlatára a Vígszínház (intézmény)
(információ)
azon időben alakult színiiskolájához Keglevich
István gróf, (személy)
(információ)
a Vígszínház (intézmény)
(információ)
akkora elnökigazgatója kinevezte az elméleti
tárgyak tanárává. Ugyanakkor a Pallas Lexikon (intézmény)
zenei és színházi munkatársa volt. 1897-ben (időpont) jelent
meg Operai Kalauz (cím) c. könyve,
mely a M. Kir. Opera (intézmény)
játékrendjén szereplő operáknak tartalma és a szerzők, szerepek rövid ismertetése.
(Kiadó: Zipser (személy) és
König). (személy)
(információ)
1900. (időpont) dec.
1-én a Vígszínház (intézmény)
(információ)
Vörösmarty (személy) (információ)
100 éves születési ünnepén Eötvös Károly
(személy)
(információ)
mint ünnepi szónok az utolsó percben lemondván,
helyette I. tartotta meg rögtönözve az ünnepi beszédet. 1901-től (időpont) 1904-ig
(időpont)
a »Magyarország«, (intézmény)
majd az »Egyetértés« (intézmény)
és 1907-ig (időpont)
a »Neues Polit. Volksblatt«-nak (intézmény)
volt színikritikusa. »Az új földesúr« (cím) címen eredeti
operettlibrettót is írt, melyet Hűvös Iván (személy) (információ)
zenésített meg. Bem. Népszínház, (intézmény)
(információ)
1902. (időpont) márc.
22. 1901-ben (időpont)
adta ki először a »Magyar Színészeti Almanach«-ot, (cím) (információ)
amely 1903-ban (időpont) Magyar
Művészeti Almanachra (cím) (információ)
változtatta címét; megjelent 1913-ig. (időpont) Mint
városbíró különösen pedagógiai és kulturális kérdésekben vette ki részét a komoly
és érdemes munkából és amint csak tehette, tollal és szóval mindig és mindenütt
síkra szállt, hogy a felvilágosodás és a kultúra fejlődését előbbre vigye. A színészetet
rajongásig szerette. Mint a vígszínházi színésziskola, majd az Orsz. Színészegyesületi
iskola (intézmény)
elméleti tanára sok jeles növendéket bocsátott szárnyra. (Somlay Artúr, (személy) (információ)
Medgyaszay Vilma, (személy) (információ)
Gyárfás Dezső, (személy) (információ)
Petráss Sári (személy) (információ)
stb.). Az Orsz. Színészegyesület (intézmény)
pártoló-tagja volt. Lefordította Strindberg: (személy) (információ)
»Hitelezők« (cím) c. komédiáját.
(Aurora, (intézmény)
1898. (időpont)
évfolyam.) és Bucheron (személy) és
Tavernier: (személy)
»A Próny-uccai úr« (cím) c. 3 felv.
boh., ezt előadta a Vígszínház, (intézmény)
(információ)
1898. (időpont) szept.
3-án. szin_II.0377.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Incze Henrik dr. címszóvég 25943 Szócikk:
Incze Henrik dr. színészeti író, sz.1871. ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 27-én, Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey
bihar megye ykodvegy megh. 1913. okt. 30-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egyetemi — bölcsészeti — tanulmányait
külföldön folytatta (Berlin, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy
Németország ykodvegy München, ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy
Németország ykodvegy Bern ytelepulesy bern ytelepulesy Bern yorszagy Svájc
ykodvegy stb.), 1897-ben xevtizedx 1895 tért haza, amikor Ditrói Mór yszemelynevy
ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy ajánlatára
a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy azon időben alakult színiiskolájához
Keglevich István gróf, yszemelynevy keglevich istván gróf yszemelynevy
Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich yszemelynevy istván yszemelynevy
gróf yszemelynevy yszemelynevy Keglevich yszemelynevy István yszemelynevy a Vígszínház
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy akkora elnökigazgatója kinevezte az elméleti
tárgyak tanárává. Ugyanakkor a Pallas Lexikon yintezmenyy pallas lexikon
yintezmenyy Pallas L yintezmenyy pallas yintezmenyy lexikon yintezmenyy
yintezmenyy Pallas yintezmenyy L yintezmenyy ykodvegy zenei és színházi munkatársa
volt. 1897-ben jelent xtalanevtizedx 1905 meg Operai Kalauz ycimy operai kalauz
ycimy Operai Kalauz ycimy operai ycimy kalauz ycimy ycimy Operai ycimy Kalauz
ycimy ykodvegy c. könyve, mely a M. Kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy játékrendjén szereplő
operáknak tartalma és a szerzők, szerepek rövid ismertetése. (Kiadó: Zipser yszemelynevy
zipser yszemelynevy Zipser yszemelynevy zipser yszemelynevy yszemelynevy Zipser
yszemelynevy ykodvegy és König). yszemelynevy könig yszemelynevy König
yszemelynevy könig yszemelynevy yszemelynevy König yszemelynevy ykodvegy 1900. xevtizedx
1905 dec. 1-én a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty
yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy 100 éves születési ünnepén
Eötvös Károly yszemelynevy eötvös károly yszemelynevy Eötvös Károly
yszemelynevy eötvös yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Eötvös
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy mint ünnepi szónok az utolsó percben lemondván,
helyette I. tartotta meg rögtönözve az ünnepi beszédet. 1901-től 1904-ig a »Magyarország«,
yintezmenyy magyarország yintezmenyy Magyaror yintezmenyy magyarország
yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy majd az »Egyetértés« yintezmenyy
egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy
Egyetért yintezmenyy ykodvegy és 1907-ig a »Neues Polit. Volksblatt«-nak yintezmenyy
neues polit. volksblatt yintezmenyy Neues Po yintezmenyy neues yintezmenyy
polit. yintezmenyy volksblatt yintezmenyy yintezmenyy Neues yintezmenyy Po
yintezmenyy ykodvegy volt színikritikusa. »Az új földesúr« ycimy az új földesúr
ycimy Az új földesúr ycimy az ycimy új ycimy földesúr ycimy ycimy Az ycimy új
ycimy földesúr ycimy ykodvegy címen eredeti operettlibrettót is írt, melyet Hűvös
Iván yszemelynevy hűvös iván yszemelynevy Hűvös Iván yszemelynevy hűvös
yszemelynevy iván yszemelynevy yszemelynevy Hűvös yszemelynevy Iván
yszemelynevy ykodvegy zenésített meg. Bem. Népszínház, yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy 1902. márc. 22. 1901-ben adta ki először a »Magyar Színészeti
Almanach«-ot, ycimy magyar színészeti almanach ycimy Magyar Színészeti Almanach
ycimy magyar ycimy színészeti ycimy almanach ycimy ycimy Magyar ycimy
Színészeti ycimy Almanach ycimy ykodvegy amely 1903-ban Magyar xtalanevtizedx
1915 Művészeti Almanachra ycimy magyar művészeti almanach ycimy Magyar
Művészeti Almanach ycimy magyar ycimy művészeti ycimy almanach ycimy ycimy
Magyar ycimy Művészeti ycimy Almanach ycimy ykodvegy változtatta címét; megjelent
1913-ig. xevtizedx 1915 Mint városbíró különösen pedagógiai és kulturális kérdésekben
vette ki részét a komoly és érdemes munkából és amint csak tehette, tollal és szóval
mindig és mindenütt síkra szállt, hogy a felvilágosodás és a kultúra fejlődését
előbbre vigye. A színészetet rajongásig szerette. Mint a vígszínházi színésziskola,
majd az Orsz. Színészegyesületi iskola yintezmenyy orsz. színészegyesületi
iskola yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesületi
yintezmenyy iskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy elméleti tanára sok jeles növendéket bocsátott szárnyra. (Somlay Artúr,
yszemelynevy somlay artúr yszemelynevy Somlay Artúr yszemelynevy somlay
yszemelynevy artúr yszemelynevy yszemelynevy Somlay yszemelynevy Artúr
yszemelynevy ykodvegy Medgyaszay Vilma, yszemelynevy medgyaszay vilma
yszemelynevy Medgyaszay Vilma yszemelynevy medgyaszay yszemelynevy vilma
yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy Gyárfás
Dezső, yszemelynevy gyárfás dezső yszemelynevy Gyárfás Dezső yszemelynevy
gyárfás yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Gyárfás yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy Petráss Sári yszemelynevy petráss sári yszemelynevy
Petráss Sári yszemelynevy petráss yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy
Petráss yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy stb.). Az Orsz. Színészegyesület
yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz.
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy pártoló-tagja volt. Lefordította Strindberg: yszemelynevy
strindberg yszemelynevy Strindberg yszemelynevy strindberg yszemelynevy
yszemelynevy Strindberg yszemelynevy ykodvegy »Hitelezők« ycimy hitelezők ycimy
Hitelezők ycimy hitelezők ycimy ycimy Hitelezők ycimy ykodvegy c. komédiáját. (Aurora,
yintezmenyy aurora yintezmenyy Aurora yintezmenyy aurora yintezmenyy
yintezmenyy Aurora yintezmenyy ykodvegy 1898. xevtizedx 1895 évfolyam.) és Bucheron
yszemelynevy bucheron yszemelynevy Bucheron yszemelynevy bucheron yszemelynevy
yszemelynevy Bucheron yszemelynevy ykodvegy és Tavernier: yszemelynevy
tavernier yszemelynevy Tavernier yszemelynevy tavernier yszemelynevy
yszemelynevy Tavernier yszemelynevy ykodvegy »A Próny-uccai úr« ycimy a
próny-uccai úr ycimy A Próny-uccai úr ycimy a ycimy próny-uccai ycimy úr ycimy
ycimy A ycimy Próny-uccai ycimy úr ycimy ykodvegy c. 3 felv. boh., ezt előadta a
Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1898. szept. xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 3-án. szin_II.0377.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Incze Henrik dr. - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1871
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25943.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Incze
Henrik dr.
Szócikk: Incze Henrik dr. színészeti író, sz.1871.
ápr. 27-én, Nagyváradon, megh. 1913. okt. 30-án, Budapesten. Egyetemi — bölcsészeti
— tanulmányait külföldön folytatta (Berlin, München, Bern stb.), 1897-ben tért haza,
amikor Ditrói Mór ajánlatára a Vígszínház azon időben alakult színiiskolájához Keglevich
István gróf, a Vígszínház akkora elnökigazgatója kinevezte az elméleti tárgyak tanárává.
Ugyanakkor a Pallas Lexikon zenei és színházi munkatársa volt. 1897-ben jelent meg
Operai Kalauz c. könyve, mely a M. Kir. Opera játékrendjén szereplő operáknak tartalma
és a szerzők, szerepek rövid ismertetése. (Kiadó: Zipser és König). 1900. dec. 1-én
a Vígszínház Vörösmarty 100 éves születési ünnepén Eötvös Károly mint ünnepi szónok
az utolsó percben lemondván, helyette I. tartotta meg rögtönözve az ünnepi beszédet.
1901-től 1904-ig a »Magyarország«, majd az »Egyetértés« és 1907-ig a »Neues Polit.
Volksblatt«-nak volt színikritikusa. »Az új földesúr« címen eredeti operettlibrettót
is írt, melyet Hűvös Iván zenésített meg. Bem. Népszínház, 1902. márc. 22. 1901-ben
adta ki először a »Magyar Színészeti Almanach«-ot, amely 1903-ban Magyar Művészeti
Almanachra változtatta címét; megjelent 1913-ig. Mint városbíró különösen pedagógiai
és kulturális kérdésekben vette ki részét a komoly és érdemes munkából és amint
csak tehette, tollal és szóval mindig és mindenütt síkra szállt, hogy a felvilágosodás
és a kultúra fejlődését előbbre vigye. A színészetet rajongásig szerette. Mint a
vígszínházi színésziskola, majd az Orsz. Színészegyesületi iskola elméleti tanára
sok jeles növendéket bocsátott szárnyra. (Somlay Artúr, Medgyaszay Vilma, Gyárfás
Dezső, Petráss Sári stb.). Az Orsz. Színészegyesület pártoló-tagja volt. Lefordította
Strindberg: »Hitelezők« c. komédiáját. (Aurora, 1898. évfolyam.) és Bucheron és
Tavernier: »A Próny-uccai úr« c. 3 felv. boh., ezt előadta a Vígszínház, 1898. szept.
3-án. szin_II.0377.pdf II
