Címszó: Rákosi Jenő - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0019.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0019.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30436.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Rákosi
Jenő
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530442.htm
Szócikk: Rákosi Jenő (mindszenti), (megye) a magyar
gondolkozás, érzés, akarás legnemzetibb képviselője, publicista, író, költő, színházigazgató,
rendező, színész... hamarjában nem is lehet róla elmondani, mi minden volt, mivel
írta be tündöklő ragyogású nevét a magyar kultúra nagy könyvébe, hogy az a név a
legelsők között áll és hogy az a név mindenha ismert és hódolva tisztelt nagy név
marad. A biblikus kort is túlszárnyaló magas életkorában — úgy halt meg, mintha
egy erős, sokatbíró, mindenért lelkesedni, küzdeni tudó ifjúság veszett volna el
benne. Ma, amikor ezeket a sorokat írjuk, még nem az egész életműve áll előttünk,
de az a párja nélküli csodálatos öreg kor, mely annyi tetterős, munkaképes, lelkesedni
tudó ifjúságnál is erősebb volt, bámulatos egyénisége — korának nyolcvanhatodik
esztendejében — épen olyan gazdag volt a munkás férfiú képességeiben, mint amilyen
akkor volt, amikor legtöbbet tudott tenni a közéletben. Életpályája sokszorosan
felülmúlja azokét, akik a nemzetnek a kiegyezés utáni átformálódásban a legnagyobb
szerepet játszották, mert ő azokban a nagy évtizedekben mindenből ép úgy kivette
a maga részét, mint abban a szomorú évtizedben, amikor Trianon (ország) után
minden magyarnak részt kellett vennie a nemzet újra teremtő és fentartó munkájában.
Dunántúl adta őt Magyarországnak. A vasmegyei (megye) Acsádon
(megye) látta
meg a napvilágot, 1842. (időpont) november
12-én, ahol atyja, István, az előkelő Szegedy-család (személy) (információ)
birtokán gazdatiszt volt. Anyjának elei —
épen, mint atyjáé is — idegenek, sőt anyja férjhezmenetele idején magyarul sem tudott.
Ebből az idegen — nem magyar nászból fakad a magyar nemzeti eszmények legintranzigensebb
harcosa. Van valami végzetszerűség abban, hogy ez így van. Petőfi (személy) (információ)
a legmagyarabb költő, Munkácsy (személy) (információ)
a legmagyarabb festő, hát még Budenz, (személy) a
leglelkesebb magyarnyelv kutató — otthon a családi körben nem kaphatták a magyarság,
a magyarság iránti rajongás eszméjét. Idegenül hangzó kifejezései a szülői szeretetnek,
erélynek, jóakarásnak szólanak először hozzá és ezeknek az emlékei vezérlik életén
végig. Rákosi Jenő, (személy) (információ)
— aki 1867-ben (időpont) atyjával
és hat testvérével együtt lett Kremsznerből (személy) Rákosivá
(személy)
(információ)
— hihetetlen és lélektanilag rendkívül érdekes
szívóssággal volt magyar. Gazdag lelkének minden hatalmával, erejével és alkotásvágyával
egyedül a magyar nemzeti szellemet szolgálta és szolgálta úgy, hogy szokatlanul
hosszú közéleti pályafutása alatt még amikor talán nem is minden megjegyzést magától
távoltartó formában küzdött a magyarságért (például: pek xegyenlosegjelx peh, Münken
— München) — akkor is tiszteletet parancsolt, mert akkor is csak magyar akart lenni.
Közéleti pályáján — nagy szerepet játszik a színészet,, a színház, a színpad. A
színészetnek lelkes, nagylátókörű gondozója volt. A magyar színészetnek a budapesti
(Budapest)
talajban való gyökeret -verésének ő volt az igazi kertésze. Amíg a magyar fővárosban
(Budapest)
volt más színház is, mint magyar, amíg a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
nem volt egyedüli temploma itt Tháliának,
addig nem volt otthon a magyar színészet Budapesten. (Budapest)
Ezt látta át legelőször Rákosi (személy) (információ)
és átlátta, hogy a német (nemzetiség)
(információ)
múzsát ki kell szorítani Pestről, (Budapest)
még pedig a magyar múzsának kell ezt megtennie. Ő először a »Reform« (intézmény)
c. lapjában kezdte el a munkát. Diszkreditálni akarta és diszkreditálta is: az akkor
az Erzsébet-téren állott ideiglenes német színházat (intézmény)
(információ)
kidisputálta onnan, azt lebontották; igaz,
hogy a Gyapjú uccában újat nyitottak meg helyette, de az mégis csak kijebb volt,
messzebb a belvárostól és messzebb a Nemzeti Színháztól. (intézmény)
(információ)
Levegőhöz jutott általa a magyar színészet;
s a német (nemzetiség)
(információ)
színészetnek a kegyelemdöfést akkor adja
meg, amikor megteremti a Népszínházat. (intézmény)
(információ)
A színháznak nagy mestere volt. Amikor minálunk
a színházvezetés a német (nemzetiség)
(információ)
direktor kezében volt igazán helyén, aki
nem a tradíciók útmutatója szerint járta a maga útját, de az akkori színházigazgatás
racionális alapelve szerint, (a klasszikus Nemzeti Színházat (intézmény)
(információ)
a kitűnő Szigligeti (személy) (információ)
mellett különösen a Gondviselés dirigálta
...) akkor jött Rákosi (személy) (információ)
és megdöntötte azt a tévhitet, hogy a magyar
nem tud színházat vezetni. Ő megteremtette és vezette a Népszínházat: (intézmény)
(információ)
a Nemzeti (intézmény)
(információ)
mellett — a nép számára egy komoly, kitűnő
színházat mely magyar volt — és az egész művelt világ színpadi termését hozta ide.
Megteremtette a magyar operettet és továbbfejlesztette a népszínművet a maga színpadán.
A színpadnak mestere volt. Írt darabot a színpad számára. A magyar költői vígjátékot
elsőül szólaltatta meg az új magyar irodalomban, aztán írt tragédiát, drámát, vígjátékot,
népszínművet, operaszöveget, paródiát, színművet, bohózatot, allegorikus drámát
és paraszttragédiát, tehát mindent, ami a színpadhak kell. És ezeken kívül átültette
a színpad számára az idegen költők ós drámaírók, operett-librettisták örök értékű
és napi szükségletre szánt alkotásait. És a színpadon rendező volt, aki a zseni
érzékével, fantáziájával és hozzáértésével új színt, zamatot, erőt tudott adni minden
darabnak. És színész volt, aki a próbán mindenkinek a szerepét tudta és tudta eljátszani,
úgy, hogy ha az a színész őt kopírozta — sikert ért el. Ez volt az a najgy jelentőség,
amire a Mindenható kiválasztotta, hogy lenne a nagy nemzeti átformálódás idején
Mózese (szerep)
a magyar Theátromnak. Nagyszerű tehetsége, mely annyi helyen jelölte meg számára
a legelső sort, ahol dolgoznia és eredményt elérnie kellett — itt is érvényesült,
s ma a magyar színészettörténetnek újabb korát az ő nevével kell elkezdeni. Biblikus
életkora utolsó éveiben is lelkesedni tudott a színházért. Esti előadásokon ritkábban
lehetett látnia de a főpróbák félhomályos nézőterén — a sötét páholy mélyében ott
ült és figyelt, bírált. Emlékét a magyar Thália hervadhatatlan babérral övezi. (Rexa
Dezső) (személy)
(információ)
* A nagy magyar publicista 1888-ban (időpont) az
Orsz. Színészegyesület (intézmény)
tanácsosa volt, majd 1913. (időpont) márc.
19-én az Egyesület disztagjává választotta. 1915. (időpont) máj.
6-án elnyerte a Bródy-jutalmat. (személy) (információ)
1923. (időpont) máj.
27-én acsádi (megye)
szülőházát emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: »Vándor! Ki erre jársz,
ezen a tájon, A lelked itt dalolva szálljon! Idő! Vihar! Kegyetlen, durva szárnyad
Kimélje, óvja, védje ezt a házat! Falát, tetőjét ne bántsa kezed, Csak simogassa:
itt sas született! Magyar sas. Turul. Szellemének fénye Örök dicsőség hálás nemzetére!«
(Lőrinczy György) (személy) (információ)
Sopronban (megye) a Benedek-rendű
főgimnázium épületét ez év okt. 28-án szintén megjelölték emléktáblával. Felírása:
»Itt járt iskolába R. J. 1856—1860.« (időpont) —
1926. (időpont)
jún. 5-én 60 éves színműírói jubileuma alkalmából a Városi Színház (intézmény)
(információ)
bemutatta »Magdolna« (cím) (információ)
c. drámáját. 1927. (időpont) febr.
13-án a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
muzeumában leleplezték az arcképét, 14-én
díszelőadással ünnepelte a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
60 éves drámaírói munkásságát. (»A szerelem
iskolája.«) (cím)
Meghalt 1929. (időpont) február
hó 8-án. Temetése a Tud. Akadémia (intézmény)
előcsarnokából impozáns részvét mellett folyt le. A főváros (Budapest)
díszsírhelyén temették el. Szobrára lord Rothermere (személy) fejedelmi
bőkezűséggel hatalmas összeget ajánlott fel, leleplezték 1930. (időpont) nov.
30-án, az Erzsébet-körut és Dohány-u. sarkán. 1929. (időpont) máj.
14-én Debrecenben (megye) a Király
uccát az ő nevéről nevezték el. Eredeti színművei: »Aesopus«, (cím) (információ)
(L. o.), »Özvegy Pitykeiné«, (cím) (információ)
vj. 1 felv. Bem. 1867. (időpont) Budai
Népszínház. (intézmény)
(információ)
»A szent korona varázsa«, (cím) szmű. Bem.
1867. (időpont)
jún. 30. Budai Népszínház. (intézmény)
(információ)
»Régi dal, régi gyűlölségről«, (cím) szmű. Bem.
1867. (időpont)
okt. 13. Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
(A Teleki-pályázaton (személy) (információ)
»Shylock ma« (cím) (információ)
címmel dicséretet nyert.). »Reggeli előtt«,
(cím) dramolett
1 felv. Bem. 1868. (időpont) jan.
8. U. o. »Színre színt«, (cím) vj. 5 felv.
»A krakói barátok«, (cím) szmű 5 felv.
Bem. 1873. (időpont)
ápr. 28. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Szerelem iskolája«, (cím) (információ)
vígjáték (L. o,). »Titilla hadnagy«, (cím) operett.
Zen. szerz. Puks Ferenc. (személy) (információ)
Bem. 1880. (időpont) febr.
27. U. o. »Szép Ilonka«, (cím) (információ)
operett 1881.máj. (időpont) 22.
U. o. »Szélháziak«, (cím) boh. 1882.
(időpont)
márc. 10. U. o. »A fekete hajó«, (cím) operett.
Zen. szerz. báró Bánffy György. (személy) (információ)
Bem. 1883. (időpont) febr.
26, U. o. »Ripacsos Pista dolmánya«, (cím) népsz. »Tempefői«,
(cím) operett.
Zenéjét szerz. Erkel Elek. (személy) (információ)
1883. (időpont) november
16. U. o. »Magdolna«, (cím) (információ)
dráma (L. o.). »Ida«, (cím) vj. 1883.
(időpont)
jan. 5. U. o. Felújították a Magyar Színházban, (intézmény)
(információ)
1920. (időpont) okt.
30. »A bárónő levelei«, (cím) boh. 3 felv.
Bem. 1885. (időpont)
máj. 8. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
Felújították 1890. (időpont) jan.
29-én, majd a Belvárosi Színházban (intézmény)
(információ)
is bemutatták 1920. (időpont) máj.
21-én. »Endre és Johanna«, (cím) (információ)
tört. szomorújáték, (L. o.). »Budavár megvétele«,
(cím) szmű.
1886. (időpont)
aug. 31-én adták a Népszínházban. (intézmény)
(információ)
»Világszépasszony Marcia«, (cím) operett 3
felv. Zen. szerz. Serly Lajos. (személy) (információ)
Bem. 1887. (időpont) febr.
25. U. o. »Éjjel az erdőn«, (cím) népsz. 1889.
(időpont)
jún. 16. Városligeti Színkör. (intézmény)
»A négy király«, (cím)
operett 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. (személy) (információ)
1890. (időpont) jan.
10. Népszínház. (intézmény)
(információ)
»Királynék harca«, (cím) tört szmű
4 felv. 1890. (időpont) Nemzeti
Színház. (intézmény)
(információ)
»István király«, (cím) (információ)
tört. dráma. 1891. (időpont) jan.
23. U. o.. »Az ezredév ünnepe«, (cím) látomány.
1896. (időpont)
máj. 2. Népszínház. (intézmény)
(információ)
»A bolond«, (cím) énekes legenda
3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. (személy) (információ)
Bem. 1898. (időpont) dec.
29. Magyar Színház. (intézmény)
(információ)
U. o. felújították: 1902. (időpont) jan.
8. A Magy. Kir. Operaház (intézmény)
is műsorába iktatta: 1911. (időpont) márc.
14-én, majd 1920. (időpont) nov.
19-én, továbbá:1920. (időpont) nov.
19-én is előadták Rákosi Jenő (személy) (információ)
jubileuma alkalmából. »Elektra«, (cím) (információ)
parodisztikus tragikomédia. 1891. (időpont) máj.
20. Népszínház. (intézmény)
(információ)
»Tágma királyné«, (cím) tragédia
az ősidőkből 3 felv. Bem. 1902. (időpont) jan.
15. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
Egyéb színműve: »Egy kicsit körül a földön«;
(cím) (információ)
»Két királyné«; (cím) (információ)
»Az aradi vérnap«; (cím) »Ötödik László«.
(cím) — Színműfordításai
: »Felsült szerelmesek«, (cím) (információ)
Shakespeare (személy) (információ)
drámája. (Nem került színre. Ford. 1867-ben.)
(időpont)
A talléros pékné«, (cím) operett 3
felv. Írták Meilhac (személy) (információ)
és Halévy. (személy) (információ)
Zen. szerz. Offenbach Jakab. (személy) (információ)
Bem. 1876. (időpont) febr.
22. Népszínház. (intézmény)
(információ)
»Fatinitza«, (cím) (információ)
operett. (L. o.). »A kis menyecske«, (cím) operett 3
felv. Írták Leterier (személy) és
Vaonloo. (személy)
Zen. szerz. Charles Lecoq. (személy) Bem.
1876. (időpont)
szept. 21. U. o. »Koziki«, (cím) operett.
1877. (időpont)
ápr. 27. U. o, »Ninon korcsmárosné«, (cím) operett 3
felv. 1877. (időpont)
nov. 25. U. o. »Ancsi sír, Jancsi nevet« (cím) és »Szenes
lány, szenes legény«, (cím) (információ)
operett, 1 felv. 1878. (időpont) jan.
18. U. o. »Kis néma«, (cím) (információ)
boh. 1878. (időpont) febr.
12. U. o. »Zengő angyalok«, (cím) látv. 1879.
(időpont)
ápr. 19. U. o. »Kokó« (cím) boh. 1879.
(időpont)
máj. 16. U. o. »Utszéli grófkisasszony«, (cím) operett,
1880. (időpont)
aug. 6. U. o. »Apajune« (cím) operett,
1881. (időpont)
márc. 4. U. o. »Az Afrika-utazó«, (cím) operett.
U. o. 1883. (időpont)
szept. 25. »Cornevillei harangok«, (cím) (információ)
operett. (L. o.). »Kis herceg«; (cím) (információ)
operett. (L.o.). »Dragonyosok«, (cím) operett,
1881. (időpont)
máj. 14. U. o. »Üdvöske«, (cím) operett.
»Cymbeline«, (cím)
(információ)
dr. (L. o.) »Pálinka«, (cím) dr. »Csillag«,
(cím) (információ)
operett 3 felv. Zen. szerz. Bátor Szidor.
(személy)
(információ)
Bem. 1887. (időpont) máj.
21.. Népszínház. (intézmény)
(információ)
»Az első és második«, (cím) operett 3
felv. Labiche (személy) (információ)
után. Zen. szerz. Szabados Béla. (személy) (információ)
Bem. 1891. (időpont) ápr.
8. U. o. »Indigo«, (cím) operett.
1893. (időpont)
ápr. U. o. »Mikádó«, (cím) (információ)
operett. (L. o.). »Heten Théba ellen«, (cím) (információ)
trag. (L. o.). »A perzsák«, (cím) trag. (L.
o.). »Athéni Timon«, (cím) (információ)
trag. (L. o.). A nagy magyar publicista életét
és működését megírta Süle Antal, (személy) 1930-ban.
(időpont)
szin_IV.0019.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Rákosi Jenő címszóvég 30436 Szócikk: Rákosi
Jenő (mindszenti), ytelepulesy mindszent ytelepulesy mindszenti ymegyey
csongrád megye ykodvegy a magyar gondolkozás, érzés, akarás legnemzetibb képviselője,
publicista, író, költő, színházigazgató, rendező, színész... hamarjában nem is lehet
róla elmondani, mi minden volt, mivel írta be tündöklő ragyogású nevét a magyar
kultúra nagy könyvébe, hogy az a név a legelsők között áll és hogy az a név mindenha
ismert és hódolva tisztelt nagy név marad. A biblikus kort is túlszárnyaló magas
életkorában — úgy halt meg, mintha egy erős, sokatbíró, mindenért lelkesedni, küzdeni
tudó ifjúság veszett volna el benne. Ma, amikor ezeket a sorokat írjuk, még nem
az egész életműve áll előttünk, de az a párja nélküli csodálatos öreg kor, mely
annyi tetterős, munkaképes, lelkesedni tudó ifjúságnál is erősebb volt, bámulatos
egyénisége — korának nyolcvanhatodik esztendejében — épen olyan gazdag volt a munkás
férfiú képességeiben, mint amilyen akkor volt, amikor legtöbbet tudott tenni a közéletben.
Életpályája sokszorosan felülmúlja azokét, akik a nemzetnek a kiegyezés utáni átformálódásban
a legnagyobb szerepet játszották, mert ő azokban a nagy évtizedekben mindenből ép
úgy kivette a maga részét, mint abban a szomorú évtizedben, amikor Trianon ytelepulesy
trianon ytelepulesy Trianon yorszagy Franciaország ykodvegy után minden magyarnak
részt kellett vennie a nemzet újra teremtő és fentartó munkájában. Dunántúl adta
őt Magyarországnak. A vasmegyei ytelepulesy vasmegye ytelepulesy vasmegye
ymegyey vas megye ykodvegy Acsádon ytelepulesy acsád ytelepulesy Acsád ymegyey
vas megye ykodvegy látta meg a napvilágot, 1842. november xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 12-én, ahol atyja, István, az előkelő Szegedy-család yszemelynevy szegedy
yszemelynevy Szegedy yszemelynevy szegedy yszemelynevy yszemelynevy Szegedy
yszemelynevy ykodvegy birtokán gazdatiszt volt. Anyjának elei — épen, mint atyjáé
is — idegenek, sőt anyja férjhezmenetele idején magyarul sem tudott. Ebből az idegen
— nem magyar nászból fakad a magyar nemzeti eszmények legintranzigensebb harcosa.
Van valami végzetszerűség abban, hogy ez így van. Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy a legmagyarabb költő, Munkácsy yszemelynevy munkácsy
yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy
yszemelynevy ykodvegy a legmagyarabb festő, hát még Budenz, yszemelynevy budenz
yszemelynevy Budenz yszemelynevy budenz yszemelynevy yszemelynevy Budenz
yszemelynevy ykodvegy a leglelkesebb magyarnyelv kutató — otthon a családi körben
nem kaphatták a magyarság, a magyarság iránti rajongás eszméjét. Idegenül hangzó
kifejezései a szülői szeretetnek, erélynek, jóakarásnak szólanak először hozzá és
ezeknek az emlékei vezérlik életén végig. Rákosi Jenő, yszemelynevy rákosi jenő
yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy — aki 1867-ben xevtizedx
1865 atyjával xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 és hat testvérével együtt
lett Kremsznerből yszemelynevy kremszner yszemelynevy Kremszner yszemelynevy
kremszner yszemelynevy yszemelynevy Kremszner yszemelynevy ykodvegy Rákosivá yszemelynevy
rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy ykodvegy — hihetetlen és lélektanilag rendkívül érdekes szívóssággal
volt magyar. Gazdag lelkének minden hatalmával, erejével és alkotásvágyával egyedül
a magyar nemzeti szellemet szolgálta és szolgálta úgy, hogy szokatlanul hosszú közéleti
pályafutása alatt még amikor talán nem is minden megjegyzést magától távoltartó
formában küzdött a magyarságért (például: pek xegyenlosegjelx peh, Münken — München)
— akkor is tiszteletet parancsolt, mert akkor is csak magyar akart lenni. Közéleti
pályáján — nagy szerepet játszik a színészet,, a színház, a színpad. A színészetnek
lelkes, nagylátókörű gondozója volt. A magyar színészetnek a budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy talajban való gyökeret -verésének
ő volt az igazi kertésze. Amíg a magyar fővárosban főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy volt más színház is, mint magyar, amíg
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy nem volt egyedüli temploma itt Tháliának, addig nem volt otthon a magyar
színészet Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Ezt látta át legelőször Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy és átlátta,
hogy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy múzsát ki kell szorítani Pestről,
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy még pedig a magyar múzsának
kell ezt megtennie. Ő először a »Reform« yintezmenyy reform yintezmenyy Reform
yintezmenyy reform yintezmenyy yintezmenyy Reform yintezmenyy ykodvegy c. lapjában
kezdte el a munkát. Diszkreditálni akarta és diszkreditálta is: az akkor az Erzsébet-téren
állott ideiglenes német színházat yintezmenyy német színház yintezmenyy német
sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német
yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy kidisputálta onnan, azt lebontották; igaz, hogy
a Gyapjú uccában újat nyitottak meg helyette, de az mégis csak kijebb volt, messzebb
a belvárostól és messzebb a Nemzeti Színháztól. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Levegőhöz jutott általa a magyar színészet;
s a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészetnek a kegyelemdöfést akkor adja
meg, amikor megteremti a Népszínházat. yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy A színháznak nagy mestere volt. Amikor minálunk a színházvezetés a német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy direktor kezében volt igazán helyén, aki
nem a tradíciók útmutatója szerint járta a maga útját, de az akkori színházigazgatás
racionális alapelve szerint, (a klasszikus Nemzeti Színházat yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a kitűnő Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy mellett különösen a Gondviselés dirigálta
...) akkor jött Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy
rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy és megdöntötte azt
a tévhitet, hogy a magyar nem tud színházat vezetni. Ő megteremtette és vezette
a Népszínházat: yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy a Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy mellett — a nép számára egy komoly, kitűnő színházat mely magyar
volt — és az egész művelt világ színpadi termését hozta ide. Megteremtette a magyar
operettet és továbbfejlesztette a népszínművet a maga színpadán. A színpadnak mestere
volt. Írt darabot a színpad számára. A magyar költői vígjátékot elsőül szólaltatta
meg az új magyar irodalomban, aztán írt tragédiát, drámát, vígjátékot, népszínművet,
operaszöveget, paródiát, színművet, bohózatot, allegorikus drámát és paraszttragédiát,
tehát mindent, ami a színpadhak kell. És ezeken kívül átültette a színpad számára
az idegen költők ós drámaírók, operett-librettisták örök értékű és napi szükségletre
szánt alkotásait. És a színpadon rendező volt, aki a zseni érzékével, fantáziájával
és hozzáértésével új színt, zamatot, erőt tudott adni minden darabnak. És színész
volt, aki a próbán mindenkinek a szerepét tudta és tudta eljátszani, úgy, hogy ha
az a színész őt kopírozta — sikert ért el. Ez volt az a najgy jelentőség, amire
a Mindenható kiválasztotta, hogy lenne a nagy nemzeti átformálódás idején Mózese
yszerepy mózes yszerepy Mózes yszerepy mózes yszerepy yszerepy Mózes yszerepy
ykodvegy a magyar Theátromnak. Nagyszerű tehetsége, mely annyi helyen jelölte meg
számára a legelső sort, ahol dolgoznia és eredményt elérnie kellett — itt is érvényesült,
s ma a magyar színészettörténetnek újabb korát az ő nevével kell elkezdeni. Biblikus
életkora utolsó éveiben is lelkesedni tudott a színházért. Esti előadásokon ritkábban
lehetett látnia de a főpróbák félhomályos nézőterén — a sötét páholy mélyében ott
ült és figyelt, bírált. Emlékét a magyar Thália hervadhatatlan babérral övezi. (Rexa
Dezső) yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa
yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy * A nagy magyar publicista 1888-ban xevtizedx 1885 az xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz.
színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy tanácsosa volt, majd 1913. xevtizedx 1915 márc. 19-én az Egyesület disztagjává
választotta. 1915. máj. xtalanevtizedx 1925 6-án elnyerte a Bródy-jutalmat. yszemelynevy
bródy yszemelynevy Bródy yszemelynevy bródy yszemelynevy yszemelynevy Bródy
yszemelynevy ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 máj. 27-én acsádi ytelepulesy acsád
ytelepulesy acsád ymegyey vas megye ykodvegy szülőházát emléktáblával jelölték meg,
melynek ez a felirata: »Vándor! Ki erre jársz, ezen a tájon, A lelked itt dalolva
szálljon! Idő! Vihar! Kegyetlen, durva szárnyad Kimélje, óvja, védje ezt a házat!
Falát, tetőjét ne bántsa kezed, Csak simogassa: itt sas született! Magyar sas. Turul.
Szellemének fénye Örök dicsőség hálás nemzetére!« (Lőrinczy György) yszemelynevy
lőrinczy györgy yszemelynevy Lőrinczy György yszemelynevy lőrinczy yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Lőrinczy yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye
ykodvegy a Benedek-rendű főgimnázium épületét ez év okt. 28-án szintén megjelölték
emléktáblával. Felírása: »Itt járt iskolába R. J. 1856—1860.« xevtizedx 1865 — xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 1926. xevtizedx 1925 jún. 5-én 60 éves színműírói jubileuma
alkalmából a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S
yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy bemutatta »Magdolna« ycimy magdolna ycimy
Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy c. drámáját. 1927. febr.
13-án a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy muzeumában leleplezték az arcképét, 14-én díszelőadással ünnepelte
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy 60 éves drámaírói munkásságát. (»A szerelem iskolája.«) ycimy a
szerelem iskolája ycimy A szerelem iskolája ycimy a ycimy szerelem ycimy
iskolája ycimy ycimy A ycimy szerelem ycimy iskolája ycimy ykodvegy Meghalt 1929.
február xtalanevtizedx 1935 hó 8-án. Temetése a Tud. Akadémia yintezmenyy tud.
akadémia yintezmenyy Tud. Aka yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy
yintezmenyy Tud. yintezmenyy Aka yintezmenyy ykodvegy előcsarnokából impozáns részvét
mellett folyt le. A főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy díszsírhelyén temették el. Szobrára lord Rothermere yszemelynevy
lord rothermere yszemelynevy lord Rothermere yszemelynevy lord yszemelynevy
rothermere yszemelynevy yszemelynevy lord yszemelynevy Rothermere yszemelynevy
ykodvegy fejedelmi bőkezűséggel hatalmas összeget ajánlott fel, leleplezték 1930.
xevtizedx 1935 nov. 30-án, az Erzsébet-körut és Dohány-u. sarkán. 1929. xevtizedx
1925 máj. 14-én Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey
hajdu megye ykodvegy a Király uccát az ő nevéről nevezték el. Eredeti színművei:
»Aesopus«, ycimy aesopus ycimy Aesopus ycimy aesopus ycimy ycimy Aesopus ycimy
ykodvegy (L. o.), »Özvegy Pitykeiné«, ycimy özvegy pitykeine ycimy Özvegy
Pitykeiné ycimy özvegy ycimy pitykeine ycimy ycimy Özvegy ycimy Pitykeiné ycimy
ykodvegy vj. 1 felv. Bem. 1867. xevtizedx 1865 Budai Népszínház. yintezmenyy
budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy »A szent korona
varázsa«, ycimy a szent korona varázsa ycimy A szent korona varázsa ycimy a
ycimy szent ycimy korona ycimy varázsa ycimy ycimy A ycimy szent ycimy korona
ycimy varázsa ycimy ykodvegy szmű. Bem. 1867. jún. 30. Budai Népszínház. yintezmenyy
budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy »Régi dal, régi
gyűlölségről«, ycimy régi dal, régi gyűlölségről ycimy Régi dal, régi
gyűlölségről ycimy régi ycimy dal, ycimy régi ycimy gyűlölségről ycimy ycimy
Régi ycimy dal, ycimy régi ycimy gyűlölségről ycimy ykodvegy szmű. Bem. 1867. okt.
13. Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy (A Teleki-pályázaton yszemelynevy teleki yszemelynevy
Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy
ykodvegy »Shylock ma« ycimy shylock ma ycimy Shylock ma ycimy shylock ycimy ma
ycimy ycimy Shylock ycimy ma ycimy ykodvegy címmel dicséretet nyert.). »Reggeli
előtt«, ycimy reggeli előtt ycimy Reggeli előtt ycimy reggeli ycimy előtt ycimy
ycimy Reggeli ycimy előtt ycimy ykodvegy dramolett 1 felv. Bem. 1868. jan. xtalanevtizedx
1875 8. U. o. »Színre színt«, ycimy színre színt ycimy Színre színt ycimy
színre ycimy színt ycimy ycimy Színre ycimy színt ycimy ykodvegy vj. 5 felv. »A
krakói barátok«, ycimy a krakói barátok ycimy A krakói barátok ycimy a ycimy
krakói ycimy barátok ycimy ycimy A ycimy krakói ycimy barátok ycimy ykodvegy szmű
5 felv. Bem. 1873. xevtizedx 1875 ápr. xtalanevtizedx 1885 28. Nemzeti Színház.
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Szerelem iskolája«,
ycimy szerelem iskolája ycimy Szerelem iskolája ycimy szerelem ycimy iskolája
ycimy ycimy Szerelem ycimy iskolája ycimy ykodvegy vígjáték (L. o,). »Titilla hadnagy«,
ycimy titilla hadnagy ycimy Titilla hadnagy ycimy titilla ycimy hadnagy ycimy
ycimy Titilla ycimy hadnagy ycimy ykodvegy operett. Zen. szerz. Puks Ferenc. yszemelynevy
puks ferenc yszemelynevy Puks Ferenc yszemelynevy puks yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Puks yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Bem. 1880.
xevtizedx 1885 febr. 27. U. o. »Szép Ilonka«, ycimy szép ilonka ycimy Szép
Ilonka ycimy szép ycimy ilonka ycimy ycimy Szép ycimy Ilonka ycimy ykodvegy operett
1881.máj. 22. U. o. »Szélháziak«, ycimy szélháziak ycimy Szélháziak ycimy
szélháziak ycimy ycimy Szélháziak ycimy ykodvegy boh. 1882. márc. 10. U. o. »A fekete
hajó«, ycimy a fekete hajó ycimy A fekete hajó ycimy a ycimy fekete ycimy hajó ycimy
ycimy A ycimy fekete ycimy hajó ycimy ykodvegy operett. Zen. szerz. báró Bánffy
György. yszemelynevy báró bánffy györgy yszemelynevy báró Bánffy György
yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy György yszemel Bem. 1883. febr.
26, U. o. »Ripacsos Pista dolmánya«, ycimy ripacsos pista dolmánya ycimy
Ripacsos Pista dolmánya ycimy ripacsos ycimy pista ycimy dolmánya ycimy ycimy
Ripacsos ycimy Pista ycimy dolmánya ycimy ykodvegy népsz. »Tempefői«, ycimy
tempefői ycimy Tempefői ycimy tempefői ycimy ycimy Tempefői ycimy ykodvegy operett.
Zenéjét szerz. Erkel Elek. yszemelynevy erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy
erkel yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek
yszemelynevy ykodvegy 1883. november 16. U. o. »Magdolna«, ycimy magdolna ycimy
Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy dráma (L. o.). »Ida«,
ycimy ida ycimy Ida ycimy ida ycimy ycimy Ida ycimy ykodvegy vj. 1883. jan. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 5. U. o. Felújították a Magyar Színházban, yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx
1925 okt. 30. »A bárónő levelei«, ycimy a bárónő levelei ycimy A bárónő levelei
ycimy a ycimy bárónő ycimy levelei ycimy ycimy A ycimy bárónő ycimy levelei
ycimy ykodvegy boh. 3 felv. Bem. 1885. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 8.
Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy Felújították 1890. xevtizedx 1895 jan. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 29-én, majd a Belvárosi Színházban yintezmenyy belvárosi színház
yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy is bemutatták 1920. xevtizedx 1925 máj.
21-én. »Endre és Johanna«, ycimy endre és johanna ycimy Endre és Johanna ycimy
endre ycimy és ycimy johanna ycimy ycimy Endre ycimy és ycimy Johanna ycimy
ykodvegy tört. szomorújáték, (L. o.). »Budavár megvétele«, ycimy budavár
megvétele ycimy Budavár megvétele ycimy budavár ycimy megvétele ycimy ycimy
Budavár ycimy megvétele ycimy ykodvegy szmű. 1886. xevtizedx 1885 aug. 31-én adták
a Népszínházban. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Világszépasszony
Marcia«, ycimy világszépasszony marcia ycimy Világszépasszony Marcia ycimy
világszépasszony ycimy marcia ycimy ycimy Világszépasszony ycimy Marcia ycimy
ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz. Serly Lajos. yszemelynevy serly lajos
yszemelynevy Serly Lajos yszemelynevy serly yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Serly yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Bem. 1887. febr. 25.
U. o. »Éjjel az erdőn«, ycimy éjjel az erdőn ycimy Éjjel az erdőn ycimy éjjel
ycimy az ycimy erdőn ycimy ycimy Éjjel ycimy az ycimy erdőn ycimy ykodvegy népsz.
1889. jún. xtalanevtizedx 1895 16. Városligeti Színkör. yintezmenyy városligeti
színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy »A négy király«, ycimy a
négy király ycimy A négy király ycimy a ycimy négy ycimy király ycimy ycimy A
ycimy négy ycimy király ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla.
yszemelynevy szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 jan. 10. Népszínház. yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy »Királynék harca«, ycimy királynék harca ycimy
Királynék harca ycimy királynék ycimy harca ycimy ycimy Királynék ycimy harca
ycimy ykodvegy tört szmű 4 felv. 1890. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »István király«, ycimy istván király
ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király
ycimy ykodvegy tört. dráma. 1891. jan. 23. U. o.. »Az ezredév ünnepe«, ycimy az
ezredév ünnepe ycimy Az ezredév ünnepe ycimy az ycimy ezredév ycimy ünnepe
ycimy ycimy Az ycimy ezredév ycimy ünnepe ycimy ykodvegy látomány. 1896. máj. 2.
Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »A bolond«, ycimy a
bolond ycimy A bolond ycimy a ycimy bolond ycimy ycimy A ycimy bolond ycimy
ykodvegy énekes legenda 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. yszemelynevy
szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bem.
1898. dec. xtalanevtizedx 1905 29. Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy U. o. felújították: 1902.
xevtizedx 1905 jan. xtalanevtizedx 1915 8. A Magy. Kir. Operaház yintezmenyy
magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy
ykodvegy is műsorába iktatta: 1911. xevtizedx 1915 márc. xtalanevtizedx 1925 14-én,
majd 1920. xevtizedx 1925 nov. 19-én, továbbá:1920. nov. 19-én is előadták Rákosi
Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy jubileuma alkalmából. »Elektra«, ycimy elektra ycimy
Elektra ycimy elektra ycimy ycimy Elektra ycimy ykodvegy parodisztikus tragikomédia.
1891. xevtizedx 1895 máj. xtalanevtizedx 1905 20. Népszínház. yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy »Tágma királyné«, ycimy tágma királyne ycimy
Tágma királyné ycimy tágma ycimy királyne ycimy ycimy Tágma ycimy királyné
ycimy ykodvegy tragédia az ősidőkből 3 felv. Bem. 1902. xevtizedx 1905 jan. 15.
Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy Egyéb színműve: »Egy kicsit körül a földön«; ycimy egy kicsit körül a földön
ycimy Egy kicsit körül a földön ycimy egy ycimy kicsit ycimy körül ycimy a
ycimy földön ycimy ycimy Egy ycimy kicsit ycimy körül ycimy a ycimy földön
ycimy ykodvegy »Két királyné«; ycimy két királyne ycimy Két királyné ycimy két
ycimy királyne ycimy ycimy Két ycimy királyné ycimy ykodvegy »Az aradi vérnap«;
ycimy az aradi vérnap ycimy Az aradi vérnap ycimy az ycimy aradi ycimy vérnap
ycimy ycimy Az ycimy aradi ycimy vérnap ycimy ykodvegy »Ötödik László«. ycimy
ötödik lászló ycimy Ötödik László ycimy ötödik ycimy lászló ycimy ycimy Ötödik
ycimy László ycimy ykodvegy — Színműfordításai : »Felsült szerelmesek«, ycimy
felsült szerelmesek ycimy Felsült szerelmesek ycimy felsült ycimy szerelmesek
ycimy ycimy Felsült ycimy szerelmesek ycimy ykodvegy Shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy ykodvegy drámája. (Nem került színre. Ford. 1867-ben.)
xevtizedx 1865 A xtalanevtizedx 1875 talléros pékné«, ycimy a talléros pékne
ycimy A talléros pékné ycimy a ycimy talléros ycimy pékne ycimy ycimy A ycimy
talléros ycimy pékné ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írták Meilhac yszemelynevy
meilhac yszemelynevy Meilhac yszemelynevy meilhac yszemelynevy yszemelynevy
Meilhac yszemelynevy ykodvegy és Halévy. yszemelynevy halévy yszemelynevy
Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy yszemelynevy Halévy yszemelynevy
ykodvegy Zen. szerz. Offenbach Jakab. yszemelynevy offenbach jakab yszemelynevy
Offenbach Jakab yszemelynevy offenbach yszemelynevy jakab yszemelynevy
yszemelynevy Offenbach yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy Bem. 1876. xevtizedx
1875 febr. 22. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Fatinitza«,
ycimy fatinitza ycimy Fatinitza ycimy fatinitza ycimy ycimy Fatinitza ycimy
ykodvegy operett. (L. o.). »A kis menyecske«, ycimy a kis menyecske ycimy A kis
menyecske ycimy a ycimy kis ycimy menyecske ycimy ycimy A ycimy kis ycimy
menyecske ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írták Leterier yszemelynevy leterier
yszemelynevy Leterier yszemelynevy leterier yszemelynevy yszemelynevy Leterier
yszemelynevy ykodvegy és Vaonloo. yszemelynevy vaonloo yszemelynevy Vaonloo
yszemelynevy vaonloo yszemelynevy yszemelynevy Vaonloo yszemelynevy ykodvegy Zen.
szerz. Charles Lecoq. yszemelynevy charles lecoq yszemelynevy Charles Lecoq
yszemelynevy charles yszemelynevy lecoq yszemelynevy yszemelynevy Charles
yszemelynevy Lecoq yszemelynevy ykodvegy Bem. 1876. szept. 21. U. o. »Koziki«, ycimy
koziki ycimy Koziki ycimy koziki ycimy ycimy Koziki ycimy ykodvegy operett. 1877.
ápr. 27. U. o, »Ninon korcsmárosné«, ycimy ninon korcsmárosne ycimy Ninon
korcsmárosné ycimy ninon ycimy korcsmárosne ycimy ycimy Ninon ycimy
korcsmárosné ycimy ykodvegy operett 3 felv. 1877. nov. 25. U. o. »Ancsi sír, Jancsi
nevet« ycimy ancsi sír, jancsi nevet ycimy Ancsi sír, Jancsi nevet ycimy ancsi
ycimy sír, ycimy jancsi ycimy nevet ycimy ycimy Ancsi ycimy sír, ycimy Jancsi
ycimy nevet ycimy ykodvegy és »Szenes lány, szenes legény«, ycimy szenes lány,
szenes legény ycimy Szenes lány, szenes legény ycimy szenes ycimy lány, ycimy
szenes ycimy legény ycimy ycimy Szenes ycimy lány, ycimy szenes ycimy legény
ycimy ykodvegy operett, 1 felv. 1878. jan. 18. U. o. »Kis néma«, ycimy kis néma
ycimy Kis néma ycimy kis ycimy néma ycimy ycimy Kis ycimy néma ycimy ykodvegy boh.
1878. febr. 12. U. o. »Zengő angyalok«, ycimy zengő angyalok ycimy Zengő
angyalok ycimy zengő ycimy angyalok ycimy ycimy Zengő ycimy angyalok ycimy ykodvegy
látv. 1879. ápr. 19. U. o. »Kokó« ycimy kokó ycimy Kokó ycimy kokó ycimy ycimy
Kokó ycimy ykodvegy boh. 1879. máj. xtalanevtizedx 1885 16. U. o. »Utszéli grófkisasszony«,
ycimy utszéli grófkisasszony ycimy Utszéli grófkisasszony ycimy utszéli ycimy
grófkisasszony ycimy ycimy Utszéli ycimy grófkisasszony ycimy ykodvegy operett,
1880. xevtizedx 1885 aug. 6. U. o. »Apajune« ycimy apajune ycimy Apajune ycimy
apajune ycimy ycimy Apajune ycimy ykodvegy operett, 1881. márc. 4. U. o. »Az Afrika-utazó«,
ycimy az afrika-utazó ycimy Az Afrika-utazó ycimy az ycimy afrika-utazó ycimy
ycimy Az ycimy Afrika-utazó ycimy ykodvegy operett. U. o. 1883. szept. 25. »Cornevillei
harangok«, ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy
cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy
ykodvegy operett. (L. o.). »Kis herceg«; ycimy kis herceg ycimy Kis herceg
ycimy kis ycimy herceg ycimy ycimy Kis ycimy herceg ycimy ykodvegy operett. (L.o.).
»Dragonyosok«, ycimy dragonyosok ycimy Dragonyosok ycimy dragonyosok ycimy
ycimy Dragonyosok ycimy ykodvegy operett, 1881. máj. 14. U. o. »Üdvöske«, ycimy
üdvöske ycimy Üdvöske ycimy üdvöske ycimy ycimy Üdvöske ycimy ykodvegy operett.
»Cymbeline«, ycimy cymbeline ycimy Cymbeline ycimy cymbeline ycimy ycimy
Cymbeline ycimy ykodvegy dr. (L. o.) »Pálinka«, ycimy pálinka ycimy Pálinka
ycimy pálinka ycimy ycimy Pálinka ycimy ykodvegy dr. »Csillag«, ycimy csillag
ycimy Csillag ycimy csillag ycimy ycimy Csillag ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen.
szerz. Bátor Szidor. yszemelynevy bátor szidor yszemelynevy Bátor Szidor
yszemelynevy bátor yszemelynevy szidor yszemelynevy yszemelynevy Bátor
yszemelynevy Szidor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1887. máj. xtalanevtizedx 1895 21..
Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Az első és második«, ycimy
az első és második ycimy Az első és második ycimy az ycimy első ycimy és ycimy
második ycimy ycimy Az ycimy első ycimy és ycimy második ycimy ykodvegy operett
3 felv. Labiche yszemelynevy labiche yszemelynevy Labiche yszemelynevy labiche
yszemelynevy yszemelynevy Labiche yszemelynevy ykodvegy után. Zen. szerz. Szabados
Béla. yszemelynevy szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy
szabados yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1891. xevtizedx 1895 ápr. 8. U. o. »Indigo«, ycimy
indigo ycimy Indigo ycimy indigo ycimy ycimy Indigo ycimy ykodvegy operett. 1893.
ápr. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 U. o. »Mikádó«, ycimy mikádó ycimy
Mikádó ycimy mikádó ycimy ycimy Mikádó ycimy ykodvegy operett. (L. o.). »Heten Théba
ellen«, ycimy heten théba ellen ycimy Heten Théba ellen ycimy heten ycimy théba
ycimy ellen ycimy ycimy Heten ycimy Théba ycimy ellen ycimy ykodvegy trag. (L. o.).
»A perzsák«, ycimy a perzsák ycimy A perzsák ycimy a ycimy perzsák ycimy ycimy
A ycimy perzsák ycimy ykodvegy trag. (L. o.). »Athéni Timon«, ycimy athéni
timon ycimy Athéni Timon ycimy athéni ycimy timon ycimy ycimy Athéni ycimy
Timon ycimy ykodvegy trag. (L. o.). A nagy magyar publicista életét és működését
megírta Süle Antal, yszemelynevy süle antal yszemelynevy Süle Antal
yszemelynevy süle yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Süle
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy 1930-ban. xevtizedx 1935 szin_IV.0019.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Rákosi Jenő - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0019.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0019.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30436.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Rákosi
Jenő
Szócikk: Rákosi Jenő (mindszenti), a magyar gondolkozás,
érzés, akarás legnemzetibb képviselője, publicista, író, költő, színházigazgató,
rendező, színész... hamarjában nem is lehet róla elmondani, mi minden volt, mivel
írta be tündöklő ragyogású nevét a magyar kultúra nagy könyvébe, hogy az a név a
legelsők között áll és hogy az a név mindenha ismert és hódolva tisztelt nagy név
marad. A biblikus kort is túlszárnyaló magas életkorában — úgy halt meg, mintha
egy erős, sokatbíró, mindenért lelkesedni, küzdeni tudó ifjúság veszett volna el
benne. Ma, amikor ezeket a sorokat írjuk, még nem az egész életműve áll előttünk,
de az a párja nélküli csodálatos öreg kor, mely annyi tetterős, munkaképes, lelkesedni
tudó ifjúságnál is erősebb volt, bámulatos egyénisége — korának nyolcvanhatodik
esztendejében — épen olyan gazdag volt a munkás férfiú képességeiben, mint amilyen
akkor volt, amikor legtöbbet tudott tenni a közéletben. Életpályája sokszorosan
felülmúlja azokét, akik a nemzetnek a kiegyezés utáni átformálódásban a legnagyobb
szerepet játszották, mert ő azokban a nagy évtizedekben mindenből ép úgy kivette
a maga részét, mint abban a szomorú évtizedben, amikor Trianon után minden magyarnak
részt kellett vennie a nemzet újra teremtő és fentartó munkájában. Dunántúl adta
őt Magyarországnak. A vasmegyei Acsádon látta meg a napvilágot, 1842. november 12-én,
ahol atyja, István, az előkelő Szegedy-család birtokán gazdatiszt volt. Anyjának
elei — épen, mint atyjáé is — idegenek, sőt anyja férjhezmenetele idején magyarul
sem tudott. Ebből az idegen — nem magyar nászból fakad a magyar nemzeti eszmények
legintranzigensebb harcosa. Van valami végzetszerűség abban, hogy ez így van. Petőfi
a legmagyarabb költő, Munkácsy a legmagyarabb festő, hát még Budenz, a leglelkesebb
magyarnyelv kutató — otthon a családi körben nem kaphatták a magyarság, a magyarság
iránti rajongás eszméjét. Idegenül hangzó kifejezései a szülői szeretetnek, erélynek,
jóakarásnak szólanak először hozzá és ezeknek az emlékei vezérlik életén végig.
Rákosi Jenő, — aki 1867-ben atyjával és hat testvérével együtt lett Kremsznerből
Rákosivá — hihetetlen és lélektanilag rendkívül érdekes szívóssággal volt magyar.
Gazdag lelkének minden hatalmával, erejével és alkotásvágyával egyedül a magyar
nemzeti szellemet szolgálta és szolgálta úgy, hogy szokatlanul hosszú közéleti pályafutása
alatt még amikor talán nem is minden megjegyzést magától távoltartó formában küzdött
a magyarságért (például: pek xegyenlosegjelx peh, Münken — München) — akkor is tiszteletet
parancsolt, mert akkor is csak magyar akart lenni. Közéleti pályáján — nagy szerepet
játszik a színészet,, a színház, a színpad. A színészetnek lelkes, nagylátókörű
gondozója volt. A magyar színészetnek a budapesti talajban való gyökeret -verésének
ő volt az igazi kertésze. Amíg a magyar fővárosban volt más színház is, mint magyar,
amíg a Nemzeti Színház nem volt egyedüli temploma itt Tháliának, addig nem volt
otthon a magyar színészet Budapesten. Ezt látta át legelőször Rákosi és átlátta,
hogy a német múzsát ki kell szorítani Pestről, még pedig a magyar múzsának kell
ezt megtennie. Ő először a »Reform« c. lapjában kezdte el a munkát. Diszkreditálni
akarta és diszkreditálta is: az akkor az Erzsébet-téren állott ideiglenes német
színházat kidisputálta onnan, azt lebontották; igaz, hogy a Gyapjú uccában újat
nyitottak meg helyette, de az mégis csak kijebb volt, messzebb a belvárostól és
messzebb a Nemzeti Színháztól. Levegőhöz jutott általa a magyar színészet; s a német
színészetnek a kegyelemdöfést akkor adja meg, amikor megteremti a Népszínházat.
A színháznak nagy mestere volt. Amikor minálunk a színházvezetés a német direktor
kezében volt igazán helyén, aki nem a tradíciók útmutatója szerint járta a maga
útját, de az akkori színházigazgatás racionális alapelve szerint, (a klasszikus
Nemzeti Színházat a kitűnő Szigligeti mellett különösen a Gondviselés dirigálta
...) akkor jött Rákosi és megdöntötte azt a tévhitet, hogy a magyar nem tud színházat
vezetni. Ő megteremtette és vezette a Népszínházat: a Nemzeti mellett — a nép számára
egy komoly, kitűnő színházat mely magyar volt — és az egész művelt világ színpadi
termését hozta ide. Megteremtette a magyar operettet és továbbfejlesztette a népszínművet
a maga színpadán. A színpadnak mestere volt. Írt darabot a színpad számára. A magyar
költői vígjátékot elsőül szólaltatta meg az új magyar irodalomban, aztán írt tragédiát,
drámát, vígjátékot, népszínművet, operaszöveget, paródiát, színművet, bohózatot,
allegorikus drámát és paraszttragédiát, tehát mindent, ami a színpadhak kell. És
ezeken kívül átültette a színpad számára az idegen költők ós drámaírók, operett-librettisták
örök értékű és napi szükségletre szánt alkotásait. És a színpadon rendező volt,
aki a zseni érzékével, fantáziájával és hozzáértésével új színt, zamatot, erőt tudott
adni minden darabnak. És színész volt, aki a próbán mindenkinek a szerepét tudta
és tudta eljátszani, úgy, hogy ha az a színész őt kopírozta — sikert ért el. Ez
volt az a najgy jelentőség, amire a Mindenható kiválasztotta, hogy lenne a nagy
nemzeti átformálódás idején Mózese a magyar Theátromnak. Nagyszerű tehetsége, mely
annyi helyen jelölte meg számára a legelső sort, ahol dolgoznia és eredményt elérnie
kellett — itt is érvényesült, s ma a magyar színészettörténetnek újabb korát az
ő nevével kell elkezdeni. Biblikus életkora utolsó éveiben is lelkesedni tudott
a színházért. Esti előadásokon ritkábban lehetett látnia de a főpróbák félhomályos
nézőterén — a sötét páholy mélyében ott ült és figyelt, bírált. Emlékét a magyar
Thália hervadhatatlan babérral övezi. (Rexa Dezső) * A nagy magyar publicista 1888-ban
az Orsz. Színészegyesület tanácsosa volt, majd 1913. márc. 19-én az Egyesület disztagjává
választotta. 1915. máj. 6-án elnyerte a Bródy-jutalmat. 1923. máj. 27-én acsádi
szülőházát emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: »Vándor! Ki erre jársz,
ezen a tájon, A lelked itt dalolva szálljon! Idő! Vihar! Kegyetlen, durva szárnyad
Kimélje, óvja, védje ezt a házat! Falát, tetőjét ne bántsa kezed, Csak simogassa:
itt sas született! Magyar sas. Turul. Szellemének fénye Örök dicsőség hálás nemzetére!«
(Lőrinczy György) Sopronban a Benedek-rendű főgimnázium épületét ez év okt. 28-án
szintén megjelölték emléktáblával. Felírása: »Itt járt iskolába R. J. 1856—1860.«
— 1926. jún. 5-én 60 éves színműírói jubileuma alkalmából a Városi Színház bemutatta
»Magdolna« c. drámáját. 1927. febr. 13-án a Nemzeti Színház muzeumában leleplezték
az arcképét, 14-én díszelőadással ünnepelte a Nemzeti Színház 60 éves drámaírói
munkásságát. (»A szerelem iskolája.«) Meghalt 1929. február hó 8-án. Temetése a
Tud. Akadémia előcsarnokából impozáns részvét mellett folyt le. A főváros díszsírhelyén
temették el. Szobrára lord Rothermere fejedelmi bőkezűséggel hatalmas összeget ajánlott
fel, leleplezték 1930. nov. 30-án, az Erzsébet-körut és Dohány-u. sarkán. 1929.
máj. 14-én Debrecenben a Király uccát az ő nevéről nevezték el. Eredeti színművei:
»Aesopus«, (L. o.), »Özvegy Pitykeiné«, vj. 1 felv. Bem. 1867. Budai Népszínház.
»A szent korona varázsa«, szmű. Bem. 1867. jún. 30. Budai Népszínház. »Régi dal,
régi gyűlölségről«, szmű. Bem. 1867. okt. 13. Nemzeti Színházban. (A Teleki-pályázaton
»Shylock ma« címmel dicséretet nyert.). »Reggeli előtt«, dramolett 1 felv. Bem.
1868. jan. 8. U. o. »Színre színt«, vj. 5 felv. »A krakói barátok«, szmű 5 felv.
Bem. 1873. ápr. 28. Nemzeti Színház. »Szerelem iskolája«, vígjáték (L. o,). »Titilla
hadnagy«, operett. Zen. szerz. Puks Ferenc. Bem. 1880. febr. 27. U. o. »Szép Ilonka«,
operett 1881.máj. 22. U. o. »Szélháziak«, boh. 1882. márc. 10. U. o. »A fekete hajó«,
operett. Zen. szerz. báró Bánffy György. Bem. 1883. febr. 26, U. o. »Ripacsos Pista
dolmánya«, népsz. »Tempefői«, operett. Zenéjét szerz. Erkel Elek. 1883. november
16. U. o. »Magdolna«, dráma (L. o.). »Ida«, vj. 1883. jan. 5. U. o. Felújították
a Magyar Színházban, 1920. okt. 30. »A bárónő levelei«, boh. 3 felv. Bem. 1885.
máj. 8. Nemzeti Színház. Felújították 1890. jan. 29-én, majd a Belvárosi Színházban
is bemutatták 1920. máj. 21-én. »Endre és Johanna«, tört. szomorújáték, (L. o.).
»Budavár megvétele«, szmű. 1886. aug. 31-én adták a Népszínházban. »Világszépasszony
Marcia«, operett 3 felv. Zen. szerz. Serly Lajos. Bem. 1887. febr. 25. U. o. »Éjjel
az erdőn«, népsz. 1889. jún. 16. Városligeti Színkör. »A négy király«, operett 3
felv. Zen. szerz. Szabados Béla. 1890. jan. 10. Népszínház. »Királynék harca«, tört
szmű 4 felv. 1890. Nemzeti Színház. »István király«, tört. dráma. 1891. jan. 23.
U. o.. »Az ezredév ünnepe«, látomány. 1896. máj. 2. Népszínház. »A bolond«, énekes
legenda 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. Bem. 1898. dec. 29. Magyar Színház. U.
o. felújították: 1902. jan. 8. A Magy. Kir. Operaház is műsorába iktatta: 1911.
márc. 14-én, majd 1920. nov. 19-én, továbbá:1920. nov. 19-én is előadták Rákosi
Jenő jubileuma alkalmából. »Elektra«, parodisztikus tragikomédia. 1891. máj. 20.
Népszínház. »Tágma királyné«, tragédia az ősidőkből 3 felv. Bem. 1902. jan. 15.
Nemzeti Színház. Egyéb színműve: »Egy kicsit körül a földön«; »Két királyné«; »Az
aradi vérnap«; »Ötödik László«. — Színműfordításai : »Felsült szerelmesek«, Shakespeare
drámája. (Nem került színre. Ford. 1867-ben.) A talléros pékné«, operett 3 felv.
Írták Meilhac és Halévy. Zen. szerz. Offenbach Jakab. Bem. 1876. febr. 22. Népszínház.
»Fatinitza«, operett. (L. o.). »A kis menyecske«, operett 3 felv. Írták Leterier
és Vaonloo. Zen. szerz. Charles Lecoq. Bem. 1876. szept. 21. U. o. »Koziki«, operett.
1877. ápr. 27. U. o, »Ninon korcsmárosné«, operett 3 felv. 1877. nov. 25. U. o.
»Ancsi sír, Jancsi nevet« és »Szenes lány, szenes legény«, operett, 1 felv. 1878.
jan. 18. U. o. »Kis néma«, boh. 1878. febr. 12. U. o. »Zengő angyalok«, látv. 1879.
ápr. 19. U. o. »Kokó« boh. 1879. máj. 16. U. o. »Utszéli grófkisasszony«, operett,
1880. aug. 6. U. o. »Apajune« operett, 1881. márc. 4. U. o. »Az Afrika-utazó«, operett.
U. o. 1883. szept. 25. »Cornevillei harangok«, operett. (L. o.). »Kis herceg«; operett.
(L.o.). »Dragonyosok«, operett, 1881. máj. 14. U. o. »Üdvöske«, operett. »Cymbeline«,
dr. (L. o.) »Pálinka«, dr. »Csillag«, operett 3 felv. Zen. szerz. Bátor Szidor.
Bem. 1887. máj. 21.. Népszínház. »Az első és második«, operett 3 felv. Labiche után.
Zen. szerz. Szabados Béla. Bem. 1891. ápr. 8. U. o. »Indigo«, operett. 1893. ápr.
U. o. »Mikádó«, operett. (L. o.). »Heten Théba ellen«, trag. (L. o.). »A perzsák«,
trag. (L. o.). »Athéni Timon«, trag. (L. o.). A nagy magyar publicista életét és
működését megírta Süle Antal, 1930-ban. szin_IV.0019.pdf IV