Címszó: Nibelung gyűrűje - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0436.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0436.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29784.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Nibelung
gyűrűje
Szócikk: Nibelung gyűrűje Wagner Richard (személy) (információ)
négy operájának (»Rajna kincse«, (cím) (információ)
»Walkür«, (cím) (információ)
»Siegfried« (cím) (információ)
és »Istenek alkonya«) (cím) (információ)
közös neve. (Mindegyiket lásd. címszavai
alatt.) Maga W. R. nem operának nevezi nagyszabású drámáját, hanem »Musikdrama«
(zenésdráma) névvel nevezi úgy a Nibelung-ciklus (személy) (információ)
részeit, mint a »Lohengrin« (cím) (információ)
utáni alkotásait; látta, hogy a korabeli
operák (s a régibbek) zeneszerzői a szöveget mellékesnek tekintették: ő — egyébiránt
Gluck Kristóf (személy) (információ)
elvéhez visszatérve — a zenét a drámával
együttható tényezőnek tudta és akarta, hogy így tudja mindenki; több kötetet kitevő
könyveiben (Oper und Drama, (cím) stb.) bőven
kifejti a »Gesammtkunstwerk« (művészetek együttes terméke) fogalmát és értékét.
Rendkívüli (és rendkívül súlyos) életének nagyon változatos körülményei között hosszú
évekig (1848—1874) (időpont) tartott,
míg megalkotta érett művészeti meggyőződésének elsőszülöttét, épen a »Der Ring des
Nibelungen« (cím)
trilógiát (azaz 3 részből álló művet; a sokkal rövidebb »Rheingold«, (cím) a »Rajna
kincse« (cím)
(információ)
csak előjáték hozzá), de a művészeti elvet
mindvégig következetesen keresztülvitte. szin_III.0436.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Nibelung gyűrűje címszóvég 29784 Szócikk:
Nibelung gyűrűje Wagner Richard yszemelynevy wagner richard yszemelynevy Wagner
Richard yszemelynevy wagner yszemelynevy richard yszemelynevy yszemelynevy
Wagner yszemelynevy Richard yszemelynevy ykodvegy négy operájának (»Rajna kincse«,
ycimy rajna kincse ycimy Rajna kincse ycimy rajna ycimy kincse ycimy ycimy
Rajna ycimy kincse ycimy ykodvegy »Walkür«, ycimy walkür ycimy Walkür ycimy
walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy »Siegfried« ycimy siegfried ycimy
Siegfried ycimy siegfried ycimy ycimy Siegfried ycimy ykodvegy és »Istenek alkonya«)
ycimy istenek alkonya ycimy Istenek alkonya ycimy istenek ycimy alkonya ycimy
ycimy Istenek ycimy alkonya ycimy ykodvegy közös neve. (Mindegyiket lásd. címszavai
alatt.) Maga W. R. nem operának nevezi nagyszabású drámáját, hanem »Musikdrama«
(zenésdráma) névvel nevezi úgy a Nibelung-ciklus yszemelynevy nibelung
yszemelynevy Nibelung yszemelynevy nibelung yszemelynevy yszemelynevy Nibelung
yszemelynevy ykodvegy részeit, mint a »Lohengrin« ycimy lohengrin ycimy
Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy utáni alkotásait;
látta, hogy a korabeli operák (s a régibbek) zeneszerzői a szöveget mellékesnek
tekintették: ő — egyébiránt Gluck Kristóf yszemelynevy gluck kristóf
yszemelynevy Gluck Kristóf yszemelynevy gluck yszemelynevy kristóf yszemelynevy
yszemelynevy Gluck yszemelynevy Kristóf yszemelynevy ykodvegy elvéhez visszatérve
— a zenét a drámával együttható tényezőnek tudta és akarta, hogy így tudja mindenki;
több kötetet kitevő könyveiben (Oper und Drama, ycimy oper und drama ycimy Oper
und Drama ycimy oper ycimy und ycimy drama ycimy ycimy Oper ycimy und ycimy
Drama ycimy ykodvegy stb.) bőven kifejti a »Gesammtkunstwerk« (művészetek együttes
terméke) fogalmát és értékét. Rendkívüli (és rendkívül súlyos) életének nagyon változatos
körülményei között hosszú évekig (1848—1874) tartott, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 míg megalkotta érett művészeti meggyőződésének elsőszülöttét, épen a »Der Ring
des Nibelungen« ycimy der ring des nibelungen ycimy Der Ring des Nibelungen
ycimy der ycimy ring ycimy des ycimy nibelungen ycimy ycimy Der ycimy Ring
ycimy des ycimy Nibelungen ycimy ykodvegy trilógiát (azaz 3 részből álló művet;
a sokkal rövidebb »Rheingold«, ycimy rheingold ycimy Rheingold ycimy rheingold
ycimy ycimy Rheingold ycimy ykodvegy a »Rajna kincse« ycimy rajna kincse ycimy
Rajna kincse ycimy rajna ycimy kincse ycimy ycimy Rajna ycimy kincse ycimy
ykodvegy csak előjáték hozzá), de a művészeti elvet mindvégig következetesen keresztülvitte.
szin_III.0436.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Nibelung gyűrűje - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0436.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0436.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29784.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Nibelung
gyűrűje
Szócikk: Nibelung gyűrűje Wagner Richard négy operájának
(»Rajna kincse«, »Walkür«, »Siegfried« és »Istenek alkonya«) közös neve. (Mindegyiket
lásd. címszavai alatt.) Maga W. R. nem operának nevezi nagyszabású drámáját, hanem
»Musikdrama« (zenésdráma) névvel nevezi úgy a Nibelung-ciklus részeit, mint a »Lohengrin«
utáni alkotásait; látta, hogy a korabeli operák (s a régibbek) zeneszerzői a szöveget
mellékesnek tekintették: ő — egyébiránt Gluck Kristóf elvéhez visszatérve — a zenét
a drámával együttható tényezőnek tudta és akarta, hogy így tudja mindenki; több
kötetet kitevő könyveiben (Oper und Drama, stb.) bőven kifejti a »Gesammtkunstwerk«
(művészetek együttes terméke) fogalmát és értékét. Rendkívüli (és rendkívül súlyos)
életének nagyon változatos körülményei között hosszú évekig (1848—1874) tartott,
míg megalkotta érett művészeti meggyőződésének elsőszülöttét, épen a »Der Ring des
Nibelungen« trilógiát (azaz 3 részből álló művet; a sokkal rövidebb »Rheingold«,
a »Rajna kincse« csak előjáték hozzá), de a művészeti elvet mindvégig következetesen
keresztülvitte. szin_III.0436.pdf III