Címszó: Pálmay Ilka - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0513.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0513.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30161.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pálmay
Ilka
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530161.htm
Szócikk: Pálmay Ilka (Kinsky Jenőné grófné, (személy) Tettau
báróné). (személy)
Pálmay Petráss Ilona (személy) (információ)
volt, amikor, mint gyöngyösi (megye) Petráss
Gusztáv (személy)
(információ)
ungvári (megye) kataszteri
hivatalnok leánya meglátta a napot, amely ragyogásával aztán egy gyönyörű szép,
meleg, tündöklő pályán végig kisérte. De ezen a pályán a neve már nem ilyen komolyan
hivatalos, mert itt már Pálmay Ilka (személy) (információ)
lett s erre a névre a régibb idők asszony-
és úri népének szeme felragyog, mert az a név évtizedeken át kedves, szeretett,
körülrajongott név és az a tündéri alak, aki e néven tüneményként jelent meg a színpad
világításában, maga volt a megtestesült szépség, báj, kellem és gyönyörűség. Tizenöt
ragyogó felvidéki tavaszt még alig élt át, amikor először a színpadra lép. Kassán
(megye) Lászy
Vilmos (személy)
(információ)
színtársulata játszik. A par excellence színház-város,
mely egy időben a magyar színpadok legelsőjét látta el kitűnő művészekkel, ez a
halhatatlan babérú színház most készíti elő a második pesti (Budapest)
színpadnak a nagy Pálmay Ilkát. (személy) (információ)
Igaz, még a karban énekel és táncol, de nem
soká,. Nagy tehetségével hamarosan kiütközik társai sorából s már két hónap múlva
szerepet kap és hamarosan a vidék legelső primadonnái közt emlegetik. Játszik Kassán,
(megye) ahol
Szigligeti Ede (személy) (információ)
fia, József, a színház rendezője, kedvelt
komikus, bár atyjánál jóval kevesebb rátermettséggel színészkedett, megismeri, megkéri.
Felesége lesz; vele Pestre (Budapest)
jön, ahol apósa, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, a halhatatlan emlékű drámaíró,
Káldy Gyulánál (személy) (információ)
énekelni taníttatja. Ezalatt a Budai Színkörben
(intézmény)
(információ)
Gerőffy (személy) (információ)
társulatánál egyszer-kétszer fellép, aztán
Kecskemétre (megye)
szerződik. Rövid, boldogtalan házasélet után elválik Szigligetitől (személy) (információ)
s most mint Szigligetiné (személy) arat
babérokat. Kecskeméti (személy) (információ)
szerződése megnyitja előtte nagy érvényesülésének
útját. Ezt Rákosi Jenő, (személy) (információ)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
megnyitásának félszázados ünnepén így mondta
el: — Hírét hallottam mint igazgató, hogy Kecskeméten (megye) egy kis
nő játszik primadonna - szerepeket. Szőke, fitos kis teremtés, aki a kecskeméti
(megye) művészet
egén csillag. Lementem, megnéztem, felhoztam. Első szerepéül a »Cornevillei harangok«
(cím) (információ)
pompás kis cselédlányát, Serpolettet (szerep) adtam
neki. Az első próba előtt eljátszottam előtte szerepét, aztán jött a bemutató és
azon az estén a kis vidéki színésznőből lett az egyetlen Pálmay! (személy) (információ)
Abban téved a hasonlíthatatlan Rákosi, (személy) (információ)
hogy nem Serpolette (szerep) volt
az első szerepe. 1878. (időpont) febr.
18-án »A sárga csikó«-t (cím) játsszák
a Népszínházban, (intézmény)
(információ)
amikor Erzsikét (szerep) benne
a színlap szerint Szigligetiné Ilka asszony (személy) m.
v. (mint vendég) játssza. A nagyszerű Soldosné (szerep) (információ)
szerepe, a későbbi Blahánéé, (személy) aki
akkor már a magyar művészet firmamentumán nem is csillagként, de napként ragyogott
és a vendég mégis a legszebb sikert könyvelhette el az estén. Rákosi (személy) (információ)
akkor nem népszínmű-énekesnőt keresett, hanem
operett-primadonnát, hogy Blahánén (személy) könnyítsen.
Próbálkozott Vidmár Erzsivel, (személy) kísérletezett
Erdélyi Mariettával, (személy) (információ)
de egyik sem volt az, amit várt. Rögtön látta
azonban, hogy Pálmay (személy) (információ)
a keresett. Március 23-án volt aztán a »Cornevillei
harangok« (cím)
(információ)
bemutatója s az a nagy diadal, amellyel a
magyar művészet elnyerte a legtökéletesebbet és legszebbet az operett terén. Pálmay
(személy)
(információ)
sikere tökéletes volt. Maga a darab itt az
operai magaslatra emelkedik, alakjai csupa élet, realitás, zenéje friss, kifejelő,
hatásos, fülbemászó s bár a fő női alak, Germaine, (szerep) aki
nagyratörő számításával lemarad és felesége lesz Grénicheuxnek, (szerep) a fajankó,
léha kocsislegénynek, mégis az est nagy sikerének oroszlánrésze — Szigligetinéé.
(személy)
Itt kezdődik Pálmay Ilka (személy) (információ)
fővárosi (Budapest)
pályafutása. Még ugyan egyszer eltűnik innen és Kolozsvárra (megye) megy,
de aztán visszatér a Népszínházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol az együttes egyik erőssége lesz és marad
a magyar művészet legelsőinek egyike. A színpadon egyik sikere a másikat követi.
Úgy a főváros (Budapest)
rajong érte, mint a vidék, az »Isteni Ilka« (személy) fogalommá
válik, s e fogalom egy a hódolattal, a rajongással, a csodálattal, sőt amennyire
szabad emberi értelemben venni: imádattal. Ő a szépség, báj, kedvesség, ízlés, »abszolut
modestia«, ő a sikk maga. Az Ő évtizedét talán éppen róla lehetne a sikk époszának
nevezni. Ha megjelenik a színpadon — a nézőtér tombol, éljenez, tüntet mellette.
Minden dalát sokszorosan megújrázzák. Az előadás végén a közönség tömege várja a
színészbejáró kiskapujánál és ünnepelve kiséri kocsijáig és nem győzi elragadtatásának,
hódolatának száz jelével elhalmozni. Másnap az ujságok róla írnak hasábos dicséreteket
és a városban róla beszél a közönség. És amikor délután előkelő fogatán, magahajtotta
két pej amerikaijával megjelenik a Stefánia-út kocsikorzóján, ünneplik, mint akinek
kijár a hódolat, hiszen souverain, a művészet és közszeretet souverainje. Nevét
mindenhol és mindenféleképen emlegetik. A lapok arcképeit, jelmezképeit közlik,
itt-ott kézírása hasonmásban jelenik meg, felkérik zászlóanyának, bálkirálynénak,
védnöknőnek. Egy alkalommal félszáz arany pályadíjat tűz ki egy eredeti népszínmű
jutalmazására, mikor egy éjszaka rózsás kicsi fülébe egy kis bogár mászik be, másnap
a lapok bőven adnak hírt a fájdalmas kellemetlenségről s a közönség részvéte impozáns
lesz iránta. Aztán egy kis könyvecskében kiadja verseit. A címe: »Fájó szívből.«
(cím) A címlap
előtt az arcképe, kibontott hajjal, fájdalmas, de mégis bűbájos arckifejezéssel
és a versek úgy elfogynak, hogy ma könyvészeti ritkaságszámba megy. Ilyen hangulatok
ölelik körül Budapesten (Budapest)
és az országban mindenütt, ahol vendégszereplésre megjelenik. Aztán jön egy nagy
vizsga: vajjon ez az általános közkedveltség helyi jelentőségű-e? Itt hagyja a Népszínházat
(intézmény)
(információ)
és rajongó közönségét. Amberg (személy) (információ)
newyorki (ország) színigazgató
kápráztató ajánlatot tesz neki egy amerikai (ország) turnéra.
Elfogadja s hogy az angol (nyelv) nyelvben
tökéletesítse magát, Bécsbe (ország) megy.
Ott váratlan kiábrándulás éri, az amerikai (ország) direktor
nem tesz eleget kötelességének és cserben hagyja a művésznőt. A bécsi (ország) igazgatók
unszolására Bécsben (ország) marad,
fellép és ott mindaz folytatódik, amit Pesten (Budapest)
elhagyott. Ott is első lesz a színpadi csillagok között. Nem először játszik a császárvárosban.
1883. (időpont)
nyarán a Népszínház (intézmény)
(információ)
ott vendégszerepel a Theater an der Wien
(intézmény)
deszkáin és babérerdőt arat. Pálmay (személy) (információ)
tüneményes egyénisége elbűvöli a bécsi (ország) közönséget
és csábítani kezdik a direktorok, hátha el lehetne hozni a Lajtán ezt a kincset.
Akkor még nem lehetett, de eljött 1890-nek (időpont) az
a borús őszi estéje, amikor elhagyja a kerepesi-úti színházat, (intézmény)
ahol 960-szor lépett fel 82 különböző szerepben és valóban átmegy a Lajtán, ahol
mint magyar művésznő, a Theater an der Wienben (intézmény)
éri el a legnagyobb diadalait. Ott ismét férjhez megy, az osztrák (nemzetiség)
arisztokrácia egy kiváló tagja: Kinsky Jenő (személy) birodalmi
gróf kéri meg és teszi grófnévá. Ekkor egy rövid időre megválik a színpadtól s elmegy
egy pompás karintiai (ország) várkastélyba
s ott él legmagasabb társadalmi kötelezettségeinek, hogy aztán ismét visszatérjen
diadalai színterére. Ezután Berlinbe (ország) megy,
majd pedig átkel a csatornán, ahol a hideg angolok (nemzetiség)
vérét hozza pezsdülésbe. Ott is kiváltságos a helyzete. Mint nagy művésznő, aki
ezenfelül ... (bocsánat egy kis tévedésbe esett töltőtollunk és ki kell javítanunk,
amit mondani készülünk) mint grófné, aki ezenfelül nagy művésznő is az exkluzív
angol (nemzetiség)
társaságokban is helyet talál és azt a helyet úgy megállja, mint bármelyik született
angol (nemzetiség)
arisztokrata hölgy. Meghívást kap az angol (nemzetiség)
udvarhoz s ott a »művészetért és tudományért« kapja. Aztán áthajózik az új világba,
a hazát cserélt magyarok szívét kereste és bár megtalálta, de megtalálta a yankik
lelkét is és feledhetetlen estéket szerzett azoknak és magának, úgy hogy amerikai
(ország)
művészkörútját meg is ismételte. Amerikában (ország) három
nyelvű előadásokon lépett fel; az angol (nyelv) és német
(nyelv) (információ)
nyelvben oly tökéletessé tette magát, mint
amilyen a magyarban volt. Visszatérve Európába, (ország) ismét
az angol, (nemzetiség)
a német (nemzetiség)
(információ)
és a magyar színpadok között osztotta meg
ragyogó művészetét. Gyakran volt itthon, ahol a régen várt megjelenése mindig ünnep
volt Thália szentélyében. Egyre-másra hozta magával a külföldi új, nagysikerű darabjait
s azokat itt diadalra vitte. A közönség és kritika most a nagyvilágban elsőségre
emelkedett magyart köszöntötte benne és a szeretetet, amelyet nagyvilági sikerei
után magyar szívében hozott el az elhagyott hazába és e haza közönségének. Ez a
mindig és változatlanul fennmaradt szeretet kíséri maiglan is. Most, hogy visszavonulva
a színpadtól, mint a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tiszteleti tagja él a fővárosban, (Budapest)
ha olykor egy-egy jótékony-estélyen régi báját és művészetét csillogtatva fellép,
a közönség visszavarázsolva látja azt a multat, amelyet Pálmay Ilka (személy) (információ)
művészete ragyogott be. Pálmay Ilka (személy) (információ)
művészetének három egymással teljesen ellentétes
etapeja van. Az első volt Erzsike, (szerep) a népszínműhősnő,
a Pityke Bandiból, (cím) a betyárból,
Bakaj András (szerep)
jómódú gazdává lett apa melegszívű leányának szerepe, (a »Sárga csikó«), (cím) (információ)
a második a »Comevillei harangok« (cím) pompás-humoru
»nyelvpritty«, az úri ruhában is paraszti francia (nemzetiség)
(információ)
szabású cselédje, a harmadik, a legnagyobb
magyar népdráma, a »Magdolna« (cím) (információ)
őserejű, kegyetlen sorsú, sokat hányatott
hősnőjének szerepe. »Magdolna«, (cím) (információ)
az igazi nagy szerep. Zolai (személy) vágású.
Senki sem akarta eljátszani, hiszen, hiszen e paraszt-tragédia végén, mint fogatlan
vénanyó lép ki a színre. Pálmay, (személy) (információ)
aki előtt a külsőségek másodrendűek, a művészeti
feladat mögött, megtette: eljátszotta és diadalra vitte. Azon az estén a közönség
és kritika egyszerre elsőrendű nagy drámai hősnőt köszöntött benne. Aki eleddig
az operettek könnyű, lengte kis hősnőivel varázsolta el a közönséget, fenn és alant,
most egyszerre megmutatta, hogy művészete nem ismeri a — szerepkört. Ez a három
szerep élesen mutatja meg, hogy Pálmay (személy) (információ)
művészetének határai nem voltak. Nem szubrett
volt, nem népszínműhősnő s nem drámai hősnő, de mind a három! A magyar Genius, mikor
megajándékozta vele a magyar művészetet, — egy szerencsés gyermekét adta neki. A
tehetség és a szépség gazdagságaival lelkében küldte le szolgálni a magyar szíveket
és lelkeket, — amelyek hűek és hálásak és sohasem felejtenek. Az említett szerepein
kívül még a következő főbb szerepek tartoztak repertoiréjába: Clairette (szerep) (Angot
asszony leánya), (cím)
(információ)
Boccaccio (szerep) (információ)
(Címszerep), Barinkay (szerep) (Cigánybáró),
(cím) (információ)
Donna Juannita (szerep) (Címszerep),
Borka (szerep)
(Fejő leány), (cím)
Phryne (szerep)
(Gárdista), (cím)
Sora (szerep)
(Gasparone), (cím)
(információ)
Gerolsteini nagyhercegnő (szerep) (információ)
(Címszerep), Jozéfa (szerep) (Jozéfa
Egyiptomban), (cím)
Kanári hercegnő (szerep) (információ)
(Címszerep), Fanchon (szerep) (Kapitány
kisasszony), (cím)
(információ)
Király (szerep) (információ)
(Királynő csipkekendője), (cím) Marjolaine
(szerep)
(Kisasszony feleségem), (cím) (információ)
Kis herceg, (szerep) (információ)
Szép Heléna, (szerep) (információ)
Gabriella (szerep) (Párizsi
élet), (cím)
(információ)
Denise (szerep) (információ)
(Nebántsvirág), (cím) (információ)
Niniche, (szerep) (információ)
Török Zsófi (szerep) (információ)
(Piros bugyelláris), (cím) (információ)
Lolotte (szerep) (Titkos
csók), (cím)
(információ)
Lazuli (szerep) (Uff
király), (cím)
Eurydike (szerep)
(Orpheus), (cím)
(információ)
Cigányleány (szerep) (Simplicius),
(cím) Yum-Yum
(szerep)
(Mikádó), (cím)
(információ)
Lisbeth (szerep) és
Alice (szerep)
(Rip vanWinkle), (cím)
(információ)
Bronislawa (szerep) (Koldusdiák),
(cím) (információ)
Manola (szerep) (Nap
és hold), (cím)
(információ)
Ábrai Irén (szerep) (információ)
(Csókon szerzett vőlegény), (cím) Pillangókisasszony
(szerep)
(Belasco - dráma), (cím) (információ)
melynek címszerepét ő kreálta elsőízben hazánkban,
1901. (időpont)
okt. 15-én, a Vígszínházban, (intézmény)
(információ)
stb. (Rexa Dezső.) (személy) (információ)
szin_III.0513.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pálmay Ilka címszóvég 30161 Szócikk: Pálmay
Ilka (Kinsky Jenőné grófné, yszemelynevy kinsky jenőné grófne yszemelynevy
Kinsky Jenőné grófné yszemelynevy kinsky yszemelynevy jenőné yszemelynevy
grófne yszemelynevy yszemelynevy Kinsky yszemelynevy Jenőné yszemelynevy grófné
Tettau báróné). yszemelynevy tettau báróne yszemelynevy Tettau báróné
yszemelynevy tettau yszemelynevy báróne yszemelynevy yszemelynevy Tettau
yszemelynevy báróné yszemelynevy ykodvegy Pálmay Petráss Ilona yszemelynevy
pálmay petráss ilona yszemelynevy Pálmay Petráss Ilona yszemelynevy pálmay
yszemelynevy petráss yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Pálmay
yszemelynevy Petráss yszemelynevy Ilona volt, amikor, mint gyöngyösi ytelepulesy
gyöngyös ytelepulesy gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy Petráss Gusztáv yszemelynevy
petráss gusztáv yszemelynevy Petráss Gusztáv yszemelynevy petráss yszemelynevy
gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Petráss yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy
ykodvegy ungvári ytelepulesy ungvár ytelepulesy ungvár ymegyey ung megye
ykodvegy kataszteri hivatalnok leánya meglátta a napot, amely ragyogásával aztán
egy gyönyörű szép, meleg, tündöklő pályán végig kisérte. De ezen a pályán a neve
már nem ilyen komolyan hivatalos, mert itt már Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka
yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy
yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy lett s erre a névre
a régibb idők asszony- és úri népének szeme felragyog, mert az a név évtizedeken
át kedves, szeretett, körülrajongott név és az a tündéri alak, aki e néven tüneményként
jelent meg a színpad világításában, maga volt a megtestesült szépség, báj, kellem
és gyönyörűség. Tizenöt ragyogó felvidéki tavaszt még alig élt át, amikor először
a színpadra lép. Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna
megye ykodvegy Lászy Vilmos yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos
yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy
yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy színtársulata játszik. A par excellence
színház-város, mely egy időben a magyar színpadok legelsőjét látta el kitűnő művészekkel,
ez a halhatatlan babérú színház most készíti elő a második pesti pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színpadnak a nagy Pálmay
Ilkát. yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilká yszemelynevy pálmay
yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilká
yszemelynevy ykodvegy Igaz, még a karban énekel és táncol, de nem soká,. Nagy tehetségével
hamarosan kiütközik társai sorából s már két hónap múlva szerepet kap és hamarosan
a vidék legelső primadonnái közt emlegetik. Játszik Kassán, ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy ahol Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy
fia, József, a színház rendezője, kedvelt komikus, bár atyjánál jóval kevesebb rátermettséggel
színészkedett, megismeri, megkéri. Felesége lesz; vele Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jön, ahol apósa, a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, a halhatatlan emlékű
drámaíró, Káldy Gyulánál yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyulá
yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy
yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy énekelni taníttatja. Ezalatt a Budai Színkörben
yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy
színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy Gerőffy
yszemelynevy gerőffy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy gerőffy yszemelynevy
yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy ykodvegy társulatánál egyszer-kétszer fellép,
aztán Kecskemétre ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy szerződik. Rövid, boldogtalan házasélet után
elválik Szigligetitől yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy s most mint Szigligetiné yszemelynevy szigligetine yszemelynevy
Szigligetiné yszemelynevy szigligetine yszemelynevy yszemelynevy Szigligetiné
yszemelynevy ykodvegy arat babérokat. Kecskeméti yszemelynevy kecskeméti
yszemelynevy Kecskeméti yszemelynevy kecskeméti yszemelynevy yszemelynevy
Kecskeméti yszemelynevy ykodvegy szerződése megnyitja előtte nagy érvényesülésének
útját. Ezt Rákosi Jenő, yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő
yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy megnyitásának félszázados ünnepén így mondta el: — Hírét hallottam
mint igazgató, hogy Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy egy kis nő játszik primadonna -
szerepeket. Szőke, fitos kis teremtés, aki a kecskeméti ytelepulesy kecskemét
ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy művészet egén
csillag. Lementem, megnéztem, felhoztam. Első szerepéül a »Cornevillei harangok«
ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy
harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy pompás kis cselédlányát,
Serpolettet yszerepy serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette
yszerepy yszerepy Serpolette yszerepy ykodvegy adtam neki. Az első próba előtt eljátszottam
előtte szerepét, aztán jött a bemutató és azon az estén a kis vidéki színésznőből
lett az egyetlen Pálmay! yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy
pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy Abban téved a hasonlíthatatlan
Rákosi, yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy hogy nem Serpolette yszerepy
serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette yszerepy yszerepy Serpolette
yszerepy ykodvegy volt az első szerepe. 1878. febr. xtalanevtizedx 1885 18-án »A
sárga csikó«-t ycimy a sárga csikó ycimy A sárga csikó ycimy a ycimy sárga
ycimy csikó ycimy ycimy A ycimy sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy játsszák a Népszínházban,
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy amikor Erzsikét yszerepy erzsike
yszerepy Erzsiké yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsiké yszerepy ykodvegy benne
a színlap szerint Szigligetiné Ilka asszony yszemelynevy szigligetiné ilka
asszony yszemelynevy Szigligetiné Ilka asszony yszemelynevy szigligetiné
yszemelynevy ilka yszemelynevy asszony yszemelynevy yszemelynevy Szigligetiné
yszemelynevy Ilka m. v. (mint vendég) játssza. A nagyszerű Soldosné yszerepy
soldosne yszerepy Soldosné yszerepy soldosne yszerepy yszerepy Soldosné
yszerepy ykodvegy szerepe, a későbbi Blahánéé, yszemelynevy blaháne
yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné
yszemelynevy ykodvegy aki akkor már a magyar művészet firmamentumán nem is csillagként,
de napként ragyogott és a vendég mégis a legszebb sikert könyvelhette el az estén.
Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy
yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy akkor nem népszínmű-énekesnőt keresett,
hanem operett-primadonnát, hogy Blahánén yszemelynevy blaháne yszemelynevy
Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy
ykodvegy könnyítsen. Próbálkozott Vidmár Erzsivel, yszemelynevy vidmár erzsi
yszemelynevy Vidmár Erzsi yszemelynevy vidmár yszemelynevy erzsi yszemelynevy
yszemelynevy Vidmár yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy kísérletezett Erdélyi
Mariettával, yszemelynevy erdélyi marietta yszemelynevy Erdélyi Mariettá
yszemelynevy erdélyi yszemelynevy marietta yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi
yszemelynevy Mariettá yszemelynevy ykodvegy de egyik sem volt az, amit várt. Rögtön
látta azonban, hogy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy
pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy a keresett. Március
23-án volt aztán a »Cornevillei harangok« ycimy cornevillei harangok ycimy
Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei
ycimy harangok ycimy ykodvegy bemutatója s az a nagy diadal, amellyel a magyar művészet
elnyerte a legtökéletesebbet és legszebbet az operett terén. Pálmay yszemelynevy
pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay
yszemelynevy ykodvegy sikere tökéletes volt. Maga a darab itt az operai magaslatra
emelkedik, alakjai csupa élet, realitás, zenéje friss, kifejelő, hatásos, fülbemászó
s bár a fő női alak, Germaine, yszerepy germaine yszerepy Germaine yszerepy
germaine yszerepy yszerepy Germaine yszerepy ykodvegy aki nagyratörő számításával
lemarad és felesége lesz Grénicheuxnek, yszerepy grénicheux yszerepy Grénicheux
yszerepy grénicheux yszerepy yszerepy Grénicheux yszerepy ykodvegy a fajankó, léha
kocsislegénynek, mégis az est nagy sikerének oroszlánrésze — Szigligetinéé. yszemelynevy
szigligetine yszemelynevy Szigligetiné yszemelynevy szigligetine yszemelynevy
yszemelynevy Szigligetiné yszemelynevy ykodvegy Itt kezdődik Pálmay Ilka yszemelynevy
pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka
yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy fővárosi
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy pályafutása. Még
ugyan egyszer eltűnik innen és Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megy, de aztán visszatér a Népszínházhoz,
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol az együttes egyik erőssége lesz és
marad a magyar művészet legelsőinek egyike. A színpadon egyik sikere a másikat követi.
Úgy a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy rajong
érte, mint a vidék, az »Isteni Ilka« yszemelynevy isteni ilka yszemelynevy
Isteni Ilka yszemelynevy isteni yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy
Isteni yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy fogalommá válik, s e fogalom egy
a hódolattal, a rajongással, a csodálattal, sőt amennyire szabad emberi értelemben
venni: imádattal. Ő a szépség, báj, kedvesség, ízlés, »abszolut modestia«, ő a sikk
maga. Az Ő évtizedét talán éppen róla lehetne a sikk époszának nevezni. Ha megjelenik
a színpadon — a nézőtér tombol, éljenez, tüntet mellette. Minden dalát sokszorosan
megújrázzák. Az előadás végén a közönség tömege várja a színészbejáró kiskapujánál
és ünnepelve kiséri kocsijáig és nem győzi elragadtatásának, hódolatának száz jelével
elhalmozni. Másnap az ujságok róla írnak hasábos dicséreteket és a városban róla
beszél a közönség. És amikor délután előkelő fogatán, magahajtotta két pej amerikaijával
megjelenik a Stefánia-út kocsikorzóján, ünneplik, mint akinek kijár a hódolat, hiszen
souverain, a művészet és közszeretet souverainje. Nevét mindenhol és mindenféleképen
emlegetik. A lapok arcképeit, jelmezképeit közlik, itt-ott kézírása hasonmásban
jelenik meg, felkérik zászlóanyának, bálkirálynénak, védnöknőnek. Egy alkalommal
félszáz arany pályadíjat tűz ki egy eredeti népszínmű jutalmazására, mikor egy éjszaka
rózsás kicsi fülébe egy kis bogár mászik be, másnap a lapok bőven adnak hírt a fájdalmas
kellemetlenségről s a közönség részvéte impozáns lesz iránta. Aztán egy kis könyvecskében
kiadja verseit. A címe: »Fájó szívből.« ycimy fájó szívből. ycimy Fájó szívből.
ycimy fájó ycimy szívből. ycimy ycimy Fájó ycimy szívből. ycimy ykodvegy A címlap
előtt az arcképe, kibontott hajjal, fájdalmas, de mégis bűbájos arckifejezéssel
és a versek úgy elfogynak, hogy ma könyvészeti ritkaságszámba megy. Ilyen hangulatok
ölelik körül Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy és az országban mindenütt, ahol vendégszereplésre megjelenik. Aztán jön
egy nagy vizsga: vajjon ez az általános közkedveltség helyi jelentőségű-e? Itt hagyja
a Népszínházat yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és rajongó közönségét.
Amberg yszemelynevy amberg yszemelynevy Amberg yszemelynevy amberg yszemelynevy
yszemelynevy Amberg yszemelynevy ykodvegy newyorki ytelepulesy newyork
ytelepulesy newyork yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy színigazgató kápráztató
ajánlatot tesz neki egy amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika
yorszagy Észak Amerika ykodvegy turnéra. Elfogadja s hogy az angol ynyelvy
angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy nyelvben
tökéletesítse magát, Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy megy. Ott váratlan kiábrándulás éri, az amerikai ytelepulesy amerika
ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy direktor nem tesz eleget kötelességének
és cserben hagyja a művésznőt. A bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy igazgatók unszolására Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy
Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy marad, fellép és ott mindaz folytatódik, amit Pesten
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy elhagyott. Ott is első
lesz a színpadi csillagok között. Nem először játszik a császárvárosban. 1883. xevtizedx
1885 nyarán xtalanevtizedx 1895 a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy ott vendégszerepel a Theater an der Wien yintezmenyy theater an der
wien yintezmenyy Theater yintezmenyy theater yintezmenyy an yintezmenyy der
yintezmenyy wien yintezmenyy yintezmenyy Theater yintezmenyy ykodvegy deszkáin és
babérerdőt arat. Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy
pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy tüneményes egyénisége
elbűvöli a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy közönséget
és csábítani kezdik a direktorok, hátha el lehetne hozni a Lajtán ezt a kincset.
Akkor még nem lehetett, de eljött 1890-nek xevtizedx 1895 az xtalanevtizedx
1905 a borús őszi estéje, amikor elhagyja a kerepesi-úti színházat, yintezmenyy
kerepesi-úti színház yintezmenyy kerepesi yintezmenyy kerepesi-úti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy kerepesi yintezmenyy ykodvegy ahol 960-szor lépett
fel 82 különböző szerepben és valóban átmegy a Lajtán, ahol mint magyar művésznő,
a Theater an der Wienben yintezmenyy theater an der wien yintezmenyy Theater
yintezmenyy theater yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy
yintezmenyy Theater yintezmenyy ykodvegy éri el a legnagyobb diadalait. Ott ismét
férjhez megy, az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy arisztokrácia egy
kiváló tagja: Kinsky Jenő yszemelynevy kinsky jenő yszemelynevy Kinsky Jenő
yszemelynevy kinsky yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Kinsky
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy birodalmi gróf kéri meg és teszi grófnévá.
Ekkor egy rövid időre megválik a színpadtól s elmegy egy pompás karintiai ytelepulesy
karintia ytelepulesy karintia yorszagy Ausztria ykodvegy várkastélyba s ott él legmagasabb
társadalmi kötelezettségeinek, hogy aztán ismét visszatérjen diadalai színterére.
Ezután Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország
ykodvegy megy, majd pedig átkel a csatornán, ahol a hideg angolok ynemzetisegy
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy vérét hozza pezsdülésbe. Ott is kiváltságos a helyzete. Mint
nagy művésznő, aki ezenfelül ... (bocsánat egy kis tévedésbe esett töltőtollunk
és ki kell javítanunk, amit mondani készülünk) mint grófné, aki ezenfelül nagy művésznő
is az exkluzív angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy társaságokban is helyet talál
és azt a helyet úgy megállja, mint bármelyik született angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy arisztokrata hölgy. Meghívást kap az angol ynemzetisegy
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy udvarhoz s ott a »művészetért és tudományért« kapja. Aztán
áthajózik az új világba, a hazát cserélt magyarok szívét kereste és bár megtalálta,
de megtalálta a yankik lelkét is és feledhetetlen estéket szerzett azoknak és magának,
úgy hogy amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak
Amerika ykodvegy művészkörútját meg is ismételte. Amerikában ytelepulesy
amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy három nyelvű előadásokon
lépett fel; az angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy
angol ynyelvy ykodvegy és német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy
ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelvben oly tökéletessé tette magát, mint amilyen
a magyarban volt. Visszatérve Európába, ytelepulesy európa ytelepulesy Európá
yorszagy Európa ykodvegy ismét az angol, ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy a német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy és a magyar színpadok között osztotta meg
ragyogó művészetét. Gyakran volt itthon, ahol a régen várt megjelenése mindig ünnep
volt Thália szentélyében. Egyre-másra hozta magával a külföldi új, nagysikerű darabjait
s azokat itt diadalra vitte. A közönség és kritika most a nagyvilágban elsőségre
emelkedett magyart köszöntötte benne és a szeretetet, amelyet nagyvilági sikerei
után magyar szívében hozott el az elhagyott hazába és e haza közönségének. Ez a
mindig és változatlanul fennmaradt szeretet kíséri maiglan is. Most, hogy visszavonulva
a színpadtól, mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tiszteleti tagja él a fővárosban, főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ha olykor egy-egy jótékony-estélyen régi
báját és művészetét csillogtatva fellép, a közönség visszavarázsolva látja azt a
multat, amelyet Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka
yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay
yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy művészete ragyogott be. Pálmay Ilka yszemelynevy
pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka
yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy művészetének
három egymással teljesen ellentétes etapeja van. Az első volt Erzsike, yszerepy
erzsike yszerepy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy
ykodvegy a népszínműhősnő, a Pityke Bandiból, ycimy pityke bandi ycimy Pityke
Bandi ycimy pityke ycimy bandi ycimy ycimy Pityke ycimy Bandi ycimy ykodvegy a betyárból,
Bakaj András yszerepy bakaj andrás yszerepy Bakaj András yszerepy bakaj
yszerepy andrás yszerepy yszerepy Bakaj yszerepy András yszerepy ykodvegy jómódú
gazdává lett apa melegszívű leányának szerepe, (a »Sárga csikó«), ycimy sárga
csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó
ycimy ykodvegy a második a »Comevillei harangok« ycimy comevillei harangok
ycimy Comevillei harangok ycimy comevillei ycimy harangok ycimy ycimy
Comevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy pompás-humoru »nyelvpritty«, az úri ruhában
is paraszti francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy szabású cselédje,
a harmadik, a legnagyobb magyar népdráma, a »Magdolna« ycimy magdolna ycimy
Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy őserejű, kegyetlen sorsú,
sokat hányatott hősnőjének szerepe. »Magdolna«, ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy
magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy az igazi nagy szerep. Zolai yszemelynevy
zola yszemelynevy Zola yszemelynevy zola yszemelynevy yszemelynevy Zola
yszemelynevy ykodvegy vágású. Senki sem akarta eljátszani, hiszen, hiszen e paraszt-tragédia
végén, mint fogatlan vénanyó lép ki a színre. Pálmay, yszemelynevy pálmay
yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy yszemelynevy Pálmay
yszemelynevy ykodvegy aki előtt a külsőségek másodrendűek, a művészeti feladat mögött,
megtette: eljátszotta és diadalra vitte. Azon az estén a közönség és kritika egyszerre
elsőrendű nagy drámai hősnőt köszöntött benne. Aki eleddig az operettek könnyű,
lengte kis hősnőivel varázsolta el a közönséget, fenn és alant, most egyszerre megmutatta,
hogy művészete nem ismeri a — szerepkört. Ez a három szerep élesen mutatja meg,
hogy Pálmay yszemelynevy pálmay yszemelynevy Pálmay yszemelynevy pálmay
yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy ykodvegy művészetének határai nem
voltak. Nem szubrett volt, nem népszínműhősnő s nem drámai hősnő, de mind a három!
A magyar Genius, mikor megajándékozta vele a magyar művészetet, — egy szerencsés
gyermekét adta neki. A tehetség és a szépség gazdagságaival lelkében küldte le szolgálni
a magyar szíveket és lelkeket, — amelyek hűek és hálásak és sohasem felejtenek.
Az említett szerepein kívül még a következő főbb szerepek tartoztak repertoiréjába:
Clairette yszerepy clairette yszerepy Clairette yszerepy clairette yszerepy
yszerepy Clairette yszerepy ykodvegy (Angot asszony leánya), ycimy angot
asszony leánya ycimy Angot asszony leánya ycimy angot ycimy asszony ycimy
leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy Boccaccio yszerepy
boccaccio yszerepy Boccaccio yszerepy boccaccio yszerepy yszerepy Boccaccio
yszerepy ykodvegy (Címszerep), Barinkay yszerepy barinkay yszerepy Barinkay
yszerepy barinkay yszerepy yszerepy Barinkay yszerepy ykodvegy (Cigánybáró), ycimy
cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy
ykodvegy Donna Juannita yszerepy donna juannita yszerepy Donna Juannita
yszerepy donna yszerepy juannita yszerepy yszerepy Donna yszerepy Juannita
yszerepy ykodvegy (Címszerep), Borka yszerepy borka yszerepy Borka yszerepy
borka yszerepy yszerepy Borka yszerepy ykodvegy (Fejő leány), ycimy fejő leány
ycimy Fejő leány ycimy fejő ycimy leány ycimy ycimy Fejő ycimy leány ycimy
ykodvegy Phryne yszerepy phryne yszerepy Phryne yszerepy phryne yszerepy
yszerepy Phryne yszerepy ykodvegy (Gárdista), ycimy gárdista ycimy Gárdista
ycimy gárdista ycimy ycimy Gárdista ycimy ykodvegy Sora yszerepy sora yszerepy
Sora yszerepy sora yszerepy yszerepy Sora yszerepy ykodvegy (Gasparone), ycimy
gasparone ycimy Gasparone ycimy gasparone ycimy ycimy Gasparone ycimy ykodvegy Gerolsteini
nagyhercegnő yszerepy gerolsteini nagyhercegnő yszerepy Gerolsteini
nagyhercegnő yszerepy gerolsteini yszerepy nagyhercegnő yszerepy yszerepy
Gerolsteini yszerepy nagyhercegnő yszerepy ykodvegy (Címszerep), Jozéfa yszerepy
jozéfa yszerepy Jozéfa yszerepy jozéfa yszerepy yszerepy Jozéfa yszerepy
ykodvegy (Jozéfa Egyiptomban), ycimy jozéfa egyiptomban ycimy Jozéfa
Egyiptomban ycimy jozéfa ycimy egyiptomban ycimy ycimy Jozéfa ycimy Egyiptomban
ycimy ykodvegy Kanári hercegnő yszerepy kanári hercegnő yszerepy Kanári
hercegnő yszerepy kanári yszerepy hercegnő yszerepy yszerepy Kanári yszerepy
hercegnő yszerepy ykodvegy (Címszerep), Fanchon yszerepy fanchon yszerepy
Fanchon yszerepy fanchon yszerepy yszerepy Fanchon yszerepy ykodvegy (Kapitány kisasszony),
ycimy kapitány kisasszony ycimy Kapitány kisasszony ycimy kapitány ycimy
kisasszony ycimy ycimy Kapitány ycimy kisasszony ycimy ykodvegy Király yszerepy
király yszerepy Király yszerepy király yszerepy yszerepy Király yszerepy
ykodvegy (Királynő csipkekendője), ycimy királynő csipkekendője ycimy Királynő
csipkekendője ycimy királynő ycimy csipkekendője ycimy ycimy Királynő ycimy
csipkekendője ycimy ykodvegy Marjolaine yszerepy marjolaine yszerepy Marjolaine
yszerepy marjolaine yszerepy yszerepy Marjolaine yszerepy ykodvegy (Kisasszony feleségem),
ycimy kisasszony feleségem ycimy Kisasszony feleségem ycimy kisasszony ycimy
feleségem ycimy ycimy Kisasszony ycimy feleségem ycimy ykodvegy Kis herceg, yszerepy
kis herceg yszerepy Kis herceg yszerepy kis yszerepy herceg yszerepy yszerepy
Kis yszerepy herceg yszerepy ykodvegy Szép Heléna, yszerepy szép heléna
yszerepy Szép Heléna yszerepy szép yszerepy heléna yszerepy yszerepy Szép
yszerepy Heléna yszerepy ykodvegy Gabriella yszerepy gabriella yszerepy
Gabriella yszerepy gabriella yszerepy yszerepy Gabriella yszerepy ykodvegy (Párizsi
élet), ycimy párizsi élet ycimy Párizsi élet ycimy párizsi ycimy élet ycimy
ycimy Párizsi ycimy élet ycimy ykodvegy Denise yszerepy denise yszerepy Denise
yszerepy denise yszerepy yszerepy Denise yszerepy ykodvegy (Nebántsvirág), ycimy
nebántsvirág ycimy Nebántsvirág ycimy nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág
ycimy ykodvegy Niniche, yszerepy niniche yszerepy Niniche yszerepy niniche
yszerepy yszerepy Niniche yszerepy ykodvegy Török Zsófi yszerepy török zsófi
yszerepy Török Zsófi yszerepy török yszerepy zsófi yszerepy yszerepy Török
yszerepy Zsófi yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy piros bugyelláris
ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy
bugyelláris ycimy ykodvegy Lolotte yszerepy lolotte yszerepy Lolotte yszerepy
lolotte yszerepy yszerepy Lolotte yszerepy ykodvegy (Titkos csók), ycimy titkos
csók ycimy Titkos csók ycimy titkos ycimy csók ycimy ycimy Titkos ycimy csók
ycimy ykodvegy Lazuli yszerepy lazuli yszerepy Lazuli yszerepy lazuli yszerepy
yszerepy Lazuli yszerepy ykodvegy (Uff király), ycimy uff király ycimy Uff
király ycimy uff ycimy király ycimy ycimy Uff ycimy király ycimy ykodvegy Eurydike
yszerepy eurydike yszerepy Eurydike yszerepy eurydike yszerepy yszerepy
Eurydike yszerepy ykodvegy (Orpheus), ycimy orpheus ycimy Orpheus ycimy orpheus
ycimy ycimy Orpheus ycimy ykodvegy Cigányleány yszerepy cigányleány yszerepy
Cigányleány yszerepy cigányleány yszerepy yszerepy Cigányleány yszerepy
ykodvegy (Simplicius), ycimy simplicius ycimy Simplicius ycimy simplicius ycimy
ycimy Simplicius ycimy ykodvegy Yum-Yum yszerepy yum-yum yszerepy Yum-Yum
yszerepy yum-yum yszerepy yszerepy Yum-Yum yszerepy ykodvegy (Mikádó), ycimy
mikádó ycimy Mikádó ycimy mikádó ycimy ycimy Mikádó ycimy ykodvegy Lisbeth yszerepy
lisbeth yszerepy Lisbeth yszerepy lisbeth yszerepy yszerepy Lisbeth yszerepy
ykodvegy és Alice yszerepy alice yszerepy Alice yszerepy alice yszerepy yszerepy
Alice yszerepy ykodvegy (Rip vanWinkle), ycimy rip vanwinkle ycimy Rip
vanWinkle ycimy rip ycimy vanwinkle ycimy ycimy Rip ycimy vanWinkle ycimy
ykodvegy Bronislawa yszerepy bronislawa yszerepy Bronislawa yszerepy bronislawa
yszerepy yszerepy Bronislawa yszerepy ykodvegy (Koldusdiák), ycimy koldusdiák
ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy ykodvegy Manola yszerepy
manola yszerepy Manola yszerepy manola yszerepy yszerepy Manola yszerepy
ykodvegy (Nap és hold), ycimy nap és hold ycimy Nap és hold ycimy nap ycimy és
ycimy hold ycimy ycimy Nap ycimy és ycimy hold ycimy ykodvegy Ábrai Irén yszerepy
ábrai irén yszerepy Ábrai Irén yszerepy ábrai yszerepy irén yszerepy yszerepy
Ábrai yszerepy Irén yszerepy ykodvegy (Csókon szerzett vőlegény), ycimy csókon
szerzett vőlegény ycimy Csókon szerzett vőlegény ycimy csókon ycimy szerzett
ycimy vőlegény ycimy ycimy Csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy ykodvegy Pillangókisasszony
yszerepy pillangókisasszony yszerepy Pillangókisasszony yszerepy
pillangókisasszony yszerepy yszerepy Pillangókisasszony yszerepy ykodvegy (Belasco
- dráma), ycimy belasco - dráma ycimy Belasco - dráma ycimy belasco ycimy -
ycimy dráma ycimy ycimy Belasco ycimy - ycimy dráma ycimy ykodvegy melynek címszerepét
ő kreálta elsőízben hazánkban, 1901. xevtizedx 1905 okt. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 15-én, a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy stb.
(Rexa Dezső.) yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa
yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rexa dezső szin_III.0513.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pálmay Ilka - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0513.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0513.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30161.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pálmay
Ilka
Szócikk: Pálmay Ilka (Kinsky Jenőné grófné, Tettau
báróné). Pálmay Petráss Ilona volt, amikor, mint gyöngyösi Petráss Gusztáv ungvári
kataszteri hivatalnok leánya meglátta a napot, amely ragyogásával aztán egy gyönyörű
szép, meleg, tündöklő pályán végig kisérte. De ezen a pályán a neve már nem ilyen
komolyan hivatalos, mert itt már Pálmay Ilka lett s erre a névre a régibb idők asszony-
és úri népének szeme felragyog, mert az a név évtizedeken át kedves, szeretett,
körülrajongott név és az a tündéri alak, aki e néven tüneményként jelent meg a színpad
világításában, maga volt a megtestesült szépség, báj, kellem és gyönyörűség. Tizenöt
ragyogó felvidéki tavaszt még alig élt át, amikor először a színpadra lép. Kassán
Lászy Vilmos színtársulata játszik. A par excellence színház-város, mely egy időben
a magyar színpadok legelsőjét látta el kitűnő művészekkel, ez a halhatatlan babérú
színház most készíti elő a második pesti színpadnak a nagy Pálmay Ilkát. Igaz, még
a karban énekel és táncol, de nem soká,. Nagy tehetségével hamarosan kiütközik társai
sorából s már két hónap múlva szerepet kap és hamarosan a vidék legelső primadonnái
közt emlegetik. Játszik Kassán, ahol Szigligeti Ede fia, József, a színház rendezője,
kedvelt komikus, bár atyjánál jóval kevesebb rátermettséggel színészkedett, megismeri,
megkéri. Felesége lesz; vele Pestre jön, ahol apósa, a Nemzeti Színház igazgatója,
a halhatatlan emlékű drámaíró, Káldy Gyulánál énekelni taníttatja. Ezalatt a Budai
Színkörben Gerőffy társulatánál egyszer-kétszer fellép, aztán Kecskemétre szerződik.
Rövid, boldogtalan házasélet után elválik Szigligetitől s most mint Szigligetiné
arat babérokat. Kecskeméti szerződése megnyitja előtte nagy érvényesülésének útját.
Ezt Rákosi Jenő, a Népszínház megnyitásának félszázados ünnepén így mondta el: —
Hírét hallottam mint igazgató, hogy Kecskeméten egy kis nő játszik primadonna -
szerepeket. Szőke, fitos kis teremtés, aki a kecskeméti művészet egén csillag. Lementem,
megnéztem, felhoztam. Első szerepéül a »Cornevillei harangok« pompás kis cselédlányát,
Serpolettet adtam neki. Az első próba előtt eljátszottam előtte szerepét, aztán
jött a bemutató és azon az estén a kis vidéki színésznőből lett az egyetlen Pálmay!
Abban téved a hasonlíthatatlan Rákosi, hogy nem Serpolette volt az első szerepe.
1878. febr. 18-án »A sárga csikó«-t játsszák a Népszínházban, amikor Erzsikét benne
a színlap szerint Szigligetiné Ilka asszony m. v. (mint vendég) játssza. A nagyszerű
Soldosné szerepe, a későbbi Blahánéé, aki akkor már a magyar művészet firmamentumán
nem is csillagként, de napként ragyogott és a vendég mégis a legszebb sikert könyvelhette
el az estén. Rákosi akkor nem népszínmű-énekesnőt keresett, hanem operett-primadonnát,
hogy Blahánén könnyítsen. Próbálkozott Vidmár Erzsivel, kísérletezett Erdélyi Mariettával,
de egyik sem volt az, amit várt. Rögtön látta azonban, hogy Pálmay a keresett. Március
23-án volt aztán a »Cornevillei harangok« bemutatója s az a nagy diadal, amellyel
a magyar művészet elnyerte a legtökéletesebbet és legszebbet az operett terén. Pálmay
sikere tökéletes volt. Maga a darab itt az operai magaslatra emelkedik, alakjai
csupa élet, realitás, zenéje friss, kifejelő, hatásos, fülbemászó s bár a fő női
alak, Germaine, aki nagyratörő számításával lemarad és felesége lesz Grénicheuxnek,
a fajankó, léha kocsislegénynek, mégis az est nagy sikerének oroszlánrésze — Szigligetinéé.
Itt kezdődik Pálmay Ilka fővárosi pályafutása. Még ugyan egyszer eltűnik innen és
Kolozsvárra megy, de aztán visszatér a Népszínházhoz, ahol az együttes egyik erőssége
lesz és marad a magyar művészet legelsőinek egyike. A színpadon egyik sikere a másikat
követi. Úgy a főváros rajong érte, mint a vidék, az »Isteni Ilka« fogalommá válik,
s e fogalom egy a hódolattal, a rajongással, a csodálattal, sőt amennyire szabad
emberi értelemben venni: imádattal. Ő a szépség, báj, kedvesség, ízlés, »abszolut
modestia«, ő a sikk maga. Az Ő évtizedét talán éppen róla lehetne a sikk époszának
nevezni. Ha megjelenik a színpadon — a nézőtér tombol, éljenez, tüntet mellette.
Minden dalát sokszorosan megújrázzák. Az előadás végén a közönség tömege várja a
színészbejáró kiskapujánál és ünnepelve kiséri kocsijáig és nem győzi elragadtatásának,
hódolatának száz jelével elhalmozni. Másnap az ujságok róla írnak hasábos dicséreteket
és a városban róla beszél a közönség. És amikor délután előkelő fogatán, magahajtotta
két pej amerikaijával megjelenik a Stefánia-út kocsikorzóján, ünneplik, mint akinek
kijár a hódolat, hiszen souverain, a művészet és közszeretet souverainje. Nevét
mindenhol és mindenféleképen emlegetik. A lapok arcképeit, jelmezképeit közlik,
itt-ott kézírása hasonmásban jelenik meg, felkérik zászlóanyának, bálkirálynénak,
védnöknőnek. Egy alkalommal félszáz arany pályadíjat tűz ki egy eredeti népszínmű
jutalmazására, mikor egy éjszaka rózsás kicsi fülébe egy kis bogár mászik be, másnap
a lapok bőven adnak hírt a fájdalmas kellemetlenségről s a közönség részvéte impozáns
lesz iránta. Aztán egy kis könyvecskében kiadja verseit. A címe: »Fájó szívből.«
A címlap előtt az arcképe, kibontott hajjal, fájdalmas, de mégis bűbájos arckifejezéssel
és a versek úgy elfogynak, hogy ma könyvészeti ritkaságszámba megy. Ilyen hangulatok
ölelik körül Budapesten és az országban mindenütt, ahol vendégszereplésre megjelenik.
Aztán jön egy nagy vizsga: vajjon ez az általános közkedveltség helyi jelentőségű-e?
Itt hagyja a Népszínházat és rajongó közönségét. Amberg newyorki színigazgató kápráztató
ajánlatot tesz neki egy amerikai turnéra. Elfogadja s hogy az angol nyelvben tökéletesítse
magát, Bécsbe megy. Ott váratlan kiábrándulás éri, az amerikai direktor nem tesz
eleget kötelességének és cserben hagyja a művésznőt. A bécsi igazgatók unszolására
Bécsben marad, fellép és ott mindaz folytatódik, amit Pesten elhagyott. Ott is első
lesz a színpadi csillagok között. Nem először játszik a császárvárosban. 1883. nyarán
a Népszínház ott vendégszerepel a Theater an der Wien deszkáin és babérerdőt arat.
Pálmay tüneményes egyénisége elbűvöli a bécsi közönséget és csábítani kezdik a direktorok,
hátha el lehetne hozni a Lajtán ezt a kincset. Akkor még nem lehetett, de eljött
1890-nek az a borús őszi estéje, amikor elhagyja a kerepesi-úti színházat, ahol
960-szor lépett fel 82 különböző szerepben és valóban átmegy a Lajtán, ahol mint
magyar művésznő, a Theater an der Wienben éri el a legnagyobb diadalait. Ott ismét
férjhez megy, az osztrák arisztokrácia egy kiváló tagja: Kinsky Jenő birodalmi gróf
kéri meg és teszi grófnévá. Ekkor egy rövid időre megválik a színpadtól s elmegy
egy pompás karintiai várkastélyba s ott él legmagasabb társadalmi kötelezettségeinek,
hogy aztán ismét visszatérjen diadalai színterére. Ezután Berlinbe megy, majd pedig
átkel a csatornán, ahol a hideg angolok vérét hozza pezsdülésbe. Ott is kiváltságos
a helyzete. Mint nagy művésznő, aki ezenfelül ... (bocsánat egy kis tévedésbe esett
töltőtollunk és ki kell javítanunk, amit mondani készülünk) mint grófné, aki ezenfelül
nagy művésznő is az exkluzív angol társaságokban is helyet talál és azt a helyet
úgy megállja, mint bármelyik született angol arisztokrata hölgy. Meghívást kap az
angol udvarhoz s ott a »művészetért és tudományért« kapja. Aztán áthajózik az új
világba, a hazát cserélt magyarok szívét kereste és bár megtalálta, de megtalálta
a yankik lelkét is és feledhetetlen estéket szerzett azoknak és magának, úgy hogy
amerikai művészkörútját meg is ismételte. Amerikában három nyelvű előadásokon lépett
fel; az angol és német nyelvben oly tökéletessé tette magát, mint amilyen a magyarban
volt. Visszatérve Európába, ismét az angol, a német és a magyar színpadok között
osztotta meg ragyogó művészetét. Gyakran volt itthon, ahol a régen várt megjelenése
mindig ünnep volt Thália szentélyében. Egyre-másra hozta magával a külföldi új,
nagysikerű darabjait s azokat itt diadalra vitte. A közönség és kritika most a nagyvilágban
elsőségre emelkedett magyart köszöntötte benne és a szeretetet, amelyet nagyvilági
sikerei után magyar szívében hozott el az elhagyott hazába és e haza közönségének.
Ez a mindig és változatlanul fennmaradt szeretet kíséri maiglan is. Most, hogy visszavonulva
a színpadtól, mint a Nemzeti Színház tiszteleti tagja él a fővárosban, ha olykor
egy-egy jótékony-estélyen régi báját és művészetét csillogtatva fellép, a közönség
visszavarázsolva látja azt a multat, amelyet Pálmay Ilka művészete ragyogott be.
Pálmay Ilka művészetének három egymással teljesen ellentétes etapeja van. Az első
volt Erzsike, a népszínműhősnő, a Pityke Bandiból, a betyárból, Bakaj András jómódú
gazdává lett apa melegszívű leányának szerepe, (a »Sárga csikó«), a második a »Comevillei
harangok« pompás-humoru »nyelvpritty«, az úri ruhában is paraszti francia szabású
cselédje, a harmadik, a legnagyobb magyar népdráma, a »Magdolna« őserejű, kegyetlen
sorsú, sokat hányatott hősnőjének szerepe. »Magdolna«, az igazi nagy szerep. Zolai
vágású. Senki sem akarta eljátszani, hiszen, hiszen e paraszt-tragédia végén, mint
fogatlan vénanyó lép ki a színre. Pálmay, aki előtt a külsőségek másodrendűek, a
művészeti feladat mögött, megtette: eljátszotta és diadalra vitte. Azon az estén
a közönség és kritika egyszerre elsőrendű nagy drámai hősnőt köszöntött benne. Aki
eleddig az operettek könnyű, lengte kis hősnőivel varázsolta el a közönséget, fenn
és alant, most egyszerre megmutatta, hogy művészete nem ismeri a — szerepkört. Ez
a három szerep élesen mutatja meg, hogy Pálmay művészetének határai nem voltak.
Nem szubrett volt, nem népszínműhősnő s nem drámai hősnő, de mind a három! A magyar
Genius, mikor megajándékozta vele a magyar művészetet, — egy szerencsés gyermekét
adta neki. A tehetség és a szépség gazdagságaival lelkében küldte le szolgálni a
magyar szíveket és lelkeket, — amelyek hűek és hálásak és sohasem felejtenek. Az
említett szerepein kívül még a következő főbb szerepek tartoztak repertoiréjába:
Clairette (Angot asszony leánya), Boccaccio (Címszerep), Barinkay (Cigánybáró),
Donna Juannita (Címszerep), Borka (Fejő leány), Phryne (Gárdista), Sora (Gasparone),
Gerolsteini nagyhercegnő (Címszerep), Jozéfa (Jozéfa Egyiptomban), Kanári hercegnő
(Címszerep), Fanchon (Kapitány kisasszony), Király (Királynő csipkekendője), Marjolaine
(Kisasszony feleségem), Kis herceg, Szép Heléna, Gabriella (Párizsi élet), Denise
(Nebántsvirág), Niniche, Török Zsófi (Piros bugyelláris), Lolotte (Titkos csók),
Lazuli (Uff király), Eurydike (Orpheus), Cigányleány (Simplicius), Yum-Yum (Mikádó),
Lisbeth és Alice (Rip vanWinkle), Bronislawa (Koldusdiák), Manola (Nap és hold),
Ábrai Irén (Csókon szerzett vőlegény), Pillangókisasszony (Belasco - dráma), melynek
címszerepét ő kreálta elsőízben hazánkban, 1901. okt. 15-én, a Vígszínházban, stb.
(Rexa Dezső.) szin_III.0513.pdf III