Címszó: Misztérium-dráma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0312.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0312.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29224.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Misztérium-dráma
Szócikk: Misztérium-dráma a középköri színjátéknak
egyik formája és egyik ősforrása a modern drámának, mely eredetét a templomban veszi.
Kezdetben témái kizárólag a szentek élete, Krisztus születése és kínszenvedése,
feltámadása voltak és ezeket az előadásokat eleinte csak a templomokban rendezték,
ahol a papok és minisztránsok adták elő a közönség épülésére e szent témájú játékot.
Idővel azonban részben a közönség nagy érdeklődése, részben az egyházi játékokba
belekevert motívumok világiassága kiszorították ezeket az ünnepi drámákat a templomból
és aztán az uccán, rendesen a templomok előtt levő szabad téren játszották el, főleg
húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor. A misztérium-drámának első darabjait Nyugaton
az egyházi szertartások keretein belül már a VIII. és IX. században megtaláljuk.
Amíg a játszó személyek csak papok voltak, addig a misztérium-drámák szövege csak
latin (nyelv)
volt és csak később írták ezeket a színjátékokat a nép nyelvén, hogy mindenki megértse
és élvezhesse őket. A misztérium-dráma eredete magában az egyházi szertartásban
van és nyilván úgy keletkezett, hogy például a virágvasárnapi és nagypénteki evangéliumban
a Krisztus kínszenvedésének leírásában az előforduló főbb személyek dikcióit külön-külön
előadók olvasták, illetőleg énekelték, míg az evangélista szerepét az előadó pap
töltötte be. Ebből a magból virágzott ki a misztérium-dráma, amelynek még az említett
VIII. és IX. századbeli első nyomoknál is előbbi kísérletét megtaláljuk Keleten
a IV. században egy Nazianci Gergelynek (személy) tulajdonított
»Szenvedő Krisztus« (cím) című játékban.
A misztérium-dráma virágkora a XIII. és XIV. század, amikor már ezek a színjátékok
az ünnepnapokon állandóbb jelleget öltenek és a XV. századtól kezdve például Franciországnak
(ország)
külön szervezet és állandó testület, Confrerie de la Passion (intézmény)
adja elő őket. A misztérium-dráma fejlődésével természetesen a hozzá szükséges játszóhely
és apparátus is egyre bővült és így alakult ki a középkori misztérium-drámák hármas
tagolású színpada, tulajdonképpen három különböző nagyságú emelvény, amely rendesen
a mennyország, a föld és a pokol három játszóterének ad helyet. A misztérium-dráma
stílusát néhány modern drámaköltő elevenítette föl, így például a németeknél (nemzetiség)
(információ)
Hugó von Hoffmannsthal, (személy) (információ)
akinek »Jedermann« (cím) című misztériumiát
nálunk is játszották vendégszereplő német (nemzetiség)
(információ)
társulatok, egy másik hasonlóan szimbolikus
műve, a »Das grosse Welttheater« (cím) pedig 1922-ben
(időpont)
került színre a salzburgi (ország) székesegyházban.
A franciák (nemzetiség)
(információ)
közül Paul Claudel (személy) írt
misztérium-drámákat, amelyek azonban természetesen témában eltolódtak ezektől az
egyházi tárgyú középkori drámáktól s főleg az ember sorsának szimbolikájával töltik
meg a régi eredetű keretet. Nálunk az első kísérlet, amely színpadi megoldást is
talált, Ábrahám Ernő (személy) (információ)
(L. o.) »Az Isten vára« (cím) című misztériuma.
szin_III.0312.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Misztérium-dráma címszóvég 29224 Szócikk:
Misztérium-dráma a középköri színjátéknak egyik formája és egyik ősforrása a modern
drámának, mely eredetét a templomban veszi. Kezdetben témái kizárólag a szentek
élete, Krisztus születése és kínszenvedése, feltámadása voltak és ezeket az előadásokat
eleinte csak a templomokban rendezték, ahol a papok és minisztránsok adták elő a
közönség épülésére e szent témájú játékot. Idővel azonban részben a közönség nagy
érdeklődése, részben az egyházi játékokba belekevert motívumok világiassága kiszorították
ezeket az ünnepi drámákat a templomból és aztán az uccán, rendesen a templomok előtt
levő szabad téren játszották el, főleg húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor. A misztérium-drámának
első darabjait Nyugaton az egyházi szertartások keretein belül már a VIII. és IX.
században megtaláljuk. Amíg a játszó személyek csak papok voltak, addig a misztérium-drámák
szövege csak latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy
latin ynyelvy ykodvegy volt és csak később írták ezeket a színjátékokat a nép nyelvén,
hogy mindenki megértse és élvezhesse őket. A misztérium-dráma eredete magában az
egyházi szertartásban van és nyilván úgy keletkezett, hogy például a virágvasárnapi
és nagypénteki evangéliumban a Krisztus kínszenvedésének leírásában az előforduló
főbb személyek dikcióit külön-külön előadók olvasták, illetőleg énekelték, míg az
evangélista szerepét az előadó pap töltötte be. Ebből a magból virágzott ki a misztérium-dráma,
amelynek még az említett VIII. és IX. századbeli első nyomoknál is előbbi kísérletét
megtaláljuk Keleten a IV. században egy Nazianci Gergelynek yszemelynevy
nazianci gergely yszemelynevy Nazianci Gergely yszemelynevy nazianci
yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Nazianci yszemelynevy Gergely
yszemelynevy ykodvegy tulajdonított »Szenvedő Krisztus« ycimy szenvedő krisztus
ycimy Szenvedő Krisztus ycimy szenvedő ycimy krisztus ycimy ycimy Szenvedő
ycimy Krisztus ycimy ykodvegy című játékban. A misztérium-dráma virágkora a XIII.
és XIV. század, amikor már ezek a színjátékok az ünnepnapokon állandóbb jelleget
öltenek és a XV. századtól kezdve például Franciországnak ytelepulesy
franciország ytelepulesy Franciország yorszagy Franciaország ykodvegy külön szervezet
és állandó testület, Confrerie de la Passion yintezmenyy confrerie de la
passion yintezmenyy Confreri yintezmenyy confrerie yintezmenyy de yintezmenyy
la yintezmenyy passion yintezmenyy yintezmenyy Confreri yintezmenyy ykodvegy adja
elő őket. A misztérium-dráma fejlődésével természetesen a hozzá szükséges játszóhely
és apparátus is egyre bővült és így alakult ki a középkori misztérium-drámák hármas
tagolású színpada, tulajdonképpen három különböző nagyságú emelvény, amely rendesen
a mennyország, a föld és a pokol három játszóterének ad helyet. A misztérium-dráma
stílusát néhány modern drámaköltő elevenítette föl, így például a németeknél ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy Hugó von Hoffmannsthal, yszemelynevy hugó von
hoffmannsthal yszemelynevy Hugó von Hoffmannsthal yszemelynevy hugó
yszemelynevy von yszemelynevy hoffmannsthal yszemelynevy yszemelynevy Hugó
yszemelynevy von yszemelynevy Hoffm akinek »Jedermann« ycimy jedermann ycimy
Jedermann ycimy jedermann ycimy ycimy Jedermann ycimy ykodvegy című misztériumiát
nálunk is játszották vendégszereplő német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társulatok,
egy másik hasonlóan szimbolikus műve, a »Das grosse Welttheater« ycimy das
grosse welttheater ycimy Das grosse Welttheater ycimy das ycimy grosse ycimy
welttheater ycimy ycimy Das ycimy grosse ycimy Welttheater ycimy ykodvegy pedig
1922-ben került xtalanevtizedx 1935 színre a salzburgi ytelepulesy salzburg
ytelepulesy salzburg yorszagy Ausztria ykodvegy székesegyházban. A franciák ynemzetisegy
francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
franciá ynemzetisegy ykodvegy közül Paul Claudel yszemelynevy paul claudel
yszemelynevy Paul Claudel yszemelynevy paul yszemelynevy claudel yszemelynevy
yszemelynevy Paul yszemelynevy Claudel yszemelynevy ykodvegy írt misztérium-drámákat,
amelyek azonban természetesen témában eltolódtak ezektől az egyházi tárgyú középkori
drámáktól s főleg az ember sorsának szimbolikájával töltik meg a régi eredetű keretet.
Nálunk az első kísérlet, amely színpadi megoldást is talált, Ábrahám Ernő yszemelynevy
ábrahám ernő yszemelynevy Ábrahám Ernő yszemelynevy ábrahám yszemelynevy ernő
yszemelynevy yszemelynevy Ábrahám yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
»Az Isten vára« ycimy az isten vára ycimy Az Isten vára ycimy az ycimy isten
ycimy vára ycimy ycimy Az ycimy Isten ycimy vára ycimy ykodvegy című misztériuma.
szin_III.0312.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Misztérium-dráma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0312.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0312.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29224.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Misztérium-dráma
Szócikk: Misztérium-dráma a középköri színjátéknak
egyik formája és egyik ősforrása a modern drámának, mely eredetét a templomban veszi.
Kezdetben témái kizárólag a szentek élete, Krisztus születése és kínszenvedése,
feltámadása voltak és ezeket az előadásokat eleinte csak a templomokban rendezték,
ahol a papok és minisztránsok adták elő a közönség épülésére e szent témájú játékot.
Idővel azonban részben a közönség nagy érdeklődése, részben az egyházi játékokba
belekevert motívumok világiassága kiszorították ezeket az ünnepi drámákat a templomból
és aztán az uccán, rendesen a templomok előtt levő szabad téren játszották el, főleg
húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor. A misztérium-drámának első darabjait Nyugaton
az egyházi szertartások keretein belül már a VIII. és IX. században megtaláljuk.
Amíg a játszó személyek csak papok voltak, addig a misztérium-drámák szövege csak
latin volt és csak később írták ezeket a színjátékokat a nép nyelvén, hogy mindenki
megértse és élvezhesse őket. A misztérium-dráma eredete magában az egyházi szertartásban
van és nyilván úgy keletkezett, hogy például a virágvasárnapi és nagypénteki evangéliumban
a Krisztus kínszenvedésének leírásában az előforduló főbb személyek dikcióit külön-külön
előadók olvasták, illetőleg énekelték, míg az evangélista szerepét az előadó pap
töltötte be. Ebből a magból virágzott ki a misztérium-dráma, amelynek még az említett
VIII. és IX. századbeli első nyomoknál is előbbi kísérletét megtaláljuk Keleten
a IV. században egy Nazianci Gergelynek tulajdonított »Szenvedő Krisztus« című játékban.
A misztérium-dráma virágkora a XIII. és XIV. század, amikor már ezek a színjátékok
az ünnepnapokon állandóbb jelleget öltenek és a XV. századtól kezdve például Franciországnak
külön szervezet és állandó testület, Confrerie de la Passion adja elő őket. A misztérium-dráma
fejlődésével természetesen a hozzá szükséges játszóhely és apparátus is egyre bővült
és így alakult ki a középkori misztérium-drámák hármas tagolású színpada, tulajdonképpen
három különböző nagyságú emelvény, amely rendesen a mennyország, a föld és a pokol
három játszóterének ad helyet. A misztérium-dráma stílusát néhány modern drámaköltő
elevenítette föl, így például a németeknél Hugó von Hoffmannsthal, akinek »Jedermann«
című misztériumiát nálunk is játszották vendégszereplő német társulatok, egy másik
hasonlóan szimbolikus műve, a »Das grosse Welttheater« pedig 1922-ben került színre
a salzburgi székesegyházban. A franciák közül Paul Claudel írt misztérium-drámákat,
amelyek azonban természetesen témában eltolódtak ezektől az egyházi tárgyú középkori
drámáktól s főleg az ember sorsának szimbolikájával töltik meg a régi eredetű keretet.
Nálunk az első kísérlet, amely színpadi megoldást is talált, Ábrahám Ernő (L. o.)
»Az Isten vára« című misztériuma. szin_III.0312.pdf III