Címszó: Kiss Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1892

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0586.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0586.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27013.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kiss Ferenc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527028.htm

 

Szócikk: Kiss Ferenc szinész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, született 1892. (időpont) április 15-én, Székesfehérvárt. (megye) Elvégezte a Színészakadémiát, (intézmény) bevonult katonának. A csatatérről 1917. (időpont) augusztusban Kolozsvárra (megye) hívják vendégszereplésre. Előbb Debrecenbe (megye) szerződik, 1919. (időpont) év elején a Vígszínházban (intézmény) (információ)  játszik a Tanítónő-ben (cím) nagy sikerrel. 1919. (időpont) szeptemberében Ambrus Zoltán (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  akkori igazgatója szerződteti, ahol május 13-án volt az első fellépte a Vízkereszt­ben. (cím) Első nagy sikere Liliomfi-ban (cím) (információ)  volt. 1923. (időpont) december 16-án a Világ (intézmény) című napilap vezércikkben foglalkozik művészetével. 1924-ben (időpont) állandó vendége a Király Színháznak, (intézmény) (információ)  az Emőd — Szirmai: (személy) (információ)  Mézeskalács (cím) című operettben nagy sikerrel kreálja a férfi főszerepet. 1925. (időpont) január 25-én a Marica grófnő (cím) című operett Tasziló (szerep) szerepében ismét nagy sikert arat, a következő esztendőben ismét visszatér a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kötelékébe, itt Bibó Lajos: (személy) (információ)  Juss (cím) című darabjában lépett fel először , 1925. (időpont) május 20-án, A nyáron át a Budai Színkör (intézmény) (információ)  vendége. 1927. (időpont) szeptemberében ismét elhagyja a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  és felváltva a Magyar Színház (intézmény) (információ)  és Főv. Operett Színházaknál (intézmény) működik. A Főv. Operett Színháznál (intézmény) első fellépte a Broadvay (cím) című színműben, játszotta Steve Crandall (szerep) főszerepét. Főbb szerepei: Biberach (szerep) (információ)  (Bánk-Bán), (cím) Diaforus (szerep) (Képzelt beteg), (cím) (információ)  Edgar (szerep) (Lear király), (cím) (információ)  Ádám (szerep) (információ)  (Ember tragédiája), (cím) (információ)  Rákóczi (szerep) (információ)  (II. Rákóczi Ferenc fogsága), (cím) Cyrano (szerep) (információ)  (1925. (időpont) július 3-án először játszotta), Karakán ezredes (szerep) (Fehér szarvas), (cím) (információ)  Semjon (szerep) (Trojka), (cím) Draskóczy Tamás (szerep) (Postás kisasszony, (cím) (információ)  vendégszereplése a Vígszínházban), (intézmény) (információ)  Ocskay László (szerep) (információ)  (Ocskay brigadéros), (cím) (információ)  Bluntschli (szerep) (A hős és katona), (cím) John (szerep) (Házitündér), (cím) Sámson Mihály (szerep) (információ)  (Süt a nap), (cím) Báthory Zsigmond (szerep) (információ)  (Címszerep), Kovács huszárkapitány (szerep) (információ)  (Olympia). (cím) Kiss Ferenc (személy) (információ)  istentől megáldott és európai viszonylatban is ritka színészi őstehetség, született drámai színész, sőt tragikai, legnagyobb sikerét Madách (személy) (információ)  sokszínű Ádámjában (szerep) (információ)  s Rostand (személy) (információ)  Cyranójában (cím) aratta, de mivel behízelgő, magas bariton éneklő hangja, ízes, zamatos, magyaros hangsúlyú beszéde, a régi népszínművek daloló parasztlegényeit is tökéletes hűséggel ábrázolja, e téren is viharos sikerei voltak, innen a magyarázata annak, hogy a Nemzeti Színházbeli (intézmény) (információ)  biztos pozíciójából kétszer is, a legfényesebb erkölcsi és anyagi feltételekkel csábították el a fővárosi (Budapest) magánszínházak igazgatói. Kiss Ferenc (személy) (információ)  a magyar színpadon bronzba öntött mesteri szobra a magyar-kún ázsiai, hódító, lovas fajnak, mely nyeregből, parittyájával könnyedén nyilazza le a nádas süppedékeiben bujkáló ellenségeit, s ferde vágású, csillogó szemével dacosan, büszkén tekint végig a meotészi sásokon, az Uralaltáji (ország) hegyek zordon ormai felé. Könnyű, mint a török (nemzetiség) (információ)  penge, mégis férfiasan erős, mint egy kaukázusi (ország) tölgy, mely századok viharait élte túl. Rostand (személy) (információ)  Cyranóját (cím) utolérhetetlenül s a legnagyobb művészet fényes eszközeivel szólaltatja meg. A rímes, ritmikus költészet ezerszínű szépségét annyi egyéni, forró muzsikával telíti, hogy minden tirádája után kirobbant a spontán tapsorkán. Ugy a Cyranót, (cím) mint Madách (személy) (információ)  Ember tragédiájának (cím) (információ)  Ádámját (szerep) (információ)  sugó nélkül játsza, a fáradtság legkisebb jele nélkül, végig lüktető, pezsgő életet lehel a drámai erejű verssorokba, született, vérbeli komédiás, ki a színpadon, reflektorok vakító sugaraiban éli át a maga emberi, művészi, dekoratív életét, mint nagy színdarabírók versbe csendülő álomalakja. Bánk bánja, (szerep) (információ)  Szegény Tamása, (szerep) Hunyadi Lászlója, (szerep) (információ)  Sámson Mihálya, (szerep) (információ)  Karakán ezredese, (szerep) Kent grófja (szerep) a kritika s a nagyközönség felebbezhetetlen verdiktje alapján a drámai színjátszás tökéletes megnyilatkozásai. Ámbár nagy operettsikerei is voltak a Mézeskalácsban, (cím) Marica grófnőben, (cím) Liliben, (cím) (információ)  mégis az ő igazi, hivatásos és küldetéses terrénuma a dráma, a színmű, a komoly népszínmű, a színmagyar alakok megtestesítése, kiknek szellemi és formai habitusa egyezik a művész lelki, testi, erkölcsi adottságával, s így művészi produkciója gáncstalanul kritikán túl eszményi magasságokba szárnyal. A hangversenytermek pódiumán mint szavaló művész is kivált, s a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  márciusi nagygyűlésein, Petőfi (személy) (információ)  és más magyar költők műveinek nagyszerű tolmácsolásával is tetézte sikereit. (Km.) szin_II.0586.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kiss Ferenc címszóvég 27013 Szócikk: Kiss Ferenc szinész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, született 1892. április xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 15-én, Székesfehérvárt. ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Elvégezte a Színészakadémiát, yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy Színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy Színésza yintezmenyy ykodvegy bevonult katonának. A csatatérről 1917. xevtizedx 1915 augusztusban Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hívják vendégszereplésre. Előbb Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződik, 1919. év elején a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy játszik a Tanítónő-ben ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy nagy sikerrel. 1919. szeptemberében xtalanevtizedx 1925 Ambrus Zoltán yszemelynevy ambrus zoltán yszemelynevy Ambrus Zoltán yszemelynevy ambrus yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Ambrus yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy akkori igazgatója szerződteti, ahol május 13-án volt az első fellépte a Vízkereszt­ben. ycimy vízkereszt ycimy Vízkereszt ycimy vízkereszt ycimy ycimy Vízkereszt ycimy ykodvegy Első nagy sikere Liliomfi-ban ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy volt. 1923. xevtizedx 1925 december 16-án a Világ yintezmenyy világ yintezmenyy Világ yintezmenyy világ yintezmenyy yintezmenyy Világ yintezmenyy ykodvegy című napilap vezércikkben foglalkozik művészetével. 1924-ben állandó vendége a Király Színháznak, yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy az Emőd — Szirmai: yszemelynevy szirmai yszemelynevy Szirmai yszemelynevy szirmai yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy ykodvegy Mézeskalács ycimy mézeskalács ycimy Mézeskalács ycimy mézeskalács ycimy ycimy Mézeskalács ycimy ykodvegy című operettben nagy sikerrel kreálja a férfi főszerepet. 1925. január 25-én a Marica grófnő ycimy marica grófnő ycimy Marica grófnő ycimy marica ycimy grófnő ycimy ycimy Marica ycimy grófnő ycimy ykodvegy című operett Tasziló yszerepy tasziló yszerepy Tasziló yszerepy tasziló yszerepy yszerepy Tasziló yszerepy ykodvegy szerepében ismét nagy sikert arat, a következő esztendőben ismét visszatér a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kötelékébe, itt Bibó Lajos: yszemelynevy bibó lajos yszemelynevy Bibó Lajos yszemelynevy bibó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bibó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Juss ycimy juss ycimy Juss ycimy juss ycimy ycimy Juss ycimy ykodvegy című darabjában lépett fel először , 1925. május 20-án, A nyáron át a Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy vendége. 1927. szeptemberében ismét elhagyja a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és felváltva a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és Főv. Operett Színházaknál yintezmenyy főv. operett színház yintezmenyy Főv. Ope yintezmenyy főv. yintezmenyy operett yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Főv. yintezmenyy Ope yintezmenyy ykodvegy működik. A Főv. Operett Színháznál yintezmenyy főv. operett színház yintezmenyy Főv. Ope yintezmenyy főv. yintezmenyy operett yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Főv. yintezmenyy Ope yintezmenyy ykodvegy első fellépte a Broadvay ycimy broadvay ycimy Broadvay ycimy broadvay ycimy ycimy Broadvay ycimy ykodvegy című színműben, játszotta Steve Crandall yszerepy steve crandall yszerepy Steve Crandall yszerepy steve yszerepy crandall yszerepy yszerepy Steve yszerepy Crandall yszerepy ykodvegy főszerepét. Főbb szerepei: Biberach yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy (Bánk-Bán), ycimy bánk-bán ycimy Bánk-Bán ycimy bánk-bán ycimy ycimy Bánk-Bán ycimy ykodvegy Diaforus yszerepy diaforus yszerepy Diaforus yszerepy diaforus yszerepy yszerepy Diaforus yszerepy ykodvegy (Képzelt beteg), ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ycimy Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy Edgar yszerepy edgar yszerepy Edgar yszerepy edgar yszerepy yszerepy Edgar yszerepy ykodvegy (Lear király), ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Ádám yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy (Ember tragédiája), ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy Rákóczi yszerepy rákóczi yszerepy Rákóczi yszerepy rákóczi yszerepy yszerepy Rákóczi yszerepy ykodvegy (II. Rákóczi Ferenc fogsága), ycimy ii. rákóczi ferenc fogsága ycimy II. Rákóczi Ferenc fogsága ycimy ii. ycimy rákóczi ycimy ferenc ycimy fogsága ycimy ycimy II. ycimy Rákóczi ycimy Ferenc ycimy fogsága ycimy ykodvegy Cyrano yszerepy cyrano yszerepy Cyrano yszerepy cyrano yszerepy yszerepy Cyrano yszerepy ykodvegy (1925. július xtalanevtizedx 1935 3-án először játszotta), Karakán ezredes yszerepy karakán ezredes yszerepy Karakán ezredes yszerepy karakán yszerepy ezredes yszerepy yszerepy Karakán yszerepy ezredes yszerepy ykodvegy (Fehér szarvas), ycimy fehér szarvas ycimy Fehér szarvas ycimy fehér ycimy szarvas ycimy ycimy Fehér ycimy szarvas ycimy ykodvegy Semjon yszerepy semjon yszerepy Semjon yszerepy semjon yszerepy yszerepy Semjon yszerepy ykodvegy (Trojka), ycimy trojka ycimy Trojka ycimy trojka ycimy ycimy Trojka ycimy ykodvegy Draskóczy Tamás yszerepy draskóczy tamás yszerepy Draskóczy Tamás yszerepy draskóczy yszerepy tamás yszerepy yszerepy Draskóczy yszerepy Tamás yszerepy ykodvegy (Postás kisasszony, ycimy postás kisasszony ycimy Postás kisasszony ycimy postás ycimy kisasszony ycimy ycimy Postás ycimy kisasszony ycimy ykodvegy vendégszereplése a Vígszínházban), yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Ocskay László yszerepy ocskay lászló yszerepy Ocskay László yszerepy ocskay yszerepy lászló yszerepy yszerepy Ocskay yszerepy László yszerepy ykodvegy (Ocskay brigadéros), ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy Bluntschli yszerepy bluntschli yszerepy Bluntschli yszerepy bluntschli yszerepy yszerepy Bluntschli yszerepy ykodvegy (A hős és katona), ycimy a hős és katona ycimy A hős és katona ycimy a ycimy hős ycimy és ycimy katona ycimy ycimy A ycimy hős ycimy és ycimy katona ycimy ykodvegy John yszerepy john yszerepy John yszerepy john yszerepy yszerepy John yszerepy ykodvegy (Házitündér), ycimy házitündér ycimy Házitündér ycimy házitündér ycimy ycimy Házitündér ycimy ykodvegy Sámson Mihály yszerepy sámson mihály yszerepy Sámson Mihály yszerepy sámson yszerepy mihály yszerepy yszerepy Sámson yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Süt a nap), ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy Báthory Zsigmond yszerepy báthory zsigmond yszerepy Báthory Zsigmond yszerepy báthory yszerepy zsigmond yszerepy yszerepy Báthory yszerepy Zsigmond yszerepy ykodvegy (Címszerep), Kovács huszárkapitány yszerepy kovács huszárkapitány yszerepy Kovács huszárkapitány yszerepy kovács yszerepy huszárkapitány yszerepy yszerepy Kovács yszerepy huszárkapitány yszerepy ykodvegy (Olympia). ycimy olympia ycimy Olympia ycimy olympia ycimy ycimy Olympia ycimy ykodvegy Kiss Ferenc yszemelynevy kiss ferenc yszemelynevy Kiss Ferenc yszemelynevy kiss yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy istentől megáldott és európai viszonylatban is ritka színészi őstehetség, született drámai színész, sőt tragikai, legnagyobb sikerét Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy sokszínű Ádámjában yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy s Rostand yszemelynevy rostand yszemelynevy Rostand yszemelynevy rostand yszemelynevy yszemelynevy Rostand yszemelynevy ykodvegy Cyranójában ycimy cyranó ycimy Cyranó ycimy cyranó ycimy ycimy Cyranó ycimy ykodvegy aratta, de mivel behízelgő, magas bariton éneklő hangja, ízes, zamatos, magyaros hangsúlyú beszéde, a régi népszínművek daloló parasztlegényeit is tökéletes hűséggel ábrázolja, e téren is viharos sikerei voltak, innen a magyarázata annak, hogy a Nemzeti Színházbeli yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy biztos pozíciójából kétszer is, a legfényesebb erkölcsi és anyagi feltételekkel csábították el a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magánszínházak igazgatói. Kiss Ferenc yszemelynevy kiss ferenc yszemelynevy Kiss Ferenc yszemelynevy kiss yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a magyar színpadon bronzba öntött mesteri szobra a magyar-kún ázsiai, hódító, lovas fajnak, mely nyeregből, parittyájával könnyedén nyilazza le a nádas süppedékeiben bujkáló ellenségeit, s ferde vágású, csillogó szemével dacosan, büszkén tekint végig a meotészi sásokon, az Uralaltáji ytelepulesy uralaltáj ytelepulesy Uralaltáj yorszagy Oroszország ykodvegy hegyek zordon ormai felé. Könnyű, mint a török ynemzetisegy török ynemzetisegy török ynemzetisegy török ynemzetisegy ynemzetisegy török ynemzetisegy ykodvegy penge, mégis férfiasan erős, mint egy kaukázusi ytelepulesy kaukázus ytelepulesy kaukázus yorszagy Oroszország ykodvegy tölgy, mely századok viharait élte túl. Rostand yszemelynevy rostand yszemelynevy Rostand yszemelynevy rostand yszemelynevy yszemelynevy Rostand yszemelynevy ykodvegy Cyranóját ycimy cyranó ycimy Cyranó ycimy cyranó ycimy ycimy Cyranó ycimy ykodvegy utolérhetetlenül s a legnagyobb művészet fényes eszközeivel szólaltatja meg. A rímes, ritmikus költészet ezerszínű szépségét annyi egyéni, forró muzsikával telíti, hogy minden tirádája után kirobbant a spontán tapsorkán. Ugy a Cyranót, ycimy cyranó ycimy Cyranó ycimy cyranó ycimy ycimy Cyranó ycimy ykodvegy mint Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy Ember tragédiájának ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy Ádámját yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy sugó nélkül játsza, a fáradtság legkisebb jele nélkül, végig lüktető, pezsgő életet lehel a drámai erejű verssorokba, született, vérbeli komédiás, ki a színpadon, reflektorok vakító sugaraiban éli át a maga emberi, művészi, dekoratív életét, mint nagy színdarabírók versbe csendülő álomalakja. Bánk bánja, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Szegény Tamása, yszerepy szegény tamás yszerepy Szegény Tamás yszerepy szegény yszerepy tamás yszerepy yszerepy Szegény yszerepy Tamás yszerepy ykodvegy Hunyadi Lászlója, yszerepy hunyadi lászló yszerepy Hunyadi László yszerepy hunyadi yszerepy lászló yszerepy yszerepy Hunyadi yszerepy László yszerepy ykodvegy Sámson Mihálya, yszerepy sámson mihály yszerepy Sámson Mihály yszerepy sámson yszerepy mihály yszerepy yszerepy Sámson yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy Karakán ezredese, yszerepy karakán ezredes yszerepy Karakán ezredes yszerepy karakán yszerepy ezredes yszerepy yszerepy Karakán yszerepy ezredes yszerepy ykodvegy Kent grófja yszerepy kent gróf yszerepy Kent gróf yszerepy kent yszerepy gróf yszerepy yszerepy Kent yszerepy gróf yszerepy ykodvegy a kritika s a nagyközönség felebbezhetetlen verdiktje alapján a drámai színjátszás tökéletes megnyilatkozásai. Ámbár nagy operettsikerei is voltak a Mézeskalácsban, ycimy mézeskalács ycimy Mézeskalács ycimy mézeskalács ycimy ycimy Mézeskalács ycimy ykodvegy Marica grófnőben, ycimy marica grófnő ycimy Marica grófnő ycimy marica ycimy grófnő ycimy ycimy Marica ycimy grófnő ycimy ykodvegy Liliben, ycimy lili ycimy Lili ycimy lili ycimy ycimy Lili ycimy ykodvegy mégis az ő igazi, hivatásos és küldetéses terrénuma a dráma, a színmű, a komoly népszínmű, a színmagyar alakok megtestesítése, kiknek szellemi és formai habitusa egyezik a művész lelki, testi, erkölcsi adottságával, s így művészi produkciója gáncstalanul kritikán túl eszményi magasságokba szárnyal. A hangversenytermek pódiumán mint szavaló művész is kivált, s a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy márciusi nagygyűlésein, Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy és más magyar költők műveinek nagyszerű tolmácsolásával is tetézte sikereit. (Km.) szin_II.0586.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kiss Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1892

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0586.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0586.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27013.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kiss Ferenc

Szócikk: Kiss Ferenc szinész, a Nemzeti Színház tagja, született 1892. április 15-én, Székesfehérvárt. Elvégezte a Színészakadémiát, bevonult katonának. A csatatérről 1917. augusztusban Kolozsvárra hívják vendégszereplésre. Előbb Debrecenbe szerződik, 1919. év elején a Vígszínházban játszik a Tanítónő-ben nagy sikerrel. 1919. szeptemberében Ambrus Zoltán a Nemzeti Színház akkori igazgatója szerződteti, ahol május 13-án volt az első fellépte a Vízkereszt­ben. Első nagy sikere Liliomfi-ban volt. 1923. december 16-án a Világ című napilap vezércikkben foglalkozik művészetével. 1924-ben állandó vendége a Király Színháznak, az Emőd — Szirmai: Mézeskalács című operettben nagy sikerrel kreálja a férfi főszerepet. 1925. január 25-én a Marica grófnő című operett Tasziló szerepében ismét nagy sikert arat, a következő esztendőben ismét visszatér a Nemzeti Színház kötelékébe, itt Bibó Lajos: Juss című darabjában lépett fel először , 1925. május 20-án, A nyáron át a Budai Színkör vendége. 1927. szeptemberében ismét elhagyja a Nemzeti Színházat és felváltva a Magyar Színház és Főv. Operett Színházaknál működik. A Főv. Operett Színháznál első fellépte a Broadvay című színműben, játszotta Steve Crandall főszerepét. Főbb szerepei: Biberach (Bánk-Bán), Diaforus (Képzelt beteg), Edgar (Lear király), Ádám (Ember tragédiája), Rákóczi (II. Rákóczi Ferenc fogsága), Cyrano (1925. július 3-án először játszotta), Karakán ezredes (Fehér szarvas), Semjon (Trojka), Draskóczy Tamás (Postás kisasszony, vendégszereplése a Vígszínházban), Ocskay László (Ocskay brigadéros), Bluntschli (A hős és katona), John (Házitündér), Sámson Mihály (Süt a nap), Báthory Zsigmond (Címszerep), Kovács huszárkapitány (Olympia). Kiss Ferenc istentől megáldott és európai viszonylatban is ritka színészi őstehetség, született drámai színész, sőt tragikai, legnagyobb sikerét Madách sokszínű Ádámjában s Rostand Cyranójában aratta, de mivel behízelgő, magas bariton éneklő hangja, ízes, zamatos, magyaros hangsúlyú beszéde, a régi népszínművek daloló parasztlegényeit is tökéletes hűséggel ábrázolja, e téren is viharos sikerei voltak, innen a magyarázata annak, hogy a Nemzeti Színházbeli biztos pozíciójából kétszer is, a legfényesebb erkölcsi és anyagi feltételekkel csábították el a fővárosi magánszínházak igazgatói. Kiss Ferenc a magyar színpadon bronzba öntött mesteri szobra a magyar-kún ázsiai, hódító, lovas fajnak, mely nyeregből, parittyájával könnyedén nyilazza le a nádas süppedékeiben bujkáló ellenségeit, s ferde vágású, csillogó szemével dacosan, büszkén tekint végig a meotészi sásokon, az Uralaltáji hegyek zordon ormai felé. Könnyű, mint a török penge, mégis férfiasan erős, mint egy kaukázusi tölgy, mely századok viharait élte túl. Rostand Cyranóját utolérhetetlenül s a legnagyobb művészet fényes eszközeivel szólaltatja meg. A rímes, ritmikus költészet ezerszínű szépségét annyi egyéni, forró muzsikával telíti, hogy minden tirádája után kirobbant a spontán tapsorkán. Ugy a Cyranót, mint Madách Ember tragédiájának Ádámját sugó nélkül játsza, a fáradtság legkisebb jele nélkül, végig lüktető, pezsgő életet lehel a drámai erejű verssorokba, született, vérbeli komédiás, ki a színpadon, reflektorok vakító sugaraiban éli át a maga emberi, művészi, dekoratív életét, mint nagy színdarabírók versbe csendülő álomalakja. Bánk bánja, Szegény Tamása, Hunyadi Lászlója, Sámson Mihálya, Karakán ezredese, Kent grófja a kritika s a nagyközönség felebbezhetetlen verdiktje alapján a drámai színjátszás tökéletes megnyilatkozásai. Ámbár nagy operettsikerei is voltak a Mézeskalácsban, Marica grófnőben, Liliben, mégis az ő igazi, hivatásos és küldetéses terrénuma a dráma, a színmű, a komoly népszínmű, a színmagyar alakok megtestesítése, kiknek szellemi és formai habitusa egyezik a művész lelki, testi, erkölcsi adottságával, s így művészi produkciója gáncstalanul kritikán túl eszményi magasságokba szárnyal. A hangversenytermek pódiumán mint szavaló művész is kivált, s a Petőfi Társaság márciusi nagygyűlésein, Petőfi és más magyar költők műveinek nagyszerű tolmácsolásával is tetézte sikereit. (Km.) szin_II.0586.pdf II