Címszó: Rákosi Jenő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0019.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0019.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30436.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rákosi Jenő

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530442.htm

 

Szócikk: Rákosi Jenő (mindszenti), (megye) a magyar gondolkozás, érzés, akarás legnemzetibb képviselője, publicista, író, költő, színházigazgató, rendező, színész... hamarjában nem is lehet róla elmondani, mi minden volt, mivel írta be tündöklő ragyogású nevét a magyar kultúra nagy könyvébe, hogy az a név a legelsők között áll és hogy az a név mindenha ismert és hódolva tisztelt nagy név marad. A biblikus kort is túlszárnyaló magas életkorában — úgy halt meg, mintha egy erős, sokatbíró, mindenért lelkesedni, küzdeni tudó ifjúság veszett volna el benne. Ma, amikor ezeket a sorokat írjuk, még nem az egész életműve áll előttünk, de az a párja nélküli csodálatos öreg kor, mely annyi tetterős, munkaképes, lelkesedni tudó ifjúságnál is erősebb volt, bámulatos egyénisége — korának nyolcvanhatodik esztendejében — épen olyan gazdag volt a munkás férfiú képességeiben, mint amilyen akkor volt, amikor legtöbbet tudott tenni a közéletben. Életpályája sokszorosan felülmúlja azokét, akik a nemzetnek a kiegyezés utáni átformálódásban a legnagyobb szerepet játszották, mert ő azokban a nagy évtizedekben mindenből ép úgy kivette a maga részét, mint abban a szomorú évtizedben, amikor Trianon (ország) után minden magyarnak részt kellett vennie a nemzet újra teremtő és fentartó munkájában. Dunántúl adta őt Magyarországnak. A vasmegyei (megye) Acsádon (megye) látta meg a napvilágot, 1842. (időpont) november 12-én, ahol atyja, István, az előkelő Szegedy-család (személy) (információ)  birtokán gazdatiszt volt. Anyjának elei — épen, mint atyjáé is — idegenek, sőt anyja férjhezmenetele idején magyarul sem tudott. Ebből az idegen — nem magyar nászból fakad a magyar nemzeti eszmények legintranzigensebb harcosa. Van valami végzetszerűség abban, hogy ez így van. Petőfi (személy) (információ)  a legmagyarabb költő, Munkácsy (személy) (információ)  a legmagyarabb festő, hát még Budenz, (személy) a leglelkesebb magyarnyelv kutató — otthon a családi körben nem kaphatták a magyarság, a magyarság iránti rajongás eszméjét. Idegenül hangzó kifejezései a szülői szeretetnek, erélynek, jóakarásnak szólanak először hozzá és ezeknek az emlékei vezérlik életén végig. Rákosi Jenő, (személy) (információ)  — aki 1867-ben (időpont) atyjával és hat testvérével együtt lett Kremsznerből (személy) Rákosivá (személy) (információ)  — hihetetlen és lélektanilag rendkívül érdekes szívóssággal volt magyar. Gazdag lelkének minden hatalmával, erejével és alkotásvágyával egyedül a magyar nemzeti szellemet szolgálta és szolgálta úgy, hogy szokatlanul hosszú közéleti pályafutása alatt még amikor talán nem is minden megjegyzést magától távoltartó formában küzdött a magyarságért (például: pek xegyenlosegjelx peh, Münken — München) — akkor is tiszteletet parancsolt, mert akkor is csak magyar akart lenni. Közéleti pályáján — nagy szerepet játszik a színészet,, a színház, a színpad. A színészetnek lelkes, nagylátókörű gondozója volt. A magyar színészetnek a budapesti (Budapest) talajban való gyökeret -verésének ő volt az igazi kertésze. Amíg a magyar fővárosban (Budapest) volt más színház is, mint magyar, amíg a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  nem volt egyedüli temploma itt Tháliának, addig nem volt otthon a magyar színészet Budapesten. (Budapest) Ezt látta át legelőször Rákosi (személy) (információ)  és átlátta, hogy a német (nemzetiség) (információ)  múzsát ki kell szorítani Pestről, (Budapest) még pedig a magyar múzsának kell ezt megtennie. Ő először a »Reform« (intézmény) c. lapjában kezdte el a munkát. Diszkreditálni akarta és diszkreditálta is: az akkor az Erzsébet-téren állott ideiglenes német színházat (intézmény) (információ)  kidisputálta onnan, azt lebontották; igaz, hogy a Gyapjú uccában újat nyitottak meg helyette, de az mégis csak kijebb volt, messzebb a belvárostól és messzebb a Nemzeti Színháztól. (intézmény) (információ)  Levegőhöz jutott általa a magyar színészet; s a német (nemzetiség) (információ)  színészetnek a kegyelemdöfést akkor adja meg, amikor megteremti a Népszínházat. (intézmény) (információ)  A színháznak nagy mestere volt. Amikor minálunk a színházvezetés a német (nemzetiség) (információ)  direktor kezében volt igazán helyén, aki nem a tradíciók útmutatója szerint járta a maga útját, de az akkori színházigazgatás racionális alapelve szerint, (a klasszikus Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  a kitűnő Szigligeti (személy) (információ)  mellett különösen a Gondviselés dirigálta ...) akkor jött Rákosi (személy) (információ)  és megdöntötte azt a tévhitet, hogy a magyar nem tud színházat vezetni. Ő megteremtette és vezette a Népszínházat: (intézmény) (információ)  a Nemzeti (intézmény) (információ)  mellett — a nép számára egy komoly, kitűnő színházat mely magyar volt — és az egész művelt világ színpadi termését hozta ide. Megteremtette a magyar operettet és továbbfejlesztette a népszínművet a maga színpadán. A színpadnak mestere volt. Írt darabot a színpad számára. A magyar költői vígjátékot elsőül szólaltatta meg az új magyar irodalomban, aztán írt tragédiát, drámát, vígjátékot, népszínművet, operaszöveget, paródiát, színművet, bohózatot, allegorikus drámát és paraszttragédiát, tehát mindent, ami a színpadhak kell. És ezeken kívül átültette a színpad számára az idegen költők ós drámaírók, operett-librettisták örök értékű és napi szükségletre szánt alkotásait. És a színpadon rendező volt, aki a zseni érzékével, fantáziájával és hozzáértésével új színt, zamatot, erőt tudott adni minden darabnak. És színész volt, aki a próbán mindenkinek a szerepét tudta és tudta eljátszani, úgy, hogy ha az a színész őt kopírozta — sikert ért el. Ez volt az a najgy jelentőség, amire a Mindenható kiválasztotta, hogy lenne a nagy nemzeti átformálódás idején Mózese (szerep) a magyar Theátromnak. Nagyszerű tehetsége, mely annyi helyen jelölte meg számára a legelső sort, ahol dolgoznia és eredményt elérnie kellett — itt is érvényesült, s ma a magyar színészettörténetnek újabb korát az ő nevével kell elkezdeni. Biblikus életkora utolsó éveiben is lelkesedni tudott a színházért. Esti előadásokon ritkábban lehetett látnia de a főpróbák félhomályos nézőterén — a sötét páholy mélyében ott ült és figyelt, bírált. Emlékét a magyar Thália hervadhatatlan babérral övezi. (Rexa Dezső) (személy) (információ)  * A nagy magyar publicista 1888-ban (időpont) az Orsz. Színészegyesület (intézmény) tanácsosa volt, majd 1913. (időpont) márc. 19-én az Egyesület disztagjává választotta. 1915. (időpont) máj. 6-án elnyerte a Bródy-jutalmat. (személy) (információ)  1923. (időpont) máj. 27-én acsádi (megye) szülőházát emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: »Vándor! Ki erre jársz, ezen a tájon, A lelked itt dalolva szálljon! Idő! Vihar! Kegyetlen, durva szárnyad Kimélje, óvja, védje ezt a házat! Falát, tetőjét ne bántsa kezed, Csak simogassa: itt sas született! Magyar sas. Turul. Szellemének fénye Örök dicsőség hálás nemzetére!« (Lőrinczy György) (személy) (információ)  Sopronban (megye) a Benedek-rendű főgimnázium épületét ez év okt. 28-án szintén megjelölték emléktáblával. Felírása: »Itt járt iskolába R. J. 1856—1860.« (időpont) — 1926. (időpont) jún. 5-én 60 éves színműírói jubileuma alkalmából a Városi Színház (intézmény) (információ)  bemutatta »Magdolna« (cím) (információ)  c. drámáját. 1927. (időpont) febr. 13-án a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  muzeumában leleplezték az arcképét, 14-én díszelőadással ünnepelte a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  60 éves drámaírói munkásságát. (»A szerelem iskolája.«) (cím) Meghalt 1929. (időpont) február hó 8-án. Temetése a Tud. Akadémia (intézmény) előcsarnokából impozáns részvét mellett folyt le. A főváros (Budapest) díszsírhelyén temették el. Szobrára lord Rothermere (személy) fejedelmi bőkezűséggel hatalmas összeget ajánlott fel, leleplezték 1930. (időpont) nov. 30-án, az Erzsébet-körut és Dohány-u. sarkán. 1929. (időpont) máj. 14-én Debrecenben (megye) a Király uccát az ő nevéről nevezték el. Eredeti színművei: »Aesopus«, (cím) (információ)  (L. o.), »Özvegy Pitykeiné«, (cím) (információ)  vj. 1 felv. Bem. 1867. (időpont) Budai Népszínház. (intézmény) (információ)  »A szent korona varázsa«, (cím) szmű. Bem. 1867. (időpont) jún. 30. Budai Népszínház. (intézmény) (információ)  »Régi dal, régi gyűlölségről«, (cím) szmű. Bem. 1867. (időpont) okt. 13. Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  (A Teleki-pályázaton (személy) (információ)  »Shylock ma« (cím) (információ)  címmel dicséretet nyert.). »Reggeli előtt«, (cím) dramolett 1 felv. Bem. 1868. (időpont) jan. 8. U. o. »Színre színt«, (cím) vj. 5 felv. »A krakói barátok«, (cím) szmű 5 felv. Bem. 1873. (időpont) ápr. 28. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Szerelem iskolája«, (cím) (információ)  vígjáték (L. o,). »Titilla hadnagy«, (cím) operett. Zen. szerz. Puks Ferenc. (személy) (információ)  Bem. 1880. (időpont) febr. 27. U. o. »Szép Ilonka«, (cím) (információ)  operett 1881.máj. (időpont) 22. U. o. »Szélháziak«, (cím) boh. 1882. (időpont) márc. 10. U. o. »A fekete hajó«, (cím) operett. Zen. szerz. báró Bánffy György. (személy) (információ)  Bem. 1883. (időpont) febr. 26, U. o. »Ripacsos Pista dolmánya«, (cím) népsz. »Tempefői«, (cím) operett. Zenéjét szerz. Erkel Elek. (személy) (információ)  1883. (időpont) november 16. U. o. »Magdolna«, (cím) (információ)  dráma (L. o.). »Ida«, (cím) vj. 1883. (időpont) jan. 5. U. o. Felújították a Magyar Színházban, (intézmény) (információ)  1920. (időpont) okt. 30. »A bárónő levelei«, (cím) boh. 3 felv. Bem. 1885. (időpont) máj. 8. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  Felújították 1890. (időpont) jan. 29-én, majd a Belvárosi Színházban (intézmény) (információ)  is bemutatták 1920. (időpont) máj. 21-én. »Endre és Johanna«, (cím) (információ)  tört. szomorújáték, (L. o.). »Budavár megvétele«, (cím) szmű. 1886. (időpont) aug. 31-én adták a Népszínházban. (intézmény) (információ)  »Világszépasszony Marcia«, (cím) operett 3 felv. Zen. szerz. Serly Lajos. (személy) (információ)  Bem. 1887. (időpont) febr. 25. U. o. »Éjjel az erdőn«, (cím) népsz. 1889. (időpont) jún. 16. Városligeti Színkör. (intézmény) »A négy király«, (cím) operett 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. (személy) (információ)  1890. (időpont) jan. 10. Népszínház. (intézmény) (információ)  »Királynék harca«, (cím) tört szmű 4 felv. 1890. (időpont) Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »István király«, (cím) (információ)  tört. dráma. 1891. (időpont) jan. 23. U. o.. »Az ezredév ünnepe«, (cím) látomány. 1896. (időpont) máj. 2. Népszínház. (intézmény) (információ)  »A bolond«, (cím) énekes legenda 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. (személy) (információ)  Bem. 1898. (időpont) dec. 29. Magyar Színház. (intézmény) (információ)  U. o. felújították: 1902. (időpont) jan. 8. A Magy. Kir. Operaház (intézmény) is műsorába iktatta: 1911. (időpont) márc. 14-én, majd 1920. (időpont) nov. 19-én, továbbá:1920. (időpont) nov. 19-én is előadták Rákosi Jenő (személy) (információ)  jubileuma alkalmából. »Elektra«, (cím) (információ)  parodisztikus tragikomédia. 1891. (időpont) máj. 20. Népszínház. (intézmény) (információ)  »Tágma királyné«, (cím) tragédia az ősidőkből 3 felv. Bem. 1902. (időpont) jan. 15. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  Egyéb színműve: »Egy kicsit körül a földön«; (cím) (információ)  »Két királyné«; (cím) (információ)  »Az aradi vérnap«; (cím) »Ötödik László«. (cím) — Színműfordításai : »Felsült szerelmesek«, (cím) (információ)  Shakespeare (személy) (információ)  drámája. (Nem került színre. Ford. 1867-ben.) (időpont) A talléros pékné«, (cím) operett 3 felv. Írták Meilhac (személy) (információ)  és Halévy. (személy) (információ)  Zen. szerz. Offenbach Jakab. (személy) (információ)  Bem. 1876. (időpont) febr. 22. Népszínház. (intézmény) (információ)  »Fatinitza«, (cím) (információ)  operett. (L. o.). »A kis menyecske«, (cím) operett 3 felv. Írták Leterier (személy) és Vaonloo. (személy) Zen. szerz. Charles Lecoq. (személy) Bem. 1876. (időpont) szept. 21. U. o. »Koziki«, (cím) operett. 1877. (időpont) ápr. 27. U. o, »Ninon korcsmárosné«, (cím) operett 3 felv. 1877. (időpont) nov. 25. U. o. »Ancsi sír, Jancsi nevet« (cím) és »Szenes lány, szenes legény«, (cím) (információ)  operett, 1 felv. 1878. (időpont) jan. 18. U. o. »Kis néma«, (cím) (információ)  boh. 1878. (időpont) febr. 12. U. o. »Zengő angyalok«, (cím) látv. 1879. (időpont) ápr. 19. U. o. »Kokó« (cím) boh. 1879. (időpont) máj. 16. U. o. »Utszéli grófkisasszony«, (cím) operett, 1880. (időpont) aug. 6. U. o. »Apajune« (cím) operett, 1881. (időpont) márc. 4. U. o. »Az Afrika-utazó«, (cím) operett. U. o. 1883. (időpont) szept. 25. »Cornevillei harangok«, (cím) (információ)  operett. (L. o.). »Kis herceg«; (cím) (információ)  operett. (L.o.). »Dragonyosok«, (cím) operett, 1881. (időpont) máj. 14. U. o. »Üdvöske«, (cím) operett. »Cymbeline«, (cím) (információ)  dr. (L. o.) »Pálinka«, (cím) dr. »Csillag«, (cím) (információ)  operett 3 felv. Zen. szerz. Bátor Szidor. (személy) (információ)  Bem. 1887. (időpont) máj. 21.. Népszínház. (intézmény) (információ)  »Az első és második«, (cím) operett 3 felv. Labiche (személy) (információ)  után. Zen. szerz. Szabados Béla. (személy) (információ)  Bem. 1891. (időpont) ápr. 8. U. o. »Indigo«, (cím) operett. 1893. (időpont) ápr. U. o. »Mikádó«, (cím) (információ)  operett. (L. o.). »Heten Théba ellen«, (cím) (információ)  trag. (L. o.). »A perzsák«, (cím) trag. (L. o.). »Athéni Timon«, (cím) (információ)  trag. (L. o.). A nagy magyar publicista életét és működését megírta Süle Antal, (személy) 1930-ban. (időpont) szin_IV.0019.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rákosi Jenő címszóvég 30436 Szócikk: Rákosi Jenő (mindszenti), ytelepulesy mindszent ytelepulesy mindszenti ymegyey csongrád megye ykodvegy a magyar gondolkozás, érzés, akarás legnemzetibb képviselője, publicista, író, költő, színházigazgató, rendező, színész... hamarjában nem is lehet róla elmondani, mi minden volt, mivel írta be tündöklő ragyogású nevét a magyar kultúra nagy könyvébe, hogy az a név a legelsők között áll és hogy az a név mindenha ismert és hódolva tisztelt nagy név marad. A biblikus kort is túlszárnyaló magas életkorában — úgy halt meg, mintha egy erős, sokatbíró, mindenért lelkesedni, küzdeni tudó ifjúság veszett volna el benne. Ma, amikor ezeket a sorokat írjuk, még nem az egész életműve áll előttünk, de az a párja nélküli csodálatos öreg kor, mely annyi tetterős, munkaképes, lelkesedni tudó ifjúságnál is erősebb volt, bámulatos egyénisége — korának nyolcvanhatodik esztendejében — épen olyan gazdag volt a munkás férfiú képességeiben, mint amilyen akkor volt, amikor legtöbbet tudott tenni a közéletben. Életpályája sokszorosan felülmúlja azokét, akik a nemzetnek a kiegyezés utáni átformálódásban a legnagyobb szerepet játszották, mert ő azokban a nagy évtizedekben mindenből ép úgy kivette a maga részét, mint abban a szomorú évtizedben, amikor Trianon ytelepulesy trianon ytelepulesy Trianon yorszagy Franciaország ykodvegy után minden magyarnak részt kellett vennie a nemzet újra teremtő és fentartó munkájában. Dunántúl adta őt Magyarországnak. A vasmegyei ytelepulesy vasmegye ytelepulesy vasmegye ymegyey vas megye ykodvegy Acsádon ytelepulesy acsád ytelepulesy Acsád ymegyey vas megye ykodvegy látta meg a napvilágot, 1842. november xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 12-én, ahol atyja, István, az előkelő Szegedy-család yszemelynevy szegedy yszemelynevy Szegedy yszemelynevy szegedy yszemelynevy yszemelynevy Szegedy yszemelynevy ykodvegy birtokán gazdatiszt volt. Anyjának elei — épen, mint atyjáé is — idegenek, sőt anyja férjhezmenetele idején magyarul sem tudott. Ebből az idegen — nem magyar nászból fakad a magyar nemzeti eszmények legintranzigensebb harcosa. Van valami végzetszerűség abban, hogy ez így van. Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy a legmagyarabb költő, Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy ykodvegy a legmagyarabb festő, hát még Budenz, yszemelynevy budenz yszemelynevy Budenz yszemelynevy budenz yszemelynevy yszemelynevy Budenz yszemelynevy ykodvegy a leglelkesebb magyarnyelv kutató — otthon a családi körben nem kaphatták a magyarság, a magyarság iránti rajongás eszméjét. Idegenül hangzó kifejezései a szülői szeretetnek, erélynek, jóakarásnak szólanak először hozzá és ezeknek az emlékei vezérlik életén végig. Rákosi Jenő, yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy — aki 1867-ben xevtizedx 1865 atyjával xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 és hat testvérével együtt lett Kremsznerből yszemelynevy kremszner yszemelynevy Kremszner yszemelynevy kremszner yszemelynevy yszemelynevy Kremszner yszemelynevy ykodvegy Rákosivá yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy — hihetetlen és lélektanilag rendkívül érdekes szívóssággal volt magyar. Gazdag lelkének minden hatalmával, erejével és alkotásvágyával egyedül a magyar nemzeti szellemet szolgálta és szolgálta úgy, hogy szokatlanul hosszú közéleti pályafutása alatt még amikor talán nem is minden megjegyzést magától távoltartó formában küzdött a magyarságért (például: pek xegyenlosegjelx peh, Münken — München) — akkor is tiszteletet parancsolt, mert akkor is csak magyar akart lenni. Közéleti pályáján — nagy szerepet játszik a színészet,, a színház, a színpad. A színészetnek lelkes, nagylátókörű gondozója volt. A magyar színészetnek a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy talajban való gyökeret -verésének ő volt az igazi kertésze. Amíg a magyar fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy volt más színház is, mint magyar, amíg a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nem volt egyedüli temploma itt Tháliának, addig nem volt otthon a magyar színészet Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ezt látta át legelőször Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy és átlátta, hogy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy múzsát ki kell szorítani Pestről, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy még pedig a magyar múzsának kell ezt megtennie. Ő először a »Reform« yintezmenyy reform yintezmenyy Reform yintezmenyy reform yintezmenyy yintezmenyy Reform yintezmenyy ykodvegy c. lapjában kezdte el a munkát. Diszkreditálni akarta és diszkreditálta is: az akkor az Erzsébet-téren állott ideiglenes német színházat yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy kidisputálta onnan, azt lebontották; igaz, hogy a Gyapjú uccában újat nyitottak meg helyette, de az mégis csak kijebb volt, messzebb a belvárostól és messzebb a Nemzeti Színháztól. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Levegőhöz jutott általa a magyar színészet; s a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészetnek a kegyelemdöfést akkor adja meg, amikor megteremti a Népszínházat. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy A színháznak nagy mestere volt. Amikor minálunk a színházvezetés a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy direktor kezében volt igazán helyén, aki nem a tradíciók útmutatója szerint járta a maga útját, de az akkori színházigazgatás racionális alapelve szerint, (a klasszikus Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a kitűnő Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy mellett különösen a Gondviselés dirigálta ...) akkor jött Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy és megdöntötte azt a tévhitet, hogy a magyar nem tud színházat vezetni. Ő megteremtette és vezette a Népszínházat: yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy a Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mellett — a nép számára egy komoly, kitűnő színházat mely magyar volt — és az egész művelt világ színpadi termését hozta ide. Megteremtette a magyar operettet és továbbfejlesztette a népszínművet a maga színpadán. A színpadnak mestere volt. Írt darabot a színpad számára. A magyar költői vígjátékot elsőül szólaltatta meg az új magyar irodalomban, aztán írt tragédiát, drámát, vígjátékot, népszínművet, operaszöveget, paródiát, színművet, bohózatot, allegorikus drámát és paraszttragédiát, tehát mindent, ami a színpadhak kell. És ezeken kívül átültette a színpad számára az idegen költők ós drámaírók, operett-librettisták örök értékű és napi szükségletre szánt alkotásait. És a színpadon rendező volt, aki a zseni érzékével, fantáziájával és hozzáértésével új színt, zamatot, erőt tudott adni minden darabnak. És színész volt, aki a próbán mindenkinek a szerepét tudta és tudta eljátszani, úgy, hogy ha az a színész őt kopírozta — sikert ért el. Ez volt az a najgy jelentőség, amire a Mindenható kiválasztotta, hogy lenne a nagy nemzeti átformálódás idején Mózese yszerepy mózes yszerepy Mózes yszerepy mózes yszerepy yszerepy Mózes yszerepy ykodvegy a magyar Theátromnak. Nagyszerű tehetsége, mely annyi helyen jelölte meg számára a legelső sort, ahol dolgoznia és eredményt elérnie kellett — itt is érvényesült, s ma a magyar színészettörténetnek újabb korát az ő nevével kell elkezdeni. Biblikus életkora utolsó éveiben is lelkesedni tudott a színházért. Esti előadásokon ritkábban lehetett látnia de a főpróbák félhomályos nézőterén — a sötét páholy mélyében ott ült és figyelt, bírált. Emlékét a magyar Thália hervadhatatlan babérral övezi. (Rexa Dezső) yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy * A nagy magyar publicista 1888-ban xevtizedx 1885 az xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy tanácsosa volt, majd 1913. xevtizedx 1915 márc. 19-én az Egyesület disztagjává választotta. 1915. máj. xtalanevtizedx 1925 6-án elnyerte a Bródy-jutalmat. yszemelynevy bródy yszemelynevy Bródy yszemelynevy bródy yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 máj. 27-én acsádi ytelepulesy acsád ytelepulesy acsád ymegyey vas megye ykodvegy szülőházát emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: »Vándor! Ki erre jársz, ezen a tájon, A lelked itt dalolva szálljon! Idő! Vihar! Kegyetlen, durva szárnyad Kimélje, óvja, védje ezt a házat! Falát, tetőjét ne bántsa kezed, Csak simogassa: itt sas született! Magyar sas. Turul. Szellemének fénye Örök dicsőség hálás nemzetére!« (Lőrinczy György) yszemelynevy lőrinczy györgy yszemelynevy Lőrinczy György yszemelynevy lőrinczy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Lőrinczy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy a Benedek-rendű főgimnázium épületét ez év okt. 28-án szintén megjelölték emléktáblával. Felírása: »Itt járt iskolába R. J. 1856—1860.« xevtizedx 1865 — xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 1926. xevtizedx 1925 jún. 5-én 60 éves színműírói jubileuma alkalmából a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy bemutatta »Magdolna« ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy c. drámáját. 1927. febr. 13-án a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy muzeumában leleplezték az arcképét, 14-én díszelőadással ünnepelte a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 60 éves drámaírói munkásságát. (»A szerelem iskolája.«) ycimy a szerelem iskolája ycimy A szerelem iskolája ycimy a ycimy szerelem ycimy iskolája ycimy ycimy A ycimy szerelem ycimy iskolája ycimy ykodvegy Meghalt 1929. február xtalanevtizedx 1935 hó 8-án. Temetése a Tud. Akadémia yintezmenyy tud. akadémia yintezmenyy Tud. Aka yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Tud. yintezmenyy Aka yintezmenyy ykodvegy előcsarnokából impozáns részvét mellett folyt le. A főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy díszsírhelyén temették el. Szobrára lord Rothermere yszemelynevy lord rothermere yszemelynevy lord Rothermere yszemelynevy lord yszemelynevy rothermere yszemelynevy yszemelynevy lord yszemelynevy Rothermere yszemelynevy ykodvegy fejedelmi bőkezűséggel hatalmas összeget ajánlott fel, leleplezték 1930. xevtizedx 1935 nov. 30-án, az Erzsébet-körut és Dohány-u. sarkán. 1929. xevtizedx 1925 máj. 14-én Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy a Király uccát az ő nevéről nevezték el. Eredeti színművei: »Aesopus«, ycimy aesopus ycimy Aesopus ycimy aesopus ycimy ycimy Aesopus ycimy ykodvegy (L. o.), »Özvegy Pitykeiné«, ycimy özvegy pitykeine ycimy Özvegy Pitykeiné ycimy özvegy ycimy pitykeine ycimy ycimy Özvegy ycimy Pitykeiné ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Bem. 1867. xevtizedx 1865 Budai Népszínház. yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy »A szent korona varázsa«, ycimy a szent korona varázsa ycimy A szent korona varázsa ycimy a ycimy szent ycimy korona ycimy varázsa ycimy ycimy A ycimy szent ycimy korona ycimy varázsa ycimy ykodvegy szmű. Bem. 1867. jún. 30. Budai Népszínház. yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy »Régi dal, régi gyűlölségről«, ycimy régi dal, régi gyűlölségről ycimy Régi dal, régi gyűlölségről ycimy régi ycimy dal, ycimy régi ycimy gyűlölségről ycimy ycimy Régi ycimy dal, ycimy régi ycimy gyűlölségről ycimy ykodvegy szmű. Bem. 1867. okt. 13. Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (A Teleki-pályázaton yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy »Shylock ma« ycimy shylock ma ycimy Shylock ma ycimy shylock ycimy ma ycimy ycimy Shylock ycimy ma ycimy ykodvegy címmel dicséretet nyert.). »Reggeli előtt«, ycimy reggeli előtt ycimy Reggeli előtt ycimy reggeli ycimy előtt ycimy ycimy Reggeli ycimy előtt ycimy ykodvegy dramolett 1 felv. Bem. 1868. jan. xtalanevtizedx 1875 8. U. o. »Színre színt«, ycimy színre színt ycimy Színre színt ycimy színre ycimy színt ycimy ycimy Színre ycimy színt ycimy ykodvegy vj. 5 felv. »A krakói barátok«, ycimy a krakói barátok ycimy A krakói barátok ycimy a ycimy krakói ycimy barátok ycimy ycimy A ycimy krakói ycimy barátok ycimy ykodvegy szmű 5 felv. Bem. 1873. xevtizedx 1875 ápr. xtalanevtizedx 1885 28. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Szerelem iskolája«, ycimy szerelem iskolája ycimy Szerelem iskolája ycimy szerelem ycimy iskolája ycimy ycimy Szerelem ycimy iskolája ycimy ykodvegy vígjáték (L. o,). »Titilla hadnagy«, ycimy titilla hadnagy ycimy Titilla hadnagy ycimy titilla ycimy hadnagy ycimy ycimy Titilla ycimy hadnagy ycimy ykodvegy operett. Zen. szerz. Puks Ferenc. yszemelynevy puks ferenc yszemelynevy Puks Ferenc yszemelynevy puks yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Puks yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Bem. 1880. xevtizedx 1885 febr. 27. U. o. »Szép Ilonka«, ycimy szép ilonka ycimy Szép Ilonka ycimy szép ycimy ilonka ycimy ycimy Szép ycimy Ilonka ycimy ykodvegy operett 1881.máj. 22. U. o. »Szélháziak«, ycimy szélháziak ycimy Szélháziak ycimy szélháziak ycimy ycimy Szélháziak ycimy ykodvegy boh. 1882. márc. 10. U. o. »A fekete hajó«, ycimy a fekete hajó ycimy A fekete hajó ycimy a ycimy fekete ycimy hajó ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy hajó ycimy ykodvegy operett. Zen. szerz. báró Bánffy György. yszemelynevy báró bánffy györgy yszemelynevy báró Bánffy György yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy György yszemel Bem. 1883. febr. 26, U. o. »Ripacsos Pista dolmánya«, ycimy ripacsos pista dolmánya ycimy Ripacsos Pista dolmánya ycimy ripacsos ycimy pista ycimy dolmánya ycimy ycimy Ripacsos ycimy Pista ycimy dolmánya ycimy ykodvegy népsz. »Tempefői«, ycimy tempefői ycimy Tempefői ycimy tempefői ycimy ycimy Tempefői ycimy ykodvegy operett. Zenéjét szerz. Erkel Elek. yszemelynevy erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy erkel yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy 1883. november 16. U. o. »Magdolna«, ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy dráma (L. o.). »Ida«, ycimy ida ycimy Ida ycimy ida ycimy ycimy Ida ycimy ykodvegy vj. 1883. jan. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 5. U. o. Felújították a Magyar Színházban, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx 1925 okt. 30. »A bárónő levelei«, ycimy a bárónő levelei ycimy A bárónő levelei ycimy a ycimy bárónő ycimy levelei ycimy ycimy A ycimy bárónő ycimy levelei ycimy ykodvegy boh. 3 felv. Bem. 1885. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 8. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Felújították 1890. xevtizedx 1895 jan. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 29-én, majd a Belvárosi Színházban yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy is bemutatták 1920. xevtizedx 1925 máj. 21-én. »Endre és Johanna«, ycimy endre és johanna ycimy Endre és Johanna ycimy endre ycimy és ycimy johanna ycimy ycimy Endre ycimy és ycimy Johanna ycimy ykodvegy tört. szomorújáték, (L. o.). »Budavár megvétele«, ycimy budavár megvétele ycimy Budavár megvétele ycimy budavár ycimy megvétele ycimy ycimy Budavár ycimy megvétele ycimy ykodvegy szmű. 1886. xevtizedx 1885 aug. 31-én adták a Népszínházban. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Világszépasszony Marcia«, ycimy világszépasszony marcia ycimy Világszépasszony Marcia ycimy világszépasszony ycimy marcia ycimy ycimy Világszépasszony ycimy Marcia ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz. Serly Lajos. yszemelynevy serly lajos yszemelynevy Serly Lajos yszemelynevy serly yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Serly yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Bem. 1887. febr. 25. U. o. »Éjjel az erdőn«, ycimy éjjel az erdőn ycimy Éjjel az erdőn ycimy éjjel ycimy az ycimy erdőn ycimy ycimy Éjjel ycimy az ycimy erdőn ycimy ykodvegy népsz. 1889. jún. xtalanevtizedx 1895 16. Városligeti Színkör. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy »A négy király«, ycimy a négy király ycimy A négy király ycimy a ycimy négy ycimy király ycimy ycimy A ycimy négy ycimy király ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. yszemelynevy szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 jan. 10. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Királynék harca«, ycimy királynék harca ycimy Királynék harca ycimy királynék ycimy harca ycimy ycimy Királynék ycimy harca ycimy ykodvegy tört szmű 4 felv. 1890. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »István király«, ycimy istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy ykodvegy tört. dráma. 1891. jan. 23. U. o.. »Az ezredév ünnepe«, ycimy az ezredév ünnepe ycimy Az ezredév ünnepe ycimy az ycimy ezredév ycimy ünnepe ycimy ycimy Az ycimy ezredév ycimy ünnepe ycimy ykodvegy látomány. 1896. máj. 2. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »A bolond«, ycimy a bolond ycimy A bolond ycimy a ycimy bolond ycimy ycimy A ycimy bolond ycimy ykodvegy énekes legenda 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. yszemelynevy szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bem. 1898. dec. xtalanevtizedx 1905 29. Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy U. o. felújították: 1902. xevtizedx 1905 jan. xtalanevtizedx 1915 8. A Magy. Kir. Operaház yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy is műsorába iktatta: 1911. xevtizedx 1915 márc. xtalanevtizedx 1925 14-én, majd 1920. xevtizedx 1925 nov. 19-én, továbbá:1920. nov. 19-én is előadták Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy jubileuma alkalmából. »Elektra«, ycimy elektra ycimy Elektra ycimy elektra ycimy ycimy Elektra ycimy ykodvegy parodisztikus tragikomédia. 1891. xevtizedx 1895 máj. xtalanevtizedx 1905 20. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Tágma királyné«, ycimy tágma királyne ycimy Tágma királyné ycimy tágma ycimy királyne ycimy ycimy Tágma ycimy királyné ycimy ykodvegy tragédia az ősidőkből 3 felv. Bem. 1902. xevtizedx 1905 jan. 15. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Egyéb színműve: »Egy kicsit körül a földön«; ycimy egy kicsit körül a földön ycimy Egy kicsit körül a földön ycimy egy ycimy kicsit ycimy körül ycimy a ycimy földön ycimy ycimy Egy ycimy kicsit ycimy körül ycimy a ycimy földön ycimy ykodvegy »Két királyné«; ycimy két királyne ycimy Két királyné ycimy két ycimy királyne ycimy ycimy Két ycimy királyné ycimy ykodvegy »Az aradi vérnap«; ycimy az aradi vérnap ycimy Az aradi vérnap ycimy az ycimy aradi ycimy vérnap ycimy ycimy Az ycimy aradi ycimy vérnap ycimy ykodvegy »Ötödik László«. ycimy ötödik lászló ycimy Ötödik László ycimy ötödik ycimy lászló ycimy ycimy Ötödik ycimy László ycimy ykodvegy — Színműfordításai : »Felsült szerelmesek«, ycimy felsült szerelmesek ycimy Felsült szerelmesek ycimy felsült ycimy szerelmesek ycimy ycimy Felsült ycimy szerelmesek ycimy ykodvegy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy drámája. (Nem került színre. Ford. 1867-ben.) xevtizedx 1865 A xtalanevtizedx 1875 talléros pékné«, ycimy a talléros pékne ycimy A talléros pékné ycimy a ycimy talléros ycimy pékne ycimy ycimy A ycimy talléros ycimy pékné ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írták Meilhac yszemelynevy meilhac yszemelynevy Meilhac yszemelynevy meilhac yszemelynevy yszemelynevy Meilhac yszemelynevy ykodvegy és Halévy. yszemelynevy halévy yszemelynevy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy yszemelynevy Halévy yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Offenbach Jakab. yszemelynevy offenbach jakab yszemelynevy Offenbach Jakab yszemelynevy offenbach yszemelynevy jakab yszemelynevy yszemelynevy Offenbach yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy Bem. 1876. xevtizedx 1875 febr. 22. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Fatinitza«, ycimy fatinitza ycimy Fatinitza ycimy fatinitza ycimy ycimy Fatinitza ycimy ykodvegy operett. (L. o.). »A kis menyecske«, ycimy a kis menyecske ycimy A kis menyecske ycimy a ycimy kis ycimy menyecske ycimy ycimy A ycimy kis ycimy menyecske ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írták Leterier yszemelynevy leterier yszemelynevy Leterier yszemelynevy leterier yszemelynevy yszemelynevy Leterier yszemelynevy ykodvegy és Vaonloo. yszemelynevy vaonloo yszemelynevy Vaonloo yszemelynevy vaonloo yszemelynevy yszemelynevy Vaonloo yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Charles Lecoq. yszemelynevy charles lecoq yszemelynevy Charles Lecoq yszemelynevy charles yszemelynevy lecoq yszemelynevy yszemelynevy Charles yszemelynevy Lecoq yszemelynevy ykodvegy Bem. 1876. szept. 21. U. o. »Koziki«, ycimy koziki ycimy Koziki ycimy koziki ycimy ycimy Koziki ycimy ykodvegy operett. 1877. ápr. 27. U. o, »Ninon korcsmárosné«, ycimy ninon korcsmárosne ycimy Ninon korcsmárosné ycimy ninon ycimy korcsmárosne ycimy ycimy Ninon ycimy korcsmárosné ycimy ykodvegy operett 3 felv. 1877. nov. 25. U. o. »Ancsi sír, Jancsi nevet« ycimy ancsi sír, jancsi nevet ycimy Ancsi sír, Jancsi nevet ycimy ancsi ycimy sír, ycimy jancsi ycimy nevet ycimy ycimy Ancsi ycimy sír, ycimy Jancsi ycimy nevet ycimy ykodvegy és »Szenes lány, szenes legény«, ycimy szenes lány, szenes legény ycimy Szenes lány, szenes legény ycimy szenes ycimy lány, ycimy szenes ycimy legény ycimy ycimy Szenes ycimy lány, ycimy szenes ycimy legény ycimy ykodvegy operett, 1 felv. 1878. jan. 18. U. o. »Kis néma«, ycimy kis néma ycimy Kis néma ycimy kis ycimy néma ycimy ycimy Kis ycimy néma ycimy ykodvegy boh. 1878. febr. 12. U. o. »Zengő angyalok«, ycimy zengő angyalok ycimy Zengő angyalok ycimy zengő ycimy angyalok ycimy ycimy Zengő ycimy angyalok ycimy ykodvegy látv. 1879. ápr. 19. U. o. »Kokó« ycimy kokó ycimy Kokó ycimy kokó ycimy ycimy Kokó ycimy ykodvegy boh. 1879. máj. xtalanevtizedx 1885 16. U. o. »Utszéli grófkisasszony«, ycimy utszéli grófkisasszony ycimy Utszéli grófkisasszony ycimy utszéli ycimy grófkisasszony ycimy ycimy Utszéli ycimy grófkisasszony ycimy ykodvegy operett, 1880. xevtizedx 1885 aug. 6. U. o. »Apajune« ycimy apajune ycimy Apajune ycimy apajune ycimy ycimy Apajune ycimy ykodvegy operett, 1881. márc. 4. U. o. »Az Afrika-utazó«, ycimy az afrika-utazó ycimy Az Afrika-utazó ycimy az ycimy afrika-utazó ycimy ycimy Az ycimy Afrika-utazó ycimy ykodvegy operett. U. o. 1883. szept. 25. »Cornevillei harangok«, ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy operett. (L. o.). »Kis herceg«; ycimy kis herceg ycimy Kis herceg ycimy kis ycimy herceg ycimy ycimy Kis ycimy herceg ycimy ykodvegy operett. (L.o.). »Dragonyosok«, ycimy dragonyosok ycimy Dragonyosok ycimy dragonyosok ycimy ycimy Dragonyosok ycimy ykodvegy operett, 1881. máj. 14. U. o. »Üdvöske«, ycimy üdvöske ycimy Üdvöske ycimy üdvöske ycimy ycimy Üdvöske ycimy ykodvegy operett. »Cymbeline«, ycimy cymbeline ycimy Cymbeline ycimy cymbeline ycimy ycimy Cymbeline ycimy ykodvegy dr. (L. o.) »Pálinka«, ycimy pálinka ycimy Pálinka ycimy pálinka ycimy ycimy Pálinka ycimy ykodvegy dr. »Csillag«, ycimy csillag ycimy Csillag ycimy csillag ycimy ycimy Csillag ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz. Bátor Szidor. yszemelynevy bátor szidor yszemelynevy Bátor Szidor yszemelynevy bátor yszemelynevy szidor yszemelynevy yszemelynevy Bátor yszemelynevy Szidor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1887. máj. xtalanevtizedx 1895 21.. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Az első és második«, ycimy az első és második ycimy Az első és második ycimy az ycimy első ycimy és ycimy második ycimy ycimy Az ycimy első ycimy és ycimy második ycimy ykodvegy operett 3 felv. Labiche yszemelynevy labiche yszemelynevy Labiche yszemelynevy labiche yszemelynevy yszemelynevy Labiche yszemelynevy ykodvegy után. Zen. szerz. Szabados Béla. yszemelynevy szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bem. 1891. xevtizedx 1895 ápr. 8. U. o. »Indigo«, ycimy indigo ycimy Indigo ycimy indigo ycimy ycimy Indigo ycimy ykodvegy operett. 1893. ápr. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 U. o. »Mikádó«, ycimy mikádó ycimy Mikádó ycimy mikádó ycimy ycimy Mikádó ycimy ykodvegy operett. (L. o.). »Heten Théba ellen«, ycimy heten théba ellen ycimy Heten Théba ellen ycimy heten ycimy théba ycimy ellen ycimy ycimy Heten ycimy Théba ycimy ellen ycimy ykodvegy trag. (L. o.). »A perzsák«, ycimy a perzsák ycimy A perzsák ycimy a ycimy perzsák ycimy ycimy A ycimy perzsák ycimy ykodvegy trag. (L. o.). »Athéni Timon«, ycimy athéni timon ycimy Athéni Timon ycimy athéni ycimy timon ycimy ycimy Athéni ycimy Timon ycimy ykodvegy trag. (L. o.). A nagy magyar publicista életét és működését megírta Süle Antal, yszemelynevy süle antal yszemelynevy Süle Antal yszemelynevy süle yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Süle yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy 1930-ban. xevtizedx 1935 szin_IV.0019.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rákosi Jenő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0019.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0019.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30436.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rákosi Jenő

Szócikk: Rákosi Jenő (mindszenti), a magyar gondolkozás, érzés, akarás legnemzetibb képviselője, publicista, író, költő, színházigazgató, rendező, színész... hamarjában nem is lehet róla elmondani, mi minden volt, mivel írta be tündöklő ragyogású nevét a magyar kultúra nagy könyvébe, hogy az a név a legelsők között áll és hogy az a név mindenha ismert és hódolva tisztelt nagy név marad. A biblikus kort is túlszárnyaló magas életkorában — úgy halt meg, mintha egy erős, sokatbíró, mindenért lelkesedni, küzdeni tudó ifjúság veszett volna el benne. Ma, amikor ezeket a sorokat írjuk, még nem az egész életműve áll előttünk, de az a párja nélküli csodálatos öreg kor, mely annyi tetterős, munkaképes, lelkesedni tudó ifjúságnál is erősebb volt, bámulatos egyénisége — korának nyolcvanhatodik esztendejében — épen olyan gazdag volt a munkás férfiú képességeiben, mint amilyen akkor volt, amikor legtöbbet tudott tenni a közéletben. Életpályája sokszorosan felülmúlja azokét, akik a nemzetnek a kiegyezés utáni átformálódásban a legnagyobb szerepet játszották, mert ő azokban a nagy évtizedekben mindenből ép úgy kivette a maga részét, mint abban a szomorú évtizedben, amikor Trianon után minden magyarnak részt kellett vennie a nemzet újra teremtő és fentartó munkájában. Dunántúl adta őt Magyarországnak. A vasmegyei Acsádon látta meg a napvilágot, 1842. november 12-én, ahol atyja, István, az előkelő Szegedy-család birtokán gazdatiszt volt. Anyjának elei — épen, mint atyjáé is — idegenek, sőt anyja férjhezmenetele idején magyarul sem tudott. Ebből az idegen — nem magyar nászból fakad a magyar nemzeti eszmények legintranzigensebb harcosa. Van valami végzetszerűség abban, hogy ez így van. Petőfi a legmagyarabb költő, Munkácsy a legmagyarabb festő, hát még Budenz, a leglelkesebb magyarnyelv kutató — otthon a családi körben nem kaphatták a magyarság, a magyarság iránti rajongás eszméjét. Idegenül hangzó kifejezései a szülői szeretetnek, erélynek, jóakarásnak szólanak először hozzá és ezeknek az emlékei vezérlik életén végig. Rákosi Jenő, — aki 1867-ben atyjával és hat testvérével együtt lett Kremsznerből Rákosivá — hihetetlen és lélektanilag rendkívül érdekes szívóssággal volt magyar. Gazdag lelkének minden hatalmával, erejével és alkotásvágyával egyedül a magyar nemzeti szellemet szolgálta és szolgálta úgy, hogy szokatlanul hosszú közéleti pályafutása alatt még amikor talán nem is minden megjegyzést magától távoltartó formában küzdött a magyarságért (például: pek xegyenlosegjelx peh, Münken — München) — akkor is tiszteletet parancsolt, mert akkor is csak magyar akart lenni. Közéleti pályáján — nagy szerepet játszik a színészet,, a színház, a színpad. A színészetnek lelkes, nagylátókörű gondozója volt. A magyar színészetnek a budapesti talajban való gyökeret -verésének ő volt az igazi kertésze. Amíg a magyar fővárosban volt más színház is, mint magyar, amíg a Nemzeti Színház nem volt egyedüli temploma itt Tháliának, addig nem volt otthon a magyar színészet Budapesten. Ezt látta át legelőször Rákosi és átlátta, hogy a német múzsát ki kell szorítani Pestről, még pedig a magyar múzsának kell ezt megtennie. Ő először a »Reform« c. lapjában kezdte el a munkát. Diszkreditálni akarta és diszkreditálta is: az akkor az Erzsébet-téren állott ideiglenes német színházat kidisputálta onnan, azt lebontották; igaz, hogy a Gyapjú uccában újat nyitottak meg helyette, de az mégis csak kijebb volt, messzebb a belvárostól és messzebb a Nemzeti Színháztól. Levegőhöz jutott általa a magyar színészet; s a német színészetnek a kegyelemdöfést akkor adja meg, amikor megteremti a Népszínházat. A színháznak nagy mestere volt. Amikor minálunk a színházvezetés a német direktor kezében volt igazán helyén, aki nem a tradíciók útmutatója szerint járta a maga útját, de az akkori színházigazgatás racionális alapelve szerint, (a klasszikus Nemzeti Színházat a kitűnő Szigligeti mellett különösen a Gondviselés dirigálta ...) akkor jött Rákosi és megdöntötte azt a tévhitet, hogy a magyar nem tud színházat vezetni. Ő megteremtette és vezette a Népszínházat: a Nemzeti mellett — a nép számára egy komoly, kitűnő színházat mely magyar volt — és az egész művelt világ színpadi termését hozta ide. Megteremtette a magyar operettet és továbbfejlesztette a népszínművet a maga színpadán. A színpadnak mestere volt. Írt darabot a színpad számára. A magyar költői vígjátékot elsőül szólaltatta meg az új magyar irodalomban, aztán írt tragédiát, drámát, vígjátékot, népszínművet, operaszöveget, paródiát, színművet, bohózatot, allegorikus drámát és paraszttragédiát, tehát mindent, ami a színpadhak kell. És ezeken kívül átültette a színpad számára az idegen költők ós drámaírók, operett-librettisták örök értékű és napi szükségletre szánt alkotásait. És a színpadon rendező volt, aki a zseni érzékével, fantáziájával és hozzáértésével új színt, zamatot, erőt tudott adni minden darabnak. És színész volt, aki a próbán mindenkinek a szerepét tudta és tudta eljátszani, úgy, hogy ha az a színész őt kopírozta — sikert ért el. Ez volt az a najgy jelentőség, amire a Mindenható kiválasztotta, hogy lenne a nagy nemzeti átformálódás idején Mózese a magyar Theátromnak. Nagyszerű tehetsége, mely annyi helyen jelölte meg számára a legelső sort, ahol dolgoznia és eredményt elérnie kellett — itt is érvényesült, s ma a magyar színészettörténetnek újabb korát az ő nevével kell elkezdeni. Biblikus életkora utolsó éveiben is lelkesedni tudott a színházért. Esti előadásokon ritkábban lehetett látnia de a főpróbák félhomályos nézőterén — a sötét páholy mélyében ott ült és figyelt, bírált. Emlékét a magyar Thália hervadhatatlan babérral övezi. (Rexa Dezső) * A nagy magyar publicista 1888-ban az Orsz. Színészegyesület tanácsosa volt, majd 1913. márc. 19-én az Egyesület disztagjává választotta. 1915. máj. 6-án elnyerte a Bródy-jutalmat. 1923. máj. 27-én acsádi szülőházát emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: »Vándor! Ki erre jársz, ezen a tájon, A lelked itt dalolva szálljon! Idő! Vihar! Kegyetlen, durva szárnyad Kimélje, óvja, védje ezt a házat! Falát, tetőjét ne bántsa kezed, Csak simogassa: itt sas született! Magyar sas. Turul. Szellemének fénye Örök dicsőség hálás nemzetére!« (Lőrinczy György) Sopronban a Benedek-rendű főgimnázium épületét ez év okt. 28-án szintén megjelölték emléktáblával. Felírása: »Itt járt iskolába R. J. 1856—1860.« — 1926. jún. 5-én 60 éves színműírói jubileuma alkalmából a Városi Színház bemutatta »Magdolna« c. drámáját. 1927. febr. 13-án a Nemzeti Színház muzeumában leleplezték az arcképét, 14-én díszelőadással ünnepelte a Nemzeti Színház 60 éves drámaírói munkásságát. (»A szerelem iskolája.«) Meghalt 1929. február hó 8-án. Temetése a Tud. Akadémia előcsarnokából impozáns részvét mellett folyt le. A főváros díszsírhelyén temették el. Szobrára lord Rothermere fejedelmi bőkezűséggel hatalmas összeget ajánlott fel, leleplezték 1930. nov. 30-án, az Erzsébet-körut és Dohány-u. sarkán. 1929. máj. 14-én Debrecenben a Király uccát az ő nevéről nevezték el. Eredeti színművei: »Aesopus«, (L. o.), »Özvegy Pitykeiné«, vj. 1 felv. Bem. 1867. Budai Népszínház. »A szent korona varázsa«, szmű. Bem. 1867. jún. 30. Budai Népszínház. »Régi dal, régi gyűlölségről«, szmű. Bem. 1867. okt. 13. Nemzeti Színházban. (A Teleki-pályázaton »Shylock ma« címmel dicséretet nyert.). »Reggeli előtt«, dramolett 1 felv. Bem. 1868. jan. 8. U. o. »Színre színt«, vj. 5 felv. »A krakói barátok«, szmű 5 felv. Bem. 1873. ápr. 28. Nemzeti Színház. »Szerelem iskolája«, vígjáték (L. o,). »Titilla hadnagy«, operett. Zen. szerz. Puks Ferenc. Bem. 1880. febr. 27. U. o. »Szép Ilonka«, operett 1881.máj. 22. U. o. »Szélháziak«, boh. 1882. márc. 10. U. o. »A fekete hajó«, operett. Zen. szerz. báró Bánffy György. Bem. 1883. febr. 26, U. o. »Ripacsos Pista dolmánya«, népsz. »Tempefői«, operett. Zenéjét szerz. Erkel Elek. 1883. november 16. U. o. »Magdolna«, dráma (L. o.). »Ida«, vj. 1883. jan. 5. U. o. Felújították a Magyar Színházban, 1920. okt. 30. »A bárónő levelei«, boh. 3 felv. Bem. 1885. máj. 8. Nemzeti Színház. Felújították 1890. jan. 29-én, majd a Belvárosi Színházban is bemutatták 1920. máj. 21-én. »Endre és Johanna«, tört. szomorújáték, (L. o.). »Budavár megvétele«, szmű. 1886. aug. 31-én adták a Népszínházban. »Világszépasszony Marcia«, operett 3 felv. Zen. szerz. Serly Lajos. Bem. 1887. febr. 25. U. o. »Éjjel az erdőn«, népsz. 1889. jún. 16. Városligeti Színkör. »A négy király«, operett 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. 1890. jan. 10. Népszínház. »Királynék harca«, tört szmű 4 felv. 1890. Nemzeti Színház. »István király«, tört. dráma. 1891. jan. 23. U. o.. »Az ezredév ünnepe«, látomány. 1896. máj. 2. Népszínház. »A bolond«, énekes legenda 3 felv. Zen. szerz. Szabados Béla. Bem. 1898. dec. 29. Magyar Színház. U. o. felújították: 1902. jan. 8. A Magy. Kir. Operaház is műsorába iktatta: 1911. márc. 14-én, majd 1920. nov. 19-én, továbbá:1920. nov. 19-én is előadták Rákosi Jenő jubileuma alkalmából. »Elektra«, parodisztikus tragikomédia. 1891. máj. 20. Népszínház. »Tágma királyné«, tragédia az ősidőkből 3 felv. Bem. 1902. jan. 15. Nemzeti Színház. Egyéb színműve: »Egy kicsit körül a földön«; »Két királyné«; »Az aradi vérnap«; »Ötödik László«. — Színműfordításai : »Felsült szerelmesek«, Shakespeare drámája. (Nem került színre. Ford. 1867-ben.) A talléros pékné«, operett 3 felv. Írták Meilhac és Halévy. Zen. szerz. Offenbach Jakab. Bem. 1876. febr. 22. Népszínház. »Fatinitza«, operett. (L. o.). »A kis menyecske«, operett 3 felv. Írták Leterier és Vaonloo. Zen. szerz. Charles Lecoq. Bem. 1876. szept. 21. U. o. »Koziki«, operett. 1877. ápr. 27. U. o, »Ninon korcsmárosné«, operett 3 felv. 1877. nov. 25. U. o. »Ancsi sír, Jancsi nevet« és »Szenes lány, szenes legény«, operett, 1 felv. 1878. jan. 18. U. o. »Kis néma«, boh. 1878. febr. 12. U. o. »Zengő angyalok«, látv. 1879. ápr. 19. U. o. »Kokó« boh. 1879. máj. 16. U. o. »Utszéli grófkisasszony«, operett, 1880. aug. 6. U. o. »Apajune« operett, 1881. márc. 4. U. o. »Az Afrika-utazó«, operett. U. o. 1883. szept. 25. »Cornevillei harangok«, operett. (L. o.). »Kis herceg«; operett. (L.o.). »Dragonyosok«, operett, 1881. máj. 14. U. o. »Üdvöske«, operett. »Cymbeline«, dr. (L. o.) »Pálinka«, dr. »Csillag«, operett 3 felv. Zen. szerz. Bátor Szidor. Bem. 1887. máj. 21.. Népszínház. »Az első és második«, operett 3 felv. Labiche után. Zen. szerz. Szabados Béla. Bem. 1891. ápr. 8. U. o. »Indigo«, operett. 1893. ápr. U. o. »Mikádó«, operett. (L. o.). »Heten Théba ellen«, trag. (L. o.). »A perzsák«, trag. (L. o.). »Athéni Timon«, trag. (L. o.). A nagy magyar publicista életét és működését megírta Süle Antal, 1930-ban. szin_IV.0019.pdf IV