Címszó: Irigység - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0385.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0385.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25978.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Irigység

Szócikk: Irigység Az irigység mások szép és jó tulajdonaival szemben gyötrelmes, önmagát emésztő tagadás, mely a rontás vágyát szintúgy magában foglalja, mint a káröröm. Az irigység nemtelen természet jele s a gyengeség érzetén alapszik. Szomorújátékban tényező csak úgy lehet, ha tagadó jelleméből cselekvőbe megy át és gyülölséggé növi ki magát. Vigyázzon a színész, nehogy irigység színében adjon elő oly jellemet, mely mások szerencséje által méltatlanul érzi magát megsértve. (Egressy Gábor.) (személy) (információ)  szin_II.0385.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Irigység címszóvég 25978 Szócikk: Irigység Az irigység mások szép és jó tulajdonaival szemben gyötrelmes, önmagát emésztő tagadás, mely a rontás vágyát szintúgy magában foglalja, mint a káröröm. Az irigység nemtelen természet jele s a gyengeség érzetén alapszik. Szomorújátékban tényező csak úgy lehet, ha tagadó jelleméből cselekvőbe megy át és gyülölséggé növi ki magát. Vigyázzon a színész, nehogy irigység színében adjon elő oly jellemet, mely mások szerencséje által méltatlanul érzi magát megsértve. (Egressy Gábor.) yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy egressy gábor szin_II.0385.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Irigység - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0385.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0385.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25978.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Irigység

Szócikk: Irigység Az irigység mások szép és jó tulajdonaival szemben gyötrelmes, önmagát emésztő tagadás, mely a rontás vágyát szintúgy magában foglalja, mint a káröröm. Az irigység nemtelen természet jele s a gyengeség érzetén alapszik. Szomorújátékban tényező csak úgy lehet, ha tagadó jelleméből cselekvőbe megy át és gyülölséggé növi ki magát. Vigyázzon a színész, nehogy irigység színében adjon elő oly jellemet, mely mások szerencséje által méltatlanul érzi magát megsértve. (Egressy Gábor.) szin_II.0385.pdf II