Címszó: Mefisztofelesz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0267.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0267.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28966.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mefisztofelesz

Szócikk: Mefisztofelesz Az ördög neve a »Faust«- (cím) (információ)  ban. A szó eredete nagyon érdekes, mert egyik példája a nyelvfejlődés játékos pajkosságának. Megist-Ophiel a görög (nyelv) (információ)  Ophis, kígyó szóból keletkezett és alapjában kígyóbűvölőt jelentett. Az ókorban ez a Megist-Ophiel lassanként a bűvészek védője lett, a középkorban pedig a pokol egyik főfejedelme. Egy középkori német (nemzetiség) (információ)  könyvben, a »Fausts Höllezwang« (cím) c. varázsnótában az ördög neve, azután Megistophiel helyett sajtóhibából Mephistophiel-nek fordul elő és az elterjedt népkönyv révén lett azután az ördög Mephistoteles, úgy hogy azután Goethe (személy) (információ)  a »Faust« (cím) (információ)  megalkotásakor már szintén Mefisztofelesznek nevezi az ördögöt. Operai feldolgozásban Boito Arrigo (személy) (információ)  zenéjével és szövegével 1882. (időpont) ápr. 25-én mutatták be a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  ezzel a szereposztással: Mefistofeles: (szerep) Ney Dávid; (személy) (információ)  Faust: (szerep) (információ)  Perotti Gyula; (személy) (információ)  Margit: (szerep) Bartolucci Viktória; (személy) (információ)  Márta: (szerep) Saxlehner Emma; (személy) (információ)  Heléna: (szerep) Beermann Stefánia; (személy) (információ)  Pantalis: (szerep) Spányi Irma; (személy) (információ)  Nercus: (szerep) Kiss Dezső. (személy) (információ)  A M. Kir. Operaház (intézmény) is sietett átvenni műsorába, 1885. (időpont) jún. 7-én. szin_III.0267.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mefisztofelesz címszóvég 28966 Szócikk: Mefisztofelesz Az ördög neve a »Faust«- ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy ban. A szó eredete nagyon érdekes, mert egyik példája a nyelvfejlődés játékos pajkosságának. Megist-Ophiel a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy Ophis, kígyó szóból keletkezett és alapjában kígyóbűvölőt jelentett. Az ókorban ez a Megist-Ophiel lassanként a bűvészek védője lett, a középkorban pedig a pokol egyik főfejedelme. Egy középkori német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy könyvben, a »Fausts Höllezwang« ycimy fausts höllezwang ycimy Fausts Höllezwang ycimy fausts ycimy höllezwang ycimy ycimy Fausts ycimy Höllezwang ycimy ykodvegy c. varázsnótában az ördög neve, azután Megistophiel helyett sajtóhibából Mephistophiel-nek fordul elő és az elterjedt népkönyv révén lett azután az ördög Mephistoteles, úgy hogy azután Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy a »Faust« ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy megalkotásakor már szintén Mefisztofelesznek nevezi az ördögöt. Operai feldolgozásban Boito Arrigo yszemelynevy boito arrigo yszemelynevy Boito Arrigo yszemelynevy boito yszemelynevy arrigo yszemelynevy yszemelynevy Boito yszemelynevy Arrigo yszemelynevy ykodvegy zenéjével és szövegével 1882. ápr. 25-én mutatták be a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ezzel a szereposztással: Mefistofeles: yszerepy mefistofeles yszerepy Mefistofeles yszerepy mefistofeles yszerepy yszerepy Mefistofeles yszerepy ykodvegy Ney Dávid; yszemelynevy ney dávid yszemelynevy Ney Dávid yszemelynevy ney yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Ney yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy Faust: yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy Perotti Gyula; yszemelynevy perotti gyula yszemelynevy Perotti Gyula yszemelynevy perotti yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Perotti yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Margit: yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy Bartolucci Viktória; yszemelynevy bartolucci viktória yszemelynevy Bartolucci Viktória yszemelynevy bartolucci yszemelynevy viktória yszemelynevy yszemelynevy Bartolucci yszemelynevy Viktória yszemelynevy ykodvegy Márta: yszerepy márta yszerepy Márta yszerepy márta yszerepy yszerepy Márta yszerepy ykodvegy Saxlehner Emma; yszemelynevy saxlehner emma yszemelynevy Saxlehner Emma yszemelynevy saxlehner yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Saxlehner yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Heléna: yszerepy heléna yszerepy Heléna yszerepy heléna yszerepy yszerepy Heléna yszerepy ykodvegy Beermann Stefánia; yszemelynevy beermann stefánia yszemelynevy Beermann Stefánia yszemelynevy beermann yszemelynevy stefánia yszemelynevy yszemelynevy Beermann yszemelynevy Stefánia yszemelynevy ykodvegy Pantalis: yszerepy pantalis yszerepy Pantalis yszerepy pantalis yszerepy yszerepy Pantalis yszerepy ykodvegy Spányi Irma; yszemelynevy spányi irma yszemelynevy Spányi Irma yszemelynevy spányi yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Spányi yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy Nercus: yszerepy nercus yszerepy Nercus yszerepy nercus yszerepy yszerepy Nercus yszerepy ykodvegy Kiss Dezső. yszemelynevy kiss dezső yszemelynevy Kiss Dezső yszemelynevy kiss yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy is sietett átvenni műsorába, 1885. jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 7-én. szin_III.0267.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mefisztofelesz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0267.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0267.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28966.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mefisztofelesz

Szócikk: Mefisztofelesz Az ördög neve a »Faust«- ban. A szó eredete nagyon érdekes, mert egyik példája a nyelvfejlődés játékos pajkosságának. Megist-Ophiel a görög Ophis, kígyó szóból keletkezett és alapjában kígyóbűvölőt jelentett. Az ókorban ez a Megist-Ophiel lassanként a bűvészek védője lett, a középkorban pedig a pokol egyik főfejedelme. Egy középkori német könyvben, a »Fausts Höllezwang« c. varázsnótában az ördög neve, azután Megistophiel helyett sajtóhibából Mephistophiel-nek fordul elő és az elterjedt népkönyv révén lett azután az ördög Mephistoteles, úgy hogy azután Goethe a »Faust« megalkotásakor már szintén Mefisztofelesznek nevezi az ördögöt. Operai feldolgozásban Boito Arrigo zenéjével és szövegével 1882. ápr. 25-én mutatták be a Nemzeti Színházban, ezzel a szereposztással: Mefistofeles: Ney Dávid; Faust: Perotti Gyula; Margit: Bartolucci Viktória; Márta: Saxlehner Emma; Heléna: Beermann Stefánia; Pantalis: Spányi Irma; Nercus: Kiss Dezső. A M. Kir. Operaház is sietett átvenni műsorába, 1885. jún. 7-én. szin_III.0267.pdf III