Címszó: M.Molnár Aranka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1902

SZULETESIEVTIZED 1905

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0317.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0317.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29254.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

M.Molnár Aranka

Szócikk: M.Molnár Aranka (Miklóssy Aladárné), (személy) (információ)  színésznő egyike a vidék legtehetségesebb és legsokoldalúbb színművésznőinek, ki pályája során sok pesti (Budapest) diadalt is aratott. Született 1902. (időpont) dec. 11-én, Egerben. (megye) Édesanyja Girnesi Flóra (személy) férj. Molnárné, (személy) régi színészcsalád gyermeke, férjhezmenetele óta azonban a színpadtól végkép visszavonulva, gyermekei nevelésének élt. Férje halála után legidősebb gyermekével, Arankával együtt leszerződött Balla Kálmán (személy) (információ)  soproni (megye) színtársulatához, 1917. (időpont) őszén. Eleinte karkötelezettséges segédszínésznőnek szerződött, de a szezon harmadik hónapjában már naivaszerepeket játszott, mint pl. Heidelbergi diákélet (cím) Katicája, (szerep) Nagymama (cím) (információ)  Mártája (szerep) stb. Sopronból (megye) Mariházy Miklós (személy) (információ)  kecskeméti (megye) társulatához szerződött naivának és szubrettnek. Két évi sikerdús kecskeméti (megye) működés után visszakerül Sopronba, (megye) Bodonyi (személy) (információ)  társulatához. Majd az 1923—24-es (időpont) idényre Asszonyi László (személy) (információ)  és Kürthy György (személy) (információ)  igazgatók a Pécsi Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtetik s Pécsett (megye) Molnár Aranka (személy) (információ)  rövidesen a színház üdvöskéje, a közönség rajongásig szeretett kedvence lett operettben, drámában, vígjátékban egyaránt. Különösen nagy sikere volt a »Tökmag« (cím) címszerepében, mely szerepet Pécsett (megye) 22-szer játszotta egy idény alatt, de nagy sikere volt a »Három gráciá«-ban, (cím) (információ)  »Süt a nap«­ban (cím) s sok más szerepbén is. Pécsi (megye) szerződése után férjhez megy Miklóssy Aladárhoz, (személy) (információ)  aki akkor bátyjának, Miklóssy Gábornak (személy) (információ)  társulatát vezette, itt azonban csak egy idényt tölt, mert az 1925—26-os (időpont) évben férjével együtt Miskolcra (megye) szerződik, ahol épp oly sikerei voltak, mint Pécsett. (megye) Innen került a Városi Színházhoz, (intézmény) (információ)  Budapestre, (Budapest) ahol az 1926—27. (időpont) idényt töltötte s sok Honthy- (szerep) (információ)  s Biller-szerepen (szerep) (információ)  kivül két eredeti premier-szerepet is játszott, nevezetesen a »Balatoni legenda« (cím) című daljáték szubrettprimadonna szerepét és a »Cseregyerek« (cím) primadonna-szerepét, játszta továbbá az »Erdészlányt«, (cím) »Muzsikus Ferkót«, (cím) »Nóta végét« (cím) stb. A Városi után az újpesti Blaha-színház (intézmény) primadonnája lett két idényen át, de emellett állandó vendége a fővárosi (Budapest) színpadoknak, különösen a Belvárosi Színházban (intézmény) (információ)  a »Nászéjszaká«-ban (cím) aratott nagy sikert. 1929,. (időpont) március 1-én férje az óbudai Kisfaludy- színház (intézmény) (információ)  igazgatását vette át, azóta ő is ott működik férjénél. szin_III.0317.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó M.Molnár Aranka címszóvég 29254 Szócikk: M.Molnár Aranka (Miklóssy Aladárné), yszemelynevy miklóssy aladárne yszemelynevy Miklóssy Aladárné yszemelynevy miklóssy yszemelynevy aladárne yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Aladárné yszemelynevy ykodvegy színésznő egyike a vidék legtehetségesebb és legsokoldalúbb színművésznőinek, ki pályája során sok pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy diadalt is aratott. Született 1902. dec. xtalanevtizedx 1915 11-én, Egerben. ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy Édesanyja Girnesi Flóra yszemelynevy girnesi flóra yszemelynevy Girnesi Flóra yszemelynevy girnesi yszemelynevy flóra yszemelynevy yszemelynevy Girnesi yszemelynevy Flóra yszemelynevy ykodvegy férj. Molnárné, yszemelynevy molnárne yszemelynevy Molnárné yszemelynevy molnárne yszemelynevy yszemelynevy Molnárné yszemelynevy ykodvegy régi színészcsalád gyermeke, férjhezmenetele óta azonban a színpadtól végkép visszavonulva, gyermekei nevelésének élt. Férje halála után legidősebb gyermekével, Arankával együtt leszerződött Balla Kálmán yszemelynevy balla kálmán yszemelynevy Balla Kálmán yszemelynevy balla yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy soproni ytelepulesy sopron ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy színtársulatához, 1917. xevtizedx 1915 őszén. xtalanevtizedx 1925 Eleinte karkötelezettséges segédszínésznőnek szerződött, de a szezon harmadik hónapjában már naivaszerepeket játszott, mint pl. Heidelbergi diákélet ycimy heidelbergi diákélet ycimy Heidelbergi diákélet ycimy heidelbergi ycimy diákélet ycimy ycimy Heidelbergi ycimy diákélet ycimy ykodvegy Katicája, yszerepy katica yszerepy Katicá yszerepy katica yszerepy yszerepy Katicá yszerepy ykodvegy Nagymama ycimy nagymama ycimy Nagymama ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymama ycimy ykodvegy Mártája yszerepy márta yszerepy Mártá yszerepy márta yszerepy yszerepy Mártá yszerepy ykodvegy stb. Sopronból ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Mariházy Miklós yszemelynevy mariházy miklós yszemelynevy Mariházy Miklós yszemelynevy mariházy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Mariházy yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy társulatához szerződött naivának és szubrettnek. Két évi sikerdús kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy működés után visszakerül Sopronba, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Bodonyi yszemelynevy bodonyi yszemelynevy Bodonyi yszemelynevy bodonyi yszemelynevy yszemelynevy Bodonyi yszemelynevy ykodvegy társulatához. Majd az 1923—24-es xevtizedx 1925 idényre Asszonyi László yszemelynevy asszonyi lászló yszemelynevy Asszonyi László yszemelynevy asszonyi yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Asszonyi yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és Kürthy György yszemelynevy kürthy györgy yszemelynevy Kürthy György yszemelynevy kürthy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Kürthy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy igazgatók a Pécsi Nemzeti Színházhoz yintezmenyy pécsi nemzeti színház yintezmenyy Pécsi Ne yintezmenyy pécsi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pécsi yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy szerződtetik s Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Molnár Aranka yszemelynevy molnár aranka yszemelynevy Molnár Aranka yszemelynevy molnár yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy rövidesen a színház üdvöskéje, a közönség rajongásig szeretett kedvence lett operettben, drámában, vígjátékban egyaránt. Különösen nagy sikere volt a »Tökmag« ycimy tökmag ycimy Tökmag ycimy tökmag ycimy ycimy Tökmag ycimy ykodvegy címszerepében, mely szerepet Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy 22-szer játszotta egy idény alatt, de nagy sikere volt a »Három gráciá«-ban, ycimy három grácia ycimy Három gráciá ycimy három ycimy grácia ycimy ycimy Három ycimy gráciá ycimy ykodvegy »Süt a nap«­ban ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy s sok más szerepbén is. Pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy szerződése után férjhez megy Miklóssy Aladárhoz, yszemelynevy miklóssy aladár yszemelynevy Miklóssy Aladár yszemelynevy miklóssy yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy aki akkor bátyjának, Miklóssy Gábornak yszemelynevy miklóssy gábor yszemelynevy Miklóssy Gábor yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy társulatát vezette, itt azonban csak egy idényt tölt, mert az 1925—26-os évben férjével együtt Miskolcra ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy szerződik, ahol épp oly sikerei voltak, mint Pécsett. ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Innen került a Városi Színházhoz, yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol az 1926—27. idényt töltötte s sok Honthy- yszerepy honthy yszerepy Honthy yszerepy honthy yszerepy yszerepy Honthy yszerepy ykodvegy s Biller-szerepen yszerepy biller yszerepy Biller yszerepy biller yszerepy yszerepy Biller yszerepy ykodvegy kivül két eredeti premier-szerepet is játszott, nevezetesen a »Balatoni legenda« ycimy balatoni legenda ycimy Balatoni legenda ycimy balatoni ycimy legenda ycimy ycimy Balatoni ycimy legenda ycimy ykodvegy című daljáték szubrettprimadonna szerepét és a »Cseregyerek« ycimy cseregyerek ycimy Cseregyerek ycimy cseregyerek ycimy ycimy Cseregyerek ycimy ykodvegy primadonna-szerepét, játszta továbbá az »Erdészlányt«, ycimy erdészlányt ycimy Erdészlányt ycimy erdészlányt ycimy ycimy Erdészlányt ycimy ykodvegy »Muzsikus Ferkót«, ycimy muzsikus ferkót ycimy Muzsikus Ferkót ycimy muzsikus ycimy ferkót ycimy ycimy Muzsikus ycimy Ferkót ycimy ykodvegy »Nóta végét« ycimy nóta végét ycimy Nóta végét ycimy nóta ycimy végét ycimy ycimy Nóta ycimy végét ycimy ykodvegy stb. A Városi után az újpesti Blaha-színház yintezmenyy újpesti blaha-színház yintezmenyy újpesti yintezmenyy újpesti yintezmenyy blaha-színház yintezmenyy yintezmenyy újpesti yintezmenyy ykodvegy primadonnája lett két idényen át, de emellett állandó vendége a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színpadoknak, különösen a Belvárosi Színházban yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy a »Nászéjszaká«-ban ycimy nászéjszaka ycimy Nászéjszaká ycimy nászéjszaka ycimy ycimy Nászéjszaká ycimy ykodvegy aratott nagy sikert. 1929,. március xtalanevtizedx 1935 1-én férje az óbudai Kisfaludy- színház yintezmenyy óbudai kisfaludy- színház yintezmenyy óbudai K yintezmenyy óbudai yintezmenyy kisfaludy- yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy óbudai yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy igazgatását vette át, azóta ő is ott működik férjénél. szin_III.0317.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: M.Molnár Aranka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1902

SZULETESIEVTIZED 1905

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0317.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0317.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29254.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

M.Molnár Aranka

Szócikk: M.Molnár Aranka (Miklóssy Aladárné), színésznő egyike a vidék legtehetségesebb és legsokoldalúbb színművésznőinek, ki pályája során sok pesti diadalt is aratott. Született 1902. dec. 11-én, Egerben. Édesanyja Girnesi Flóra férj. Molnárné, régi színészcsalád gyermeke, férjhezmenetele óta azonban a színpadtól végkép visszavonulva, gyermekei nevelésének élt. Férje halála után legidősebb gyermekével, Arankával együtt leszerződött Balla Kálmán soproni színtársulatához, 1917. őszén. Eleinte karkötelezettséges segédszínésznőnek szerződött, de a szezon harmadik hónapjában már naivaszerepeket játszott, mint pl. Heidelbergi diákélet Katicája, Nagymama Mártája stb. Sopronból Mariházy Miklós kecskeméti társulatához szerződött naivának és szubrettnek. Két évi sikerdús kecskeméti működés után visszakerül Sopronba, Bodonyi társulatához. Majd az 1923—24-es idényre Asszonyi László és Kürthy György igazgatók a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződtetik s Pécsett Molnár Aranka rövidesen a színház üdvöskéje, a közönség rajongásig szeretett kedvence lett operettben, drámában, vígjátékban egyaránt. Különösen nagy sikere volt a »Tökmag« címszerepében, mely szerepet Pécsett 22-szer játszotta egy idény alatt, de nagy sikere volt a »Három gráciá«-ban, »Süt a nap«­ban s sok más szerepbén is. Pécsi szerződése után férjhez megy Miklóssy Aladárhoz, aki akkor bátyjának, Miklóssy Gábornak társulatát vezette, itt azonban csak egy idényt tölt, mert az 1925—26-os évben férjével együtt Miskolcra szerződik, ahol épp oly sikerei voltak, mint Pécsett. Innen került a Városi Színházhoz, Budapestre, ahol az 1926—27. idényt töltötte s sok Honthy- s Biller-szerepen kivül két eredeti premier-szerepet is játszott, nevezetesen a »Balatoni legenda« című daljáték szubrettprimadonna szerepét és a »Cseregyerek« primadonna-szerepét, játszta továbbá az »Erdészlányt«, »Muzsikus Ferkót«, »Nóta végét« stb. A Városi után az újpesti Blaha-színház primadonnája lett két idényen át, de emellett állandó vendége a fővárosi színpadoknak, különösen a Belvárosi Színházban a »Nászéjszaká«-ban aratott nagy sikert. 1929,. március 1-én férje az óbudai Kisfaludy- színház igazgatását vette át, azóta ő is ott működik férjénél. szin_III.0317.pdf III