Címszó: Nemzeti Színház - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0403.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0403.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29700.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Nemzeti
Színház
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529696.htm
Szócikk: Nemzeti Színház Mint törekvés, mint vágy
már 1790-ben (időpont)
élt a magyar lelkekben, sőt csirájában mint színészi teljesítmény is megvolt, de
— hajlék híján — vándorolni volt kénytelen. Néha Pest- (Budapest)
Budán (Budapest)
székelt, néha Kolozsvárt, (megye) majd
meg egy rövid időre Miskolcon (megye) és Székesfehérvárt
(megye) ütötte
fel tanyáját, hogy aztán Kassán (megye) és Budán
(Budapest)
keresztül 1837-ben (időpont) bevonulhasson
Pestre, (Budapest)
a saját hajlékába, a hazafias áldozatokból felépített Nemzeti Színházba. (intézmény)
(információ)
(A hajléktalan Nemzeti Színháznak, (intézmény)
(információ)
helyesebben az országos színészetnek eme
vándorlását lásd: »Magyar Színészet« c. bevezető cikkünkben.) A Nemzeti Színháznak
(intézmény)
(információ)
tehát előbb volt művészi együttese és műsora
s csak azután lett hajléka. Az egészséges fejlődésnek ez is a rendje. Mert nem az
épület a fontosabbik tényező itt, hanem az intézmény maga, melynek létele teljesen
független lehet az épülettől. A Nemzeti Színháznak (intézmény)
(információ)
— fájdalom — ma sincs — helyesebben: már
megint nincs — hajléka, ám azért a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
mint intézmény mégis megvan. A színházépítési
törekvés terén 1835. (időpont) előtt
a legtöbb eredményt Kultsár István (személy) (információ)
tudta felmutatni, aki lelkes felhívásaival
1815-ben (időpont)
a magyar vármegyék adományaiból csinos összeget gyűjtött, sőt a mai Nemzeti Kaszinó
(intézmény)
(információ)
helyén telket is vásárolt a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
számára. A derék Kultsár István (személy) (információ)
elkészíttette már az épület tervét is. Ám
az építés elmaradt e a telket el kellett adni. A harmincas években újra fellángolt
a régi törekvés. Ekkor már nem is egy, hanem három építő jelentkezett: először Pest
(Budapest)
városa, azután gróf Széchenyi István, (személy) (információ)
végül Földváry Gábor, (személy) (információ)
illetve Pest vármegye. (megye) A főváros
(Budapest)
a színházépítéstől hamar visszalépett. Maradt tehát Széchenyi (személy) (információ)
és Földváry. (személy) (információ)
Széchenyi (személy) (információ)
előbb a József- térre, majd a főváros (Budapest)
által felajánlott ingyen-telek igénybevételével a Dunapartra akarta felépíttetni
a magyar színházat, mégpedig olyan nagy részvénytársasági tőkével, hogy a színháznak
alaptőkéje is legyen. E hosszadalmasnak ígérkező, bár jó elgondolású és nagyszabású
tervezettel ellentétben Földváry Gábor (személy) (információ)
— Pest vármegye (megye) alispánja
— a mielőbbi színházépítés terve mellett buzgólkodott. Tehette ezt annyival inkább,
mert Grassalkovics herceg (személy) a
hatvani (megye)
országút (ma: Rákoczi-út) elején telket adott a vármegyének a »Nemzeti Theátrum
céljára.« A vármegyei közgyűlés Földváry (személy) (információ)
terve mellett döntött s így 1835. (időpont) szept.
28-án a Grassalkovics- (személy) telken
megkezdődött a színház építése s hogy a felhúzandó falak jelentősége annál inkább
kitűnjék, az első ásót maga a nagytekintélyű alispán nyomta le a földbe. Pestnek
(Budapest)
ez a része akkor még teljesen külvárosi jellegű volt s az épülő színház bizony kivül
esett a voltaképpeni városon, ám azért — az egykorú feljegyzések szerint — sokan
»kirándultak« az építkezést nézni. De nem csak a kíváncsiság nyilvánult meg a színházépítéssel
kapcsolatban, hanem a magyar közönség áldozatkészsége is. Mindenki adott, amit adhatott:
pénzt, építési anyagot, ingyen munkát. Az építkezés mégis lassan haladt. 1836. (időpont) aug.
6-án volt a kőmívesek bokréta-ünnepe s jó egy évre rá — 1837. (időpont) aug.
22-én — a színházavató nemzeti ünnep Vörösmarty Mihály (személy) (információ)
»Árpád ébredésé«-vel (cím) (információ)
és Schenk Eduárd (személy) (információ)
»Belizáx«- (cím) jával.; Ezen
a napon megszűnt a pest-budai (Budapest)
német (nemzetiség)
(információ)
színészek egyeduralma s félszázados küzdelem
után végre a magyar színművészet apostolai is otthon érezhették magukat saját hazájuk
fővárosában. (Budapest)
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitása ezért volt nemzeti ünnep.A színház
első igazgatója Bajza József (személy) (információ)
volt, mellette mint zenei (operai) igazgató
Mátrai Gábor (személy)
(információ)
működött. Fölöttük állott a »vármegyei intéző-bizottság«.
Ennek engedélye vagy jóváhagyása kellett minden intézkedéshez s Bajza (személy) (információ)
a saját hatáskörében 50 forintnál nagyobb
összeget ki sem utalhatott. Ez a nehézkes rendszer, melyet a derék vármegye túlbuzgalmában
állított fel, nem volt alkalmas arra, hogy az intézetet felvirágoztassa. Baj volt
az is, hogy az építkezés teljesen kimerítette a »theátrális kasszá«-t. Nem volt
pénz. Nem volt alaptőke — s az intézet sorsa tisztán a napi bevételektől függött.
Egy-két év alatt beigazolódott, hogy a vármegye nem tud boldogulni a színházzal.
Szerencsére az 1840-iki (időpont) országgyűlés
400,000 pengő forint színházi alaptőkét létesített és maga vette a kezébe a színház
vezetését. Ezzel azonban nem történt semmi rendszerváltozás. Csak a gazda változott,
a rendszer maradt a régi. Az országosított intézet ekkor vette fel a »Nemzeti Színház«
(intézmény)
(információ)
nevet (addig csak »Pesti Magyar Színház«-nak
(intézmény)
(információ)
nevezték) s most már nem megyei, hanem »országos
bizottmány« igazgatta. Ez a nehézkes rendszer az országos igazgatás alatt is éppen
olyan szerencsétlennek bizonyalt, mint a vármegyei kormányozás idejében. Pedig most
már az alaptőke kamataiból a színház 16,000 frt évi szubvenciót kapott. A bajok
legnagyobb oka a programmtalanság volt. A színház műsorának csak igen kis része
volt méltó a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
s ez is kizáróan nevesebb színészeink érdeme,
akik jutalomjátékaik alkalmával leginkább klasszikus drámákat (Shakespeare, (személy) (információ)
Katona) (személy) (információ)
hoztak színre. A bizottmány azonban (sem
a vármegyei-, sem az országos) nem iparkodott a színészeknek eme törekvéseit követve
műsort teremteni, hanem a színházat aktaszerűleg kezelve konokul ment a maga útján.
A műsor egy-két eredeti darab kivételével leginkább idejét mult német (nemzetiség)
(információ)
ritter-drámákból és Kotzebue-nézőjátékokból
(személy)
(információ)
állott. A jó táblabírák nem vették észre,
hogy új vendég kopog az ajtón: a francia (nemzetiség)
(információ)
romantikus dráma. Az eredeti drámát nem díjazta
a színház, a fordítottak közül peig leginkább csak a régieket variálgatta. A jó
táblabírák műsorba vették az operát is, ez a műfaj azonban minden vonzó ereje mellett
sem volt képes a velejáró nagy kiadásokat fedezni. Hogy tehát az országos választmány
urai a jövedelmét fokozzák, a megyei igazgatás mintájára olykor-olykor díjbirkózókat
és kötéltáncosokat is felléptettek. De hiába, az anyagi ügyek mérlege egyre lejebb
és lejebb billent, úgy, hogy a színházat — miután 28,000 forintot az alaptőkéből
szabályellenesen elköltöttek — 1843-ban (időpont) kénytelenek
voltak kevesebb szubvencióval Bartay Endrének (személy) (információ)
bérbeadni. Ebben a szerencsétlen intézkedésben
csak az volt a szerencse, hogy Bartay (személy) (információ)
igen ügyes színházi embernek bizonyult, akinek
hamarosan sikerült is a bajokat orvosolni. Az új igazgató új rendszert hozott a
színházhoz. Ő mindent a színészek útmutatása szerint intézett. Amikor átvette a
színházat, összehívta a színészeket, akik a programmtalanságban jelölték meg a bajok
legfőbb okát. Bartaynak (személy) (információ)
tehát első dolga volt — pályadíjak kitűzésével
— eredeti műsort létesíteni s az általa színre hozott eredeti darabok (Szökött katona
(cím) (információ)
stb.) nagy sikerei mindenképpen igazolták
rendszerét. Bartay (személy) (információ)
igazgatása előtt mondhatni üres házak előtt
játszódtak le a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
előadásai, de alig vette át Bartay (személy) (információ)
az igazgatást, mindennapossá lettek a zsúfolt
házak, úgy, hogy a vállalkozó igazgatónak két év alatt 28,000 forint tiszta haszna
maradt. Bartay (személy) (információ)
távoztával, 1845-ben (időpont) ismét
országos igazgatás (vagy ha jobban tetszik: házikezelés) következett, de már nem
bizottmánnyal. Ez a rendszer örökre megbukott. A színház élére az 1840-iki (időpont) országgyűlés
által főigazgatóvá választott gróf Ráday Gedeon (személy) (információ)
állott, aki a Bartay-rendszer (személy) (információ)
tovább fejlesztésével igen szerencsésen igazgatta
a Nemzeti Színházat. (intézmény)
(információ)
Bartay (személy) (információ)
vármegyei- és országos bizottmány uraival
ellentétben — igen jól választotta meg a maga tanácsadóit a színészekben, akik nálunk
abban az időben nemcsak legjobb, hanem mondhatni kizárólagos színházi szakemberek
voltak. Bartay (személy) (információ)
igazgatásában azonban a színészek csak privátim,
csak baráti alapon vettek részt, Ráday (személy) (információ)
ellenben hivatalos testületet szervezett
a jelesebb színészekből s rájuk bízta a művészi vezetést, magának — igen helyes
érzékkel — csupán a főfelügyeletet és a döntés jogát kötvén ki. Az így megszervezett
igazgatósági tanács«-nak tagjai: Egressy Gábor, (személy) (információ)
Lendvay Márton, (személy) (információ)
Szentpétery Zsigmond, (személy) (információ)
László József, (személy) (információ)
Fáncsy Lajos, (személy) (információ)
Szigligeti Ede (személy) (információ)
és Erkel Ferenc (személy) (információ)
voltak.A Ráday-korszak (személy) (információ)
egyik legszebb korszaka a Nemzeti Színháznak.
(intézmény)
(információ)
Nemcsak nagy művészei voltak már ekkor az
országos műintézetnek, hanem volt műsora és közönsége is. Ráday (személy) (információ)
nagyszabású tervekkel foglalkozott: színésziskola,
nyugdíjintézet stb. stb. mind fel volt véve a programmjába, de a közbejött szabadságharc
s még inkább az azt követő osztrák (nemzetiség)
elnyomatás teljesen visszavetette úgy anyagi, mint művészi tekintetben a Nemzeti
Színházat. (intézmény)
(információ)
Hozzájárult még ehhez az is, hogy a színház
első gárdája ebhen az idíőben erősen megfogyatkozott s így az első évtized nagy
fellendülése után a második évtized nagy visszaeséssel folytatódott. Az első gárda
tagjai aranybetükkel írták be nevüket a magyar színészet történetébe. Talán sehol
sem volt egyszerre együtt annyi nagy színész, mint a mult század 30-as, 40-es évtizedei
folyamán a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Jóformán az egész gárda csupa nagy színészekből
állott s csak éppen a legapróbb szerepekre nem jutott mindig megfelelő ábrázoló.
Ennek következtében az összjáték sem volt mindig egyenletes; de az akkori közönség
nem is várt egyöntetű összjátékot; nem kívánta, hogy a kis szerepek is jól legyenek
betöltve. E kor igényeit bőven kielégítette a nagy színészek játéka: Megyeri, (személy) (információ)
Szentpétery, (személy) (információ)
Lendvay, (személy) (információ)
Egressy, (személy) (információ)
Bartha, (személy) (információ)
Fáncsy Lajos, (személy) (információ)
László József, (személy) (információ)
Lendvayné, (személy) Hubenayné,
(személy)
Kovácsné, (személy)
(információ)
Laborfalvi Róza (személy) (információ)
stb. stb. egyéni művészete. A forradalom
utáni korszak elején az osztrákok (nemzetiség)
újra behozták az előzetes cenzúrát, melyet az 1848-as (időpont) törvények
eltöröltek. A titkos jelszó az volt, hogy a Nemzeti Színházat (intézmény)
(információ)
magyar jellegétől minél jobban meg kell fosztani.
Jó ideig a Hentzi bombái következtében színháztalanná lett német (nemzetiség)
(információ)
színészeket is itt működtették a magyarokkal
felváltva. Ezeken kivül felléptettek más idegen nyelvű társulatokat is. A francia
(nemzetiség)
(információ)
Rachel, (személy) (információ)
az olasz (nemzetiség)
(információ)
Ristori (személy) (információ)
s az angol-szerecsen (nemzetiség)
Ira Aldridge (személy)
stb. stb. vendégszerepelt azon a színpadon, melyet az alapítók kizárólag a magyar
nyelv oltárának emeltek. Ott volt azután az opera, mely a maga nemzetközi nyelvével
szintén alkalmas volt arra, hogy a Nemzeti Színházat (intézmény)
(információ)
eredeti jellegéből kiforgassa. Az opera dédelgetett
gyermek volt, de a hazafias drámát kitiltották a saját házából. Az elnyomatás korszaka
tehát legfontosabb s legdrágább kincsétől : eredeti műsorától fosztotta meg a Nemzeti
Színházat. (intézmény)
(információ)
Ám az osztrák (nemzetiség)
elnyomásnak is meglett később a maga termékeny visszahatása. Amikor ugyanis Ausztria
(ország)
(információ)
külpolitikai pozíciója gyengült s ennek következtében
kénytelen volt velünk szemben engedékenyebb lenni, az addig elnyomott hazafias érzés
annál nagyobb mértékben lobbant fel és megtermékenyítette a drámairodalmat is. Az
ötvenes évtized legvégén s főleg a hatvanas évek elején annyi eredeti új nemzeti
dráma került színre, hogy ezt a korszakot bátran nevezhetjük hazafias drámánk hőskorának.
Igaz, hogy ezek a drámák többnyire szónoki drámák voltak s így a színház második
színészgenerációja többnyire szónokias színész lett, de hát ez már a dolog természetével
jár együtt. Ott, ahol a nemzet a politikai szószéktől el van zárva, a színpad válik
szószékké. Ezért van, hogy e korban a tragédia-játszás hanyatlott s színészeink
inkább csak a vígjáték s a középfajú dráma terén fejlődtek. (Szerdahelyi Kálmán,
(személy)
(információ)
Szigeti József, (személy) (információ)
Réthy Mihály, (személy) (információ)
Feleky Miklós, (személy) (információ)
Prielle Cornélia, (személy) (információ)
Szathmáryné, (személy) Hegedüsné
(személy)
(információ)
stb. mind vígjátéki színészek voltak, sőt
az volt egy-egy tragédiabeli szereplése dacára Tóth József (személy) (információ)
is; míg a tragédia-játszást csak az első
gárdából való Egressy Gábor, (személy) (információ)
id. Lendvay Márton (személy) és
Jókainé Laborfalvi Róza (személy) (információ)
tudták a régi színvonalon tartani.) Az osztrák
(nemzetiség)
elnyomatás korában anyagilag is nagyon meggyengült a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
helyzete; ám a hazafias érzés ezen a téren
is megtalálta az alkalmas gyógyszert. Az önkényuralom egyik legsötétebb évében (1851.)
(időpont)
nagyrészt a hazafias közönség adományaiból megalakult a Nemzeti Színház nyugdíjintézete.
(intézmény)
(információ)
Ezzel csaknem egyidőben összegyűlt egy újabb
színházi alaptőke — 300,000 pengő forint — melyet gróf Károlyi György (személy) (információ)
kezdeményezésére a magyar mágnás-társadalom
adott össze, hogy annak kamataiból az addiginál nagyobb szubvenció jusson a megszorult
Nemzeti Színháznak. (intézmény)
(információ)
Sőt a korszak vége felé — 1864-ben (időpont) Ferenc
József császár (személy) is
»udvari páholy megváltása« címen évi 50,000 forinttal járult a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
és évi 10,000 forinttal az akkor létesített
»Országos színészeti tanoda« (intézmény)
(információ)
(ma »Országos m. kir. Színművészeti Akadémia«
(intézmény)
(információ)
fenntartásához. E kor igazgatói közül különösen
gróf Ráday Gedeon (személy) (információ)
(1854—59.) (időpont) és
Radnótfáy Nagy Sámuel (személy) (információ)
(1860—70) (időpont) magasodik
ki, de mellettük Simontsits János (személy) (információ)
gazdasági igazgatónak is nagy az érdeme abban,
hogy a Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
melynek fejlődése 1849-ben (időpont) szemlátomást
megakadt, rövid idő alatt ismét némi fejlődésnek indulhatott, bár ez a fejlődés
csak viszonylagos volt s a negyvenes évekéhez hasonló fellendülés csak jóval később
következett el. Az osztrák (nemzetiség)
önkényuralom tulajdonképpen csak az 1867-iki (időpont) kiegyezéssel
ért véget, de a politikai változás a Nemzeti Színháznak (intézmény)
(információ)
egyelőre csak függőségi viszonyát változtatta
meg. Az eredetileg vármegyei fennhatóság alatt működő színház 1840-ben (időpont) az
országgyűlés fennhatósága alá került, 1849-től (időpont) pedig
— országgyűlés nem lévén — teljesen ki volt szolgáltatva az osztrák (nemzetiség)
önkénynek; a sok megpróbáltatásnak kitett intézmény végre az alkotmány helyreálltával
s a független magyar minisztérium kinevezésével állami kezelésbe került, s állami
színház lett. Az új korszak 1870-ben (időpont) Zichy
Antal, (személy)
(információ)
majd annak rövid idő múlva való lemondása
után báró Orczy Bódog (személy) (információ)
igazgatásával kezdődött. Orczy (személy) (információ)
azonban a személyzet szaporításával és a
fizetések emelésével alaposan elszámította magát s ezzel súlyos anyagi helyzetbe
sodorta a színházat. Az Orczy-féle (személy) (információ)
teher igen megnehezítette az utód-igazgató
helyzetét is. Csak az volt a szerencse, hogy Orczy (személy) (információ)
utóda Szigligeti Ede (személy) (információ)
lett, aki aztán teljesen helyreállította
a megbillent anyagi mérleget. Kár, hogy Szigligeti (személy) (információ)
csak rövid ideig állhatott a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
élén. Neki minden készsége megvolt arra,
hogy művészileg is emelje az intézet színvonalát. Fájdalom, 1878-ban (időpont) bekövetkezett
halála ebben megakadályozta. (Szigligeti (személy) (információ)
1873-tól (időpont) 1878-ig
(időpont)
igazgatta, a Nemzeti Színházat.) (intézmény)
(információ)
Utána (1878—1894-ig) (időpont) Paulay
Ede (személy)
(információ)
lett a színház igazgatója, aki minden tekintetben
méltó utóda volt Szigligetinek. (személy) (információ)
Az ő igazgatása alatt művészileg is nagyot
lendült az intézet. Ezt a fellendülést két külső körülmény tette lehetővé: a Népszínház
(intézmény)
(információ)
és az Operaház (intézmény)
(információ)
létesítése. (Az 1875-ben, (időpont) emez
1884-ben (időpont)
nyílt meg.) Az elsővel a népszínmű és bohózat, a másikkal az opera vált el a Nemzeti
Színháztól, (intézmény)
(információ)
úgy, hogy az ország első dtámai színpada
kizárólag csak a magasabb drámai műfajok kultuszának élhetett. Paulay Edének (személy) (információ)
pedig örök érdeme marad, hogy az ekként felszabadult
és megtisztult színpadot nagyszerűen ki tudta használni. Ő olyan drámai műsort létesített,
mely csaknem páratlan a színházak történetében. A régi görög (nemzetiség)
(információ)
klasszikusoktól kezdve az egész művelt világ
drámairodalma képviselve volt itt, még pedig a lehető legjobb előadásban. A Paulay-korszak
(személy)
(információ)
műsor tekintetében a legkimagaslóbb korszaka
a Nemzeti Színháznak (intézmény)
(információ)
s a színház ötven éves jubileuma alkalmával
méltán írták a lapok, hogy a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
elérte a bécsi Burg-színház (intézmény)
(információ)
és a francia (nemzetiség)
(információ)
Comédie (intézmény)
színvonalát. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
művészi fejlődésére igen jótékonyan hatott
az a szerencsés körülmény, hogy a régi gárdából való nagyok — Szigeti József, (személy) (információ)
Feleky Miklós, (személy) (információ)
Prielle Cornélia (személy) (információ)
és Szathmáryné (személy) —
egész a kilencvenes évtizedig még késő öregségükben is tevékeny tagjai maradtak
az intézetnek s így — mint élő tradíciók — egyenes folytatói lehettek a nagy múltnak
s egyúttal tanító mesterei az ifjabb generációnak. A másik szerencsés körülmény,
amely szintén előmozdította a művészi fejlődést, hogy Paulay Edében (személy) (információ)
nemcsak kitűnő igazgatót, hanem kiváló rendezőt
is nyert a színház. A rendezésre a 40-es, 50-es években nem sok gondot fordítottak.
Idő sem volt reá. Abban az időben csak két-három próba volt egy új darabból. A rendező
tehát az összjáték felépítésére nem is gondolhatott, hanem meg kellett elégednie
a külső scenáriura elkészítésével. Csak a hatvanas években tűnt fel az első nagyszabású
rendező, névszerint Molnár György, (személy) (információ)
a budai Népszínház (intézmény)
(információ)
igazgatója, aki Szigligeti Ede (személy) (információ)
igazgatása alatt a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
rendezője lett s ebben a minőségben itt is
elismerést vívott ki magának, bár az ő idejében opera mellett a drámai próbákra
még mindig igen kevés idő jutott. A színpadi rendezés elve éppen ezért csak Paulay
Ede (személy)
(információ)
igazgatása alatt s főleg 1884-től (időpont) kezdve
jutott teljes érvényre, amikor kizárólag a drámáé lett a színpad, úgy, hogy egy-
egy új darabból most már 10—15 próbát is tarthattak. A mai értelemben vett művészi
összjáték kezdetét tulajdonképpen csak innen számíthatjuk, bár az összjáték egyik
sine qua nonját — egymás benső művészi eszközeinek megérzését — már a régi aktorok
is gyakorlatból ismerték. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
művészi fejlődésének lehetőségét végre —
de nem utolsó sorban — előmozdították a színház tagjai is, akik — mondhatni — kivétel
nélkül hivatásuk magaslatán állottak. Nemcsak a vígjáték, hanem a tragédia-játszás
terén is. Ez a gárda méltó volt vezéreihez: Szigligetihez (személy) (információ)
és Paulayhoz. (személy) (információ)
Ekkor tünt fel Halmi Ferenc, (személy) (információ)
a víg- és komoly elemek elegyítésének mestere;
Újházi Ede, (személy)
aki különösen meleg szívet és sok kedélyt tudott önteni alakjaiba; Vizváry Gyula,
(személy)
aki sajátosan kesernyés humorával választotta el magát élesen komikus pályatársaitól;
Náday Ferenc, (személy) (információ)
aki az elegáns világfiak mellett a szalon-élet
torz kinövéseinek is művészi karrikirozója tudott lenni; Helvey Laura, (személy) (információ)
aki a társadalmi színművek hősnőiben egyszerre
erőt és finomságot. mutatot, Molnárné Kocsisovszky Borcsa, (személy) a
bájosan finom és üde naiva. Az elárvult tragédia-játszásnak is ekkor támadt újra
hivatott papnője Jászai Mari (személy) (információ)
személyében, aki a nagy Kántorné (személy) tüzes
szenvedélyét s Jókainé (személy) (információ)
fenséges nyugalmát egyesítette magában. Méltó
partnere volt Nagy Imre, (személy) (információ)
a szenvedélyek fokozásának megcsodált virtuóza
és rövid ideig E. Kovács Gyula, (személy) a
tragikus hősök mély lelkű ábrázolója. Ugyancsak a Szigligeti-korszakban (személy) (információ)
virágzott fel a népszínmű: Blahánéval (személy) és
Tamássyval, (személy)
(információ)
akik aztán 1875-ben (időpont) a
Népszínház (intézmény)
(információ)
első gárdájának vezéralakjai lettek. Ezt
a jeles művészi együttest Paulay (személy) (információ)
később egyre szaporította, bővítette. Alszeghy
Irma, (személy)
(információ)
Adorján Berta, (személy) (információ)
Márkus Emília, (személy) (információ)
Fáy Szeréna, (személy) (információ)
Csillag Teréz, (személy) (információ)
Hegyesi Mari, (személy) (információ)
Nagy Ibolya, (személy) (információ)
Lánczy Ilka, (személy) (információ)
Tolnayné, (személy) Rákosi
Szidi, (személy)
(információ)
Vizváryné, (személy) továbbá:
Gyenes László, (személy) (információ)
Császár Imre, (személy) (információ)
Gabányi Árpád, (személy) (információ)
Mihályfi Károly, (személy) (információ)
Somló Sándor, (személy) (információ)
Pálffy György, (személy) (információ)
Szacsvay Imre, (személy) (információ)
Dezső József, (személy) (információ)
Zilahy Gyula (személy) (információ)
és Ivánfi Jenő (személy) (információ)
stb. stb., csaknem igy időben, vagy rövid
egymásutánban szerződtek a Nemzeti Színházhoz. (intézmény)
(információ)
A személyzetnek ez a nagy kibővítése természetesen
csak akkor következhetett be, amikor a színház anyagi helyzete is megerősödött.
Ezt a megerősödést nagyban előmozdította 1874-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
jövedelmező bérházának felépítése. Ez a jó
befektetés minden eddigi kamatoztatásnál jobban emelte az alaptőkét és emelte az
évi szubvenciót, amely 1884-ben (időpont) már
77,300 forintot tett ki, ami abban az időben igen tekintélyes összeg volt. Az anyagilag
és művészileg fellendült műintézet 1887-ben (időpont) ünnepelte
meg fennállásának 50-ik évfordulóját. Méltán ünnepelték ugyanakkor Paulay Edét (személy) (információ)
is, hiszen ezt a nagy fellendülést elsősorban
neki köszönhettük. Paulay Ede (személy) (információ)
halála után 1894-től (időpont) 1900-ig
(időpont)
gróf Festetics Andor (személy) (információ)
lett a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, aki azelőtt Tolnai Andor (személy) (információ)
név alatt színészkedett is, majd titkára
volt a színháznak. Szakember volt. Legnagyobb érdeme, hogy a Paulay (személy) (információ)
által teremtett művészi színvonalat meg tudta
tartani. Néhány értékes taggal frissítette fel Paulay Ede (személy) (információ)
fogyatkozni s öregedni kezdő gárdáját. Ő
szerződtette Bakó Lászlót, (személy) (információ)
Beregi Oszkárt, (személy) (információ)
Ligeti Juliskát (személy) (információ)
stb. Festetics (személy) (információ)
után (1900—1902-ig) (időpont) Beöthy
László, (személy)
(információ)
majd (1903-tól (időpont) 1908)-ig)
(időpont)
Somló Sándor (személy)
(információ)
lett az igazgató. Mindketten a Paulay (személy) (információ)
által megjelölt irányban vezették a színházat
több-kevesebb szerencsével. A helyzetük — megtartani a Paulay (személy) (információ)
színvonalat — nekik sem volt könnyű, de mennyivel
nehezebb lett a Tóth Imréé, (személy) (információ)
akit azzal a váratlan utasítással neveztek
ki igazgatóvá, hogy a Nemzeti Színházat (intézmény)
(információ)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
épületébe kell átköltöztetnie és előadásait
ott 1908. (időpont)
szeptember 1-én megkezdenie. Tóth Imre, (személy) (információ)
aki ifjú korától Paulay (személy) (információ)
tanítványa volt, minden tekintetben méltónak
bizonyult mesteréhez, ennek a nehéz feladatnak is megfelelt. Általánosan tudott
dolog, hogy a Népszínház (intézmény)
(információ)
színpada és nézőtere egyáltalában nem volt
alkalmas — és nem egészen alkalmas ma sem — a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
játékstílusának. Ebben a nagyméretű színházban,
melyet a lármásabb népszínmű s általában zenés darabok számára emeltek, a finomabb
beszédművészet nem érvényesülhet. Tóth Imrének (személy) (információ)
tehát szükségképpen az volt egyelőre a legfőbb
törekvése, hogy a nézőtér akusztikáját lehetőleg javítsa s ezt a mélyített zenekari
rész befödésével bizonyos mértékben el is érte. Ám az intimebb hatású társadalmi
színművek és vígjátékok kellő mértékben így sem érvényesültek, úgy, hogy a vígjátéki
együttes megmentésének céljából egyre süigősebbé vált egy úgynevezett Kamara Színház
(intézmény)
létesítése. Ezt azonban már nem Tóth Imre, (személy) (információ)
hanem az Ambrus Zoltán (személy) (információ)
pár évi igazgatása után kinevezett dr. Hevesi
Sándor (személy)
igazgató vitte keresztül. Az ő igazgatása alatt nyilt meg 1924. (időpont) szept.
26-án előbb az Andrássy-úti volt Nagy Endre-féle kabaré (intézmény)
(információ)
helyiségében, majd 1925. (időpont) szept.
26-án a Blaha Lujza Színházban (intézmény)
(információ)
a Nemzeti Színház Kamara-Színháza. (intézmény)
(információ)
Tóth Imrének (személy) (információ)
az alkalmatlan színházhelyiségen kívül még
egy nagy nehézséggel kellett megküzdenie s ezt a nagy nehézséget a világháború idézte
elő. A világháború első két éve a színház életében siralmas volt. 1914-ben (időpont) a
szokásos szeptember elseji saisonnyitás majd egy félesztendővel későbbre tolódott
ki s akkor is hetenkint csak két előadást lehetett tartani. Ám Tóth Imre (személy) (információ)
keményen tartotta kezében a kormányrudat
s legalább a jövőjét akarta biztosítani a Nemzeti Színháznak. (intézmény)
(információ)
S ebben segítségére volt a három kitünő rendező:
dr. Hevesi Sándor, (személy) dr.
Csathó Kálmán (személy) és
Ivánfi Jenő. (személy)
(információ)
De segítségére volt a művészgárda is, melynek
újabb tagjait (Gál Gyula, (személy) (információ)
Pethes Imre, (személy) (információ)
Odry Árpád, (személy) Somlay
Arthur, (személy)
(információ)
Rózsahegyi Kálmán, (személy) (információ)
Molnár László, (személy) (információ)
Kürti József, (személy) (információ)
Paulay Erzsi, (személy) (információ)
Tasnády Ilona, (személy) (információ)
Bajor Gizi, (személy) (információ)
Ághy Erzsi, (személy) (információ)
stb., stb.) részint ő, részint közvetlen
elődei hozták a színházhoz. Ám a világháború végeztével még nem volt vége a bajoknak.
Jött az úgynevezett »proletár diktatúra«, amely egyszerűen a maga politikai szócsövének
használta fel a színpadot s a saját szája íze szerint diktálta a műsort. Szerencse,
hogy ez a nehéz korszak csak néhány hónapig tartott s így teljesen mégsem foszthatta
meg műsorától a Nemzeti Színházat. (intézmény)
(információ)
Fejleszteni a nemzeti drámairodalmat, fejleszteni
a magyar színjátszást és ismertetni a világirodalom jelesebb drámai termékeit! Ezt
a hármas célját még a legnehezebb időkben is igyekezett előmozdítani a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
s nagyrészt rajta kívül álló okokban — főleg
áldatlan politikai viszonyainkban — kell magyarázatát keresnünk az időnkénti elcsuszamlásoknak.
Soha annyi küzdelem, soha annyi csapás nem jutott ki egyetlen színháznak som, mint
a mi Nemzeti Színházunknak, (intézmény)
(információ)
amelyet a gazdag pesti (Budapest)
német (nemzetiség)
(információ)
színészet tényezői, sőt a pest-budai (Budapest)
német (nemzetiség)
(információ)
polgárok is évtizedeken keresztül olybá vettek,
mint egy betolakodó idegent. A magyar Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
idegen volt a magyar fővárosban (Budapest)
és sorsát nem egyszer rosszindulatú, vagy legalább is közönyös idegen tényezők intézték,
mint például a 15 évig tartó osztrák (nemzetiség)
elnyomatás idejében. Példátlan ez a színházak történetében. A sok csapás közt azonban
a legsúlyosabb volt a színház épületének lebontása. 1908-ban, (időpont) amikor
a személyzetet kiköltöztették belőle, csak nagyobb átalakításokat terveztek a régi
épületen; ám 1913. (időpont) őszén
— közvetlen a világháború kitörése előtt — mégis lebontották. Az 1838-iki (időpont) nagy
árvíz, Hentzi bombái s a szomszédságában gyakran előfordult tűzvészesetek idejében,
amikor e féltett nemzeti intézmény nagy veszedelmekben forgott, a jó Isten megőrizte
a Nemzeti Színházat! (intézmény)
(információ)
A csaknem várszerűen megépített erős falakat
végre is mi magunk pusztítottuk el. A mi kegyetlen, önző korunk keze csákányt emelt
a régi oltárra, de — mintha csak Isten sújtó keze gátlaná — új oltárt emelni nem
tud. Oltárt csak hittel, csak önzetlen áhítattal lehet emelni! (Pataki József.)
(személy)
(információ)
szin_III.0403.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Nemzeti Színház címszóvég 29700 Szócikk:
Nemzeti Színház Mint törekvés, mint vágy már 1790-ben élt xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx
1815 a magyar lelkekben, sőt csirájában mint színészi teljesítmény is megvolt, de
— hajlék híján — vándorolni volt kénytelen. Néha Pest- pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy székelt, néha Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy majd meg egy rövid időre Miskolcon
ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és Székesfehérvárt
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy ütötte fel tanyáját, hogy aztán Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy
Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Budán buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy keresztül 1837-ben xevtizedx 1835 bevonulhasson Pestre,
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a saját hajlékába, a
hazafias áldozatokból felépített Nemzeti Színházba. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (A hajléktalan Nemzeti Színháznak, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy helyesebben az országos színészetnek
eme vándorlását lásd: »Magyar Színészet« c. bevezető cikkünkben.) A Nemzeti Színháznak
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tehát előbb volt művészi
együttese és műsora s csak azután lett hajléka. Az egészséges fejlődésnek ez is
a rendje. Mert nem az épület a fontosabbik tényező itt, hanem az intézmény maga,
melynek létele teljesen független lehet az épülettől. A Nemzeti Színháznak yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy — fájdalom — ma sincs — helyesebben:
már megint nincs — hajléka, ám azért a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint intézmény mégis megvan. A színházépítési
törekvés terén 1835. előtt a legtöbb eredményt Kultsár István yszemelynevy
kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy tudta felmutatni, aki lelkes felhívásaival 1815-ben xevtizedx 1815 a xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 magyar vármegyék adományaiból csinos összeget gyűjtött,
sőt a mai Nemzeti Kaszinó yintezmenyy nemzeti kaszinó yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy kaszinó yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy helyén telket is vásárolt a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy számára. A derék Kultsár István
yszemelynevy kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy elkészíttette már az épület tervét is. Ám az építés elmaradt
e a telket el kellett adni. A harmincas években újra fellángolt a régi törekvés.
Ekkor már nem is egy, hanem három építő jelentkezett: először Pest pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városa, azután gróf Széchenyi
István, yszemelynevy gróf széchenyi istván yszemelynevy gróf Széchenyi István
yszemelynevy gróf yszemelynevy széchenyi yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy Is végül Földváry Gábor, yszemelynevy
földváry gábor yszemelynevy Földváry Gábor yszemelynevy földváry yszemelynevy
gábor yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy Gábor yszemelynevy
ykodvegy illetve Pest vármegye. ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest
vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy A főváros főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a színházépítéstől hamar
visszalépett. Maradt tehát Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy
Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy
ykodvegy és Földváry. yszemelynevy földváry yszemelynevy Földváry yszemelynevy
földváry yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy ykodvegy Széchenyi yszemelynevy
széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy
yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy előbb a József- térre, majd a főváros
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által felajánlott
ingyen-telek igénybevételével a Dunapartra akarta felépíttetni a magyar színházat,
mégpedig olyan nagy részvénytársasági tőkével, hogy a színháznak alaptőkéje is legyen.
E hosszadalmasnak ígérkező, bár jó elgondolású és nagyszabású tervezettel ellentétben
Földváry Gábor yszemelynevy földváry gábor yszemelynevy Földváry Gábor
yszemelynevy földváry yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Földváry
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy — Pest vármegye ytelepulesy pest
vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy alispánja — a mielőbbi színházépítés terve mellett buzgólkodott. Tehette
ezt annyival inkább, mert Grassalkovics herceg yszemelynevy grassalkovics
herceg yszemelynevy Grassalkovics herceg yszemelynevy grassalkovics
yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Grassalkovics yszemelynevy herceg
yszemelynevy ykodvegy a hatvani ytelepulesy hatvan ytelepulesy hatvan ymegyey
heves megye ykodvegy országút (ma: Rákoczi-út) elején telket adott a vármegyének
a »Nemzeti Theátrum céljára.« A vármegyei közgyűlés Földváry yszemelynevy
földváry yszemelynevy Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy yszemelynevy
Földváry yszemelynevy ykodvegy terve mellett döntött s így 1835. xevtizedx 1835
szept. 28-án a Grassalkovics- yszemelynevy grassalkovics yszemelynevy
Grassalkovics yszemelynevy grassalkovics yszemelynevy yszemelynevy
Grassalkovics yszemelynevy ykodvegy telken megkezdődött a színház építése s hogy
a felhúzandó falak jelentősége annál inkább kitűnjék, az első ásót maga a nagytekintélyű
alispán nyomta le a földbe. Pestnek pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy ez a része akkor még teljesen külvárosi jellegű volt s az épülő
színház bizony kivül esett a voltaképpeni városon, ám azért — az egykorú feljegyzések
szerint — sokan »kirándultak« az építkezést nézni. De nem csak a kíváncsiság nyilvánult
meg a színházépítéssel kapcsolatban, hanem a magyar közönség áldozatkészsége is.
Mindenki adott, amit adhatott: pénzt, építési anyagot, ingyen munkát. Az építkezés
mégis lassan haladt. 1836. aug. 6-án volt a kőmívesek bokréta-ünnepe s jó egy évre
rá — 1837. aug. xtalanevtizedx 1845 22-én — a színházavató nemzeti ünnep Vörösmarty
Mihály yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy Vörösmarty Mihály
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy
Vörösmarty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy »Árpád ébredésé«-vel ycimy
árpád ébredése ycimy Árpád ébredésé ycimy árpád ycimy ébredése ycimy ycimy
Árpád ycimy ébredésé ycimy ykodvegy és Schenk Eduárd yszemelynevy schenk eduárd
yszemelynevy Schenk Eduárd yszemelynevy schenk yszemelynevy eduárd yszemelynevy
yszemelynevy Schenk yszemelynevy Eduárd yszemelynevy ykodvegy »Belizáx«- ycimy
belizáx ycimy Belizáx ycimy belizáx ycimy ycimy Belizáx ycimy ykodvegy jával.; Ezen
a napon megszűnt a pest-budai pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek egyeduralma
s félszázados küzdelem után végre a magyar színművészet apostolai is otthon érezhették
magukat saját hazájuk fővárosában. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy megnyitása ezért volt nemzeti ünnep.A színház első igazgatója
Bajza József yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy
bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy volt, mellette mint zenei (operai) igazgató Mátrai Gábor yszemelynevy
mátrai gábor yszemelynevy Mátrai Gábor yszemelynevy mátrai yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy működött.
Fölöttük állott a »vármegyei intéző-bizottság«. Ennek engedélye vagy jóváhagyása
kellett minden intézkedéshez s Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza
yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy a saját
hatáskörében 50 forintnál nagyobb összeget ki sem utalhatott. Ez a nehézkes rendszer,
melyet a derék vármegye túlbuzgalmában állított fel, nem volt alkalmas arra, hogy
az intézetet felvirágoztassa. Baj volt az is, hogy az építkezés teljesen kimerítette
a »theátrális kasszá«-t. Nem volt pénz. Nem volt alaptőke — s az intézet sorsa tisztán
a napi bevételektől függött. Egy-két év alatt beigazolódott, hogy a vármegye nem
tud boldogulni a színházzal. Szerencsére az 1840-iki xevtizedx 1845 országgyűlés
400,000 pengő forint színházi alaptőkét létesített és maga vette a kezébe a színház
vezetését. Ezzel azonban nem történt semmi rendszerváltozás. Csak a gazda változott,
a rendszer maradt a régi. Az országosított intézet ekkor vette fel a »Nemzeti Színház«
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nevet (addig csak »Pesti
Magyar Színház«-nak yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma yintezmenyy
pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy nevezték) s most már nem megyei, hanem »országos
bizottmány« igazgatta. Ez a nehézkes rendszer az országos igazgatás alatt is éppen
olyan szerencsétlennek bizonyalt, mint a vármegyei kormányozás idejében. Pedig most
már az alaptőke kamataiból a színház 16,000 frt évi szubvenciót kapott. A bajok
legnagyobb oka a programmtalanság volt. A színház műsorának csak igen kis része
volt méltó a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy s ez is kizáróan nevesebb színészeink érdeme, akik jutalomjátékaik
alkalmával leginkább klasszikus drámákat (Shakespeare, yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy ykodvegy Katona) yszemelynevy katona yszemelynevy
Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy
ykodvegy hoztak színre. A bizottmány azonban (sem a vármegyei-, sem az országos)
nem iparkodott a színészeknek eme törekvéseit követve műsort teremteni, hanem a
színházat aktaszerűleg kezelve konokul ment a maga útján. A műsor egy-két eredeti
darab kivételével leginkább idejét mult német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ritter-drámákból
és Kotzebue-nézőjátékokból yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue
yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy állott.
A jó táblabírák nem vették észre, hogy új vendég kopog az ajtón: a francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy romantikus dráma. Az eredeti drámát nem díjazta a
színház, a fordítottak közül peig leginkább csak a régieket variálgatta. A jó táblabírák
műsorba vették az operát is, ez a műfaj azonban minden vonzó ereje mellett sem volt
képes a velejáró nagy kiadásokat fedezni. Hogy tehát az országos választmány urai
a jövedelmét fokozzák, a megyei igazgatás mintájára olykor-olykor díjbirkózókat
és kötéltáncosokat is felléptettek. De hiába, az anyagi ügyek mérlege egyre lejebb
és lejebb billent, úgy, hogy a színházat — miután 28,000 forintot az alaptőkéből
szabályellenesen elköltöttek — 1843-ban kénytelenek voltak kevesebb szubvencióval
Bartay Endrének yszemelynevy bartay endre yszemelynevy Bartay Endré
yszemelynevy bartay yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Bartay
yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy bérbeadni. Ebben a szerencsétlen intézkedésben
csak az volt a szerencse, hogy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay
yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy igen
ügyes színházi embernek bizonyult, akinek hamarosan sikerült is a bajokat orvosolni.
Az új igazgató új rendszert hozott a színházhoz. Ő mindent a színészek útmutatása
szerint intézett. Amikor átvette a színházat, összehívta a színészeket, akik a programmtalanságban
jelölték meg a bajok legfőbb okát. Bartaynak yszemelynevy bartay yszemelynevy
Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy
ykodvegy tehát első dolga volt — pályadíjak kitűzésével — eredeti műsort létesíteni
s az általa színre hozott eredeti darabok (Szökött katona ycimy szökött katona
ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy
katona ycimy ykodvegy stb.) nagy sikerei mindenképpen igazolták rendszerét. Bartay
yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy
yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy igazgatása előtt mondhatni üres házak
előtt játszódtak le a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy előadásai, de alig vette át Bartay yszemelynevy bartay
yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay
yszemelynevy ykodvegy az igazgatást, mindennapossá lettek a zsúfolt házak, úgy,
hogy a vállalkozó igazgatónak két év alatt 28,000 forint tiszta haszna maradt. Bartay
yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy
yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy távoztával, 1845-ben ismét országos igazgatás
(vagy ha jobban tetszik: házikezelés) következett, de már nem bizottmánnyal. Ez
a rendszer örökre megbukott. A színház élére az 1840-iki országgyűlés által főigazgatóvá
választott gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf ráday gedeon yszemelynevy gróf Ráday
Gedeon yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynev állott, aki
a Bartay-rendszer yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay
yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy tovább fejlesztésével igen
szerencsésen igazgatta a Nemzeti Színházat. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Bartay yszemelynevy bartay
yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay
yszemelynevy ykodvegy vármegyei- és országos bizottmány uraival ellentétben — igen
jól választotta meg a maga tanácsadóit a színészekben, akik nálunk abban az időben
nemcsak legjobb, hanem mondhatni kizárólagos színházi szakemberek voltak. Bartay
yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy
yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy igazgatásában azonban a színészek csak
privátim, csak baráti alapon vettek részt, Ráday yszemelynevy ráday
yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday
yszemelynevy ykodvegy ellenben hivatalos testületet szervezett a jelesebb színészekből
s rájuk bízta a művészi vezetést, magának — igen helyes érzékkel — csupán a főfelügyeletet
és a döntés jogát kötvén ki. Az így megszervezett igazgatósági tanács«-nak tagjai:
Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor
yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Lendvay Márton, yszemelynevy lendvay
márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton
yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Szentpétery
Zsigmond, yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond
yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy
Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy László József, yszemelynevy
lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy Fáncsy Lajos, yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti
ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy és Erkel
Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy voltak.A Ráday-korszak yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday
yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy egyik legszebb
korszaka a Nemzeti Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Nemcsak nagy művészei voltak már ekkor az országos műintézetnek,
hanem volt műsora és közönsége is. Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday
yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy nagyszabású
tervekkel foglalkozott: színésziskola, nyugdíjintézet stb. stb. mind fel volt véve
a programmjába, de a közbejött szabadságharc s még inkább az azt követő osztrák
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy elnyomatás teljesen visszavetette úgy
anyagi, mint művészi tekintetben a Nemzeti Színházat. yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Hozzájárult még ehhez az is, hogy a színház
első gárdája ebhen az idíőben erősen megfogyatkozott s így az első évtized nagy
fellendülése után a második évtized nagy visszaeséssel folytatódott. Az első gárda
tagjai aranybetükkel írták be nevüket a magyar színészet történetébe. Talán sehol
sem volt egyszerre együtt annyi nagy színész, mint a mult század 30-as, 40-es évtizedei
folyamán a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Jóformán az egész gárda csupa nagy színészekből állott s csak
éppen a legapróbb szerepekre nem jutott mindig megfelelő ábrázoló. Ennek következtében
az összjáték sem volt mindig egyenletes; de az akkori közönség nem is várt egyöntetű
összjátékot; nem kívánta, hogy a kis szerepek is jól legyenek betöltve. E kor igényeit
bőven kielégítette a nagy színészek játéka: Megyeri, yszemelynevy megyeri
yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri
yszemelynevy ykodvegy Szentpétery, yszemelynevy szentpétery yszemelynevy
Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery
yszemelynevy ykodvegy Lendvay, yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy Egressy,
yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy Bartha, yszemelynevy bartha
yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha
yszemelynevy ykodvegy Fáncsy Lajos, yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy
Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy László József, yszemelynevy
lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy Lendvayné, yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy
lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy Hubenayné, yszemelynevy
hubenayne yszemelynevy Hubenayné yszemelynevy hubenayne yszemelynevy
yszemelynevy Hubenayné yszemelynevy ykodvegy Kovácsné, yszemelynevy kovácsne
yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy kovácsne yszemelynevy yszemelynevy Kovácsné
yszemelynevy ykodvegy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy
Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy
yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy stb. stb. egyéni
művészete. A forradalom utáni korszak elején az osztrákok ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy ykodvegy újra behozták az előzetes cenzúrát, melyet az 1848-as törvények
xtalanevtizedx 1855 eltöröltek. A titkos jelszó az volt, hogy a Nemzeti Színházat
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy magyar jellegétől minél
jobban meg kell fosztani. Jó ideig a Hentzi bombái következtében színháztalanná
lett német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészeket is itt működtették
a magyarokkal felváltva. Ezeken kivül felléptettek más idegen nyelvű társulatokat
is. A francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Rachel, yszemelynevy
rachel yszemelynevy Rachel yszemelynevy rachel yszemelynevy yszemelynevy Rachel
yszemelynevy ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy Ristori
yszemelynevy ristori yszemelynevy Ristori yszemelynevy ristori yszemelynevy
yszemelynevy Ristori yszemelynevy ykodvegy s az angol-szerecsen ynemzetisegy
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy Ira Aldridge yszemelynevy ira aldridge yszemelynevy Ira
Aldridge yszemelynevy ira yszemelynevy aldridge yszemelynevy yszemelynevy Ira
yszemelynevy Aldridge yszemelynevy ykodvegy stb. stb. vendégszerepelt azon a színpadon,
melyet az alapítók kizárólag a magyar nyelv oltárának emeltek. Ott volt azután az
opera, mely a maga nemzetközi nyelvével szintén alkalmas volt arra, hogy a Nemzeti
Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy eredeti
jellegéből kiforgassa. Az opera dédelgetett gyermek volt, de a hazafias drámát kitiltották
a saját házából. Az elnyomatás korszaka tehát legfontosabb s legdrágább kincsétől
: eredeti műsorától fosztotta meg a Nemzeti Színházat. yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ám az osztrák ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy ykodvegy elnyomásnak is meglett később a maga termékeny visszahatása.
Amikor ugyanis Ausztria ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztria yorszagy
Ausztria ykodvegy külpolitikai pozíciója gyengült s ennek következtében kénytelen
volt velünk szemben engedékenyebb lenni, az addig elnyomott hazafias érzés annál
nagyobb mértékben lobbant fel és megtermékenyítette a drámairodalmat is. Az ötvenes
évtized legvégén s főleg a hatvanas évek elején annyi eredeti új nemzeti dráma került
színre, hogy ezt a korszakot bátran nevezhetjük hazafias drámánk hőskorának. Igaz,
hogy ezek a drámák többnyire szónoki drámák voltak s így a színház második színészgenerációja
többnyire szónokias színész lett, de hát ez már a dolog természetével jár együtt.
Ott, ahol a nemzet a politikai szószéktől el van zárva, a színpad válik szószékké.
Ezért van, hogy e korban a tragédia-játszás hanyatlott s színészeink inkább csak
a vígjáték s a középfajú dráma terén fejlődtek. (Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy
szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy Szigeti József, yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy
Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Réthy Mihály, yszemelynevy
réthy mihály yszemelynevy Réthy Mihály yszemelynevy réthy yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Réthy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Feleky
Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy
feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy Prielle Cornélia, yszemelynevy prielle cornélia
yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia
yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy Szathmáryné,
yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne
yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy ykodvegy Hegedüsné yszemelynevy
hegedüsne yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy
yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy ykodvegy stb. mind vígjátéki színészek voltak,
sőt az volt egy-egy tragédiabeli szereplése dacára Tóth József yszemelynevy
tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy is; míg
a tragédia-játszást csak az első gárdából való Egressy Gábor, yszemelynevy
egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy
gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy
ykodvegy id. Lendvay Márton yszemelynevy id. lendvay márton yszemelynevy id.
Lendvay Márton yszemelynevy id. yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton
yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemel és
Jókainé Laborfalvi Róza yszemelynevy jókainé laborfalvi róza yszemelynevy
Jókainé Laborfalvi Róza yszemelynevy jókainé yszemelynevy laborfalvi
yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy Laborfalvi
yszem tudták a régi színvonalon tartani.) Az osztrák ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy ykodvegy elnyomatás korában anyagilag is nagyon meggyengült a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy helyzete;
ám a hazafias érzés ezen a téren is megtalálta az alkalmas gyógyszert. Az önkényuralom
egyik legsötétebb évében (1851.) xevtizedx 1855 nagyrészt xtalanevtizedx 1865 a
hazafias közönség adományaiból megalakult a Nemzeti Színház nyugdíjintézete. yintezmenyy
nemzeti színház nyugdíjintézete yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Ezzel csaknem egyidőben összegyűlt egy újabb színházi alaptőke
— 300,000 pengő forint — melyet gróf Károlyi György yszemelynevy gróf károlyi györgy
yszemelynevy gróf Károlyi György yszemelynevy gróf yszemelynevy károlyi
yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Károlyi
yszemelynevy György ysz kezdeményezésére a magyar mágnás-társadalom adott össze,
hogy annak kamataiból az addiginál nagyobb szubvenció jusson a megszorult Nemzeti
Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Sőt a korszak
vége felé — 1864-ben xevtizedx 1865 Ferenc József császár yszemelynevy ferenc
józsef császár yszemelynevy Ferenc József császár yszemelynevy ferenc
yszemelynevy józsef yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy József yszemelynevy csá is »udvari páholy megváltása« címen évi 50,000
forinttal járult a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy és évi 10,000 forinttal az akkor létesített »Országos színészeti
tanoda« yintezmenyy országos színészeti tanoda yintezmenyy Országos yintezmenyy
országos yintezmenyy színészeti yintezmenyy tanoda yintezmenyy yintezmenyy
Országos yintezmenyy ykodvegy (ma »Országos m. kir. Színművészeti Akadémia« yintezmenyy
országos m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy Országos yintezmenyy
országos yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy
akadémia yintezmenyy yintezmenyy Ors fenntartásához. E kor igazgatói közül különösen
gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf ráday gedeon yszemelynevy gróf Ráday Gedeon
yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynev (1854—59.)
xevtizedx 1855 és xtalanevtizedx 1865 Radnótfáy Nagy Sámuel yszemelynevy
radnótfáy nagy sámuel yszemelynevy Radnótfáy Nagy Sámuel yszemelynevy radnótfáy
yszemelynevy nagy yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Radnótfáy
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Sá (1860—70) xevtizedx 1865 magasodik ki, de mellettük
Simontsits János yszemelynevy simontsits jános yszemelynevy Simontsits János
yszemelynevy simontsits yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Simontsits
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy gazdasági igazgatónak is nagy az érdeme
abban, hogy a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy melynek fejlődése 1849-ben xevtizedx 1845 szemlátomást xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 megakadt, rövid idő alatt ismét némi fejlődésnek indulhatott,
bár ez a fejlődés csak viszonylagos volt s a negyvenes évekéhez hasonló fellendülés
csak jóval később következett el. Az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
ykodvegy önkényuralom tulajdonképpen csak az 1867-iki xevtizedx 1865 kiegyezéssel
ért véget, de a politikai változás a Nemzeti Színháznak yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egyelőre csak függőségi viszonyát változtatta
meg. Az eredetileg vármegyei fennhatóság alatt működő színház 1840-ben xevtizedx
1845 az országgyűlés fennhatósága alá került, 1849-től pedig xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 — országgyűlés nem lévén — teljesen ki volt szolgáltatva
az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy önkénynek; a sok megpróbáltatásnak
kitett intézmény végre az alkotmány helyreálltával s a független magyar minisztérium
kinevezésével állami kezelésbe került, s állami színház lett. Az új korszak 1870-ben
xevtizedx 1875 Zichy Antal, yszemelynevy zichy antal yszemelynevy Zichy Antal
yszemelynevy zichy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Zichy
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy majd annak rövid idő múlva való lemondása
után báró Orczy Bódog yszemelynevy báró orczy bódog yszemelynevy báró Orczy
Bódog yszemelynevy báró yszemelynevy orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy
yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog yszemelynevy yk igazgatásával
kezdődött. Orczy yszemelynevy orczy yszemelynevy Orczy yszemelynevy orczy
yszemelynevy yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy azonban a személyzet szaporításával
és a fizetések emelésével alaposan elszámította magát s ezzel súlyos anyagi helyzetbe
sodorta a színházat. Az Orczy-féle yszemelynevy orczy yszemelynevy Orczy
yszemelynevy orczy yszemelynevy yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy teher igen
megnehezítette az utód-igazgató helyzetét is. Csak az volt a szerencse, hogy Orczy
yszemelynevy orczy yszemelynevy Orczy yszemelynevy orczy yszemelynevy
yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy utóda Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy
lett, aki aztán teljesen helyreállította a megbillent anyagi mérleget. Kár, hogy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy csak rövid
ideig állhatott a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy élén. Neki minden készsége megvolt arra, hogy művészileg is
emelje az intézet színvonalát. Fájdalom, 1878-ban bekövetkezett halála ebben megakadályozta.
(Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy 1873-tól 1878-ig
igazgatta, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 a Nemzeti Színházat.) yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Utána (1878—1894-ig) xevtizedx 1895 Paulay
Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy lett a színház igazgatója, aki minden tekintetben méltó utóda volt Szigligetinek.
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy Az ő igazgatása alatt
művészileg is nagyot lendült az intézet. Ezt a fellendülést két külső körülmény
tette lehetővé: a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és
az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy létesítése. (Az 1875-ben,
xevtizedx 1875 emez xtalanevtizedx 1885 1884-ben xevtizedx 1885 nyílt meg.) Az elsővel
a népszínmű és bohózat, a másikkal az opera vált el a Nemzeti Színháztól, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy úgy, hogy az ország első dtámai
színpada kizárólag csak a magasabb drámai műfajok kultuszának élhetett. Paulay Edének
yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Edé yszemelynevy paulay
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Edé yszemelynevy
ykodvegy pedig örök érdeme marad, hogy az ekként felszabadult és megtisztult színpadot
nagyszerűen ki tudta használni. Ő olyan drámai műsort létesített, mely csaknem páratlan
a színházak történetében. A régi görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy klasszikusoktól
kezdve az egész művelt világ drámairodalma képviselve volt itt, még pedig a lehető
legjobb előadásban. A Paulay-korszak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy műsor
tekintetében a legkimagaslóbb korszaka a Nemzeti Színháznak yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s a színház ötven éves jubileuma alkalmával
méltán írták a lapok, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy elérte a bécsi Burg-színház yintezmenyy
bécsi burg-színház yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy
burg-színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy és
a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Comédie yintezmenyy
comédie yintezmenyy Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy yintezmenyy Comédie
yintezmenyy ykodvegy színvonalát. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művészi fejlődésére igen jótékonyan hatott
az a szerencsés körülmény, hogy a régi gárdából való nagyok — Szigeti József, yszemelynevy
szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós
yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle
cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy
cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy
ykodvegy és Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné
yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy
ykodvegy — egész a kilencvenes évtizedig még késő öregségükben is tevékeny tagjai
maradtak az intézetnek s így — mint élő tradíciók — egyenes folytatói lehettek a
nagy múltnak s egyúttal tanító mesterei az ifjabb generációnak. A másik szerencsés
körülmény, amely szintén előmozdította a művészi fejlődést, hogy Paulay Edében yszemelynevy
paulay ede yszemelynevy Paulay Edé yszemelynevy paulay yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy nemcsak
kitűnő igazgatót, hanem kiváló rendezőt is nyert a színház. A rendezésre a 40-es,
50-es években nem sok gondot fordítottak. Idő sem volt reá. Abban az időben csak
két-három próba volt egy új darabból. A rendező tehát az összjáték felépítésére
nem is gondolhatott, hanem meg kellett elégednie a külső scenáriura elkészítésével.
Csak a hatvanas években tűnt fel az első nagyszabású rendező, névszerint Molnár
György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy
molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy a budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház
yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy igazgatója, aki Szigligeti
Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
Ede yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy rendezője lett s ebben a minőségben
itt is elismerést vívott ki magának, bár az ő idejében opera mellett a drámai próbákra
még mindig igen kevés idő jutott. A színpadi rendezés elve éppen ezért csak Paulay
Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy igazgatása alatt s főleg 1884-től kezdve jutott teljes érvényre, amikor
kizárólag a drámáé lett a színpad, úgy, hogy egy- egy új darabból most már 10—15
próbát is tarthattak. A mai értelemben vett művészi összjáték kezdetét tulajdonképpen
csak innen számíthatjuk, bár az összjáték egyik sine qua nonját — egymás benső művészi
eszközeinek megérzését — már a régi aktorok is gyakorlatból ismerték. A Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művészi
fejlődésének lehetőségét végre — de nem utolsó sorban — előmozdították a színház
tagjai is, akik — mondhatni — kivétel nélkül hivatásuk magaslatán állottak. Nemcsak
a vígjáték, hanem a tragédia-játszás terén is. Ez a gárda méltó volt vezéreihez:
Szigligetihez yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy és Paulayhoz.
yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy Ekkor tünt fel Halmi Ferenc, yszemelynevy
halmi ferenc yszemelynevy Halmi Ferenc yszemelynevy halmi yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a víg-
és komoly elemek elegyítésének mestere; Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede
yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy aki különösen meleg szívet
és sok kedélyt tudott önteni alakjaiba; Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry
gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy aki sajátosan
kesernyés humorával választotta el magát élesen komikus pályatársaitól; Náday Ferenc,
yszemelynevy náday ferenc yszemelynevy Náday Ferenc yszemelynevy náday
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy aki az elegáns világfiak mellett a szalon-élet torz kinövéseinek
is művészi karrikirozója tudott lenni; Helvey Laura, yszemelynevy helvey laura
yszemelynevy Helvey Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura yszemelynevy
yszemelynevy Helvey yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy aki a társadalmi színművek
hősnőiben egyszerre erőt és finomságot. mutatot, Molnárné Kocsisovszky Borcsa, yszemelynevy
molnárné kocsisovszky borcsa yszemelynevy Molnárné Kocsisovszky Borcsa
yszemelynevy molnárné yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy borcsa
yszemelynevy yszemelynevy Molnárné yszemelynevy a bájosan finom és üde naiva. Az
elárvult tragédia-játszásnak is ekkor támadt újra hivatott papnője Jászai Mari yszemelynevy
jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari
yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy személyében,
aki a nagy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy
kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy tüzes szenvedélyét
s Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine
yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy fenséges nyugalmát egyesítette
magában. Méltó partnere volt Nagy Imre, yszemelynevy nagy imre yszemelynevy
Nagy Imre yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a szenvedélyek fokozásának megcsodált virtuóza
és rövid ideig E. Kovács Gyula, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E.
Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodve a tragikus hősök mély lelkű ábrázolója. Ugyancsak a Szigligeti-korszakban
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy virágzott fel a népszínmű:
Blahánéval yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy és Tamássyval, yszemelynevy
tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy
Tamássy yszemelynevy ykodvegy akik aztán 1875-ben xevtizedx 1875 a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy első gárdájának vezéralakjai lettek. Ezt a jeles művészi
együttest Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy később egyre szaporította,
bővítette. Alszeghy Irma, yszemelynevy alszeghy irma yszemelynevy Alszeghy Irma
yszemelynevy alszeghy yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Alszeghy
yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy Adorján Berta, yszemelynevy adorján
berta yszemelynevy Adorján Berta yszemelynevy adorján yszemelynevy berta
yszemelynevy yszemelynevy Adorján yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy Márkus
Emília, yszemelynevy márkus emília yszemelynevy Márkus Emília yszemelynevy
márkus yszemelynevy emília yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emília
yszemelynevy ykodvegy Fáy Szeréna, yszemelynevy fáy szeréna yszemelynevy Fáy
Szeréna yszemelynevy fáy yszemelynevy szeréna yszemelynevy yszemelynevy Fáy
yszemelynevy Szeréna yszemelynevy ykodvegy Csillag Teréz, yszemelynevy csillag
teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz
yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Hegyesi
Mari, yszemelynevy hegyesi mari yszemelynevy Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi
yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Mari
yszemelynevy ykodvegy Nagy Ibolya, yszemelynevy nagy ibolya yszemelynevy Nagy
Ibolya yszemelynevy nagy yszemelynevy ibolya yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Ibolya yszemelynevy ykodvegy Lánczy Ilka, yszemelynevy lánczy ilka
yszemelynevy Lánczy Ilka yszemelynevy lánczy yszemelynevy ilka yszemelynevy
yszemelynevy Lánczy yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy Tolnayné, yszemelynevy
tolnayne yszemelynevy Tolnayné yszemelynevy tolnayne yszemelynevy yszemelynevy
Tolnayné yszemelynevy ykodvegy Rákosi Szidi, yszemelynevy rákosi szidi
yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy
yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy Vizváryné, yszemelynevy
vizváryne yszemelynevy Vizváryné yszemelynevy vizváryne yszemelynevy
yszemelynevy Vizváryné yszemelynevy ykodvegy továbbá: Gyenes László, yszemelynevy
gyenes lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy gyenes yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy Császár Imre, yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre
yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Gabányi Árpád, yszemelynevy gabányi
árpád yszemelynevy Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Mihályfi
Károly, yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy
mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy
Károly yszemelynevy ykodvegy Somló Sándor, yszemelynevy somló sándor
yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Pálffy György, yszemelynevy
pálffy györgy yszemelynevy Pálffy György yszemelynevy pálffy yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Pálffy yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy Szacsvay Imre, yszemelynevy szacsvay imre yszemelynevy Szacsvay Imre
yszemelynevy szacsvay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Dezső József, yszemelynevy dezső józsef
yszemelynevy Dezső József yszemelynevy dezső yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Dezső yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Zilahy Gyula yszemelynevy
zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és Ivánfi
Jenő yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy stb. stb., csaknem igy időben, vagy rövid egymásutánban szerződtek
a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy A személyzetnek ez a nagy kibővítése természetesen csak akkor
következhetett be, amikor a színház anyagi helyzete is megerősödött. Ezt a megerősödést
nagyban előmozdította 1874-ben a xtalanevtizedx 1885 Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy jövedelmező bérházának felépítése.
Ez a jó befektetés minden eddigi kamatoztatásnál jobban emelte az alaptőkét és emelte
az évi szubvenciót, amely 1884-ben xevtizedx 1885 már 77,300 forintot tett ki, ami
abban az időben igen tekintélyes összeg volt. Az anyagilag és művészileg fellendült
műintézet 1887-ben ünnepelte xtalanevtizedx 1895 meg fennállásának 50-ik évfordulóját.
Méltán ünnepelték ugyanakkor Paulay Edét yszemelynevy paulay ede yszemelynevy
Paulay Edé yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy
Paulay yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy is, hiszen ezt a nagy fellendülést
elsősorban neki köszönhettük. Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy
Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy
Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy halála után 1894-től xevtizedx
1895 1900-ig xevtizedx 1905 gróf Festetics Andor yszemelynevy gróf festetics
andor yszemelynevy gróf Festetics Andor yszemelynevy gróf yszemelynevy
festetics yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy
Festetics yszemelynevy Andor lett a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, aki azelőtt Tolnai Andor yszemelynevy
tolnai andor yszemelynevy Tolnai Andor yszemelynevy tolnai yszemelynevy andor
yszemelynevy yszemelynevy Tolnai yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy név alatt
színészkedett is, majd titkára volt a színháznak. Szakember volt. Legnagyobb érdeme,
hogy a Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy által teremtett művészi színvonalat
meg tudta tartani. Néhány értékes taggal frissítette fel Paulay Ede yszemelynevy
paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy fogyatkozni
s öregedni kezdő gárdáját. Ő szerződtette Bakó Lászlót, yszemelynevy bakó
lászló yszemelynevy Bakó László yszemelynevy bakó yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Bakó yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Beregi
Oszkárt, yszemelynevy beregi oszkár yszemelynevy Beregi Oszkár yszemelynevy
beregi yszemelynevy oszkár yszemelynevy yszemelynevy Beregi yszemelynevy Oszkár
yszemelynevy ykodvegy Ligeti Juliskát yszemelynevy ligeti juliska yszemelynevy
Ligeti Juliská yszemelynevy ligeti yszemelynevy juliska yszemelynevy
yszemelynevy Ligeti yszemelynevy Juliská yszemelynevy ykodvegy stb. Festetics yszemelynevy
festetics yszemelynevy Festetics yszemelynevy festetics yszemelynevy
yszemelynevy Festetics yszemelynevy ykodvegy után (1900—1902-ig) Beöthy László,
yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy majd (1903-tól 1908)-ig) Somló Sándor yszemelynevy somló
sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy lett az
igazgató. Mindketten a Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy által
megjelölt irányban vezették a színházat több-kevesebb szerencsével. A helyzetük
— megtartani a Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy
paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy színvonalat — nekik
sem volt könnyű, de mennyivel nehezebb lett a Tóth Imréé, yszemelynevy tóth
imre yszemelynevy Tóth Imré yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy akit azzal a váratlan
utasítással neveztek ki igazgatóvá, hogy a Nemzeti Színházat yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy épületébe kell átköltöztetnie és előadásait ott 1908.
szeptember xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 1-én megkezdenie. Tóth Imre,
yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy
imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy aki
ifjú korától Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy tanítványa volt, minden tekintetben
méltónak bizonyult mesteréhez, ennek a nehéz feladatnak is megfelelt. Általánosan
tudott dolog, hogy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy színpada
és nézőtere egyáltalában nem volt alkalmas — és nem egészen alkalmas ma sem — a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy játékstílusának. Ebben a nagyméretű színházban, melyet a lármásabb népszínmű
s általában zenés darabok számára emeltek, a finomabb beszédművészet nem érvényesülhet.
Tóth Imrének yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imré yszemelynevy tóth
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imré yszemelynevy
ykodvegy tehát szükségképpen az volt egyelőre a legfőbb törekvése, hogy a nézőtér
akusztikáját lehetőleg javítsa s ezt a mélyített zenekari rész befödésével bizonyos
mértékben el is érte. Ám az intimebb hatású társadalmi színművek és vígjátékok kellő
mértékben így sem érvényesültek, úgy, hogy a vígjátéki együttes megmentésének céljából
egyre süigősebbé vált egy úgynevezett Kamara Színház yintezmenyy kamara színház
yintezmenyy Kamara S yintezmenyy kamara yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Kamara yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy létesítése. Ezt azonban már
nem Tóth Imre, yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy
ykodvegy hanem az Ambrus Zoltán yszemelynevy ambrus zoltán yszemelynevy Ambrus
Zoltán yszemelynevy ambrus yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Ambrus
yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy pár évi igazgatása után kinevezett dr.
Hevesi Sándor yszemelynevy dr. hevesi sándor yszemelynevy dr. Hevesi Sándor
yszemelynevy dr. yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynev igazgató vitte
keresztül. Az ő igazgatása alatt nyilt meg 1924. xevtizedx 1925 szept. 26-án előbb
az Andrássy-úti volt Nagy Endre-féle kabaré yintezmenyy nagy endre-féle kabare
yintezmenyy Nagy End yintezmenyy nagy yintezmenyy endre-féle yintezmenyy kabare
yintezmenyy yintezmenyy Nagy yintezmenyy End yintezmenyy ykodvegy helyiségében,
majd 1925. szept. 26-án a Blaha Lujza Színházban yintezmenyy blaha lujza
színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy a Nemzeti
Színház Kamara-Színháza. yintezmenyy nemzeti színház kamara-színháza
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
kamara-színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Tóth Imrének
yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imré yszemelynevy tóth yszemelynevy
imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy az alkalmatlan
színházhelyiségen kívül még egy nagy nehézséggel kellett megküzdenie s ezt a nagy
nehézséget a világháború idézte elő. A világháború első két éve a színház életében
siralmas volt. 1914-ben xevtizedx 1915 a szokásos szeptember elseji saisonnyitás
majd egy félesztendővel későbbre tolódott ki s akkor is hetenkint csak két előadást
lehetett tartani. Ám Tóth Imre yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre
yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy
Imre yszemelynevy ykodvegy keményen tartotta kezében a kormányrudat s legalább a
jövőjét akarta biztosítani a Nemzeti Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy S ebben segítségére volt a három kitünő
rendező: dr. Hevesi Sándor, yszemelynevy dr. hevesi sándor yszemelynevy dr.
Hevesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor
yszemelynev dr. Csathó Kálmán yszemelynevy dr. csathó kálmán yszemelynevy dr.
Csathó Kálmán yszemelynevy dr. yszemelynevy csathó yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Csathó yszemelynevy Kálmán
yszemelynev és Ivánfi Jenő. yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő
yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy
Jenő yszemelynevy ykodvegy De segítségére volt a művészgárda is, melynek újabb tagjait
(Gál Gyula, yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy Pethes Imre, yszemelynevy pethes imre yszemelynevy Pethes
Imre yszemelynevy pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Pethes
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Odry Árpád, yszemelynevy odry árpád
yszemelynevy Odry Árpád yszemelynevy odry yszemelynevy árpád yszemelynevy
yszemelynevy Odry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Somlay Arthur, yszemelynevy
somlay arthur yszemelynevy Somlay Arthur yszemelynevy somlay yszemelynevy
arthur yszemelynevy yszemelynevy Somlay yszemelynevy Arthur yszemelynevy ykodvegy
Rózsahegyi Kálmán, yszemelynevy rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi
Kálmán yszemelynevy rózsahegyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy
Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Molnár László, yszemelynevy
molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy molnár yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy Kürti József, yszemelynevy kürti józsef yszemelynevy Kürti József
yszemelynevy kürti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kürti
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Paulay Erzsi, yszemelynevy paulay
erzsi yszemelynevy Paulay Erzsi yszemelynevy paulay yszemelynevy erzsi
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy Tasnády
Ilona, yszemelynevy tasnády ilona yszemelynevy Tasnády Ilona yszemelynevy
tasnády yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Tasnády yszemelynevy Ilona
yszemelynevy ykodvegy Bajor Gizi, yszemelynevy bajor gizi yszemelynevy Bajor
Gizi yszemelynevy bajor yszemelynevy gizi yszemelynevy yszemelynevy Bajor
yszemelynevy Gizi yszemelynevy ykodvegy Ághy Erzsi, yszemelynevy ághy erzsi
yszemelynevy Ághy Erzsi yszemelynevy ághy yszemelynevy erzsi yszemelynevy
yszemelynevy Ághy yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy stb., stb.) részint ő,
részint közvetlen elődei hozták a színházhoz. Ám a világháború végeztével még nem
volt vége a bajoknak. Jött az úgynevezett »proletár diktatúra«, amely egyszerűen
a maga politikai szócsövének használta fel a színpadot s a saját szája íze szerint
diktálta a műsort. Szerencse, hogy ez a nehéz korszak csak néhány hónapig tartott
s így teljesen mégsem foszthatta meg műsorától a Nemzeti Színházat. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Fejleszteni a nemzeti drámairodalmat,
fejleszteni a magyar színjátszást és ismertetni a világirodalom jelesebb drámai
termékeit! Ezt a hármas célját még a legnehezebb időkben is igyekezett előmozdítani
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy s nagyrészt rajta kívül álló okokban — főleg áldatlan politikai viszonyainkban
— kell magyarázatát keresnünk az időnkénti elcsuszamlásoknak. Soha annyi küzdelem,
soha annyi csapás nem jutott ki egyetlen színháznak som, mint a mi Nemzeti Színházunknak,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy amelyet a gazdag pesti
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészet tényezői, sőt a pest-budai pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy polgárok is évtizedeken keresztül olybá vettek, mint egy betolakodó
idegent. A magyar Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy idegen volt a magyar fővárosban főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és sorsát nem egyszer rosszindulatú,
vagy legalább is közönyös idegen tényezők intézték, mint például a 15 évig tartó
osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy elnyomatás idejében. Példátlan
ez a színházak történetében. A sok csapás közt azonban a legsúlyosabb volt a színház
épületének lebontása. 1908-ban, xevtizedx 1905 amikor xtalanevtizedx 1915 a személyzetet
kiköltöztették belőle, csak nagyobb átalakításokat terveztek a régi épületen; ám
1913. xevtizedx 1915 őszén — közvetlen a világháború kitörése előtt — mégis lebontották.
Az 1838-iki xevtizedx 1835 nagy xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 árvíz, Hentzi
bombái s a szomszédságában gyakran előfordult tűzvészesetek idejében, amikor e féltett
nemzeti intézmény nagy veszedelmekben forgott, a jó Isten megőrizte a Nemzeti Színházat!
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A csaknem várszerűen
megépített erős falakat végre is mi magunk pusztítottuk el. A mi kegyetlen, önző
korunk keze csákányt emelt a régi oltárra, de — mintha csak Isten sújtó keze gátlaná
— új oltárt emelni nem tud. Oltárt csak hittel, csak önzetlen áhítattal lehet emelni!
(Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József
yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0403.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Nemzeti Színház - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0403.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0403.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29700.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Nemzeti
Színház
Szócikk: Nemzeti Színház Mint törekvés, mint vágy
már 1790-ben élt a magyar lelkekben, sőt csirájában mint színészi teljesítmény is
megvolt, de — hajlék híján — vándorolni volt kénytelen. Néha Pest- Budán székelt,
néha Kolozsvárt, majd meg egy rövid időre Miskolcon és Székesfehérvárt ütötte fel
tanyáját, hogy aztán Kassán és Budán keresztül 1837-ben bevonulhasson Pestre, a
saját hajlékába, a hazafias áldozatokból felépített Nemzeti Színházba. (A hajléktalan
Nemzeti Színháznak, helyesebben az országos színészetnek eme vándorlását lásd: »Magyar
Színészet« c. bevezető cikkünkben.) A Nemzeti Színháznak tehát előbb volt művészi
együttese és műsora s csak azután lett hajléka. Az egészséges fejlődésnek ez is
a rendje. Mert nem az épület a fontosabbik tényező itt, hanem az intézmény maga,
melynek létele teljesen független lehet az épülettől. A Nemzeti Színháznak — fájdalom
— ma sincs — helyesebben: már megint nincs — hajléka, ám azért a Nemzeti Színház
mint intézmény mégis megvan. A színházépítési törekvés terén 1835. előtt a legtöbb
eredményt Kultsár István tudta felmutatni, aki lelkes felhívásaival 1815-ben a magyar
vármegyék adományaiból csinos összeget gyűjtött, sőt a mai Nemzeti Kaszinó helyén
telket is vásárolt a Nemzeti Színház számára. A derék Kultsár István elkészíttette
már az épület tervét is. Ám az építés elmaradt e a telket el kellett adni. A harmincas
években újra fellángolt a régi törekvés. Ekkor már nem is egy, hanem három építő
jelentkezett: először Pest városa, azután gróf Széchenyi István, végül Földváry
Gábor, illetve Pest vármegye. A főváros a színházépítéstől hamar visszalépett. Maradt
tehát Széchenyi és Földváry. Széchenyi előbb a József- térre, majd a főváros által
felajánlott ingyen-telek igénybevételével a Dunapartra akarta felépíttetni a magyar
színházat, mégpedig olyan nagy részvénytársasági tőkével, hogy a színháznak alaptőkéje
is legyen. E hosszadalmasnak ígérkező, bár jó elgondolású és nagyszabású tervezettel
ellentétben Földváry Gábor — Pest vármegye alispánja — a mielőbbi színházépítés
terve mellett buzgólkodott. Tehette ezt annyival inkább, mert Grassalkovics herceg
a hatvani országút (ma: Rákoczi-út) elején telket adott a vármegyének a »Nemzeti
Theátrum céljára.« A vármegyei közgyűlés Földváry terve mellett döntött s így 1835.
szept. 28-án a Grassalkovics- telken megkezdődött a színház építése s hogy a felhúzandó
falak jelentősége annál inkább kitűnjék, az első ásót maga a nagytekintélyű alispán
nyomta le a földbe. Pestnek ez a része akkor még teljesen külvárosi jellegű volt
s az épülő színház bizony kivül esett a voltaképpeni városon, ám azért — az egykorú
feljegyzések szerint — sokan »kirándultak« az építkezést nézni. De nem csak a kíváncsiság
nyilvánult meg a színházépítéssel kapcsolatban, hanem a magyar közönség áldozatkészsége
is. Mindenki adott, amit adhatott: pénzt, építési anyagot, ingyen munkát. Az építkezés
mégis lassan haladt. 1836. aug. 6-án volt a kőmívesek bokréta-ünnepe s jó egy évre
rá — 1837. aug. 22-én — a színházavató nemzeti ünnep Vörösmarty Mihály »Árpád ébredésé«-vel
és Schenk Eduárd »Belizáx«- jával.; Ezen a napon megszűnt a pest-budai német színészek
egyeduralma s félszázados küzdelem után végre a magyar színművészet apostolai is
otthon érezhették magukat saját hazájuk fővárosában. A Nemzeti Színház megnyitása
ezért volt nemzeti ünnep.A színház első igazgatója Bajza József volt, mellette mint
zenei (operai) igazgató Mátrai Gábor működött. Fölöttük állott a »vármegyei intéző-bizottság«.
Ennek engedélye vagy jóváhagyása kellett minden intézkedéshez s Bajza a saját hatáskörében
50 forintnál nagyobb összeget ki sem utalhatott. Ez a nehézkes rendszer, melyet
a derék vármegye túlbuzgalmában állított fel, nem volt alkalmas arra, hogy az intézetet
felvirágoztassa. Baj volt az is, hogy az építkezés teljesen kimerítette a »theátrális
kasszá«-t. Nem volt pénz. Nem volt alaptőke — s az intézet sorsa tisztán a napi
bevételektől függött. Egy-két év alatt beigazolódott, hogy a vármegye nem tud boldogulni
a színházzal. Szerencsére az 1840-iki országgyűlés 400,000 pengő forint színházi
alaptőkét létesített és maga vette a kezébe a színház vezetését. Ezzel azonban nem
történt semmi rendszerváltozás. Csak a gazda változott, a rendszer maradt a régi.
Az országosított intézet ekkor vette fel a »Nemzeti Színház« nevet (addig csak »Pesti
Magyar Színház«-nak nevezték) s most már nem megyei, hanem »országos bizottmány«
igazgatta. Ez a nehézkes rendszer az országos igazgatás alatt is éppen olyan szerencsétlennek
bizonyalt, mint a vármegyei kormányozás idejében. Pedig most már az alaptőke kamataiból
a színház 16,000 frt évi szubvenciót kapott. A bajok legnagyobb oka a programmtalanság
volt. A színház műsorának csak igen kis része volt méltó a Nemzeti Színházhoz s
ez is kizáróan nevesebb színészeink érdeme, akik jutalomjátékaik alkalmával leginkább
klasszikus drámákat (Shakespeare, Katona) hoztak színre. A bizottmány azonban (sem
a vármegyei-, sem az országos) nem iparkodott a színészeknek eme törekvéseit követve
műsort teremteni, hanem a színházat aktaszerűleg kezelve konokul ment a maga útján.
A műsor egy-két eredeti darab kivételével leginkább idejét mult német ritter-drámákból
és Kotzebue-nézőjátékokból állott. A jó táblabírák nem vették észre, hogy új vendég
kopog az ajtón: a francia romantikus dráma. Az eredeti drámát nem díjazta a színház,
a fordítottak közül peig leginkább csak a régieket variálgatta. A jó táblabírák
műsorba vették az operát is, ez a műfaj azonban minden vonzó ereje mellett sem volt
képes a velejáró nagy kiadásokat fedezni. Hogy tehát az országos választmány urai
a jövedelmét fokozzák, a megyei igazgatás mintájára olykor-olykor díjbirkózókat
és kötéltáncosokat is felléptettek. De hiába, az anyagi ügyek mérlege egyre lejebb
és lejebb billent, úgy, hogy a színházat — miután 28,000 forintot az alaptőkéből
szabályellenesen elköltöttek — 1843-ban kénytelenek voltak kevesebb szubvencióval
Bartay Endrének bérbeadni. Ebben a szerencsétlen intézkedésben csak az volt a szerencse,
hogy Bartay igen ügyes színházi embernek bizonyult, akinek hamarosan sikerült is
a bajokat orvosolni. Az új igazgató új rendszert hozott a színházhoz. Ő mindent
a színészek útmutatása szerint intézett. Amikor átvette a színházat, összehívta
a színészeket, akik a programmtalanságban jelölték meg a bajok legfőbb okát. Bartaynak
tehát első dolga volt — pályadíjak kitűzésével — eredeti műsort létesíteni s az
általa színre hozott eredeti darabok (Szökött katona stb.) nagy sikerei mindenképpen
igazolták rendszerét. Bartay igazgatása előtt mondhatni üres házak előtt játszódtak
le a Nemzeti Színház előadásai, de alig vette át Bartay az igazgatást, mindennapossá
lettek a zsúfolt házak, úgy, hogy a vállalkozó igazgatónak két év alatt 28,000 forint
tiszta haszna maradt. Bartay távoztával, 1845-ben ismét országos igazgatás (vagy
ha jobban tetszik: házikezelés) következett, de már nem bizottmánnyal. Ez a rendszer
örökre megbukott. A színház élére az 1840-iki országgyűlés által főigazgatóvá választott
gróf Ráday Gedeon állott, aki a Bartay-rendszer tovább fejlesztésével igen szerencsésen
igazgatta a Nemzeti Színházat. Bartay vármegyei- és országos bizottmány uraival
ellentétben — igen jól választotta meg a maga tanácsadóit a színészekben, akik nálunk
abban az időben nemcsak legjobb, hanem mondhatni kizárólagos színházi szakemberek
voltak. Bartay igazgatásában azonban a színészek csak privátim, csak baráti alapon
vettek részt, Ráday ellenben hivatalos testületet szervezett a jelesebb színészekből
s rájuk bízta a művészi vezetést, magának — igen helyes érzékkel — csupán a főfelügyeletet
és a döntés jogát kötvén ki. Az így megszervezett igazgatósági tanács«-nak tagjai:
Egressy Gábor, Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond, László József, Fáncsy Lajos,
Szigligeti Ede és Erkel Ferenc voltak.A Ráday-korszak egyik legszebb korszaka a
Nemzeti Színháznak. Nemcsak nagy művészei voltak már ekkor az országos műintézetnek,
hanem volt műsora és közönsége is. Ráday nagyszabású tervekkel foglalkozott: színésziskola,
nyugdíjintézet stb. stb. mind fel volt véve a programmjába, de a közbejött szabadságharc
s még inkább az azt követő osztrák elnyomatás teljesen visszavetette úgy anyagi,
mint művészi tekintetben a Nemzeti Színházat. Hozzájárult még ehhez az is, hogy
a színház első gárdája ebhen az idíőben erősen megfogyatkozott s így az első évtized
nagy fellendülése után a második évtized nagy visszaeséssel folytatódott. Az első
gárda tagjai aranybetükkel írták be nevüket a magyar színészet történetébe. Talán
sehol sem volt egyszerre együtt annyi nagy színész, mint a mult század 30-as, 40-es
évtizedei folyamán a Nemzeti Színházban. Jóformán az egész gárda csupa nagy színészekből
állott s csak éppen a legapróbb szerepekre nem jutott mindig megfelelő ábrázoló.
Ennek következtében az összjáték sem volt mindig egyenletes; de az akkori közönség
nem is várt egyöntetű összjátékot; nem kívánta, hogy a kis szerepek is jól legyenek
betöltve. E kor igényeit bőven kielégítette a nagy színészek játéka: Megyeri, Szentpétery,
Lendvay, Egressy, Bartha, Fáncsy Lajos, László József, Lendvayné, Hubenayné, Kovácsné,
Laborfalvi Róza stb. stb. egyéni művészete. A forradalom utáni korszak elején az
osztrákok újra behozták az előzetes cenzúrát, melyet az 1848-as törvények eltöröltek.
A titkos jelszó az volt, hogy a Nemzeti Színházat magyar jellegétől minél jobban
meg kell fosztani. Jó ideig a Hentzi bombái következtében színháztalanná lett német
színészeket is itt működtették a magyarokkal felváltva. Ezeken kivül felléptettek
más idegen nyelvű társulatokat is. A francia Rachel, az olasz Ristori s az angol-szerecsen
Ira Aldridge stb. stb. vendégszerepelt azon a színpadon, melyet az alapítók kizárólag
a magyar nyelv oltárának emeltek. Ott volt azután az opera, mely a maga nemzetközi
nyelvével szintén alkalmas volt arra, hogy a Nemzeti Színházat eredeti jellegéből
kiforgassa. Az opera dédelgetett gyermek volt, de a hazafias drámát kitiltották
a saját házából. Az elnyomatás korszaka tehát legfontosabb s legdrágább kincsétől
: eredeti műsorától fosztotta meg a Nemzeti Színházat. Ám az osztrák elnyomásnak
is meglett később a maga termékeny visszahatása. Amikor ugyanis Ausztria külpolitikai
pozíciója gyengült s ennek következtében kénytelen volt velünk szemben engedékenyebb
lenni, az addig elnyomott hazafias érzés annál nagyobb mértékben lobbant fel és
megtermékenyítette a drámairodalmat is. Az ötvenes évtized legvégén s főleg a hatvanas
évek elején annyi eredeti új nemzeti dráma került színre, hogy ezt a korszakot bátran
nevezhetjük hazafias drámánk hőskorának. Igaz, hogy ezek a drámák többnyire szónoki
drámák voltak s így a színház második színészgenerációja többnyire szónokias színész
lett, de hát ez már a dolog természetével jár együtt. Ott, ahol a nemzet a politikai
szószéktől el van zárva, a színpad válik szószékké. Ezért van, hogy e korban a tragédia-játszás
hanyatlott s színészeink inkább csak a vígjáték s a középfajú dráma terén fejlődtek.
(Szerdahelyi Kálmán, Szigeti József, Réthy Mihály, Feleky Miklós, Prielle Cornélia,
Szathmáryné, Hegedüsné stb. mind vígjátéki színészek voltak, sőt az volt egy-egy
tragédiabeli szereplése dacára Tóth József is; míg a tragédia-játszást csak az első
gárdából való Egressy Gábor, id. Lendvay Márton és Jókainé Laborfalvi Róza tudták
a régi színvonalon tartani.) Az osztrák elnyomatás korában anyagilag is nagyon meggyengült
a Nemzeti Színház helyzete; ám a hazafias érzés ezen a téren is megtalálta az alkalmas
gyógyszert. Az önkényuralom egyik legsötétebb évében (1851.) nagyrészt a hazafias
közönség adományaiból megalakult a Nemzeti Színház nyugdíjintézete. Ezzel csaknem
egyidőben összegyűlt egy újabb színházi alaptőke — 300,000 pengő forint — melyet
gróf Károlyi György kezdeményezésére a magyar mágnás-társadalom adott össze, hogy
annak kamataiból az addiginál nagyobb szubvenció jusson a megszorult Nemzeti Színháznak.
Sőt a korszak vége felé — 1864-ben Ferenc József császár is »udvari páholy megváltása«
címen évi 50,000 forinttal járult a Nemzeti Színház és évi 10,000 forinttal az akkor
létesített »Országos színészeti tanoda« (ma »Országos m. kir. Színművészeti Akadémia«
fenntartásához. E kor igazgatói közül különösen gróf Ráday Gedeon (1854—59.) és
Radnótfáy Nagy Sámuel (1860—70) magasodik ki, de mellettük Simontsits János gazdasági
igazgatónak is nagy az érdeme abban, hogy a Nemzeti Színház, melynek fejlődése 1849-ben
szemlátomást megakadt, rövid idő alatt ismét némi fejlődésnek indulhatott, bár ez
a fejlődés csak viszonylagos volt s a negyvenes évekéhez hasonló fellendülés csak
jóval később következett el. Az osztrák önkényuralom tulajdonképpen csak az 1867-iki
kiegyezéssel ért véget, de a politikai változás a Nemzeti Színháznak egyelőre csak
függőségi viszonyát változtatta meg. Az eredetileg vármegyei fennhatóság alatt működő
színház 1840-ben az országgyűlés fennhatósága alá került, 1849-től pedig — országgyűlés
nem lévén — teljesen ki volt szolgáltatva az osztrák önkénynek; a sok megpróbáltatásnak
kitett intézmény végre az alkotmány helyreálltával s a független magyar minisztérium
kinevezésével állami kezelésbe került, s állami színház lett. Az új korszak 1870-ben
Zichy Antal, majd annak rövid idő múlva való lemondása után báró Orczy Bódog igazgatásával
kezdődött. Orczy azonban a személyzet szaporításával és a fizetések emelésével alaposan
elszámította magát s ezzel súlyos anyagi helyzetbe sodorta a színházat. Az Orczy-féle
teher igen megnehezítette az utód-igazgató helyzetét is. Csak az volt a szerencse,
hogy Orczy utóda Szigligeti Ede lett, aki aztán teljesen helyreállította a megbillent
anyagi mérleget. Kár, hogy Szigligeti csak rövid ideig állhatott a Nemzeti Színház
élén. Neki minden készsége megvolt arra, hogy művészileg is emelje az intézet színvonalát.
Fájdalom, 1878-ban bekövetkezett halála ebben megakadályozta. (Szigligeti 1873-tól
1878-ig igazgatta, a Nemzeti Színházat.) Utána (1878—1894-ig) Paulay Ede lett a
színház igazgatója, aki minden tekintetben méltó utóda volt Szigligetinek. Az ő
igazgatása alatt művészileg is nagyot lendült az intézet. Ezt a fellendülést két
külső körülmény tette lehetővé: a Népszínház és az Operaház létesítése. (Az 1875-ben,
emez 1884-ben nyílt meg.) Az elsővel a népszínmű és bohózat, a másikkal az opera
vált el a Nemzeti Színháztól, úgy, hogy az ország első dtámai színpada kizárólag
csak a magasabb drámai műfajok kultuszának élhetett. Paulay Edének pedig örök érdeme
marad, hogy az ekként felszabadult és megtisztult színpadot nagyszerűen ki tudta
használni. Ő olyan drámai műsort létesített, mely csaknem páratlan a színházak történetében.
A régi görög klasszikusoktól kezdve az egész művelt világ drámairodalma képviselve
volt itt, még pedig a lehető legjobb előadásban. A Paulay-korszak műsor tekintetében
a legkimagaslóbb korszaka a Nemzeti Színháznak s a színház ötven éves jubileuma
alkalmával méltán írták a lapok, hogy a Nemzeti Színház elérte a bécsi Burg-színház
és a francia Comédie színvonalát. A Nemzeti Színház művészi fejlődésére igen jótékonyan
hatott az a szerencsés körülmény, hogy a régi gárdából való nagyok — Szigeti József,
Feleky Miklós, Prielle Cornélia és Szathmáryné — egész a kilencvenes évtizedig még
késő öregségükben is tevékeny tagjai maradtak az intézetnek s így — mint élő tradíciók
— egyenes folytatói lehettek a nagy múltnak s egyúttal tanító mesterei az ifjabb
generációnak. A másik szerencsés körülmény, amely szintén előmozdította a művészi
fejlődést, hogy Paulay Edében nemcsak kitűnő igazgatót, hanem kiváló rendezőt is
nyert a színház. A rendezésre a 40-es, 50-es években nem sok gondot fordítottak.
Idő sem volt reá. Abban az időben csak két-három próba volt egy új darabból. A rendező
tehát az összjáték felépítésére nem is gondolhatott, hanem meg kellett elégednie
a külső scenáriura elkészítésével. Csak a hatvanas években tűnt fel az első nagyszabású
rendező, névszerint Molnár György, a budai Népszínház igazgatója, aki Szigligeti
Ede igazgatása alatt a Nemzeti Színház rendezője lett s ebben a minőségben itt is
elismerést vívott ki magának, bár az ő idejében opera mellett a drámai próbákra
még mindig igen kevés idő jutott. A színpadi rendezés elve éppen ezért csak Paulay
Ede igazgatása alatt s főleg 1884-től kezdve jutott teljes érvényre, amikor kizárólag
a drámáé lett a színpad, úgy, hogy egy- egy új darabból most már 10—15 próbát is
tarthattak. A mai értelemben vett művészi összjáték kezdetét tulajdonképpen csak
innen számíthatjuk, bár az összjáték egyik sine qua nonját — egymás benső művészi
eszközeinek megérzését — már a régi aktorok is gyakorlatból ismerték. A Nemzeti
Színház művészi fejlődésének lehetőségét végre — de nem utolsó sorban — előmozdították
a színház tagjai is, akik — mondhatni — kivétel nélkül hivatásuk magaslatán állottak.
Nemcsak a vígjáték, hanem a tragédia-játszás terén is. Ez a gárda méltó volt vezéreihez:
Szigligetihez és Paulayhoz. Ekkor tünt fel Halmi Ferenc, a víg- és komoly elemek
elegyítésének mestere; Újházi Ede, aki különösen meleg szívet és sok kedélyt tudott
önteni alakjaiba; Vizváry Gyula, aki sajátosan kesernyés humorával választotta el
magát élesen komikus pályatársaitól; Náday Ferenc, aki az elegáns világfiak mellett
a szalon-élet torz kinövéseinek is művészi karrikirozója tudott lenni; Helvey Laura,
aki a társadalmi színművek hősnőiben egyszerre erőt és finomságot. mutatot, Molnárné
Kocsisovszky Borcsa, a bájosan finom és üde naiva. Az elárvult tragédia-játszásnak
is ekkor támadt újra hivatott papnője Jászai Mari személyében, aki a nagy Kántorné
tüzes szenvedélyét s Jókainé fenséges nyugalmát egyesítette magában. Méltó partnere
volt Nagy Imre, a szenvedélyek fokozásának megcsodált virtuóza és rövid ideig E.
Kovács Gyula, a tragikus hősök mély lelkű ábrázolója. Ugyancsak a Szigligeti-korszakban
virágzott fel a népszínmű: Blahánéval és Tamássyval, akik aztán 1875-ben a Népszínház
első gárdájának vezéralakjai lettek. Ezt a jeles művészi együttest Paulay később
egyre szaporította, bővítette. Alszeghy Irma, Adorján Berta, Márkus Emília, Fáy
Szeréna, Csillag Teréz, Hegyesi Mari, Nagy Ibolya, Lánczy Ilka, Tolnayné, Rákosi
Szidi, Vizváryné, továbbá: Gyenes László, Császár Imre, Gabányi Árpád, Mihályfi
Károly, Somló Sándor, Pálffy György, Szacsvay Imre, Dezső József, Zilahy Gyula és
Ivánfi Jenő stb. stb., csaknem igy időben, vagy rövid egymásutánban szerződtek a
Nemzeti Színházhoz. A személyzetnek ez a nagy kibővítése természetesen csak akkor
következhetett be, amikor a színház anyagi helyzete is megerősödött. Ezt a megerősödést
nagyban előmozdította 1874-ben a Nemzeti Színház jövedelmező bérházának felépítése.
Ez a jó befektetés minden eddigi kamatoztatásnál jobban emelte az alaptőkét és emelte
az évi szubvenciót, amely 1884-ben már 77,300 forintot tett ki, ami abban az időben
igen tekintélyes összeg volt. Az anyagilag és művészileg fellendült műintézet 1887-ben
ünnepelte meg fennállásának 50-ik évfordulóját. Méltán ünnepelték ugyanakkor Paulay
Edét is, hiszen ezt a nagy fellendülést elsősorban neki köszönhettük. Paulay Ede
halála után 1894-től 1900-ig gróf Festetics Andor lett a Nemzeti Színház igazgatója,
aki azelőtt Tolnai Andor név alatt színészkedett is, majd titkára volt a színháznak.
Szakember volt. Legnagyobb érdeme, hogy a Paulay által teremtett művészi színvonalat
meg tudta tartani. Néhány értékes taggal frissítette fel Paulay Ede fogyatkozni
s öregedni kezdő gárdáját. Ő szerződtette Bakó Lászlót, Beregi Oszkárt, Ligeti Juliskát
stb. Festetics után (1900—1902-ig) Beöthy László, majd (1903-tól 1908)-ig) Somló
Sándor lett az igazgató. Mindketten a Paulay által megjelölt irányban vezették a
színházat több-kevesebb szerencsével. A helyzetük — megtartani a Paulay színvonalat
— nekik sem volt könnyű, de mennyivel nehezebb lett a Tóth Imréé, akit azzal a váratlan
utasítással neveztek ki igazgatóvá, hogy a Nemzeti Színházat a Népszínház épületébe
kell átköltöztetnie és előadásait ott 1908. szeptember 1-én megkezdenie. Tóth Imre,
aki ifjú korától Paulay tanítványa volt, minden tekintetben méltónak bizonyult mesteréhez,
ennek a nehéz feladatnak is megfelelt. Általánosan tudott dolog, hogy a Népszínház
színpada és nézőtere egyáltalában nem volt alkalmas — és nem egészen alkalmas ma
sem — a Nemzeti Színház játékstílusának. Ebben a nagyméretű színházban, melyet a
lármásabb népszínmű s általában zenés darabok számára emeltek, a finomabb beszédművészet
nem érvényesülhet. Tóth Imrének tehát szükségképpen az volt egyelőre a legfőbb törekvése,
hogy a nézőtér akusztikáját lehetőleg javítsa s ezt a mélyített zenekari rész befödésével
bizonyos mértékben el is érte. Ám az intimebb hatású társadalmi színművek és vígjátékok
kellő mértékben így sem érvényesültek, úgy, hogy a vígjátéki együttes megmentésének
céljából egyre süigősebbé vált egy úgynevezett Kamara Színház létesítése. Ezt azonban
már nem Tóth Imre, hanem az Ambrus Zoltán pár évi igazgatása után kinevezett dr.
Hevesi Sándor igazgató vitte keresztül. Az ő igazgatása alatt nyilt meg 1924. szept.
26-án előbb az Andrássy-úti volt Nagy Endre-féle kabaré helyiségében, majd 1925.
szept. 26-án a Blaha Lujza Színházban a Nemzeti Színház Kamara-Színháza. Tóth Imrének
az alkalmatlan színházhelyiségen kívül még egy nagy nehézséggel kellett megküzdenie
s ezt a nagy nehézséget a világháború idézte elő. A világháború első két éve a színház
életében siralmas volt. 1914-ben a szokásos szeptember elseji saisonnyitás majd
egy félesztendővel későbbre tolódott ki s akkor is hetenkint csak két előadást lehetett
tartani. Ám Tóth Imre keményen tartotta kezében a kormányrudat s legalább a jövőjét
akarta biztosítani a Nemzeti Színháznak. S ebben segítségére volt a három kitünő
rendező: dr. Hevesi Sándor, dr. Csathó Kálmán és Ivánfi Jenő. De segítségére volt
a művészgárda is, melynek újabb tagjait (Gál Gyula, Pethes Imre, Odry Árpád, Somlay
Arthur, Rózsahegyi Kálmán, Molnár László, Kürti József, Paulay Erzsi, Tasnády Ilona,
Bajor Gizi, Ághy Erzsi, stb., stb.) részint ő, részint közvetlen elődei hozták a
színházhoz. Ám a világháború végeztével még nem volt vége a bajoknak. Jött az úgynevezett
»proletár diktatúra«, amely egyszerűen a maga politikai szócsövének használta fel
a színpadot s a saját szája íze szerint diktálta a műsort. Szerencse, hogy ez a
nehéz korszak csak néhány hónapig tartott s így teljesen mégsem foszthatta meg műsorától
a Nemzeti Színházat. Fejleszteni a nemzeti drámairodalmat, fejleszteni a magyar
színjátszást és ismertetni a világirodalom jelesebb drámai termékeit! Ezt a hármas
célját még a legnehezebb időkben is igyekezett előmozdítani a Nemzeti Színház s
nagyrészt rajta kívül álló okokban — főleg áldatlan politikai viszonyainkban — kell
magyarázatát keresnünk az időnkénti elcsuszamlásoknak. Soha annyi küzdelem, soha
annyi csapás nem jutott ki egyetlen színháznak som, mint a mi Nemzeti Színházunknak,
amelyet a gazdag pesti német színészet tényezői, sőt a pest-budai német polgárok
is évtizedeken keresztül olybá vettek, mint egy betolakodó idegent. A magyar Nemzeti
Színház idegen volt a magyar fővárosban és sorsát nem egyszer rosszindulatú, vagy
legalább is közönyös idegen tényezők intézték, mint például a 15 évig tartó osztrák
elnyomatás idejében. Példátlan ez a színházak történetében. A sok csapás közt azonban
a legsúlyosabb volt a színház épületének lebontása. 1908-ban, amikor a személyzetet
kiköltöztették belőle, csak nagyobb átalakításokat terveztek a régi épületen; ám
1913. őszén — közvetlen a világháború kitörése előtt — mégis lebontották. Az 1838-iki
nagy árvíz, Hentzi bombái s a szomszédságában gyakran előfordult tűzvészesetek idejében,
amikor e féltett nemzeti intézmény nagy veszedelmekben forgott, a jó Isten megőrizte
a Nemzeti Színházat! A csaknem várszerűen megépített erős falakat végre is mi magunk
pusztítottuk el. A mi kegyetlen, önző korunk keze csákányt emelt a régi oltárra,
de — mintha csak Isten sújtó keze gátlaná — új oltárt emelni nem tud. Oltárt csak
hittel, csak önzetlen áhítattal lehet emelni! (Pataki József.) szin_III.0403.pdf
III