Címszó: Incze Henrik dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1871

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25943.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Incze Henrik dr.

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525942.htm

 

Szócikk: Incze Henrik dr. színészeti író, sz.1871. (időpont) ápr. 27-én, Nagyváradon, (megye) megh. 1913. okt. 30-án, Budapesten. (Budapest) Egyetemi — bölcsészeti — tanulmányait külföldön folytatta (Berlin, (ország) München, (ország) Bern (ország) stb.), 1897-ben (időpont) tért haza, amikor Ditrói Mór (személy) (információ)  ajánlatára a Vígszínház (intézmény) (információ)  azon időben alakult színiiskolájához Keglevich István gróf, (személy) (információ)  a Vígszínház (intézmény) (információ)  akkora elnökigazgatója kinevezte az elméleti tárgyak tanárává. Ugyanakkor a Pallas Lexikon (intézmény) zenei és színházi munkatársa volt. 1897-ben (időpont) jelent meg Operai Kalauz (cím) c. könyve, mely a M. Kir. Opera (intézmény) játékrendjén szereplő operáknak tartalma és a szerzők, szerepek rövid ismertetése. (Kiadó: Zipser (személy) és König). (személy) (információ)  1900. (időpont) dec. 1-én a Vígszínház (intézmény) (információ)  Vörösmarty (személy) (információ)  100 éves születési ünnepén Eötvös Károly (személy) (információ)  mint ünnepi szónok az utolsó percben lemondván, helyette I. tartotta meg rögtönözve az ünnepi beszédet. 1901-től (időpont) 1904-ig (időpont) a »Magyarország«, (intézmény) majd az »Egyetértés« (intézmény) és 1907-ig (időpont) a »Neues Polit. Volksblatt«-nak (intézmény) volt színikritikusa. »Az új földesúr« (cím) címen eredeti operettlibrettót is írt, melyet Hűvös Iván (személy) (információ)  zenésített meg. Bem. Népszínház, (intézmény) (információ)  1902. (időpont) márc. 22. 1901-ben (időpont) adta ki először a »Magyar Színészeti Almanach«-ot, (cím) (információ)  amely 1903-ban (időpont) Magyar Művészeti Almanachra (cím) (információ)  változtatta címét; megjelent 1913-ig. (időpont) Mint városbíró különösen pedagógiai és kulturális kérdésekben vette ki részét a komoly és érdemes munkából és amint csak tehette, tollal és szóval mindig és mindenütt síkra szállt, hogy a felvilágosodás és a kultúra fejlődését előbbre vigye. A színészetet rajongásig szerette. Mint a vígszínházi színésziskola, majd az Orsz. Színészegyesületi iskola (intézmény) elméleti tanára sok jeles növendéket bocsátott szárnyra. (Somlay Artúr, (személy) (információ)  Medgyaszay Vilma, (személy) (információ)  Gyárfás Dezső, (személy) (információ)  Petráss Sári (személy) (információ)  stb.). Az Orsz. Színészegyesület (intézmény) pártoló-tagja volt. Lefordította Strindberg: (személy) (információ)  »Hitelezők« (cím) c. komédiáját. (Aurora, (intézmény) 1898. (időpont) évfolyam.) és Bucheron (személy) és Tavernier: (személy) »A Próny-uccai úr« (cím) c. 3 felv. boh., ezt előadta a Vígszínház, (intézmény) (információ)  1898. (időpont) szept. 3-án. szin_II.0377.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Incze Henrik dr. címszóvég 25943 Szócikk: Incze Henrik dr. színészeti író, sz.1871. ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 27-én, Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1913. okt. 30-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egyetemi — bölcsészeti — tanulmányait külföldön folytatta (Berlin, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy München, ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy Bern ytelepulesy bern ytelepulesy Bern yorszagy Svájc ykodvegy stb.), 1897-ben xevtizedx 1895 tért haza, amikor Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy ajánlatára a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy azon időben alakult színiiskolájához Keglevich István gróf, yszemelynevy keglevich istván gróf yszemelynevy Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich yszemelynevy istván yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Keglevich yszemelynevy István yszemelynevy a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy akkora elnökigazgatója kinevezte az elméleti tárgyak tanárává. Ugyanakkor a Pallas Lexikon yintezmenyy pallas lexikon yintezmenyy Pallas L yintezmenyy pallas yintezmenyy lexikon yintezmenyy yintezmenyy Pallas yintezmenyy L yintezmenyy ykodvegy zenei és színházi munkatársa volt. 1897-ben jelent xtalanevtizedx 1905 meg Operai Kalauz ycimy operai kalauz ycimy Operai Kalauz ycimy operai ycimy kalauz ycimy ycimy Operai ycimy Kalauz ycimy ykodvegy c. könyve, mely a M. Kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy játékrendjén szereplő operáknak tartalma és a szerzők, szerepek rövid ismertetése. (Kiadó: Zipser yszemelynevy zipser yszemelynevy Zipser yszemelynevy zipser yszemelynevy yszemelynevy Zipser yszemelynevy ykodvegy és König). yszemelynevy könig yszemelynevy König yszemelynevy könig yszemelynevy yszemelynevy König yszemelynevy ykodvegy 1900. xevtizedx 1905 dec. 1-én a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy 100 éves születési ünnepén Eötvös Károly yszemelynevy eötvös károly yszemelynevy Eötvös Károly yszemelynevy eötvös yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Eötvös yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy mint ünnepi szónok az utolsó percben lemondván, helyette I. tartotta meg rögtönözve az ünnepi beszédet. 1901-től 1904-ig a »Magyarország«, yintezmenyy magyarország yintezmenyy Magyaror yintezmenyy magyarország yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy majd az »Egyetértés« yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy és 1907-ig a »Neues Polit. Volksblatt«-nak yintezmenyy neues polit. volksblatt yintezmenyy Neues Po yintezmenyy neues yintezmenyy polit. yintezmenyy volksblatt yintezmenyy yintezmenyy Neues yintezmenyy Po yintezmenyy ykodvegy volt színikritikusa. »Az új földesúr« ycimy az új földesúr ycimy Az új földesúr ycimy az ycimy új ycimy földesúr ycimy ycimy Az ycimy új ycimy földesúr ycimy ykodvegy címen eredeti operettlibrettót is írt, melyet Hűvös Iván yszemelynevy hűvös iván yszemelynevy Hűvös Iván yszemelynevy hűvös yszemelynevy iván yszemelynevy yszemelynevy Hűvös yszemelynevy Iván yszemelynevy ykodvegy zenésített meg. Bem. Népszínház, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1902. márc. 22. 1901-ben adta ki először a »Magyar Színészeti Almanach«-ot, ycimy magyar színészeti almanach ycimy Magyar Színészeti Almanach ycimy magyar ycimy színészeti ycimy almanach ycimy ycimy Magyar ycimy Színészeti ycimy Almanach ycimy ykodvegy amely 1903-ban Magyar xtalanevtizedx 1915 Művészeti Almanachra ycimy magyar művészeti almanach ycimy Magyar Művészeti Almanach ycimy magyar ycimy művészeti ycimy almanach ycimy ycimy Magyar ycimy Művészeti ycimy Almanach ycimy ykodvegy változtatta címét; megjelent 1913-ig. xevtizedx 1915 Mint városbíró különösen pedagógiai és kulturális kérdésekben vette ki részét a komoly és érdemes munkából és amint csak tehette, tollal és szóval mindig és mindenütt síkra szállt, hogy a felvilágosodás és a kultúra fejlődését előbbre vigye. A színészetet rajongásig szerette. Mint a vígszínházi színésziskola, majd az Orsz. Színészegyesületi iskola yintezmenyy orsz. színészegyesületi iskola yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesületi yintezmenyy iskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy elméleti tanára sok jeles növendéket bocsátott szárnyra. (Somlay Artúr, yszemelynevy somlay artúr yszemelynevy Somlay Artúr yszemelynevy somlay yszemelynevy artúr yszemelynevy yszemelynevy Somlay yszemelynevy Artúr yszemelynevy ykodvegy Medgyaszay Vilma, yszemelynevy medgyaszay vilma yszemelynevy Medgyaszay Vilma yszemelynevy medgyaszay yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy Gyárfás Dezső, yszemelynevy gyárfás dezső yszemelynevy Gyárfás Dezső yszemelynevy gyárfás yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Gyárfás yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Petráss Sári yszemelynevy petráss sári yszemelynevy Petráss Sári yszemelynevy petráss yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Petráss yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy stb.). Az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy pártoló-tagja volt. Lefordította Strindberg: yszemelynevy strindberg yszemelynevy Strindberg yszemelynevy strindberg yszemelynevy yszemelynevy Strindberg yszemelynevy ykodvegy »Hitelezők« ycimy hitelezők ycimy Hitelezők ycimy hitelezők ycimy ycimy Hitelezők ycimy ykodvegy c. komédiáját. (Aurora, yintezmenyy aurora yintezmenyy Aurora yintezmenyy aurora yintezmenyy yintezmenyy Aurora yintezmenyy ykodvegy 1898. xevtizedx 1895 évfolyam.) és Bucheron yszemelynevy bucheron yszemelynevy Bucheron yszemelynevy bucheron yszemelynevy yszemelynevy Bucheron yszemelynevy ykodvegy és Tavernier: yszemelynevy tavernier yszemelynevy Tavernier yszemelynevy tavernier yszemelynevy yszemelynevy Tavernier yszemelynevy ykodvegy »A Próny-uccai úr« ycimy a próny-uccai úr ycimy A Próny-uccai úr ycimy a ycimy próny-uccai ycimy úr ycimy ycimy A ycimy Próny-uccai ycimy úr ycimy ykodvegy c. 3 felv. boh., ezt előadta a Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1898. szept. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 3-án. szin_II.0377.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Incze Henrik dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1871

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25943.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Incze Henrik dr.

Szócikk: Incze Henrik dr. színészeti író, sz.1871. ápr. 27-én, Nagyváradon, megh. 1913. okt. 30-án, Budapesten. Egyetemi — bölcsészeti — tanulmányait külföldön folytatta (Berlin, München, Bern stb.), 1897-ben tért haza, amikor Ditrói Mór ajánlatára a Vígszínház azon időben alakult színiiskolájához Keglevich István gróf, a Vígszínház akkora elnökigazgatója kinevezte az elméleti tárgyak tanárává. Ugyanakkor a Pallas Lexikon zenei és színházi munkatársa volt. 1897-ben jelent meg Operai Kalauz c. könyve, mely a M. Kir. Opera játékrendjén szereplő operáknak tartalma és a szerzők, szerepek rövid ismertetése. (Kiadó: Zipser és König). 1900. dec. 1-én a Vígszínház Vörösmarty 100 éves születési ünnepén Eötvös Károly mint ünnepi szónok az utolsó percben lemondván, helyette I. tartotta meg rögtönözve az ünnepi beszédet. 1901-től 1904-ig a »Magyarország«, majd az »Egyetértés« és 1907-ig a »Neues Polit. Volksblatt«-nak volt színikritikusa. »Az új földesúr« címen eredeti operettlibrettót is írt, melyet Hűvös Iván zenésített meg. Bem. Népszínház, 1902. márc. 22. 1901-ben adta ki először a »Magyar Színészeti Almanach«-ot, amely 1903-ban Magyar Művészeti Almanachra változtatta címét; megjelent 1913-ig. Mint városbíró különösen pedagógiai és kulturális kérdésekben vette ki részét a komoly és érdemes munkából és amint csak tehette, tollal és szóval mindig és mindenütt síkra szállt, hogy a felvilágosodás és a kultúra fejlődését előbbre vigye. A színészetet rajongásig szerette. Mint a vígszínházi színésziskola, majd az Orsz. Színészegyesületi iskola elméleti tanára sok jeles növendéket bocsátott szárnyra. (Somlay Artúr, Medgyaszay Vilma, Gyárfás Dezső, Petráss Sári stb.). Az Orsz. Színészegyesület pártoló-tagja volt. Lefordította Strindberg: »Hitelezők« c. komédiáját. (Aurora, 1898. évfolyam.) és Bucheron és Tavernier: »A Próny-uccai úr« c. 3 felv. boh., ezt előadta a Vígszínház, 1898. szept. 3-án. szin_II.0377.pdf II