Címszó: Pálmay Ilka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0513.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0513.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30161.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pálmay Ilka

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530161.htm

 

Szócikk: Pálmay Ilka (Kinsky Jenőné grófné, (személy) Tettau báróné). (személy) Pálmay Petráss Ilona (személy) (információ)  volt, amikor, mint gyöngyösi (megye) Petráss Gusztáv (személy) (információ)  ungvári (megye) kataszteri hivatalnok leánya meglátta a napot, amely ragyogásával aztán egy gyönyörű szép, meleg, tündöklő pályán végig kisérte. De ezen a pályán a neve már nem ilyen komolyan hivatalos, mert itt már Pálmay Ilka (személy) (információ)  lett s erre a névre a régibb idők asszony- és úri népének szeme felragyog, mert az a név évtizedeken át kedves, szeretett, körülrajongott név és az a tündéri alak, aki e néven tüneményként jelent meg a színpad világításában, maga volt a megtestesült szépség, báj, kellem és gyönyörűség. Tizenöt ragyogó felvidéki tavaszt még alig élt át, amikor először a színpadra lép. Kassán (megye) Lászy Vilmos (személy) (információ)  színtársulata játszik. A par excellence színház-város, mely egy időben a magyar színpadok legelsőjét látta el kitűnő művészekkel, ez a halhatatlan babérú színház most készíti elő a második pesti (Budapest) színpadnak a nagy Pálmay Ilkát. (személy) (információ)  Igaz, még a karban énekel és táncol, de nem soká,. Nagy tehetségével hamarosan kiütközik társai sorából s már két hónap múlva szerepet kap és hamarosan a vidék legelső primadonnái közt emlegetik. Játszik Kassán, (megye) ahol Szigligeti Ede (személy) (információ)  fia, József, a színház rendezője, kedvelt komikus, bár atyjánál jóval kevesebb rátermettséggel színészkedett, megismeri, megkéri. Felesége lesz; vele Pestre (Budapest) jön, ahol apósa, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, a halhatatlan emlékű drámaíró, Káldy Gyulánál (személy) (információ)  énekelni taníttatja. Ezalatt a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  Gerőffy (személy) (információ)  társulatánál egyszer-kétszer fellép, aztán Kecskemétre (megye) szerződik. Rövid, boldogtalan házasélet után elválik Szigligetitől (személy) (információ)  s most mint Szigligetiné (személy) arat babérokat. Kecskeméti (személy) (információ)  szerződése megnyitja előtte nagy érvényesülésének útját. Ezt Rákosi Jenő, (személy) (információ)  a Népszínház (intézmény) (információ)  megnyitásának félszázados ünnepén így mondta el: — Hírét hallottam mint igazgató, hogy Kecskeméten (megye) egy kis nő játszik primadonna - szerepeket. Szőke, fitos kis teremtés, aki a kecskeméti (megye) művészet egén csillag. Lementem, megnéztem, felhoztam. Első szerepéül a »Cornevillei harangok« (cím) (információ)  pompás kis cselédlányát, Serpolettet (szerep) adtam neki. Az első próba előtt eljátszottam előtte szerepét, aztán jött a bemutató és azon az estén a kis vidéki színésznőből lett az egyetlen Pálmay! (személy) (információ)  Abban téved a hasonlíthatatlan Rákosi, (személy) (információ)  hogy nem Serpolette (szerep) volt az első szerepe. 1878. (időpont) febr. 18-án »A sárga csikó«-t (cím) játsszák a Népszínházban, (intézmény) (információ)  amikor Erzsikét (szerep) benne a színlap szerint Szigligetiné Ilka asszony (személy) m. v. (mint vendég) játssza. A nagyszerű Soldosné (szerep) (információ)  szerepe, a későbbi Blahánéé, (személy) aki akkor már a magyar művészet firmamentumán nem is csillagként, de napként ragyogott és a vendég mégis a legszebb sikert könyvelhette el az estén. Rákosi (személy) (információ)  akkor nem népszínmű-énekesnőt keresett, hanem operett-primadonnát, hogy Blahánén (személy) könnyítsen. Próbálkozott Vidmár Erzsivel, (személy) kísérletezett Erdélyi Mariettával, (személy) (információ)  de egyik sem volt az, amit várt. Rögtön látta azonban, hogy Pálmay (személy) (információ)  a keresett. Március 23-án volt aztán a »Cornevillei harangok« (cím) (információ)  bemutatója s az a nagy diadal, amellyel a magyar művészet elnyerte a legtökéletesebbet és legszebbet az operett terén. Pálmay (személy) (információ)  sikere tökéletes volt. Maga a darab itt az operai magaslatra emelkedik, alakjai csupa élet, realitás, zenéje friss, kifejelő, hatásos, fülbemászó s bár a fő női alak, Germaine, (szerep) aki nagyratörő számításával lemarad és felesége lesz Grénicheuxnek, (szerep) a fajankó, léha kocsislegénynek, mégis az est nagy sikerének oroszlánrésze — Szigligetinéé. (személy) Itt kezdődik Pálmay Ilka (személy) (információ)  fővárosi (Budapest) pályafutása. Még ugyan egyszer eltűnik innen és Kolozsvárra (megye) megy, de aztán visszatér a Népszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol az együttes egyik erőssége lesz és marad a magyar művészet legelsőinek egyike. A színpadon egyik sikere a másikat követi. Úgy a főváros (Budapest) rajong érte, mint a vidék, az »Isteni Ilka« (személy) fogalommá válik, s e fogalom egy a hódolattal, a rajongással, a csodálattal, sőt amennyire szabad emberi értelemben venni: imádattal. Ő a szépség, báj, kedvesség, ízlés, »abszolut modestia«, ő a sikk maga. Az Ő évtizedét talán éppen róla lehetne a sikk époszának nevezni. Ha megjelenik a színpadon — a nézőtér tombol, éljenez, tüntet mellette. Minden dalát sokszorosan megújrázzák. Az előadás végén a közönség tömege várja a színészbejáró kiskapujánál és ünnepelve kiséri kocsijáig és nem győzi elragadtatásának, hódolatának száz jelével elhalmozni. Másnap az ujságok róla írnak hasábos dicséreteket és a városban róla beszél a közönség. És amikor délután előkelő fogatán, magahajtotta két pej amerikaijával megjelenik a Stefánia-út kocsikorzóján, ünneplik, mint akinek kijár a hódolat, hiszen souverain, a művészet és közszeretet souverainje. Nevét mindenhol és mindenféleképen emlegetik. A lapok arcképeit, jelmezképeit közlik, itt-ott kézírása hasonmásban jelenik meg, felkérik zászlóanyának, bálkirálynénak, védnöknőnek. Egy alkalommal félszáz arany pályadíjat tűz ki egy eredeti népszínmű jutalmazására, mikor egy éjszaka rózsás kicsi fülébe egy kis bogár mászik be, másnap a lapok bőven adnak hírt a fájdalmas kellemetlenségről s a közönség részvéte impozáns lesz iránta. Aztán egy kis könyvecskében kiadja verseit. A címe: »Fájó szívből.« (cím) A címlap előtt az arcképe, kibontott hajjal, fájdalmas, de mégis bűbájos arckifejezéssel és a versek úgy elfogynak, hogy ma könyvészeti ritkaságszámba megy. Ilyen hangulatok ölelik körül Budapesten (Budapest) és az országban mindenütt, ahol vendégszereplésre megjelenik. Aztán jön egy nagy vizsga: vajjon ez az általános közkedveltség helyi jelentőségű-e? Itt hagyja a Népszínházat (intézmény) (információ)  és rajongó közönségét. Amberg (személy) (információ)  newyorki (ország) színigazgató kápráztató ajánlatot tesz neki egy amerikai (ország) turnéra. Elfogadja s hogy az angol (nyelv) nyelvben tökéletesítse magát, Bécsbe (ország) megy. Ott váratlan kiábrándulás éri, az amerikai (ország) direktor nem tesz eleget kötelességének és cserben hagyja a művésznőt. A bécsi (ország) igazgatók unszolására Bécsben (ország) marad, fellép és ott mindaz folytatódik, amit Pesten (Budapest) elhagyott. Ott is első lesz a színpadi csillagok között. Nem először játszik a császárvárosban. 1883. (időpont) nyarán a Népszínház (intézmény) (információ)  ott vendégszerepel a Theater an der Wien (intézmény) deszkáin és babérerdőt arat. Pálmay (személy) (információ)  tüneményes egyénisége elbűvöli a bécsi (ország) közönséget és csábítani kezdik a direktorok, hátha el lehetne hozni a Lajtán ezt a kincset. Akkor még nem lehetett, de eljött 1890-nek (időpont) az a borús őszi estéje, amikor elhagyja a kerepesi-úti színházat, (intézmény) ahol 960-szor lépett fel 82 különböző szerepben és valóban átmegy a Lajtán, ahol mint magyar művésznő, a Theater an der Wienben (intézmény) éri el a legnagyobb diadalait. Ott ismét férjhez megy, az osztrák (nemzetiség) arisztokrácia egy kiváló tagja: Kinsky Jenő (személy) birodalmi gróf kéri meg és teszi grófnévá. Ekkor egy rövid időre megválik a színpadtól s elmegy egy pompás karintiai (ország) várkastélyba s ott él legmagasabb társadalmi kötelezettségeinek, hogy aztán ismét visszatérjen diadalai színterére. Ezután Berlinbe (ország) megy, majd pedig átkel a csatornán, ahol a hideg angolok (nemzetiség) vérét hozza pezsdülésbe. Ott is kiváltságos a helyzete. Mint nagy művésznő, aki ezenfelül ... (bocsánat egy kis tévedésbe esett töltőtollunk és ki kell javítanunk, amit mondani készülünk) mint grófné, aki ezenfelül nagy művésznő is az exkluzív angol (nemzetiség) társaságokban is helyet talál és azt a helyet úgy megállja, mint bármelyik született angol (nemzetiség) arisztokrata hölgy. Meghívást kap az angol (nemzetiség) udvarhoz s ott a »művészetért és tudományért« kapja. Aztán áthajózik az új világba, a hazát cserélt magyarok szívét kereste és bár megtalálta, de megtalálta a yankik lelkét is és feledhetetlen estéket szerzett azoknak és magának, úgy hogy amerikai (ország) művészkörútját meg is ismételte. Amerikában (ország) három nyelvű előadásokon lépett fel; az angol (nyelv) és német (nyelv) (információ)  nyelvben oly tökéletessé tette magát, mint amilyen a magyarban volt. Visszatérve Európába, (ország) ismét az angol, (nemzetiség) a német (nemzetiség) (információ)  és a magyar színpadok között osztotta meg ragyogó művészetét. Gyakran volt itthon, ahol a régen várt megjelenése mindig ünnep volt Thália szentélyében. Egyre-másra hozta magával a külföldi új, nagysikerű darabjait s azokat itt diadalra vitte. A közönség és kritika most a nagyvilágban elsőségre emelkedett magyart köszöntötte benne és a szeretetet, amelyet nagyvilági sikerei után magyar szívében hozott el az elhagyott hazába és e haza közönségének. Ez a mindig és változatlanul fennmaradt szeretet kíséri maiglan is. Most, hogy visszavonulva a színpadtól, mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tiszteleti tagja él a fővárosban, (Budapest) ha olykor egy-egy jótékony-estélyen régi báját és művészetét csillogtatva fellép, a közönség visszavarázsolva látja azt a multat, amelyet Pálmay Ilka (személy) (információ)  művészete ragyogott be. Pálmay Ilka (személy) (információ)  művészetének három egymással teljesen ellentétes etapeja van. Az első volt Erzsike, (szerep) a népszínműhősnő, a Pityke Bandiból, (cím) a betyárból, Bakaj András (szerep) jómódú gazdává lett apa melegszívű leányának szerepe, (a »Sárga csikó«), (cím) (információ)  a második a »Comevillei harangok« (cím) pompás-humoru »nyelvpritty«, az úri ruhában is paraszti francia (nemzetiség) (információ)  szabású cselédje, a harmadik, a legnagyobb magyar népdráma, a »Magdolna« (cím) (információ)  őserejű, kegyetlen sorsú, sokat hányatott hősnőjének szerepe. »Magdolna«, (cím) (információ)  az igazi nagy szerep. Zolai (személy) vágású. Senki sem akarta eljátszani, hiszen, hiszen e paraszt-tragédia végén, mint fogatlan vénanyó lép ki a színre. Pálmay, (személy) (információ)  aki előtt a külsőségek másodrendűek, a művészeti feladat mögött, megtette: eljátszotta és diadalra vitte. Azon az estén a közönség és kritika egyszerre elsőrendű nagy drámai hősnőt köszöntött benne. Aki eleddig az operettek könnyű, lengte kis hősnőivel varázsolta el a közönséget, fenn és alant, most egyszerre megmutatta, hogy művészete nem ismeri a — szerepkört. Ez a három szerep élesen mutatja meg, hogy Pálmay (személy) (információ)  művészetének határai nem voltak. Nem szubrett volt, nem népszínműhősnő s nem drámai hősnő, de mind a három! A magyar Genius, mikor megajándékozta vele a magyar művészetet, — egy szerencsés gyermekét adta neki. A tehetség és a szépség gazdagságaival lelkében küldte le szolgálni a magyar szíveket és lelkeket, — amelyek hűek és hálásak és sohasem felejtenek. Az említett szerepein kívül még a következő főbb szerepek tartoztak repertoiréjába: Clairette (szerep) (Angot asszony leánya), (cím) (információ)  Boccaccio (szerep) (információ)  (Címszerep), Barinkay (szerep) (Cigánybáró), (cím) (információ)  Donna Juannita (szerep) (Címszerep), Borka (szerep) (Fejő leány), (cím) Phryne (szerep) (Gárdista), (cím) Sora (szerep) (Gasparone), (cím) (információ)  Gerolsteini nagyhercegnő (szerep) (információ)  (Címszerep), Jozéfa (szerep) (Jozéfa Egyiptomban), (cím) Kanári hercegnő (szerep) (információ)  (Címszerep), Fanchon (szerep) (Kapitány kisasszony), (cím) (információ)  Király (szerep) (információ)  (Királynő csipkekendője), (cím) Marjolaine (szerep) (Kisasszony feleségem), (cím) (információ)  Kis herceg, (szerep) (információ)  Szép Heléna, (szerep) (információ)  Gabriella (szerep) (Párizsi élet), (cím) (információ)  Denise (szerep) (információ)  (Nebántsvirág), (cím) (információ)  Niniche, (szerep) (információ)  Török Zsófi (szerep) (információ)  (Piros bugyelláris), (cím) (információ)  Lolotte (szerep) (Titkos csók), (cím) (információ)  Lazuli (szerep) (Uff király), (cím) Eurydike (szerep) (Orpheus), (cím) (információ)  Cigányleány (szerep) (Simplicius), (cím) Yum-Yum (szerep) (Mikádó), (cím) (információ)  Lisbeth (szerep) és Alice (szerep) (Rip vanWinkle), (cím) (információ)  Bronislawa (szerep) (Koldusdiák), (cím) (információ)  Manola (szerep) (Nap és hold), (cím) (információ)  Ábrai Irén (szerep) (információ)  (Csókon szerzett vőlegény), (cím) Pillangókisasszony (szerep) (Belasco - dráma), (cím) (információ)  melynek címszerepét ő kreálta elsőízben hazánkban, 1901. (időpont) okt. 15-én, a Vígszínházban, (intézmény) (információ)  stb. (Rexa Dezső.) (személy) (információ)  szin_III.0513.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pálmay Ilka címszóvég 30161 Szócikk: Pálmay Ilka (Kinsky Jenőné grófné, yszemelynevy kinsky jenőné grófne yszemelynevy Kinsky Jenőné grófné yszemelynevy kinsky yszemelynevy jenőné yszemelynevy grófne yszemelynevy yszemelynevy Kinsky yszemelynevy Jenőné yszemelynevy grófné Tettau báróné). yszemelynevy tettau báróne yszemelynevy Tettau báróné yszemelynevy tettau yszemelynevy báróne yszemelynevy yszemelynevy Tettau yszemelynevy báróné yszemelynevy ykodvegy Pálmay Petráss Ilona yszemelynevy pálmay petráss ilona yszemelynevy Pálmay Petráss Ilona yszemelynevy pálmay yszemelynevy petráss yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Petráss yszemelynevy Ilona volt, amikor, mint gyöngyösi ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy Petráss Gusztáv yszemelynevy petráss gusztáv yszemelynevy Petráss Gusztáv yszemelynevy petráss yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Petráss yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy ungvári ytelepulesy ungvár ytelepulesy ungvár ymegyey ung megye ykodvegy kataszteri hivatalnok leánya meglátta a napot, amely ragyogásával aztán egy gyönyörű szép, meleg, tündöklő pályán végig kisérte. De ezen a pályán a neve már nem ilyen komolyan hivatalos, mert itt már Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy lett s erre a névre a régibb idők asszony- és úri népének szeme felragyog, mert az a név évtizedeken át kedves, szeretett, körülrajongott név és az a tündéri alak, aki e néven tüneményként jelent meg a színpad világításában, maga volt a megtestesült szépség, báj, kellem és gyönyörűség. Tizenöt ragyogó felvidéki tavaszt még alig élt át, amikor először a színpadra lép. Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Lászy Vilmos yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy színtársulata játszik. A par excellence színház-város, mely egy időben a magyar színpadok legelsőjét látta el kitűnő művészekkel, ez a halhatatlan babérú színház most készíti elő a második pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színpadnak a nagy Pálmay Ilkát. yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilká yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilká yszemelynevy ykodvegy Igaz, még a karban énekel és táncol, de nem soká,. Nagy tehetségével hamarosan kiütközik társai sorából s már két hónap múlva szerepet kap és hamarosan a vidék legelső primadonnái közt emlegetik. Játszik Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy ahol Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy fia, József, a színház rendezője, kedvelt komikus, bár atyjánál jóval kevesebb rátermettséggel színészkedett, megismeri, megkéri. Felesége lesz; vele Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jön, ahol apósa, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, a halhatatlan emlékű drámaíró, Káldy Gyulánál yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyulá yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy énekelni taníttatja. Ezalatt a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy Gerőffy yszemelynevy gerőffy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy gerőffy yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy ykodvegy társulatánál egyszer-kétszer fellép, aztán Kecskemétre ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy szerződik. Rövid, boldogtalan házasélet után elválik Szigligetitől yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy s most mint Szigligetiné yszemelynevy szigligetine yszemelynevy Szigligetiné yszemelynevy szigligetine yszemelynevy yszemelynevy Szigligetiné yszemelynevy ykodvegy arat babérokat. Kecskeméti yszemelynevy kecskeméti yszemelynevy Kecskeméti yszemelynevy kecskeméti yszemelynevy yszemelynevy Kecskeméti yszemelynevy ykodvegy szerződése megnyitja előtte nagy érvényesülésének útját. Ezt Rákosi Jenő, yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy megnyitásának félszázados ünnepén így mondta el: — Hírét hallottam mint igazgató, hogy Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy egy kis nő játszik primadonna - szerepeket. Szőke, fitos kis teremtés, aki a kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy művészet egén csillag. Lementem, megnéztem, felhoztam. Első szerepéül a »Cornevillei harangok« ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy pompás kis cselédlányát, Serpolettet yszerepy serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette yszerepy yszerepy Serpolette yszerepy ykodvegy adtam neki. Az első próba előtt eljátszottam előtte szerepét, aztán jött a bemutató és azon az estén a kis vidéki színésznőből lett az egyetlen Pálmay! yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy Abban téved a hasonlíthatatlan Rákosi, yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy hogy nem Serpolette yszerepy serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette yszerepy yszerepy Serpolette yszerepy ykodvegy volt az első szerepe. 1878. febr. xtalanevtizedx 1885 18-án »A sárga csikó«-t ycimy a sárga csikó ycimy A sárga csikó ycimy a ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy A ycimy sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy játsszák a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy amikor Erzsikét yszerepy erzsike yszerepy Erzsiké yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsiké yszerepy ykodvegy benne a színlap szerint Szigligetiné Ilka asszony yszemelynevy szigligetiné ilka asszony yszemelynevy Szigligetiné Ilka asszony yszemelynevy szigligetiné yszemelynevy ilka yszemelynevy asszony yszemelynevy yszemelynevy Szigligetiné yszemelynevy Ilka m. v. (mint vendég) játssza. A nagyszerű Soldosné yszerepy soldosne yszerepy Soldosné yszerepy soldosne yszerepy yszerepy Soldosné yszerepy ykodvegy szerepe, a későbbi Blahánéé, yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy aki akkor már a magyar művészet firmamentumán nem is csillagként, de napként ragyogott és a vendég mégis a legszebb sikert könyvelhette el az estén. Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy akkor nem népszínmű-énekesnőt keresett, hanem operett-primadonnát, hogy Blahánén yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy könnyítsen. Próbálkozott Vidmár Erzsivel, yszemelynevy vidmár erzsi yszemelynevy Vidmár Erzsi yszemelynevy vidmár yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Vidmár yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy kísérletezett Erdélyi Mariettával, yszemelynevy erdélyi marietta yszemelynevy Erdélyi Mariettá yszemelynevy erdélyi yszemelynevy marietta yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Mariettá yszemelynevy ykodvegy de egyik sem volt az, amit várt. Rögtön látta azonban, hogy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy a keresett. Március 23-án volt aztán a »Cornevillei harangok« ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy bemutatója s az a nagy diadal, amellyel a magyar művészet elnyerte a legtökéletesebbet és legszebbet az operett terén. Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy sikere tökéletes volt. Maga a darab itt az operai magaslatra emelkedik, alakjai csupa élet, realitás, zenéje friss, kifejelő, hatásos, fülbemászó s bár a fő női alak, Germaine, yszerepy germaine yszerepy Germaine yszerepy germaine yszerepy yszerepy Germaine yszerepy ykodvegy aki nagyratörő számításával lemarad és felesége lesz Grénicheuxnek, yszerepy grénicheux yszerepy Grénicheux yszerepy grénicheux yszerepy yszerepy Grénicheux yszerepy ykodvegy a fajankó, léha kocsislegénynek, mégis az est nagy sikerének oroszlánrésze — Szigligetinéé. yszemelynevy szigligetine yszemelynevy Szigligetiné yszemelynevy szigligetine yszemelynevy yszemelynevy Szigligetiné yszemelynevy ykodvegy Itt kezdődik Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy pályafutása. Még ugyan egyszer eltűnik innen és Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megy, de aztán visszatér a Népszínházhoz, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol az együttes egyik erőssége lesz és marad a magyar művészet legelsőinek egyike. A színpadon egyik sikere a másikat követi. Úgy a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy rajong érte, mint a vidék, az »Isteni Ilka« yszemelynevy isteni ilka yszemelynevy Isteni Ilka yszemelynevy isteni yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Isteni yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy fogalommá válik, s e fogalom egy a hódolattal, a rajongással, a csodálattal, sőt amennyire szabad emberi értelemben venni: imádattal. Ő a szépség, báj, kedvesség, ízlés, »abszolut modestia«, ő a sikk maga. Az Ő évtizedét talán éppen róla lehetne a sikk époszának nevezni. Ha megjelenik a színpadon — a nézőtér tombol, éljenez, tüntet mellette. Minden dalát sokszorosan megújrázzák. Az előadás végén a közönség tömege várja a színészbejáró kiskapujánál és ünnepelve kiséri kocsijáig és nem győzi elragadtatásának, hódolatának száz jelével elhalmozni. Másnap az ujságok róla írnak hasábos dicséreteket és a városban róla beszél a közönség. És amikor délután előkelő fogatán, magahajtotta két pej amerikaijával megjelenik a Stefánia-út kocsikorzóján, ünneplik, mint akinek kijár a hódolat, hiszen souverain, a művészet és közszeretet souverainje. Nevét mindenhol és mindenféleképen emlegetik. A lapok arcképeit, jelmezképeit közlik, itt-ott kézírása hasonmásban jelenik meg, felkérik zászlóanyának, bálkirálynénak, védnöknőnek. Egy alkalommal félszáz arany pályadíjat tűz ki egy eredeti népszínmű jutalmazására, mikor egy éjszaka rózsás kicsi fülébe egy kis bogár mászik be, másnap a lapok bőven adnak hírt a fájdalmas kellemetlenségről s a közönség részvéte impozáns lesz iránta. Aztán egy kis könyvecskében kiadja verseit. A címe: »Fájó szívből.« ycimy fájó szívből. ycimy Fájó szívből. ycimy fájó ycimy szívből. ycimy ycimy Fájó ycimy szívből. ycimy ykodvegy A címlap előtt az arcképe, kibontott hajjal, fájdalmas, de mégis bűbájos arckifejezéssel és a versek úgy elfogynak, hogy ma könyvészeti ritkaságszámba megy. Ilyen hangulatok ölelik körül Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és az országban mindenütt, ahol vendégszereplésre megjelenik. Aztán jön egy nagy vizsga: vajjon ez az általános közkedveltség helyi jelentőségű-e? Itt hagyja a Népszínházat yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és rajongó közönségét. Amberg yszemelynevy amberg yszemelynevy Amberg yszemelynevy amberg yszemelynevy yszemelynevy Amberg yszemelynevy ykodvegy newyorki ytelepulesy newyork ytelepulesy newyork yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy színigazgató kápráztató ajánlatot tesz neki egy amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy turnéra. Elfogadja s hogy az angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy nyelvben tökéletesítse magát, Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megy. Ott váratlan kiábrándulás éri, az amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy direktor nem tesz eleget kötelességének és cserben hagyja a művésznőt. A bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy igazgatók unszolására Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy marad, fellép és ott mindaz folytatódik, amit Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy elhagyott. Ott is első lesz a színpadi csillagok között. Nem először játszik a császárvárosban. 1883. xevtizedx 1885 nyarán xtalanevtizedx 1895 a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ott vendégszerepel a Theater an der Wien yintezmenyy theater an der wien yintezmenyy Theater yintezmenyy theater yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy yintezmenyy Theater yintezmenyy ykodvegy deszkáin és babérerdőt arat. Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy tüneményes egyénisége elbűvöli a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy közönséget és csábítani kezdik a direktorok, hátha el lehetne hozni a Lajtán ezt a kincset. Akkor még nem lehetett, de eljött 1890-nek xevtizedx 1895 az xtalanevtizedx 1905 a borús őszi estéje, amikor elhagyja a kerepesi-úti színházat, yintezmenyy kerepesi-úti színház yintezmenyy kerepesi yintezmenyy kerepesi-úti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kerepesi yintezmenyy ykodvegy ahol 960-szor lépett fel 82 különböző szerepben és valóban átmegy a Lajtán, ahol mint magyar művésznő, a Theater an der Wienben yintezmenyy theater an der wien yintezmenyy Theater yintezmenyy theater yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy yintezmenyy Theater yintezmenyy ykodvegy éri el a legnagyobb diadalait. Ott ismét férjhez megy, az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy arisztokrácia egy kiváló tagja: Kinsky Jenő yszemelynevy kinsky jenő yszemelynevy Kinsky Jenő yszemelynevy kinsky yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Kinsky yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy birodalmi gróf kéri meg és teszi grófnévá. Ekkor egy rövid időre megválik a színpadtól s elmegy egy pompás karintiai ytelepulesy karintia ytelepulesy karintia yorszagy Ausztria ykodvegy várkastélyba s ott él legmagasabb társadalmi kötelezettségeinek, hogy aztán ismét visszatérjen diadalai színterére. Ezután Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy megy, majd pedig átkel a csatornán, ahol a hideg angolok ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy vérét hozza pezsdülésbe. Ott is kiváltságos a helyzete. Mint nagy művésznő, aki ezenfelül ... (bocsánat egy kis tévedésbe esett töltőtollunk és ki kell javítanunk, amit mondani készülünk) mint grófné, aki ezenfelül nagy művésznő is az exkluzív angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy társaságokban is helyet talál és azt a helyet úgy megállja, mint bármelyik született angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy arisztokrata hölgy. Meghívást kap az angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy udvarhoz s ott a »művészetért és tudományért« kapja. Aztán áthajózik az új világba, a hazát cserélt magyarok szívét kereste és bár megtalálta, de megtalálta a yankik lelkét is és feledhetetlen estéket szerzett azoknak és magának, úgy hogy amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy művészkörútját meg is ismételte. Amerikában ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy három nyelvű előadásokon lépett fel; az angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy és német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelvben oly tökéletessé tette magát, mint amilyen a magyarban volt. Visszatérve Európába, ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy ismét az angol, ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy és a magyar színpadok között osztotta meg ragyogó művészetét. Gyakran volt itthon, ahol a régen várt megjelenése mindig ünnep volt Thália szentélyében. Egyre-másra hozta magával a külföldi új, nagysikerű darabjait s azokat itt diadalra vitte. A közönség és kritika most a nagyvilágban elsőségre emelkedett magyart köszöntötte benne és a szeretetet, amelyet nagyvilági sikerei után magyar szívében hozott el az elhagyott hazába és e haza közönségének. Ez a mindig és változatlanul fennmaradt szeretet kíséri maiglan is. Most, hogy visszavonulva a színpadtól, mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tiszteleti tagja él a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ha olykor egy-egy jótékony-estélyen régi báját és művészetét csillogtatva fellép, a közönség visszavarázsolva látja azt a multat, amelyet Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy művészete ragyogott be. Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy művészetének három egymással teljesen ellentétes etapeja van. Az első volt Erzsike, yszerepy erzsike yszerepy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy a népszínműhősnő, a Pityke Bandiból, ycimy pityke bandi ycimy Pityke Bandi ycimy pityke ycimy bandi ycimy ycimy Pityke ycimy Bandi ycimy ykodvegy a betyárból, Bakaj András yszerepy bakaj andrás yszerepy Bakaj András yszerepy bakaj yszerepy andrás yszerepy yszerepy Bakaj yszerepy András yszerepy ykodvegy jómódú gazdává lett apa melegszívű leányának szerepe, (a »Sárga csikó«), ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy a második a »Comevillei harangok« ycimy comevillei harangok ycimy Comevillei harangok ycimy comevillei ycimy harangok ycimy ycimy Comevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy pompás-humoru »nyelvpritty«, az úri ruhában is paraszti francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy szabású cselédje, a harmadik, a legnagyobb magyar népdráma, a »Magdolna« ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy őserejű, kegyetlen sorsú, sokat hányatott hősnőjének szerepe. »Magdolna«, ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy az igazi nagy szerep. Zolai yszemelynevy zola yszemelynevy Zola yszemelynevy zola yszemelynevy yszemelynevy Zola yszemelynevy ykodvegy vágású. Senki sem akarta eljátszani, hiszen, hiszen e paraszt-tragédia végén, mint fogatlan vénanyó lép ki a színre. Pálmay, yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy aki előtt a külsőségek másodrendűek, a művészeti feladat mögött, megtette: eljátszotta és diadalra vitte. Azon az estén a közönség és kritika egyszerre elsőrendű nagy drámai hősnőt köszöntött benne. Aki eleddig az operettek könnyű, lengte kis hősnőivel varázsolta el a közönséget, fenn és alant, most egyszerre megmutatta, hogy művészete nem ismeri a — szerepkört. Ez a három szerep élesen mutatja meg, hogy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy művészetének határai nem voltak. Nem szubrett volt, nem népszínműhősnő s nem drámai hősnő, de mind a három! A magyar Genius, mikor megajándékozta vele a magyar művészetet, — egy szerencsés gyermekét adta neki. A tehetség és a szépség gazdagságaival lelkében küldte le szolgálni a magyar szíveket és lelkeket, — amelyek hűek és hálásak és sohasem felejtenek. Az említett szerepein kívül még a következő főbb szerepek tartoztak repertoiréjába: Clairette yszerepy clairette yszerepy Clairette yszerepy clairette yszerepy yszerepy Clairette yszerepy ykodvegy (Angot asszony leánya), ycimy angot asszony leánya ycimy Angot asszony leánya ycimy angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy Boccaccio yszerepy boccaccio yszerepy Boccaccio yszerepy boccaccio yszerepy yszerepy Boccaccio yszerepy ykodvegy (Címszerep), Barinkay yszerepy barinkay yszerepy Barinkay yszerepy barinkay yszerepy yszerepy Barinkay yszerepy ykodvegy (Cigánybáró), ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Donna Juannita yszerepy donna juannita yszerepy Donna Juannita yszerepy donna yszerepy juannita yszerepy yszerepy Donna yszerepy Juannita yszerepy ykodvegy (Címszerep), Borka yszerepy borka yszerepy Borka yszerepy borka yszerepy yszerepy Borka yszerepy ykodvegy (Fejő leány), ycimy fejő leány ycimy Fejő leány ycimy fejő ycimy leány ycimy ycimy Fejő ycimy leány ycimy ykodvegy Phryne yszerepy phryne yszerepy Phryne yszerepy phryne yszerepy yszerepy Phryne yszerepy ykodvegy (Gárdista), ycimy gárdista ycimy Gárdista ycimy gárdista ycimy ycimy Gárdista ycimy ykodvegy Sora yszerepy sora yszerepy Sora yszerepy sora yszerepy yszerepy Sora yszerepy ykodvegy (Gasparone), ycimy gasparone ycimy Gasparone ycimy gasparone ycimy ycimy Gasparone ycimy ykodvegy Gerolsteini nagyhercegnő yszerepy gerolsteini nagyhercegnő yszerepy Gerolsteini nagyhercegnő yszerepy gerolsteini yszerepy nagyhercegnő yszerepy yszerepy Gerolsteini yszerepy nagyhercegnő yszerepy ykodvegy (Címszerep), Jozéfa yszerepy jozéfa yszerepy Jozéfa yszerepy jozéfa yszerepy yszerepy Jozéfa yszerepy ykodvegy (Jozéfa Egyiptomban), ycimy jozéfa egyiptomban ycimy Jozéfa Egyiptomban ycimy jozéfa ycimy egyiptomban ycimy ycimy Jozéfa ycimy Egyiptomban ycimy ykodvegy Kanári hercegnő yszerepy kanári hercegnő yszerepy Kanári hercegnő yszerepy kanári yszerepy hercegnő yszerepy yszerepy Kanári yszerepy hercegnő yszerepy ykodvegy (Címszerep), Fanchon yszerepy fanchon yszerepy Fanchon yszerepy fanchon yszerepy yszerepy Fanchon yszerepy ykodvegy (Kapitány kisasszony), ycimy kapitány kisasszony ycimy Kapitány kisasszony ycimy kapitány ycimy kisasszony ycimy ycimy Kapitány ycimy kisasszony ycimy ykodvegy Király yszerepy király yszerepy Király yszerepy király yszerepy yszerepy Király yszerepy ykodvegy (Királynő csipkekendője), ycimy királynő csipkekendője ycimy Királynő csipkekendője ycimy királynő ycimy csipkekendője ycimy ycimy Királynő ycimy csipkekendője ycimy ykodvegy Marjolaine yszerepy marjolaine yszerepy Marjolaine yszerepy marjolaine yszerepy yszerepy Marjolaine yszerepy ykodvegy (Kisasszony feleségem), ycimy kisasszony feleségem ycimy Kisasszony feleségem ycimy kisasszony ycimy feleségem ycimy ycimy Kisasszony ycimy feleségem ycimy ykodvegy Kis herceg, yszerepy kis herceg yszerepy Kis herceg yszerepy kis yszerepy herceg yszerepy yszerepy Kis yszerepy herceg yszerepy ykodvegy Szép Heléna, yszerepy szép heléna yszerepy Szép Heléna yszerepy szép yszerepy heléna yszerepy yszerepy Szép yszerepy Heléna yszerepy ykodvegy Gabriella yszerepy gabriella yszerepy Gabriella yszerepy gabriella yszerepy yszerepy Gabriella yszerepy ykodvegy (Párizsi élet), ycimy párizsi élet ycimy Párizsi élet ycimy párizsi ycimy élet ycimy ycimy Párizsi ycimy élet ycimy ykodvegy Denise yszerepy denise yszerepy Denise yszerepy denise yszerepy yszerepy Denise yszerepy ykodvegy (Nebántsvirág), ycimy nebántsvirág ycimy Nebántsvirág ycimy nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág ycimy ykodvegy Niniche, yszerepy niniche yszerepy Niniche yszerepy niniche yszerepy yszerepy Niniche yszerepy ykodvegy Török Zsófi yszerepy török zsófi yszerepy Török Zsófi yszerepy török yszerepy zsófi yszerepy yszerepy Török yszerepy Zsófi yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Lolotte yszerepy lolotte yszerepy Lolotte yszerepy lolotte yszerepy yszerepy Lolotte yszerepy ykodvegy (Titkos csók), ycimy titkos csók ycimy Titkos csók ycimy titkos ycimy csók ycimy ycimy Titkos ycimy csók ycimy ykodvegy Lazuli yszerepy lazuli yszerepy Lazuli yszerepy lazuli yszerepy yszerepy Lazuli yszerepy ykodvegy (Uff király), ycimy uff király ycimy Uff király ycimy uff ycimy király ycimy ycimy Uff ycimy király ycimy ykodvegy Eurydike yszerepy eurydike yszerepy Eurydike yszerepy eurydike yszerepy yszerepy Eurydike yszerepy ykodvegy (Orpheus), ycimy orpheus ycimy Orpheus ycimy orpheus ycimy ycimy Orpheus ycimy ykodvegy Cigányleány yszerepy cigányleány yszerepy Cigányleány yszerepy cigányleány yszerepy yszerepy Cigányleány yszerepy ykodvegy (Simplicius), ycimy simplicius ycimy Simplicius ycimy simplicius ycimy ycimy Simplicius ycimy ykodvegy Yum-Yum yszerepy yum-yum yszerepy Yum-Yum yszerepy yum-yum yszerepy yszerepy Yum-Yum yszerepy ykodvegy (Mikádó), ycimy mikádó ycimy Mikádó ycimy mikádó ycimy ycimy Mikádó ycimy ykodvegy Lisbeth yszerepy lisbeth yszerepy Lisbeth yszerepy lisbeth yszerepy yszerepy Lisbeth yszerepy ykodvegy és Alice yszerepy alice yszerepy Alice yszerepy alice yszerepy yszerepy Alice yszerepy ykodvegy (Rip vanWinkle), ycimy rip vanwinkle ycimy Rip vanWinkle ycimy rip ycimy vanwinkle ycimy ycimy Rip ycimy vanWinkle ycimy ykodvegy Bronislawa yszerepy bronislawa yszerepy Bronislawa yszerepy bronislawa yszerepy yszerepy Bronislawa yszerepy ykodvegy (Koldusdiák), ycimy koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy ykodvegy Manola yszerepy manola yszerepy Manola yszerepy manola yszerepy yszerepy Manola yszerepy ykodvegy (Nap és hold), ycimy nap és hold ycimy Nap és hold ycimy nap ycimy és ycimy hold ycimy ycimy Nap ycimy és ycimy hold ycimy ykodvegy Ábrai Irén yszerepy ábrai irén yszerepy Ábrai Irén yszerepy ábrai yszerepy irén yszerepy yszerepy Ábrai yszerepy Irén yszerepy ykodvegy (Csókon szerzett vőlegény), ycimy csókon szerzett vőlegény ycimy Csókon szerzett vőlegény ycimy csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy ycimy Csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy ykodvegy Pillangókisasszony yszerepy pillangókisasszony yszerepy Pillangókisasszony yszerepy pillangókisasszony yszerepy yszerepy Pillangókisasszony yszerepy ykodvegy (Belasco - dráma), ycimy belasco - dráma ycimy Belasco - dráma ycimy belasco ycimy - ycimy dráma ycimy ycimy Belasco ycimy - ycimy dráma ycimy ykodvegy melynek címszerepét ő kreálta elsőízben hazánkban, 1901. xevtizedx 1905 okt. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 15-én, a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy stb. (Rexa Dezső.) yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rexa dezső szin_III.0513.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pálmay Ilka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0513.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0513.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30161.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pálmay Ilka

Szócikk: Pálmay Ilka (Kinsky Jenőné grófné, Tettau báróné). Pálmay Petráss Ilona volt, amikor, mint gyöngyösi Petráss Gusztáv ungvári kataszteri hivatalnok leánya meglátta a napot, amely ragyogásával aztán egy gyönyörű szép, meleg, tündöklő pályán végig kisérte. De ezen a pályán a neve már nem ilyen komolyan hivatalos, mert itt már Pálmay Ilka lett s erre a névre a régibb idők asszony- és úri népének szeme felragyog, mert az a név évtizedeken át kedves, szeretett, körülrajongott név és az a tündéri alak, aki e néven tüneményként jelent meg a színpad világításában, maga volt a megtestesült szépség, báj, kellem és gyönyörűség. Tizenöt ragyogó felvidéki tavaszt még alig élt át, amikor először a színpadra lép. Kassán Lászy Vilmos színtársulata játszik. A par excellence színház-város, mely egy időben a magyar színpadok legelsőjét látta el kitűnő művészekkel, ez a halhatatlan babérú színház most készíti elő a második pesti színpadnak a nagy Pálmay Ilkát. Igaz, még a karban énekel és táncol, de nem soká,. Nagy tehetségével hamarosan kiütközik társai sorából s már két hónap múlva szerepet kap és hamarosan a vidék legelső primadonnái közt emlegetik. Játszik Kassán, ahol Szigligeti Ede fia, József, a színház rendezője, kedvelt komikus, bár atyjánál jóval kevesebb rátermettséggel színészkedett, megismeri, megkéri. Felesége lesz; vele Pestre jön, ahol apósa, a Nemzeti Színház igazgatója, a halhatatlan emlékű drámaíró, Káldy Gyulánál énekelni taníttatja. Ezalatt a Budai Színkörben Gerőffy társulatánál egyszer-kétszer fellép, aztán Kecskemétre szerződik. Rövid, boldogtalan házasélet után elválik Szigligetitől s most mint Szigligetiné arat babérokat. Kecskeméti szerződése megnyitja előtte nagy érvényesülésének útját. Ezt Rákosi Jenő, a Népszínház megnyitásának félszázados ünnepén így mondta el: — Hírét hallottam mint igazgató, hogy Kecskeméten egy kis nő játszik primadonna - szerepeket. Szőke, fitos kis teremtés, aki a kecskeméti művészet egén csillag. Lementem, megnéztem, felhoztam. Első szerepéül a »Cornevillei harangok« pompás kis cselédlányát, Serpolettet adtam neki. Az első próba előtt eljátszottam előtte szerepét, aztán jött a bemutató és azon az estén a kis vidéki színésznőből lett az egyetlen Pálmay! Abban téved a hasonlíthatatlan Rákosi, hogy nem Serpolette volt az első szerepe. 1878. febr. 18-án »A sárga csikó«-t játsszák a Népszínházban, amikor Erzsikét benne a színlap szerint Szigligetiné Ilka asszony m. v. (mint vendég) játssza. A nagyszerű Soldosné szerepe, a későbbi Blahánéé, aki akkor már a magyar művészet firmamentumán nem is csillagként, de napként ragyogott és a vendég mégis a legszebb sikert könyvelhette el az estén. Rákosi akkor nem népszínmű-énekesnőt keresett, hanem operett-primadonnát, hogy Blahánén könnyítsen. Próbálkozott Vidmár Erzsivel, kísérletezett Erdélyi Mariettával, de egyik sem volt az, amit várt. Rögtön látta azonban, hogy Pálmay a keresett. Március 23-án volt aztán a »Cornevillei harangok« bemutatója s az a nagy diadal, amellyel a magyar művészet elnyerte a legtökéletesebbet és legszebbet az operett terén. Pálmay sikere tökéletes volt. Maga a darab itt az operai magaslatra emelkedik, alakjai csupa élet, realitás, zenéje friss, kifejelő, hatásos, fülbemászó s bár a fő női alak, Germaine, aki nagyratörő számításával lemarad és felesége lesz Grénicheuxnek, a fajankó, léha kocsislegénynek, mégis az est nagy sikerének oroszlánrésze — Szigligetinéé. Itt kezdődik Pálmay Ilka fővárosi pályafutása. Még ugyan egyszer eltűnik innen és Kolozsvárra megy, de aztán visszatér a Népszínházhoz, ahol az együttes egyik erőssége lesz és marad a magyar művészet legelsőinek egyike. A színpadon egyik sikere a másikat követi. Úgy a főváros rajong érte, mint a vidék, az »Isteni Ilka« fogalommá válik, s e fogalom egy a hódolattal, a rajongással, a csodálattal, sőt amennyire szabad emberi értelemben venni: imádattal. Ő a szépség, báj, kedvesség, ízlés, »abszolut modestia«, ő a sikk maga. Az Ő évtizedét talán éppen róla lehetne a sikk époszának nevezni. Ha megjelenik a színpadon — a nézőtér tombol, éljenez, tüntet mellette. Minden dalát sokszorosan megújrázzák. Az előadás végén a közönség tömege várja a színészbejáró kiskapujánál és ünnepelve kiséri kocsijáig és nem győzi elragadtatásának, hódolatának száz jelével elhalmozni. Másnap az ujságok róla írnak hasábos dicséreteket és a városban róla beszél a közönség. És amikor délután előkelő fogatán, magahajtotta két pej amerikaijával megjelenik a Stefánia-út kocsikorzóján, ünneplik, mint akinek kijár a hódolat, hiszen souverain, a művészet és közszeretet souverainje. Nevét mindenhol és mindenféleképen emlegetik. A lapok arcképeit, jelmezképeit közlik, itt-ott kézírása hasonmásban jelenik meg, felkérik zászlóanyának, bálkirálynénak, védnöknőnek. Egy alkalommal félszáz arany pályadíjat tűz ki egy eredeti népszínmű jutalmazására, mikor egy éjszaka rózsás kicsi fülébe egy kis bogár mászik be, másnap a lapok bőven adnak hírt a fájdalmas kellemetlenségről s a közönség részvéte impozáns lesz iránta. Aztán egy kis könyvecskében kiadja verseit. A címe: »Fájó szívből.« A címlap előtt az arcképe, kibontott hajjal, fájdalmas, de mégis bűbájos arckifejezéssel és a versek úgy elfogynak, hogy ma könyvészeti ritkaságszámba megy. Ilyen hangulatok ölelik körül Budapesten és az országban mindenütt, ahol vendégszereplésre megjelenik. Aztán jön egy nagy vizsga: vajjon ez az általános közkedveltség helyi jelentőségű-e? Itt hagyja a Népszínházat és rajongó közönségét. Amberg newyorki színigazgató kápráztató ajánlatot tesz neki egy amerikai turnéra. Elfogadja s hogy az angol nyelvben tökéletesítse magát, Bécsbe megy. Ott váratlan kiábrándulás éri, az amerikai direktor nem tesz eleget kötelességének és cserben hagyja a művésznőt. A bécsi igazgatók unszolására Bécsben marad, fellép és ott mindaz folytatódik, amit Pesten elhagyott. Ott is első lesz a színpadi csillagok között. Nem először játszik a császárvárosban. 1883. nyarán a Népszínház ott vendégszerepel a Theater an der Wien deszkáin és babérerdőt arat. Pálmay tüneményes egyénisége elbűvöli a bécsi közönséget és csábítani kezdik a direktorok, hátha el lehetne hozni a Lajtán ezt a kincset. Akkor még nem lehetett, de eljött 1890-nek az a borús őszi estéje, amikor elhagyja a kerepesi-úti színházat, ahol 960-szor lépett fel 82 különböző szerepben és valóban átmegy a Lajtán, ahol mint magyar művésznő, a Theater an der Wienben éri el a legnagyobb diadalait. Ott ismét férjhez megy, az osztrák arisztokrácia egy kiváló tagja: Kinsky Jenő birodalmi gróf kéri meg és teszi grófnévá. Ekkor egy rövid időre megválik a színpadtól s elmegy egy pompás karintiai várkastélyba s ott él legmagasabb társadalmi kötelezettségeinek, hogy aztán ismét visszatérjen diadalai színterére. Ezután Berlinbe megy, majd pedig átkel a csatornán, ahol a hideg angolok vérét hozza pezsdülésbe. Ott is kiváltságos a helyzete. Mint nagy művésznő, aki ezenfelül ... (bocsánat egy kis tévedésbe esett töltőtollunk és ki kell javítanunk, amit mondani készülünk) mint grófné, aki ezenfelül nagy művésznő is az exkluzív angol társaságokban is helyet talál és azt a helyet úgy megállja, mint bármelyik született angol arisztokrata hölgy. Meghívást kap az angol udvarhoz s ott a »művészetért és tudományért« kapja. Aztán áthajózik az új világba, a hazát cserélt magyarok szívét kereste és bár megtalálta, de megtalálta a yankik lelkét is és feledhetetlen estéket szerzett azoknak és magának, úgy hogy amerikai művészkörútját meg is ismételte. Amerikában három nyelvű előadásokon lépett fel; az angol és német nyelvben oly tökéletessé tette magát, mint amilyen a magyarban volt. Visszatérve Európába, ismét az angol, a német és a magyar színpadok között osztotta meg ragyogó művészetét. Gyakran volt itthon, ahol a régen várt megjelenése mindig ünnep volt Thália szentélyében. Egyre-másra hozta magával a külföldi új, nagysikerű darabjait s azokat itt diadalra vitte. A közönség és kritika most a nagyvilágban elsőségre emelkedett magyart köszöntötte benne és a szeretetet, amelyet nagyvilági sikerei után magyar szívében hozott el az elhagyott hazába és e haza közönségének. Ez a mindig és változatlanul fennmaradt szeretet kíséri maiglan is. Most, hogy visszavonulva a színpadtól, mint a Nemzeti Színház tiszteleti tagja él a fővárosban, ha olykor egy-egy jótékony-estélyen régi báját és művészetét csillogtatva fellép, a közönség visszavarázsolva látja azt a multat, amelyet Pálmay Ilka művészete ragyogott be. Pálmay Ilka művészetének három egymással teljesen ellentétes etapeja van. Az első volt Erzsike, a népszínműhősnő, a Pityke Bandiból, a betyárból, Bakaj András jómódú gazdává lett apa melegszívű leányának szerepe, (a »Sárga csikó«), a második a »Comevillei harangok« pompás-humoru »nyelvpritty«, az úri ruhában is paraszti francia szabású cselédje, a harmadik, a legnagyobb magyar népdráma, a »Magdolna« őserejű, kegyetlen sorsú, sokat hányatott hősnőjének szerepe. »Magdolna«, az igazi nagy szerep. Zolai vágású. Senki sem akarta eljátszani, hiszen, hiszen e paraszt-tragédia végén, mint fogatlan vénanyó lép ki a színre. Pálmay, aki előtt a külsőségek másodrendűek, a művészeti feladat mögött, megtette: eljátszotta és diadalra vitte. Azon az estén a közönség és kritika egyszerre elsőrendű nagy drámai hősnőt köszöntött benne. Aki eleddig az operettek könnyű, lengte kis hősnőivel varázsolta el a közönséget, fenn és alant, most egyszerre megmutatta, hogy művészete nem ismeri a — szerepkört. Ez a három szerep élesen mutatja meg, hogy Pálmay művészetének határai nem voltak. Nem szubrett volt, nem népszínműhősnő s nem drámai hősnő, de mind a három! A magyar Genius, mikor megajándékozta vele a magyar művészetet, — egy szerencsés gyermekét adta neki. A tehetség és a szépség gazdagságaival lelkében küldte le szolgálni a magyar szíveket és lelkeket, — amelyek hűek és hálásak és sohasem felejtenek. Az említett szerepein kívül még a következő főbb szerepek tartoztak repertoiréjába: Clairette (Angot asszony leánya), Boccaccio (Címszerep), Barinkay (Cigánybáró), Donna Juannita (Címszerep), Borka (Fejő leány), Phryne (Gárdista), Sora (Gasparone), Gerolsteini nagyhercegnő (Címszerep), Jozéfa (Jozéfa Egyiptomban), Kanári hercegnő (Címszerep), Fanchon (Kapitány kisasszony), Király (Királynő csipkekendője), Marjolaine (Kisasszony feleségem), Kis herceg, Szép Heléna, Gabriella (Párizsi élet), Denise (Nebántsvirág), Niniche, Török Zsófi (Piros bugyelláris), Lolotte (Titkos csók), Lazuli (Uff király), Eurydike (Orpheus), Cigányleány (Simplicius), Yum-Yum (Mikádó), Lisbeth és Alice (Rip vanWinkle), Bronislawa (Koldusdiák), Manola (Nap és hold), Ábrai Irén (Csókon szerzett vőlegény), Pillangókisasszony (Belasco - dráma), melynek címszerepét ő kreálta elsőízben hazánkban, 1901. okt. 15-én, a Vígszínházban, stb. (Rexa Dezső.) szin_III.0513.pdf III