Címszó: Rákosi Szidi - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1852
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Rákosi Jenő
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30442.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Rákosi
Szidi
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530442.htm
Szócikk: Rákosi Szidi a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös és tiszteleti tagja, az ezidőszerint
működő színésznők doyenneje, 1852. (időpont) május
28-án született a zalamegyei (megye) Ötvösön.
(megye) (információ)
Neveltetéséről a soproni (megye) orsoliták
zárdájában testvérbátyja, R. Jenő (személy) (L.o.)
gondoskodott. A pesti Színiképezde (intézmény)
(információ)
növendéke lett, 15 éves korában pedig, 1867
(időpont)
telén, már a nyilvánosság előtt is fellép Molnár György (személy) (információ)
budai Népszínházában, (intézmény)
(információ)
Dóczy Lajos (személy) (információ)
»Utolsó prófétá«-jának (cím) (információ)
Rachel (szerep) (információ)
szerepében. 1868. (időpont) nov.
29-én ugyanott Berczik Árpád (személy) (információ)
»Fertály mágnások« (cím) c. vígjátékában
Emma (szerep)
szerepét játssza s ekkor már a kritika is figyelmessé lesz rá. A Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
1870. (időpont) febr.
23-án volt a próbafellépése a »Tücsök« (cím) Fanchon (szerep) szerepében;
a kísérlet szépen sikerült és szerződtetéssel végződött. Ápr. 3-án már mint szerződött
tag mutatkozott be bátyja, R. Jenő (személy) »Aesopus«-ának
(cím) (információ)
Erotájában. (szerep) Két
évvel később, 1872. (időpont) júl.
21-én házasságra lépett Beöthy Zsolt (személy) (információ)
(L. o.) egyetemi tanárral s akkor pár évre
visszavonult a színpadtól. Házasságuk utóbb felbomlott s 1877-ben (időpont) R.
visszatért a színpadra, még pedig a bátyja igazgatása alatt harmadik éve működő
Népszínház (intézmény)
(információ)
társulatába, melynek kötelékében nyolc éven
át maradt. Időnkint ezalatt is fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
(így 1885. (időpont) ápr.
22-én Scribe (személy)
(információ)
»Női harc« (cím) (információ)
c. vígjátékában), 1885. (időpont) okt.
15-én pedig végleg visszaszerződött, Paulay Ede (személy) (információ)
hívására. Színészpedagógusi működését 1891-ben
(időpont)
kezdte meg, előbb a Színészeti Gyakorló Iskolában (intézmény)
(információ)
volt tanárnő, majd 1892-ben (időpont) önálló,
nyilv. joggal felruházott színészképző iskolát nyitott, mely mindmáig fennáll s
hosszabb időn át az Unió (L. o.) fennhatósága alatt működött. Növendékei közül egész
sora került ki a neves fővárosi (Budapest)
művészeknek, nála végzett Jókainé Nagy Bella, (személy) (információ)
Felhő Rózsi, (személy) (információ)
Fedák Sári, (személy) (információ)
Komlóssy Emma, (személy) (információ)
Ledofszky Gizella, (személy) (információ)
Feledi Boriska, (személy) (információ)
Somló Emma, (személy) (információ)
Forrai Rózsi, (személy) (információ)
Tanay Frigyes, (személy) (információ)
Gyenge Anna (személy) (információ)
(Anne Roselle), (személy) Lábass
Juci, (személy)
(információ)
stb. 1909. (időpont) ápr.
1-én a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagjává nevezték ki, 1911. (időpont) júl.
14-én pedig érdemei elismeréséül I. Ferenc József királytól (személy) a
koronás arany érdemkereszttel való kitüntetésben részesült. 1928. (időpont) febr.
havában tiszteleti tagjává lett a Nemzeti Színháznak (intézmény)
(információ)
s ugyanott 1929. (időpont) ápr.
13-án díszelőadás keretében ünnepelték meg nemzeti színházi tagságának ötvenedik
és művészi pályájának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalommal Magyarország kormányzója
a signum laudisszal tüntette ki, a főváros (Budapest)
és a vidék művészeti és társadalmi alakulatai pedig a »Nagymama« (cím) (információ)
ünnepi előadását megelőzőleg nyilt színpadon
tolmácsolták előtte hódolatukat. Ez évi május hó 4-én intézetének volt növendékei
rendeztek bensőséges ünnepet 40 éves színésznevelői jubileuma alkalmával. Jubileuma
évében rendre vendégül látták a nagyobb vidéki városok is s mindenütt valóságos
diadalünnepet rendeztek tiszteletére. Hatvan esztendei működésének a mai színházi
közönség jobbára már csupán a második felét ismeri a saját megfigyeléséből, de ez
évtizedekben művészete egyre emelkedett, mintegy a szemünk láttára gazdagodott,
ízesedett s nyert hovatovább nyilvánvaló történeti jelentőséget. Nemcsak lépést
tartott színjátszásásunk haladásával, hanem annak a nagy tehetség bátorságával jóformán
elébevágott, kivált amikor pályája derekán, búcsút mondva a naiva- és fiatal hősnőszerepeknek,
egy ideig szinte kizárólag az ú. n. »komika«-szerepkörben működött. Ez a terület
meglehetősen a külső hatások birodalma, de R. itt is ki bírta bontani az egyéniség
színeit: alakjait többrétűekké tette, a külső groteszkségnek valami benső visszhangját,
néha szinte melancholikus aláfestését éreztette, a pusztán komikumra kiélezett alak
az ő kezén bizonyos belső életet nyert, nem rikító színezés vagy túlhangsúlyozás
által, inkább a fonák külső alatt mélyebb, gazdagabban színeződött lelki valóságot
sejtető diszkréciója következtében. Kitűnő megfigyelésén, hibátlan mesterségtudásán
túl kedélye és humora is szabadjára szóhoz jutott. Ez a kedély nem csupa verőfény,
ez a humor nem cseppentett méz: Van benne egy szemernyi érdesség és fanyarság, de
tökéletes színpadi hitelét éppen ez adja meg, a nevetségességnek vagy a jóságnak
tőle nem afféle »in vacuo« fogalmát kapjuk, hanem a valódi élettel pontosan egybevágó
megjelenési formáját. Ezért is valóságos specialistája azoknak az alakoknak, melyeknél
a jellem magvát csalóka külszín takarja. Bíróné nemzetes asszony (szerep) (»Himfy
dalai«) (cím)
(információ)
örökös zsémbelődése alatt remekül éreztette
az elvakulásig menő lágyszívűséget, a Pierre Wolf- (személy) féle
»Titok« (cím)
Jouvenelnéjában (szerep) az
erkölcsi szigor mögé rejtőző megértést és megbocsátást. Prielle Kornélia (személy) (információ)
híres szerepeiben is rendre meghódította
a kritikát és a közönséget, összehasonlításra voltakép alkalmat sem adott, mert
lélektelen utánzatra képtelen lett volna: lelkében újjá érlelte ez alakokat s azok
az ő fantáziájától egyéni ízt kaptak, akar a nyersebb színek területéről valók voltak,
mint Szedervári Kamilla (személy) figurája
a »Proletárok«- (cím)
ban vagy Trundusiáé (szerep) az
»Aesopus«-ban, (cím)
(információ)
akár pedig a finoman érzelmes stílusba tartoztak,
mint Réville hercegnő (szerep) az
»Ahol unatkoznak«-ban, (cím) (információ)
vagy Csiky (személy) (információ)
»Nagymamá«-ja. (cím) (információ)
Ez utóbbi szerepet immár huszonhat éve játssza
Prielle Kornélia (személy) (információ)
örökében (1905. (időpont) szept.
8. óta), s: részben a Blaháné-éban (személy) is,
mert színésziskolájának növendékeivel fellépett e szerepnek abban az énekes-táncos
változatában is, mit Csiky (személy) (információ)
után 1908 (időpont) elején
Pásztor Árpád (személy) (információ)
alakított át Blaháné (személy) egyéniségéhez.
Mint érdekességet meg lehet említeni, hogy Sass Edének (személy) »Blaháné«
(cím) c. darabjában,
mely a Budapesti Színházban (intézmény)
(információ)
került színre közvetlenül a népszínmű nagyasszonyának
halála után s ragyogó pályafutásának képeit vitte színpadra, a múltjára visszaemlékező
fehérhajú Blaháné (személy) szerepében
R. elevenítette meg elköltözött barátnőjének verőfényes alakját. Vendégként fellépett
a főváros (Budapest)
valamennyi színpadán, az utóbbi évek során is a Víg-, (intézmény)
(információ)
Magyar (intézmény)
(információ)
és Belvárosi Színházban (intézmény)
(információ)
sűrűn láttuk Herczeg Ferenc, (személy) (információ)
Molnár Ferenc (személy) (információ)
s mások újdonságainak egy-egy matróna-figurájában,
sőt legutóbb a Király Színház (intézmény)
(információ)
egyik operettújdonságában (Tomy és társa)
(cím) is elvállalt
és »en suite« előadások hosszú során át estéről-estére nagy hatással játszott egy
egyéniségéhez pompásan vágó szerepet. A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
újabban leginkább geme-alakokban láthatjuk,
szerepei ritkán haladják meg az epizódok méreteit, de ezeket is az élet egész gazdagságával
tölti meg. Ibsen (személy) (információ)
»Hedda Gabler«-ének (cím) (információ)
Júliájában, (szerep) Hevesi
(személy)
(információ)
»Elzevir«-jének (cím) Ginette kisasszonyában
(szerep)
egy egész életnek ad melancholikus kifejezést, csakúgy, mint Harsányi (személy) (információ)
»Vén gazember«-ének (cím) (információ)
Perkálnéjában (szerep) vagy
Csathó (személy)
(információ)
»Uj rokon«-ának (cím) (információ)
Tóni mamájában. (szerep) De
legnagyobb sikereit a legutóbbi években talán Zilahy Lajos (személy) (információ)
újdonságainak kedves öregasszony -
alakjaiban aratta, a »Süt a nap« (cím) tekintetes
asszonyában, a »Szibériá«-ban, (cím) hol a büntető
fogolytábor jólelkét, az energikus és csupa-szív Ódgyotát (szerep) tette
feledhetetlenné, s legutóbb a »Tábornok«-ban, (cím) hol a katonafiáért
könyörgő, gyámoltalanságában is hősi lelkű öreg Pásztorné (szerep) alakjában
teremtette meg a kicsinyben nagyot-alkotásnak valódi remekét. Itt a rábízott alakból
valósággal élő szobrát faragta meg a világháborúban sínylődő és vérző katona édesanyjának
s a megilletődött közönség is a művészetnek ezt a nagy egyetemesítő varázsát, szimbolikus
mélységét érezte meg alakításában. Szeretet és érdeklődés övezi R. előkelő művészetét
hat évtized óta, mely a magyar színészet történetének felét jelenti. S ő e hosszú
mult után — életének hetvenkilencedik évében — ma is nemes és becsült értékként
ragyob a színpadon. (Rédey Tivadar.) (személy) (információ)
szin_IV.0024.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Rákosi Szidi címszóvég 30442 Szócikk: Rákosi
Szidi a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy örökös és tiszteleti tagja, az ezidőszerint működő színésznők
doyenneje, 1852. május xtalanevtizedx 1865 28-án született a zalamegyei ytelepulesy
zalamegye ytelepulesy zalamegye ymegyey zala megye ykodvegy Ötvösön. ytelepulesy
ötvös ytelepulesy Ötvös ymegyey somogy megye ykodvegy Neveltetéséről a soproni ytelepulesy
sopron ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy orsoliták zárdájában testvérbátyja,
R. Jenő yszemelynevy r. jenő yszemelynevy R. Jenő yszemelynevy r. yszemelynevy
jenő yszemelynevy yszemelynevy R. yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy (L.o.)
gondoskodott. A pesti Színiképezde yintezmenyy pesti színiképezde yintezmenyy
pesti Sz yintezmenyy pesti yintezmenyy színiképezde yintezmenyy yintezmenyy
pesti yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy növendéke lett, 15 éves korában pedig,
1867 xevtizedx 1865 telén, már a nyilvánosság előtt is fellép Molnár György yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy budai Népszínházában, yintezmenyy budai népszínháza yintezmenyy budai
Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínháza yintezmenyy yintezmenyy budai
yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy lajos yszemelynevy
Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Dóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy »Utolsó prófétá«-jának ycimy
utolsó próféta ycimy Utolsó prófétá ycimy utolsó ycimy próféta ycimy ycimy
Utolsó ycimy prófétá ycimy ykodvegy Rachel yszerepy rachel yszerepy Rachel
yszerepy rachel yszerepy yszerepy Rachel yszerepy ykodvegy szerepében. 1868. nov.
xtalanevtizedx 1875 29-én ugyanott Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád
yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy
yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy »Fertály mágnások«
ycimy fertály mágnások ycimy Fertály mágnások ycimy fertály ycimy mágnások
ycimy ycimy Fertály ycimy mágnások ycimy ykodvegy c. vígjátékában Emma yszerepy
emma yszerepy Emma yszerepy emma yszerepy yszerepy Emma yszerepy ykodvegy szerepét
játssza s ekkor már a kritika is figyelmessé lesz rá. A Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 febr.
23-án volt a próbafellépése a »Tücsök« ycimy tücsök ycimy Tücsök ycimy tücsök
ycimy ycimy Tücsök ycimy ykodvegy Fanchon yszerepy fanchon yszerepy Fanchon
yszerepy fanchon yszerepy yszerepy Fanchon yszerepy ykodvegy szerepében; a kísérlet
szépen sikerült és szerződtetéssel végződött. Ápr. 3-án már mint szerződött tag
mutatkozott be bátyja, R. Jenő yszemelynevy r. jenő yszemelynevy R. Jenő
yszemelynevy r. yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy R. yszemelynevy
Jenő yszemelynevy ykodvegy »Aesopus«-ának ycimy aesopus ycimy Aesopus ycimy
aesopus ycimy ycimy Aesopus ycimy ykodvegy Erotájában. yszerepy erota yszerepy
Erotá yszerepy erota yszerepy yszerepy Erotá yszerepy ykodvegy Két évvel később,
1872. júl. 21-én házasságra lépett Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy zsolt
yszemelynevy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy yszemelynevy zsolt yszemelynevy
yszemelynevy Beöthy yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy (L. o.) egyetemi tanárral
s akkor pár évre visszavonult a színpadtól. Házasságuk utóbb felbomlott s 1877-ben
R. xtalanevtizedx 1885 visszatért a színpadra, még pedig a bátyja igazgatása alatt
harmadik éve működő Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy társulatába,
melynek kötelékében nyolc éven át maradt. Időnkint ezalatt is fellépett a Nemzeti
Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (így 1885.
xevtizedx 1885 ápr. 22-én Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe
yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Női
harc« ycimy női harc ycimy Női harc ycimy női ycimy harc ycimy ycimy Női ycimy
harc ycimy ykodvegy c. vígjátékában), 1885. okt. xtalanevtizedx 1895 15-én pedig
végleg visszaszerződött, Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay
Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy hívására. Színészpedagógusi működését 1891-ben
xevtizedx 1895 kezdte meg, előbb a Színészeti Gyakorló Iskolában yintezmenyy
színészeti gyakorló iskola yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészeti
yintezmenyy gyakorló yintezmenyy iskola yintezmenyy yintezmenyy Színésze
yintezmenyy ykodvegy volt tanárnő, majd 1892-ben önálló, xtalanevtizedx 1905 nyilv.
joggal felruházott színészképző iskolát nyitott, mely mindmáig fennáll s hosszabb
időn át az Unió (L. o.) fennhatósága alatt működött. Növendékei közül egész sora
került ki a neves fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy művészeknek, nála végzett Jókainé Nagy Bella, yszemelynevy
jókainé nagy bella yszemelynevy Jókainé Nagy Bella yszemelynevy jókainé
yszemelynevy nagy yszemelynevy bella yszemelynevy yszemelynevy Jókainé
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Bella yszemel Felhő Rózsi, yszemelynevy felhő
rózsi yszemelynevy Felhő Rózsi yszemelynevy felhő yszemelynevy rózsi
yszemelynevy yszemelynevy Felhő yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Fedák Sári,
yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy
sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Komlóssy
Emma, yszemelynevy komlóssy emma yszemelynevy Komlóssy Emma yszemelynevy komlóssy
yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Emma
yszemelynevy ykodvegy Ledofszky Gizella, yszemelynevy ledofszky gizella
yszemelynevy Ledofszky Gizella yszemelynevy ledofszky yszemelynevy gizella yszemelynevy
yszemelynevy Ledofszky yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy Feledi Boriska,
yszemelynevy feledi boriska yszemelynevy Feledi Boriska yszemelynevy feledi
yszemelynevy boriska yszemelynevy yszemelynevy Feledi yszemelynevy Boriska
yszemelynevy ykodvegy Somló Emma, yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló
Emma yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló
yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Forrai Rózsi, yszemelynevy forrai rózsi
yszemelynevy Forrai Rózsi yszemelynevy forrai yszemelynevy rózsi yszemelynevy
yszemelynevy Forrai yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Tanay Frigyes, yszemelynevy
tanay frigyes yszemelynevy Tanay Frigyes yszemelynevy tanay yszemelynevy
frigyes yszemelynevy yszemelynevy Tanay yszemelynevy Frigyes yszemelynevy
ykodvegy Gyenge Anna yszemelynevy gyenge anna yszemelynevy Gyenge Anna
yszemelynevy gyenge yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Gyenge
yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy (Anne Roselle), yszemelynevy anne
roselle yszemelynevy Anne Roselle yszemelynevy anne yszemelynevy roselle
yszemelynevy yszemelynevy Anne yszemelynevy Roselle yszemelynevy ykodvegy Lábass
Juci, yszemelynevy lábass juci yszemelynevy Lábass Juci yszemelynevy lábass
yszemelynevy juci yszemelynevy yszemelynevy Lábass yszemelynevy Juci
yszemelynevy ykodvegy stb. 1909. xevtizedx 1905 ápr. xtalanevtizedx 1915 1-én a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy örökös tagjává nevezték ki, 1911. xevtizedx 1915 júl. xtalanevtizedx
1925 14-én pedig érdemei elismeréséül I. Ferenc József királytól yszemelynevy
i. ferenc józsef király yszemelynevy I. Ferenc József király yszemelynevy i.
yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy
yszemelynevy I. yszemelynevy Ferenc y a koronás arany érdemkereszttel való kitüntetésben
részesült. 1928. xevtizedx 1925 febr. havában tiszteleti tagjává lett a Nemzeti
Színháznak yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s ugyanott
1929. ápr. 13-án díszelőadás keretében ünnepelték meg nemzeti színházi tagságának
ötvenedik és művészi pályájának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalommal Magyarország
kormányzója a signum laudisszal tüntette ki, a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy és a vidék művészeti és társadalmi alakulatai pedig
a »Nagymama« ycimy nagymama ycimy Nagymama ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymama
ycimy ykodvegy ünnepi előadását megelőzőleg nyilt színpadon tolmácsolták előtte
hódolatukat. Ez évi május hó 4-én intézetének volt növendékei rendeztek bensőséges
ünnepet 40 éves színésznevelői jubileuma alkalmával. Jubileuma évében rendre vendégül
látták a nagyobb vidéki városok is s mindenütt valóságos diadalünnepet rendeztek
tiszteletére. Hatvan esztendei működésének a mai színházi közönség jobbára már csupán
a második felét ismeri a saját megfigyeléséből, de ez évtizedekben művészete egyre
emelkedett, mintegy a szemünk láttára gazdagodott, ízesedett s nyert hovatovább
nyilvánvaló történeti jelentőséget. Nemcsak lépést tartott színjátszásásunk haladásával,
hanem annak a nagy tehetség bátorságával jóformán elébevágott, kivált amikor pályája
derekán, búcsút mondva a naiva- és fiatal hősnőszerepeknek, egy ideig szinte kizárólag
az ú. n. »komika«-szerepkörben működött. Ez a terület meglehetősen a külső hatások
birodalma, de R. itt is ki bírta bontani az egyéniség színeit: alakjait többrétűekké
tette, a külső groteszkségnek valami benső visszhangját, néha szinte melancholikus
aláfestését éreztette, a pusztán komikumra kiélezett alak az ő kezén bizonyos belső
életet nyert, nem rikító színezés vagy túlhangsúlyozás által, inkább a fonák külső
alatt mélyebb, gazdagabban színeződött lelki valóságot sejtető diszkréciója következtében.
Kitűnő megfigyelésén, hibátlan mesterségtudásán túl kedélye és humora is szabadjára
szóhoz jutott. Ez a kedély nem csupa verőfény, ez a humor nem cseppentett méz: Van
benne egy szemernyi érdesség és fanyarság, de tökéletes színpadi hitelét éppen ez
adja meg, a nevetségességnek vagy a jóságnak tőle nem afféle »in vacuo« fogalmát
kapjuk, hanem a valódi élettel pontosan egybevágó megjelenési formáját. Ezért is
valóságos specialistája azoknak az alakoknak, melyeknél a jellem magvát csalóka
külszín takarja. Bíróné nemzetes asszony yszerepy bíróne nemzetes asszony
yszerepy Bíróné nemzetes asszony yszerepy bíróne yszerepy nemzetes yszerepy
asszony yszerepy yszerepy Bíróné yszerepy nemzetes yszerepy asszony yszerepy
ykodvegy (»Himfy dalai«) ycimy himfy dalai ycimy Himfy dalai ycimy himfy ycimy
dalai ycimy ycimy Himfy ycimy dalai ycimy ykodvegy örökös zsémbelődése alatt remekül
éreztette az elvakulásig menő lágyszívűséget, a Pierre Wolf- yszemelynevy
pierre wolf yszemelynevy Pierre Wolf yszemelynevy pierre yszemelynevy wolf
yszemelynevy yszemelynevy Pierre yszemelynevy Wolf yszemelynevy ykodvegy féle »Titok«
ycimy titok ycimy Titok ycimy titok ycimy ycimy Titok ycimy ykodvegy Jouvenelnéjában
yszerepy jouvenelne yszerepy Jouvenelné yszerepy jouvenelne yszerepy yszerepy
Jouvenelné yszerepy ykodvegy az erkölcsi szigor mögé rejtőző megértést és megbocsátást.
Prielle Kornélia yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia
yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle
yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy híres szerepeiben is rendre meghódította
a kritikát és a közönséget, összehasonlításra voltakép alkalmat sem adott, mert
lélektelen utánzatra képtelen lett volna: lelkében újjá érlelte ez alakokat s azok
az ő fantáziájától egyéni ízt kaptak, akar a nyersebb színek területéről valók voltak,
mint Szedervári Kamilla yszemelynevy szedervári kamilla yszemelynevy Szedervári
Kamilla yszemelynevy szedervári yszemelynevy kamilla yszemelynevy yszemelynevy
Szedervári yszemelynevy Kamilla yszemelynevy ykodvegy figurája a »Proletárok«- ycimy
proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy
ykodvegy ban vagy Trundusiáé yszerepy trundusia yszerepy Trundusiá yszerepy
trundusia yszerepy yszerepy Trundusiá yszerepy ykodvegy az »Aesopus«-ban, ycimy
aesopus ycimy Aesopus ycimy aesopus ycimy ycimy Aesopus ycimy ykodvegy akár pedig
a finoman érzelmes stílusba tartoztak, mint Réville hercegnő yszerepy réville
hercegnő yszerepy Réville hercegnő yszerepy réville yszerepy hercegnő yszerepy
yszerepy Réville yszerepy hercegnő yszerepy ykodvegy az »Ahol unatkoznak«-ban, ycimy
ahol unatkoznak ycimy Ahol unatkoznak ycimy ahol ycimy unatkoznak ycimy ycimy
Ahol ycimy unatkoznak ycimy ykodvegy vagy Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy
Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy ykodvegy »Nagymamá«-ja.
ycimy nagymama ycimy Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy
ykodvegy Ez utóbbi szerepet immár huszonhat éve játssza Prielle Kornélia yszemelynevy
prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle
yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia
yszemelynevy ykodvegy örökében (1905. xevtizedx 1905 szept. 8. óta), s: részben
a Blaháné-éban yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy is, mert színésziskolájának
növendékeivel fellépett e szerepnek abban az énekes-táncos változatában is, mit
Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy
yszemelynevy Csiky yszemelynevy ykodvegy után 1908 elején xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád
yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy alakított át Blaháné yszemelynevy
blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy
Blaháné yszemelynevy ykodvegy egyéniségéhez. Mint érdekességet meg lehet említeni,
hogy Sass Edének yszemelynevy sass ede yszemelynevy Sass Edé yszemelynevy sass
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Sass yszemelynevy Edé yszemelynevy
ykodvegy »Blaháné« ycimy blaháne ycimy Blaháné ycimy blaháne ycimy ycimy
Blaháné ycimy ykodvegy c. darabjában, mely a Budapesti Színházban yintezmenyy
budapesti színház yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy került színre közvetlenül
a népszínmű nagyasszonyának halála után s ragyogó pályafutásának képeit vitte színpadra,
a múltjára visszaemlékező fehérhajú Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy
Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy
ykodvegy szerepében R. elevenítette meg elköltözött barátnőjének verőfényes alakját.
Vendégként fellépett a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy valamennyi színpadán, az utóbbi évek során is a Víg-, yintezmenyy
víg yintezmenyy Víg yintezmenyy víg yintezmenyy yintezmenyy Víg yintezmenyy
ykodvegy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy és Belvárosi Színházban yintezmenyy
belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy sűrűn láttuk Herczeg
Ferenc, yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy
herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy
Ferenc yszemelynevy ykodvegy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc
yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy s mások újdonságainak
egy-egy matróna-figurájában, sőt legutóbb a Király Színház yintezmenyy király
színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy egyik operettújdonságában
(Tomy és társa) ycimy tomy és társa ycimy Tomy és társa ycimy tomy ycimy és
ycimy társa ycimy ycimy Tomy ycimy és ycimy társa ycimy ykodvegy is elvállalt és
»en suite« előadások hosszú során át estéről-estére nagy hatással játszott egy egyéniségéhez
pompásan vágó szerepet. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy újabban leginkább geme-alakokban láthatjuk,
szerepei ritkán haladják meg az epizódok méreteit, de ezeket is az élet egész gazdagságával
tölti meg. Ibsen yszemelynevy ibsen yszemelynevy Ibsen yszemelynevy ibsen
yszemelynevy yszemelynevy Ibsen yszemelynevy ykodvegy »Hedda Gabler«-ének ycimy
hedda gabler ycimy Hedda Gabler ycimy hedda ycimy gabler ycimy ycimy Hedda
ycimy Gabler ycimy ykodvegy Júliájában, yszerepy júliája yszerepy Júliájá
yszerepy júliája yszerepy yszerepy Júliájá yszerepy ykodvegy Hevesi yszemelynevy
hevesi yszemelynevy Hevesi yszemelynevy hevesi yszemelynevy yszemelynevy Hevesi
yszemelynevy ykodvegy »Elzevir«-jének ycimy elzevir ycimy Elzevir ycimy elzevir
ycimy ycimy Elzevir ycimy ykodvegy Ginette kisasszonyában yszerepy ginette
kisasszony yszerepy Ginette kisasszony yszerepy ginette yszerepy kisasszony
yszerepy yszerepy Ginette yszerepy kisasszony yszerepy ykodvegy egy egész életnek
ad melancholikus kifejezést, csakúgy, mint Harsányi yszemelynevy harsányi
yszemelynevy Harsányi yszemelynevy harsányi yszemelynevy yszemelynevy Harsányi
yszemelynevy ykodvegy »Vén gazember«-ének ycimy vén gazember ycimy Vén gazember
ycimy vén ycimy gazember ycimy ycimy Vén ycimy gazember ycimy ykodvegy Perkálnéjában
yszerepy perkálne yszerepy Perkálné yszerepy perkálne yszerepy yszerepy
Perkálné yszerepy ykodvegy vagy Csathó yszemelynevy csathó yszemelynevy Csathó
yszemelynevy csathó yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy ykodvegy »Uj rokon«-ának
ycimy uj rokon ycimy Uj rokon ycimy uj ycimy rokon ycimy ycimy Uj ycimy rokon
ycimy ykodvegy Tóni mamájában. yszerepy tóni mama yszerepy Tóni mamá yszerepy
tóni yszerepy mama yszerepy yszerepy Tóni yszerepy mamá yszerepy ykodvegy De legnagyobb
sikereit a legutóbbi években talán Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy lajos
yszemelynevy Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy újdonságainak kedves
öregasszony - alakjaiban aratta, a »Süt a nap« ycimy süt a nap ycimy Süt a nap
ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy tekintetes
asszonyában, a »Szibériá«-ban, ycimy szibéria ycimy Szibériá ycimy szibéria
ycimy ycimy Szibériá ycimy ykodvegy hol a büntető fogolytábor jólelkét, az energikus
és csupa-szív Ódgyotát yszerepy ódgyota yszerepy Ódgyotá yszerepy ódgyota
yszerepy yszerepy Ódgyotá yszerepy ykodvegy tette feledhetetlenné, s legutóbb a
»Tábornok«-ban, ycimy tábornok ycimy Tábornok ycimy tábornok ycimy ycimy
Tábornok ycimy ykodvegy hol a katonafiáért könyörgő, gyámoltalanságában is hősi
lelkű öreg Pásztorné yszerepy pásztorne yszerepy Pásztorné yszerepy pásztorne
yszerepy yszerepy Pásztorné yszerepy ykodvegy alakjában teremtette meg a kicsinyben
nagyot-alkotásnak valódi remekét. Itt a rábízott alakból valósággal élő szobrát
faragta meg a világháborúban sínylődő és vérző katona édesanyjának s a megilletődött
közönség is a művészetnek ezt a nagy egyetemesítő varázsát, szimbolikus mélységét
érezte meg alakításában. Szeretet és érdeklődés övezi R. előkelő művészetét hat
évtized óta, mely a magyar színészet történetének felét jelenti. S ő e hosszú mult
után — életének hetvenkilencedik évében — ma is nemes és becsült értékként ragyob
a színpadon. (Rédey Tivadar.) yszemelynevy rédey tivadar yszemelynevy Rédey Tivadar
yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy Rédey
yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rédey tivadar szin_IV.0024.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Rákosi Szidi - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1852
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Rákosi Jenő
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30442.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Rákosi
Szidi
Szócikk: Rákosi Szidi a Nemzeti Színház örökös és
tiszteleti tagja, az ezidőszerint működő színésznők doyenneje, 1852. május 28-án
született a zalamegyei Ötvösön. Neveltetéséről a soproni orsoliták zárdájában testvérbátyja,
R. Jenő (L.o.) gondoskodott. A pesti Színiképezde növendéke lett, 15 éves korában
pedig, 1867 telén, már a nyilvánosság előtt is fellép Molnár György budai Népszínházában,
Dóczy Lajos »Utolsó prófétá«-jának Rachel szerepében. 1868. nov. 29-én ugyanott
Berczik Árpád »Fertály mágnások« c. vígjátékában Emma szerepét játssza s ekkor már
a kritika is figyelmessé lesz rá. A Nemzeti Színházban 1870. febr. 23-án volt a
próbafellépése a »Tücsök« Fanchon szerepében; a kísérlet szépen sikerült és szerződtetéssel
végződött. Ápr. 3-án már mint szerződött tag mutatkozott be bátyja, R. Jenő »Aesopus«-ának
Erotájában. Két évvel később, 1872. júl. 21-én házasságra lépett Beöthy Zsolt (L.
o.) egyetemi tanárral s akkor pár évre visszavonult a színpadtól. Házasságuk utóbb
felbomlott s 1877-ben R. visszatért a színpadra, még pedig a bátyja igazgatása alatt
harmadik éve működő Népszínház társulatába, melynek kötelékében nyolc éven át maradt.
Időnkint ezalatt is fellépett a Nemzeti Színházban (így 1885. ápr. 22-én Scribe
»Női harc« c. vígjátékában), 1885. okt. 15-én pedig végleg visszaszerződött, Paulay
Ede hívására. Színészpedagógusi működését 1891-ben kezdte meg, előbb a Színészeti
Gyakorló Iskolában volt tanárnő, majd 1892-ben önálló, nyilv. joggal felruházott
színészképző iskolát nyitott, mely mindmáig fennáll s hosszabb időn át az Unió (L.
o.) fennhatósága alatt működött. Növendékei közül egész sora került ki a neves fővárosi
művészeknek, nála végzett Jókainé Nagy Bella, Felhő Rózsi, Fedák Sári, Komlóssy
Emma, Ledofszky Gizella, Feledi Boriska, Somló Emma, Forrai Rózsi, Tanay Frigyes,
Gyenge Anna (Anne Roselle), Lábass Juci, stb. 1909. ápr. 1-én a Nemzeti Színház
örökös tagjává nevezték ki, 1911. júl. 14-én pedig érdemei elismeréséül I. Ferenc
József királytól a koronás arany érdemkereszttel való kitüntetésben részesült. 1928.
febr. havában tiszteleti tagjává lett a Nemzeti Színháznak s ugyanott 1929. ápr.
13-án díszelőadás keretében ünnepelték meg nemzeti színházi tagságának ötvenedik
és művészi pályájának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalommal Magyarország kormányzója
a signum laudisszal tüntette ki, a főváros és a vidék művészeti és társadalmi alakulatai
pedig a »Nagymama« ünnepi előadását megelőzőleg nyilt színpadon tolmácsolták előtte
hódolatukat. Ez évi május hó 4-én intézetének volt növendékei rendeztek bensőséges
ünnepet 40 éves színésznevelői jubileuma alkalmával. Jubileuma évében rendre vendégül
látták a nagyobb vidéki városok is s mindenütt valóságos diadalünnepet rendeztek
tiszteletére. Hatvan esztendei működésének a mai színházi közönség jobbára már csupán
a második felét ismeri a saját megfigyeléséből, de ez évtizedekben művészete egyre
emelkedett, mintegy a szemünk láttára gazdagodott, ízesedett s nyert hovatovább
nyilvánvaló történeti jelentőséget. Nemcsak lépést tartott színjátszásásunk haladásával,
hanem annak a nagy tehetség bátorságával jóformán elébevágott, kivált amikor pályája
derekán, búcsút mondva a naiva- és fiatal hősnőszerepeknek, egy ideig szinte kizárólag
az ú. n. »komika«-szerepkörben működött. Ez a terület meglehetősen a külső hatások
birodalma, de R. itt is ki bírta bontani az egyéniség színeit: alakjait többrétűekké
tette, a külső groteszkségnek valami benső visszhangját, néha szinte melancholikus
aláfestését éreztette, a pusztán komikumra kiélezett alak az ő kezén bizonyos belső
életet nyert, nem rikító színezés vagy túlhangsúlyozás által, inkább a fonák külső
alatt mélyebb, gazdagabban színeződött lelki valóságot sejtető diszkréciója következtében.
Kitűnő megfigyelésén, hibátlan mesterségtudásán túl kedélye és humora is szabadjára
szóhoz jutott. Ez a kedély nem csupa verőfény, ez a humor nem cseppentett méz: Van
benne egy szemernyi érdesség és fanyarság, de tökéletes színpadi hitelét éppen ez
adja meg, a nevetségességnek vagy a jóságnak tőle nem afféle »in vacuo« fogalmát
kapjuk, hanem a valódi élettel pontosan egybevágó megjelenési formáját. Ezért is
valóságos specialistája azoknak az alakoknak, melyeknél a jellem magvát csalóka
külszín takarja. Bíróné nemzetes asszony (»Himfy dalai«) örökös zsémbelődése alatt
remekül éreztette az elvakulásig menő lágyszívűséget, a Pierre Wolf- féle »Titok«
Jouvenelnéjában az erkölcsi szigor mögé rejtőző megértést és megbocsátást. Prielle
Kornélia híres szerepeiben is rendre meghódította a kritikát és a közönséget, összehasonlításra
voltakép alkalmat sem adott, mert lélektelen utánzatra képtelen lett volna: lelkében
újjá érlelte ez alakokat s azok az ő fantáziájától egyéni ízt kaptak, akar a nyersebb
színek területéről valók voltak, mint Szedervári Kamilla figurája a »Proletárok«-
ban vagy Trundusiáé az »Aesopus«-ban, akár pedig a finoman érzelmes stílusba tartoztak,
mint Réville hercegnő az »Ahol unatkoznak«-ban, vagy Csiky »Nagymamá«-ja. Ez utóbbi
szerepet immár huszonhat éve játssza Prielle Kornélia örökében (1905. szept. 8.
óta), s: részben a Blaháné-éban is, mert színésziskolájának növendékeivel fellépett
e szerepnek abban az énekes-táncos változatában is, mit Csiky után 1908 elején Pásztor
Árpád alakított át Blaháné egyéniségéhez. Mint érdekességet meg lehet említeni,
hogy Sass Edének »Blaháné« c. darabjában, mely a Budapesti Színházban került színre
közvetlenül a népszínmű nagyasszonyának halála után s ragyogó pályafutásának képeit
vitte színpadra, a múltjára visszaemlékező fehérhajú Blaháné szerepében R. elevenítette
meg elköltözött barátnőjének verőfényes alakját. Vendégként fellépett a főváros
valamennyi színpadán, az utóbbi évek során is a Víg-, Magyar és Belvárosi Színházban
sűrűn láttuk Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc s mások újdonságainak egy-egy matróna-figurájában,
sőt legutóbb a Király Színház egyik operettújdonságában (Tomy és társa) is elvállalt
és »en suite« előadások hosszú során át estéről-estére nagy hatással játszott egy
egyéniségéhez pompásan vágó szerepet. A Nemzeti Színházban újabban leginkább geme-alakokban
láthatjuk, szerepei ritkán haladják meg az epizódok méreteit, de ezeket is az élet
egész gazdagságával tölti meg. Ibsen »Hedda Gabler«-ének Júliájában, Hevesi »Elzevir«-jének
Ginette kisasszonyában egy egész életnek ad melancholikus kifejezést, csakúgy, mint
Harsányi »Vén gazember«-ének Perkálnéjában vagy Csathó »Uj rokon«-ának Tóni mamájában.
De legnagyobb sikereit a legutóbbi években talán Zilahy Lajos újdonságainak kedves
öregasszony - alakjaiban aratta, a »Süt a nap« tekintetes asszonyában, a »Szibériá«-ban,
hol a büntető fogolytábor jólelkét, az energikus és csupa-szív Ódgyotát tette feledhetetlenné,
s legutóbb a »Tábornok«-ban, hol a katonafiáért könyörgő, gyámoltalanságában is
hősi lelkű öreg Pásztorné alakjában teremtette meg a kicsinyben nagyot-alkotásnak
valódi remekét. Itt a rábízott alakból valósággal élő szobrát faragta meg a világháborúban
sínylődő és vérző katona édesanyjának s a megilletődött közönség is a művészetnek
ezt a nagy egyetemesítő varázsát, szimbolikus mélységét érezte meg alakításában.
Szeretet és érdeklődés övezi R. előkelő művészetét hat évtized óta, mely a magyar
színészet történetének felét jelenti. S ő e hosszú mult után — életének hetvenkilencedik
évében — ma is nemes és becsült értékként ragyob a színpadon. (Rédey Tivadar.) szin_IV.0024.pdf
IV