Címszó: Madách Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1823

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0175.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0175.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28517.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Madách Imre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528517.htm

 

Szócikk: Madách Imre A sztregovai (megye) és kelecsényi (megye) Madáchoknak (személy) (információ)  több litterátus tagja volt. Legkiválóbb Imre, a költő. Nógrád- vármegyében, (megye) Alsósztregován (megye) 1823. (időpont) jan. 21-én született, ugyanott 1884. (időpont) okt. 5-én szívbajban meghalt. Itt van eltemetve jeltelenül, egy romlásnak indult, útszéli családi sírboltban. Idősb Madách Imre (személy) cs. kir. kamarásnak és Majthényi Annának (személy) (információ)  elsőszülött fia. Gyermek- és ifjúkorát anyja gondos nevelésében töltötte. Kiváló nevelők tanították a fiút. Az elemi és középiskolai ismereteken kívül a német (nyelv) (információ)  és francia (nyelv) (információ)  nyelvre és irodalomra, táncra, rajzra és zenére. Testi munkát az esztergályozáson kívül nem végzett. Tanulmányai közül erősen vonzotta a görög (nyelv) (információ)  költészet, ami az akkori idők filhellén mozgalmának, Goethe (személy) (információ)  és Byron (személy) hatásának tulajdonítható. A kornak irodalmi és társadalmi hullámai ebbe a kis meghitt körbe is hatottak, úgy hogy a fejlődő fiú tudomást szerzett a világról és jelenségeiről. Gimnáziumi tanulmányait otthon végezvén, a váci (megye) piaristáknál kitűnően vizsgázott. Apja halála után (1834.) (időpont) nesztelenebb élet vonult a családba, de ekkor is a pesti (Budapest) és külföldi szellemi mozgalmak élénk visszhangra találtak. Imre sokat olvasgatott, rajzolt, festegetett és esztergályozott. 1837. (időpont) évben a pesti (Budapest) egyetemre ment jogi tanulmányokra. Családja és műveltsége révén előkelő körbe jutott. Egyetemi tanulmányait szintén kitüntetéssel végzi. Írói hajlamánál fogva különösen az írók vonzották. Lassankint irodalmi jellegű kör fejlődött körötte. Tagjai: Lónyay Menyhért és Albert, (személy) (információ)  Andrássy Gyula és Manó, (személy) (információ)  Spetykó, (személy) Földváry, (személy) (információ)  Bérczy Károly, (személy) (információ)  Erdélyi János (személy) (információ)  és mások. Jobbára költők és verselők, azonkívül publicisták. Szorgalmasan látogatja a színházat és itt nyeri első benyomásait a drámaírás művészetének. 1840. (időpont) körül betegsége miatt Pöstyénben (megye) fürdőzik. Hazatérvén, nógrádmegyei (megye) aljegyző, majd a megye táblabírája lesz. A szabadságharc alatt megyei főbiztos volt. A megyegyűléseken országos reformokat hangoztat. Barátaival, Szontágh Pállal (személy) és Pulszky Ferenccel (személy) (információ)  a megyei állapotokat élesen bírálták a »Pesti Hirlap«- (intézmény) (információ)  ban. 1844. (időpont) évben megfordult a pozsonyi (megye) diétán. Politikai iránya a centralizmus, melyhez Eötvös József, (személy) (információ)  Csengery Antal, (személy) (információ)  Pulszky Ferenc, (személy) (információ)  Szalay László, (személy) (információ)  Kemény Zsigmond (személy) (információ)  szegődött. Ellenzéki párt-, mely az embertelen, ósdi megyei rendszer ellen dolgozott és munkássága az 1848. (időpont) évi átalakulásoknak is eredménye volt. Szontágh (személy) barátsága irodalmi fejlődésére erős hatással volt. Ennek éles szeme rámutatott az emberi ferdeségekre és azt ostorozta. 1845. (időpont) júl. 20-án nőül vette Fráter Pál (személy) (információ)  alispán leányát, Erzsébetet. A fiatal pár Csesztvén, (megye) a másik Madách-birtokon (személy) (információ)  lakott. A meny nehezen fért meg anyósával. Valláskülönbség is éreztette hatását. A 48-as mozgalmakban betegsége miatt részt nem vett. Utánuk történt, hogy egy politikai menekültnek adott szállást, miért följelentették és Pozsonyban, (megye) a vízi kaszárnyában, majd Pesten (Budapest) az Újépületben szenvedett kemény fogságot. Otthona ezidőben megváltozott. Az örökváltság miatt a vagyoni állapotok is inogtak. Felesége is elfordult tőle, családi kör helyett mulatságokba vetette magát és régi udvarlóihoz csatlakozott. Örökös pénzzavarban volt. Ezt sem Madách, (személy) (információ)  sem anyja nem tudta megszüntetni. 1853. (időpont) évben hazatérve, nejétől elvált és gyermekeivel Sztregovára (megye) költözött, hol édesanyja társaságában dolgozott. A külvilágtól elvonult és az irodalomnak élt. Drámákat, lirai költeményeket írt. Pályázott az Akadémia (intézmény) (információ)  díjaira, élénk összeköttetésben maradt barátaival. Gazdaságával keveset törődött. Ezt édesanyjára hagyta. Sok kiadott és kiadatlan verse e korszakban keletkezett. Ebbe az időbe esik »Az ember tragédiája« (cím) megírása is. Ezzel a magyar írók legkitűnőbbjei közé emelkedett. 1862. (időpont) évben a Kisfaludy Társaság, (intézmény) (információ)  majd a Magyar Tudományos Akadémia (intézmény) (információ)  tagja. A vármegye követeként vesz részt az országgyűlésen, ahol gondosan megírt beszédeivel nagy hatást ért el. Állandóan Pesten (Budapest) lakik. Ismeretsége kibővül és különösen Arany János, (személy) (információ)  Szász Károly (személy) (információ)  barátsága révén irodalmi munkássága is megtermékenyül. Mikor pályafutása tetőpontot ért, betegsége újra kitört rajta és 1864. (időpont) okt. 5-én édesanyja karjaiban meghalt. E száraz külsőéleten belül egy tündöklő belsőélet összes kincseivel ragyog. Madách (személy) (információ)  a költészet minden ágában otthonos volt. Minden költői alkotását a férfias mélabúnak hangulata lengi át. Költői ereje az elvont gondolkodás szülte eszméknek érzéki megjelenítése, erős egyéni vonásokkal. Eze­ket életkörülményeiből, örömei és nagy csalódásaiból szerzette. Sikerül neki az esz­méknek égi jellegét földi vonásokkal fölruházni, sikerül a bölcseleti merevséget, prózaiságot hajlékonyabbá, lobogóvá tenni. Ebben messze fölülmúlja kortársait és utánzóit. Egyes kitételei közmondásossá váltak. Mindenekfölött bölcselmi költő. Ezért sikerült is nagy, világhíres költeménye. Nem is lehet enélkül ilyen tárgyat megoldani. Lírája egy belsőséges, gazdag életnek kifejezője. A külső hatások átváltoznak versekké, a hangulatok költeményekké, a csalódások szatírákká, az örömök lánggal lobogó himnuszokká. Szenvedései nagyon is elhatalmaskodtak lelkületén és költeményeinek sokasága, mind a kiadottak, mind a kiadatlanok fájó opál-ragyogású zománcot nyernek. A borongós, pesszimista vonalú érzelemhullámok nem alkalmi kifakadások, hanem a lélek legmélyéről előtörő fenséges háborgások. Ez a sötétség érthető életének két nagy bajából: betegségéből és szerelmi csalódásából. Ebbe a sötétségbe tompított világosságok derítenek bizonyos ködszerű fényt. Elbeszélő költeményei hajlanak a tragikus mozzanatok megjelenítéséhez. Szereti a rémes hátteret, szereti a végzetes kimenetelű helyzeteket. Szinte hídjai a drámai felfogásának. Ide is beleszivárog ama méreg, mely életét elkeserítette. Drámái könyv­drámák. A színpadi hatásokat kevéssé ismerte. Nem volt elég jártassága a színi területen. Szinte hivatva volt arra, hogy drámákban fejezze ki nagy tudását, mélységes érzelmeit. Maga is sok drámai témával kísérletezett, de hiányzott a színpadi távlat. Az erő, mely jellemeket hajt, megnyilatkozik ugyan, de a cselekvés, melyet ez erő bemutat, nem nyilatkozik olyan megkapóan, hogy a nézőt lebilincselje. Nagy művét is csak a változások gyorsa­sága, a hangulatok sokasága, a cselekmé­nyek perdülése, a témák nagyszerűsége és a fenséges keret varázsolja színszerűvé.Első írói megnyilatkozása a »Literaturai keverc«, (cím) melyet otthon, gimnazista korában Pál öccsével együtt szerkeszt. Kisebb lirai próbálkozások, szerelmi elképzelések pesti (Budapest) tartózkodása alatt jelennek meg »Lantvirágok« (cím) címen. (1840.) (időpont) 26 vers. Ír a »Honművész«-be (intézmény) (információ)  is. (1839—40.) (időpont) Versei divatos világfájdalmas hullámzások. Ugyanez szólal meg »Csak tréfa«, (cím) (információ)  »Jó név és erény«, (cím) (információ)  »Commodus« (cím) színműveiben. Ez utóbbi Róma (ország) történetéből való és Teleki (személy) (információ)  »Kegyenc«-ének (cím) (információ)  hatása. Foglalkozott Attila (személy) és Werbőczy (személy) alakjának dramatizálásával. Ekkor írja a »Nápolyi Endre« (cím) c. drámát. Mindezekben hazafias érzelmét és társadalmi fölfogását fejezi ki. A »Férfi és nő« (cím) erős hellén (nemzetiség) (információ)  hatást jelent. (1843.) (időpont) Héraklesz (személy) és Dejaneira (személy) végzetét, a férfi és asszony közös és elválasztó jellemvonását domborítja ki. »Csák végnapja« (cím) (1843.) (időpont) dicséretet nyert az Akadémia (intézmény) (információ)  pályázatán. A nemzet szomorú, hazafias, benső küzdelmeinek visszhangja és erős rajza. »Mária kirátynő« (cím) romantikus elemekkel színesített dráma, mely a horvát (nemzetiség) lázadással kapcsolatosan Mária (személy) szerelmét Forgáchhoz (személy) (információ)  vetíti elénk. Később átdolgozza. (1855.) (időpont) Ugyancsak belefog a »II. Lajos« (cím) c. tragédiába, de abbahagyja. Házas életében költött versei lirai hangulatúak és szerelmének összes fény- és árnyoldalait világítják meg. Majd szerelemtől lángoló, majd csalódásokkal ittas reflexiók. Elégikus természete panaszos hangokat is csal lantjára. A szabadságharc is lelkesíti, hazafiasságát mélyíti és a szörnyű családii csapások elsötétítik eszmei látóhatárát. Férji csalódása és a hazafias bánat kettőzött erővel mérgezik meg érzelmeit. Embergyűlölet is tért hódít bensejében. Ilyen lelki háborgások között születik meg az »Az ember tragédiája«. (cím) (1859. (időpont) febr. 17- től 1860. (időpont) március 26-ig.) Elküldi Arany Jánosnak, (személy) (információ)  aki a mű nagyszerűségét megismerve, Madáchot (személy) (információ)  nagyjaink sorába vezeti be. 1861. (időpont) okt. 30-án bemutatja a művet a Kisfaludy Társaságban (intézmény) (információ)  és ezzel megindult annak világi körútja. Esztétikusaink legjelesebbjei szólottak hozzá és Dante, (személy) Goethe, (személy) (információ)  Byron (személy) mellé sorozták az írót. Feléje fordult az írói közfigyelem. A műben az ember köré gyűrűdzik Lucifer (szerep) (információ)  áskálódása, ezt korlátozzák a természeti erők és Isten. Isten és Lucifer (szerep) (információ)  harcába esik bele Ádám, (szerep) (információ)  aki a világtörténelem tragédiáin keresztül majdnem rabja lesz Lucifernek, (szerep) (információ)  végre Isten megmenti és jövendő pályájára előkészíti. Az alapeszme: a mű utolsó színének angyali karában nyer megkapó kifejezést, melyet a zárószavak csak erősítenek. Formai tekintetben keretes drámával állunk szemben. A mindenség keretébe illeszkedik a paradicsomi jelenet, ebbe szorul az álomszerű világtörténelem, melyben a prágai (ország) szín a forradalmi jelenetet, mint csúcspontot övezi. Fölfelé emelkedő limbusok. További munkássága prózai elbeszélés. »A Kolosiak« (cím) és több más kiadatlan elbeszélés. Politikai öt beszéde hazafias érettségének tanúságai. Van egy politikai gúnyírata »A civilizátor«, (cím) melyben az osztrák (nemzetiség) kormányzást veti kardélre. 1860-ban (időpont) írja meg »Mózes«-t, (cím) átdolgozza »Férfi és nő«-t, (cím) »Csák«-ot (cím) és tervezi a »Tündérálmot«, (cím) melyben állítólag az »Az ember tragédiájá«-nak (cím) ellenesét írta volna meg. Színművei közül »Csák«-ot (cím) és »Mózes«-t (cím) E. Kovács Gyula (személy) vette jutalom játékul, de nem tudta fenntartani a színpadon. »Mózes«-t (cím) bem. 1888. (időpont) febr. 16., újra: 20;., 21. Kísérőzenéjét szerz. Müller Ottó. (személy) (információ)  A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  felújította 1925. (időpont) jan. 16. »Az ember tragédiá«-ját (cím) 1883. (időpont) szept. 21-én Paulay Ede (személy) (információ)  a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  először adta elő, bizonyos színszerűséges megdolgozással. Erkel Gyula (személy) (információ)  írt hozzá zenét. A vállalkozás merész volt, de sikerült. Azóta nemcsak nálunk, de külföldön is adták: Londonban, (ország) Bécsben, (ország) Párizsban, (ország) Prágában (ország) és egyebütt. A magyar színházak vetekednek e mű fölfogásának mennél hatékonyabb megérzékítésében. Színészeink legjobbjai abban fáradnak, hogy e nehéz és néha elvont eszmei magaslatokon járó gondolatokat világossá, fogékonnyá tegyék. A mű majdnem minden európai (ország) nyelvre le van fordítva. Németül (nyelv) (információ)  8 fordítás jelent meg. Megjelent franciául, (nyelv) (információ)  hollandusul, (nyelv) csehül, (nyelv) (információ)  horvátul, (nyelv) szerbül, (nyelv) (információ)  tótul, (nyelv) olaszul, (nyelv) (információ)  románul, (nyelv) (információ)  angolul, (nyelv) oroszul, (nyelv) (információ)  latinul (nyelv) és héberül. (nyelv) A nagy művet Zichy Mihály (személy) (információ)  illusztrálta. Sajnos, hogy e büszkeségünknek összes művei még nem jelentek meg és irányát, egyéniségét, életét jellemző kiadatlan költeményei múzeumi irattárba hevernek. Bibliográfiáját megtalálják Vojnovich Géza: (személy) »Madách és Az ember tragédiája« (cím) (információ)  nagy műben. Kiadta a Kisfaludy Társaság. (intézmény) (információ)  (Morvay Győző dr.) (személy) (információ)  szin_III.0175.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Madách Imre címszóvég 28517 Szócikk: Madách Imre A sztregovai ytelepulesy sztregova ytelepulesy sztregova ymegyey nógrád megye ykodvegy és kelecsényi ytelepulesy kelecsény ytelepulesy kelecsény ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Madáchoknak yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy több litterátus tagja volt. Legkiválóbb Imre, a költő. Nógrád- vármegyében, ytelepulesy nógrád- vármegye ytelepulesy Nógrád- vármegyé ymegyey nógrád megye ykodvegy Alsósztregován ytelepulesy alsósztregova ytelepulesy Alsósztregová ymegyey nógrád megye ykodvegy 1823. jan. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 21-én született, ugyanott 1884. xevtizedx 1885 okt. 5-én szívbajban meghalt. Itt van eltemetve jeltelenül, egy romlásnak indult, útszéli családi sírboltban. Idősb Madách Imre yszemelynevy idősb madách imre yszemelynevy Idősb Madách Imre yszemelynevy idősb yszemelynevy madách yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Idősb yszemelynevy Madách yszemelynevy Imre yszemelynev cs. kir. kamarásnak és Majthényi Annának yszemelynevy majthényi anna yszemelynevy Majthényi Anná yszemelynevy majthényi yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Majthényi yszemelynevy Anná yszemelynevy ykodvegy elsőszülött fia. Gyermek- és ifjúkorát anyja gondos nevelésében töltötte. Kiváló nevelők tanították a fiút. Az elemi és középiskolai ismereteken kívül a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelvre és irodalomra, táncra, rajzra és zenére. Testi munkát az esztergályozáson kívül nem végzett. Tanulmányai közül erősen vonzotta a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy költészet, ami az akkori idők filhellén mozgalmának, Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy és Byron yszemelynevy byron yszemelynevy Byron yszemelynevy byron yszemelynevy yszemelynevy Byron yszemelynevy ykodvegy hatásának tulajdonítható. A kornak irodalmi és társadalmi hullámai ebbe a kis meghitt körbe is hatottak, úgy hogy a fejlődő fiú tudomást szerzett a világról és jelenségeiről. Gimnáziumi tanulmányait otthon végezvén, a váci ytelepulesy vác ytelepulesy vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy piaristáknál kitűnően vizsgázott. Apja halála után (1834.) xevtizedx 1835 nesztelenebb élet vonult a családba, de ekkor is a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és külföldi szellemi mozgalmak élénk visszhangra találtak. Imre sokat olvasgatott, rajzolt, festegetett és esztergályozott. 1837. évben xtalanevtizedx 1845 a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemre ment jogi tanulmányokra. Családja és műveltsége révén előkelő körbe jutott. Egyetemi tanulmányait szintén kitüntetéssel végzi. Írói hajlamánál fogva különösen az írók vonzották. Lassankint irodalmi jellegű kör fejlődött körötte. Tagjai: Lónyay Menyhért és Albert, yszemelynevy lónyay menyhért és albert yszemelynevy Lónyay Menyhért és Albert yszemelynevy lónyay yszemelynevy menyhért yszemelynevy és yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Lónyay yszemelynev Andrássy Gyula és Manó, yszemelynevy andrássy gyula és manó yszemelynevy Andrássy Gyula és Manó yszemelynevy andrássy yszemelynevy gyula yszemelynevy és yszemelynevy manó yszemelynevy yszemelynevy Andrássy yszemelynevy Gyula Spetykó, yszemelynevy spetykó yszemelynevy Spetykó yszemelynevy spetykó yszemelynevy yszemelynevy Spetykó yszemelynevy ykodvegy Földváry, yszemelynevy földváry yszemelynevy Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy ykodvegy Bérczy Károly, yszemelynevy bérczy károly yszemelynevy Bérczy Károly yszemelynevy bérczy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bérczy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Erdélyi János yszemelynevy erdélyi jános yszemelynevy Erdélyi János yszemelynevy erdélyi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és mások. Jobbára költők és verselők, azonkívül publicisták. Szorgalmasan látogatja a színházat és itt nyeri első benyomásait a drámaírás művészetének. 1840. xevtizedx 1845 körül betegsége miatt Pöstyénben ytelepulesy pöstyén ytelepulesy Pöstyén ymegyey nyitra megye ykodvegy fürdőzik. Hazatérvén, nógrádmegyei ytelepulesy nógrádmegye ytelepulesy nógrádmegye ymegyey nógrád megye ykodvegy aljegyző, majd a megye táblabírája lesz. A szabadságharc alatt megyei főbiztos volt. A megyegyűléseken országos reformokat hangoztat. Barátaival, Szontágh Pállal yszemelynevy szontágh pál yszemelynevy Szontágh Pál yszemelynevy szontágh yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szontágh yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Pulszky Ferenccel yszemelynevy pulszky ferenc yszemelynevy Pulszky Ferenc yszemelynevy pulszky yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Pulszky yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a megyei állapotokat élesen bírálták a »Pesti Hirlap«- yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy ban. 1844. évben megfordult a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy diétán. Politikai iránya a centralizmus, melyhez Eötvös József, yszemelynevy eötvös józsef yszemelynevy Eötvös József yszemelynevy eötvös yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Eötvös yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Csengery Antal, yszemelynevy csengery antal yszemelynevy Csengery Antal yszemelynevy csengery yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Csengery yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Pulszky Ferenc, yszemelynevy pulszky ferenc yszemelynevy Pulszky Ferenc yszemelynevy pulszky yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Pulszky yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Szalay László, yszemelynevy szalay lászló yszemelynevy Szalay László yszemelynevy szalay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Szalay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Kemény Zsigmond yszemelynevy kemény zsigmond yszemelynevy Kemény Zsigmond yszemelynevy kemény yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy szegődött. Ellenzéki párt-, mely az embertelen, ósdi megyei rendszer ellen dolgozott és munkássága az 1848. évi átalakulásoknak is eredménye volt. Szontágh yszemelynevy szontágh yszemelynevy Szontágh yszemelynevy szontágh yszemelynevy yszemelynevy Szontágh yszemelynevy ykodvegy barátsága irodalmi fejlődésére erős hatással volt. Ennek éles szeme rámutatott az emberi ferdeségekre és azt ostorozta. 1845. júl. xtalanevtizedx 1855 20-án nőül vette Fráter Pál yszemelynevy fráter pál yszemelynevy Fráter Pál yszemelynevy fráter yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Fráter yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy alispán leányát, Erzsébetet. A fiatal pár Csesztvén, ytelepulesy csesztve ytelepulesy Csesztvé ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy a másik Madách-birtokon yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy lakott. A meny nehezen fért meg anyósával. Valláskülönbség is éreztette hatását. A 48-as mozgalmakban betegsége miatt részt nem vett. Utánuk történt, hogy egy politikai menekültnek adott szállást, miért följelentették és Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy a vízi kaszárnyában, majd Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az Újépületben szenvedett kemény fogságot. Otthona ezidőben megváltozott. Az örökváltság miatt a vagyoni állapotok is inogtak. Felesége is elfordult tőle, családi kör helyett mulatságokba vetette magát és régi udvarlóihoz csatlakozott. Örökös pénzzavarban volt. Ezt sem Madách, yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy sem anyja nem tudta megszüntetni. 1853. xevtizedx 1855 évben xtalanevtizedx 1865 hazatérve, nejétől elvált és gyermekeivel Sztregovára ytelepulesy sztregova ytelepulesy Sztregová ymegyey nógrád megye ykodvegy költözött, hol édesanyja társaságában dolgozott. A külvilágtól elvonult és az irodalomnak élt. Drámákat, lirai költeményeket írt. Pályázott az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy díjaira, élénk összeköttetésben maradt barátaival. Gazdaságával keveset törődött. Ezt édesanyjára hagyta. Sok kiadott és kiadatlan verse e korszakban keletkezett. Ebbe az időbe esik »Az ember tragédiája« ycimy az ember tragédiája ycimy Az ember tragédiája ycimy az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy megírása is. Ezzel a magyar írók legkitűnőbbjei közé emelkedett. 1862. xevtizedx 1865 évben a Kisfaludy Társaság, yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy majd a Magyar Tudományos Akadémia yintezmenyy magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagja. A vármegye követeként vesz részt az országgyűlésen, ahol gondosan megírt beszédeivel nagy hatást ért el. Állandóan Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy lakik. Ismeretsége kibővül és különösen Arany János, yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Szász Károly yszemelynevy szász károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy barátsága révén irodalmi munkássága is megtermékenyül. Mikor pályafutása tetőpontot ért, betegsége újra kitört rajta és 1864. okt. 5-én édesanyja karjaiban meghalt. E száraz külsőéleten belül egy tündöklő belsőélet összes kincseivel ragyog. Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy a költészet minden ágában otthonos volt. Minden költői alkotását a férfias mélabúnak hangulata lengi át. Költői ereje az elvont gondolkodás szülte eszméknek érzéki megjelenítése, erős egyéni vonásokkal. Eze­ket életkörülményeiből, örömei és nagy csalódásaiból szerzette. Sikerül neki az esz­méknek égi jellegét földi vonásokkal fölruházni, sikerül a bölcseleti merevséget, prózaiságot hajlékonyabbá, lobogóvá tenni. Ebben messze fölülmúlja kortársait és utánzóit. Egyes kitételei közmondásossá váltak. Mindenekfölött bölcselmi költő. Ezért sikerült is nagy, világhíres költeménye. Nem is lehet enélkül ilyen tárgyat megoldani. Lírája egy belsőséges, gazdag életnek kifejezője. A külső hatások átváltoznak versekké, a hangulatok költeményekké, a csalódások szatírákká, az örömök lánggal lobogó himnuszokká. Szenvedései nagyon is elhatalmaskodtak lelkületén és költeményeinek sokasága, mind a kiadottak, mind a kiadatlanok fájó opál-ragyogású zománcot nyernek. A borongós, pesszimista vonalú érzelemhullámok nem alkalmi kifakadások, hanem a lélek legmélyéről előtörő fenséges háborgások. Ez a sötétség érthető életének két nagy bajából: betegségéből és szerelmi csalódásából. Ebbe a sötétségbe tompított világosságok derítenek bizonyos ködszerű fényt. Elbeszélő költeményei hajlanak a tragikus mozzanatok megjelenítéséhez. Szereti a rémes hátteret, szereti a végzetes kimenetelű helyzeteket. Szinte hídjai a drámai felfogásának. Ide is beleszivárog ama méreg, mely életét elkeserítette. Drámái könyv­drámák. A színpadi hatásokat kevéssé ismerte. Nem volt elég jártassága a színi területen. Szinte hivatva volt arra, hogy drámákban fejezze ki nagy tudását, mélységes érzelmeit. Maga is sok drámai témával kísérletezett, de hiányzott a színpadi távlat. Az erő, mely jellemeket hajt, megnyilatkozik ugyan, de a cselekvés, melyet ez erő bemutat, nem nyilatkozik olyan megkapóan, hogy a nézőt lebilincselje. Nagy művét is csak a változások gyorsa­sága, a hangulatok sokasága, a cselekmé­nyek perdülése, a témák nagyszerűsége és a fenséges keret varázsolja színszerűvé.Első írói megnyilatkozása a »Literaturai keverc«, ycimy literaturai keverc ycimy Literaturai keverc ycimy literaturai ycimy keverc ycimy ycimy Literaturai ycimy keverc ycimy ykodvegy melyet otthon, gimnazista korában Pál öccsével együtt szerkeszt. Kisebb lirai próbálkozások, szerelmi elképzelések pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tartózkodása alatt jelennek meg »Lantvirágok« ycimy lantvirágok ycimy Lantvirágok ycimy lantvirágok ycimy ycimy Lantvirágok ycimy ykodvegy címen. (1840.) xevtizedx 1845 26 vers. Ír a »Honművész«-be yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy is. (1839—40.) xevtizedx 1835 Versei xtalanevtizedx 1845 divatos világfájdalmas hullámzások. Ugyanez szólal meg »Csak tréfa«, ycimy csak tréfa ycimy Csak tréfa ycimy csak ycimy tréfa ycimy ycimy Csak ycimy tréfa ycimy ykodvegy »Jó név és erény«, ycimy jó név és erény ycimy Jó név és erény ycimy jó ycimy név ycimy és ycimy erény ycimy ycimy Jó ycimy név ycimy és ycimy erény ycimy ykodvegy »Commodus« ycimy commodus ycimy Commodus ycimy commodus ycimy ycimy Commodus ycimy ykodvegy színműveiben. Ez utóbbi Róma ytelepulesy róma ytelepulesy Róma yorszagy Olaszország ykodvegy történetéből való és Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy »Kegyenc«-ének ycimy kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy Kegyenc ycimy ykodvegy hatása. Foglalkozott Attila yszemelynevy attila yszemelynevy Attila yszemelynevy attila yszemelynevy yszemelynevy Attila yszemelynevy ykodvegy és Werbőczy yszemelynevy werbőczy yszemelynevy Werbőczy yszemelynevy werbőczy yszemelynevy yszemelynevy Werbőczy yszemelynevy ykodvegy alakjának dramatizálásával. Ekkor írja a »Nápolyi Endre« ycimy nápolyi endre ycimy Nápolyi Endre ycimy nápolyi ycimy endre ycimy ycimy Nápolyi ycimy Endre ycimy ykodvegy c. drámát. Mindezekben hazafias érzelmét és társadalmi fölfogását fejezi ki. A »Férfi és nő« ycimy férfi és nő ycimy Férfi és nő ycimy férfi ycimy és ycimy nő ycimy ycimy Férfi ycimy és ycimy nő ycimy ykodvegy erős hellén ynemzetisegy görög ynemzetisegy hellén ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy hellén ynemzetisegy ykodvegy hatást jelent. (1843.) xevtizedx 1845 Héraklesz yszemelynevy héraklesz yszemelynevy Héraklesz yszemelynevy héraklesz yszemelynevy yszemelynevy Héraklesz yszemelynevy ykodvegy és Dejaneira yszemelynevy dejaneira yszemelynevy Dejaneira yszemelynevy dejaneira yszemelynevy yszemelynevy Dejaneira yszemelynevy ykodvegy végzetét, a férfi és asszony közös és elválasztó jellemvonását domborítja ki. »Csák végnapja« ycimy csák végnapja ycimy Csák végnapja ycimy csák ycimy végnapja ycimy ycimy Csák ycimy végnapja ycimy ykodvegy (1843.) dicséretet xtalanevtizedx 1855 nyert az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy pályázatán. A nemzet szomorú, hazafias, benső küzdelmeinek visszhangja és erős rajza. »Mária kirátynő« ycimy mária kirátynő ycimy Mária kirátynő ycimy mária ycimy kirátynő ycimy ycimy Mária ycimy kirátynő ycimy ykodvegy romantikus elemekkel színesített dráma, mely a horvát ynemzetisegy horvát ynemzetisegy horvát ynemzetisegy horvát ynemzetisegy ynemzetisegy horvát ynemzetisegy ykodvegy lázadással kapcsolatosan Mária yszemelynevy mária yszemelynevy Mária yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy szerelmét Forgáchhoz yszemelynevy forgách yszemelynevy Forgách yszemelynevy forgách yszemelynevy yszemelynevy Forgách yszemelynevy ykodvegy vetíti elénk. Később átdolgozza. (1855.) xevtizedx 1855 Ugyancsak belefog a »II. Lajos« ycimy ii. lajos ycimy II. Lajos ycimy ii. ycimy lajos ycimy ycimy II. ycimy Lajos ycimy ykodvegy c. tragédiába, de abbahagyja. Házas életében költött versei lirai hangulatúak és szerelmének összes fény- és árnyoldalait világítják meg. Majd szerelemtől lángoló, majd csalódásokkal ittas reflexiók. Elégikus természete panaszos hangokat is csal lantjára. A szabadságharc is lelkesíti, hazafiasságát mélyíti és a szörnyű családii csapások elsötétítik eszmei látóhatárát. Férji csalódása és a hazafias bánat kettőzött erővel mérgezik meg érzelmeit. Embergyűlölet is tért hódít bensejében. Ilyen lelki háborgások között születik meg az »Az ember tragédiája«. ycimy az ember tragédiája ycimy Az ember tragédiája ycimy az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy (1859. febr. xtalanevtizedx 1865 17- től 1860. xevtizedx 1865 március 26-ig.) Elküldi Arany Jánosnak, yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy aki a mű nagyszerűségét megismerve, Madáchot yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy nagyjaink sorába vezeti be. 1861. okt. 30-án bemutatja a művet a Kisfaludy Társaságban yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy és ezzel megindult annak világi körútja. Esztétikusaink legjelesebbjei szólottak hozzá és Dante, yszemelynevy dante yszemelynevy Dante yszemelynevy dante yszemelynevy yszemelynevy Dante yszemelynevy ykodvegy Goethe, yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy Byron yszemelynevy byron yszemelynevy Byron yszemelynevy byron yszemelynevy yszemelynevy Byron yszemelynevy ykodvegy mellé sorozták az írót. Feléje fordult az írói közfigyelem. A műben az ember köré gyűrűdzik Lucifer yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer yszerepy ykodvegy áskálódása, ezt korlátozzák a természeti erők és Isten. Isten és Lucifer yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer yszerepy ykodvegy harcába esik bele Ádám, yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy aki a világtörténelem tragédiáin keresztül majdnem rabja lesz Lucifernek, yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer yszerepy ykodvegy végre Isten megmenti és jövendő pályájára előkészíti. Az alapeszme: a mű utolsó színének angyali karában nyer megkapó kifejezést, melyet a zárószavak csak erősítenek. Formai tekintetben keretes drámával állunk szemben. A mindenség keretébe illeszkedik a paradicsomi jelenet, ebbe szorul az álomszerű világtörténelem, melyben a prágai ytelepulesy prága ytelepulesy prága yorszagy Csehország ykodvegy szín a forradalmi jelenetet, mint csúcspontot övezi. Fölfelé emelkedő limbusok. További munkássága prózai elbeszélés. »A Kolosiak« ycimy a kolosiak ycimy A Kolosiak ycimy a ycimy kolosiak ycimy ycimy A ycimy Kolosiak ycimy ykodvegy és több más kiadatlan elbeszélés. Politikai öt beszéde hazafias érettségének tanúságai. Van egy politikai gúnyírata »A civilizátor«, ycimy a civilizátor ycimy A civilizátor ycimy a ycimy civilizátor ycimy ycimy A ycimy civilizátor ycimy ykodvegy melyben az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy kormányzást veti kardélre. 1860-ban írja xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 meg »Mózes«-t, ycimy mózes ycimy Mózes ycimy mózes ycimy ycimy Mózes ycimy ykodvegy átdolgozza »Férfi és nő«-t, ycimy férfi és nő ycimy Férfi és nő ycimy férfi ycimy és ycimy nő ycimy ycimy Férfi ycimy és ycimy nő ycimy ykodvegy »Csák«-ot ycimy csák ycimy Csák ycimy csák ycimy ycimy Csák ycimy ykodvegy és tervezi a »Tündérálmot«, ycimy tündérálmot ycimy Tündérálmot ycimy tündérálmot ycimy ycimy Tündérálmot ycimy ykodvegy melyben állítólag az »Az ember tragédiájá«-nak ycimy az ember tragédiája ycimy Az ember tragédiájá ycimy az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Az ycimy ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy ellenesét írta volna meg. Színművei közül »Csák«-ot ycimy csák ycimy Csák ycimy csák ycimy ycimy Csák ycimy ykodvegy és »Mózes«-t ycimy mózes ycimy Mózes ycimy mózes ycimy ycimy Mózes ycimy ykodvegy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve vette jutalom játékul, de nem tudta fenntartani a színpadon. »Mózes«-t ycimy mózes ycimy Mózes ycimy mózes ycimy ycimy Mózes ycimy ykodvegy bem. 1888. xevtizedx 1885 febr. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 16., újra: 20;., 21. Kísérőzenéjét szerz. Müller Ottó. yszemelynevy müller ottó yszemelynevy Müller Ottó yszemelynevy müller yszemelynevy ottó yszemelynevy yszemelynevy Müller yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy felújította 1925. xevtizedx 1925 jan. 16. »Az ember tragédiá«-ját ycimy az ember tragédia ycimy Az ember tragédiá ycimy az ycimy ember ycimy tragédia ycimy ycimy Az ycimy ember ycimy tragédiá ycimy ykodvegy 1883. xevtizedx 1885 szept. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 21-én Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy először adta elő, bizonyos színszerűséges megdolgozással. Erkel Gyula yszemelynevy erkel gyula yszemelynevy Erkel Gyula yszemelynevy erkel yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy írt hozzá zenét. A vállalkozás merész volt, de sikerült. Azóta nemcsak nálunk, de külföldön is adták: Londonban, ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Prágában ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy és egyebütt. A magyar színházak vetekednek e mű fölfogásának mennél hatékonyabb megérzékítésében. Színészeink legjobbjai abban fáradnak, hogy e nehéz és néha elvont eszmei magaslatokon járó gondolatokat világossá, fogékonnyá tegyék. A mű majdnem minden európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy nyelvre le van fordítva. Németül ynyelvy német ynyelvy Német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy Német ynyelvy ykodvegy 8 fordítás jelent meg. Megjelent franciául, ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy hollandusul, ynyelvy holland ynyelvy holland ynyelvy holland ynyelvy ynyelvy holland ynyelvy ykodvegy csehül, ynyelvy cseh ynyelvy cseh ynyelvy cseh ynyelvy ynyelvy cseh ynyelvy ykodvegy horvátul, ynyelvy horvát ynyelvy horvát ynyelvy horvát ynyelvy ynyelvy horvát ynyelvy ykodvegy szerbül, ynyelvy szerb ynyelvy szerb ynyelvy szerb ynyelvy ynyelvy szerb ynyelvy ykodvegy tótul, ynyelvy tót ynyelvy tót ynyelvy tót ynyelvy ynyelvy tót ynyelvy ykodvegy olaszul, ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy románul, ynyelvy román ynyelvy román ynyelvy román ynyelvy ynyelvy román ynyelvy ykodvegy angolul, ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy oroszul, ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy ynyelvy orosz ynyelvy ykodvegy latinul ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy és héberül. ynyelvy héber ynyelvy héber ynyelvy héber ynyelvy ynyelvy héber ynyelvy ykodvegy A nagy művet Zichy Mihály yszemelynevy zichy mihály yszemelynevy Zichy Mihály yszemelynevy zichy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Zichy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy illusztrálta. Sajnos, hogy e büszkeségünknek összes művei még nem jelentek meg és irányát, egyéniségét, életét jellemző kiadatlan költeményei múzeumi irattárba hevernek. Bibliográfiáját megtalálják Vojnovich Géza: yszemelynevy vojnovich géza yszemelynevy Vojnovich Géza yszemelynevy vojnovich yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Vojnovich yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »Madách és Az ember tragédiája« ycimy madách és az ember tragédiája ycimy Madách és Az ember tragédiája ycimy madách ycimy és ycimy az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Madách ycimy és ycimy Az ycimy ember ycimy tragédiája yc nagy műben. Kiadta a Kisfaludy Társaság. yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy (Morvay Győző dr.) yszemelynevy morvay győző dr. yszemelynevy Morvay Győző dr. yszemelynevy morvay yszemelynevy győző yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Morvay yszemelynevy Győző yszemelynevy dr. yszemelynevy yszocikkszerzoy morvay győző dr. szin_III.0175.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Madách Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1823

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0175.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0175.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28517.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Madách Imre

Szócikk: Madách Imre A sztregovai és kelecsényi Madáchoknak több litterátus tagja volt. Legkiválóbb Imre, a költő. Nógrád- vármegyében, Alsósztregován 1823. jan. 21-én született, ugyanott 1884. okt. 5-én szívbajban meghalt. Itt van eltemetve jeltelenül, egy romlásnak indult, útszéli családi sírboltban. Idősb Madách Imre cs. kir. kamarásnak és Majthényi Annának elsőszülött fia. Gyermek- és ifjúkorát anyja gondos nevelésében töltötte. Kiváló nevelők tanították a fiút. Az elemi és középiskolai ismereteken kívül a német és francia nyelvre és irodalomra, táncra, rajzra és zenére. Testi munkát az esztergályozáson kívül nem végzett. Tanulmányai közül erősen vonzotta a görög költészet, ami az akkori idők filhellén mozgalmának, Goethe és Byron hatásának tulajdonítható. A kornak irodalmi és társadalmi hullámai ebbe a kis meghitt körbe is hatottak, úgy hogy a fejlődő fiú tudomást szerzett a világról és jelenségeiről. Gimnáziumi tanulmányait otthon végezvén, a váci piaristáknál kitűnően vizsgázott. Apja halála után (1834.) nesztelenebb élet vonult a családba, de ekkor is a pesti és külföldi szellemi mozgalmak élénk visszhangra találtak. Imre sokat olvasgatott, rajzolt, festegetett és esztergályozott. 1837. évben a pesti egyetemre ment jogi tanulmányokra. Családja és műveltsége révén előkelő körbe jutott. Egyetemi tanulmányait szintén kitüntetéssel végzi. Írói hajlamánál fogva különösen az írók vonzották. Lassankint irodalmi jellegű kör fejlődött körötte. Tagjai: Lónyay Menyhért és Albert, Andrássy Gyula és Manó, Spetykó, Földváry, Bérczy Károly, Erdélyi János és mások. Jobbára költők és verselők, azonkívül publicisták. Szorgalmasan látogatja a színházat és itt nyeri első benyomásait a drámaírás művészetének. 1840. körül betegsége miatt Pöstyénben fürdőzik. Hazatérvén, nógrádmegyei aljegyző, majd a megye táblabírája lesz. A szabadságharc alatt megyei főbiztos volt. A megyegyűléseken országos reformokat hangoztat. Barátaival, Szontágh Pállal és Pulszky Ferenccel a megyei állapotokat élesen bírálták a »Pesti Hirlap«- ban. 1844. évben megfordult a pozsonyi diétán. Politikai iránya a centralizmus, melyhez Eötvös József, Csengery Antal, Pulszky Ferenc, Szalay László, Kemény Zsigmond szegődött. Ellenzéki párt-, mely az embertelen, ósdi megyei rendszer ellen dolgozott és munkássága az 1848. évi átalakulásoknak is eredménye volt. Szontágh barátsága irodalmi fejlődésére erős hatással volt. Ennek éles szeme rámutatott az emberi ferdeségekre és azt ostorozta. 1845. júl. 20-án nőül vette Fráter Pál alispán leányát, Erzsébetet. A fiatal pár Csesztvén, a másik Madách-birtokon lakott. A meny nehezen fért meg anyósával. Valláskülönbség is éreztette hatását. A 48-as mozgalmakban betegsége miatt részt nem vett. Utánuk történt, hogy egy politikai menekültnek adott szállást, miért följelentették és Pozsonyban, a vízi kaszárnyában, majd Pesten az Újépületben szenvedett kemény fogságot. Otthona ezidőben megváltozott. Az örökváltság miatt a vagyoni állapotok is inogtak. Felesége is elfordult tőle, családi kör helyett mulatságokba vetette magát és régi udvarlóihoz csatlakozott. Örökös pénzzavarban volt. Ezt sem Madách, sem anyja nem tudta megszüntetni. 1853. évben hazatérve, nejétől elvált és gyermekeivel Sztregovára költözött, hol édesanyja társaságában dolgozott. A külvilágtól elvonult és az irodalomnak élt. Drámákat, lirai költeményeket írt. Pályázott az Akadémia díjaira, élénk összeköttetésben maradt barátaival. Gazdaságával keveset törődött. Ezt édesanyjára hagyta. Sok kiadott és kiadatlan verse e korszakban keletkezett. Ebbe az időbe esik »Az ember tragédiája« megírása is. Ezzel a magyar írók legkitűnőbbjei közé emelkedett. 1862. évben a Kisfaludy Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A vármegye követeként vesz részt az országgyűlésen, ahol gondosan megírt beszédeivel nagy hatást ért el. Állandóan Pesten lakik. Ismeretsége kibővül és különösen Arany János, Szász Károly barátsága révén irodalmi munkássága is megtermékenyül. Mikor pályafutása tetőpontot ért, betegsége újra kitört rajta és 1864. okt. 5-én édesanyja karjaiban meghalt. E száraz külsőéleten belül egy tündöklő belsőélet összes kincseivel ragyog. Madách a költészet minden ágában otthonos volt. Minden költői alkotását a férfias mélabúnak hangulata lengi át. Költői ereje az elvont gondolkodás szülte eszméknek érzéki megjelenítése, erős egyéni vonásokkal. Eze­ket életkörülményeiből, örömei és nagy csalódásaiból szerzette. Sikerül neki az esz­méknek égi jellegét földi vonásokkal fölruházni, sikerül a bölcseleti merevséget, prózaiságot hajlékonyabbá, lobogóvá tenni. Ebben messze fölülmúlja kortársait és utánzóit. Egyes kitételei közmondásossá váltak. Mindenekfölött bölcselmi költő. Ezért sikerült is nagy, világhíres költeménye. Nem is lehet enélkül ilyen tárgyat megoldani. Lírája egy belsőséges, gazdag életnek kifejezője. A külső hatások átváltoznak versekké, a hangulatok költeményekké, a csalódások szatírákká, az örömök lánggal lobogó himnuszokká. Szenvedései nagyon is elhatalmaskodtak lelkületén és költeményeinek sokasága, mind a kiadottak, mind a kiadatlanok fájó opál-ragyogású zománcot nyernek. A borongós, pesszimista vonalú érzelemhullámok nem alkalmi kifakadások, hanem a lélek legmélyéről előtörő fenséges háborgások. Ez a sötétség érthető életének két nagy bajából: betegségéből és szerelmi csalódásából. Ebbe a sötétségbe tompított világosságok derítenek bizonyos ködszerű fényt. Elbeszélő költeményei hajlanak a tragikus mozzanatok megjelenítéséhez. Szereti a rémes hátteret, szereti a végzetes kimenetelű helyzeteket. Szinte hídjai a drámai felfogásának. Ide is beleszivárog ama méreg, mely életét elkeserítette. Drámái könyv­drámák. A színpadi hatásokat kevéssé ismerte. Nem volt elég jártassága a színi területen. Szinte hivatva volt arra, hogy drámákban fejezze ki nagy tudását, mélységes érzelmeit. Maga is sok drámai témával kísérletezett, de hiányzott a színpadi távlat. Az erő, mely jellemeket hajt, megnyilatkozik ugyan, de a cselekvés, melyet ez erő bemutat, nem nyilatkozik olyan megkapóan, hogy a nézőt lebilincselje. Nagy művét is csak a változások gyorsa­sága, a hangulatok sokasága, a cselekmé­nyek perdülése, a témák nagyszerűsége és a fenséges keret varázsolja színszerűvé.Első írói megnyilatkozása a »Literaturai keverc«, melyet otthon, gimnazista korában Pál öccsével együtt szerkeszt. Kisebb lirai próbálkozások, szerelmi elképzelések pesti tartózkodása alatt jelennek meg »Lantvirágok« címen. (1840.) 26 vers. Ír a »Honművész«-be is. (1839—40.) Versei divatos világfájdalmas hullámzások. Ugyanez szólal meg »Csak tréfa«, »Jó név és erény«, »Commodus« színműveiben. Ez utóbbi Róma történetéből való és Teleki »Kegyenc«-ének hatása. Foglalkozott Attila és Werbőczy alakjának dramatizálásával. Ekkor írja a »Nápolyi Endre« c. drámát. Mindezekben hazafias érzelmét és társadalmi fölfogását fejezi ki. A »Férfi és nő« erős hellén hatást jelent. (1843.) Héraklesz és Dejaneira végzetét, a férfi és asszony közös és elválasztó jellemvonását domborítja ki. »Csák végnapja« (1843.) dicséretet nyert az Akadémia pályázatán. A nemzet szomorú, hazafias, benső küzdelmeinek visszhangja és erős rajza. »Mária kirátynő« romantikus elemekkel színesített dráma, mely a horvát lázadással kapcsolatosan Mária szerelmét Forgáchhoz vetíti elénk. Később átdolgozza. (1855.) Ugyancsak belefog a »II. Lajos« c. tragédiába, de abbahagyja. Házas életében költött versei lirai hangulatúak és szerelmének összes fény- és árnyoldalait világítják meg. Majd szerelemtől lángoló, majd csalódásokkal ittas reflexiók. Elégikus természete panaszos hangokat is csal lantjára. A szabadságharc is lelkesíti, hazafiasságát mélyíti és a szörnyű családii csapások elsötétítik eszmei látóhatárát. Férji csalódása és a hazafias bánat kettőzött erővel mérgezik meg érzelmeit. Embergyűlölet is tért hódít bensejében. Ilyen lelki háborgások között születik meg az »Az ember tragédiája«. (1859. febr. 17- től 1860. március 26-ig.) Elküldi Arany Jánosnak, aki a mű nagyszerűségét megismerve, Madáchot nagyjaink sorába vezeti be. 1861. okt. 30-án bemutatja a művet a Kisfaludy Társaságban és ezzel megindult annak világi körútja. Esztétikusaink legjelesebbjei szólottak hozzá és Dante, Goethe, Byron mellé sorozták az írót. Feléje fordult az írói közfigyelem. A műben az ember köré gyűrűdzik Lucifer áskálódása, ezt korlátozzák a természeti erők és Isten. Isten és Lucifer harcába esik bele Ádám, aki a világtörténelem tragédiáin keresztül majdnem rabja lesz Lucifernek, végre Isten megmenti és jövendő pályájára előkészíti. Az alapeszme: a mű utolsó színének angyali karában nyer megkapó kifejezést, melyet a zárószavak csak erősítenek. Formai tekintetben keretes drámával állunk szemben. A mindenség keretébe illeszkedik a paradicsomi jelenet, ebbe szorul az álomszerű világtörténelem, melyben a prágai szín a forradalmi jelenetet, mint csúcspontot övezi. Fölfelé emelkedő limbusok. További munkássága prózai elbeszélés. »A Kolosiak« és több más kiadatlan elbeszélés. Politikai öt beszéde hazafias érettségének tanúságai. Van egy politikai gúnyírata »A civilizátor«, melyben az osztrák kormányzást veti kardélre. 1860-ban írja meg »Mózes«-t, átdolgozza »Férfi és nő«-t, »Csák«-ot és tervezi a »Tündérálmot«, melyben állítólag az »Az ember tragédiájá«-nak ellenesét írta volna meg. Színművei közül »Csák«-ot és »Mózes«-t E. Kovács Gyula vette jutalom játékul, de nem tudta fenntartani a színpadon. »Mózes«-t bem. 1888. febr. 16., újra: 20;., 21. Kísérőzenéjét szerz. Müller Ottó. A Nemzeti Színház felújította 1925. jan. 16. »Az ember tragédiá«-ját 1883. szept. 21-én Paulay Ede a Nemzeti Színházban először adta elő, bizonyos színszerűséges megdolgozással. Erkel Gyula írt hozzá zenét. A vállalkozás merész volt, de sikerült. Azóta nemcsak nálunk, de külföldön is adták: Londonban, Bécsben, Párizsban, Prágában és egyebütt. A magyar színházak vetekednek e mű fölfogásának mennél hatékonyabb megérzékítésében. Színészeink legjobbjai abban fáradnak, hogy e nehéz és néha elvont eszmei magaslatokon járó gondolatokat világossá, fogékonnyá tegyék. A mű majdnem minden európai nyelvre le van fordítva. Németül 8 fordítás jelent meg. Megjelent franciául, hollandusul, csehül, horvátul, szerbül, tótul, olaszul, románul, angolul, oroszul, latinul és héberül. A nagy művet Zichy Mihály illusztrálta. Sajnos, hogy e büszkeségünknek összes művei még nem jelentek meg és irányát, egyéniségét, életét jellemző kiadatlan költeményei múzeumi irattárba hevernek. Bibliográfiáját megtalálják Vojnovich Géza: »Madách és Az ember tragédiája« nagy műben. Kiadta a Kisfaludy Társaság. (Morvay Győző dr.) szin_III.0175.pdf III