Címszó: Nevetés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0431.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0431.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29761.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nevetés

Szócikk: Nevetés A jókedv, vidámság külső, fiziológiai megnyilvánulása. Fokozatai: a mosolygás, melynél a nevető izmok működése folytán a száj szöglete kissé szét- és felfelé húzódik; a nevetés, amely gyorsított ütemű és lökésszerű kilégzéssel jár; a kacagás, amelynél az előző légzőmozgást kellemes csengő hang kiséri; a vigyorgás, amelynél a nevetőizmok tartósabban és a torzulásig szélesítik a szájat és az arcot; végül a röhögés, amely artikulátlan, kellemetlen hangmegnyilvánulással jár. A nevetés reflekszerű mozgás, melyet azonban tudatosan is előidézhetünk és megszüntethetünk, kivéve a nevetőgörcs esetét. A kezdő színésznek nem a legkönnyebb feladatai közé tartozik a természetes és közvetlen nevetés. Szövegkönyvekben és szerepekben a nevetést a szerzők legtöbbször e szavakkal írják elő: »ha, ha, ha«, ami persze nem annyit jelent, miként azt műkedvelőknél gyakran tapasztaljuk, hogy az előadó színész ezeket a szótagokat mondja, hanem a helyzethez hangolt közvetlen előadást kiván tőle. A humoros, komikus, groteszk szöveg és előadás a nézők nevetőizmaira kiván hatni és mivel a közönség szereti a gondűző, derűs és humoros előadást, így az állandóan kacagó nézőtér a legbiztosabb sikert jelenti a színésznek és előadásnak. Persze baj, ha szomorú, komoly jeleneteknél, vagy a színész esetlenségén nevet a közönség, amikor balsikert jelent és tragikussá válik a nevetés. (Dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_III.0431.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nevetés címszóvég 29761 Szócikk: Nevetés A jókedv, vidámság külső, fiziológiai megnyilvánulása. Fokozatai: a mosolygás, melynél a nevető izmok működése folytán a száj szöglete kissé szét- és felfelé húzódik; a nevetés, amely gyorsított ütemű és lökésszerű kilégzéssel jár; a kacagás, amelynél az előző légzőmozgást kellemes csengő hang kiséri; a vigyorgás, amelynél a nevetőizmok tartósabban és a torzulásig szélesítik a szájat és az arcot; végül a röhögés, amely artikulátlan, kellemetlen hangmegnyilvánulással jár. A nevetés reflekszerű mozgás, melyet azonban tudatosan is előidézhetünk és megszüntethetünk, kivéve a nevetőgörcs esetét. A kezdő színésznek nem a legkönnyebb feladatai közé tartozik a természetes és közvetlen nevetés. Szövegkönyvekben és szerepekben a nevetést a szerzők legtöbbször e szavakkal írják elő: »ha, ha, ha«, ami persze nem annyit jelent, miként azt műkedvelőknél gyakran tapasztaljuk, hogy az előadó színész ezeket a szótagokat mondja, hanem a helyzethez hangolt közvetlen előadást kiván tőle. A humoros, komikus, groteszk szöveg és előadás a nézők nevetőizmaira kiván hatni és mivel a közönség szereti a gondűző, derűs és humoros előadást, így az állandóan kacagó nézőtér a legbiztosabb sikert jelenti a színésznek és előadásnak. Persze baj, ha szomorú, komoly jeleneteknél, vagy a színész esetlenségén nevet a közönség, amikor balsikert jelent és tragikussá válik a nevetés. (Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_III.0431.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nevetés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0431.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0431.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29761.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nevetés

Szócikk: Nevetés A jókedv, vidámság külső, fiziológiai megnyilvánulása. Fokozatai: a mosolygás, melynél a nevető izmok működése folytán a száj szöglete kissé szét- és felfelé húzódik; a nevetés, amely gyorsított ütemű és lökésszerű kilégzéssel jár; a kacagás, amelynél az előző légzőmozgást kellemes csengő hang kiséri; a vigyorgás, amelynél a nevetőizmok tartósabban és a torzulásig szélesítik a szájat és az arcot; végül a röhögés, amely artikulátlan, kellemetlen hangmegnyilvánulással jár. A nevetés reflekszerű mozgás, melyet azonban tudatosan is előidézhetünk és megszüntethetünk, kivéve a nevetőgörcs esetét. A kezdő színésznek nem a legkönnyebb feladatai közé tartozik a természetes és közvetlen nevetés. Szövegkönyvekben és szerepekben a nevetést a szerzők legtöbbször e szavakkal írják elő: »ha, ha, ha«, ami persze nem annyit jelent, miként azt műkedvelőknél gyakran tapasztaljuk, hogy az előadó színész ezeket a szótagokat mondja, hanem a helyzethez hangolt közvetlen előadást kiván tőle. A humoros, komikus, groteszk szöveg és előadás a nézők nevetőizmaira kiván hatni és mivel a közönség szereti a gondűző, derűs és humoros előadást, így az állandóan kacagó nézőtér a legbiztosabb sikert jelenti a színésznek és előadásnak. Persze baj, ha szomorú, komoly jeleneteknél, vagy a színész esetlenségén nevet a közönség, amikor balsikert jelent és tragikussá válik a nevetés. (Dr. Farkas Ferenc.) szin_III.0431.pdf III