Címszó: Plágium - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0578.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0578.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30310.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Plágium

Szócikk: Plágium a szerzői jogbitorlás egy neme. A szerzői jogbitorlás úgy követhető el, hogy (mindig a szerző engedélye nélkül). 1. Valamely szellemi terméket a szerző engedelme nélkül, bár nevének megnevezése mellett, valamely formában felhasználnak. 2. Ugyanez, de a szerző nevének elhallgatásával. 3. Ugyanezen cselekmény oly formában, mintha a szellemi termék másnak — legtöbbször a felhasználónak — tulajdona, szellemi produktuma lenne. Ez az utóbbi a plágium. A szerző jogait a szerzői jog­ról szóló törvény védi, kártalanítással és szigorú büntetőintézkedésekkel biztosítja. A szerzői jogbitorlásról legtöbbször irodalmi művekkel kapcsolatban esik szó, de az újabb gyakorlat terrénumát igyekszik lényegesen kiszélesbíteni. Így védelem alá helyezi a rendező munkáját és legújabban a színészi alakítások eredeti felfogásait és ötleteit is így igyekszik védelmében részesíteni. Sok ilyen ötlet, maszkban, egy-egy beszúrásban, jellegzetes öltözködésben, gesztusban szinte hagyományossá vált s nélküle az alakítás már el sem képzelhető, így pl. a »Cigánybáró« (cím) (információ)  operettben Carnero (szerep) botjának végén levő gombot egy alma helyettesíti, melybe az egyik cigány e szavaknál: »a pénz az övé« — beleharap; ez az ötlet is egy színész kitalálása és ilyen sok ezer más van. Ezeknek szerzői jogát igyekszik az újabb gyakorlat az ötlet szerzőjének, kitalálójának javára biztosítani. Ez a kér­dés az 1930-iki (időpont) nemzetközi színészkongresszus programmjának egyik fontos tárgya. A követendő eljárás most van kialakulóban. (Dr. Farkas Ferenc) (személy) szin_III.0578.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Plágium címszóvég 30310 Szócikk: Plágium a szerzői jogbitorlás egy neme. A szerzői jogbitorlás úgy követhető el, hogy (mindig a szerző engedélye nélkül). 1. Valamely szellemi terméket a szerző engedelme nélkül, bár nevének megnevezése mellett, valamely formában felhasználnak. 2. Ugyanez, de a szerző nevének elhallgatásával. 3. Ugyanezen cselekmény oly formában, mintha a szellemi termék másnak — legtöbbször a felhasználónak — tulajdona, szellemi produktuma lenne. Ez az utóbbi a plágium. A szerző jogait a szerzői jog­ról szóló törvény védi, kártalanítással és szigorú büntetőintézkedésekkel biztosítja. A szerzői jogbitorlásról legtöbbször irodalmi művekkel kapcsolatban esik szó, de az újabb gyakorlat terrénumát igyekszik lényegesen kiszélesbíteni. Így védelem alá helyezi a rendező munkáját és legújabban a színészi alakítások eredeti felfogásait és ötleteit is így igyekszik védelmében részesíteni. Sok ilyen ötlet, maszkban, egy-egy beszúrásban, jellegzetes öltözködésben, gesztusban szinte hagyományossá vált s nélküle az alakítás már el sem képzelhető, így pl. a »Cigánybáró« ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy operettben Carnero yszerepy carnero yszerepy Carnero yszerepy carnero yszerepy yszerepy Carnero yszerepy ykodvegy botjának végén levő gombot egy alma helyettesíti, melybe az egyik cigány e szavaknál: »a pénz az övé« — beleharap; ez az ötlet is egy színész kitalálása és ilyen sok ezer más van. Ezeknek szerzői jogát igyekszik az újabb gyakorlat az ötlet szerzőjének, kitalálójának javára biztosítani. Ez a kér­dés az 1930-iki nemzetközi színészkongresszus programmjának egyik fontos tárgya. A követendő eljárás most van kialakulóban. (Dr. Farkas Ferenc) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_III.0578.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Plágium - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0578.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0578.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30310.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Plágium

Szócikk: Plágium a szerzői jogbitorlás egy neme. A szerzői jogbitorlás úgy követhető el, hogy (mindig a szerző engedélye nélkül). 1. Valamely szellemi terméket a szerző engedelme nélkül, bár nevének megnevezése mellett, valamely formában felhasználnak. 2. Ugyanez, de a szerző nevének elhallgatásával. 3. Ugyanezen cselekmény oly formában, mintha a szellemi termék másnak — legtöbbször a felhasználónak — tulajdona, szellemi produktuma lenne. Ez az utóbbi a plágium. A szerző jogait a szerzői jog­ról szóló törvény védi, kártalanítással és szigorú büntetőintézkedésekkel biztosítja. A szerzői jogbitorlásról legtöbbször irodalmi művekkel kapcsolatban esik szó, de az újabb gyakorlat terrénumát igyekszik lényegesen kiszélesbíteni. Így védelem alá helyezi a rendező munkáját és legújabban a színészi alakítások eredeti felfogásait és ötleteit is így igyekszik védelmében részesíteni. Sok ilyen ötlet, maszkban, egy-egy beszúrásban, jellegzetes öltözködésben, gesztusban szinte hagyományossá vált s nélküle az alakítás már el sem képzelhető, így pl. a »Cigánybáró« operettben Carnero botjának végén levő gombot egy alma helyettesíti, melybe az egyik cigány e szavaknál: »a pénz az övé« — beleharap; ez az ötlet is egy színész kitalálása és ilyen sok ezer más van. Ezeknek szerzői jogát igyekszik az újabb gyakorlat az ötlet szerzőjének, kitalálójának javára biztosítani. Ez a kér­dés az 1930-iki nemzetközi színészkongresszus programmjának egyik fontos tárgya. A követendő eljárás most van kialakulóban. (Dr. Farkas Ferenc) szin_III.0578.pdf III