Címszó: Magyar dráma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0187.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0187.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28571.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Magyar dráma

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm

 

Szócikk: Magyar dráma Színpad nélkül nincs dráma s ha van, az természetszerűleg csak élettelen könyvdráma lehet. Ez a sarkigazság beigazolódott a magyar színészet keletkezésénél ás. Amikor végre lett színészetünk, kitűnt, hogy nincs műsorunk s az addig megírt eredeti magyar drámák közül egyedül Bessenyey György (személy) »Philosophus«-a (cím) volt valamennyire színpadképes. Szükségszerűleg fordításokból s átmagyarosításokból került hát ki első színészeink játékrendje. S akiket Kelemen Lászlóék (személy) (információ)  kezdetleges színpada elvétve egy-egy eredeti dráma megírására késztetett is, nem voltak (s nem is lehettek) erős tehetségek. A színpadon nem teremhet máról-holnapra sem nagy színész, sem nagy író, mert úgy ez, mint az csak együtt fejlődhetik és haladhat. Az első igazi nagy drámaírót — a halhatatlan Katona Józsefet (személy) (információ)  (L. o.) — Kelemenék (személy) (információ)  fellépésétől számítva — csak húsz év múlva szólaltatta meg a magyar színészet; a másodikat pedig — a magyar vígjátékot megteremtő Kisfaludy Károlyt (személy) (információ)  (L. o.) — még később. Színpad nélkül egyikük sem lett volna drámaíró, viszont a színpad velük s az ő műveikben fejlődött tovább. A drámának s a színpadnak eme szoros kapcsolatát s egymásra való utaltságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor a játékszín Pesten, (Budapest) az irodalom központjában, szünetelni volt kénytelen s csak mint átfutó vándor tévedt be oda, szünetelt a drámaírás is. Wesselényi (személy) (információ)  színjátszóinak s a fehérvári (megye) színtársulatnak távozta után csak a budai játékszín (intézmény) (információ)  (1833—37.) (időpont) s még inkább a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  termel aztán újabb drámaírókat, kik közül a színpadi hatás szempontjából leginkább Szigligeti Ede (személy) (információ)  magasodik ki. (L. o.) Szigligeti (személy) (információ)  a dráma összes válfajait kultiválta a tragédiától le a bohózatig. Legszerencsésebb a középfajú drámában és a vígjátékban. Ő teremtette meg a magyar népszínművet. (L. o.) Bámulatos termékenység s nagy színpadismeret jellemzi. Ezért van, hogy egyes darabjai (Csikós, (cím) (információ)  Cigány, (cím) (információ)  Liliomfi, (cím) (információ)  Fenn az ernyő, (cím) (információ)  Il-ik Rákóczi Ferenc fogsága (cím) stb.) ma is színpadképesek. Őt nem ragadta túlzásokra a romantika. A francia (nemzetiség) (információ)  romantikus iskolának Szigligeti (személy) (információ)  mellett kétségkívül Czakó Zsigmond (személy) (információ)  (l. o.) a legtehetségesebb, de egyúttal legszertelenebb magyar mívelője. Művei (Kalmár és tengerész, (cím) (információ)  Végrendelet (cím) stb.) a maguk korában nagy hatást keltettek, ma azonban éppen szertelenségeik miatt nem állanák meg a színpadon helyüket. Vörösmarty (személy) (információ)  szintén a romantikus iskola híve is, drámáiban (Áldozat, (cím) (információ)  Marót bán (cím) (információ)  stb.) inkább csak nyelvi szépségekkel hatott, de »Csongor és Tündé«-je (cím) (információ)  örökbecsű — nemcsak az irodalomban, hanem a színpadon is. Kiváló érzéke őt is megóvta a szertelen túlzásoktól. Gróf Teleki László (személy) (információ)  egyetlen »Kegyenc«- (cím) (információ)  ével foglal helyet drámaíróink sorában. Sok tekintetben érdekes, de nem szerencsés alkotás. A színpadon nem tudott gyökeret verni soha. Hugó Károly (személy) (információ)  szintén a túlzó romantikusok közé tartozik, bár »Bankár és báró«-ja (cím) sokáig műsoron maradt. Gaal József, (személy) (információ)  Nagy Ignác (személy) (információ)  a vígjátéköo mívelték. Gaal (személy) (információ)  különösen a ma is hatásos »Peleskei nótárius«-sal, (cím) (információ)  Nagy Ignác (személy) (információ)  a »Tisztújítás«- (cím) sal tünt ki.Az 1848—49-iki (időpont) szabadságharcot követő korszak sok tekintetben visszavetette drámairodalmunk fejlődését. Az osztrák (nemzetiség) önkényuralom elnyomta a nemzeti drámát s így inkább a vígjátéknak akadtak mívelői. Szigligeti (személy) (információ)  mellett különösen Kövér Lajos, (személy) (információ)  Degré Alajos (személy) (információ)  és Kovács Pál (személy) (információ)  alkottak figyelemre méltót e nemben. Míg Vahot Imre, (személy) (információ)  Szigeti József (személy) (információ)  inkább a népszínműirodalmat gazdagították. A nemzeti dráma csak: a hatvanas években jutott egy kis levegőhöz s annak különösen Obernyik Károly, (személy) (információ)  Jókai Mór, (személy) (információ)  Tóth Kálmán, (személy) (információ)  Dobsa Lajos (személy) (információ)  és Hegedűs Lajos (személy) voltak hivatottabb mívelői. Azonban — talán az egy Obernyik (személy) (információ)  »Brankovics György«-ét (cím) (információ)  kivéve — e kor drámái minden szépségük és hatásuk mellett is jobbára szónokias drámák. Ezt a kor viszonyai hozták magukkal. (A politikailag elnyomott nemzetek színpada szükségszerűleg szószékké válik.) És — csodálatos — a hazafias drámáknak eme hőskorában születik meg az egész emberiség tragédiáját átfogó hatalmas drámai költemény: »Az ember tragédiája«, (cím) (L. o.), mely szerzőjét — a kiváló Madách Imrét (személy) (információ)  — egyszerre legnagyobb költőink sorába emeli s később — különösen a színpadírói — mondhatni az egész művelt világgal megismerteti. Az 1867-iki (időpont) kiegyezés után — a változott politikai viszonyok következtében — a szónokias drámák lassankint leszorultak a színpadról s a társadalmi dráma kultusza következett. E téren Toldy István (személy) (információ)  színművei az első fecskék, de nem ő, hanem a későbbi Csiky Gergely (személy) (információ)  a magyar társadalmi dráma megteremtője (Proletárok, (cím) Cifra nyomorúság (cím) (információ)  stb.). Közben Rákosi Jenő (személy) (információ)  és Dóczy Lajos (személy) (információ)  a klasszikus vígjátékot mívelték, Váradi Antal (személy) (információ)  pedig külörösen »Iskarioth«-jával (cím) gazdagította a klasszikus drámairodalmat. Berczik Árpád (személy) (információ)  a könnyed vígjátékot kultiválja. A 80-as években egész új gárda keletkezik. Kitűnik közülök Herczeg Ferenc (személy) (információ)  a »Dolovai nábob leányá«-val. (cím) (információ)  A színészírók közül kiválóbbat nyújtanak: Szigeti József (személy) (információ)  (Rang és mód), (cím) (információ)  Somló Sándor (személy) (információ)  (Fra Girolamo) (cím) (információ)  és Gabányi Árpád (személy) (információ)  (különösen bohózataiban). Karczag Vilmos (személy) (információ)  »Lemondás«-a, (cím) Murai Károly (személy) (információ)  »Virágfakadás«.-a, (cím) »Huszárszerelem«-je (cím) erős figyelmet keltettek. Közben új színházak emelkedtek, amelyek szintén neveltek maguknak írói gárdát. A Vígszínház (intézmény) (információ)  színpadán tünt fel Molnár Ferenc (személy) (információ)  (Ördög, (cím) (információ)  Testőr (cím) stb.), Lengyel Menyhért (személy) (információ)  (Tájfun), (cím) Bródy Sándor (személy) (információ)  (Tanítónő, (cím) a Dada (cím) stb.), Fényes Samu (személy) (információ)  (Kurucz Feja Dávid). (cím) (információ)  Herczeg Ferenc (személy) (információ)  is itt kezdte meg történeti drámái sorozatát az »Ocskay brigadéros«-sal, (cím) (információ)  hogy aztán a »Bizánc«-cal, (cím) (információ)  az »Árva László király«- (cím) lyal és a »Híd«-dal (cím) (információ)  a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  fejlessze azt tovább. A Magyar Színházban (intézmény) (információ)  Bíró Lajos (személy) a »Sárga Liliom«-mal, (cím) (információ)  Földes Imre (személy) (információ)  a »Császár katonái«-val (cím) (információ)  arat sikert. A Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  írói gárdája közül pedig Heltai Jenő (személy) (információ)  (Naftalin), (cím) Szenes Béla (személy) (információ)  (Buta ember, (cím) Gazdag lány) (cím) (információ)  és Zágon István (személy) (információ)  (Darázsfészek (cím) c. átdolgozása) említendők. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  egy erős egyéniség tűnik fel: Gárdonyi Géza. (személy) (információ)  »Falusi történet«-eket (cím) (információ)  ír rendkívül éles szemmel és józan magyar költészettel. (A bor, (cím) Annuska.) (cím) Ezt erősebb realizmussal folytatja Móricz Zsigmond (személy) (információ)  (Sári bíró), (cím) míg Bibó Lajos (személy) (információ)  a »Juss«-al (cím) földszagú parasztdrámát alkotott. A szimbolikus magyar dráma terén tett kísérleteket P. Ábrahám Ernő, (személy) aki különösen az »Isten várá«-val (cím) és a »Révészek«-kel, (cím) Harsányi Kálmán (személy) (információ)  pedig »Ellák«-jával (cím) írta be nevét a magyar történeti dráma kiválóságai közé. Kisbán Miklós (személy) (információ)  (gróf Bánffy Miklós) (cím) (információ)  a »Naplegendá«-val (cím) s különösen a »Nagyúr«-ral, (cím) Hevesi Sándor (személy) (információ)  pedig kiválóképpen a »Császár és komédiás«-sal (cím) (információ)  és az »Elzevir«-rel (cím) keltett nagyobb feltűnést. Szomory Dezsőnek (személy) (információ)  különösen »Nagyasszony«-a, (cím) »Mária Antoniá«-ja (cím) és »II-ik József császár«-ja (cím) aratott nagyobb sikert. Csathó Kálmán, (személy) (információ)  a Biedermeyer és az úri középosztály szerencsés vígjátékírója. Harsányi Zsolt (személy) (információ)  mint ügyes és jószemű átdolgozó tünt fel a »Vén gazember« (cím) (információ)  és a »Noszty fiú« (cím) (információ)  színpadra vitelében. Hegedűs Lóránt (személy) (Kossuth), (cím) (információ)  Hegedűs Sándor (személy) (Bakony) (cím) stb. szintén figyelemre méltó tehetségek. Legújabban pedig Zilahy Lajos (személy) (információ)  tünt fel költői elgondolású és mégis reális szemmel megírt darabjaival (Süt a nap, (cím) Fehér szarvas, (cím) (információ)  Szibéria, (cím) Tábornok, (cím) Zenebohócok (cím) stb.), míg Földes Imre (személy) (információ)  a »Tüzek az éjszakában« (cím) és az »Égő város« (cím) c. irredenta drámáival keltett feltűnést. (Uj Színház.) (intézmény) (információ)  A magyar drámaírók névsora ezzel még távolról sincs kimerítve, de körülbelül az itt felsorolt nevek jelzik drámairodalmunk fejlődési fokait. A magyar dráma az ő vállaikon jutott el oda, ahol most van. Az ő vállaikon és — a magyar színpadon. Mert színházi kultúránk fejlettségének is van ám egy kis része abban, hogy a magyar drámát ma már a külföld is értékeli. (Pataki József.} (személy) (információ)  szin_III.0187.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Magyar dráma címszóvég 28571 Szócikk: Magyar dráma Színpad nélkül nincs dráma s ha van, az természetszerűleg csak élettelen könyvdráma lehet. Ez a sarkigazság beigazolódott a magyar színészet keletkezésénél ás. Amikor végre lett színészetünk, kitűnt, hogy nincs műsorunk s az addig megírt eredeti magyar drámák közül egyedül Bessenyey György yszemelynevy bessenyey györgy yszemelynevy Bessenyey György yszemelynevy bessenyey yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Bessenyey yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »Philosophus«-a ycimy philosophus ycimy Philosophus ycimy philosophus ycimy ycimy Philosophus ycimy ykodvegy volt valamennyire színpadképes. Szükségszerűleg fordításokból s átmagyarosításokból került hát ki első színészeink játékrendje. S akiket Kelemen Lászlóék yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy kezdetleges színpada elvétve egy-egy eredeti dráma megírására késztetett is, nem voltak (s nem is lehettek) erős tehetségek. A színpadon nem teremhet máról-holnapra sem nagy színész, sem nagy író, mert úgy ez, mint az csak együtt fejlődhetik és haladhat. Az első igazi nagy drámaírót — a halhatatlan Katona Józsefet yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (L. o.) — Kelemenék yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy fellépésétől számítva — csak húsz év múlva szólaltatta meg a magyar színészet; a másodikat pedig — a magyar vígjátékot megteremtő Kisfaludy Károlyt yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (L. o.) — még később. Színpad nélkül egyikük sem lett volna drámaíró, viszont a színpad velük s az ő műveikben fejlődött tovább. A drámának s a színpadnak eme szoros kapcsolatát s egymásra való utaltságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor a játékszín Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az irodalom központjában, szünetelni volt kénytelen s csak mint átfutó vándor tévedt be oda, szünetelt a drámaírás is. Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy színjátszóinak s a fehérvári ytelepulesy fehérvár ytelepulesy fehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy színtársulatnak távozta után csak a budai játékszín yintezmenyy budai játékszín yintezmenyy budai já yintezmenyy budai yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy já yintezmenyy ykodvegy (1833—37.) s xtalanevtizedx 1845 még inkább a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy termel aztán újabb drámaírókat, kik közül a színpadi hatás szempontjából leginkább Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy magasodik ki. (L. o.) Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a dráma összes válfajait kultiválta a tragédiától le a bohózatig. Legszerencsésebb a középfajú drámában és a vígjátékban. Ő teremtette meg a magyar népszínművet. (L. o.) Bámulatos termékenység s nagy színpadismeret jellemzi. Ezért van, hogy egyes darabjai (Csikós, ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Cigány, ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Liliomfi, ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy Fenn az ernyő, ycimy fenn az ernyő ycimy Fenn az ernyő ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ykodvegy Il-ik Rákóczi Ferenc fogsága ycimy il-ik rákóczi ferenc fogsága ycimy Il-ik Rákóczi Ferenc fogsága ycimy il-ik ycimy rákóczi ycimy ferenc ycimy fogsága ycimy ycimy Il-ik ycimy Rákóczi ycimy Ferenc ycimy fogsága ycimy ykodvegy stb.) ma is színpadképesek. Őt nem ragadta túlzásokra a romantika. A francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy romantikus iskolának Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy mellett kétségkívül Czakó Zsigmond yszemelynevy czakó zsigmond yszemelynevy Czakó Zsigmond yszemelynevy czakó yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Czakó yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy (l. o.) a legtehetségesebb, de egyúttal legszertelenebb magyar mívelője. Művei (Kalmár és tengerész, ycimy kalmár és tengerész ycimy Kalmár és tengerész ycimy kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ycimy Kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ykodvegy Végrendelet ycimy végrendelet ycimy Végrendelet ycimy végrendelet ycimy ycimy Végrendelet ycimy ykodvegy stb.) a maguk korában nagy hatást keltettek, ma azonban éppen szertelenségeik miatt nem állanák meg a színpadon helyüket. Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy szintén a romantikus iskola híve is, drámáiban (Áldozat, ycimy áldozat ycimy Áldozat ycimy áldozat ycimy ycimy Áldozat ycimy ykodvegy Marót bán ycimy marót bán ycimy Marót bán ycimy marót ycimy bán ycimy ycimy Marót ycimy bán ycimy ykodvegy stb.) inkább csak nyelvi szépségekkel hatott, de »Csongor és Tündé«-je ycimy csongor és tünde ycimy Csongor és Tündé ycimy csongor ycimy és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy és ycimy Tündé ycimy ykodvegy örökbecsű — nemcsak az irodalomban, hanem a színpadon is. Kiváló érzéke őt is megóvta a szertelen túlzásoktól. Gróf Teleki László yszemelynevy gróf teleki lászló yszemelynevy Gróf Teleki László yszemelynevy gróf yszemelynevy teleki yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Teleki yszemelynevy László yszemel egyetlen »Kegyenc«- ycimy kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy Kegyenc ycimy ykodvegy ével foglal helyet drámaíróink sorában. Sok tekintetben érdekes, de nem szerencsés alkotás. A színpadon nem tudott gyökeret verni soha. Hugó Károly yszemelynevy hugó károly yszemelynevy Hugó Károly yszemelynevy hugó yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szintén a túlzó romantikusok közé tartozik, bár »Bankár és báró«-ja ycimy bankár és báró ycimy Bankár és báró ycimy bankár ycimy és ycimy báró ycimy ycimy Bankár ycimy és ycimy báró ycimy ykodvegy sokáig műsoron maradt. Gaal József, yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Nagy Ignác yszemelynevy nagy ignác yszemelynevy Nagy Ignác yszemelynevy nagy yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy a vígjátéköo mívelték. Gaal yszemelynevy gaal yszemelynevy Gaal yszemelynevy gaal yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy ykodvegy különösen a ma is hatásos »Peleskei nótárius«-sal, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy Nagy Ignác yszemelynevy nagy ignác yszemelynevy Nagy Ignác yszemelynevy nagy yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy a »Tisztújítás«- ycimy tisztújítás ycimy Tisztújítás ycimy tisztújítás ycimy ycimy Tisztújítás ycimy ykodvegy sal tünt ki.Az 1848—49-iki xevtizedx 1845 szabadságharcot xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 követő korszak sok tekintetben visszavetette drámairodalmunk fejlődését. Az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy önkényuralom elnyomta a nemzeti drámát s így inkább a vígjátéknak akadtak mívelői. Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy mellett különösen Kövér Lajos, yszemelynevy kövér lajos yszemelynevy Kövér Lajos yszemelynevy kövér yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kövér yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Degré Alajos yszemelynevy degré alajos yszemelynevy Degré Alajos yszemelynevy degré yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Degré yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy és Kovács Pál yszemelynevy kovács pál yszemelynevy Kovács Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy alkottak figyelemre méltót e nemben. Míg Vahot Imre, yszemelynevy vahot imre yszemelynevy Vahot Imre yszemelynevy vahot yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Vahot yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy inkább a népszínműirodalmat gazdagították. A nemzeti dráma csak: a hatvanas években jutott egy kis levegőhöz s annak különösen Obernyik Károly, yszemelynevy obernyik károly yszemelynevy Obernyik Károly yszemelynevy obernyik yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Jókai Mór, yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy Tóth Kálmán, yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa lajos yszemelynevy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy voltak hivatottabb mívelői. Azonban — talán az egy Obernyik yszemelynevy obernyik yszemelynevy Obernyik yszemelynevy obernyik yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy ykodvegy »Brankovics György«-ét ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy kivéve — e kor drámái minden szépségük és hatásuk mellett is jobbára szónokias drámák. Ezt a kor viszonyai hozták magukkal. (A politikailag elnyomott nemzetek színpada szükségszerűleg szószékké válik.) És — csodálatos — a hazafias drámáknak eme hőskorában születik meg az egész emberiség tragédiáját átfogó hatalmas drámai költemény: »Az ember tragédiája«, ycimy az ember tragédiája ycimy Az ember tragédiája ycimy az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Az ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy (L. o.), mely szerzőjét — a kiváló Madách Imrét yszemelynevy madách imre yszemelynevy Madách Imré yszemelynevy madách yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy — egyszerre legnagyobb költőink sorába emeli s később — különösen a színpadírói — mondhatni az egész művelt világgal megismerteti. Az 1867-iki xevtizedx 1865 kiegyezés xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 után — a változott politikai viszonyok következtében — a szónokias drámák lassankint leszorultak a színpadról s a társadalmi dráma kultusza következett. E téren Toldy István yszemelynevy toldy istván yszemelynevy Toldy István yszemelynevy toldy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Toldy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színművei az első fecskék, de nem ő, hanem a későbbi Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy a magyar társadalmi dráma megteremtője (Proletárok, ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy Cifra nyomorúság ycimy cifra nyomorúság ycimy Cifra nyomorúság ycimy cifra ycimy nyomorúság ycimy ycimy Cifra ycimy nyomorúság ycimy ykodvegy stb.). Közben Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy lajos yszemelynevy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a klasszikus vígjátékot mívelték, Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy pedig külörösen »Iskarioth«-jával ycimy iskarioth ycimy Iskarioth ycimy iskarioth ycimy ycimy Iskarioth ycimy ykodvegy gazdagította a klasszikus drámairodalmat. Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy a könnyed vígjátékot kultiválja. A 80-as években egész új gárda keletkezik. Kitűnik közülök Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a »Dolovai nábob leányá«-val. ycimy dolovai nábob leánya ycimy Dolovai nábob leányá ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy leányá ycimy ykodvegy A színészírók közül kiválóbbat nyújtanak: Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (Rang és mód), ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (Fra Girolamo) ycimy fra girolamo ycimy Fra Girolamo ycimy fra ycimy girolamo ycimy ycimy Fra ycimy Girolamo ycimy ykodvegy és Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy (különösen bohózataiban). Karczag Vilmos yszemelynevy karczag vilmos yszemelynevy Karczag Vilmos yszemelynevy karczag yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Karczag yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy »Lemondás«-a, ycimy lemondás ycimy Lemondás ycimy lemondás ycimy ycimy Lemondás ycimy ykodvegy Murai Károly yszemelynevy murai károly yszemelynevy Murai Károly yszemelynevy murai yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Murai yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy »Virágfakadás«.-a, ycimy virágfakadás ycimy Virágfakadás ycimy virágfakadás ycimy ycimy Virágfakadás ycimy ykodvegy »Huszárszerelem«-je ycimy huszárszerelem ycimy Huszárszerelem ycimy huszárszerelem ycimy ycimy Huszárszerelem ycimy ykodvegy erős figyelmet keltettek. Közben új színházak emelkedtek, amelyek szintén neveltek maguknak írói gárdát. A Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy színpadán tünt fel Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy (Ördög, ycimy ördög ycimy Ördög ycimy ördög ycimy ycimy Ördög ycimy ykodvegy Testőr ycimy testőr ycimy Testőr ycimy testőr ycimy ycimy Testőr ycimy ykodvegy stb.), Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel menyhért yszemelynevy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy (Tájfun), ycimy tájfun ycimy Tájfun ycimy tájfun ycimy ycimy Tájfun ycimy ykodvegy Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (Tanítónő, ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy a Dada ycimy dada ycimy Dada ycimy dada ycimy ycimy Dada ycimy ykodvegy stb.), Fényes Samu yszemelynevy fényes samu yszemelynevy Fényes Samu yszemelynevy fényes yszemelynevy samu yszemelynevy yszemelynevy Fényes yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy (Kurucz Feja Dávid). ycimy kurucz feja dávid ycimy Kurucz Feja Dávid ycimy kurucz ycimy feja ycimy dávid ycimy ycimy Kurucz ycimy Feja ycimy Dávid ycimy ykodvegy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy is itt kezdte meg történeti drámái sorozatát az »Ocskay brigadéros«-sal, ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy hogy aztán a »Bizánc«-cal, ycimy bizánc ycimy Bizánc ycimy bizánc ycimy ycimy Bizánc ycimy ykodvegy az »Árva László király«- ycimy árva lászló király ycimy Árva László király ycimy árva ycimy lászló ycimy király ycimy ycimy Árva ycimy László ycimy király ycimy ykodvegy lyal és a »Híd«-dal ycimy híd ycimy Híd ycimy híd ycimy ycimy Híd ycimy ykodvegy a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fejlessze azt tovább. A Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Bíró Lajos yszemelynevy bíró lajos yszemelynevy Bíró Lajos yszemelynevy bíró yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bíró yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a »Sárga Liliom«-mal, ycimy sárga liliom ycimy Sárga Liliom ycimy sárga ycimy liliom ycimy ycimy Sárga ycimy Liliom ycimy ykodvegy Földes Imre yszemelynevy földes imre yszemelynevy Földes Imre yszemelynevy földes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Földes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a »Császár katonái«-val ycimy császár katonái ycimy Császár katonái ycimy császár ycimy katonái ycimy ycimy Császár ycimy katonái ycimy ykodvegy arat sikert. A Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy írói gárdája közül pedig Heltai Jenő yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy (Naftalin), ycimy naftalin ycimy Naftalin ycimy naftalin ycimy ycimy Naftalin ycimy ykodvegy Szenes Béla yszemelynevy szenes béla yszemelynevy Szenes Béla yszemelynevy szenes yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szenes yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (Buta ember, ycimy buta ember ycimy Buta ember ycimy buta ycimy ember ycimy ycimy Buta ycimy ember ycimy ykodvegy Gazdag lány) ycimy gazdag lány ycimy Gazdag lány ycimy gazdag ycimy lány ycimy ycimy Gazdag ycimy lány ycimy ykodvegy és Zágon István yszemelynevy zágon istván yszemelynevy Zágon István yszemelynevy zágon yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Zágon yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (Darázsfészek ycimy darázsfészek ycimy Darázsfészek ycimy darázsfészek ycimy ycimy Darázsfészek ycimy ykodvegy c. átdolgozása) említendők. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egy erős egyéniség tűnik fel: Gárdonyi Géza. yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »Falusi történet«-eket ycimy falusi történet ycimy Falusi történet ycimy falusi ycimy történet ycimy ycimy Falusi ycimy történet ycimy ykodvegy ír rendkívül éles szemmel és józan magyar költészettel. (A bor, ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy Annuska.) ycimy annuska ycimy Annuska ycimy annuska ycimy ycimy Annuska ycimy ykodvegy Ezt erősebb realizmussal folytatja Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz zsigmond yszemelynevy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy (Sári bíró), ycimy sári bíró ycimy Sári bíró ycimy sári ycimy bíró ycimy ycimy Sári ycimy bíró ycimy ykodvegy míg Bibó Lajos yszemelynevy bibó lajos yszemelynevy Bibó Lajos yszemelynevy bibó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bibó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a »Juss«-al ycimy juss ycimy Juss ycimy juss ycimy ycimy Juss ycimy ykodvegy földszagú parasztdrámát alkotott. A szimbolikus magyar dráma terén tett kísérleteket P. Ábrahám Ernő, yszemelynevy p. ábrahám ernő yszemelynevy P. Ábrahám Ernő yszemelynevy p. yszemelynevy ábrahám yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Ábrahám yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodve aki különösen az »Isten várá«-val ycimy isten vára ycimy Isten várá ycimy isten ycimy vára ycimy ycimy Isten ycimy várá ycimy ykodvegy és a »Révészek«-kel, ycimy révészek ycimy Révészek ycimy révészek ycimy ycimy Révészek ycimy ykodvegy Harsányi Kálmán yszemelynevy harsányi kálmán yszemelynevy Harsányi Kálmán yszemelynevy harsányi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy pedig »Ellák«-jával ycimy ellák ycimy Ellák ycimy ellák ycimy ycimy Ellák ycimy ykodvegy írta be nevét a magyar történeti dráma kiválóságai közé. Kisbán Miklós yszemelynevy kisbán miklós yszemelynevy Kisbán Miklós yszemelynevy kisbán yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Kisbán yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy (gróf Bánffy Miklós) ycimy gróf bánffy miklós ycimy gróf Bánffy Miklós ycimy gróf ycimy bánffy ycimy miklós ycimy ycimy gróf ycimy Bánffy ycimy Miklós ycimy ykodvegy a »Naplegendá«-val ycimy naplegenda ycimy Naplegendá ycimy naplegenda ycimy ycimy Naplegendá ycimy ykodvegy s különösen a »Nagyúr«-ral, ycimy nagyúr ycimy Nagyúr ycimy nagyúr ycimy ycimy Nagyúr ycimy ykodvegy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi sándor yszemelynevy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy pedig kiválóképpen a »Császár és komédiás«-sal ycimy császár és komédiás ycimy Császár és komédiás ycimy császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ycimy Császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ykodvegy és az »Elzevir«-rel ycimy elzevir ycimy Elzevir ycimy elzevir ycimy ycimy Elzevir ycimy ykodvegy keltett nagyobb feltűnést. Szomory Dezsőnek yszemelynevy szomory dezső yszemelynevy Szomory Dezső yszemelynevy szomory yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Szomory yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy különösen »Nagyasszony«-a, ycimy nagyasszony ycimy Nagyasszony ycimy nagyasszony ycimy ycimy Nagyasszony ycimy ykodvegy »Mária Antoniá«-ja ycimy mária antonia ycimy Mária Antoniá ycimy mária ycimy antonia ycimy ycimy Mária ycimy Antoniá ycimy ykodvegy és »II-ik József császár«-ja ycimy ii-ik józsef császár ycimy II-ik József császár ycimy ii-ik ycimy józsef ycimy császár ycimy ycimy II-ik ycimy József ycimy császár ycimy ykodvegy aratott nagyobb sikert. Csathó Kálmán, yszemelynevy csathó kálmán yszemelynevy Csathó Kálmán yszemelynevy csathó yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy a Biedermeyer és az úri középosztály szerencsés vígjátékírója. Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy mint ügyes és jószemű átdolgozó tünt fel a »Vén gazember« ycimy vén gazember ycimy Vén gazember ycimy vén ycimy gazember ycimy ycimy Vén ycimy gazember ycimy ykodvegy és a »Noszty fiú« ycimy noszty fiú ycimy Noszty fiú ycimy noszty ycimy fiú ycimy ycimy Noszty ycimy fiú ycimy ykodvegy színpadra vitelében. Hegedűs Lóránt yszemelynevy hegedűs lóránt yszemelynevy Hegedűs Lóránt yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lóránt yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lóránt yszemelynevy ykodvegy (Kossuth), ycimy kossuth ycimy Kossuth ycimy kossuth ycimy ycimy Kossuth ycimy ykodvegy Hegedűs Sándor yszemelynevy hegedűs sándor yszemelynevy Hegedűs Sándor yszemelynevy hegedűs yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (Bakony) ycimy bakony ycimy Bakony ycimy bakony ycimy ycimy Bakony ycimy ykodvegy stb. szintén figyelemre méltó tehetségek. Legújabban pedig Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy lajos yszemelynevy Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy tünt fel költői elgondolású és mégis reális szemmel megírt darabjaival (Süt a nap, ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy Fehér szarvas, ycimy fehér szarvas ycimy Fehér szarvas ycimy fehér ycimy szarvas ycimy ycimy Fehér ycimy szarvas ycimy ykodvegy Szibéria, ycimy szibéria ycimy Szibéria ycimy szibéria ycimy ycimy Szibéria ycimy ykodvegy Tábornok, ycimy tábornok ycimy Tábornok ycimy tábornok ycimy ycimy Tábornok ycimy ykodvegy Zenebohócok ycimy zenebohócok ycimy Zenebohócok ycimy zenebohócok ycimy ycimy Zenebohócok ycimy ykodvegy stb.), míg Földes Imre yszemelynevy földes imre yszemelynevy Földes Imre yszemelynevy földes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Földes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a »Tüzek az éjszakában« ycimy tüzek az éjszakában ycimy Tüzek az éjszakában ycimy tüzek ycimy az ycimy éjszakában ycimy ycimy Tüzek ycimy az ycimy éjszakában ycimy ykodvegy és az »Égő város« ycimy égő város ycimy Égő város ycimy égő ycimy város ycimy ycimy Égő ycimy város ycimy ykodvegy c. irredenta drámáival keltett feltűnést. (Uj Színház.) yintezmenyy uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy A magyar drámaírók névsora ezzel még távolról sincs kimerítve, de körülbelül az itt felsorolt nevek jelzik drámairodalmunk fejlődési fokait. A magyar dráma az ő vállaikon jutott el oda, ahol most van. Az ő vállaikon és — a magyar színpadon. Mert színházi kultúránk fejlettségének is van ám egy kis része abban, hogy a magyar drámát ma már a külföld is értékeli. (Pataki József.} yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szin_III.0187.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Magyar dráma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0187.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0187.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28571.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Magyar dráma

Szócikk: Magyar dráma Színpad nélkül nincs dráma s ha van, az természetszerűleg csak élettelen könyvdráma lehet. Ez a sarkigazság beigazolódott a magyar színészet keletkezésénél ás. Amikor végre lett színészetünk, kitűnt, hogy nincs műsorunk s az addig megírt eredeti magyar drámák közül egyedül Bessenyey György »Philosophus«-a volt valamennyire színpadképes. Szükségszerűleg fordításokból s átmagyarosításokból került hát ki első színészeink játékrendje. S akiket Kelemen Lászlóék kezdetleges színpada elvétve egy-egy eredeti dráma megírására késztetett is, nem voltak (s nem is lehettek) erős tehetségek. A színpadon nem teremhet máról-holnapra sem nagy színész, sem nagy író, mert úgy ez, mint az csak együtt fejlődhetik és haladhat. Az első igazi nagy drámaírót — a halhatatlan Katona Józsefet (L. o.) — Kelemenék fellépésétől számítva — csak húsz év múlva szólaltatta meg a magyar színészet; a másodikat pedig — a magyar vígjátékot megteremtő Kisfaludy Károlyt (L. o.) — még később. Színpad nélkül egyikük sem lett volna drámaíró, viszont a színpad velük s az ő műveikben fejlődött tovább. A drámának s a színpadnak eme szoros kapcsolatát s egymásra való utaltságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor a játékszín Pesten, az irodalom központjában, szünetelni volt kénytelen s csak mint átfutó vándor tévedt be oda, szünetelt a drámaírás is. Wesselényi színjátszóinak s a fehérvári színtársulatnak távozta után csak a budai játékszín (1833—37.) s még inkább a Nemzeti Színház termel aztán újabb drámaírókat, kik közül a színpadi hatás szempontjából leginkább Szigligeti Ede magasodik ki. (L. o.) Szigligeti a dráma összes válfajait kultiválta a tragédiától le a bohózatig. Legszerencsésebb a középfajú drámában és a vígjátékban. Ő teremtette meg a magyar népszínművet. (L. o.) Bámulatos termékenység s nagy színpadismeret jellemzi. Ezért van, hogy egyes darabjai (Csikós, Cigány, Liliomfi, Fenn az ernyő, Il-ik Rákóczi Ferenc fogsága stb.) ma is színpadképesek. Őt nem ragadta túlzásokra a romantika. A francia romantikus iskolának Szigligeti mellett kétségkívül Czakó Zsigmond (l. o.) a legtehetségesebb, de egyúttal legszertelenebb magyar mívelője. Művei (Kalmár és tengerész, Végrendelet stb.) a maguk korában nagy hatást keltettek, ma azonban éppen szertelenségeik miatt nem állanák meg a színpadon helyüket. Vörösmarty szintén a romantikus iskola híve is, drámáiban (Áldozat, Marót bán stb.) inkább csak nyelvi szépségekkel hatott, de »Csongor és Tündé«-je örökbecsű — nemcsak az irodalomban, hanem a színpadon is. Kiváló érzéke őt is megóvta a szertelen túlzásoktól. Gróf Teleki László egyetlen »Kegyenc«- ével foglal helyet drámaíróink sorában. Sok tekintetben érdekes, de nem szerencsés alkotás. A színpadon nem tudott gyökeret verni soha. Hugó Károly szintén a túlzó romantikusok közé tartozik, bár »Bankár és báró«-ja sokáig műsoron maradt. Gaal József, Nagy Ignác a vígjátéköo mívelték. Gaal különösen a ma is hatásos »Peleskei nótárius«-sal, Nagy Ignác a »Tisztújítás«- sal tünt ki.Az 1848—49-iki szabadságharcot követő korszak sok tekintetben visszavetette drámairodalmunk fejlődését. Az osztrák önkényuralom elnyomta a nemzeti drámát s így inkább a vígjátéknak akadtak mívelői. Szigligeti mellett különösen Kövér Lajos, Degré Alajos és Kovács Pál alkottak figyelemre méltót e nemben. Míg Vahot Imre, Szigeti József inkább a népszínműirodalmat gazdagították. A nemzeti dráma csak: a hatvanas években jutott egy kis levegőhöz s annak különösen Obernyik Károly, Jókai Mór, Tóth Kálmán, Dobsa Lajos és Hegedűs Lajos voltak hivatottabb mívelői. Azonban — talán az egy Obernyik »Brankovics György«-ét kivéve — e kor drámái minden szépségük és hatásuk mellett is jobbára szónokias drámák. Ezt a kor viszonyai hozták magukkal. (A politikailag elnyomott nemzetek színpada szükségszerűleg szószékké válik.) És — csodálatos — a hazafias drámáknak eme hőskorában születik meg az egész emberiség tragédiáját átfogó hatalmas drámai költemény: »Az ember tragédiája«, (L. o.), mely szerzőjét — a kiváló Madách Imrét — egyszerre legnagyobb költőink sorába emeli s később — különösen a színpadírói — mondhatni az egész művelt világgal megismerteti. Az 1867-iki kiegyezés után — a változott politikai viszonyok következtében — a szónokias drámák lassankint leszorultak a színpadról s a társadalmi dráma kultusza következett. E téren Toldy István színművei az első fecskék, de nem ő, hanem a későbbi Csiky Gergely a magyar társadalmi dráma megteremtője (Proletárok, Cifra nyomorúság stb.). Közben Rákosi Jenő és Dóczy Lajos a klasszikus vígjátékot mívelték, Váradi Antal pedig külörösen »Iskarioth«-jával gazdagította a klasszikus drámairodalmat. Berczik Árpád a könnyed vígjátékot kultiválja. A 80-as években egész új gárda keletkezik. Kitűnik közülök Herczeg Ferenc a »Dolovai nábob leányá«-val. A színészírók közül kiválóbbat nyújtanak: Szigeti József (Rang és mód), Somló Sándor (Fra Girolamo) és Gabányi Árpád (különösen bohózataiban). Karczag Vilmos »Lemondás«-a, Murai Károly »Virágfakadás«.-a, »Huszárszerelem«-je erős figyelmet keltettek. Közben új színházak emelkedtek, amelyek szintén neveltek maguknak írói gárdát. A Vígszínház színpadán tünt fel Molnár Ferenc (Ördög, Testőr stb.), Lengyel Menyhért (Tájfun), Bródy Sándor (Tanítónő, a Dada stb.), Fényes Samu (Kurucz Feja Dávid). Herczeg Ferenc is itt kezdte meg történeti drámái sorozatát az »Ocskay brigadéros«-sal, hogy aztán a »Bizánc«-cal, az »Árva László király«- lyal és a »Híd«-dal a Nemzeti Színházban fejlessze azt tovább. A Magyar Színházban Bíró Lajos a »Sárga Liliom«-mal, Földes Imre a »Császár katonái«-val arat sikert. A Belvárosi Színház írói gárdája közül pedig Heltai Jenő (Naftalin), Szenes Béla (Buta ember, Gazdag lány) és Zágon István (Darázsfészek c. átdolgozása) említendők. A Nemzeti Színházban egy erős egyéniség tűnik fel: Gárdonyi Géza. »Falusi történet«-eket ír rendkívül éles szemmel és józan magyar költészettel. (A bor, Annuska.) Ezt erősebb realizmussal folytatja Móricz Zsigmond (Sári bíró), míg Bibó Lajos a »Juss«-al földszagú parasztdrámát alkotott. A szimbolikus magyar dráma terén tett kísérleteket P. Ábrahám Ernő, aki különösen az »Isten várá«-val és a »Révészek«-kel, Harsányi Kálmán pedig »Ellák«-jával írta be nevét a magyar történeti dráma kiválóságai közé. Kisbán Miklós (gróf Bánffy Miklós) a »Naplegendá«-val s különösen a »Nagyúr«-ral, Hevesi Sándor pedig kiválóképpen a »Császár és komédiás«-sal és az »Elzevir«-rel keltett nagyobb feltűnést. Szomory Dezsőnek különösen »Nagyasszony«-a, »Mária Antoniá«-ja és »II-ik József császár«-ja aratott nagyobb sikert. Csathó Kálmán, a Biedermeyer és az úri középosztály szerencsés vígjátékírója. Harsányi Zsolt mint ügyes és jószemű átdolgozó tünt fel a »Vén gazember« és a »Noszty fiú« színpadra vitelében. Hegedűs Lóránt (Kossuth), Hegedűs Sándor (Bakony) stb. szintén figyelemre méltó tehetségek. Legújabban pedig Zilahy Lajos tünt fel költői elgondolású és mégis reális szemmel megírt darabjaival (Süt a nap, Fehér szarvas, Szibéria, Tábornok, Zenebohócok stb.), míg Földes Imre a »Tüzek az éjszakában« és az »Égő város« c. irredenta drámáival keltett feltűnést. (Uj Színház.) A magyar drámaírók névsora ezzel még távolról sincs kimerítve, de körülbelül az itt felsorolt nevek jelzik drámairodalmunk fejlődési fokait. A magyar dráma az ő vállaikon jutott el oda, ahol most van. Az ő vállaikon és — a magyar színpadon. Mert színházi kultúránk fejlettségének is van ám egy kis része abban, hogy a magyar drámát ma már a külföld is értékeli. (Pataki József.} szin_III.0187.pdf III