Címszó: Koronázási díszelőadás - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0015.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0015.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27371.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Koronázási
díszelőadás
Szócikk: Koronázási díszelőadás A Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
1867. (időpont) június
8-án volt ingyenelőadásul. Színrekerült Fáy Andrásnak: (személy) (információ)
„A régi pénzek, vagy az erdélyiek Magyarországon
(cím) c. vígjátéka,
ezzel a szereposztással: Tordayné (szerep) — Szathmáryné,
(személy)
Amália (szerep)
(információ)
— Lendvayné, (személy) Mindszenti
(szerep)
(információ)
— Feleky Miklós, (személy) (információ)
Vig Feri (szerep) (információ)
— Szerdahelyi, (személy) (információ)
Tallósy Pál (szerep) — Paulay,
(személy)
(információ)
Kereszti (szerep) — Szilágyi
Pál, (személy)
(információ)
Kardos (szerep) (információ)
— Tóth József, (személy) (információ)
Orsolya (szerep) (információ)
— Patakiné, (személy) Vaszilné
(szerep)
— Horváth Teréz, (személy) (információ)
Julcsa (szerep) — Szigligeti
Jolán. (személy)
(információ)
A budai Molnár Györgyféle színkörben (intézmény)
(információ)
a „Magyar huszárok (cím) (információ)
c. operettet adták. Június 11-én „A szent
korona (cím)
c. egyfelvonásos vígjáték került színre (írta Szigligeti.). (személy) (információ)
A „Vasárnapi Újság (intézmény)
(információ)
erről az előadásról ezt írja: „A színháznak
legkisebb zúga tele volt közönséggel, csupán a páholyok egy kis része állott — Mathild
főhercegnő (személy)
halála miatt — üresen. 1916. (időpont) december
8-án IV. Károly király (személy) koronázása
alkalmával a fővárosi (Budapest)
színházak szintén tartottak díszelőadást, melyeken Márkus László (személy) (információ)
prológusát szavalták el. A prológus szövege
ez volt:Koronázási díszelőadás A megváltásnak most volt fordulója, S ádventi vággyal
vártunk ünnepet, Szent angyalok szelíd processziója Vonult a bűnös városok felett.
Óh, ezredéves ádventünk! Most lesz-e Magyar ádventre szép magyar karácsony, Lesz
hős, ki bűnből jósággal kiváltson, S minden rovásunkat letöröltesse? Most csillagként
felszállt a téli égre A korona, s kigyúlt Buda (Budapest)
fölött, S megint ádventi édes vágyban égve Megváltó jöttét várja bízva, félve A
szent halál választott, régi népe, Ki multat és jövőt megbűnhődött. A dörgő messziségből
imák zsongnak, Az árkok füstje égnek kanyarog, S midőn az ágyú ottan éjfélt kongat,
Beszélnek véres holtak: magyarok. Kiket magyar vetésünk magvaként a földbe Bő kézzel
elvetett a szent halál, A volt huszárok lelke égből jött le, S kemény glédában majd
a térre áll. Mint éjféli hadosztály, szellemgárda,Királyt kísérnek megholt magyarok,
Buda (Budapest)
fölött a korona csudája Mint betlehemi csillag, úgy ragyog. Tán most jött el, kit
vár veszendő népünk S most újra hajt a rég csüggedt remény? És messzi hangot lesve
halkan lépünk A korona rejtelmes ünnepén. Ki vagy te ifjú ember? Fent az égben Mit
látnak most a régen holt apák? Mit látnak lelked rejtett tükörében Királyok, vajdák,
zászlós daliák? Kik ülvén ős Túrán benső körében, Torolják mostan nemzetük torát?
Karácsony van-e most a magyar égben Vagy régi gyásznak isszák óborát? Ifjú király,
mit látnak most a vének, S mit látnak ifjú holtak érted hulltan? Akarod, hogy vigan
riadjon az ének, S gond ne borítsa arcukat borúsan, öröm legyen óborukba keverve
S a hollós hős kedvvel nézzen le rád, S ne ráncolja nehéz bánat keserve Attila úr
rettentő homlokát. Szép hitvesedre égi fény ömöljön, Lássák ők keggyel égi szent
szemek; Kit Erzsébetnek hívtak lenn a földön, Szeresse őt, s jósággal áldja meg.
Légy jó királyunk. Lásd, a régi népet Már meghurcolták minden poklon át, S minden
magyar most szent gyertyákat [éget,Ádventi hittel vár karácsonyi néped, S panasztalan
meghalni készen érted, A nép tőled kéri karácsonyát. És mink, szerény mondói költőszónak,
Vigasztalónak, gondot oszlatónak, Mink nézzük népünk vérző százsebét, S arccal a
földön sírni lenne kedvünk, Hogy isten most kiárassza felettünk A teljesülés boldog
ünnepét. Mit adhatunk mi? Mint a Boldog asszony Szegény bohóca, kit szent láng hevített
S mert tarsolyában nem lelt drága kincset A szent szoborra mit ékül akasszon, Azt
adta hát, mi tőle legjobb tellett, S fejére állott s furcsa fintort vágott S boldogan,
sírva bukfenceket hányt ott Megihletetten a szűz szobra mellett... Ügy mink is most
e régi nép vidám, És bús kedvének hű szolgái, égve Szent égi vágyban népünk ünnepére,
Adjuk, mi tőlünk legtellőbb ajándék,S ha majd a színpadon csapong a játék, Mely
kelt derék kacajt, vagy sírni késztet, óh, nagyságos közönség, jól megértsed: Most
Istennek ajánljuk fel magunkat, Szent hittel adjuk kis áldozatunkat Megváltást váró
népünk ünnepén. szin_III.0015.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Koronázási díszelőadás címszóvég 27371 Szócikk:
Koronázási díszelőadás A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1867. június xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 8-án volt ingyenelőadásul. Színrekerült Fáy Andrásnak: yszemelynevy fáy
andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy „A régi
pénzek, vagy az erdélyiek Magyarországon ycimy a régi pénzek, vagy az erdélyiek
magyarországon ycimy A régi pénzek, vagy az erdélyiek Magyarországon ycimy a
ycimy régi ycimy pénzek, ycimy vagy ycimy az ycimy erdélyiek ycimy
magyarországon c. vígjátéka, ezzel a szereposztással: Tordayné yszerepy
tordayne yszerepy Tordayné yszerepy tordayne yszerepy yszerepy Tordayné
yszerepy ykodvegy — Szathmáryné, yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy
Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné
yszemelynevy ykodvegy Amália yszerepy amália yszerepy Amália yszerepy amália
yszerepy yszerepy Amália yszerepy ykodvegy — Lendvayné, yszemelynevy lendvayne
yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy
Lendvayné yszemelynevy ykodvegy Mindszenti yszerepy mindszenti yszerepy
Mindszenti yszerepy mindszenti yszerepy yszerepy Mindszenti yszerepy ykodvegy —
Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós
yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Vig Feri yszerepy vig feri yszerepy
Vig Feri yszerepy vig yszerepy feri yszerepy yszerepy Vig yszerepy Feri
yszerepy ykodvegy — Szerdahelyi, yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy
Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi
yszemelynevy ykodvegy Tallósy Pál yszerepy tallósy pál yszerepy Tallósy Pál
yszerepy tallósy yszerepy pál yszerepy yszerepy Tallósy yszerepy Pál yszerepy
ykodvegy — Paulay, yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy Kereszti yszerepy
kereszti yszerepy Kereszti yszerepy kereszti yszerepy yszerepy Kereszti
yszerepy ykodvegy — Szilágyi Pál, yszemelynevy szilágyi pál yszemelynevy
Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Kardos yszerepy kardos yszerepy
Kardos yszerepy kardos yszerepy yszerepy Kardos yszerepy ykodvegy — Tóth József,
yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy Orsolya yszerepy orsolya yszerepy Orsolya yszerepy
orsolya yszerepy yszerepy Orsolya yszerepy ykodvegy — Patakiné, yszemelynevy
patakine yszemelynevy Patakiné yszemelynevy patakine yszemelynevy yszemelynevy
Patakiné yszemelynevy ykodvegy Vaszilné yszerepy vaszilne yszerepy Vaszilné
yszerepy vaszilne yszerepy yszerepy Vaszilné yszerepy ykodvegy — Horváth Teréz,
yszemelynevy horváth teréz yszemelynevy Horváth Teréz yszemelynevy horváth
yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Teréz
yszemelynevy ykodvegy Julcsa yszerepy julcsa yszerepy Julcsa yszerepy julcsa
yszerepy yszerepy Julcsa yszerepy ykodvegy — Szigligeti Jolán. yszemelynevy
szigligeti jolán yszemelynevy Szigligeti Jolán yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy jolán yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Jolán
yszemelynevy ykodvegy A budai Molnár Györgyféle színkörben yintezmenyy budai
molnár györgyféle színkör yintezmenyy budai Mo yintezmenyy budai yintezmenyy
molnár yintezmenyy györgyféle yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy
budai yintezmenyy Mo yintezme a „Magyar huszárok ycimy magyar huszárok ycimy
Magyar huszárok ycimy magyar ycimy huszárok ycimy ycimy Magyar ycimy huszárok
ycimy ykodvegy c. operettet adták. Június 11-én „A szent korona ycimy a szent korona
ycimy A szent korona ycimy a ycimy szent ycimy korona ycimy ycimy A ycimy szent
ycimy korona ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos vígjáték került színre (írta Szigligeti.).
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy A „Vasárnapi Újság yintezmenyy
vasárnapi újság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi yintezmenyy újság
yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy erről az előadásról ezt írja:
„A színháznak legkisebb zúga tele volt közönséggel, csupán a páholyok egy kis része
állott — Mathild főhercegnő yszemelynevy mathild főhercegnő yszemelynevy
Mathild főhercegnő yszemelynevy mathild yszemelynevy főhercegnő yszemelynevy
yszemelynevy Mathild yszemelynevy főhercegnő yszemelynevy ykodvegy halála miatt
— üresen. 1916. xevtizedx 1915 december xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935
8-án IV. Károly király yszemelynevy iv. károly király yszemelynevy IV. Károly
király yszemelynevy iv. yszemelynevy károly yszemelynevy király yszemelynevy
yszemelynevy IV. yszemelynevy Károly yszemelynevy király yszemelynev koronázása
alkalmával a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy színházak szintén tartottak díszelőadást, melyeken Márkus László yszemelynevy
márkus lászló yszemelynevy Márkus László yszemelynevy márkus yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy prológusát szavalták el. A prológus szövege ez volt:Koronázási díszelőadás
A megváltásnak most volt fordulója, S ádventi vággyal vártunk ünnepet, Szent angyalok
szelíd processziója Vonult a bűnös városok felett. Óh, ezredéves ádventünk! Most
lesz-e Magyar ádventre szép magyar karácsony, Lesz hős, ki bűnből jósággal kiváltson,
S minden rovásunkat letöröltesse? Most csillagként felszállt a téli égre A korona,
s kigyúlt Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy fölött,
S megint ádventi édes vágyban égve Megváltó jöttét várja bízva, félve A szent halál
választott, régi népe, Ki multat és jövőt megbűnhődött. A dörgő messziségből imák
zsongnak, Az árkok füstje égnek kanyarog, S midőn az ágyú ottan éjfélt kongat, Beszélnek
véres holtak: magyarok. Kiket magyar vetésünk magvaként a földbe Bő kézzel elvetett
a szent halál, A volt huszárok lelke égből jött le, S kemény glédában majd a térre
áll. Mint éjféli hadosztály, szellemgárda,Királyt kísérnek megholt magyarok, Buda
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy fölött a korona csudája
Mint betlehemi csillag, úgy ragyog. Tán most jött el, kit vár veszendő népünk S
most újra hajt a rég csüggedt remény? És messzi hangot lesve halkan lépünk A korona
rejtelmes ünnepén. Ki vagy te ifjú ember? Fent az égben Mit látnak most a régen
holt apák? Mit látnak lelked rejtett tükörében Királyok, vajdák, zászlós daliák?
Kik ülvén ős Túrán benső körében, Torolják mostan nemzetük torát? Karácsony van-e
most a magyar égben Vagy régi gyásznak isszák óborát? Ifjú király, mit látnak most
a vének, S mit látnak ifjú holtak érted hulltan? Akarod, hogy vigan riadjon az ének,
S gond ne borítsa arcukat borúsan, öröm legyen óborukba keverve S a hollós hős kedvvel
nézzen le rád, S ne ráncolja nehéz bánat keserve Attila úr rettentő homlokát. Szép
hitvesedre égi fény ömöljön, Lássák ők keggyel égi szent szemek; Kit Erzsébetnek
hívtak lenn a földön, Szeresse őt, s jósággal áldja meg. Légy jó királyunk. Lásd,
a régi népet Már meghurcolták minden poklon át, S minden magyar most szent gyertyákat
[éget,Ádventi hittel vár karácsonyi néped, S panasztalan meghalni készen érted,
A nép tőled kéri karácsonyát. És mink, szerény mondói költőszónak, Vigasztalónak,
gondot oszlatónak, Mink nézzük népünk vérző százsebét, S arccal a földön sírni lenne
kedvünk, Hogy isten most kiárassza felettünk A teljesülés boldog ünnepét. Mit adhatunk
mi? Mint a Boldog asszony Szegény bohóca, kit szent láng hevített S mert tarsolyában
nem lelt drága kincset A szent szoborra mit ékül akasszon, Azt adta hát, mi tőle
legjobb tellett, S fejére állott s furcsa fintort vágott S boldogan, sírva bukfenceket
hányt ott Megihletetten a szűz szobra mellett... Ügy mink is most e régi nép vidám,
És bús kedvének hű szolgái, égve Szent égi vágyban népünk ünnepére, Adjuk, mi tőlünk
legtellőbb ajándék,S ha majd a színpadon csapong a játék, Mely kelt derék kacajt,
vagy sírni késztet, óh, nagyságos közönség, jól megértsed: Most Istennek ajánljuk
fel magunkat, Szent hittel adjuk kis áldozatunkat Megváltást váró népünk ünnepén.
szin_III.0015.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Koronázási díszelőadás - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0015.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0015.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27371.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Koronázási
díszelőadás
Szócikk: Koronázási díszelőadás A Nemzeti Színházban
1867. június 8-án volt ingyenelőadásul. Színrekerült Fáy Andrásnak: „A régi pénzek,
vagy az erdélyiek Magyarországon c. vígjátéka, ezzel a szereposztással: Tordayné
— Szathmáryné, Amália — Lendvayné, Mindszenti — Feleky Miklós, Vig Feri — Szerdahelyi,
Tallósy Pál — Paulay, Kereszti — Szilágyi Pál, Kardos — Tóth József, Orsolya — Patakiné,
Vaszilné — Horváth Teréz, Julcsa — Szigligeti Jolán. A budai Molnár Györgyféle
színkörben a „Magyar huszárok c. operettet adták. Június 11-én „A szent korona c.
egyfelvonásos vígjáték került színre (írta Szigligeti.). A „Vasárnapi Újság erről
az előadásról ezt írja: „A színháznak legkisebb zúga tele volt közönséggel, csupán
a páholyok egy kis része állott — Mathild főhercegnő halála miatt — üresen. 1916.
december 8-án IV. Károly király koronázása alkalmával a fővárosi színházak szintén
tartottak díszelőadást, melyeken Márkus László prológusát szavalták el. A prológus
szövege ez volt:Koronázási díszelőadás A megváltásnak most volt fordulója, S ádventi
vággyal vártunk ünnepet, Szent angyalok szelíd processziója Vonult a bűnös városok
felett. Óh, ezredéves ádventünk! Most lesz-e Magyar ádventre szép magyar karácsony,
Lesz hős, ki bűnből jósággal kiváltson, S minden rovásunkat letöröltesse? Most csillagként
felszállt a téli égre A korona, s kigyúlt Buda fölött, S megint ádventi édes vágyban
égve Megváltó jöttét várja bízva, félve A szent halál választott, régi népe, Ki
multat és jövőt megbűnhődött. A dörgő messziségből imák zsongnak, Az árkok füstje
égnek kanyarog, S midőn az ágyú ottan éjfélt kongat, Beszélnek véres holtak: magyarok.
Kiket magyar vetésünk magvaként a földbe Bő kézzel elvetett a szent halál, A volt
huszárok lelke égből jött le, S kemény glédában majd a térre áll. Mint éjféli hadosztály,
szellemgárda,Királyt kísérnek megholt magyarok, Buda fölött a korona csudája Mint
betlehemi csillag, úgy ragyog. Tán most jött el, kit vár veszendő népünk S most
újra hajt a rég csüggedt remény? És messzi hangot lesve halkan lépünk A korona rejtelmes
ünnepén. Ki vagy te ifjú ember? Fent az égben Mit látnak most a régen holt apák?
Mit látnak lelked rejtett tükörében Királyok, vajdák, zászlós daliák? Kik ülvén
ős Túrán benső körében, Torolják mostan nemzetük torát? Karácsony van-e most a magyar
égben Vagy régi gyásznak isszák óborát? Ifjú király, mit látnak most a vének, S
mit látnak ifjú holtak érted hulltan? Akarod, hogy vigan riadjon az ének, S gond
ne borítsa arcukat borúsan, öröm legyen óborukba keverve S a hollós hős kedvvel
nézzen le rád, S ne ráncolja nehéz bánat keserve Attila úr rettentő homlokát. Szép
hitvesedre égi fény ömöljön, Lássák ők keggyel égi szent szemek; Kit Erzsébetnek
hívtak lenn a földön, Szeresse őt, s jósággal áldja meg. Légy jó királyunk. Lásd,
a régi népet Már meghurcolták minden poklon át, S minden magyar most szent gyertyákat
[éget,Ádventi hittel vár karácsonyi néped, S panasztalan meghalni készen érted,
A nép tőled kéri karácsonyát. És mink, szerény mondói költőszónak, Vigasztalónak,
gondot oszlatónak, Mink nézzük népünk vérző százsebét, S arccal a földön sírni lenne
kedvünk, Hogy isten most kiárassza felettünk A teljesülés boldog ünnepét. Mit adhatunk
mi? Mint a Boldog asszony Szegény bohóca, kit szent láng hevített S mert tarsolyában
nem lelt drága kincset A szent szoborra mit ékül akasszon, Azt adta hát, mi tőle
legjobb tellett, S fejére állott s furcsa fintort vágott S boldogan, sírva bukfenceket
hányt ott Megihletetten a szűz szobra mellett... Ügy mink is most e régi nép vidám,
És bús kedvének hű szolgái, égve Szent égi vágyban népünk ünnepére, Adjuk, mi tőlünk
legtellőbb ajándék,S ha majd a színpadon csapong a játék, Mely kelt derék kacajt,
vagy sírni késztet, óh, nagyságos közönség, jól megértsed: Most Istennek ajánljuk
fel magunkat, Szent hittel adjuk kis áldozatunkat Megváltást váró népünk ünnepén.
szin_III.0015.pdf III