Címszó: Kávéházi színészi produkció - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0523.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0523.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26654.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kávéházi
színészi produkció
Szócikk: Kávéházi színészi produkció Az összes európai
világvárosokban évek óta divatos, hogy kávéházakban és vendéglőkben a színházi előadások
után terített asztalok előtt, rögtönzött színpadon, neves színésznők és színészek
lépnek fel, akik ilyenmódon egészítik ki a jövedelműket. A színészek nemcsak nálunk,
hanem mindenütt rosszul vannak fizetve és ezért rákényszerültek arra, hogy éjszakánként
zenés nyilvános helyiségekben lépjenek fel, ahol általában kétszerannyi felléptidíjat
kapnak, mint amennyit a színházaktól rendes havi gázsiképpen. Budapesten (Budapest)
és a nagy vidéki városokban is egy időben divattá lett, hogy kávéházakban és vendéglőkben
művészestéket rendeznek, a kőszínházak tagjainak részvételével. Ezeket az előadásokat
azonban 1923. (időpont) júniustól
egy belügyminiszteri rendelettel korlátozták és lehetőleg a minimumra csökkentették.
A belügyminiszter ugyanis a rendőrhatóságok jelentése alapján körrendeletet bocsátott
ki, amely szerint „ezek az idegen elnevezésű üzletek pazar berendezésükkel, a közönség
kíváncsiságának kihasználásával gyakran a közrend, a közerkölcsiség és üzleti tisztesség
követelményeivel ellentétben zajos tivornyákra nyújtanak alkalmat. A vendégeknek
rendkívül magas árakon szolgáltatnak ételeket és italokat és ezenfelül helyiségeikben
rendőrhatósági engedély nélkül gyakorlatba vett ének- és táncelőadásokkal valóságos
mulatóhelyekké váltak. Mindezek megállapítása után a belügyminiszter utasította
a fővárosi (Budapest)
és vidéki rendőrhatóságokat, hogy az üzlettulajdonosokat szólítsák fel a szabályellenes,
vagy idegennyelvű feliratok és jelvények eltávolítására. A rendelet ezerint továbbá
tilos azokban a helyiségekben, ahol fogyasztási célokra italokat, ételeket, vagy
kávéházi cikkeket szolgálnak fel, bárminemű tánc vagy ehhez hasonló mutatványok
előadása, még akkor is, ha ezekben a fogyasztóközönség venne részt. Ezekben a helyiségekben
csak abban az esetben tarthatók előadások, ha a helyiség a fogyasztóközönségtől
elkülönítve, színpadszerűleg van e célra berendezve. Ebben az esetben is az előadások
megtartására külön rendőrhatósági engedélyt kell kérni. 1928. (időpont) szept.
havában e tiltórendeletet a legszigorúbban hajtották végre. Ez idő óta a budapesti
(Budapest)
rendőrfőkapitányság a szóbanforgó rendeletre való hivatkozással egyáltalában nem
ad ki az artistáknak és a színészeknek napokra szóló működési engedélyt. Egyes kávéházak
és vendéglők hiába próbálkoztak ilyen engedély elnyerésére, fáradozásuk eredménytelen
maradt. szin_II.0523.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kávéházi színészi produkció címszóvég 26654
Szócikk: Kávéházi színészi produkció Az összes európai világvárosokban évek óta
divatos, hogy kávéházakban és vendéglőkben a színházi előadások után terített asztalok
előtt, rögtönzött színpadon, neves színésznők és színészek lépnek fel, akik ilyenmódon
egészítik ki a jövedelműket. A színészek nemcsak nálunk, hanem mindenütt rosszul
vannak fizetve és ezért rákényszerültek arra, hogy éjszakánként zenés nyilvános
helyiségekben lépjenek fel, ahol általában kétszerannyi felléptidíjat kapnak, mint
amennyit a színházaktól rendes havi gázsiképpen. Budapesten Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és a nagy vidéki városokban
is egy időben divattá lett, hogy kávéházakban és vendéglőkben művészestéket rendeznek,
a kőszínházak tagjainak részvételével. Ezeket az előadásokat azonban 1923. júniustól
egy belügyminiszteri rendelettel korlátozták és lehetőleg a minimumra csökkentették.
A belügyminiszter ugyanis a rendőrhatóságok jelentése alapján körrendeletet bocsátott
ki, amely szerint „ezek az idegen elnevezésű üzletek pazar berendezésükkel, a közönség
kíváncsiságának kihasználásával gyakran a közrend, a közerkölcsiség és üzleti tisztesség
követelményeivel ellentétben zajos tivornyákra nyújtanak alkalmat. A vendégeknek
rendkívül magas árakon szolgáltatnak ételeket és italokat és ezenfelül helyiségeikben
rendőrhatósági engedély nélkül gyakorlatba vett ének- és táncelőadásokkal valóságos
mulatóhelyekké váltak. Mindezek megállapítása után a belügyminiszter utasította
a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és vidéki
rendőrhatóságokat, hogy az üzlettulajdonosokat szólítsák fel a szabályellenes, vagy
idegennyelvű feliratok és jelvények eltávolítására. A rendelet ezerint továbbá tilos
azokban a helyiségekben, ahol fogyasztási célokra italokat, ételeket, vagy kávéházi
cikkeket szolgálnak fel, bárminemű tánc vagy ehhez hasonló mutatványok előadása,
még akkor is, ha ezekben a fogyasztóközönség venne részt. Ezekben a helyiségekben
csak abban az esetben tarthatók előadások, ha a helyiség a fogyasztóközönségtől
elkülönítve, színpadszerűleg van e célra berendezve. Ebben az esetben is az előadások
megtartására külön rendőrhatósági engedélyt kell kérni. 1928. szept. xtalanevtizedx
1935 havában e tiltórendeletet a legszigorúbban hajtották végre. Ez idő óta a budapesti
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy rendőrfőkapitányság
a szóbanforgó rendeletre való hivatkozással egyáltalában nem ad ki az artistáknak
és a színészeknek napokra szóló működési engedélyt. Egyes kávéházak és vendéglők
hiába próbálkoztak ilyen engedély elnyerésére, fáradozásuk eredménytelen maradt.
szin_II.0523.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kávéházi színészi produkció - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0523.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0523.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26654.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kávéházi
színészi produkció
Szócikk: Kávéházi színészi produkció Az összes európai
világvárosokban évek óta divatos, hogy kávéházakban és vendéglőkben a színházi előadások
után terített asztalok előtt, rögtönzött színpadon, neves színésznők és színészek
lépnek fel, akik ilyenmódon egészítik ki a jövedelműket. A színészek nemcsak nálunk,
hanem mindenütt rosszul vannak fizetve és ezért rákényszerültek arra, hogy éjszakánként
zenés nyilvános helyiségekben lépjenek fel, ahol általában kétszerannyi felléptidíjat
kapnak, mint amennyit a színházaktól rendes havi gázsiképpen. Budapesten és a nagy
vidéki városokban is egy időben divattá lett, hogy kávéházakban és vendéglőkben
művészestéket rendeznek, a kőszínházak tagjainak részvételével. Ezeket az előadásokat
azonban 1923. júniustól egy belügyminiszteri rendelettel korlátozták és lehetőleg
a minimumra csökkentették. A belügyminiszter ugyanis a rendőrhatóságok jelentése
alapján körrendeletet bocsátott ki, amely szerint „ezek az idegen elnevezésű üzletek
pazar berendezésükkel, a közönség kíváncsiságának kihasználásával gyakran a közrend,
a közerkölcsiség és üzleti tisztesség követelményeivel ellentétben zajos tivornyákra
nyújtanak alkalmat. A vendégeknek rendkívül magas árakon szolgáltatnak ételeket
és italokat és ezenfelül helyiségeikben rendőrhatósági engedély nélkül gyakorlatba
vett ének- és táncelőadásokkal valóságos mulatóhelyekké váltak. Mindezek megállapítása
után a belügyminiszter utasította a fővárosi és vidéki rendőrhatóságokat, hogy az
üzlettulajdonosokat szólítsák fel a szabályellenes, vagy idegennyelvű feliratok
és jelvények eltávolítására. A rendelet ezerint továbbá tilos azokban a helyiségekben,
ahol fogyasztási célokra italokat, ételeket, vagy kávéházi cikkeket szolgálnak fel,
bárminemű tánc vagy ehhez hasonló mutatványok előadása, még akkor is, ha ezekben
a fogyasztóközönség venne részt. Ezekben a helyiségekben csak abban az esetben tarthatók
előadások, ha a helyiség a fogyasztóközönségtől elkülönítve, színpadszerűleg van
e célra berendezve. Ebben az esetben is az előadások megtartására külön rendőrhatósági
engedélyt kell kérni. 1928. szept. havában e tiltórendeletet a legszigorúbban hajtották
végre. Ez idő óta a budapesti rendőrfőkapitányság a szóbanforgó rendeletre való
hivatkozással egyáltalában nem ad ki az artistáknak és a színészeknek napokra szóló
működési engedélyt. Egyes kávéházak és vendéglők hiába próbálkoztak ilyen engedély
elnyerésére, fáradozásuk eredménytelen maradt. szin_II.0523.pdf II