Címszó: Nibelung gyűrűje - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0436.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0436.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29784.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nibelung gyűrűje

Szócikk: Nibelung gyűrűje Wagner Richard (személy) (információ)  négy operájának (»Rajna kincse«, (cím) (információ)  »Walkür«, (cím) (információ)  »Siegfried« (cím) (információ)  és »Istenek alkonya«) (cím) (információ)  közös neve. (Mindegyiket lásd. címszavai alatt.) Maga W. R. nem operának nevezi nagyszabású drámáját, hanem »Musikdrama« (zenésdráma) névvel nevezi úgy a Nibelung-ciklus (személy) (információ)  részeit, mint a »Lohengrin« (cím) (információ)  utáni alkotásait; látta, hogy a korabeli operák (s a régibbek) zeneszerzői a szöveget mellékesnek tekintették: ő — egyébiránt Gluck Kristóf (személy) (információ)  elvéhez visszatérve — a zenét a drámával együttható tényezőnek tudta és akarta, hogy így tudja mindenki; több kötetet kitevő könyveiben (Oper und Drama, (cím) stb.) bőven kifejti a »Gesammtkunstwerk« (művészetek együttes terméke) fogalmát és értékét. Rendkívüli (és rendkívül súlyos) életének nagyon változatos körülményei között hosszú évekig (1848—1874) (időpont) tartott, míg megalkotta érett művészeti meggyőződésének elsőszülöttét, épen a »Der Ring des Nibelungen« (cím) trilógiát (azaz 3 részből álló művet; a sokkal rövidebb »Rheingold«, (cím) a »Rajna kincse« (cím) (információ)  csak előjáték hozzá), de a művészeti elvet mindvégig következetesen keresztülvitte. szin_III.0436.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nibelung gyűrűje címszóvég 29784 Szócikk: Nibelung gyűrűje Wagner Richard yszemelynevy wagner richard yszemelynevy Wagner Richard yszemelynevy wagner yszemelynevy richard yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richard yszemelynevy ykodvegy négy operájának (»Rajna kincse«, ycimy rajna kincse ycimy Rajna kincse ycimy rajna ycimy kincse ycimy ycimy Rajna ycimy kincse ycimy ykodvegy »Walkür«, ycimy walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy »Siegfried« ycimy siegfried ycimy Siegfried ycimy siegfried ycimy ycimy Siegfried ycimy ykodvegy és »Istenek alkonya«) ycimy istenek alkonya ycimy Istenek alkonya ycimy istenek ycimy alkonya ycimy ycimy Istenek ycimy alkonya ycimy ykodvegy közös neve. (Mindegyiket lásd. címszavai alatt.) Maga W. R. nem operának nevezi nagyszabású drámáját, hanem »Musikdrama« (zenésdráma) névvel nevezi úgy a Nibelung-ciklus yszemelynevy nibelung yszemelynevy Nibelung yszemelynevy nibelung yszemelynevy yszemelynevy Nibelung yszemelynevy ykodvegy részeit, mint a »Lohengrin« ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy utáni alkotásait; látta, hogy a korabeli operák (s a régibbek) zeneszerzői a szöveget mellékesnek tekintették: ő — egyébiránt Gluck Kristóf yszemelynevy gluck kristóf yszemelynevy Gluck Kristóf yszemelynevy gluck yszemelynevy kristóf yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy Kristóf yszemelynevy ykodvegy elvéhez visszatérve — a zenét a drámával együttható tényezőnek tudta és akarta, hogy így tudja mindenki; több kötetet kitevő könyveiben (Oper und Drama, ycimy oper und drama ycimy Oper und Drama ycimy oper ycimy und ycimy drama ycimy ycimy Oper ycimy und ycimy Drama ycimy ykodvegy stb.) bőven kifejti a »Gesammtkunstwerk« (művészetek együttes terméke) fogalmát és értékét. Rendkívüli (és rendkívül súlyos) életének nagyon változatos körülményei között hosszú évekig (1848—1874) tartott, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 míg megalkotta érett művészeti meggyőződésének elsőszülöttét, épen a »Der Ring des Nibelungen« ycimy der ring des nibelungen ycimy Der Ring des Nibelungen ycimy der ycimy ring ycimy des ycimy nibelungen ycimy ycimy Der ycimy Ring ycimy des ycimy Nibelungen ycimy ykodvegy trilógiát (azaz 3 részből álló művet; a sokkal rövidebb »Rheingold«, ycimy rheingold ycimy Rheingold ycimy rheingold ycimy ycimy Rheingold ycimy ykodvegy a »Rajna kincse« ycimy rajna kincse ycimy Rajna kincse ycimy rajna ycimy kincse ycimy ycimy Rajna ycimy kincse ycimy ykodvegy csak előjáték hozzá), de a művészeti elvet mindvégig következetesen keresztülvitte. szin_III.0436.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nibelung gyűrűje - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0436.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0436.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29784.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nibelung gyűrűje

Szócikk: Nibelung gyűrűje Wagner Richard négy operájának (»Rajna kincse«, »Walkür«, »Siegfried« és »Istenek alkonya«) közös neve. (Mindegyiket lásd. címszavai alatt.) Maga W. R. nem operának nevezi nagyszabású drámáját, hanem »Musikdrama« (zenésdráma) névvel nevezi úgy a Nibelung-ciklus részeit, mint a »Lohengrin« utáni alkotásait; látta, hogy a korabeli operák (s a régibbek) zeneszerzői a szöveget mellékesnek tekintették: ő — egyébiránt Gluck Kristóf elvéhez visszatérve — a zenét a drámával együttható tényezőnek tudta és akarta, hogy így tudja mindenki; több kötetet kitevő könyveiben (Oper und Drama, stb.) bőven kifejti a »Gesammtkunstwerk« (művészetek együttes terméke) fogalmát és értékét. Rendkívüli (és rendkívül súlyos) életének nagyon változatos körülményei között hosszú évekig (1848—1874) tartott, míg megalkotta érett művészeti meggyőződésének elsőszülöttét, épen a »Der Ring des Nibelungen« trilógiát (azaz 3 részből álló művet; a sokkal rövidebb »Rheingold«, a »Rajna kincse« csak előjáték hozzá), de a művészeti elvet mindvégig következetesen keresztülvitte. szin_III.0436.pdf III