Címszó: Magyar dráma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0187.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0187.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28571.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Magyar
dráma
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm
Szócikk: Magyar dráma Színpad nélkül nincs dráma
s ha van, az természetszerűleg csak élettelen könyvdráma lehet. Ez a sarkigazság
beigazolódott a magyar színészet keletkezésénél ás. Amikor végre lett színészetünk,
kitűnt, hogy nincs műsorunk s az addig megírt eredeti magyar drámák közül egyedül
Bessenyey György (személy) »Philosophus«-a
(cím) volt valamennyire
színpadképes. Szükségszerűleg fordításokból s átmagyarosításokból került hát ki
első színészeink játékrendje. S akiket Kelemen Lászlóék (személy) (információ)
kezdetleges színpada elvétve egy-egy eredeti
dráma megírására késztetett is, nem voltak (s nem is lehettek) erős tehetségek.
A színpadon nem teremhet máról-holnapra sem nagy színész, sem nagy író, mert úgy
ez, mint az csak együtt fejlődhetik és haladhat. Az első igazi nagy drámaírót —
a halhatatlan Katona Józsefet (személy) (információ)
(L. o.) — Kelemenék (személy) (információ)
fellépésétől számítva — csak húsz év múlva
szólaltatta meg a magyar színészet; a másodikat pedig — a magyar vígjátékot megteremtő
Kisfaludy Károlyt (személy) (információ)
(L. o.) — még később. Színpad nélkül egyikük
sem lett volna drámaíró, viszont a színpad velük s az ő műveikben fejlődött tovább.
A drámának s a színpadnak eme szoros kapcsolatát s egymásra való utaltságát mi sem
bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor a játékszín Pesten, (Budapest)
az irodalom központjában, szünetelni volt kénytelen s csak mint átfutó vándor tévedt
be oda, szünetelt a drámaírás is. Wesselényi (személy) (információ)
színjátszóinak s a fehérvári (megye) színtársulatnak
távozta után csak a budai játékszín (intézmény)
(információ)
(1833—37.) (időpont) s
még inkább a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
termel aztán újabb drámaírókat, kik közül
a színpadi hatás szempontjából leginkább Szigligeti Ede (személy) (információ)
magasodik ki. (L. o.) Szigligeti (személy) (információ)
a dráma összes válfajait kultiválta a tragédiától
le a bohózatig. Legszerencsésebb a középfajú drámában és a vígjátékban. Ő teremtette
meg a magyar népszínművet. (L. o.) Bámulatos termékenység s nagy színpadismeret
jellemzi. Ezért van, hogy egyes darabjai (Csikós, (cím) (információ)
Cigány, (cím) (információ)
Liliomfi, (cím) (információ)
Fenn az ernyő, (cím) (információ)
Il-ik Rákóczi Ferenc fogsága (cím) stb.) ma
is színpadképesek. Őt nem ragadta túlzásokra a romantika. A francia (nemzetiség)
(információ)
romantikus iskolának Szigligeti (személy) (információ)
mellett kétségkívül Czakó Zsigmond (személy) (információ)
(l. o.) a legtehetségesebb, de egyúttal legszertelenebb
magyar mívelője. Művei (Kalmár és tengerész, (cím) (információ)
Végrendelet (cím) stb.) a maguk
korában nagy hatást keltettek, ma azonban éppen szertelenségeik miatt nem állanák
meg a színpadon helyüket. Vörösmarty (személy) (információ)
szintén a romantikus iskola híve is, drámáiban
(Áldozat, (cím)
(információ)
Marót bán (cím) (információ)
stb.) inkább csak nyelvi szépségekkel hatott,
de »Csongor és Tündé«-je (cím) (információ)
örökbecsű — nemcsak az irodalomban, hanem
a színpadon is. Kiváló érzéke őt is megóvta a szertelen túlzásoktól. Gróf Teleki
László (személy)
(információ)
egyetlen »Kegyenc«- (cím) (információ)
ével foglal helyet drámaíróink sorában. Sok
tekintetben érdekes, de nem szerencsés alkotás. A színpadon nem tudott gyökeret
verni soha. Hugó Károly (személy) (információ)
szintén a túlzó romantikusok közé tartozik,
bár »Bankár és báró«-ja (cím) sokáig műsoron
maradt. Gaal József, (személy) (információ)
Nagy Ignác (személy) (információ)
a vígjátéköo mívelték. Gaal (személy) (információ)
különösen a ma is hatásos »Peleskei nótárius«-sal,
(cím) (információ)
Nagy Ignác (személy) (információ)
a »Tisztújítás«- (cím) sal tünt
ki.Az 1848—49-iki (időpont) szabadságharcot
követő korszak sok tekintetben visszavetette drámairodalmunk fejlődését. Az osztrák
(nemzetiség)
önkényuralom elnyomta a nemzeti drámát s így inkább a vígjátéknak akadtak mívelői.
Szigligeti (személy)
(információ)
mellett különösen Kövér Lajos, (személy) (információ)
Degré Alajos (személy) (információ)
és Kovács Pál (személy) (információ)
alkottak figyelemre méltót e nemben. Míg
Vahot Imre, (személy)
(információ)
Szigeti József (személy) (információ)
inkább a népszínműirodalmat gazdagították.
A nemzeti dráma csak: a hatvanas években jutott egy kis levegőhöz s annak különösen
Obernyik Károly, (személy) (információ)
Jókai Mór, (személy) (információ)
Tóth Kálmán, (személy) (információ)
Dobsa Lajos (személy) (információ)
és Hegedűs Lajos (személy) voltak
hivatottabb mívelői. Azonban — talán az egy Obernyik (személy) (információ)
»Brankovics György«-ét (cím) (információ)
kivéve — e kor drámái minden szépségük és
hatásuk mellett is jobbára szónokias drámák. Ezt a kor viszonyai hozták magukkal.
(A politikailag elnyomott nemzetek színpada szükségszerűleg szószékké válik.) És
— csodálatos — a hazafias drámáknak eme hőskorában születik meg az egész emberiség
tragédiáját átfogó hatalmas drámai költemény: »Az ember tragédiája«, (cím) (L. o.),
mely szerzőjét — a kiváló Madách Imrét (személy) (információ)
— egyszerre legnagyobb költőink sorába emeli
s később — különösen a színpadírói — mondhatni az egész művelt világgal megismerteti.
Az 1867-iki (időpont)
kiegyezés után — a változott politikai viszonyok következtében — a szónokias drámák
lassankint leszorultak a színpadról s a társadalmi dráma kultusza következett. E
téren Toldy István (személy) (információ)
színművei az első fecskék, de nem ő, hanem
a későbbi Csiky Gergely (személy) (információ)
a magyar társadalmi dráma megteremtője (Proletárok,
(cím) Cifra
nyomorúság (cím)
(információ)
stb.). Közben Rákosi Jenő (személy) (információ)
és Dóczy Lajos (személy) (információ)
a klasszikus vígjátékot mívelték, Váradi
Antal (személy)
(információ)
pedig külörösen »Iskarioth«-jával (cím) gazdagította
a klasszikus drámairodalmat. Berczik Árpád (személy) (információ)
a könnyed vígjátékot kultiválja. A 80-as
években egész új gárda keletkezik. Kitűnik közülök Herczeg Ferenc (személy) (információ)
a »Dolovai nábob leányá«-val. (cím) (információ)
A színészírók közül kiválóbbat nyújtanak:
Szigeti József (személy) (információ)
(Rang és mód), (cím) (információ)
Somló Sándor (személy) (információ)
(Fra Girolamo) (cím) (információ)
és Gabányi Árpád (személy) (információ)
(különösen bohózataiban). Karczag Vilmos
(személy)
(információ)
»Lemondás«-a, (cím) Murai Károly
(személy)
(információ)
»Virágfakadás«.-a, (cím) »Huszárszerelem«-je
(cím) erős figyelmet
keltettek. Közben új színházak emelkedtek, amelyek szintén neveltek maguknak írói
gárdát. A Vígszínház (intézmény)
(információ)
színpadán tünt fel Molnár Ferenc (személy) (információ)
(Ördög, (cím) (információ)
Testőr (cím) stb.), Lengyel
Menyhért (személy)
(információ)
(Tájfun), (cím) Bródy Sándor
(személy)
(információ)
(Tanítónő, (cím) a Dada (cím) stb.), Fényes
Samu (személy)
(információ)
(Kurucz Feja Dávid). (cím) (információ)
Herczeg Ferenc (személy) (információ)
is itt kezdte meg történeti drámái sorozatát
az »Ocskay brigadéros«-sal, (cím) (információ)
hogy aztán a »Bizánc«-cal, (cím) (információ)
az »Árva László király«- (cím) lyal és a
»Híd«-dal (cím)
(információ)
a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
fejlessze azt tovább. A Magyar Színházban
(intézmény)
(információ)
Bíró Lajos (személy) a
»Sárga Liliom«-mal, (cím) (információ)
Földes Imre (személy) (információ)
a »Császár katonái«-val (cím) (információ)
arat sikert. A Belvárosi Színház (intézmény)
(információ)
írói gárdája közül pedig Heltai Jenő (személy) (információ)
(Naftalin), (cím) Szenes Béla
(személy)
(információ)
(Buta ember, (cím) Gazdag lány)
(cím) (információ)
és Zágon István (személy) (információ)
(Darázsfészek (cím) c. átdolgozása)
említendők. A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
egy erős egyéniség tűnik fel: Gárdonyi Géza.
(személy)
(információ)
»Falusi történet«-eket (cím) (információ)
ír rendkívül éles szemmel és józan magyar
költészettel. (A bor, (cím) Annuska.)
(cím) Ezt erősebb
realizmussal folytatja Móricz Zsigmond (személy) (információ)
(Sári bíró), (cím) míg Bibó
Lajos (személy)
(információ)
a »Juss«-al (cím) földszagú
parasztdrámát alkotott. A szimbolikus magyar dráma terén tett kísérleteket P. Ábrahám
Ernő, (személy)
aki különösen az »Isten várá«-val (cím) és a »Révészek«-kel,
(cím) Harsányi
Kálmán (személy)
(információ)
pedig »Ellák«-jával (cím) írta be nevét
a magyar történeti dráma kiválóságai közé. Kisbán Miklós (személy) (információ)
(gróf Bánffy Miklós) (cím) (információ)
a »Naplegendá«-val (cím) s különösen
a »Nagyúr«-ral, (cím)
Hevesi Sándor (személy) (információ)
pedig kiválóképpen a »Császár és komédiás«-sal
(cím) (információ)
és az »Elzevir«-rel (cím) keltett nagyobb
feltűnést. Szomory Dezsőnek (személy) (információ)
különösen »Nagyasszony«-a, (cím) »Mária Antoniá«-ja
(cím) és »II-ik
József császár«-ja (cím) aratott nagyobb
sikert. Csathó Kálmán, (személy) (információ)
a Biedermeyer és az úri középosztály szerencsés
vígjátékírója. Harsányi Zsolt (személy) (információ)
mint ügyes és jószemű átdolgozó tünt fel
a »Vén gazember« (cím)
(információ)
és a »Noszty fiú« (cím) (információ)
színpadra vitelében. Hegedűs Lóránt (személy) (Kossuth),
(cím) (információ)
Hegedűs Sándor (személy) (Bakony)
(cím) stb. szintén
figyelemre méltó tehetségek. Legújabban pedig Zilahy Lajos (személy) (információ)
tünt fel költői elgondolású és mégis reális
szemmel megírt darabjaival (Süt a nap, (cím) Fehér szarvas,
(cím) (információ)
Szibéria, (cím) Tábornok,
(cím) Zenebohócok
(cím) stb.),
míg Földes Imre (személy) (információ)
a »Tüzek az éjszakában« (cím) és az »Égő
város« (cím)
c. irredenta drámáival keltett feltűnést. (Uj Színház.) (intézmény)
(információ)
A magyar drámaírók névsora ezzel még távolról
sincs kimerítve, de körülbelül az itt felsorolt nevek jelzik drámairodalmunk fejlődési
fokait. A magyar dráma az ő vállaikon jutott el oda, ahol most van. Az ő vállaikon
és — a magyar színpadon. Mert színházi kultúránk fejlettségének is van ám egy kis
része abban, hogy a magyar drámát ma már a külföld is értékeli. (Pataki József.}
(személy)
(információ)
szin_III.0187.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Magyar dráma címszóvég 28571 Szócikk: Magyar
dráma Színpad nélkül nincs dráma s ha van, az természetszerűleg csak élettelen könyvdráma
lehet. Ez a sarkigazság beigazolódott a magyar színészet keletkezésénél ás. Amikor
végre lett színészetünk, kitűnt, hogy nincs műsorunk s az addig megírt eredeti magyar
drámák közül egyedül Bessenyey György yszemelynevy bessenyey györgy
yszemelynevy Bessenyey György yszemelynevy bessenyey yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Bessenyey yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »Philosophus«-a
ycimy philosophus ycimy Philosophus ycimy philosophus ycimy ycimy Philosophus
ycimy ykodvegy volt valamennyire színpadképes. Szükségszerűleg fordításokból s átmagyarosításokból
került hát ki első színészeink játékrendje. S akiket Kelemen Lászlóék yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy kezdetleges színpada elvétve egy-egy eredeti dráma megírására késztetett
is, nem voltak (s nem is lehettek) erős tehetségek. A színpadon nem teremhet máról-holnapra
sem nagy színész, sem nagy író, mert úgy ez, mint az csak együtt fejlődhetik és
haladhat. Az első igazi nagy drámaírót — a halhatatlan Katona Józsefet yszemelynevy
katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy (L. o.) — Kelemenék yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen
yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy fellépésétől
számítva — csak húsz év múlva szólaltatta meg a magyar színészet; a másodikat pedig
— a magyar vígjátékot megteremtő Kisfaludy Károlyt yszemelynevy kisfaludy
károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (L.
o.) — még később. Színpad nélkül egyikük sem lett volna drámaíró, viszont a színpad
velük s az ő műveikben fejlődött tovább. A drámának s a színpadnak eme szoros kapcsolatát
s egymásra való utaltságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor
a játékszín Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
az irodalom központjában, szünetelni volt kénytelen s csak mint átfutó vándor tévedt
be oda, szünetelt a drámaírás is. Wesselényi yszemelynevy wesselényi
yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy
Wesselényi yszemelynevy ykodvegy színjátszóinak s a fehérvári ytelepulesy
fehérvár ytelepulesy fehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy színtársulatnak távozta
után csak a budai játékszín yintezmenyy budai játékszín yintezmenyy budai já
yintezmenyy budai yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy budai
yintezmenyy já yintezmenyy ykodvegy (1833—37.) s xtalanevtizedx 1845 még inkább
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy termel aztán újabb drámaírókat, kik közül a színpadi hatás szempontjából
leginkább Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti
Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy magasodik ki. (L. o.) Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a dráma összes válfajait
kultiválta a tragédiától le a bohózatig. Legszerencsésebb a középfajú drámában és
a vígjátékban. Ő teremtette meg a magyar népszínművet. (L. o.) Bámulatos termékenység
s nagy színpadismeret jellemzi. Ezért van, hogy egyes darabjai (Csikós, ycimy
csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Cigány, ycimy
cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Liliomfi, ycimy
liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy Fenn
az ernyő, ycimy fenn az ernyő ycimy Fenn az ernyő ycimy fenn ycimy az ycimy
ernyő ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ykodvegy Il-ik Rákóczi Ferenc
fogsága ycimy il-ik rákóczi ferenc fogsága ycimy Il-ik Rákóczi Ferenc fogsága ycimy
il-ik ycimy rákóczi ycimy ferenc ycimy fogsága ycimy ycimy Il-ik ycimy Rákóczi
ycimy Ferenc ycimy fogsága ycimy ykodvegy stb.) ma is színpadképesek. Őt nem ragadta
túlzásokra a romantika. A francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy romantikus
iskolának Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy mellett kétségkívül Czakó Zsigmond yszemelynevy czakó zsigmond
yszemelynevy Czakó Zsigmond yszemelynevy czakó yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy Czakó yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy (l.
o.) a legtehetségesebb, de egyúttal legszertelenebb magyar mívelője. Művei (Kalmár
és tengerész, ycimy kalmár és tengerész ycimy Kalmár és tengerész ycimy kalmár
ycimy és ycimy tengerész ycimy ycimy Kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy
ykodvegy Végrendelet ycimy végrendelet ycimy Végrendelet ycimy végrendelet
ycimy ycimy Végrendelet ycimy ykodvegy stb.) a maguk korában nagy hatást keltettek,
ma azonban éppen szertelenségeik miatt nem állanák meg a színpadon helyüket. Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty
yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy szintén a romantikus
iskola híve is, drámáiban (Áldozat, ycimy áldozat ycimy Áldozat ycimy áldozat
ycimy ycimy Áldozat ycimy ykodvegy Marót bán ycimy marót bán ycimy Marót bán
ycimy marót ycimy bán ycimy ycimy Marót ycimy bán ycimy ykodvegy stb.) inkább csak
nyelvi szépségekkel hatott, de »Csongor és Tündé«-je ycimy csongor és tünde
ycimy Csongor és Tündé ycimy csongor ycimy és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor
ycimy és ycimy Tündé ycimy ykodvegy örökbecsű — nemcsak az irodalomban, hanem a
színpadon is. Kiváló érzéke őt is megóvta a szertelen túlzásoktól. Gróf Teleki László
yszemelynevy gróf teleki lászló yszemelynevy Gróf Teleki László yszemelynevy gróf
yszemelynevy teleki yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gróf
yszemelynevy Teleki yszemelynevy László yszemel egyetlen »Kegyenc«- ycimy
kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy Kegyenc ycimy ykodvegy ével foglal
helyet drámaíróink sorában. Sok tekintetben érdekes, de nem szerencsés alkotás.
A színpadon nem tudott gyökeret verni soha. Hugó Károly yszemelynevy hugó
károly yszemelynevy Hugó Károly yszemelynevy hugó yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szintén
a túlzó romantikusok közé tartozik, bár »Bankár és báró«-ja ycimy bankár és
báró ycimy Bankár és báró ycimy bankár ycimy és ycimy báró ycimy ycimy Bankár
ycimy és ycimy báró ycimy ykodvegy sokáig műsoron maradt. Gaal József, yszemelynevy
gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Nagy Ignác
yszemelynevy nagy ignác yszemelynevy Nagy Ignác yszemelynevy nagy yszemelynevy
ignác yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy a
vígjátéköo mívelték. Gaal yszemelynevy gaal yszemelynevy Gaal yszemelynevy gaal
yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy ykodvegy különösen a ma is hatásos »Peleskei
nótárius«-sal, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei
ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy Nagy Ignác yszemelynevy
nagy ignác yszemelynevy Nagy Ignác yszemelynevy nagy yszemelynevy ignác
yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy a »Tisztújítás«-
ycimy tisztújítás ycimy Tisztújítás ycimy tisztújítás ycimy ycimy Tisztújítás
ycimy ykodvegy sal tünt ki.Az 1848—49-iki xevtizedx 1845 szabadságharcot xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 követő korszak sok tekintetben visszavetette drámairodalmunk
fejlődését. Az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy önkényuralom elnyomta
a nemzeti drámát s így inkább a vígjátéknak akadtak mívelői. Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy mellett különösen Kövér Lajos, yszemelynevy
kövér lajos yszemelynevy Kövér Lajos yszemelynevy kövér yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Kövér yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Degré Alajos
yszemelynevy degré alajos yszemelynevy Degré Alajos yszemelynevy degré
yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Degré yszemelynevy Alajos
yszemelynevy ykodvegy és Kovács Pál yszemelynevy kovács pál yszemelynevy Kovács
Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy alkottak figyelemre méltót e nemben. Míg
Vahot Imre, yszemelynevy vahot imre yszemelynevy Vahot Imre yszemelynevy vahot
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Vahot yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy
Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy inkább a népszínműirodalmat
gazdagították. A nemzeti dráma csak: a hatvanas években jutott egy kis levegőhöz
s annak különösen Obernyik Károly, yszemelynevy obernyik károly yszemelynevy
Obernyik Károly yszemelynevy obernyik yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Obernyik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Jókai Mór, yszemelynevy
jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy
yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy Tóth Kálmán, yszemelynevy
tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Dobsa Lajos
yszemelynevy dobsa lajos yszemelynevy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy és Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy
Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Hegedűs yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy voltak hivatottabb mívelői. Azonban
— talán az egy Obernyik yszemelynevy obernyik yszemelynevy Obernyik
yszemelynevy obernyik yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy ykodvegy »Brankovics
György«-ét ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics
ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy kivéve — e kor drámái
minden szépségük és hatásuk mellett is jobbára szónokias drámák. Ezt a kor viszonyai
hozták magukkal. (A politikailag elnyomott nemzetek színpada szükségszerűleg szószékké
válik.) És — csodálatos — a hazafias drámáknak eme hőskorában születik meg az egész
emberiség tragédiáját átfogó hatalmas drámai költemény: »Az ember tragédiája«, ycimy
az ember tragédiája ycimy Az ember tragédiája ycimy az ycimy ember ycimy
tragédiája ycimy ycimy Az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy (L. o.), mely
szerzőjét — a kiváló Madách Imrét yszemelynevy madách imre yszemelynevy Madách
Imré yszemelynevy madách yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Madách
yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy — egyszerre legnagyobb költőink sorába emeli
s később — különösen a színpadírói — mondhatni az egész művelt világgal megismerteti.
Az 1867-iki xevtizedx 1865 kiegyezés xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 után
— a változott politikai viszonyok következtében — a szónokias drámák lassankint
leszorultak a színpadról s a társadalmi dráma kultusza következett. E téren Toldy
István yszemelynevy toldy istván yszemelynevy Toldy István yszemelynevy toldy
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Toldy yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy színművei az első fecskék, de nem ő, hanem a későbbi Csiky
Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky
yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely
yszemelynevy ykodvegy a magyar társadalmi dráma megteremtője (Proletárok, ycimy
proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy
ykodvegy Cifra nyomorúság ycimy cifra nyomorúság ycimy Cifra nyomorúság ycimy
cifra ycimy nyomorúság ycimy ycimy Cifra ycimy nyomorúság ycimy ykodvegy stb.).
Közben Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő
yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy lajos
yszemelynevy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Dóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a klasszikus vígjátékot
mívelték, Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal
yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy pedig külörösen »Iskarioth«-jával ycimy
iskarioth ycimy Iskarioth ycimy iskarioth ycimy ycimy Iskarioth ycimy ykodvegy gazdagította
a klasszikus drámairodalmat. Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád
yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy
yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy a könnyed vígjátékot
kultiválja. A 80-as években egész új gárda keletkezik. Kitűnik közülök Herczeg Ferenc
yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy a »Dolovai nábob leányá«-val. ycimy dolovai nábob leánya
ycimy Dolovai nábob leányá ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy
Dolovai ycimy nábob ycimy leányá ycimy ykodvegy A színészírók közül kiválóbbat nyújtanak:
Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József
yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (Rang és mód), ycimy rang és mód
ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy
mód ycimy ykodvegy Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló
Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (Fra Girolamo) ycimy fra girolamo
ycimy Fra Girolamo ycimy fra ycimy girolamo ycimy ycimy Fra ycimy Girolamo
ycimy ykodvegy és Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy Gabányi
Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy (különösen bohózataiban). Karczag Vilmos
yszemelynevy karczag vilmos yszemelynevy Karczag Vilmos yszemelynevy karczag
yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Karczag yszemelynevy Vilmos
yszemelynevy ykodvegy »Lemondás«-a, ycimy lemondás ycimy Lemondás ycimy
lemondás ycimy ycimy Lemondás ycimy ykodvegy Murai Károly yszemelynevy murai
károly yszemelynevy Murai Károly yszemelynevy murai yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Murai yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy »Virágfakadás«.-a,
ycimy virágfakadás ycimy Virágfakadás ycimy virágfakadás ycimy ycimy
Virágfakadás ycimy ykodvegy »Huszárszerelem«-je ycimy huszárszerelem ycimy Huszárszerelem
ycimy huszárszerelem ycimy ycimy Huszárszerelem ycimy ykodvegy erős figyelmet keltettek.
Közben új színházak emelkedtek, amelyek szintén neveltek maguknak írói gárdát. A
Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy színpadán tünt fel Molnár
Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy
molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy (Ördög, ycimy ördög ycimy Ördög ycimy ördög ycimy ycimy
Ördög ycimy ykodvegy Testőr ycimy testőr ycimy Testőr ycimy testőr ycimy ycimy
Testőr ycimy ykodvegy stb.), Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel menyhért
yszemelynevy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel yszemelynevy menyhért
yszemelynevy yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy (Tájfun),
ycimy tájfun ycimy Tájfun ycimy tájfun ycimy ycimy Tájfun ycimy ykodvegy Bródy Sándor
yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy (Tanítónő, ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő
ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy a Dada ycimy dada ycimy Dada ycimy dada
ycimy ycimy Dada ycimy ykodvegy stb.), Fényes Samu yszemelynevy fényes samu
yszemelynevy Fényes Samu yszemelynevy fényes yszemelynevy samu yszemelynevy
yszemelynevy Fényes yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy (Kurucz Feja Dávid).
ycimy kurucz feja dávid ycimy Kurucz Feja Dávid ycimy kurucz ycimy feja ycimy
dávid ycimy ycimy Kurucz ycimy Feja ycimy Dávid ycimy ykodvegy Herczeg Ferenc yszemelynevy
herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy is itt kezdte meg történeti drámái sorozatát az »Ocskay brigadéros«-sal,
ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros
ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy hogy aztán a »Bizánc«-cal, ycimy
bizánc ycimy Bizánc ycimy bizánc ycimy ycimy Bizánc ycimy ykodvegy az »Árva László
király«- ycimy árva lászló király ycimy Árva László király ycimy árva ycimy
lászló ycimy király ycimy ycimy Árva ycimy László ycimy király ycimy ykodvegy lyal
és a »Híd«-dal ycimy híd ycimy Híd ycimy híd ycimy ycimy Híd ycimy ykodvegy a Nemzeti
Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fejlessze
azt tovább. A Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Bíró Lajos yszemelynevy bíró lajos
yszemelynevy Bíró Lajos yszemelynevy bíró yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Bíró yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a »Sárga Liliom«-mal,
ycimy sárga liliom ycimy Sárga Liliom ycimy sárga ycimy liliom ycimy ycimy Sárga
ycimy Liliom ycimy ykodvegy Földes Imre yszemelynevy földes imre yszemelynevy
Földes Imre yszemelynevy földes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy
Földes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a »Császár katonái«-val ycimy
császár katonái ycimy Császár katonái ycimy császár ycimy katonái ycimy ycimy
Császár ycimy katonái ycimy ykodvegy arat sikert. A Belvárosi Színház yintezmenyy
belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy írói gárdája közül
pedig Heltai Jenő yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő
yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy (Naftalin), ycimy naftalin ycimy
Naftalin ycimy naftalin ycimy ycimy Naftalin ycimy ykodvegy Szenes Béla yszemelynevy
szenes béla yszemelynevy Szenes Béla yszemelynevy szenes yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Szenes yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (Buta ember,
ycimy buta ember ycimy Buta ember ycimy buta ycimy ember ycimy ycimy Buta ycimy
ember ycimy ykodvegy Gazdag lány) ycimy gazdag lány ycimy Gazdag lány ycimy
gazdag ycimy lány ycimy ycimy Gazdag ycimy lány ycimy ykodvegy és Zágon István yszemelynevy
zágon istván yszemelynevy Zágon István yszemelynevy zágon yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Zágon yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (Darázsfészek
ycimy darázsfészek ycimy Darázsfészek ycimy darázsfészek ycimy ycimy
Darázsfészek ycimy ykodvegy c. átdolgozása) említendők. A Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egy erős egyéniség tűnik fel:
Gárdonyi Géza. yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza
yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi
yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »Falusi történet«-eket ycimy falusi
történet ycimy Falusi történet ycimy falusi ycimy történet ycimy ycimy Falusi
ycimy történet ycimy ykodvegy ír rendkívül éles szemmel és józan magyar költészettel.
(A bor, ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy
ykodvegy Annuska.) ycimy annuska ycimy Annuska ycimy annuska ycimy ycimy
Annuska ycimy ykodvegy Ezt erősebb realizmussal folytatja Móricz Zsigmond yszemelynevy
móricz zsigmond yszemelynevy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy
zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy (Sári bíró), ycimy sári bíró ycimy Sári bíró ycimy sári ycimy bíró
ycimy ycimy Sári ycimy bíró ycimy ykodvegy míg Bibó Lajos yszemelynevy bibó
lajos yszemelynevy Bibó Lajos yszemelynevy bibó yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Bibó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a »Juss«-al ycimy
juss ycimy Juss ycimy juss ycimy ycimy Juss ycimy ykodvegy földszagú parasztdrámát
alkotott. A szimbolikus magyar dráma terén tett kísérleteket P. Ábrahám Ernő, yszemelynevy
p. ábrahám ernő yszemelynevy P. Ábrahám Ernő yszemelynevy p. yszemelynevy
ábrahám yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Ábrahám
yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodve aki különösen az »Isten várá«-val ycimy
isten vára ycimy Isten várá ycimy isten ycimy vára ycimy ycimy Isten ycimy várá
ycimy ykodvegy és a »Révészek«-kel, ycimy révészek ycimy Révészek ycimy
révészek ycimy ycimy Révészek ycimy ykodvegy Harsányi Kálmán yszemelynevy
harsányi kálmán yszemelynevy Harsányi Kálmán yszemelynevy harsányi yszemelynevy
kálmán yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy
ykodvegy pedig »Ellák«-jával ycimy ellák ycimy Ellák ycimy ellák ycimy ycimy
Ellák ycimy ykodvegy írta be nevét a magyar történeti dráma kiválóságai közé. Kisbán
Miklós yszemelynevy kisbán miklós yszemelynevy Kisbán Miklós yszemelynevy
kisbán yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Kisbán yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy (gróf Bánffy Miklós) ycimy gróf bánffy miklós ycimy gróf
Bánffy Miklós ycimy gróf ycimy bánffy ycimy miklós ycimy ycimy gróf ycimy
Bánffy ycimy Miklós ycimy ykodvegy a »Naplegendá«-val ycimy naplegenda ycimy
Naplegendá ycimy naplegenda ycimy ycimy Naplegendá ycimy ykodvegy s különösen a
»Nagyúr«-ral, ycimy nagyúr ycimy Nagyúr ycimy nagyúr ycimy ycimy Nagyúr ycimy
ykodvegy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi sándor yszemelynevy Hevesi Sándor
yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hevesi
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy pedig kiválóképpen a »Császár és komédiás«-sal
ycimy császár és komédiás ycimy Császár és komédiás ycimy császár ycimy és
ycimy komédiás ycimy ycimy Császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ykodvegy és az
»Elzevir«-rel ycimy elzevir ycimy Elzevir ycimy elzevir ycimy ycimy Elzevir
ycimy ykodvegy keltett nagyobb feltűnést. Szomory Dezsőnek yszemelynevy szomory
dezső yszemelynevy Szomory Dezső yszemelynevy szomory yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy Szomory yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy különösen
»Nagyasszony«-a, ycimy nagyasszony ycimy Nagyasszony ycimy nagyasszony ycimy
ycimy Nagyasszony ycimy ykodvegy »Mária Antoniá«-ja ycimy mária antonia ycimy
Mária Antoniá ycimy mária ycimy antonia ycimy ycimy Mária ycimy Antoniá ycimy
ykodvegy és »II-ik József császár«-ja ycimy ii-ik józsef császár ycimy II-ik
József császár ycimy ii-ik ycimy józsef ycimy császár ycimy ycimy II-ik ycimy
József ycimy császár ycimy ykodvegy aratott nagyobb sikert. Csathó Kálmán, yszemelynevy
csathó kálmán yszemelynevy Csathó Kálmán yszemelynevy csathó yszemelynevy
kálmán yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Kálmán yszemelynevy
ykodvegy a Biedermeyer és az úri középosztály szerencsés vígjátékírója. Harsányi
Zsolt yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy
harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy
Zsolt yszemelynevy ykodvegy mint ügyes és jószemű átdolgozó tünt fel a »Vén gazember«
ycimy vén gazember ycimy Vén gazember ycimy vén ycimy gazember ycimy ycimy Vén
ycimy gazember ycimy ykodvegy és a »Noszty fiú« ycimy noszty fiú ycimy Noszty
fiú ycimy noszty ycimy fiú ycimy ycimy Noszty ycimy fiú ycimy ykodvegy színpadra
vitelében. Hegedűs Lóránt yszemelynevy hegedűs lóránt yszemelynevy Hegedűs
Lóránt yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lóránt yszemelynevy yszemelynevy
Hegedűs yszemelynevy Lóránt yszemelynevy ykodvegy (Kossuth), ycimy kossuth
ycimy Kossuth ycimy kossuth ycimy ycimy Kossuth ycimy ykodvegy Hegedűs Sándor yszemelynevy
hegedűs sándor yszemelynevy Hegedűs Sándor yszemelynevy hegedűs yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy (Bakony) ycimy bakony ycimy Bakony ycimy bakony ycimy ycimy Bakony
ycimy ykodvegy stb. szintén figyelemre méltó tehetségek. Legújabban pedig Zilahy
Lajos yszemelynevy zilahy lajos yszemelynevy Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy tünt fel költői elgondolású és mégis reális szemmel megírt
darabjaival (Süt a nap, ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy
nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy Fehér szarvas, ycimy fehér
szarvas ycimy Fehér szarvas ycimy fehér ycimy szarvas ycimy ycimy Fehér ycimy
szarvas ycimy ykodvegy Szibéria, ycimy szibéria ycimy Szibéria ycimy szibéria
ycimy ycimy Szibéria ycimy ykodvegy Tábornok, ycimy tábornok ycimy Tábornok
ycimy tábornok ycimy ycimy Tábornok ycimy ykodvegy Zenebohócok ycimy
zenebohócok ycimy Zenebohócok ycimy zenebohócok ycimy ycimy Zenebohócok ycimy
ykodvegy stb.), míg Földes Imre yszemelynevy földes imre yszemelynevy Földes
Imre yszemelynevy földes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Földes
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a »Tüzek az éjszakában« ycimy tüzek az
éjszakában ycimy Tüzek az éjszakában ycimy tüzek ycimy az ycimy éjszakában
ycimy ycimy Tüzek ycimy az ycimy éjszakában ycimy ykodvegy és az »Égő város« ycimy
égő város ycimy Égő város ycimy égő ycimy város ycimy ycimy Égő ycimy város
ycimy ykodvegy c. irredenta drámáival keltett feltűnést. (Uj Színház.) yintezmenyy
uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy A magyar drámaírók névsora
ezzel még távolról sincs kimerítve, de körülbelül az itt felsorolt nevek jelzik
drámairodalmunk fejlődési fokait. A magyar dráma az ő vállaikon jutott el oda, ahol
most van. Az ő vállaikon és — a magyar színpadon. Mert színházi kultúránk fejlettségének
is van ám egy kis része abban, hogy a magyar drámát ma már a külföld is értékeli.
(Pataki József.} yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József
yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szin_III.0187.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Magyar dráma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0187.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0187.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28571.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Magyar
dráma
Szócikk: Magyar dráma Színpad nélkül nincs dráma
s ha van, az természetszerűleg csak élettelen könyvdráma lehet. Ez a sarkigazság
beigazolódott a magyar színészet keletkezésénél ás. Amikor végre lett színészetünk,
kitűnt, hogy nincs műsorunk s az addig megírt eredeti magyar drámák közül egyedül
Bessenyey György »Philosophus«-a volt valamennyire színpadképes. Szükségszerűleg
fordításokból s átmagyarosításokból került hát ki első színészeink játékrendje.
S akiket Kelemen Lászlóék kezdetleges színpada elvétve egy-egy eredeti dráma megírására
késztetett is, nem voltak (s nem is lehettek) erős tehetségek. A színpadon nem teremhet
máról-holnapra sem nagy színész, sem nagy író, mert úgy ez, mint az csak együtt
fejlődhetik és haladhat. Az első igazi nagy drámaírót — a halhatatlan Katona Józsefet
(L. o.) — Kelemenék fellépésétől számítva — csak húsz év múlva szólaltatta meg a
magyar színészet; a másodikat pedig — a magyar vígjátékot megteremtő Kisfaludy Károlyt
(L. o.) — még később. Színpad nélkül egyikük sem lett volna drámaíró, viszont a
színpad velük s az ő műveikben fejlődött tovább. A drámának s a színpadnak eme szoros
kapcsolatát s egymásra való utaltságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény,
hogy amikor a játékszín Pesten, az irodalom központjában, szünetelni volt kénytelen
s csak mint átfutó vándor tévedt be oda, szünetelt a drámaírás is. Wesselényi színjátszóinak
s a fehérvári színtársulatnak távozta után csak a budai játékszín (1833—37.) s még
inkább a Nemzeti Színház termel aztán újabb drámaírókat, kik közül a színpadi hatás
szempontjából leginkább Szigligeti Ede magasodik ki. (L. o.) Szigligeti a dráma
összes válfajait kultiválta a tragédiától le a bohózatig. Legszerencsésebb a középfajú
drámában és a vígjátékban. Ő teremtette meg a magyar népszínművet. (L. o.) Bámulatos
termékenység s nagy színpadismeret jellemzi. Ezért van, hogy egyes darabjai (Csikós,
Cigány, Liliomfi, Fenn az ernyő, Il-ik Rákóczi Ferenc fogsága stb.) ma is színpadképesek.
Őt nem ragadta túlzásokra a romantika. A francia romantikus iskolának Szigligeti
mellett kétségkívül Czakó Zsigmond (l. o.) a legtehetségesebb, de egyúttal legszertelenebb
magyar mívelője. Művei (Kalmár és tengerész, Végrendelet stb.) a maguk korában nagy
hatást keltettek, ma azonban éppen szertelenségeik miatt nem állanák meg a színpadon
helyüket. Vörösmarty szintén a romantikus iskola híve is, drámáiban (Áldozat, Marót
bán stb.) inkább csak nyelvi szépségekkel hatott, de »Csongor és Tündé«-je örökbecsű
— nemcsak az irodalomban, hanem a színpadon is. Kiváló érzéke őt is megóvta a szertelen
túlzásoktól. Gróf Teleki László egyetlen »Kegyenc«- ével foglal helyet drámaíróink
sorában. Sok tekintetben érdekes, de nem szerencsés alkotás. A színpadon nem tudott
gyökeret verni soha. Hugó Károly szintén a túlzó romantikusok közé tartozik, bár
»Bankár és báró«-ja sokáig műsoron maradt. Gaal József, Nagy Ignác a vígjátéköo
mívelték. Gaal különösen a ma is hatásos »Peleskei nótárius«-sal, Nagy Ignác a »Tisztújítás«-
sal tünt ki.Az 1848—49-iki szabadságharcot követő korszak sok tekintetben visszavetette
drámairodalmunk fejlődését. Az osztrák önkényuralom elnyomta a nemzeti drámát s
így inkább a vígjátéknak akadtak mívelői. Szigligeti mellett különösen Kövér Lajos,
Degré Alajos és Kovács Pál alkottak figyelemre méltót e nemben. Míg Vahot Imre,
Szigeti József inkább a népszínműirodalmat gazdagították. A nemzeti dráma csak:
a hatvanas években jutott egy kis levegőhöz s annak különösen Obernyik Károly, Jókai
Mór, Tóth Kálmán, Dobsa Lajos és Hegedűs Lajos voltak hivatottabb mívelői. Azonban
— talán az egy Obernyik »Brankovics György«-ét kivéve — e kor drámái minden szépségük
és hatásuk mellett is jobbára szónokias drámák. Ezt a kor viszonyai hozták magukkal.
(A politikailag elnyomott nemzetek színpada szükségszerűleg szószékké válik.) És
— csodálatos — a hazafias drámáknak eme hőskorában születik meg az egész emberiség
tragédiáját átfogó hatalmas drámai költemény: »Az ember tragédiája«, (L. o.), mely
szerzőjét — a kiváló Madách Imrét — egyszerre legnagyobb költőink sorába emeli s
később — különösen a színpadírói — mondhatni az egész művelt világgal megismerteti.
Az 1867-iki kiegyezés után — a változott politikai viszonyok következtében — a szónokias
drámák lassankint leszorultak a színpadról s a társadalmi dráma kultusza következett.
E téren Toldy István színművei az első fecskék, de nem ő, hanem a későbbi Csiky
Gergely a magyar társadalmi dráma megteremtője (Proletárok, Cifra nyomorúság stb.).
Közben Rákosi Jenő és Dóczy Lajos a klasszikus vígjátékot mívelték, Váradi Antal
pedig külörösen »Iskarioth«-jával gazdagította a klasszikus drámairodalmat. Berczik
Árpád a könnyed vígjátékot kultiválja. A 80-as években egész új gárda keletkezik.
Kitűnik közülök Herczeg Ferenc a »Dolovai nábob leányá«-val. A színészírók közül
kiválóbbat nyújtanak: Szigeti József (Rang és mód), Somló Sándor (Fra Girolamo)
és Gabányi Árpád (különösen bohózataiban). Karczag Vilmos »Lemondás«-a, Murai Károly
»Virágfakadás«.-a, »Huszárszerelem«-je erős figyelmet keltettek. Közben új színházak
emelkedtek, amelyek szintén neveltek maguknak írói gárdát. A Vígszínház színpadán
tünt fel Molnár Ferenc (Ördög, Testőr stb.), Lengyel Menyhért (Tájfun), Bródy Sándor
(Tanítónő, a Dada stb.), Fényes Samu (Kurucz Feja Dávid). Herczeg Ferenc is itt
kezdte meg történeti drámái sorozatát az »Ocskay brigadéros«-sal, hogy aztán a »Bizánc«-cal,
az »Árva László király«- lyal és a »Híd«-dal a Nemzeti Színházban fejlessze azt
tovább. A Magyar Színházban Bíró Lajos a »Sárga Liliom«-mal, Földes Imre a »Császár
katonái«-val arat sikert. A Belvárosi Színház írói gárdája közül pedig Heltai Jenő
(Naftalin), Szenes Béla (Buta ember, Gazdag lány) és Zágon István (Darázsfészek
c. átdolgozása) említendők. A Nemzeti Színházban egy erős egyéniség tűnik fel: Gárdonyi
Géza. »Falusi történet«-eket ír rendkívül éles szemmel és józan magyar költészettel.
(A bor, Annuska.) Ezt erősebb realizmussal folytatja Móricz Zsigmond (Sári bíró),
míg Bibó Lajos a »Juss«-al földszagú parasztdrámát alkotott. A szimbolikus magyar
dráma terén tett kísérleteket P. Ábrahám Ernő, aki különösen az »Isten várá«-val
és a »Révészek«-kel, Harsányi Kálmán pedig »Ellák«-jával írta be nevét a magyar
történeti dráma kiválóságai közé. Kisbán Miklós (gróf Bánffy Miklós) a »Naplegendá«-val
s különösen a »Nagyúr«-ral, Hevesi Sándor pedig kiválóképpen a »Császár és komédiás«-sal
és az »Elzevir«-rel keltett nagyobb feltűnést. Szomory Dezsőnek különösen »Nagyasszony«-a,
»Mária Antoniá«-ja és »II-ik József császár«-ja aratott nagyobb sikert. Csathó Kálmán,
a Biedermeyer és az úri középosztály szerencsés vígjátékírója. Harsányi Zsolt mint
ügyes és jószemű átdolgozó tünt fel a »Vén gazember« és a »Noszty fiú« színpadra
vitelében. Hegedűs Lóránt (Kossuth), Hegedűs Sándor (Bakony) stb. szintén figyelemre
méltó tehetségek. Legújabban pedig Zilahy Lajos tünt fel költői elgondolású és mégis
reális szemmel megírt darabjaival (Süt a nap, Fehér szarvas, Szibéria, Tábornok,
Zenebohócok stb.), míg Földes Imre a »Tüzek az éjszakában« és az »Égő város« c.
irredenta drámáival keltett feltűnést. (Uj Színház.) A magyar drámaírók névsora
ezzel még távolról sincs kimerítve, de körülbelül az itt felsorolt nevek jelzik
drámairodalmunk fejlődési fokait. A magyar dráma az ő vállaikon jutott el oda, ahol
most van. Az ő vállaikon és — a magyar színpadon. Mert színházi kultúránk fejlettségének
is van ám egy kis része abban, hogy a magyar drámát ma már a külföld is értékeli.
(Pataki József.} szin_III.0187.pdf III