Címszó: Karácsonyi-mysteriumok és vízkereszti játékok - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0490.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0490.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26508.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Karácsonyi-mysteriumok és vízkereszti játékok

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526508.htm

Szócikk: Karácsonyi - mysteriumok és vízkereszti játékok A keresztény egyház liturgiájából fejlett ki a mysterium, hit- és erkölcstani allegóriáiból a moralitás. Ez elemek soknemű hatások alatt fejlődve, végre érintkeztek a classicismussal, s megteremtették a keresztény uj drámát, mely különösen Francia-, (ország) (információ) Angol- (ország) és Spanyolországban (ország) a tökély magas fokára emelekedett. A fejlődés különböző fokozatait többé-kevésbbé tisztába hozta az európai irodalom, de maga az eredet s az első mozzanatok meglehetős homályban vannak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a kereszténység első századaiban az egyház ellenséges szemmel nézett mindennemű színészetet, mint a paganismus élő emlékét. Európa (ország) déli részeiben, hol a római (nemzetiség) (információ) műveltség és nyelv romanizálta a különböző népfajokat, a római (nemzetiség) (információ) histriok, pantomimok, bűvészek folyvást kedvencei voltak a népnek, északon pedig a germán (nemzetiség) népek nagy szeretettel csüngöttek minden drámaias babonán, alakoskodó szokáson, melyek régi vallásukkal voltak kapcsolatban, A tilalom és üldözés nem használván, az egyház szép módjával a pogány szokásoknak lassanként keresztény jelentőséget adott, s magát a keresztény cultust látványosabbá tette. A magyar egyház liturgiája nem volt más, mint a nyugoti keresztény egyházé s ennélfogva a mysterium-dráma elemei éppen úgy meg voltak benne, mint akár Francia- (ország) (információ) vagy Németországban. (ország) A liturgia-mysterium bizonyára nálunk is kifejlődött, vagy jobban mondva, hozzánk is átszármazott külföldről, éppen úgy, mint a katholikus cultus másnemű cerimoniája. Nincs ugyan rá történeti adat, mi legalább nem ismerünk, de majdnem kétségtelené teszi két körülmény: egyik a katholika egyház liturgiájának egysége, mely a X. század óta kevés eltérést mutat, második, hogy e korból élő emlékek is maradtak ránk, mert amint alább látni fogjuk, e gyűjteményünk mysteriumai alapjukban nem egyebek, mint a nép közé szállók s egész napjainkig fönmáradt liturgiái mysteriumok. Az a körülmény, hogy egyetlen emlékünk sem maradt e korszakból, még magában keveset bizonyít, de hogy a viszonyok s maga a népszellem sem kedveztek fejlődésének, bizonyosnak látszik. A magyar nép még napjainkban sem csüng annyi rokonszenvvel a színészeten, mint a román (nemzetiség) (információ) és germán (nemzetiség) népek. E mellett nálunk a polgári elem úgy a közép-, mint az újkorban kevésbé volt kifejlődve, mint Európa (ország) déli és nyugoti országaiban. A mysterium pedig mindenütt csak oly nagyobb városokban virágzott, hol erős polgárság volt. S nálunk a XVI. és XII, században mit találunk? Csak iskolai drámát, s a szintén odaszorult moralitást, melyeket részint a jezsuiták hoztak divatba, részint a külföldi egyetemekről hazajött protestáns papok. Nálunk nem volt magyar népszinjáték, épen azért mysteriumunk sem fejlődhetett úgy, mint más európai (ország) népeknél. Volt liturgiái mysteriumunk, mely az isteni tisztelet részét képezte, lehet, sőt valószínű, hogy később mint a liturgia toldalékja magyar nyelvűvé változott, sőt némi fejlődésen ment át, de nem vált valódi mysterium-drámává s épen nem vett oly lendületet, hogy az újkori dráma és színészet bölcsőjéül szolgálhasson. A magyar mysterium részint mint liturgiái rész, részint mint toldalék folyvást kedvence volt a népnek, s midőn az egyház felhagyott vele, maga vette át. Az énekes és élénkebb parasztlegények, kik a falusi egyházakban eddig is közreműködtek, az egyházon kivül is folytatták az ájtatos mulatságot egész napjainkig. Így maradtak reánk e magyar mysteriumjátékok, melyek azonban csak karácsonyi mysteriumok és vizkereszti játékok. A biblikus tárgyú szertartások az egész nyugoti egyházban elterjedvén, liturgiái mysteriummá fejlődtek és azok a magyar karácsonyi népmysteriumokban és vizkereszti játékokban is megtalálhatók. A karácsonyi népmysteriumokban az úgynevezett Betlehem nem egyéb, mint az oltár mögötti jászol, s nevénél fogva egyszersmind a városnak is jelképe. Szűz Mária képe helyett egy gyermekbáb, a Krisztus van benne, de ez is szertartásos szokás volt, kivált a XVI-ik században, amennyiben az oltárra egy báb tétetett, mint Krisztus jelképe, mely előtt a gyermekek karácsonyi verseket énekeltek. A fehérbe öltözött angyal szintén ott áll, s épen úgy hirdeti a pásztoroknak Krisztus születését, mint a roueni (ország) szertartásban. A pásztorok szintúgy hozzájárulnak Krisztushoz és imádják. De a mi népmysteriumainkban a pásztorok tréfálkoznak is egymással és megajándékozzák Krisztust. Ha a karácsonyi népmysteriumainkból kivesszük a pásztorok tréfáját, de meghagyjuk mindazt, mi tisztán egyházi eredetű s a szent esemény ábrázolására vonatkozik; ha a pásztorok imádását odakapcsoljuk a három király hódolatához, szóval, ha a karácsonyi mysteriumainkat összevegyítjük vizkereszti játékainkkal, előttünk állanak a legrégibb francia (nemzetiség) (információ) vagy német (nemzetiség) (információ) liturgiái mysterium körvonalai. (Gyulai Pál (személy) (információ) jegyzeteiből.) szin_II.0490.pdf II

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Karácsonyi-mysteriumok és vízkereszti játékok címszóvég 26508 Szócikk: Karácsonyi - mysteriumok és vízkereszti játékok A keresztény egyház liturgiájából fejlett ki a mysterium, hit- és erkölcstani allegóriáiból a moralitás. Ez elemek soknemű hatások alatt fejlődve, végre érintkeztek a classicismussal, s megteremtették a keresztény uj drámát, mely különösen Francia-, ytelepulesy francia ytelepulesy Francia yorszagy Franciaország ykodvegy Angol- ytelepulesy angol ytelepulesy Angol yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy és Spanyolországban ytelepulesy spanyolország ytelepulesy Spanyolország yorszagy Spanyolország ykodvegy a tökély magas fokára emelekedett. A fejlődés különböző fokozatait többé-kevésbbé tisztába hozta az európai irodalom, de maga az eredet s az első mozzanatok meglehetős homályban vannak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a kereszténység első századaiban az egyház ellenséges szemmel nézett mindennemű színészetet, mint a paganismus élő emlékét. Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy déli részeiben, hol a római ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy ynemzetisegy római ynemzetisegy ykodvegy műveltség és nyelv romanizálta a különböző népfajokat, a római ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy ynemzetisegy római ynemzetisegy ykodvegy histriok, pantomimok, bűvészek folyvást kedvencei voltak a népnek, északon pedig a germán ynemzetisegy germán ynemzetisegy germán ynemzetisegy germán ynemzetisegy ynemzetisegy germán ynemzetisegy ykodvegy népek nagy szeretettel csüngöttek minden drámaias babonán, alakoskodó szokáson, melyek régi vallásukkal voltak kapcsolatban, A tilalom és üldözés nem használván, az egyház szép módjával a pogány szokásoknak lassanként keresztény jelentőséget adott, s magát a keresztény cultust látványosabbá tette. A magyar egyház liturgiája nem volt más, mint a nyugoti keresztény egyházé s ennélfogva a mysterium-dráma elemei éppen úgy meg voltak benne, mint akár Francia- ytelepulesy francia ytelepulesy Francia yorszagy Franciaország ykodvegy vagy Németországban. ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy A liturgia-mysterium bizonyára nálunk is kifejlődött, vagy jobban mondva, hozzánk is átszármazott külföldről, éppen úgy, mint a katholikus cultus másnemű cerimoniája. Nincs ugyan rá történeti adat, mi legalább nem ismerünk, de majdnem kétségtelené teszi két körülmény: egyik a katholika egyház liturgiájának egysége, mely a X. század óta kevés eltérést mutat, második, hogy e korból élő emlékek is maradtak ránk, mert amint alább látni fogjuk, e gyűjteményünk mysteriumai alapjukban nem egyebek, mint a nép közé szállók s egész napjainkig fönmáradt liturgiái mysteriumok. Az a körülmény, hogy egyetlen emlékünk sem maradt e korszakból, még magában keveset bizonyít, de hogy a viszonyok s maga a népszellem sem kedveztek fejlődésének, bizonyosnak látszik. A magyar nép még napjainkban sem csüng annyi rokonszenvvel a színészeten, mint a román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román ynemzetisegy ykodvegy és germán ynemzetisegy germán ynemzetisegy germán ynemzetisegy germán ynemzetisegy ynemzetisegy germán ynemzetisegy ykodvegy népek. E mellett nálunk a polgári elem úgy a közép-, mint az újkorban kevésbé volt kifejlődve, mint Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy déli és nyugoti országaiban. A mysterium pedig mindenütt csak oly nagyobb városokban virágzott, hol erős polgárság volt. S nálunk a XVI. és XII, században mit találunk? Csak iskolai drámát, s a szintén odaszorult moralitást, melyeket részint a jezsuiták hoztak divatba, részint a külföldi egyetemekről hazajött protestáns papok. Nálunk nem volt magyar népszinjáték, épen azért mysteriumunk sem fejlődhetett úgy, mint más európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy népeknél. Volt liturgiái mysteriumunk, mely az isteni tisztelet részét képezte, lehet, sőt valószínű, hogy később mint a liturgia toldalékja magyar nyelvűvé változott, sőt némi fejlődésen ment át, de nem vált valódi mysterium-drámává s épen nem vett oly lendületet, hogy az újkori dráma és színészet bölcsőjéül szolgálhasson. A magyar mysterium részint mint liturgiái rész, részint mint toldalék folyvást kedvence volt a népnek, s midőn az egyház felhagyott vele, maga vette át. Az énekes és élénkebb parasztlegények, kik a falusi egyházakban eddig is közreműködtek, az egyházon kivül is folytatták az ájtatos mulatságot egész napjainkig. Így maradtak reánk e magyar mysteriumjátékok, melyek azonban csak karácsonyi mysteriumok és vizkereszti játékok. A biblikus tárgyú szertartások az egész nyugoti egyházban elterjedvén, liturgiái mysteriummá fejlődtek és azok a magyar karácsonyi népmysteriumokban és vizkereszti játékokban is megtalálhatók. A karácsonyi népmysteriumokban az úgynevezett Betlehem nem egyéb, mint az oltár mögötti jászol, s nevénél fogva egyszersmind a városnak is jelképe. Szűz Mária képe helyett egy gyermekbáb, a Krisztus van benne, de ez is szertartásos szokás volt, kivált a XVI-ik században, amennyiben az oltárra egy báb tétetett, mint Krisztus jelképe, mely előtt a gyermekek karácsonyi verseket énekeltek. A fehérbe öltözött angyal szintén ott áll, s épen úgy hirdeti a pásztoroknak Krisztus születését, mint a roueni ytelepulesy rouen ytelepulesy rouen yorszagy Franciaország ykodvegy szertartásban. A pásztorok szintúgy hozzájárulnak Krisztushoz és imádják. De a mi népmysteriumainkban a pásztorok tréfálkoznak is egymással és megajándékozzák Krisztust. Ha a karácsonyi népmysteriumainkból kivesszük a pásztorok tréfáját, de meghagyjuk mindazt, mi tisztán egyházi eredetű s a szent esemény ábrázolására vonatkozik; ha a pásztorok imádását odakapcsoljuk a három király hódolatához, szóval, ha a karácsonyi mysteriumainkat összevegyítjük vizkereszti játékainkkal, előttünk állanak a legrégibb francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vagy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy liturgiái mysterium körvonalai. (Gyulai Pál yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy jegyzeteiből.) szin_II.0490.pdf II

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Karácsonyi-mysteriumok és vízkereszti játékok - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0490.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0490.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26508.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Karácsonyi-mysteriumok és vízkereszti játékok

Szócikk: Karácsonyi - mysteriumok és vízkereszti játékok A keresztény egyház liturgiájából fejlett ki a mysterium, hit- és erkölcstani allegóriáiból a moralitás. Ez elemek soknemű hatások alatt fejlődve, végre érintkeztek a classicismussal, s megteremtették a keresztény uj drámát, mely különösen Francia-, Angol- és Spanyolországban a tökély magas fokára emelekedett. A fejlődés különböző fokozatait többé-kevésbbé tisztába hozta az európai irodalom, de maga az eredet s az első mozzanatok meglehetős homályban vannak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a kereszténység első századaiban az egyház ellenséges szemmel nézett mindennemű színészetet, mint a paganismus élő emlékét. Európa déli részeiben, hol a római műveltség és nyelv romanizálta a különböző népfajokat, a római histriok, pantomimok, bűvészek folyvást kedvencei voltak a népnek, északon pedig a germán népek nagy szeretettel csüngöttek minden drámaias babonán, alakoskodó szokáson, melyek régi vallásukkal voltak kapcsolatban, A tilalom és üldözés nem használván, az egyház szép módjával a pogány szokásoknak lassanként keresztény jelentőséget adott, s magát a keresztény cultust látványosabbá tette. A magyar egyház liturgiája nem volt más, mint a nyugoti keresztény egyházé s ennélfogva a mysterium-dráma elemei éppen úgy meg voltak benne, mint akár Francia- vagy Németországban. A liturgia-mysterium bizonyára nálunk is kifejlődött, vagy jobban mondva, hozzánk is átszármazott külföldről, éppen úgy, mint a katholikus cultus másnemű cerimoniája. Nincs ugyan rá történeti adat, mi legalább nem ismerünk, de majdnem kétségtelené teszi két körülmény: egyik a katholika egyház liturgiájának egysége, mely a X. század óta kevés eltérést mutat, második, hogy e korból élő emlékek is maradtak ránk, mert amint alább látni fogjuk, e gyűjteményünk mysteriumai alapjukban nem egyebek, mint a nép közé szállók s egész napjainkig fönmáradt liturgiái mysteriumok. Az a körülmény, hogy egyetlen emlékünk sem maradt e korszakból, még magában keveset bizonyít, de hogy a viszonyok s maga a népszellem sem kedveztek fejlődésének, bizonyosnak látszik. A magyar nép még napjainkban sem csüng annyi rokonszenvvel a színészeten, mint a román és germán népek. E mellett nálunk a polgári elem úgy a közép-, mint az újkorban kevésbé volt kifejlődve, mint Európa déli és nyugoti országaiban. A mysterium pedig mindenütt csak oly nagyobb városokban virágzott, hol erős polgárság volt. S nálunk a XVI. és XII, században mit találunk? Csak iskolai drámát, s a szintén odaszorult moralitást, melyeket részint a jezsuiták hoztak divatba, részint a külföldi egyetemekről hazajött protestáns papok. Nálunk nem volt magyar népszinjáték, épen azért mysteriumunk sem fejlődhetett úgy, mint más európai népeknél. Volt liturgiái mysteriumunk, mely az isteni tisztelet részét képezte, lehet, sőt valószínű, hogy később mint a liturgia toldalékja magyar nyelvűvé változott, sőt némi fejlődésen ment át, de nem vált valódi mysterium-drámává s épen nem vett oly lendületet, hogy az újkori dráma és színészet bölcsőjéül szolgálhasson. A magyar mysterium részint mint liturgiái rész, részint mint toldalék folyvást kedvence volt a népnek, s midőn az egyház felhagyott vele, maga vette át. Az énekes és élénkebb parasztlegények, kik a falusi egyházakban eddig is közreműködtek, az egyházon kivül is folytatták az ájtatos mulatságot egész napjainkig. Így maradtak reánk e magyar mysteriumjátékok, melyek azonban csak karácsonyi mysteriumok és vizkereszti játékok. A biblikus tárgyú szertartások az egész nyugoti egyházban elterjedvén, liturgiái mysteriummá fejlődtek és azok a magyar karácsonyi népmysteriumokban és vizkereszti játékokban is megtalálhatók. A karácsonyi népmysteriumokban az úgynevezett Betlehem nem egyéb, mint az oltár mögötti jászol, s nevénél fogva egyszersmind a városnak is jelképe. Szűz Mária képe helyett egy gyermekbáb, a Krisztus van benne, de ez is szertartásos szokás volt, kivált a XVI-ik században, amennyiben az oltárra egy báb tétetett, mint Krisztus jelképe, mely előtt a gyermekek karácsonyi verseket énekeltek. A fehérbe öltözött angyal szintén ott áll, s épen úgy hirdeti a pásztoroknak Krisztus születését, mint a roueni szertartásban. A pásztorok szintúgy hozzájárulnak Krisztushoz és imádják. De a mi népmysteriumainkban a pásztorok tréfálkoznak is egymással és megajándékozzák Krisztust. Ha a karácsonyi népmysteriumainkból kivesszük a pásztorok tréfáját, de meghagyjuk mindazt, mi tisztán egyházi eredetű s a szent esemény ábrázolására vonatkozik; ha a pásztorok imádását odakapcsoljuk a három király hódolatához, szóval, ha a karácsonyi mysteriumainkat összevegyítjük vizkereszti játékainkkal, előttünk állanak a legrégibb francia vagy német liturgiái mysterium körvonalai. (Gyulai Pál jegyzeteiből.) szin_II.0490.pdf II