Címszó: Opera - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0474.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0474.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29978.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Opera
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529978.htm
Szócikk: Opera olasz (nyelv) (információ)
szó, munkát, művet jelent. Az első operákat
még »opera in musica«-nak nevezték, de a zenészek utóbb — mert csak a maguk munkakörére
gondoltak — fölöslegesnek tartották az első szó utániakat. Az »opera« nevet olyan
színdarabnak adták, amelyben a szereplők beszéd helyett énekelnek: hatalmas érzésviláguk
a beszédet alantasnak, méltatlannak találja; szenvedélyük fantasztikusabb,
szebb kifejezésmódon tör elő túlfűtött lelkükből. Idők folyamán kialakult két elnevezés:
»opera seria« a komoly, sőt tragikus tárgyú, »o. buffa« pedig a víg darabé. Ének,
még pedig hangszerek (lant xegyenlosegjelx kithara, meg fuvolák) kísérete már az
ó-görög (nemzetiség)
tragédiákban is volt: egyes szereplők, néha kettesben, szenvedélyesebb mondanivalóikat
szavalás helyett ének formájába öntötték, a kórus pedig — a kar: a közhangulat,
közvélemény tolmácsa — csakis énekelt. A. vers- illetőleg darabköltők egyszersmind
zeneköltők is voltak. A 15. században megindult eszmei, világnézeti újjászületés
(olasz (nyelv)
(információ)
nevén: rinascimento [mondd: rínássi... ],
franciául: (nyelv)
(információ)
renaissance [mondd: rönesszansz]) nemcsak
a vallásdiktálta erkölcsi szigor (önsanyargatás, stb.) elleni feltámadást, hanem
az ó-görög - latin (nemzetiség)
derűs világnézet és műveltség terjesztését is jelentette; így jutott egy előkelő
olasz (nemzetiség)
(információ)
baráti körnek eszébe az antik görög (nemzetiség)
(információ)
tragédiák utánzása: Bardi Giovanni gróf (személy) (elméleti
művet írt a hajdankor zenéjéről), Corsi Jacopo, (személy) Galilei
Vincenzo (személy)
(zenei író; a nagy csillagásznak atyja), Caccini (személy) (információ)
(»Giulio Romano« (személy) néven
énekművész), mindannyian zeneszerzők is, megérlelték Peri Jacopo-ban (személy) azt
az elhatározást, hogy Rinuccini Ottovionak (személy) »Dafne«
(cím) c. görög
(nemzetiség)
(információ)
tárgyú tragédiáját megzenésítse; így született
meg az első opera 1594-ben; (időpont) Corsi
(személy)
firenzei (ország)
palotájában adták elő. (Pásztori játékok, azaz ó-görög (nemzetiség)
tárgyú színpadi idillek, azelőtt is voltak már énekszámokkal tarkítva.) Az addigi
zeneművészeti elvnek, a szövevényes sokszólamúságnak (a mesterkéltségig vitt polifoniának)
az opera hadat üzent: végigvonult benne az ó-görög (nemzetiség)
egyszólamúság (monódia), azonban harmonikus, bár szegényes, hangszerkísérettel;
nem áriák (tehát egyáltalán nem »olasz (nemzetiség)
(információ)
zene«), hanem az egész: a szavalásnak szélesebb
körű, terjedelmesebb skálája volt: »stilo recitativo«. Újszerűsége miatt nagyon
tetszett; Rinuccininak (személy) (Orfeuszról
(cím) (információ)
és feleségéről szóló) »Euridice« (cím) c. szomorújátékából
is operát írt Peri (személy) 1600-ban,
(időpont)
s ugyanazt megkomponálta mindjárt Caccini (személy) (információ)
is. Hírük messze eljutott, csakhamar új operák
zendültek fel Itália (ország) sok
kis fejedelmi udvarában és nemesi palotáiban. Az első operaház Velencében (megye) nyílt
meg 1637-ben. (időpont) Itt
Monteverde Claudio, (személy) valóban
nagy zeneköltő, dallamosabbá, zeneiebbé fejlesztette az opera műfaját; számos operája
közt legkülönb: »L' incoronazione di Poppea« (cím) (1642). (időpont) Nagy
karénekeket is szőtt operáiba; az ilyent utóbb (1700 (időpont) felé)
Scarlatti Alessandro (személy) inkább
mellőzte, zárt, kerek magán-énekszámokat írt 115 (!) operájában s a szépen éneklésre
(»bel canto«-ra) helyezte a súlyt, ami az olasz (nemzetiség)
(információ)
opera főkövetelménye mind máig. A behízelgő
olasz (nemzetiség)
(információ)
dallamok bő termése aztán elhatott északra
és nyugatra. Német (nemzetiség)
(információ)
zeneszerző buzdult fel először az olasz (nemzetiség)
(információ)
példán: Schütz Heinrich (személy) Drezdában
(ország)
ugyancsak a »Dafne« (cím) szövegére
írt új zenét (1627), (időpont) de
sokáig nem talált követőkre. Az első németországi (ország) operaház
Hamburgban (ország)
épült 1678-ban; (időpont) ez
megtermette gyümölcsét; a száz évvel utóbb elhunyt Hasse Jobann Adolf (személy) egymaga
80 operát írt. Franciaország (ország) királyai
hamar felkapták az új fényűzési cikket: Mazarin, (személy) az
olasz (nemzetiség)
(információ)
származású mindenható bíbornok, 1645-ben
(időpont)
olasz (nemzetiség)
(információ)
operatársulatot hívott Párizsba; (ország) a darabokat
(mint már előbb a pásztori játékokat), mesés fénnyel állította ki. Az első francia
(nemzetiség)
(információ)
operaszerző, Cambert Robert (személy) »La
muette ingrate«-ját (cím) (információ)
1647-ben (időpont) mutatta
be főúri körének; 1669-ben (időpont) pátenst
(kizárólagos szabadalmat) kapott operaelőadások tartására; színháza, »Académie royale
de musique« (intézmény)
nevét a mai párizsi nagy-opera, (intézmény)
(információ)
is megtartotta, persze a »royale (királyi)«
időszerűtlen szó helyére a »nationale (nemzeti)« került. Az olasz (nemzetiség)
(információ)
születésű, de teljesen elfranciásodott (nemzetiség)
(információ)
Lully Jean-Baptiste (személy) (információ)
1673 (időpont) óta
egészen francia (nemzetiség)
(információ)
ízű »zenés tragédiákat« írt: ritmusuk oly
eleven és változatos, zenéjük annyira jellemzi a cselekményt, hogy mintegy száz
évig műsoron maradtak s befolyásolták az olasz (nemzetiség)
(információ)
Cavalli Francescot (személy) s
a következő nemzedéket, valamint az angolok (nemzetiség)
legnagyobb zeneköltőit: Purcell Henryt (személy) (»Dido
and Aeneas«, (cím)
1688.) (időpont)
és a német (nemzetiség)
(információ)
születésű Händel Georg Friedrichet (személy) (információ)
(1685—1759) (időpont) csak
úgy, mint a francia (nemzetiség)
(információ)
Rameau Jean Philippe-et, (személy) a
hangok rokonságának első megállapítóját (az összhangtan megalapítóját) — akinek
hatása alatt a termékeny Gluck Christoph Willibald, (személy) (információ)
a bécsi udv. opera (intézmény)
(információ)
karnagya öntudatra ébredve, a cikornyás
(koloratúrás) ének helyett természetes szépséget és jellemző hangmeneteket vallott
a művészet főtörvényének, s a hasonló gondolkozású Calzabigi Raniero (személy) olasz
(nemzetiség)
(információ)
költővel egymásután alkotta meg azokat a
reformáló nagy műveit, amelyek új irányt adtak az opera műfajnak s ma is műsoron
vannak: Orfeo ed Euridice (cím) (nálunk:
Orpheus) (cím)
(információ)
1672 (időpont) óta,
Alceste (cím)
(1767), (időpont)
Paridé ed Elena, (cím)
majd a (tanítványa Mária Antoinette (személy) mellett)
francia (nyelv)
(információ)
szövegre írt Iphigénie en Aulide (személy) (1772),
(időpont)
Annidé, (cím)
Iphigénie en Tauride (cím) (1779). (időpont) Mozart
Wolfgang Amadeus, (személy) (információ)
a csodagyermekből lett isteni művész, szintén
fél Európán (ország)
utazott keresztül és tette műveit ismertekké. Az olasz (nemzetiség)
(információ)
hatást az ő remekei sem tagadhatják meg,
de lassanként németebb (nemzetiség)
(információ)
ízűekké lesznek; a kisebbeket nem számítva,
az »Entführung aus dem Serail (cím) (Szöktetés
a szerályból)« (cím)
(információ)
nyitja meg a sort 1782-ben, (időpont) »Le
nozze di Figaro (cím)
(F. lakodalma)«, (cím)
»Don Giovanni (cím)
(információ)
(Don Juan)«, (cím) (információ)
»Cosi fan tutte (cím) (információ)
(Ilyenek a nők; (cím) szószerint
fordítva: így csinálják mindnyájan)«, »Die Zauberflőte (cím) (A varázsfuvola)«
(cím) — ez aránylag
a legnémetesebb (nemzetiség)
(információ)
műve — mind kozmopolita zene, egyaránt szól
minden nemzet lelkéhez, olyan bájjal és lebilincselő erővel, mely halhatatlanságát
biztosítja. Beethoven (személy) (információ)
egyetlen operája: »Fidelio« (cím) (információ)
(1805) (időpont) lélekbe
markoló hatalmával korszakalkotó, nélküle Wagner (személy) (információ)
el sem képzelhető; más nemzetek azonban nem
siettek nyomdokaiba lépni. A 19. század operája olyan sokszínű, túlbő a termése
és szülői annyira egyéniek, hogy nemzetek szerint nem lehet őket egy kalap alá venni.
A zenetörténetírók megkíséreltek ilyen osztályozást: a mondavilágot felölelő romantikus
opera nagyjai: Spohr (személy) (magyar
színpadon ismeretlen), Weber (személy) (információ)
(A bűvös vadász (cím) 1821, (időpont) Oberon),
Marschner (személy)
(információ)
(Templomos és zsidónő); (cím) heroikus
opera szerzői: Spontini (személy) (Vesta
szüze), (cím)
Halévy (személy)
(információ)
(A királyné csatárai, (cím) A zsidó nő,
(cím) Meyerbeer
(személy)
(információ)
(Ördög Róbert, (cím) (információ)
A hugenották, (cím) A próféta,
(cím) Észak
csillaga, (cím)
(információ)
Az afrikai nő; (cím) de pl. Dinorah
(cím) (információ)
idilli és romantikus!); komikus operát írtak:
Adam (személy)
(információ)
(A lonjumeau-i postakocsis), (cím) Auber (személy) (információ)
(Fra Diavolo, (cím) (információ)
A fekete domino, (cím) stb.; ellenben
A portici-i néma nő, (cím) Gusztáv vagy
az álarcosbál: (cím)
hősiek, A korona gyémántja: (cím) romantikus),
Boieldieu (személy)
(A fehér nő), (cím)
Lortzing (személy)
(információ)
(Cár és ács, (cím) (információ)
A fegyverkovács, (cím) A vadorzó),
(cím) Nicolai
(személy)
(információ)
(A windsori víg nők); (cím) lírai operákat
költöttek: Gounod (személy) (Faust,
(cím) (információ)
Romeo és Julia, (cím) (információ)
Philemon és Baucis), (cím) Thomas (személy) (Mignon,
(cím) (információ)
Hamlet), (cím) (információ)
Massé (személy) (információ)
(Pál és Virginia), (cím) Bizet (személy) (információ)
(A gyöngyhalászok, (cím) Dzsámilé;
(cím) de hova
sorozhatnánk Carment (cím) (információ)
?!) És ez utóbbiakkal egyidőben komponál
(saját szövegeire) a hősi, a romantikus, a misztikus Wagner Richárd, (személy) (információ)
aki nagyszerű könyveiben és zenei alkotásaiban
nemcsak érvényre emeli Gluck (személy) (információ)
elvét — hogy a zene jellemző, a szöveg mindig
érthetően tolmácsolt legyen —, hanem mint született rendező és nagykoncepciójú költő,
az »együttes művészetet« (Gesammtkunstwerk) hirdeti és valósítja meg: »opera« elnevezés
helyett a »zenésdráma« szót alkotja, mert a szövegül szolgáló dráma, cselekmény
indítja meg a közönséget; a hallani és látni való járulékok: a zene, a mimika és
gesztus, a jelmez, valamint a színpadi kép architektúrájának és színeinek más-más
művészete egyenrangúan mélyíti a dráma hatását. S ahogyan a drámát nem versszakokban
írják: ő a zenét is egyfolytában tovaömlő (a cselekményt, keretbe foglalható áriákkal,
meg nem akasztó) áradatban komponálja, sőt a már Webernél (személy) (információ)
található »emlékeztető motívum« (ismétlődő
dallamcsíra) használatát kimélyíti a Nürnbergi mesterdalnokok, (cím) (információ)
a Nibelung - trilogia, (cím) (információ)
Tristan és Parsifal (cím) (információ)
zenéjében: az ilyen vezető motívumok jellemzésül
minduntalan visszatérnek, mikor u. a. érzelem vagy gondolat dolgozik a színpadon
szereplő személy lelkében. Ezt a wagneri (személy) (információ)
stílust sokan utánozták, de kevés sikerrel.
— A Wagner (személy)
(információ)
akkord-fantáziáján túlmenő Strauss Richard
(személy)
(információ)
(Salome (cím) 1906, (időpont) Elektra,
(cím) (információ)
A rózsalovag, (cím) Ariadné Naxosban)
(cím) szintén
nem osztályozható; bámulatos polifoniája iskolát csinált. — A »verista« vagyis az
élet brutalitását őszintén feltáró irány: nem eléggé jellemző elnevezés Mascagni
(személy)
(információ)
és Leoncavallo (személy) (információ)
érzelemmel teljes zenéjére. Puccini (személy) (információ)
is mindegyik művében más. És tömérdek kedves,
vagy épen nagy nevet föl sem említettünk: a mézédes Bellini (személy) (információ)
(Norma!), (cím) (információ)
a tüzes Verdi, (személy) (információ)
az elbájoló Delibes (személy) (információ)
stb. stb. neveit... A magyar opera a világ
óriási zeneirodalmának nagyon fiatal tagja. A nagy világon, határainkon kívül, még
alig van számára hely. De érték és népszerűség még itthon sem állanak egymással
egyenes arányban. — Tulajdonképen csak daljátékok azok a sok prózával átszőtt, kisszerű
zenéjű művek, amelyeket első magyar operáknak szoktak eddig mondani: »Pikkó hertzeg
és Jutka Perzsi« (cím)
(Pest, (Budapest)
1793) (időpont)
szövegét németből (nyelv) (információ)
dolgozta át Szalkay Antal, (személy) zenéjét
Chudy József (személy)
(információ)
karnagy írta; »Béla futása« (cím) (információ)
(Kolozsvár, (megye) 1822)
(időpont)
Kotzebue-fordításnak (személy) (információ)
Kótsi Patkó János-féle (személy) átdolgozása,
zenéjét Ruzitska József (személy) (információ)
volt katonakarmester írta, egyidejűleg »Kemény
Simon« (cím)
(információ)
c. művével. 1837-ben (időpont) végre
állandó hajlék épült az ország szívében a magyar színművészet számára ; a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
az operát is sietett felölelni, eleinte persze
az olaszt. (nemzetiség)
(információ)
Már 1839 (időpont) ápr.
29-én szolgál hazai, új terméssel: Bartay András (személy) (információ)
(író is, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója volt), »Csel« (cím) c. operája
azonban nem magyar zene. Az első magyar nemzeti zenéjű operát Erkel Ferenc (személy) (információ)
teremtő lángelméjének köszönhetjük: egy németből
(nyelv) (információ)
átformált szövegre, »Bátori Mária« (cím) (információ)
címűre, komponálta; 1840 (időpont) aug.
4-én mutatta be. Ma csak szép megnyitó zenéjét ismerjük. A második, magyar zenéjű,
opera szintén Erkel (személy) (információ)
dicsősége: »Hunyadi László« (cím) (információ)
(1844 (időpont) jan.
27.). Vele sokáig osztozott a népszerűségben Kaiser-Császár György (személy) »A
Kunok« (cím)
c., de vértelen, vizenyős műve (1848 (időpont) óta);
Doppler Ferenccel (személy) (információ)
és Károllyal megosztott 3 felvonásos »Erzsébet«
(cím) (királynénk
első látogatására, 1857), (időpont) »Bánk
bán« (cím) (információ)
(1861; (időpont) ugyanakkor
a nagytehetségű Mosonyi Mihály (személy) (információ)
»Szép Ilon«-ja (cím) (információ)
nem tudott műsoron maradni): »Dózsa György«
(cím) (információ)
(1867), (időpont) »Brankovics
György« (cím)
(információ)
(1874), (időpont) »Névtelen
hősök (cím)
(információ)
(1880) (időpont) megannyi
magyar ízű, értékes alkotás és a nagy zeneköltő művészi öntudatosságának fejlődését
tanúsítja. Magyar szerzők nem magyar zenéjű művei: Goldmark Károlytól (személy) (információ)
a »Sába királynője« (cím) (információ)
(1876, (időpont) európai
(ország)
nagy siker), a fiatal Schauer-Sárosi Ferenc (személy) »Atalá«-ja
(cím) (információ)
nagyon tetszett, s a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
utolsó újdonsága, a vértelen, csak tárgyában
magyar »Mátyás király«, (cím) (információ)
a Párizsban (ország) élt,
homályos emlékű Bertha Sándortól. (személy) (információ)
A M. Kir. Operaház (intézmény)
1884 (időpont)
szept. 27-én nyílt meg — nem, mint tervezték: Erkelnek (személy) (információ)
»lstván király« (cím) c. utolsó
művével (ez még nem volt egészen kész), de »Hunyadi László« (cím) (információ)
és »Bánk bán« (cím) (információ)
s »Lohengrin« (cím) (információ)
egy-egy felvonásával. Öt hónap múlva megkaptuk
a nagyszabású »István király«-t. (cím) (információ)
A Wagner (személy) (információ)
stíljában írt, sok szépséggel ékes »Hagbarth
és Signe«, (cím)
Mihalovich Ödön (személy) (információ)
zenésdrámája, nem talált érett közönségre:
ennek a »Csárdások« (cím) sokkal jobban
tetszettek: Sztojanovits Jenő (személy) (információ)
balletje 100-nál több előadást ért meg. Hasonlíthatatlanul
magasabb színvonalú a a fiatalon kiszenvedett Szabados Károly (személy) (információ)
»Vióra« (cím) c. balletje
(1891), (időpont)
de kevés benne a magyar elem. Nemzeti zenét írtak: Hubay Jenő (személy) (információ)
(A falu rossza, (cím) Lavotta szerelme),
(cím) (információ)
Farkas Ödön (személy) (információ)
(Balassa Bálint, (cím) (információ)
Tetemre hívás), (cím) Mihalovich
Ödön (személy)
(információ)
(Toldi, (cím) (információ)
1893; (időpont) utóbb
átdolgozva Toldi szerelme). (cím) (információ)
Szabados Béla (személy) (információ)
(A bolond, (cím) Fanni; (cím) Szendy Árpáddal:
(személy)
(információ)
Mária), (cím) Zichy Géza
gr. (személy)
(információ)
(Rákóczi - trilógia), (cím) (információ)
Major J. Gyula (személy) (információ)
(Erzsike), (cím) Poldini Ede
(személy)
(információ)
(Farsangi lakodalom, (cím) 1924). (időpont) Rékai
Nándor (személy)
(információ)
(A nagyidai cigányok (cím) 1906, (időpont) György
barát), (cím)
(információ)
Dohnányi Ernő (személy) (információ)
(A vajda tornya, (cím) 1922), (időpont) Buttykay
Ákos (személy)
(információ)
(Hamupipőke), (cím) Szeghő János
(személy)
(információ)
(Báthory Erzsébet), (cím) (információ)
Gajáry István (személy) (információ)
(Árgyirus királyfi, (cím) ballet),
Krausz Mihály (személy) (információ)
(Marika), (cím) Vincze Zsigmond
(személy)
(információ)
(Az erősebb), (cím) Kodály Zoltán
(személy)
(információ)
(Háry János, (cím) (információ)
1926). (időpont) A
külföldön azonban sem ezek közül, sem a kozmopolita zenéjű operák közül egy sem
vert gyökeret, pedig emezekben is, azokban is sok ihlet és sok tudás nyilvánul.
A magyar opera ugyan műfajának igen késői kivirágzása, de kezdettől fogva mindmáig
európai (ország)
színvonalon áll. Az előadások is. (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_III.0474.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Opera címszóvég 29978 Szócikk: Opera olasz
ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy
ykodvegy szó, munkát, művet jelent. Az első operákat még »opera in musica«-nak nevezték,
de a zenészek utóbb — mert csak a maguk munkakörére gondoltak — fölöslegesnek tartották
az első szó utániakat. Az »opera« nevet olyan színdarabnak adták, amelyben a szereplők
beszéd helyett énekelnek: hatalmas érzésviláguk a beszédet alantasnak, méltatlannak
találja; szenvedélyük fantasztikusabb, szebb kifejezésmódon tör elő túlfűtött lelkükből.
Idők folyamán kialakult két elnevezés: »opera seria« a komoly, sőt tragikus tárgyú,
»o. buffa« pedig a víg darabé. Ének, még pedig hangszerek (lant xegyenlosegjelx
kithara, meg fuvolák) kísérete már az ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy
ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy
ykodvegy tragédiákban is volt: egyes szereplők, néha kettesben, szenvedélyesebb
mondanivalóikat szavalás helyett ének formájába öntötték, a kórus pedig — a kar:
a közhangulat, közvélemény tolmácsa — csakis énekelt. A. vers- illetőleg darabköltők
egyszersmind zeneköltők is voltak. A 15. században megindult eszmei, világnézeti
újjászületés (olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy
olasz ynyelvy ykodvegy nevén: rinascimento [mondd: rínássi... ], franciául: ynyelvy
francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy renaissance [mondd: rönesszansz]) nemcsak a vallásdiktálta erkölcsi szigor
(önsanyargatás, stb.) elleni feltámadást, hanem az ó-görög - latin ynemzetisegy
latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy ynemzetisegy latin
ynemzetisegy ykodvegy derűs világnézet és műveltség terjesztését is jelentette;
így jutott egy előkelő olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy baráti körnek eszébe
az antik görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy tragédiák utánzása: Bardi
Giovanni gróf yszemelynevy bardi giovanni gróf yszemelynevy Bardi Giovanni gróf
yszemelynevy bardi yszemelynevy giovanni yszemelynevy gróf yszemelynevy
yszemelynevy Bardi yszemelynevy Giovanni yszemelynevy gróf ysz (elméleti művet írt
a hajdankor zenéjéről), Corsi Jacopo, yszemelynevy corsi jacopo yszemelynevy
Corsi Jacopo yszemelynevy corsi yszemelynevy jacopo yszemelynevy yszemelynevy
Corsi yszemelynevy Jacopo yszemelynevy ykodvegy Galilei Vincenzo yszemelynevy
galilei vincenzo yszemelynevy Galilei Vincenzo yszemelynevy galilei
yszemelynevy vincenzo yszemelynevy yszemelynevy Galilei yszemelynevy Vincenzo
yszemelynevy ykodvegy (zenei író; a nagy csillagásznak atyja), Caccini yszemelynevy
caccini yszemelynevy Caccini yszemelynevy caccini yszemelynevy yszemelynevy
Caccini yszemelynevy ykodvegy (»Giulio Romano« yszemelynevy giulio romano
yszemelynevy Giulio Romano yszemelynevy giulio yszemelynevy romano yszemelynevy
yszemelynevy Giulio yszemelynevy Romano yszemelynevy ykodvegy néven énekművész),
mindannyian zeneszerzők is, megérlelték Peri Jacopo-ban yszemelynevy peri
jacopo yszemelynevy Peri Jacopo yszemelynevy peri yszemelynevy jacopo
yszemelynevy yszemelynevy Peri yszemelynevy Jacopo yszemelynevy ykodvegy azt az
elhatározást, hogy Rinuccini Ottovionak yszemelynevy rinuccini ottovio
yszemelynevy Rinuccini Ottovio yszemelynevy rinuccini yszemelynevy ottovio
yszemelynevy yszemelynevy Rinuccini yszemelynevy Ottovio yszemelynevy ykodvegy »Dafne«
ycimy dafne ycimy Dafne ycimy dafne ycimy ycimy Dafne ycimy ykodvegy c. görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ykodvegy tárgyú tragédiáját megzenésítse; így született meg az első
opera 1594-ben; Corsi xtalanevtizedx 1605 yszemelynevy corsi yszemelynevy Corsi
yszemelynevy corsi yszemelynevy yszemelynevy Corsi yszemelynevy ykodvegy firenzei
ytelepulesy firenze ytelepulesy firenze yorszagy Olaszország ykodvegy palotájában
adták elő. (Pásztori játékok, azaz ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy
ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy
ykodvegy tárgyú színpadi idillek, azelőtt is voltak már énekszámokkal tarkítva.)
Az addigi zeneművészeti elvnek, a szövevényes sokszólamúságnak (a mesterkéltségig
vitt polifoniának) az opera hadat üzent: végigvonult benne az ó-görög ynemzetisegy
ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ynemzetisegy
ó-görög ynemzetisegy ykodvegy egyszólamúság (monódia), azonban harmonikus, bár szegényes,
hangszerkísérettel; nem áriák (tehát egyáltalán nem »olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy zene«), hanem az egész: a szavalásnak szélesebb körű, terjedelmesebb
skálája volt: »stilo recitativo«. Újszerűsége miatt nagyon tetszett; Rinuccininak
yszemelynevy rinuccini yszemelynevy Rinuccini yszemelynevy rinuccini
yszemelynevy yszemelynevy Rinuccini yszemelynevy ykodvegy (Orfeuszról ycimy
orfeusz ycimy Orfeusz ycimy orfeusz ycimy ycimy Orfeusz ycimy ykodvegy és feleségéről
szóló) »Euridice« ycimy euridice ycimy Euridice ycimy euridice ycimy ycimy
Euridice ycimy ykodvegy c. szomorújátékából is operát írt Peri yszemelynevy
peri yszemelynevy Peri yszemelynevy peri yszemelynevy yszemelynevy Peri
yszemelynevy ykodvegy 1600-ban, xevtizedx 1605 s xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx
1625 ugyanazt megkomponálta mindjárt Caccini yszemelynevy caccini yszemelynevy
Caccini yszemelynevy caccini yszemelynevy yszemelynevy Caccini yszemelynevy
ykodvegy is. Hírük messze eljutott, csakhamar új operák zendültek fel Itália ytelepulesy
itália ytelepulesy Itália yorszagy Olaszország ykodvegy sok kis fejedelmi udvarában
és nemesi palotáiban. Az első operaház Velencében ytelepulesy velence ytelepulesy
Velencé ymegyey fejér megye ykodvegy nyílt meg 1637-ben. xevtizedx 1635 Itt xtalanevtizedx
1645 Monteverde Claudio, yszemelynevy monteverde claudio yszemelynevy Monteverde
Claudio yszemelynevy monteverde yszemelynevy claudio yszemelynevy yszemelynevy
Monteverde yszemelynevy Claudio yszemelynevy ykodvegy valóban nagy zeneköltő, dallamosabbá,
zeneiebbé fejlesztette az opera műfaját; számos operája közt legkülönb: »L' incoronazione
di Poppea« ycimy l' incoronazione di poppea ycimy L' incoronazione di Poppea
ycimy l' ycimy incoronazione ycimy di ycimy poppea ycimy ycimy L' ycimy
incoronazione ycimy di ycimy Poppea ycimy ykodvegy (1642). xevtizedx 1645 Nagy xtalanevtizedx
1655 xtalanevtizedx 1665 karénekeket is szőtt operáiba; az ilyent utóbb (1700 xevtizedx
1705 felé) Scarlatti Alessandro yszemelynevy scarlatti alessandro yszemelynevy
Scarlatti Alessandro yszemelynevy scarlatti yszemelynevy alessandro
yszemelynevy yszemelynevy Scarlatti yszemelynevy Alessandro yszemelynevy
ykodvegy inkább mellőzte, zárt, kerek magán-énekszámokat írt 115 (!) operájában
s a szépen éneklésre (»bel canto«-ra) helyezte a súlyt, ami az olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy opera főkövetelménye mind máig. A behízelgő olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy dallamok bő termése aztán elhatott északra és nyugatra. Német
ynemzetisegy német ynemzetisegy Német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy Német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző buzdult fel először az olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy példán: Schütz Heinrich yszemelynevy
schütz heinrich yszemelynevy Schütz Heinrich yszemelynevy schütz yszemelynevy
heinrich yszemelynevy yszemelynevy Schütz yszemelynevy Heinrich yszemelynevy
ykodvegy Drezdában ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezdá yorszagy Németország
ykodvegy ugyancsak a »Dafne« ycimy dafne ycimy Dafne ycimy dafne ycimy ycimy
Dafne ycimy ykodvegy szövegére írt új zenét (1627), xevtizedx 1625 de xtalanevtizedx
1635 xtalanevtizedx 1645 sokáig nem talált követőkre. Az első németországi ytelepulesy
németország ytelepulesy németország yorszagy Németország ykodvegy operaház Hamburgban
ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy épült 1678-ban;
xevtizedx 1675 ez megtermette gyümölcsét; a száz évvel utóbb elhunyt Hasse Jobann
Adolf yszemelynevy hasse jobann adolf yszemelynevy Hasse Jobann Adolf
yszemelynevy hasse yszemelynevy jobann yszemelynevy adolf yszemelynevy
yszemelynevy Hasse yszemelynevy Jobann yszemelynevy Adolf yszemel egymaga 80 operát
írt. Franciaország ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy
Franciaország ykodvegy királyai hamar felkapták az új fényűzési cikket: Mazarin,
yszemelynevy mazarin yszemelynevy Mazarin yszemelynevy mazarin yszemelynevy
yszemelynevy Mazarin yszemelynevy ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy származású mindenható bíbornok, 1645-ben xevtizedx 1645 olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy operatársulatot hívott Párizsba; ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy a darabokat (mint már
előbb a pásztori játékokat), mesés fénnyel állította ki. Az első francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy operaszerző, Cambert Robert yszemelynevy cambert
robert yszemelynevy Cambert Robert yszemelynevy cambert yszemelynevy robert
yszemelynevy yszemelynevy Cambert yszemelynevy Robert yszemelynevy ykodvegy »La
muette ingrate«-ját ycimy la muette ingrate ycimy La muette ingrate ycimy la
ycimy muette ycimy ingrate ycimy ycimy La ycimy muette ycimy ingrate ycimy
ykodvegy 1647-ben mutatta xtalanevtizedx 1655 xtalanevtizedx 1665 be főúri körének;
1669-ben xevtizedx 1665 pátenst xtalanevtizedx 1675 (kizárólagos szabadalmat) kapott
operaelőadások tartására; színháza, »Académie royale de musique« yintezmenyy
académie royale de musique yintezmenyy Académie yintezmenyy académie
yintezmenyy royale yintezmenyy de yintezmenyy musique yintezmenyy yintezmenyy
Académie yintezmenyy ykodvegy nevét a mai párizsi nagy-opera, yintezmenyy
párizsi nagy-opera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy
nagy-opera yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy is megtartotta,
persze a »royale (királyi)« időszerűtlen szó helyére a »nationale (nemzeti)« került.
Az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy születésű, de teljesen elfranciásodott
ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy Lully Jean-Baptiste yszemelynevy
lully jean-baptiste yszemelynevy Lully Jean-Baptiste yszemelynevy lully
yszemelynevy jean-baptiste yszemelynevy yszemelynevy Lully yszemelynevy
Jean-Baptiste yszemelynevy ykodvegy 1673 xevtizedx 1675 óta xtalanevtizedx 1685
egészen francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy ízű »zenés tragédiákat«
írt: ritmusuk oly eleven és változatos, zenéjük annyira jellemzi a cselekményt,
hogy mintegy száz évig műsoron maradtak s befolyásolták az olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy Cavalli Francescot yszemelynevy cavalli francesco
yszemelynevy Cavalli Francesco yszemelynevy cavalli yszemelynevy francesco
yszemelynevy yszemelynevy Cavalli yszemelynevy Francesco yszemelynevy ykodvegy s
a következő nemzedéket, valamint az angolok ynemzetisegy angol ynemzetisegy
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy legnagyobb
zeneköltőit: Purcell Henryt yszemelynevy purcell henry yszemelynevy Purcell
Henry yszemelynevy purcell yszemelynevy henry yszemelynevy yszemelynevy Purcell
yszemelynevy Henry yszemelynevy ykodvegy (»Dido and Aeneas«, ycimy dido and
aeneas ycimy Dido and Aeneas ycimy dido ycimy and ycimy aeneas ycimy ycimy Dido
ycimy and ycimy Aeneas ycimy ykodvegy 1688.) xevtizedx 1685 és xtalanevtizedx
1695 xtalanevtizedx 1705 a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy születésű
Händel Georg Friedrichet yszemelynevy händel georg friedrich yszemelynevy
Händel Georg Friedrich yszemelynevy händel yszemelynevy georg yszemelynevy
friedrich yszemelynevy yszemelynevy Händel yszemelynevy Georg yszemelynevy F (1685—1759)
xevtizedx 1755 csak úgy, mint a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ykodvegy Rameau Jean Philippe-et, yszemelynevy rameau jean philippe
yszemelynevy Rameau Jean Philippe yszemelynevy rameau yszemelynevy jean
yszemelynevy philippe yszemelynevy yszemelynevy Rameau yszemelynevy Jean
yszemelynevy Philippe a hangok rokonságának első megállapítóját (az összhangtan
megalapítóját) — akinek hatása alatt a termékeny Gluck Christoph Willibald, yszemelynevy
gluck christoph willibald yszemelynevy Gluck Christoph Willibald yszemelynevy
gluck yszemelynevy christoph yszemelynevy willibald yszemelynevy yszemelynevy
Gluck yszemelynevy Christoph ys a bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi udv. opera
yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udv. yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy karnagya öntudatra
ébredve, a cikornyás (koloratúrás) ének helyett természetes szépséget és jellemző
hangmeneteket vallott a művészet főtörvényének, s a hasonló gondolkozású Calzabigi
Raniero yszemelynevy calzabigi raniero yszemelynevy Calzabigi Raniero
yszemelynevy calzabigi yszemelynevy raniero yszemelynevy yszemelynevy Calzabigi
yszemelynevy Raniero yszemelynevy ykodvegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy költővel egymásután alkotta meg azokat a reformáló nagy műveit,
amelyek új irányt adtak az opera műfajnak s ma is műsoron vannak: Orfeo ed Euridice
ycimy orfeo ed euridice ycimy Orfeo ed Euridice ycimy orfeo ycimy ed ycimy
euridice ycimy ycimy Orfeo ycimy ed ycimy Euridice ycimy ykodvegy (nálunk: Orpheus)
ycimy orpheus ycimy Orpheus ycimy orpheus ycimy ycimy Orpheus ycimy ykodvegy 1672
xevtizedx 1675 óta, xtalanevtizedx 1685 xtalanevtizedx 1695 Alceste ycimy
alceste ycimy Alceste ycimy alceste ycimy ycimy Alceste ycimy ykodvegy (1767), xevtizedx
1765 Paridé xtalanevtizedx 1775 ed Elena, ycimy paridé ed elena ycimy Paridé ed
Elena ycimy paridé ycimy ed ycimy elena ycimy ycimy Paridé ycimy ed ycimy Elena
ycimy ykodvegy majd a (tanítványa Mária Antoinette yszemelynevy mária
antoinette yszemelynevy Mária Antoinette yszemelynevy mária yszemelynevy
antoinette yszemelynevy yszemelynevy Mária yszemelynevy Antoinette yszemelynevy
ykodvegy mellett) francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia
ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy szövegre írt Iphigénie en Aulide yszemelynevy
iphigénie en aulide yszemelynevy Iphigénie en Aulide yszemelynevy iphigénie
yszemelynevy en yszemelynevy aulide yszemelynevy yszemelynevy Iphigénie
yszemelynevy en yszemelynevy Aulide ysz (1772), xevtizedx 1775 Annidé, ycimy
annide ycimy Annidé ycimy annide ycimy ycimy Annidé ycimy ykodvegy Iphigénie en
Tauride ycimy iphigénie en tauride ycimy Iphigénie en Tauride ycimy iphigénie
ycimy en ycimy tauride ycimy ycimy Iphigénie ycimy en ycimy Tauride ycimy
ykodvegy (1779). Mozart xtalanevtizedx 1785 Wolfgang Amadeus, yszemelynevy
mozart wolfgang amadeus yszemelynevy Mozart Wolfgang Amadeus yszemelynevy
mozart yszemelynevy wolfgang yszemelynevy amadeus yszemelynevy yszemelynevy
Mozart yszemelynevy Wolfgang yszemely a csodagyermekből lett isteni művész, szintén
fél Európán ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy utazott
keresztül és tette műveit ismertekké. Az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy hatást
az ő remekei sem tagadhatják meg, de lassanként németebb ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy
ykodvegy ízűekké lesznek; a kisebbeket nem számítva, az »Entführung aus dem Serail
ycimy entführung aus dem serail ycimy Entführung aus dem Serail ycimy
entführung ycimy aus ycimy dem ycimy serail ycimy ycimy Entführung ycimy aus
ycimy dem ycimy Serail ycimy ykodvegy (Szöktetés a szerályból)« ycimy szöktetés
a szerályból ycimy Szöktetés a szerályból ycimy szöktetés ycimy a ycimy
szerályból ycimy ycimy Szöktetés ycimy a ycimy szerályból ycimy ykodvegy nyitja
meg a sort 1782-ben, xevtizedx 1785 »Le xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805
nozze di Figaro ycimy le nozze di figaro ycimy Le nozze di Figaro ycimy le
ycimy nozze ycimy di ycimy figaro ycimy ycimy Le ycimy nozze ycimy di ycimy
Figaro ycimy ykodvegy (F. lakodalma)«, ycimy f. lakodalma ycimy F. lakodalma
ycimy f. ycimy lakodalma ycimy ycimy F. ycimy lakodalma ycimy ykodvegy »Don Giovanni
ycimy don giovanni ycimy Don Giovanni ycimy don ycimy giovanni ycimy ycimy Don
ycimy Giovanni ycimy ykodvegy (Don Juan)«, ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy
don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy »Cosi fan tutte ycimy
cosi fan tutte ycimy Cosi fan tutte ycimy cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy
ycimy Cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ykodvegy (Ilyenek a nők; ycimy ilyenek a
nők ycimy Ilyenek a nők ycimy ilyenek ycimy a ycimy nők ycimy ycimy Ilyenek
ycimy a ycimy nők ycimy ykodvegy szószerint fordítva: így csinálják mindnyájan)«,
»Die Zauberflőte ycimy die zauberflőte ycimy Die Zauberflőte ycimy die ycimy
zauberflőte ycimy ycimy Die ycimy Zauberflőte ycimy ykodvegy (A varázsfuvola)« ycimy
a varázsfuvola ycimy A varázsfuvola ycimy a ycimy varázsfuvola ycimy ycimy A
ycimy varázsfuvola ycimy ykodvegy — ez aránylag a legnémetesebb ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy műve — mind kozmopolita zene, egyaránt szól minden nemzet
lelkéhez, olyan bájjal és lebilincselő erővel, mely halhatatlanságát biztosítja.
Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven
yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy egyetlen operája: »Fidelio«
ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy (1805)
xevtizedx 1805 lélekbe xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 markoló hatalmával
korszakalkotó, nélküle Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner
yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy el sem
képzelhető; más nemzetek azonban nem siettek nyomdokaiba lépni. A 19. század operája
olyan sokszínű, túlbő a termése és szülői annyira egyéniek, hogy nemzetek szerint
nem lehet őket egy kalap alá venni. A zenetörténetírók megkíséreltek ilyen osztályozást:
a mondavilágot felölelő romantikus opera nagyjai: Spohr yszemelynevy spohr
yszemelynevy Spohr yszemelynevy spohr yszemelynevy yszemelynevy Spohr
yszemelynevy ykodvegy (magyar színpadon ismeretlen), Weber yszemelynevy weber
yszemelynevy Weber yszemelynevy weber yszemelynevy yszemelynevy Weber yszemelynevy
ykodvegy (A bűvös vadász ycimy a bűvös vadász ycimy A bűvös vadász ycimy a
ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy A ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy 1821,
xevtizedx 1825 Oberon), xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 Marschner yszemelynevy
marschner yszemelynevy Marschner yszemelynevy marschner yszemelynevy
yszemelynevy Marschner yszemelynevy ykodvegy (Templomos és zsidónő); ycimy
templomos és zsidónő ycimy Templomos és zsidónő ycimy templomos ycimy és ycimy
zsidónő ycimy ycimy Templomos ycimy és ycimy zsidónő ycimy ykodvegy heroikus opera
szerzői: Spontini yszemelynevy spontini yszemelynevy Spontini yszemelynevy
spontini yszemelynevy yszemelynevy Spontini yszemelynevy ykodvegy (Vesta szüze),
ycimy vesta szüze ycimy Vesta szüze ycimy vesta ycimy szüze ycimy ycimy Vesta
ycimy szüze ycimy ykodvegy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy Halévy
yszemelynevy halévy yszemelynevy yszemelynevy Halévy yszemelynevy ykodvegy (A királyné
csatárai, ycimy a királyné csatárai ycimy A királyné csatárai ycimy a ycimy
királyné ycimy csatárai ycimy ycimy A ycimy királyné ycimy csatárai ycimy
ykodvegy A zsidó nő, ycimy a zsidó nő ycimy A zsidó nő ycimy a ycimy zsidó
ycimy nő ycimy ycimy A ycimy zsidó ycimy nő ycimy ykodvegy Meyerbeer yszemelynevy
meyerbeer yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy
yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy (Ördög Róbert, ycimy ördög róbert
ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert
ycimy ykodvegy A hugenották, ycimy a hugenották ycimy A hugenották ycimy a
ycimy hugenották ycimy ycimy A ycimy hugenották ycimy ykodvegy A próféta, ycimy
a próféta ycimy A próféta ycimy a ycimy próféta ycimy ycimy A ycimy próféta
ycimy ykodvegy Észak csillaga, ycimy észak csillaga ycimy Észak csillaga ycimy
észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy csillaga ycimy ykodvegy Az afrikai
nő; ycimy az afrikai nő ycimy Az afrikai nő ycimy az ycimy afrikai ycimy nő
ycimy ycimy Az ycimy afrikai ycimy nő ycimy ykodvegy de pl. Dinorah ycimy dinorah
ycimy Dinorah ycimy dinorah ycimy ycimy Dinorah ycimy ykodvegy idilli és romantikus!);
komikus operát írtak: Adam yszemelynevy adam yszemelynevy Adam yszemelynevy
adam yszemelynevy yszemelynevy Adam yszemelynevy ykodvegy (A lonjumeau-i postakocsis),
ycimy a lonjumeau-i postakocsis ycimy A lonjumeau-i postakocsis ycimy a ycimy
lonjumeau-i ycimy postakocsis ycimy ycimy A ycimy lonjumeau-i ycimy postakocsis
ycimy ykodvegy Auber yszemelynevy auber yszemelynevy Auber yszemelynevy auber
yszemelynevy yszemelynevy Auber yszemelynevy ykodvegy (Fra Diavolo, ycimy fra
diavolo ycimy Fra Diavolo ycimy fra ycimy diavolo ycimy ycimy Fra ycimy Diavolo
ycimy ykodvegy A fekete domino, ycimy a fekete domino ycimy A fekete domino
ycimy a ycimy fekete ycimy domino ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy domino ycimy
ykodvegy stb.; ellenben A portici-i néma nő, ycimy a portici-i néma nő ycimy A
portici-i néma nő ycimy a ycimy portici-i ycimy néma ycimy nő ycimy ycimy A ycimy
portici-i ycimy néma ycimy nő ycimy ykodvegy Gusztáv vagy az álarcosbál: ycimy
gusztáv vagy az álarcosbál ycimy Gusztáv vagy az álarcosbál ycimy gusztáv ycimy
vagy ycimy az ycimy álarcosbál ycimy ycimy Gusztáv ycimy vagy ycimy az ycimy
álarcosbál ycimy ykodvegy hősiek, A korona gyémántja: ycimy a korona gyémántja
ycimy A korona gyémántja ycimy a ycimy korona ycimy gyémántja ycimy ycimy A ycimy
korona ycimy gyémántja ycimy ykodvegy romantikus), Boieldieu yszemelynevy
boieldieu yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy
yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy ykodvegy (A fehér nő), ycimy a fehér nő
ycimy A fehér nő ycimy a ycimy fehér ycimy nő ycimy ycimy A ycimy fehér ycimy
nő ycimy ykodvegy Lortzing yszemelynevy lortzing yszemelynevy Lortzing
yszemelynevy lortzing yszemelynevy yszemelynevy Lortzing yszemelynevy ykodvegy (Cár
és ács, ycimy cár és ács ycimy Cár és ács ycimy cár ycimy és ycimy ács ycimy
ycimy Cár ycimy és ycimy ács ycimy ykodvegy A fegyverkovács, ycimy a fegyverkovács
ycimy A fegyverkovács ycimy a ycimy fegyverkovács ycimy ycimy A ycimy
fegyverkovács ycimy ykodvegy A vadorzó), ycimy a vadorzó ycimy A vadorzó ycimy
a ycimy vadorzó ycimy ycimy A ycimy vadorzó ycimy ykodvegy Nicolai yszemelynevy
nicolai yszemelynevy Nicolai yszemelynevy nicolai yszemelynevy yszemelynevy
Nicolai yszemelynevy ykodvegy (A windsori víg nők); ycimy a windsori víg nők
ycimy A windsori víg nők ycimy a ycimy windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ycimy
A ycimy windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ykodvegy lírai operákat költöttek: Gounod
yszemelynevy gounod yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy
yszemelynevy Gounod yszemelynevy ykodvegy (Faust, ycimy faust ycimy Faust ycimy
faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Romeo és Julia, ycimy romeo és julia
ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy
és ycimy Julia ycimy ykodvegy Philemon és Baucis), ycimy philemon és baucis
ycimy Philemon és Baucis ycimy philemon ycimy és ycimy baucis ycimy ycimy
Philemon ycimy és ycimy Baucis ycimy ykodvegy Thomas yszemelynevy thomas
yszemelynevy Thomas yszemelynevy thomas yszemelynevy yszemelynevy Thomas
yszemelynevy ykodvegy (Mignon, ycimy mignon ycimy Mignon ycimy mignon ycimy
ycimy Mignon ycimy ykodvegy Hamlet), ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet
ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Massé yszemelynevy masse yszemelynevy Massé
yszemelynevy masse yszemelynevy yszemelynevy Massé yszemelynevy ykodvegy (Pál és
Virginia), ycimy pál és virginia ycimy Pál és Virginia ycimy pál ycimy és ycimy
virginia ycimy ycimy Pál ycimy és ycimy Virginia ycimy ykodvegy Bizet yszemelynevy
bizet yszemelynevy Bizet yszemelynevy bizet yszemelynevy yszemelynevy Bizet
yszemelynevy ykodvegy (A gyöngyhalászok, ycimy a gyöngyhalászok ycimy A
gyöngyhalászok ycimy a ycimy gyöngyhalászok ycimy ycimy A ycimy gyöngyhalászok
ycimy ykodvegy Dzsámilé; ycimy dzsámile ycimy Dzsámilé ycimy dzsámile ycimy
ycimy Dzsámilé ycimy ykodvegy de hova sorozhatnánk Carment ycimy carmen ycimy
Carmen ycimy carmen ycimy ycimy Carmen ycimy ykodvegy ?!) És ez utóbbiakkal egyidőben
komponál (saját szövegeire) a hősi, a romantikus, a misztikus Wagner Richárd, yszemelynevy
wagner richárd yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy
richárd yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy
ykodvegy aki nagyszerű könyveiben és zenei alkotásaiban nemcsak érvényre emeli Gluck
yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy
yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy elvét — hogy a zene jellemző, a szöveg
mindig érthetően tolmácsolt legyen —, hanem mint született rendező és nagykoncepciójú
költő, az »együttes művészetet« (Gesammtkunstwerk) hirdeti és valósítja meg: »opera«
elnevezés helyett a »zenésdráma« szót alkotja, mert a szövegül szolgáló dráma, cselekmény
indítja meg a közönséget; a hallani és látni való járulékok: a zene, a mimika és
gesztus, a jelmez, valamint a színpadi kép architektúrájának és színeinek más-más
művészete egyenrangúan mélyíti a dráma hatását. S ahogyan a drámát nem versszakokban
írják: ő a zenét is egyfolytában tovaömlő (a cselekményt, keretbe foglalható áriákkal,
meg nem akasztó) áradatban komponálja, sőt a már Webernél yszemelynevy weber
yszemelynevy Weber yszemelynevy weber yszemelynevy yszemelynevy Weber
yszemelynevy ykodvegy található »emlékeztető motívum« (ismétlődő dallamcsíra) használatát
kimélyíti a Nürnbergi mesterdalnokok, ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy
Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy
Nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy a Nibelung - trilogia, ycimy
nibelung - trilogia ycimy Nibelung - trilogia ycimy nibelung ycimy - ycimy
trilogia ycimy ycimy Nibelung ycimy - ycimy trilogia ycimy ykodvegy Tristan és Parsifal
ycimy tristan és parsifal ycimy Tristan és Parsifal ycimy tristan ycimy és
ycimy parsifal ycimy ycimy Tristan ycimy és ycimy Parsifal ycimy ykodvegy zenéjében:
az ilyen vezető motívumok jellemzésül minduntalan visszatérnek, mikor u. a. érzelem
vagy gondolat dolgozik a színpadon szereplő személy lelkében. Ezt a wagneri yszemelynevy
wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy wagner
yszemelynevy ykodvegy stílust sokan utánozták, de kevés sikerrel. — A Wagner yszemelynevy
wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy akkord-fantáziáján túlmenő Strauss Richard yszemelynevy
strauss richard yszemelynevy Strauss Richard yszemelynevy strauss yszemelynevy
richard yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy Richard yszemelynevy
ykodvegy (Salome ycimy salome ycimy Salome ycimy salome ycimy ycimy Salome
ycimy ykodvegy 1906, xevtizedx 1905 Elektra, ycimy elektra ycimy Elektra ycimy
elektra ycimy ycimy Elektra ycimy ykodvegy A rózsalovag, ycimy a rózsalovag
ycimy A rózsalovag ycimy a ycimy rózsalovag ycimy ycimy A ycimy rózsalovag
ycimy ykodvegy Ariadné Naxosban) ycimy ariadné naxosban ycimy Ariadné Naxosban
ycimy ariadné ycimy naxosban ycimy ycimy Ariadné ycimy Naxosban ycimy ykodvegy szintén
nem osztályozható; bámulatos polifoniája iskolát csinált. — A »verista« vagyis az
élet brutalitását őszintén feltáró irány: nem eléggé jellemző elnevezés Mascagni
yszemelynevy mascagni yszemelynevy Mascagni yszemelynevy mascagni yszemelynevy
yszemelynevy Mascagni yszemelynevy ykodvegy és Leoncavallo yszemelynevy
leoncavallo yszemelynevy Leoncavallo yszemelynevy leoncavallo yszemelynevy
yszemelynevy Leoncavallo yszemelynevy ykodvegy érzelemmel teljes zenéjére. Puccini
yszemelynevy puccini yszemelynevy Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy
yszemelynevy Puccini yszemelynevy ykodvegy is mindegyik művében más. És tömérdek
kedves, vagy épen nagy nevet föl sem említettünk: a mézédes Bellini yszemelynevy
bellini yszemelynevy Bellini yszemelynevy bellini yszemelynevy yszemelynevy
Bellini yszemelynevy ykodvegy (Norma!), ycimy norma ycimy Norma ycimy norma
ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy a tüzes Verdi, yszemelynevy verdi yszemelynevy
Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy az
elbájoló Delibes yszemelynevy delibes yszemelynevy Delibes yszemelynevy delibes
yszemelynevy yszemelynevy Delibes yszemelynevy ykodvegy stb. stb. neveit... A magyar
opera a világ óriási zeneirodalmának nagyon fiatal tagja. A nagy világon, határainkon
kívül, még alig van számára hely. De érték és népszerűség még itthon sem állanak
egymással egyenes arányban. — Tulajdonképen csak daljátékok azok a sok prózával
átszőtt, kisszerű zenéjű művek, amelyeket első magyar operáknak szoktak eddig mondani:
»Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi« ycimy pikkó hertzeg és jutka perzsi ycimy Pikkó
hertzeg és Jutka Perzsi ycimy pikkó ycimy hertzeg ycimy és ycimy jutka ycimy
perzsi ycimy ycimy Pikkó ycimy hertzeg ycimy és ycimy Jutka ycimy Perzsi yc (Pest,
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1793) xevtizedx
1795 szövegét xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 németből ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy dolgozta át Szalkay
Antal, yszemelynevy szalkay antal yszemelynevy Szalkay Antal yszemelynevy
szalkay yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Szalkay yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy zenéjét Chudy József yszemelynevy chudy józsef
yszemelynevy Chudy József yszemelynevy chudy yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Chudy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy karnagy írta; »Béla
futása« ycimy béla futása ycimy Béla futása ycimy béla ycimy futása ycimy ycimy
Béla ycimy futása ycimy ykodvegy (Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1822) xevtizedx 1825 Kotzebue-fordításnak
xtalanevtizedx 1835 yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy
kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy Kótsi Patkó János-féle
yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy
kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi
yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev átdolgozása, zenéjét Ruzitska
József yszemelynevy ruzitska józsef yszemelynevy Ruzitska József yszemelynevy
ruzitska yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ruzitska yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy volt katonakarmester írta, egyidejűleg »Kemény Simon«
ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy
Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy c. művével. 1837-ben xevtizedx 1835 végre állandó
hajlék épült az ország szívében a magyar színművészet számára ; a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az operát is sietett
felölelni, eleinte persze az olaszt. ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy Már 1839
ápr. xtalanevtizedx 1845 29-én szolgál hazai, új terméssel: Bartay András yszemelynevy
bartay andrás yszemelynevy Bartay András yszemelynevy bartay yszemelynevy
andrás yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy András yszemelynevy
ykodvegy (író is, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy igazgatója volt), »Csel« ycimy csel ycimy Csel ycimy csel
ycimy ycimy Csel ycimy ykodvegy c. operája azonban nem magyar zene. Az első magyar
nemzeti zenéjű operát Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel
Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy teremtő lángelméjének köszönhetjük: egy
németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német
ynyelvy ykodvegy átformált szövegre, »Bátori Mária« ycimy bátori mária ycimy
Bátori Mária ycimy bátori ycimy mária ycimy ycimy Bátori ycimy Mária ycimy
ykodvegy címűre, komponálta; 1840 xevtizedx 1845 aug. 4-én mutatta be. Ma csak szép
megnyitó zenéjét ismerjük. A második, magyar zenéjű, opera szintén Erkel yszemelynevy
erkel yszemelynevy Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy ykodvegy dicsősége: »Hunyadi László« ycimy hunyadi lászló ycimy
Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László
ycimy ykodvegy (1844 jan. 27.). Vele sokáig osztozott a népszerűségben Kaiser-Császár
György yszemelynevy kaiser-császár györgy yszemelynevy Kaiser-Császár György
yszemelynevy kaiser-császár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy
Kaiser-Császár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »A Kunok« ycimy a
kunok ycimy A Kunok ycimy a ycimy kunok ycimy ycimy A ycimy Kunok ycimy
ykodvegy c., de vértelen, vizenyős műve (1848 óta); xtalanevtizedx 1855 Doppler
Ferenccel yszemelynevy doppler ferenc yszemelynevy Doppler Ferenc yszemelynevy
doppler yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy
Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Károllyal megosztott 3 felvonásos »Erzsébet« ycimy
erzsébet ycimy Erzsébet ycimy erzsébet ycimy ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy (királynénk
első látogatására, 1857), xevtizedx 1855 »Bánk xtalanevtizedx 1865 bán« ycimy
bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy (1861; xevtizedx 1865 ugyanakkor a nagytehetségű Mosonyi Mihály yszemelynevy
mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy »Szép Ilon«-ja ycimy szép ilon ycimy Szép Ilon ycimy szép ycimy ilon
ycimy ycimy Szép ycimy Ilon ycimy ykodvegy nem tudott műsoron maradni): »Dózsa György«
ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa György ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy
Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy (1867), »Brankovics xtalanevtizedx 1875 György«
ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy
ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy (1874), xevtizedx 1875 »Névtelen
xtalanevtizedx 1885 hősök ycimy névtelen hősök ycimy Névtelen hősök ycimy
névtelen ycimy hősök ycimy ycimy Névtelen ycimy hősök ycimy ykodvegy (1880) xevtizedx
1885 megannyi magyar ízű, értékes alkotás és a nagy zeneköltő művészi öntudatosságának
fejlődését tanúsítja. Magyar szerzők nem magyar zenéjű művei: Goldmark Károlytól
yszemelynevy goldmark károly yszemelynevy Goldmark Károly yszemelynevy goldmark
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Goldmark yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy a »Sába királynője« ycimy sába királynője ycimy Sába
királynője ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy Sába ycimy királynője ycimy
ykodvegy (1876, xevtizedx 1875 európai xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy európa
ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy nagy siker), a fiatal Schauer-Sárosi
Ferenc yszemelynevy schauer-sárosi ferenc yszemelynevy Schauer-Sárosi Ferenc
yszemelynevy schauer-sárosi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Schauer-Sárosi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Atalá«-ja ycimy atala
ycimy Atalá ycimy atala ycimy ycimy Atalá ycimy ykodvegy nagyon tetszett, s a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy utolsó
újdonsága, a vértelen, csak tárgyában magyar »Mátyás király«, ycimy mátyás
király ycimy Mátyás király ycimy mátyás ycimy király ycimy ycimy Mátyás ycimy király
ycimy ykodvegy a Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy
Franciaország ykodvegy élt, homályos emlékű Bertha Sándortól. yszemelynevy
bertha sándor yszemelynevy Bertha Sándor yszemelynevy bertha yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Bertha yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir.
yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M.
yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1884 xevtizedx 1885 szept. xtalanevtizedx
1895 27-én nyílt meg — nem, mint tervezték: Erkelnek yszemelynevy erkel
yszemelynevy Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy ykodvegy »lstván király« ycimy lstván király ycimy lstván király
ycimy lstván ycimy király ycimy ycimy lstván ycimy király ycimy ykodvegy c. utolsó
művével (ez még nem volt egészen kész), de »Hunyadi László« ycimy hunyadi
lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi
ycimy László ycimy ykodvegy és »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy
bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy s »Lohengrin« ycimy
lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy egy-egy
felvonásával. Öt hónap múlva megkaptuk a nagyszabású »István király«-t. ycimy
istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István
ycimy király ycimy ykodvegy A Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner
yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy stíljában
írt, sok szépséggel ékes »Hagbarth és Signe«, ycimy hagbarth és signe ycimy
Hagbarth és Signe ycimy hagbarth ycimy és ycimy signe ycimy ycimy Hagbarth
ycimy és ycimy Signe ycimy ykodvegy Mihalovich Ödön yszemelynevy mihalovich
ödön yszemelynevy Mihalovich Ödön yszemelynevy mihalovich yszemelynevy ödön
yszemelynevy yszemelynevy Mihalovich yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy zenésdrámája,
nem talált érett közönségre: ennek a »Csárdások« ycimy csárdások ycimy
Csárdások ycimy csárdások ycimy ycimy Csárdások ycimy ykodvegy sokkal jobban tetszettek:
Sztojanovits Jenő yszemelynevy sztojanovits jenő yszemelynevy Sztojanovits Jenő
yszemelynevy sztojanovits yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy
Sztojanovits yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy balletje 100-nál több előadást
ért meg. Hasonlíthatatlanul magasabb színvonalú a a fiatalon kiszenvedett Szabados
Károly yszemelynevy szabados károly yszemelynevy Szabados Károly yszemelynevy
szabados yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy
Károly yszemelynevy ykodvegy »Vióra« ycimy vióra ycimy Vióra ycimy vióra ycimy
ycimy Vióra ycimy ykodvegy c. balletje (1891), xevtizedx 1895 de kevés benne a magyar
elem. Nemzeti zenét írtak: Hubay Jenő yszemelynevy hubay jenő yszemelynevy
Hubay Jenő yszemelynevy hubay yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Hubay
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy (A falu rossza, ycimy a falu rossza
ycimy A falu rossza ycimy a ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy A ycimy falu
ycimy rossza ycimy ykodvegy Lavotta szerelme), ycimy lavotta szerelme ycimy
Lavotta szerelme ycimy lavotta ycimy szerelme ycimy ycimy Lavotta ycimy
szerelme ycimy ykodvegy Farkas Ödön yszemelynevy farkas ödön yszemelynevy
Farkas Ödön yszemelynevy farkas yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy
Farkas yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy (Balassa Bálint, ycimy balassa
bálint ycimy Balassa Bálint ycimy balassa ycimy bálint ycimy ycimy Balassa
ycimy Bálint ycimy ykodvegy Tetemre hívás), ycimy tetemre hívás ycimy Tetemre
hívás ycimy tetemre ycimy hívás ycimy ycimy Tetemre ycimy hívás ycimy ykodvegy Mihalovich
Ödön yszemelynevy mihalovich ödön yszemelynevy Mihalovich Ödön yszemelynevy
mihalovich yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Mihalovich yszemelynevy
Ödön yszemelynevy ykodvegy (Toldi, ycimy toldi ycimy Toldi ycimy toldi ycimy
ycimy Toldi ycimy ykodvegy 1893; utóbb xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 átdolgozva
Toldi szerelme). ycimy toldi szerelme ycimy Toldi szerelme ycimy toldi ycimy
szerelme ycimy ycimy Toldi ycimy szerelme ycimy ykodvegy Szabados Béla yszemelynevy
szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy
(A bolond, ycimy a bolond ycimy A bolond ycimy a ycimy bolond ycimy ycimy A
ycimy bolond ycimy ykodvegy Fanni; ycimy fanni ycimy Fanni ycimy fanni ycimy
ycimy Fanni ycimy ykodvegy Szendy Árpáddal: yszemelynevy szendy árpád
yszemelynevy Szendy Árpád yszemelynevy szendy yszemelynevy árpád yszemelynevy
yszemelynevy Szendy yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Mária), ycimy
mária ycimy Mária ycimy mária ycimy ycimy Mária ycimy ykodvegy Zichy Géza gr. yszemelynevy
zichy géza gr. yszemelynevy Zichy Géza gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy géza
yszemelynevy gr. yszemelynevy yszemelynevy Zichy yszemelynevy Géza yszemelynevy
gr. yszemelynevy ykodvegy (Rákóczi - trilógia), ycimy rákóczi - trilógia ycimy
Rákóczi - trilógia ycimy rákóczi ycimy - ycimy trilógia ycimy ycimy Rákóczi
ycimy - ycimy trilógia ycimy ykodvegy Major J. Gyula yszemelynevy major j.
gyula yszemelynevy Major J. Gyula yszemelynevy major yszemelynevy j.
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Major yszemelynevy J. yszemelynevy
Gyula yszemelynevy ykodvegy (Erzsike), ycimy erzsike ycimy Erzsike ycimy
erzsike ycimy ycimy Erzsike ycimy ykodvegy Poldini Ede yszemelynevy poldini ede
yszemelynevy Poldini Ede yszemelynevy poldini yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Poldini yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy (Farsangi lakodalom,
ycimy farsangi lakodalom ycimy Farsangi lakodalom ycimy farsangi ycimy
lakodalom ycimy ycimy Farsangi ycimy lakodalom ycimy ykodvegy 1924). xevtizedx
1925 Rékai Nándor yszemelynevy rékai nándor yszemelynevy Rékai Nándor
yszemelynevy rékai yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Rékai
yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy (A nagyidai cigányok ycimy a nagyidai
cigányok ycimy A nagyidai cigányok ycimy a ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy
ycimy A ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ykodvegy 1906, xevtizedx 1905 György
xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 barát), ycimy györgy barát ycimy György
barát ycimy györgy ycimy barát ycimy ycimy György ycimy barát ycimy ykodvegy Dohnányi
Ernő yszemelynevy dohnányi ernő yszemelynevy Dohnányi Ernő yszemelynevy
dohnányi yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Dohnányi yszemelynevy Ernő
yszemelynevy ykodvegy (A vajda tornya, ycimy a vajda tornya ycimy A vajda
tornya ycimy a ycimy vajda ycimy tornya ycimy ycimy A ycimy vajda ycimy tornya
ycimy ykodvegy 1922), xevtizedx 1925 Buttykay Ákos yszemelynevy buttykay ákos
yszemelynevy Buttykay Ákos yszemelynevy buttykay yszemelynevy ákos yszemelynevy
yszemelynevy Buttykay yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy (Hamupipőke), ycimy
hamupipőke ycimy Hamupipőke ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőke ycimy
ykodvegy Szeghő János yszemelynevy szeghő jános yszemelynevy Szeghő János
yszemelynevy szeghő yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Szeghő
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (Báthory Erzsébet), ycimy báthory
erzsébet ycimy Báthory Erzsébet ycimy báthory ycimy erzsébet ycimy ycimy
Báthory ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy Gajáry István yszemelynevy gajáry istván
yszemelynevy Gajáry István yszemelynevy gajáry yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Gajáry yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (Árgyirus királyfi,
ycimy árgyirus királyfi ycimy Árgyirus királyfi ycimy árgyirus ycimy királyfi
ycimy ycimy Árgyirus ycimy királyfi ycimy ykodvegy ballet), Krausz Mihály yszemelynevy
krausz mihály yszemelynevy Krausz Mihály yszemelynevy krausz yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Krausz yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy (Marika), ycimy marika ycimy Marika ycimy marika ycimy ycimy Marika
ycimy ykodvegy Vincze Zsigmond yszemelynevy vincze zsigmond yszemelynevy Vincze
Zsigmond yszemelynevy vincze yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy
Vincze yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy (Az erősebb), ycimy az
erősebb ycimy Az erősebb ycimy az ycimy erősebb ycimy ycimy Az ycimy erősebb
ycimy ykodvegy Kodály Zoltán yszemelynevy kodály zoltán yszemelynevy Kodály
Zoltán yszemelynevy kodály yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Kodály
yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy (Háry János, ycimy háry jános ycimy
Háry János ycimy háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy 1926).
A xtalanevtizedx 1935 külföldön azonban sem ezek közül, sem a kozmopolita zenéjű
operák közül egy sem vert gyökeret, pedig emezekben is, azokban is sok ihlet és
sok tudás nyilvánul. A magyar opera ugyan műfajának igen késői kivirágzása, de kezdettől
fogva mindmáig európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa
ykodvegy színvonalon áll. Az előadások is. (Kereszty István.) yszemelynevy
kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_III.0474.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Opera - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0474.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0474.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29978.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Opera
Szócikk: Opera olasz szó, munkát, művet jelent.
Az első operákat még »opera in musica«-nak nevezték, de a zenészek utóbb — mert
csak a maguk munkakörére gondoltak — fölöslegesnek tartották az első szó utániakat.
Az »opera« nevet olyan színdarabnak adták, amelyben a szereplők beszéd helyett énekelnek:
hatalmas érzésviláguk a beszédet alantasnak, méltatlannak találja; szenvedélyük
fantasztikusabb, szebb kifejezésmódon tör elő túlfűtött lelkükből. Idők folyamán
kialakult két elnevezés: »opera seria« a komoly, sőt tragikus tárgyú, »o. buffa«
pedig a víg darabé. Ének, még pedig hangszerek (lant xegyenlosegjelx kithara, meg
fuvolák) kísérete már az ó-görög tragédiákban is volt: egyes szereplők, néha kettesben,
szenvedélyesebb mondanivalóikat szavalás helyett ének formájába öntötték, a kórus
pedig — a kar: a közhangulat, közvélemény tolmácsa — csakis énekelt. A. vers- illetőleg
darabköltők egyszersmind zeneköltők is voltak. A 15. században megindult eszmei,
világnézeti újjászületés (olasz nevén: rinascimento [mondd: rínássi... ], franciául:
renaissance [mondd: rönesszansz]) nemcsak a vallásdiktálta erkölcsi szigor (önsanyargatás,
stb.) elleni feltámadást, hanem az ó-görög - latin derűs világnézet és műveltség
terjesztését is jelentette; így jutott egy előkelő olasz baráti körnek eszébe az
antik görög tragédiák utánzása: Bardi Giovanni gróf (elméleti művet írt a hajdankor
zenéjéről), Corsi Jacopo, Galilei Vincenzo (zenei író; a nagy csillagásznak atyja),
Caccini (»Giulio Romano« néven énekművész), mindannyian zeneszerzők is, megérlelték
Peri Jacopo-ban azt az elhatározást, hogy Rinuccini Ottovionak »Dafne« c. görög
tárgyú tragédiáját megzenésítse; így született meg az első opera 1594-ben; Corsi
firenzei palotájában adták elő. (Pásztori játékok, azaz ó-görög tárgyú színpadi
idillek, azelőtt is voltak már énekszámokkal tarkítva.) Az addigi zeneművészeti
elvnek, a szövevényes sokszólamúságnak (a mesterkéltségig vitt polifoniának) az
opera hadat üzent: végigvonult benne az ó-görög egyszólamúság (monódia), azonban
harmonikus, bár szegényes, hangszerkísérettel; nem áriák (tehát egyáltalán nem »olasz
zene«), hanem az egész: a szavalásnak szélesebb körű, terjedelmesebb skálája volt:
»stilo recitativo«. Újszerűsége miatt nagyon tetszett; Rinuccininak (Orfeuszról
és feleségéről szóló) »Euridice« c. szomorújátékából is operát írt Peri 1600-ban,
s ugyanazt megkomponálta mindjárt Caccini is. Hírük messze eljutott, csakhamar új
operák zendültek fel Itália sok kis fejedelmi udvarában és nemesi palotáiban. Az
első operaház Velencében nyílt meg 1637-ben. Itt Monteverde Claudio, valóban nagy
zeneköltő, dallamosabbá, zeneiebbé fejlesztette az opera műfaját; számos operája
közt legkülönb: »L' incoronazione di Poppea« (1642). Nagy karénekeket is szőtt operáiba;
az ilyent utóbb (1700 felé) Scarlatti Alessandro inkább mellőzte, zárt, kerek magán-énekszámokat
írt 115 (!) operájában s a szépen éneklésre (»bel canto«-ra) helyezte a súlyt, ami
az olasz opera főkövetelménye mind máig. A behízelgő olasz dallamok bő termése aztán
elhatott északra és nyugatra. Német zeneszerző buzdult fel először az olasz példán:
Schütz Heinrich Drezdában ugyancsak a »Dafne« szövegére írt új zenét (1627), de
sokáig nem talált követőkre. Az első németországi operaház Hamburgban épült 1678-ban;
ez megtermette gyümölcsét; a száz évvel utóbb elhunyt Hasse Jobann Adolf egymaga
80 operát írt. Franciaország királyai hamar felkapták az új fényűzési cikket: Mazarin,
az olasz származású mindenható bíbornok, 1645-ben olasz operatársulatot hívott Párizsba;
a darabokat (mint már előbb a pásztori játékokat), mesés fénnyel állította ki. Az
első francia operaszerző, Cambert Robert »La muette ingrate«-ját 1647-ben mutatta
be főúri körének; 1669-ben pátenst (kizárólagos szabadalmat) kapott operaelőadások
tartására; színháza, »Académie royale de musique« nevét a mai párizsi nagy-opera,
is megtartotta, persze a »royale (királyi)« időszerűtlen szó helyére a »nationale
(nemzeti)« került. Az olasz születésű, de teljesen elfranciásodott Lully Jean-Baptiste
1673 óta egészen francia ízű »zenés tragédiákat« írt: ritmusuk oly eleven és változatos,
zenéjük annyira jellemzi a cselekményt, hogy mintegy száz évig műsoron maradtak
s befolyásolták az olasz Cavalli Francescot s a következő nemzedéket, valamint az
angolok legnagyobb zeneköltőit: Purcell Henryt (»Dido and Aeneas«, 1688.) és a német
születésű Händel Georg Friedrichet (1685—1759) csak úgy, mint a francia Rameau Jean
Philippe-et, a hangok rokonságának első megállapítóját (az összhangtan megalapítóját)
— akinek hatása alatt a termékeny Gluck Christoph Willibald, a bécsi udv. opera
karnagya öntudatra ébredve, a cikornyás (koloratúrás) ének helyett természetes
szépséget és jellemző hangmeneteket vallott a művészet főtörvényének, s a hasonló
gondolkozású Calzabigi Raniero olasz költővel egymásután alkotta meg azokat a reformáló
nagy műveit, amelyek új irányt adtak az opera műfajnak s ma is műsoron vannak: Orfeo
ed Euridice (nálunk: Orpheus) 1672 óta, Alceste (1767), Paridé ed Elena, majd a
(tanítványa Mária Antoinette mellett) francia szövegre írt Iphigénie en Aulide (1772),
Annidé, Iphigénie en Tauride (1779). Mozart Wolfgang Amadeus, a csodagyermekből
lett isteni művész, szintén fél Európán utazott keresztül és tette műveit ismertekké.
Az olasz hatást az ő remekei sem tagadhatják meg, de lassanként németebb ízűekké
lesznek; a kisebbeket nem számítva, az »Entführung aus dem Serail (Szöktetés a szerályból)«
nyitja meg a sort 1782-ben, »Le nozze di Figaro (F. lakodalma)«, »Don Giovanni (Don
Juan)«, »Cosi fan tutte (Ilyenek a nők; szószerint fordítva: így csinálják mindnyájan)«,
»Die Zauberflőte (A varázsfuvola)« — ez aránylag a legnémetesebb műve — mind kozmopolita
zene, egyaránt szól minden nemzet lelkéhez, olyan bájjal és lebilincselő erővel,
mely halhatatlanságát biztosítja. Beethoven egyetlen operája: »Fidelio« (1805) lélekbe
markoló hatalmával korszakalkotó, nélküle Wagner el sem képzelhető; más nemzetek
azonban nem siettek nyomdokaiba lépni. A 19. század operája olyan sokszínű, túlbő
a termése és szülői annyira egyéniek, hogy nemzetek szerint nem lehet őket egy kalap
alá venni. A zenetörténetírók megkíséreltek ilyen osztályozást: a mondavilágot felölelő
romantikus opera nagyjai: Spohr (magyar színpadon ismeretlen), Weber (A bűvös vadász
1821, Oberon), Marschner (Templomos és zsidónő); heroikus opera szerzői: Spontini
(Vesta szüze), Halévy (A királyné csatárai, A zsidó nő, Meyerbeer (Ördög Róbert,
A hugenották, A próféta, Észak csillaga, Az afrikai nő; de pl. Dinorah idilli és
romantikus!); komikus operát írtak: Adam (A lonjumeau-i postakocsis), Auber (Fra
Diavolo, A fekete domino, stb.; ellenben A portici-i néma nő, Gusztáv vagy az álarcosbál:
hősiek, A korona gyémántja: romantikus), Boieldieu (A fehér nő), Lortzing (Cár és
ács, A fegyverkovács, A vadorzó), Nicolai (A windsori víg nők); lírai operákat költöttek:
Gounod (Faust, Romeo és Julia, Philemon és Baucis), Thomas (Mignon, Hamlet), Massé
(Pál és Virginia), Bizet (A gyöngyhalászok, Dzsámilé; de hova sorozhatnánk Carment
?!) És ez utóbbiakkal egyidőben komponál (saját szövegeire) a hősi, a romantikus,
a misztikus Wagner Richárd, aki nagyszerű könyveiben és zenei alkotásaiban nemcsak
érvényre emeli Gluck elvét — hogy a zene jellemző, a szöveg mindig érthetően tolmácsolt
legyen —, hanem mint született rendező és nagykoncepciójú költő, az »együttes művészetet«
(Gesammtkunstwerk) hirdeti és valósítja meg: »opera« elnevezés helyett a »zenésdráma«
szót alkotja, mert a szövegül szolgáló dráma, cselekmény indítja meg a közönséget;
a hallani és látni való járulékok: a zene, a mimika és gesztus, a jelmez, valamint
a színpadi kép architektúrájának és színeinek más-más művészete egyenrangúan mélyíti
a dráma hatását. S ahogyan a drámát nem versszakokban írják: ő a zenét is egyfolytában
tovaömlő (a cselekményt, keretbe foglalható áriákkal, meg nem akasztó) áradatban
komponálja, sőt a már Webernél található »emlékeztető motívum« (ismétlődő dallamcsíra)
használatát kimélyíti a Nürnbergi mesterdalnokok, a Nibelung - trilogia, Tristan
és Parsifal zenéjében: az ilyen vezető motívumok jellemzésül minduntalan visszatérnek,
mikor u. a. érzelem vagy gondolat dolgozik a színpadon szereplő személy lelkében.
Ezt a wagneri stílust sokan utánozták, de kevés sikerrel. — A Wagner akkord-fantáziáján
túlmenő Strauss Richard (Salome 1906, Elektra, A rózsalovag, Ariadné Naxosban) szintén
nem osztályozható; bámulatos polifoniája iskolát csinált. — A »verista« vagyis az
élet brutalitását őszintén feltáró irány: nem eléggé jellemző elnevezés Mascagni
és Leoncavallo érzelemmel teljes zenéjére. Puccini is mindegyik művében más. És
tömérdek kedves, vagy épen nagy nevet föl sem említettünk: a mézédes Bellini (Norma!),
a tüzes Verdi, az elbájoló Delibes stb. stb. neveit... A magyar opera a világ óriási
zeneirodalmának nagyon fiatal tagja. A nagy világon, határainkon kívül, még alig
van számára hely. De érték és népszerűség még itthon sem állanak egymással egyenes
arányban. — Tulajdonképen csak daljátékok azok a sok prózával átszőtt, kisszerű
zenéjű művek, amelyeket első magyar operáknak szoktak eddig mondani: »Pikkó hertzeg
és Jutka Perzsi« (Pest, 1793) szövegét németből dolgozta át Szalkay Antal, zenéjét
Chudy József karnagy írta; »Béla futása« (Kolozsvár, 1822) Kotzebue-fordításnak
Kótsi Patkó János-féle átdolgozása, zenéjét Ruzitska József volt katonakarmester
írta, egyidejűleg »Kemény Simon« c. művével. 1837-ben végre állandó hajlék épült
az ország szívében a magyar színművészet számára ; a Nemzeti Színház az operát is
sietett felölelni, eleinte persze az olaszt. Már 1839 ápr. 29-én szolgál hazai,
új terméssel: Bartay András (író is, a Nemzeti Színház igazgatója volt), »Csel«
c. operája azonban nem magyar zene. Az első magyar nemzeti zenéjű operát Erkel Ferenc
teremtő lángelméjének köszönhetjük: egy németből átformált szövegre, »Bátori Mária«
címűre, komponálta; 1840 aug. 4-én mutatta be. Ma csak szép megnyitó zenéjét ismerjük.
A második, magyar zenéjű, opera szintén Erkel dicsősége: »Hunyadi László« (1844
jan. 27.). Vele sokáig osztozott a népszerűségben Kaiser-Császár György »A Kunok«
c., de vértelen, vizenyős műve (1848 óta); Doppler Ferenccel és Károllyal megosztott
3 felvonásos »Erzsébet« (királynénk első látogatására, 1857), »Bánk bán« (1861;
ugyanakkor a nagytehetségű Mosonyi Mihály »Szép Ilon«-ja nem tudott műsoron maradni):
»Dózsa György« (1867), »Brankovics György« (1874), »Névtelen hősök (1880) megannyi
magyar ízű, értékes alkotás és a nagy zeneköltő művészi öntudatosságának fejlődését
tanúsítja. Magyar szerzők nem magyar zenéjű művei: Goldmark Károlytól a »Sába királynője«
(1876, európai nagy siker), a fiatal Schauer-Sárosi Ferenc »Atalá«-ja nagyon tetszett,
s a Nemzeti Színház utolsó újdonsága, a vértelen, csak tárgyában magyar »Mátyás
király«, a Párizsban élt, homályos emlékű Bertha Sándortól. A M. Kir. Operaház 1884
szept. 27-én nyílt meg — nem, mint tervezték: Erkelnek »lstván király« c. utolsó
művével (ez még nem volt egészen kész), de »Hunyadi László« és »Bánk bán« s »Lohengrin«
egy-egy felvonásával. Öt hónap múlva megkaptuk a nagyszabású »István király«-t.
A Wagner stíljában írt, sok szépséggel ékes »Hagbarth és Signe«, Mihalovich Ödön
zenésdrámája, nem talált érett közönségre: ennek a »Csárdások« sokkal jobban tetszettek:
Sztojanovits Jenő balletje 100-nál több előadást ért meg. Hasonlíthatatlanul magasabb
színvonalú a a fiatalon kiszenvedett Szabados Károly »Vióra« c. balletje (1891),
de kevés benne a magyar elem. Nemzeti zenét írtak: Hubay Jenő (A falu rossza, Lavotta
szerelme), Farkas Ödön (Balassa Bálint, Tetemre hívás), Mihalovich Ödön (Toldi,
1893; utóbb átdolgozva Toldi szerelme). Szabados Béla (A bolond, Fanni; Szendy Árpáddal:
Mária), Zichy Géza gr. (Rákóczi - trilógia), Major J. Gyula (Erzsike), Poldini Ede
(Farsangi lakodalom, 1924). Rékai Nándor (A nagyidai cigányok 1906, György barát),
Dohnányi Ernő (A vajda tornya, 1922), Buttykay Ákos (Hamupipőke), Szeghő János (Báthory
Erzsébet), Gajáry István (Árgyirus királyfi, ballet), Krausz Mihály (Marika), Vincze
Zsigmond (Az erősebb), Kodály Zoltán (Háry János, 1926). A külföldön azonban sem
ezek közül, sem a kozmopolita zenéjű operák közül egy sem vert gyökeret, pedig emezekben
is, azokban is sok ihlet és sok tudás nyilvánul. A magyar opera ugyan műfajának
igen késői kivirágzása, de kezdettől fogva mindmáig európai színvonalon áll. Az
előadások is. (Kereszty István.) szin_III.0474.pdf III
