Címszó: Litschner Aurélia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0157.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0157.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28368.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Litschner Aurélia

Szócikk: Litschner Aurélia operaénekesnő, a párizsi nagyopera (intézmény) (információ) tagja, sz. Munkácson. (megye) 1860-ban (időpont) végezte a párizsi (ország) konzervatóriumot. Ezután Lyon, (ország) Toulouse, (ország) Marseille, (ország) Brüsszel (ország) és Párizs (ország) színpadjain aratott dicsőséget a magyar névnek. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ) 1865. (időpont) aug. 31-én vendégként fellépett a »Lammermoori Lucia« (cím) (információ) c. opera címszerepében. Erről a szerepléséről így ír az egykori kritika: »A színpadon otthonos, nemcsak szépen énekel s hangja jól iskolázott, hanem szépen is játszik. A tetszés tetőpontját érte el a harmadik felvonás őrülési jelenete után s négyszer hívták ki.« (»A Hon«, (intézmény) 1865. (időpont) szept. 2.) A »Fővárosi Lapok« (intézmény) (információ) ugyanakkor ezekben emlékezik meg: »A legrokonszenvesebb, kedves, csengő hangokkal rendelkezik s mindezt könnyűséggel párosítja... Trillái könnyedek és hibátlanok, recitatívjei pedig mintaszerűek.« szin_III.0157.pdf III

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Litschner Aurélia címszóvég 28368 Szócikk: Litschner Aurélia operaénekesnő, a párizsi nagyopera yintezmenyy párizsi nagyopera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy nagyopera yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. Munkácson. ytelepulesy munkács ytelepulesy Munkács ymegyey bereg megye ykodvegy 1860-ban végezte a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy konzervatóriumot. Ezután Lyon, ytelepulesy lyon ytelepulesy Lyon yorszagy Franciaország ykodvegy Toulouse, ytelepulesy toulouse ytelepulesy Toulouse yorszagy Franciaország ykodvegy Marseille, ytelepulesy marseille ytelepulesy Marseille yorszagy Franciaország ykodvegy Brüsszel ytelepulesy brüsszel ytelepulesy Brüsszel yorszagy Belgium ykodvegy és Párizs ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy színpadjain aratott dicsőséget a magyar névnek. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1865. aug. 31-én vendégként fellépett a »Lammermoori Lucia« ycimy lammermoori lucia ycimy Lammermoori Lucia ycimy lammermoori ycimy lucia ycimy ycimy Lammermoori ycimy Lucia ycimy ykodvegy c. opera címszerepében. Erről a szerepléséről így ír az egykori kritika: »A színpadon otthonos, nemcsak szépen énekel s hangja jól iskolázott, hanem szépen is játszik. A tetszés tetőpontját érte el a harmadik felvonás őrülési jelenete után s négyszer hívták ki.« (»A Hon«, yintezmenyy a hon yintezmenyy A Hon yintezmenyy a yintezmenyy hon yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Hon yintezmenyy ykodvegy 1865. szept. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 2.) A »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy ugyanakkor ezekben emlékezik meg: »A legrokonszenvesebb, kedves, csengő hangokkal rendelkezik s mindezt könnyűséggel párosítja... Trillái könnyedek és hibátlanok, recitatívjei pedig mintaszerűek.« szin_III.0157.pdf III

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Litschner Aurélia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0157.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0157.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28368.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

Litschner Aurélia

Szócikk: Litschner Aurélia operaénekesnő, a párizsi nagyopera tagja, sz. Munkácson. 1860-ban végezte a párizsi konzervatóriumot. Ezután Lyon, Toulouse, Marseille, Brüsszel és Párizs színpadjain aratott dicsőséget a magyar névnek. A Nemzeti Színházban 1865. aug. 31-én vendégként fellépett a »Lammermoori Lucia« c. opera címszerepében. Erről a szerepléséről így ír az egykori kritika: »A színpadon otthonos, nemcsak szépen énekel s hangja jól iskolázott, hanem szépen is játszik. A tetszés tetőpontját érte el a harmadik felvonás őrülési jelenete után s négyszer hívták ki.« (»A Hon«, 1865. szept. 2.) A »Fővárosi Lapok« ugyanakkor ezekben emlékezik meg: »A legrokonszenvesebb, kedves, csengő hangokkal rendelkezik s mindezt könnyűséggel párosítja... Trillái könnyedek és hibátlanok, recitatívjei pedig mintaszerűek.« szin_III.0157.pdf III