Címszó: Lángvetés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0094.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0094.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27966.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Lángvetés

Szócikk: Lángvetés likopódium (L. o.) segítségével szokták a kulisszák mögött imitálni. A likopódiumot a közeledő végszóra 7966:7966 erősen megfújják, ugyanabban a pillanatban a világosító a szuffitába és rivaldába erős vörösfényt ad be, úgyszintén a reflektorokkal is fokozott vörösfényt sugároz a színre. Lángnyelvet is szoktak imitálni. Ez úgy történik, hogy könnyű vörösszínű selyemből szalagokat készítenek (ezek lesznek a lángnyelvek), amelyeket azután lécekre kell felszegezni vagy felragasztani, az alsó végét azonban szabadon kell hagyni, mert amikor a ventillátorokkal ezekre ráfújnak, a szalagok libegése azt az illúziót keltik, mintha valódi lángnyelveket látna a közönség. szin_III.0094.pdf III

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lángvetés címszóvég 27966 Szócikk: Lángvetés likopódium (L. o.) segítségével szokták a kulisszák mögött imitálni. A likopódiumot a közeledő végszóra 7966:7966 erősen megfújják, ugyanabban a pillanatban a világosító a szuffitába és rivaldába erős vörösfényt ad be, úgyszintén a reflektorokkal is fokozott vörösfényt sugároz a színre. Lángnyelvet is szoktak imitálni. Ez úgy történik, hogy könnyű vörösszínű selyemből szalagokat készítenek (ezek lesznek a lángnyelvek), amelyeket azután lécekre kell felszegezni vagy felragasztani, az alsó végét azonban szabadon kell hagyni, mert amikor a ventillátorokkal ezekre ráfújnak, a szalagok libegése azt az illúziót keltik, mintha valódi lángnyelveket látna a közönség. szin_III.0094.pdf III

A szócikk eredeti szövege: