Címszó: Misztérium-dráma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0312.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0312.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29224.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Misztérium-dráma

Szócikk: Misztérium-dráma a középköri színjátéknak egyik formája és egyik ősforrása a modern drámának, mely eredetét a templomban veszi. Kezdetben témái kizárólag a szentek élete, Krisztus születése és kínszenvedése, feltámadása voltak és ezeket az előadásokat eleinte csak a templomokban rendezték, ahol a papok és minisztránsok adták elő a közönség épülésére e szent témájú játékot. Idővel azonban részben a közönség nagy érdeklődése, részben az egyházi játékokba belekevert motívumok világiassága kiszorították ezeket az ünnepi drámákat a templomból és aztán az uccán, rendesen a templomok előtt levő szabad téren játszották el, főleg húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor. A misztérium-drámának első darabjait Nyugaton az egyházi szertartások keretein belül már a VIII. és IX. században megtaláljuk. Amíg a játszó személyek csak papok voltak, addig a misztérium-drámák szövege csak latin (nyelv) volt és csak később írták ezeket a színjátékokat a nép nyelvén, hogy mindenki megértse és élvezhesse őket. A misztérium-dráma eredete magában az egyházi szertartásban van és nyilván úgy keletkezett, hogy például a virágvasárnapi és nagypénteki evangéliumban a Krisztus kínszenvedésének leírásában az előforduló főbb személyek dikcióit külön-külön előadók olvasták, illetőleg énekelték, míg az evangélista szerepét az előadó pap töltötte be. Ebből a magból virágzott ki a misztérium-dráma, amelynek még az említett VIII. és IX. századbeli első nyomoknál is előbbi kísérletét megtaláljuk Keleten a IV. században egy Nazianci Gergelynek (személy) tulajdonított »Szenvedő Krisztus« (cím) című játékban. A misztérium-dráma virágkora a XIII. és XIV. század, amikor már ezek a színjátékok az ünnepnapokon állandóbb jelleget öltenek és a XV. századtól kezdve például Franciországnak (ország) külön szervezet és állandó testület, Confrerie de la Passion (intézmény) adja elő őket. A misztérium-dráma fejlődésével természetesen a hozzá szükséges játszóhely és apparátus is egyre bővült és így alakult ki a középkori misztérium-drámák hármas tagolású színpada, tulajdonképpen három különböző nagyságú emelvény, amely rendesen a mennyország, a föld és a pokol három játszóterének ad helyet. A misztérium-dráma stílusát néhány modern drámaköltő elevenítette föl, így például a németeknél (nemzetiség) (információ)  Hugó von Hoffmannsthal, (személy) (információ)  akinek »Jedermann« (cím) című misztériumiát nálunk is játszották vendégszereplő német (nemzetiség) (információ)  társulatok, egy másik hasonlóan szimbolikus műve, a »Das grosse Welttheater« (cím) pedig 1922-ben (időpont) került színre a salzburgi (ország) székesegyházban. A franciák (nemzetiség) (információ)  közül Paul Claudel (személy) írt misztérium-drámákat, amelyek azonban természetesen témában eltolódtak ezektől az egyházi tárgyú középkori drámáktól s főleg az ember sorsának szimbolikájával töltik meg a régi eredetű keretet. Nálunk az első kísérlet, amely színpadi megoldást is talált, Ábrahám Ernő (személy) (információ)  (L. o.) »Az Isten vára« (cím) című misztériuma. szin_III.0312.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Misztérium-dráma címszóvég 29224 Szócikk: Misztérium-dráma a középköri színjátéknak egyik formája és egyik ősforrása a modern drámának, mely eredetét a templomban veszi. Kezdetben témái kizárólag a szentek élete, Krisztus születése és kínszenvedése, feltámadása voltak és ezeket az előadásokat eleinte csak a templomokban rendezték, ahol a papok és minisztránsok adták elő a közönség épülésére e szent témájú játékot. Idővel azonban részben a közönség nagy érdeklődése, részben az egyházi játékokba belekevert motívumok világiassága kiszorították ezeket az ünnepi drámákat a templomból és aztán az uccán, rendesen a templomok előtt levő szabad téren játszották el, főleg húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor. A misztérium-drámának első darabjait Nyugaton az egyházi szertartások keretein belül már a VIII. és IX. században megtaláljuk. Amíg a játszó személyek csak papok voltak, addig a misztérium-drámák szövege csak latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy volt és csak később írták ezeket a színjátékokat a nép nyelvén, hogy mindenki megértse és élvezhesse őket. A misztérium-dráma eredete magában az egyházi szertartásban van és nyilván úgy keletkezett, hogy például a virágvasárnapi és nagypénteki evangéliumban a Krisztus kínszenvedésének leírásában az előforduló főbb személyek dikcióit külön-külön előadók olvasták, illetőleg énekelték, míg az evangélista szerepét az előadó pap töltötte be. Ebből a magból virágzott ki a misztérium-dráma, amelynek még az említett VIII. és IX. századbeli első nyomoknál is előbbi kísérletét megtaláljuk Keleten a IV. században egy Nazianci Gergelynek yszemelynevy nazianci gergely yszemelynevy Nazianci Gergely yszemelynevy nazianci yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Nazianci yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy tulajdonított »Szenvedő Krisztus« ycimy szenvedő krisztus ycimy Szenvedő Krisztus ycimy szenvedő ycimy krisztus ycimy ycimy Szenvedő ycimy Krisztus ycimy ykodvegy című játékban. A misztérium-dráma virágkora a XIII. és XIV. század, amikor már ezek a színjátékok az ünnepnapokon állandóbb jelleget öltenek és a XV. századtól kezdve például Franciországnak ytelepulesy franciország ytelepulesy Franciország yorszagy Franciaország ykodvegy külön szervezet és állandó testület, Confrerie de la Passion yintezmenyy confrerie de la passion yintezmenyy Confreri yintezmenyy confrerie yintezmenyy de yintezmenyy la yintezmenyy passion yintezmenyy yintezmenyy Confreri yintezmenyy ykodvegy adja elő őket. A misztérium-dráma fejlődésével természetesen a hozzá szükséges játszóhely és apparátus is egyre bővült és így alakult ki a középkori misztérium-drámák hármas tagolású színpada, tulajdonképpen három különböző nagyságú emelvény, amely rendesen a mennyország, a föld és a pokol három játszóterének ad helyet. A misztérium-dráma stílusát néhány modern drámaköltő elevenítette föl, így például a németeknél ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Hugó von Hoffmannsthal, yszemelynevy hugó von hoffmannsthal yszemelynevy Hugó von Hoffmannsthal yszemelynevy hugó yszemelynevy von yszemelynevy hoffmannsthal yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy von yszemelynevy Hoffm akinek »Jedermann« ycimy jedermann ycimy Jedermann ycimy jedermann ycimy ycimy Jedermann ycimy ykodvegy című misztériumiát nálunk is játszották vendégszereplő német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társulatok, egy másik hasonlóan szimbolikus műve, a »Das grosse Welttheater« ycimy das grosse welttheater ycimy Das grosse Welttheater ycimy das ycimy grosse ycimy welttheater ycimy ycimy Das ycimy grosse ycimy Welttheater ycimy ykodvegy pedig 1922-ben került xtalanevtizedx 1935 színre a salzburgi ytelepulesy salzburg ytelepulesy salzburg yorszagy Ausztria ykodvegy székesegyházban. A franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy közül Paul Claudel yszemelynevy paul claudel yszemelynevy Paul Claudel yszemelynevy paul yszemelynevy claudel yszemelynevy yszemelynevy Paul yszemelynevy Claudel yszemelynevy ykodvegy írt misztérium-drámákat, amelyek azonban természetesen témában eltolódtak ezektől az egyházi tárgyú középkori drámáktól s főleg az ember sorsának szimbolikájával töltik meg a régi eredetű keretet. Nálunk az első kísérlet, amely színpadi megoldást is talált, Ábrahám Ernő yszemelynevy ábrahám ernő yszemelynevy Ábrahám Ernő yszemelynevy ábrahám yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Ábrahám yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy (L. o.) »Az Isten vára« ycimy az isten vára ycimy Az Isten vára ycimy az ycimy isten ycimy vára ycimy ycimy Az ycimy Isten ycimy vára ycimy ykodvegy című misztériuma. szin_III.0312.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Misztérium-dráma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0312.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0312.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29224.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Misztérium-dráma

Szócikk: Misztérium-dráma a középköri színjátéknak egyik formája és egyik ősforrása a modern drámának, mely eredetét a templomban veszi. Kezdetben témái kizárólag a szentek élete, Krisztus születése és kínszenvedése, feltámadása voltak és ezeket az előadásokat eleinte csak a templomokban rendezték, ahol a papok és minisztránsok adták elő a közönség épülésére e szent témájú játékot. Idővel azonban részben a közönség nagy érdeklődése, részben az egyházi játékokba belekevert motívumok világiassága kiszorították ezeket az ünnepi drámákat a templomból és aztán az uccán, rendesen a templomok előtt levő szabad téren játszották el, főleg húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor. A misztérium-drámának első darabjait Nyugaton az egyházi szertartások keretein belül már a VIII. és IX. században megtaláljuk. Amíg a játszó személyek csak papok voltak, addig a misztérium-drámák szövege csak latin volt és csak később írták ezeket a színjátékokat a nép nyelvén, hogy mindenki megértse és élvezhesse őket. A misztérium-dráma eredete magában az egyházi szertartásban van és nyilván úgy keletkezett, hogy például a virágvasárnapi és nagypénteki evangéliumban a Krisztus kínszenvedésének leírásában az előforduló főbb személyek dikcióit külön-külön előadók olvasták, illetőleg énekelték, míg az evangélista szerepét az előadó pap töltötte be. Ebből a magból virágzott ki a misztérium-dráma, amelynek még az említett VIII. és IX. századbeli első nyomoknál is előbbi kísérletét megtaláljuk Keleten a IV. században egy Nazianci Gergelynek tulajdonított »Szenvedő Krisztus« című játékban. A misztérium-dráma virágkora a XIII. és XIV. század, amikor már ezek a színjátékok az ünnepnapokon állandóbb jelleget öltenek és a XV. századtól kezdve például Franciországnak külön szervezet és állandó testület, Confrerie de la Passion adja elő őket. A misztérium-dráma fejlődésével természetesen a hozzá szükséges játszóhely és apparátus is egyre bővült és így alakult ki a középkori misztérium-drámák hármas tagolású színpada, tulajdonképpen három különböző nagyságú emelvény, amely rendesen a mennyország, a föld és a pokol három játszóterének ad helyet. A misztérium-dráma stílusát néhány modern drámaköltő elevenítette föl, így például a németeknél Hugó von Hoffmannsthal, akinek »Jedermann« című misztériumiát nálunk is játszották vendégszereplő német társulatok, egy másik hasonlóan szimbolikus műve, a »Das grosse Welttheater« pedig 1922-ben került színre a salzburgi székesegyházban. A franciák közül Paul Claudel írt misztérium-drámákat, amelyek azonban természetesen témában eltolódtak ezektől az egyházi tárgyú középkori drámáktól s főleg az ember sorsának szimbolikájával töltik meg a régi eredetű keretet. Nálunk az első kísérlet, amely színpadi megoldást is talált, Ábrahám Ernő (L. o.) »Az Isten vára« című misztériuma. szin_III.0312.pdf III