Címszó: Kémlelőlyuk - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0544.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0544.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26756.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kémlelőlyuk

Szócikk: Kémlelőlyuk Manapság már minden színház függönyén alkalmazzák a K-at, amelyen ki lehet kukucskálni a színpadról a nézőtérre. Általában azt hiszik, hogy ez a kémlelőlyuk arravaló, hogy onnét ellenőrizzék, vajjon tele van-e a szinház, vagy mennyi a közönség. Ez a hit azonban meglehetősen téves, mert ezt az igazgatóság — a pénztárban szokta megállapítani. Az első kémlelőlyukat a függönyön a müncheni (ország) udvari színházban készítették, mégpedig igen érdekes okból. Amikor Lajos bajor király (személy) még élt, naponként látogatója volt az udvari színháznak. A király szerette végignézni a darabokat, de számtalanszor megtörtént, hogy későn jött az előadásra, vagy amikor belépett a páholyába, ott még vendégeket fogadott, vagy kihallgatásokat adott. Az is gyakori eset volt, hogy a felvonásközök után a király nem helyezkedett el rögtön a páholy elején, hanem még egy ideig csevegett környezetével. Állandó zavarok keletkeztek ebből Münchenben, (ország) az intendáns egymásután csapta el a rendezőket és az ügyelőket amiatt, mert előbb kezdték meg a felvonást, mintsem, hogy a király helyet foglalt volna. így jutott aztán eszébe az egyik ügyelőnek, hogy kis kerek lyugat vág a függönyön és a lyukon át megfigyeli, mikor helyezkedik el a király a páholyban, hogy a felvonás megkezdésére megadhassa a jelt. Így született meg a színházak függönyein a kémlelőlyuk. szin_II.0544.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kémlelőlyuk címszóvég 26756 Szócikk: Kémlelőlyuk Manapság már minden színház függönyén alkalmazzák a K-at, amelyen ki lehet kukucskálni a színpadról a nézőtérre. Általában azt hiszik, hogy ez a kémlelőlyuk arravaló, hogy onnét ellenőrizzék, vajjon tele van-e a szinház, vagy mennyi a közönség. Ez a hit azonban meglehetősen téves, mert ezt az igazgatóság — a pénztárban szokta megállapítani. Az első kémlelőlyukat a függönyön a müncheni ytelepulesy münchen ytelepulesy münchen yorszagy Németország ykodvegy udvari színházban készítették, mégpedig igen érdekes okból. Amikor Lajos bajor király yszemelynevy lajos bajor király yszemelynevy Lajos bajor király yszemelynevy lajos yszemelynevy bajor yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Lajos yszemelynevy bajor yszemelynevy király yszemel még élt, naponként látogatója volt az udvari színháznak. A király szerette végignézni a darabokat, de számtalanszor megtörtént, hogy későn jött az előadásra, vagy amikor belépett a páholyába, ott még vendégeket fogadott, vagy kihallgatásokat adott. Az is gyakori eset volt, hogy a felvonásközök után a király nem helyezkedett el rögtön a páholy elején, hanem még egy ideig csevegett környezetével. Állandó zavarok keletkeztek ebből Münchenben, ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy az intendáns egymásután csapta el a rendezőket és az ügyelőket amiatt, mert előbb kezdték meg a felvonást, mintsem, hogy a király helyet foglalt volna. így jutott aztán eszébe az egyik ügyelőnek, hogy kis kerek lyugat vág a függönyön és a lyukon át megfigyeli, mikor helyezkedik el a király a páholyban, hogy a felvonás megkezdésére megadhassa a jelt. Így született meg a színházak függönyein a kémlelőlyuk. szin_II.0544.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kémlelőlyuk - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0544.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0544.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26756.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kémlelőlyuk

Szócikk: Kémlelőlyuk Manapság már minden színház függönyén alkalmazzák a K-at, amelyen ki lehet kukucskálni a színpadról a nézőtérre. Általában azt hiszik, hogy ez a kémlelőlyuk arravaló, hogy onnét ellenőrizzék, vajjon tele van-e a szinház, vagy mennyi a közönség. Ez a hit azonban meglehetősen téves, mert ezt az igazgatóság — a pénztárban szokta megállapítani. Az első kémlelőlyukat a függönyön a müncheni udvari színházban készítették, mégpedig igen érdekes okból. Amikor Lajos bajor király még élt, naponként látogatója volt az udvari színháznak. A király szerette végignézni a darabokat, de számtalanszor megtörtént, hogy későn jött az előadásra, vagy amikor belépett a páholyába, ott még vendégeket fogadott, vagy kihallgatásokat adott. Az is gyakori eset volt, hogy a felvonásközök után a király nem helyezkedett el rögtön a páholy elején, hanem még egy ideig csevegett környezetével. Állandó zavarok keletkeztek ebből Münchenben, az intendáns egymásután csapta el a rendezőket és az ügyelőket amiatt, mert előbb kezdték meg a felvonást, mintsem, hogy a király helyet foglalt volna. így jutott aztán eszébe az egyik ügyelőnek, hogy kis kerek lyugat vág a függönyön és a lyukon át megfigyeli, mikor helyezkedik el a király a páholyban, hogy a felvonás megkezdésére megadhassa a jelt. Így született meg a színházak függönyein a kémlelőlyuk. szin_II.0544.pdf II