Címszó: Oravicai színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0479.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0479.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29994.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Oravicai
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529994.htm
Szócikk: Oravicai színészet Nagymagyarországon a
legrégibb kőszínházak egyike a krassószörénymegyei (megye) Oravica
(megye) bányavároskában
épült, 1817-ben. (időpont) Műkedvelőgárda
eszméje volt ennek a színháznak a felállítása abban az időben, amikor híre-hamva
sem volt sem a kolozsvári, (megye) sem pedig
a pesti Nemzeti Színháznak. (intézmény)
(információ)
A Bánátnak (ország) 1756-ban
(időpont)
történt visszafoglalása után a határszéli, kincstári tisztviselőktől lakott városokban
a német (nemzetiség)
(információ)
színészet vándorcsapatai meleg otthonra találtak
és megkedveltették a színészetet a városok jobbára németajkú (nyelv) (információ)
lakosaival. A színház számára megnyert publikum
azután túlságosan hosszúnak találta azt az időt, amelyik egyik társulat eltávozása
és a másik érkezése között eltelt, miért is műkedvelői előadások rendezésével segített
magán. Többek között Oravicán, (megye) ebben
a régi és festői fekvésű bányavároskában is nagy megértésre talált a színházi művészet,
amelynek ápolására lelkes műkedvelőgárda verődött össze. A németnyelvű (nyelv) (információ)
előadásokat Eirich Péternek (személy) a
Magyar Koronához címzett vendéglőjében szokták rendezni. A század végén és a tizenkilencedik
század elején egész rendszeressé váltak ezek a műkedvelői előadások, amit nagyban
előmozdított egy bőkezű mecénásnak: zimiskovi Lhotka Prokop (személy) bányakincstári
tanácsosnak az a nemes gesztusa, amely díszletekkel felszerelt komplett színpaddal
gyarapította a műkedvelőgárda vagyonát. Ezen a színpadon 1806. (időpont) táján
már drámai műveket is adtak elő. Az előadások jövedelmét jótékonycélokra, részben
pedig a színpadi berendezés tökéletesítésére fordították. Egykori feljegyzés szerint
a lipcsei (ország)
csatában elesett katonák hátramaradottjainak felsegítésére elküldték egy előadásuk
tiszta jövedelmét: 51 bécsi (ország) forintot.
Az oravicai (megye)
bányatársulat időközben foncsorító telepét megszüntette és ennek révén egy 14 láb
hosszú és 48 láb széles kőépület üresen, használat nélkül maradt. Az élelmes műkedvelők,
— akik akkor még alapszabályokkal bíró egyesületet nem képeztek, — elkérték ezt
az épületet a bányakapitányságtól. Az átalakítás céljaira közadakozásból, színielőadások
jövedelmeiből és kölcsönökből 352 pengőt hordtak össze. A régi tetőt újjal cseréltek
fel, a közfalakat kidobálták, szükség szerint új falakat húztak a régi épületet
színpadi résszel toldották meg és csakhamar készen állott Magyarország új kőszínháza.
Nagylelkű műbarátok nemes odaadással ingyen hordták az építkezés helyére a különféle
anyagokat, akárcsak nem sokkal később a pesti Nemzeti Színháznál. (intézmény)
(információ)
Az épületen dolgozó iparosok a bányatisztviselők
vendégei voltak, Ninny János (személy) bányamérnök
pedig minden díjazás nélkül vezette az építkezést, megtervezte a díszleteket, sőt
még a festékanyagokat is ő állította elő a közeli hegyek érceiből és kőzeteiből.
Már 1817. (időpont)
június havában állott a csinos és ízléses színház, amelynek építése 3372 forintba
került. Ha az ingyen munkákat is felértékeljük, akkor az építési, költségét 6000
pengő körüli összegnek vehetjük. Elől két hatalmas csarnok alkotta a bejáratot a
földszinti és az erkélyen levő helyeken. A földszinten ugyanis erkély fűtött körbe.
A dúsan aranyozott nézőtér ülőhelyeit bársonyhuzat borította. A kissé szűkre szabott
színpadot szükség esetén 20 lábnyira ki lehetett mélyíteni. A színháznak mindjárt
az első időkben jelentékeny díszlettára volt és a színpadi gépezet is megfelelt
az akkori idők követelményeinek. Egészben véve igen tetszetős volt az egész színházépület
abban a korban, amikor még olyan nagy városban is, mint Temesvár, (megye) csak
egy fabódé adott szállást a színészetnek. A műkedvelők gárdája 1817. (időpont) júl.
1-én nyitotta meg a színházat, amelynek még ugyanezen év október havában magas látogatója
akadt Ferenc császár (személy) személyében,
aki október 8-án és 10-én — a Bánátban (ország) tett
utazása alkalmával — kétszer is meglátogatta az oravicai színházat. (intézmény)
(információ)
Ebből az alkalomból fehér selyemre nyomták
a színlapot. A két nevezetes színlap keretbe foglalva egészen az összeomlás idejéig
ott lógtak a még ma is álló színházépület előcsarnokában. Vajjon megtűrték-e ott
továbbra is a hódítók ?... A királylátogatás első napján Johanna Franul v. Weissenthurm
(személy)
nevű német (nemzetiség)
(információ)
írónő vígjátéka: »Die beschamte Eifersucht«
(cím) került
színre. A második alkalommal drámát adtak, címe: »Der Lorberkranz, oder die Macht
dér Gesetze«. (cím)
A színház mindvégig az oravicai műkedvelő színjátszó egyesületé (intézmény)
(információ)
maradt. Kezdetben maguk játszottak benne,
1829-től (időpont)
kezdve hivatásos színtársulatoknak, — a szabadságharc után a magyaroknak is — engedték
át. A világháború előtt és alatt a magyar kormány szubvencióban részesítette a színházat,
amelynek 1836-ban (időpont) párja
akadt a Délvidéken és pedig Lugoson, (megye) Krassó-Szörény
megye (megye)
székvárosában. A székváros nem engedhette át soká az egyeduralmat a megye egyik
alárendeltebb jelentőségű városkájának! (Polgár István dr.) (személy) (információ)
1893. (időpont) december
2-án az átalakított színházat Ábrányi Emil (személy) (információ)
»Hódító nyelv« (cím) c. prológjával
nyitották meg, német - román (nemzetiség)
(információ)
karénekkel és egy magyar és német (nemzetiség)
(információ)
vígjátékkal. Nem tartozott ugyan a jelentékeny
színházak közé, de azért olykor-olykor felkeresték a magyar társulatok is. Így 1882-ben
(időpont)
Hubay Gusztáv, (személy) (információ)
1884-ben (időpont) Jáni
János (személy)
(információ)
társulata. Később a délvidéki színikerület
II-ik csoportjába osztották be. 1910-ben (időpont) Miklóssy
Gábor (személy)
(információ)
társulata játszott e régi színházban, melynek
átalakítását is ebben az időben határozták el. Apponyi Albert gróf (személy) kultuszminiszter
tíz évre évenként 1500 (időpont) korona,
összesen tehát 15.000 korona államsegítséget adományozott az oravicai (megye) kaszinó
és színházegyesület színházátalakítási költségeire. A miniszter méltányolni kívánta
Oravicabánya (megye)
hazafias közönségének áldozatkészségét, mellyel a színházat közel 100 éven át föntartotta.
Ezt a szubvenciót a kultuszminiszter 1913-ban (időpont) 60.000
K-ra emelte fel. szin_III.0479.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Oravicai színészet címszóvég 29994 Szócikk:
Oravicai színészet Nagymagyarországon a legrégibb kőszínházak egyike a krassószörénymegyei
ytelepulesy krassószörénymegye ytelepulesy krassószörénymegye ymegyey
krassó-szörény megye ykodvegy Oravica ytelepulesy oravica ytelepulesy Oravica
ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy bányavároskában épült, 1817-ben. Műkedvelőgárda
eszméje volt ennek a színháznak a felállítása abban az időben, amikor híre-hamva
sem volt sem a kolozsvári, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy sem pedig a pesti Nemzeti Színháznak. yintezmenyy pesti
nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy
ykodvegy A Bánátnak ytelepulesy bánát ytelepulesy Bánát yorszagy Románia
ykodvegy 1756-ban xevtizedx 1755 történt xtalanevtizedx 1765 xtalanevtizedx
1775 visszafoglalása után a határszéli, kincstári tisztviselőktől lakott városokban
a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet vándorcsapatai meleg otthonra
találtak és megkedveltették a színészetet a városok jobbára németajkú ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy lakosaival.
A színház számára megnyert publikum azután túlságosan hosszúnak találta azt az időt,
amelyik egyik társulat eltávozása és a másik érkezése között eltelt, miért is műkedvelői
előadások rendezésével segített magán. Többek között Oravicán, ytelepulesy
oravica ytelepulesy Oravicá ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy ebben a régi és
festői fekvésű bányavároskában is nagy megértésre talált a színházi művészet, amelynek
ápolására lelkes műkedvelőgárda verődött össze. A németnyelvű ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy előadásokat Eirich
Péternek yszemelynevy eirich péter yszemelynevy Eirich Péter yszemelynevy
eirich yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Eirich yszemelynevy Péter
yszemelynevy ykodvegy a Magyar Koronához címzett vendéglőjében szokták rendezni.
A század végén és a tizenkilencedik század elején egész rendszeressé váltak ezek
a műkedvelői előadások, amit nagyban előmozdított egy bőkezű mecénásnak: zimiskovi
ytelepulesy zimiskov ytelepulesy zimiskov . . ykodvegy Lhotka Prokop yszemelynevy
lhotka prokop yszemelynevy Lhotka Prokop yszemelynevy lhotka yszemelynevy
prokop yszemelynevy yszemelynevy Lhotka yszemelynevy Prokop yszemelynevy
ykodvegy bányakincstári tanácsosnak az a nemes gesztusa, amely díszletekkel felszerelt
komplett színpaddal gyarapította a műkedvelőgárda vagyonát. Ezen a színpadon 1806.
xevtizedx 1805 táján xtalanevtizedx 1815 már drámai műveket is adtak elő. Az előadások
jövedelmét jótékonycélokra, részben pedig a színpadi berendezés tökéletesítésére
fordították. Egykori feljegyzés szerint a lipcsei ytelepulesy lipcse
ytelepulesy lipcse yorszagy Németország ykodvegy csatában elesett katonák hátramaradottjainak
felsegítésére elküldték egy előadásuk tiszta jövedelmét: 51 bécsi ytelepulesy
bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy forintot. Az oravicai ytelepulesy
oravica ytelepulesy oravica ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy bányatársulat
időközben foncsorító telepét megszüntette és ennek révén egy 14 láb hosszú és 48
láb széles kőépület üresen, használat nélkül maradt. Az élelmes műkedvelők, — akik
akkor még alapszabályokkal bíró egyesületet nem képeztek, — elkérték ezt az épületet
a bányakapitányságtól. Az átalakítás céljaira közadakozásból, színielőadások jövedelmeiből
és kölcsönökből 352 pengőt hordtak össze. A régi tetőt újjal cseréltek fel, a közfalakat
kidobálták, szükség szerint új falakat húztak a régi épületet színpadi résszel toldották
meg és csakhamar készen állott Magyarország új kőszínháza. Nagylelkű műbarátok nemes
odaadással ingyen hordták az építkezés helyére a különféle anyagokat, akárcsak nem
sokkal később a pesti Nemzeti Színháznál. yintezmenyy pesti nemzeti színház
yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy Az épületen dolgozó
iparosok a bányatisztviselők vendégei voltak, Ninny János yszemelynevy ninny
jános yszemelynevy Ninny János yszemelynevy ninny yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Ninny yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy bányamérnök
pedig minden díjazás nélkül vezette az építkezést, megtervezte a díszleteket, sőt
még a festékanyagokat is ő állította elő a közeli hegyek érceiből és kőzeteiből.
Már 1817. xevtizedx 1815 június havában állott a csinos és ízléses színház, amelynek
építése 3372 forintba került. Ha az ingyen munkákat is felértékeljük, akkor az építési,
költségét 6000 pengő körüli összegnek vehetjük. Elől két hatalmas csarnok alkotta
a bejáratot a földszinti és az erkélyen levő helyeken. A földszinten ugyanis erkély
fűtött körbe. A dúsan aranyozott nézőtér ülőhelyeit bársonyhuzat borította. A kissé
szűkre szabott színpadot szükség esetén 20 lábnyira ki lehetett mélyíteni. A színháznak
mindjárt az első időkben jelentékeny díszlettára volt és a színpadi gépezet is megfelelt
az akkori idők követelményeinek. Egészben véve igen tetszetős volt az egész színházépület
abban a korban, amikor még olyan nagy városban is, mint Temesvár, ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy csak egy fabódé adott
szállást a színészetnek. A műkedvelők gárdája 1817. júl. xtalanevtizedx 1825 1-én
nyitotta meg a színházat, amelynek még ugyanezen év október havában magas látogatója
akadt Ferenc császár yszemelynevy ferenc császár yszemelynevy Ferenc császár
yszemelynevy ferenc yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy császár yszemelynevy ykodvegy személyében, aki október 8-án és 10-én
— a Bánátban ytelepulesy bánát ytelepulesy Bánát yorszagy Románia ykodvegy tett
utazása alkalmával — kétszer is meglátogatta az oravicai színházat. yintezmenyy
oravicai színház yintezmenyy oravicai yintezmenyy oravicai yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy oravicai yintezmenyy ykodvegy Ebből az alkalomból fehér
selyemre nyomták a színlapot. A két nevezetes színlap keretbe foglalva egészen az
összeomlás idejéig ott lógtak a még ma is álló színházépület előcsarnokában. Vajjon
megtűrték-e ott továbbra is a hódítók ?... A királylátogatás első napján Johanna
Franul v. Weissenthurm yszemelynevy johanna franul v. weissenthurm yszemelynevy
Johanna Franul v. Weissenthurm yszemelynevy johanna yszemelynevy franul
yszemelynevy v. yszemelynevy weissenthurm yszemelynevy yszemelynevy Joh nevű német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy írónő vígjátéka: »Die beschamte Eifersucht«
ycimy die beschamte eifersucht ycimy Die beschamte Eifersucht ycimy die ycimy
beschamte ycimy eifersucht ycimy ycimy Die ycimy beschamte ycimy Eifersucht
ycimy ykodvegy került színre. A második alkalommal drámát adtak, címe: »Der Lorberkranz,
oder die Macht dér Gesetze«. ycimy der lorberkranz, oder die macht dér gesetze
ycimy Der Lorberkranz, oder die Macht dér Gesetze ycimy der ycimy lorberkranz,
ycimy oder ycimy die ycimy macht ycimy dér ycimy gesetze ycimy ycimy De A színház
mindvégig az oravicai műkedvelő színjátszó egyesületé yintezmenyy oravicai
műkedvelő színjátszó egyesület yintezmenyy oravicai yintezmenyy oravicai
yintezmenyy műkedvelő yintezmenyy színjátszó yintezmenyy egyesület yintezmenyy
yintezmenyy oravicai yintez maradt. Kezdetben maguk játszottak benne, 1829-től xevtizedx
1825 kezdve xtalanevtizedx 1835 hivatásos színtársulatoknak, — a szabadságharc után
a magyaroknak is — engedték át. A világháború előtt és alatt a magyar kormány szubvencióban
részesítette a színházat, amelynek 1836-ban xevtizedx 1835 párja xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 akadt a Délvidéken és pedig Lugoson, ytelepulesy lugos
ytelepulesy Lugos ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy Krassó-Szörény megye ytelepulesy
krassó-szörény megye ytelepulesy Krassó-Szörény megye ymegyey krassó-szörény
megye ykodvegy székvárosában. A székváros nem engedhette át soká az egyeduralmat
a megye egyik alárendeltebb jelentőségű városkájának! (Polgár István dr.) yszemelynevy
polgár istván dr. yszemelynevy Polgár István dr. yszemelynevy polgár
yszemelynevy istván yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Polgár
yszemelynevy István yszemelynevy dr. yszemelynev 1893. xevtizedx 1895 december 2-án
az átalakított színházat Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy
Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy
Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy »Hódító nyelv« ycimy hódító
nyelv ycimy Hódító nyelv ycimy hódító ycimy nyelv ycimy ycimy Hódító ycimy
nyelv ycimy ykodvegy c. prológjával nyitották meg, német - román ynemzetisegy
román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román
ynemzetisegy ykodvegy karénekkel és egy magyar és német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy vígjátékkal. Nem tartozott ugyan a jelentékeny színházak közé,
de azért olykor-olykor felkeresték a magyar társulatok is. Így 1882-ben xevtizedx
1885 Hubay Gusztáv, yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv
yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay
yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy 1884-ben Jáni xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 János yszemelynevy jáni jános yszemelynevy Jáni János yszemelynevy jáni
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Jáni yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy társulata. Később a délvidéki színikerület II-ik csoportjába
osztották be. 1910-ben xevtizedx 1915 Miklóssy Gábor yszemelynevy miklóssy
gábor yszemelynevy Miklóssy Gábor yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy társulata
játszott e régi színházban, melynek átalakítását is ebben az időben határozták el.
Apponyi Albert gróf yszemelynevy apponyi albert gróf yszemelynevy Apponyi
Albert gróf yszemelynevy apponyi yszemelynevy albert yszemelynevy gróf
yszemelynevy yszemelynevy Apponyi yszemelynevy Albert yszemelynevy gróf ysz kultuszminiszter
tíz évre évenként 1500 xevtizedx 1505 korona, xtalanevtizedx 1515 xtalanevtizedx
1525 összesen tehát 15.000 korona államsegítséget adományozott az oravicai ytelepulesy
oravica ytelepulesy oravica ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy kaszinó és színházegyesület
színházátalakítási költségeire. A miniszter méltányolni kívánta Oravicabánya ytelepulesy
oravicabánya ytelepulesy Oravicabánya ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy hazafias
közönségének áldozatkészségét, mellyel a színházat közel 100 éven át föntartotta.
Ezt a szubvenciót a kultuszminiszter 1913-ban xevtizedx 1915 60.000 xtalanevtizedx
1925 xtalanevtizedx 1935 K-ra emelte fel. szin_III.0479.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Oravicai színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0479.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0479.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29994.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Oravicai
színészet
Szócikk: Oravicai színészet Nagymagyarországon a
legrégibb kőszínházak egyike a krassószörénymegyei Oravica bányavároskában épült,
1817-ben. Műkedvelőgárda eszméje volt ennek a színháznak a felállítása abban az
időben, amikor híre-hamva sem volt sem a kolozsvári, sem pedig a pesti Nemzeti Színháznak.
A Bánátnak 1756-ban történt visszafoglalása után a határszéli, kincstári tisztviselőktől
lakott városokban a német színészet vándorcsapatai meleg otthonra találtak és megkedveltették
a színészetet a városok jobbára németajkú lakosaival. A színház számára megnyert
publikum azután túlságosan hosszúnak találta azt az időt, amelyik egyik társulat
eltávozása és a másik érkezése között eltelt, miért is műkedvelői előadások rendezésével
segített magán. Többek között Oravicán, ebben a régi és festői fekvésű bányavároskában
is nagy megértésre talált a színházi művészet, amelynek ápolására lelkes műkedvelőgárda
verődött össze. A németnyelvű előadásokat Eirich Péternek a Magyar Koronához címzett
vendéglőjében szokták rendezni. A század végén és a tizenkilencedik század elején
egész rendszeressé váltak ezek a műkedvelői előadások, amit nagyban előmozdított
egy bőkezű mecénásnak: zimiskovi Lhotka Prokop bányakincstári tanácsosnak az a
nemes gesztusa, amely díszletekkel felszerelt komplett színpaddal gyarapította a
műkedvelőgárda vagyonát. Ezen a színpadon 1806. táján már drámai műveket is adtak
elő. Az előadások jövedelmét jótékonycélokra, részben pedig a színpadi berendezés
tökéletesítésére fordították. Egykori feljegyzés szerint a lipcsei csatában elesett
katonák hátramaradottjainak felsegítésére elküldték egy előadásuk tiszta jövedelmét:
51 bécsi forintot. Az oravicai bányatársulat időközben foncsorító telepét megszüntette
és ennek révén egy 14 láb hosszú és 48 láb széles kőépület üresen, használat nélkül
maradt. Az élelmes műkedvelők, — akik akkor még alapszabályokkal bíró egyesületet
nem képeztek, — elkérték ezt az épületet a bányakapitányságtól. Az átalakítás céljaira
közadakozásból, színielőadások jövedelmeiből és kölcsönökből 352 pengőt hordtak
össze. A régi tetőt újjal cseréltek fel, a közfalakat kidobálták, szükség szerint
új falakat húztak a régi épületet színpadi résszel toldották meg és csakhamar készen
állott Magyarország új kőszínháza. Nagylelkű műbarátok nemes odaadással ingyen hordták
az építkezés helyére a különféle anyagokat, akárcsak nem sokkal később a pesti Nemzeti
Színháznál. Az épületen dolgozó iparosok a bányatisztviselők vendégei voltak, Ninny
János bányamérnök pedig minden díjazás nélkül vezette az építkezést, megtervezte
a díszleteket, sőt még a festékanyagokat is ő állította elő a közeli hegyek érceiből
és kőzeteiből. Már 1817. június havában állott a csinos és ízléses színház, amelynek
építése 3372 forintba került. Ha az ingyen munkákat is felértékeljük, akkor az építési,
költségét 6000 pengő körüli összegnek vehetjük. Elől két hatalmas csarnok alkotta
a bejáratot a földszinti és az erkélyen levő helyeken. A földszinten ugyanis erkély
fűtött körbe. A dúsan aranyozott nézőtér ülőhelyeit bársonyhuzat borította. A kissé
szűkre szabott színpadot szükség esetén 20 lábnyira ki lehetett mélyíteni. A színháznak
mindjárt az első időkben jelentékeny díszlettára volt és a színpadi gépezet is megfelelt
az akkori idők követelményeinek. Egészben véve igen tetszetős volt az egész színházépület
abban a korban, amikor még olyan nagy városban is, mint Temesvár, csak egy fabódé
adott szállást a színészetnek. A műkedvelők gárdája 1817. júl. 1-én nyitotta meg
a színházat, amelynek még ugyanezen év október havában magas látogatója akadt Ferenc
császár személyében, aki október 8-án és 10-én — a Bánátban tett utazása alkalmával
— kétszer is meglátogatta az oravicai színházat. Ebből az alkalomból fehér selyemre
nyomták a színlapot. A két nevezetes színlap keretbe foglalva egészen az összeomlás
idejéig ott lógtak a még ma is álló színházépület előcsarnokában. Vajjon megtűrték-e
ott továbbra is a hódítók ?... A királylátogatás első napján Johanna Franul v. Weissenthurm
nevű német írónő vígjátéka: »Die beschamte Eifersucht« került színre. A második
alkalommal drámát adtak, címe: »Der Lorberkranz, oder die Macht dér Gesetze«. A
színház mindvégig az oravicai műkedvelő színjátszó egyesületé maradt. Kezdetben
maguk játszottak benne, 1829-től kezdve hivatásos színtársulatoknak, — a szabadságharc
után a magyaroknak is — engedték át. A világháború előtt és alatt a magyar kormány
szubvencióban részesítette a színházat, amelynek 1836-ban párja akadt a Délvidéken
és pedig Lugoson, Krassó-Szörény megye székvárosában. A székváros nem engedhette
át soká az egyeduralmat a megye egyik alárendeltebb jelentőségű városkájának! (Polgár
István dr.) 1893. december 2-án az átalakított színházat Ábrányi Emil »Hódító nyelv«
c. prológjával nyitották meg, német - román karénekkel és egy magyar és német vígjátékkal.
Nem tartozott ugyan a jelentékeny színházak közé, de azért olykor-olykor felkeresték
a magyar társulatok is. Így 1882-ben Hubay Gusztáv, 1884-ben Jáni János társulata.
Később a délvidéki színikerület II-ik csoportjába osztották be. 1910-ben Miklóssy
Gábor társulata játszott e régi színházban, melynek átalakítását is ebben az időben
határozták el. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter tíz évre évenként 1500 korona,
összesen tehát 15.000 korona államsegítséget adományozott az oravicai kaszinó és
színházegyesület színházátalakítási költségeire. A miniszter méltányolni kívánta
Oravicabánya hazafias közönségének áldozatkészségét, mellyel a színházat közel 100
éven át föntartotta. Ezt a szubvenciót a kultuszminiszter 1913-ban 60.000 K-ra emelte
fel. szin_III.0479.pdf III