Címszó: Mefisztofelesz - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0267.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0267.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28966.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mefisztofelesz
Szócikk: Mefisztofelesz Az ördög neve a »Faust«-
(cím) (információ)
ban. A szó eredete nagyon érdekes, mert egyik
példája a nyelvfejlődés játékos pajkosságának. Megist-Ophiel a görög (nyelv) (információ)
Ophis, kígyó szóból keletkezett és alapjában
kígyóbűvölőt jelentett. Az ókorban ez a Megist-Ophiel lassanként a bűvészek védője
lett, a középkorban pedig a pokol egyik főfejedelme. Egy középkori német (nemzetiség)
(információ)
könyvben, a »Fausts Höllezwang« (cím) c. varázsnótában
az ördög neve, azután Megistophiel helyett sajtóhibából Mephistophiel-nek fordul
elő és az elterjedt népkönyv révén lett azután az ördög Mephistoteles, úgy hogy
azután Goethe (személy) (információ)
a »Faust« (cím) (információ)
megalkotásakor már szintén Mefisztofelesznek
nevezi az ördögöt. Operai feldolgozásban Boito Arrigo (személy) (információ)
zenéjével és szövegével 1882. (időpont) ápr.
25-én mutatták be a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
ezzel a szereposztással: Mefistofeles: (szerep) Ney
Dávid; (személy)
(információ)
Faust: (szerep) (információ)
Perotti Gyula; (személy) (információ)
Margit: (szerep) Bartolucci
Viktória; (személy)
(információ)
Márta: (szerep) Saxlehner
Emma; (személy)
(információ)
Heléna: (szerep) Beermann
Stefánia; (személy)
(információ)
Pantalis: (szerep) Spányi
Irma; (személy)
(információ)
Nercus: (szerep) Kiss
Dezső. (személy)
(információ)
A M. Kir. Operaház (intézmény)
is sietett átvenni műsorába, 1885. (időpont) jún.
7-én. szin_III.0267.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mefisztofelesz címszóvég 28966 Szócikk:
Mefisztofelesz Az ördög neve a »Faust«- ycimy faust ycimy Faust ycimy faust
ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy ban. A szó eredete nagyon érdekes, mert egyik példája
a nyelvfejlődés játékos pajkosságának. Megist-Ophiel a görög ynyelvy görög
ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy Ophis, kígyó
szóból keletkezett és alapjában kígyóbűvölőt jelentett. Az ókorban ez a Megist-Ophiel
lassanként a bűvészek védője lett, a középkorban pedig a pokol egyik főfejedelme.
Egy középkori német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy könyvben, a »Fausts Höllezwang«
ycimy fausts höllezwang ycimy Fausts Höllezwang ycimy fausts ycimy höllezwang
ycimy ycimy Fausts ycimy Höllezwang ycimy ykodvegy c. varázsnótában az ördög neve,
azután Megistophiel helyett sajtóhibából Mephistophiel-nek fordul elő és az elterjedt
népkönyv révén lett azután az ördög Mephistoteles, úgy hogy azután Goethe yszemelynevy
goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe
yszemelynevy ykodvegy a »Faust« ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy
Faust ycimy ykodvegy megalkotásakor már szintén Mefisztofelesznek nevezi az ördögöt.
Operai feldolgozásban Boito Arrigo yszemelynevy boito arrigo yszemelynevy Boito
Arrigo yszemelynevy boito yszemelynevy arrigo yszemelynevy yszemelynevy Boito
yszemelynevy Arrigo yszemelynevy ykodvegy zenéjével és szövegével 1882. ápr. 25-én
mutatták be a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy ezzel a szereposztással: Mefistofeles: yszerepy
mefistofeles yszerepy Mefistofeles yszerepy mefistofeles yszerepy yszerepy
Mefistofeles yszerepy ykodvegy Ney Dávid; yszemelynevy ney dávid yszemelynevy
Ney Dávid yszemelynevy ney yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Ney
yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy Faust: yszerepy faust yszerepy Faust
yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy Perotti Gyula; yszemelynevy
perotti gyula yszemelynevy Perotti Gyula yszemelynevy perotti yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Perotti yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy Margit: yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy
yszerepy Margit yszerepy ykodvegy Bartolucci Viktória; yszemelynevy bartolucci viktória
yszemelynevy Bartolucci Viktória yszemelynevy bartolucci yszemelynevy viktória
yszemelynevy yszemelynevy Bartolucci yszemelynevy Viktória yszemelynevy
ykodvegy Márta: yszerepy márta yszerepy Márta yszerepy márta yszerepy yszerepy
Márta yszerepy ykodvegy Saxlehner Emma; yszemelynevy saxlehner emma
yszemelynevy Saxlehner Emma yszemelynevy saxlehner yszemelynevy emma
yszemelynevy yszemelynevy Saxlehner yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Heléna:
yszerepy heléna yszerepy Heléna yszerepy heléna yszerepy yszerepy Heléna
yszerepy ykodvegy Beermann Stefánia; yszemelynevy beermann stefánia yszemelynevy
Beermann Stefánia yszemelynevy beermann yszemelynevy stefánia yszemelynevy
yszemelynevy Beermann yszemelynevy Stefánia yszemelynevy ykodvegy Pantalis: yszerepy
pantalis yszerepy Pantalis yszerepy pantalis yszerepy yszerepy Pantalis yszerepy
ykodvegy Spányi Irma; yszemelynevy spányi irma yszemelynevy Spányi Irma
yszemelynevy spányi yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Spányi
yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy Nercus: yszerepy nercus yszerepy Nercus
yszerepy nercus yszerepy yszerepy Nercus yszerepy ykodvegy Kiss Dezső. yszemelynevy
kiss dezső yszemelynevy Kiss Dezső yszemelynevy kiss yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy A M. Kir.
Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m.
yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy
Kir. yintezmenyy ykodvegy is sietett átvenni műsorába, 1885. jún. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 7-én. szin_III.0267.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mefisztofelesz - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0267.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0267.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28966.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mefisztofelesz
Szócikk: Mefisztofelesz Az ördög neve a »Faust«-
ban. A szó eredete nagyon érdekes, mert egyik példája a nyelvfejlődés játékos pajkosságának.
Megist-Ophiel a görög Ophis, kígyó szóból keletkezett és alapjában kígyóbűvölőt
jelentett. Az ókorban ez a Megist-Ophiel lassanként a bűvészek védője lett, a középkorban
pedig a pokol egyik főfejedelme. Egy középkori német könyvben, a »Fausts Höllezwang«
c. varázsnótában az ördög neve, azután Megistophiel helyett sajtóhibából Mephistophiel-nek
fordul elő és az elterjedt népkönyv révén lett azután az ördög Mephistoteles, úgy
hogy azután Goethe a »Faust« megalkotásakor már szintén Mefisztofelesznek nevezi
az ördögöt. Operai feldolgozásban Boito Arrigo zenéjével és szövegével 1882. ápr.
25-én mutatták be a Nemzeti Színházban, ezzel a szereposztással: Mefistofeles: Ney
Dávid; Faust: Perotti Gyula; Margit: Bartolucci Viktória; Márta: Saxlehner Emma;
Heléna: Beermann Stefánia; Pantalis: Spányi Irma; Nercus: Kiss Dezső. A M. Kir.
Operaház is sietett átvenni műsorába, 1885. jún. 7-én. szin_III.0267.pdf III
