Címszó: Reményi Ede - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1829

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0041.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0041.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30505.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Reményi Ede

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530505.htm

 

Szócikk: Reményi Ede világhírű hegedűművész és zeneszerző. Születése helyéről és évéről egészen a legutóbbi évekig sok vita és harc folyt két felsőmagyarországi város: Miskolc (megye) és Eger (megye) között. Így például a miskolciak (megye) jeles történésze, Szendrey, (személy) (információ)  »Miskolc város története« (cím) V. kötet, 401— 408. oldalain azt olvashatjuk, hogy Reményi (személy) (információ)  1829. (időpont) júl. 15-én Miskolcon (megye) született. Ezzel a minden hitelesség látszatával rendelkező komoly följegyzéssel szemben viszont a Pallas Lexikon (cím) (XV. kötet) azt hirdeti és pedig Ábrányi Kornél (személy) (információ)  cikkében, hogy Reményi Ede (személy) (információ)  Egerben (megye) született 1829-ben. (időpont) A Pallas Lexikon (cím) utóda, a Révai Lexikon, (cím) (információ)  természetesen ugyanezt mondja. És id. Szinnyei József: (személy) »Magyar írók élete és munkái« (cím) (információ)  c. kitűnő művének VI. kötetében ugyanezt a följegyzést találjuk Reményi Edéről, (személy) (információ)  mint zeneszerzőről. Ezeknek a kúsza és össze ­ vissza - adatoknak a kibogozását a miskolci (megye) Lévai József Közművelődési Egyesület (intézmény) (információ)  ama dicséretes elhatározása sürgette, mely szerint a miskolcinak (megye) vélt — és utóbb tényleg annak is bizonyult — Reményi Edének (személy) (információ)  születési centennáriumát meg akarták ünnepelni. Bank Sándoré, (személy) a Lévai Egyesület (intézmény) (információ)  igazgatójának az érdeme, hogy Reményi Ede (személy) (információ)  származási adatai immár kétségtelen bizonyossággal tisztáztattak. Hozzásegítették ehhez az érdemes kutatót nemcsak a Reményi Ede (személy) (információ)  ma is élő rokonai, de főleg tisztázta a zavaros adatokat az egri (megye) (információ)  cistereiek gimnáziumának anyakönyve, amely a »Miskolci Szemle« (intézmény) (információ)  Reményi-számának (személy) (információ)  centennáriumi adatai szerint a következőket tartalmazza az 1838-1839-iki (időpont) tanévről: In Schola Primae Gramatices Semest. I 1838 (időpont) 39 26. Hoffmann Eduar (személy) (információ)  1828. (időpont) 17. jan. R. C. Hung. Miskolc, C. Bors. Henr. Civis Agria, C. Heves. Mor. 1. Ex doctrinis em. 2. Eszerint tehát Reményi Ede, (személy) (információ)  a jeles művész és zeneszerző, 1828. (időpont) január 17-én Miskolcon (megye) született. Atyja Hoffmann Henrik (személy) (információ)  volt, aki később magyarosította meg nevét Reményire (személy) (információ)  és mint aranyművesmester átköltözött egész családjával Egerbe. (megye) Az ifjú Reményi Ede (személy) (információ)  már nyolcéves korában feltűnt zenei tehetségével úgyannyira, hogy az egri székesegyház (intézmény) (információ)  karnagya: Bartmann József (személy) kezdte oktatni a hegedűjáték misztériumaira. Hírt szerzett azonban a tehetséges fiú zenei elhivatottságáról maga az akkori egri (megye) (információ)  érsek, a költői lelkületű Pyrker János László (személy) is és anyagilag lehetővé tette, hogy az ifjú Reményi (személy) (információ)  1843-ban (időpont) a bécsi (ország) híres konzervatóriumban folytathassa tanulmányait Böhm Józsefnél. (személy) Három év múlva már föllépett Győrött (megye) és utóbb Pesten, (Budapest) Petrichevich Horváth Lázár, (személy) a »Honderű« (intézmény) szerkesztőjének irodalmi szalonjában. Ezt a szalont a történelem a »Gyülde« néven ismeri. Itt és más ilyen hozzáértő fórumok előtt már 1847-ben (időpont) olyan híre volt a Reményi Ede (személy) (információ)  varázsos »szárazfájának«, bűvös vonójának, hogy sikerei eredményeül csakhamar Párizsba (ország) utazhatott, még pedig nem kisebb protektor ajánlólevelével, mint amilyen gróf Széchenyi István (személy) (információ)  volt. Nem csoda, ha minden fényes szalon megnyílt a nemes gróf ajánlatára a fiatal Reményi (személy) (információ)  előtt. Első legzajosabb sikerét Párizsban, (ország) gróf Apponyi Antal (személy) (információ)  palotájában aratta. De csakhamar búcsút mondott Párizsnak (ország) és a csatornán áthajózva, már 1848 (időpont) tavaszán Londonban (ország) első színházi hegedűs — hangverseny-mester — a Her Majestis Theaterben. (intézmény) Itt azonban nem maradhatott sokáig, ment a magyar szabadságharc híre átcsapott a távolságon Reményi Edéhez (személy) (információ)  is és a forró temperamentumu, hazáját szerető magyar művész sietett egyenesen a zászló alá, hogy szolgálja a szent magyar ügyet. Önként beállott katonának és a színházat fölcserélte a csatatérrel. Eleinte Klapka (személy) seregeinél szolgált, majd a fővezér, Görgey Arthur, (személy) (információ)  törzskarához került, ahol — különösen a pihenők alatt — elképzelhetetlenül nagy szolgálatára volt a magyar honvédek föllelkesítéséínek, csodaerejű hegedűje, magávalragadó hangjaival. A »Repülj, fecském«, (cím) amely általa lett ismeretes és egy egyszerű népdalból később világhírű koncert-számmá lett, az »Ezt a kerek erdőt járom én!«, (cím) továbbá a vulkanikus erejű Rákóczi - induló, (cím) (információ)  a Klapka-induló (cím) (Thaly Kálmán (személy) szerzeménye), mind-mind jobban és jobban fokozták a negyvennyolcas hősök, a legendás hősiességű vörössipkások lelkesedését, amikor Reményi Ede (személy) (információ)  játszott a tábortüzek mellett. A görög (nemzetiség) (információ)  Thyrteus (személy) lánglelke lobogott Reményiben (személy) (információ)  is, amit nemcsak Petőfi, (személy) (információ)  nemcsak Tompa, (személy) (információ)  de a higgadtabb vérmérsékletű Arany János (személy) (információ)  is honorált egy-egy gyönyörű költeménnyel. Még Berzsenyi Lászlót (személy) (információ)  is dalra fakasztotta Reményi (személy) (információ)  bűvös hegedűje, amely — a szabadságharc vérbefojtása után — emigrált művészünk kezében sírta, zokogta a világ fülébe a szomorú magyar végzet iszonyú megpróbáltatásait: egy a történelmi Golgothára korbácsolt nép és nemzet véres tragédiáját. Föl kellett erre figyelnie az egész résztvevő világnak csakúgy, mint ahogy Kossuth (személy) (információ)  nagyszerű szónoklataira mellénk szegődött az egész hatalmas külföldi közvélemény. Világos (megye) után Reményi (személy) (információ)  Amerikába (ország) ment, onnan visszajött Európába, (ország) ahol is különösen Párizs (ország) hangversenyein ünnepelték. Az írók közül különösen Hugó Victor (személy) (információ)  és Georg Sandhoz (személy) való vonatkozásai nevezetesek. Párizsból (ország) 1862-ben (időpont) Hamburgba (ország) került és itt Brahms Jánossal, (személy) Wagner Cosima (személy) (információ)  első férjével kötött barátságot. Hamburgból (ország) Weimarba (ország) ment a két barát, hogy az ott dirigensi tevékenységet folytató nagy magyar zeneművésszel, Liszt Ferenccel (személy) (információ)  jussanak közelebbi nekszusba. Liszt Ferenc (személy) (információ)  csakhamar fölismerte Reményi (személy) (információ)  nagyszerű képességeit és tanítványul fogadta őt az úgynevezett »Murl«-ok közzé. (Ezek voltak a Wagner (személy) (információ)  és Liszt (személy) (információ)  ifjú követői.) Báselbe (ország) is elvitte Reményit (személy) (információ)  Liszt Ferenc, (személy) (információ)  még pedig Joachim, (személy) Gomélius Péter (személy) és Bruckner (személy) (információ)  társaságában. Ezek voltak .a legtehetségesebb Liszt-tanítványok, (személy) (információ)  Reményi Ede (személy) (információ)  mellett. Liszt (személy) (információ)  mellett töltött művészkiképző idején túl, mesterének ajánlatával Angliába ment Reményi (személy) (információ)  és ott működött 1854-től (időpont) 1860-ig. (időpont) Bejutott ezalatt Viktória királynő (személy) udvari magánzenekarába és megkapta a nagy királynő »Szoló-hegedűs«-ének a címét is. Ezzel aztán világhírre betetőzést nyert. Reményi (személy) (információ)  1859-ben (időpont) ujongva közölhette mesterével, Liszt Ferenccel, (személy) (információ)  hogy I. Ferenc József (személy) amnesztiában részesítette. A hazáját viszontlátni kívánó Reményi (személy) (információ)  tehát, a dicsőség és a jómód öleléséből kitépvén magát, hazasietett és már 1860. (időpont) jan. 30-án föl is lépett a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán. Ezen az estén tombolva követelték tőle a Rákóczi - induló (cím) (információ)  eljátszását. Ez pedig meg volt neki tiltva a műsorát cenzúráló Prottmann (személy) helytartótanácsi fő-főcenzor által. Reményi (személy) (információ)  mégsem tudott ellentállani a közönség parancsoló lelkességének és olyan hévvel, olyan magyaros tűzzel játszotta Rákóczit, (cím) (információ)  hogy Prottmann rendőrfőnök (személy) visszavonta a hangverseny - engedélyt tőle, sőt Pestről (Budapest) internálta két teljes hónapra. Amikor aztán újra .szabadon járhatta útjait, magyar ruhájában, rámás csizmájában, csodahegedűjével lelkesítette a magyar közönséget az elnyomatás idejében. Diadalmenet volt útja mindeneflé. Valósággal térdig járt a virágban. Reményi (személy) (információ)  Wagner Richarddal (személy) (információ)  is közelebbi vonatkozásba jutott akkor, amikor 1863-ban (időpont) megismerkedett vele itt Budapesten (Budapest) és a nagy német (nemzetiség) (információ)  zeneszerzőnek átadta tanulmányát a magyar zenéről, kérve Wagnert, (személy) (információ)  hogy mondana prognózist a magyar muzsika kilátásairól. Wagner (személy) (információ)  egy aug. 8-án kelt és Ábrányi Kornélhoz (személy) (információ)  intézett levelében meg is felelt a Reményi (személy) (információ)  által összegyűjtött magyar zenei anyagra vonatkozólag és mert némi kedvet árult el a magyar fővárosban (Budapest) leendő esetleges letelepedést illetőleg, a mindig lelkes és rajongó magyar hegedűs, Reményi, (személy) (információ)  föl is vette erre vonatkozóan Wagnerrel (személy) (információ)  a tárgyalást. Hogy már most ezt csak a saját iniciativájára tette-e vagy pedig állt mögötte valamely pénzes csoport, mecénás, ezt nem lehet tudni ma már. De a dologból nem lett semmi, sőt utóbb Wagner (személy) (információ)  meg is neheztelt emiatt Reményire, (személy) (információ)  aki terve sikertelenségétől bizonyára megrémülve, nem felelt a Wagner (személy) (információ)  későbbi leveleire. Liszthez (személy) (információ)  való közeli nekszusát azonban semmisem zavarta Reményi (személy) (információ)  életében. Amikor a nagy és világhírű Liszt (személy) (információ)  1876-ban (időpont) letelepedett Magyarországon, Reményi (személy) (információ)  állandóan a társaságában volt látható. Intimusabb zeneestélyein, amelyre csak barátai voltak hivatalosak, Reményi (személy) (információ)  egyszersmindenkorra meg volt híva és hegedűjével mindig közre is működött. Ezekből az évekből — mint ismeretes — csoportképek bőven maradtak, amelyeken Reményi Ede (személy) (információ)  a Liszt Ferenc (személy) (információ)  és Plótényi Nándor (személy) társaságában látható. Amidőn még föl kell jegyeznünk azt a keleti hangverseny-körútat, amelyet Reményi (személy) (információ)  szintén nagy diadallal exekutált, meg kell itt örökíteni Reményinek (személy) (információ)  azt a nagy- nagy érdemét, hogy a 67-es kiegyezés után Magyarországon beköszöntött nagyobb szabadsági lehetőségeket kihasználva, úgyszólván Reményi (személy) (információ)  egyedül, egymaga hegedülte össze a Petőfi-szobrot, (személy) (információ)  amelyet Izsó Miklós (személy) (információ)  tervei alapján, annak halála után tanítványa, Huszár Adolf (személy) (információ)  mintázott. Reményi (személy) (információ)  adománya, jótékonycélú hangversenyei révén hatvanezer forint volt. Oly összeg ez, amelyet legalább is azzal kellett volna viszonoznunk, hogy az ország fővárosában (Budapest) uccát neveztünk volna el a különben is legnagyobb magyar hegedűművész nevéről. No, de hiszen ami késik, nem múlik. Mert Reményi, (személy) (információ)  a Petőfi-alap (személy) (információ)  összehegedülésén kívül, a magyar regényirodalom apjának, Dugonics András (személy) (információ)  szegedi (megye) szobrának is megvetette alapját az ő jótékony, zengő, dicsőséges hegedűjével. Érdekes, hogy Reményinek (személy) (információ)  ezeket a nagy érdemeit Jókai Mór (személy) (információ)  a koszorús költőkirály is kiemelve méltatta és ünnepelte a Petőfi-szobor (személy) (információ)  leleplezési ünnepélyein, amikor az akkor Csikágóban (ország) időző Reményiről (személy) (információ)  ezeket mondotta: »Uraim! A Petőfi-szobor (személy) (információ)  a legdrágább emlék a földkerekségen, mert a legcsengőbb ércből van öntve: Csupa hegedűszóból készült...« Reményi (személy) (információ)  nagyobb csodát tett lantjával, mint Orfeus, (személy) mert ő a köveknél nehezebbet mozdított meg: a nemzeti közönyt és meg tudta szelídíteni a minden fenevadnál erősebbet, az akkori policiát. ..« — A lánglelkű művész 1872-ben (időpont) nősült. Elvette Fáy Antal, (személy) (információ)  a jeles magyar naturalista zenész és zeneszerző miskolci (megye) születésű leányát. Így borult össze két borostyánág a szülőföld és a szülőváros ősi televényéből. Reményi (személy) (információ)  házasságából két gyermek származott: Tibor és Adrienne. Utóbbi egy német (nemzetiség) (információ)  zeneszerző felesége lett és ma Newyorkban (ország) él. Utolsó életévei alatt nemcsak földkörüli hangverseny útra vállalkozott és nemcsak Párizsban, (ország) Londonban (ország) aratott még egyszer világhírt, de mintha érezte volna élete alkonyát, még egy búcsúkörútat is végzett hazájában és ötven, nagyrészt teljesen vagy legalább is részben jótékony hangversenyt adott itthon és a hetvenedik éve felé közeledő idős művész ezután még egyszer átkelt a tengeren, hegy eléje menjen végzetének, amely hangversenyen hegedűjével a kezében, San - Franciskóban, (ország) a hangversenydobogón érte utól. Halála a kiválasztott művészek halála volt. Ilyenről álmodozott mindig bizalmas környezetében. San-Franciskóból (ország) átvitték holttestét Newyorkba (ország) és öt cigányzenekar játszotta sírva-zokogva a »Repülj fecskémet« (cím) a Reményi (személy) (információ)  koporsója fölött. A gyászlepelt a temetési menetben a nagy magyar művész amerikai (ország) barátai fogták. Ezek között, az egykorú lapok följegyzései, megőrizték Reményi Ede (személy) (információ)  legjobb barátjának, Edisonnak, (személy) a nagy feltalálónak a nevét. Legvégül még csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni, hogy a Reményi (személy) (információ)  zenei zsenialitását nagyszerűen átörökítette a tertermészet a Reményi-család (személy) (információ)  ma is élő leszármazottaiba, unokáiba, sőt dédunokáiba is. Így Farkas Aladár (személy) (információ)  nyugalmazott ezredes és Farkas Ferenc (személy) (információ)  komárommegyei (megye) földbirtokos — Reményi (személy) (információ)  unokáinak — gyermekei, szintén nagyszerű zenei képességeket árultak el dédapjuk talentumának örökségeképpen. Farkas Mártha, (személy) (információ)  Hubay Jenő (személy) (információ)  zseniális tanítványa, mint hegedű-virtuóz, már évek óta a legjobb nevet szerezte és 1914 (időpont) óta nemcsak hazánk határain belül, de a legigényesebb zenekülföldön is sikert sikerre aratott. Technikája élénken emlékeztet nagynevű dédje, Reményi Ede (személy) (információ)  művészetére. Hasonlóképpen egy másik ifjú Reményi-rokon, (személy) (információ)  Farkas Pál, (személy) (információ)  mint karmester és zeneszerző arat sikereket Rómában, (ország) ahová először is a magyar közoktatásügyi kormányzat támogatásával került. Most már hírnevével és sikereivel viszonozza ő is azt a bizalmat, amellyel koldusszegény hazája, a magyar kultúrfölény terebélyesítése érdekében őt is támogatta és anyagilag segítette. Ugy látszik a Reményi - leszármazottakon (személy) (információ)  is bebizonyosodik, hogy: a vér vizzé nem válik. (Liptay Károly.) (személy) (információ)  szin_IV.0041.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Reményi Ede címszóvég 30505 Szócikk: Reményi Ede világhírű hegedűművész és zeneszerző. Születése helyéről és évéről egészen a legutóbbi évekig sok vita és harc folyt két felsőmagyarországi város: Miskolc ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és Eger ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy között. Így például a miskolciak ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy jeles történésze, Szendrey, yszemelynevy szendrey yszemelynevy Szendrey yszemelynevy szendrey yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy ykodvegy »Miskolc város története« ycimy miskolc város története ycimy Miskolc város története ycimy miskolc ycimy város ycimy története ycimy ycimy Miskolc ycimy város ycimy története ycimy ykodvegy V. kötet, 401— 408. oldalain azt olvashatjuk, hogy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy 1829. júl. 15-én Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy született. Ezzel a minden hitelesség látszatával rendelkező komoly följegyzéssel szemben viszont a Pallas Lexikon ycimy pallas lexikon ycimy Pallas Lexikon ycimy pallas ycimy lexikon ycimy ycimy Pallas ycimy Lexikon ycimy ykodvegy (XV. kötet) azt hirdeti és pedig Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy cikkében, hogy Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy született 1829-ben. A xtalanevtizedx 1835 Pallas Lexikon ycimy pallas lexikon ycimy Pallas Lexikon ycimy pallas ycimy lexikon ycimy ycimy Pallas ycimy Lexikon ycimy ykodvegy utóda, a Révai Lexikon, ycimy révai lexikon ycimy Révai Lexikon ycimy révai ycimy lexikon ycimy ycimy Révai ycimy Lexikon ycimy ykodvegy természetesen ugyanezt mondja. És id. Szinnyei József: yszemelynevy id. szinnyei józsef yszemelynevy id. Szinnyei József yszemelynevy id. yszemelynevy szinnyei yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy József ysz »Magyar írók élete és munkái« ycimy magyar írók élete és munkái ycimy Magyar írók élete és munkái ycimy magyar ycimy írók ycimy élete ycimy és ycimy munkái ycimy ycimy Magyar ycimy írók ycimy élete ycimy és ycimy munkái ycimy ykod c. kitűnő művének VI. kötetében ugyanezt a följegyzést találjuk Reményi Edéről, yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Edé yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy mint zeneszerzőről. Ezeknek a kúsza és össze ­ vissza - adatoknak a kibogozását a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Lévai József Közművelődési Egyesület yintezmenyy lévai józsef közművelődési egyesület yintezmenyy Lévai Jó yintezmenyy lévai yintezmenyy józsef yintezmenyy közművelődési yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Lévai yintezmenyy Jó ama dicséretes elhatározása sürgette, mely szerint a miskolcinak ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy vélt — és utóbb tényleg annak is bizonyult — Reményi Edének yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Edé yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy születési centennáriumát meg akarták ünnepelni. Bank Sándoré, yszemelynevy bank sándor yszemelynevy Bank Sándor yszemelynevy bank yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bank yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a Lévai Egyesület yintezmenyy lévai egyesület yintezmenyy Lévai Eg yintezmenyy lévai yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Lévai yintezmenyy Eg yintezmenyy ykodvegy igazgatójának az érdeme, hogy Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy származási adatai immár kétségtelen bizonyossággal tisztáztattak. Hozzásegítették ehhez az érdemes kutatót nemcsak a Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy ma is élő rokonai, de főleg tisztázta a zavaros adatokat az egri ytelepulesy egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár megye ykodvegy cistereiek gimnáziumának anyakönyve, amely a »Miskolci Szemle« yintezmenyy miskolci szemle yintezmenyy Miskolci yintezmenyy miskolci yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Miskolci yintezmenyy ykodvegy Reményi-számának yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy centennáriumi adatai szerint a következőket tartalmazza az 1838-1839-iki xevtizedx 1835 tanévről: In Schola Primae Gramatices Semest. I 1838 39 26. Hoffmann Eduar yszemelynevy hoffmann eduar yszemelynevy Hoffmann Eduar yszemelynevy hoffmann yszemelynevy eduar yszemelynevy yszemelynevy Hoffmann yszemelynevy Eduar yszemelynevy ykodvegy 1828. xevtizedx 1825 17. jan. R. C. Hung. Miskolc, C. Bors. Henr. Civis Agria, C. Heves. Mor. 1. Ex doctrinis em. 2. Eszerint tehát Reményi Ede, yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy a jeles művész és zeneszerző, 1828. január xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 17-én Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy született. Atyja Hoffmann Henrik yszemelynevy hoffmann henrik yszemelynevy Hoffmann Henrik yszemelynevy hoffmann yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Hoffmann yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy volt, aki később magyarosította meg nevét Reményire yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy és mint aranyművesmester átköltözött egész családjával Egerbe. ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy Az ifjú Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy már nyolcéves korában feltűnt zenei tehetségével úgyannyira, hogy az egri székesegyház yintezmenyy egri székesegyház yintezmenyy egri szé yintezmenyy egri yintezmenyy székesegyház yintezmenyy yintezmenyy egri yintezmenyy szé yintezmenyy ykodvegy karnagya: Bartmann József yszemelynevy bartmann józsef yszemelynevy Bartmann József yszemelynevy bartmann yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bartmann yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kezdte oktatni a hegedűjáték misztériumaira. Hírt szerzett azonban a tehetséges fiú zenei elhivatottságáról maga az akkori egri ytelepulesy egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár megye ykodvegy érsek, a költői lelkületű Pyrker János László yszemelynevy pyrker jános lászló yszemelynevy Pyrker János László yszemelynevy pyrker yszemelynevy jános yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Pyrker yszemelynevy János yszemelynevy László ysz is és anyagilag lehetővé tette, hogy az ifjú Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy 1843-ban xevtizedx 1845 a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy híres konzervatóriumban folytathassa tanulmányait Böhm Józsefnél. yszemelynevy böhm józsef yszemelynevy Böhm József yszemelynevy böhm yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Böhm yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Három év múlva már föllépett Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és utóbb Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Petrichevich Horváth Lázár, yszemelynevy petrichevich horváth lázár yszemelynevy Petrichevich Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Petrichevich yszemelynevy Ho a »Honderű« yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy szerkesztőjének irodalmi szalonjában. Ezt a szalont a történelem a »Gyülde« néven ismeri. Itt és más ilyen hozzáértő fórumok előtt már 1847-ben olyan híre volt a Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy varázsos »szárazfájának«, bűvös vonójának, hogy sikerei eredményeül csakhamar Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy utazhatott, még pedig nem kisebb protektor ajánlólevelével, mint amilyen gróf Széchenyi István yszemelynevy gróf széchenyi istván yszemelynevy gróf Széchenyi István yszemelynevy gróf yszemelynevy széchenyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy Is volt. Nem csoda, ha minden fényes szalon megnyílt a nemes gróf ajánlatára a fiatal Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy előtt. Első legzajosabb sikerét Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy gróf Apponyi Antal yszemelynevy gróf apponyi antal yszemelynevy gróf Apponyi Antal yszemelynevy gróf yszemelynevy apponyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Apponyi yszemelynevy Antal yszemel palotájában aratta. De csakhamar búcsút mondott Párizsnak ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy és a csatornán áthajózva, már 1848 tavaszán xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy első színházi hegedűs — hangverseny-mester — a Her Majestis Theaterben. yintezmenyy her majestis theater yintezmenyy Her Maje yintezmenyy her yintezmenyy majestis yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Her yintezmenyy Maje yintezmenyy ykodvegy Itt azonban nem maradhatott sokáig, ment a magyar szabadságharc híre átcsapott a távolságon Reményi Edéhez yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Edé yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy is és a forró temperamentumu, hazáját szerető magyar művész sietett egyenesen a zászló alá, hogy szolgálja a szent magyar ügyet. Önként beállott katonának és a színházat fölcserélte a csatatérrel. Eleinte Klapka yszemelynevy klapka yszemelynevy Klapka yszemelynevy klapka yszemelynevy yszemelynevy Klapka yszemelynevy ykodvegy seregeinél szolgált, majd a fővezér, Görgey Arthur, yszemelynevy görgey arthur yszemelynevy Görgey Arthur yszemelynevy görgey yszemelynevy arthur yszemelynevy yszemelynevy Görgey yszemelynevy Arthur yszemelynevy ykodvegy törzskarához került, ahol — különösen a pihenők alatt — elképzelhetetlenül nagy szolgálatára volt a magyar honvédek föllelkesítéséínek, csodaerejű hegedűje, magávalragadó hangjaival. A »Repülj, fecském«, ycimy repülj, fecském ycimy Repülj, fecském ycimy repülj, ycimy fecském ycimy ycimy Repülj, ycimy fecském ycimy ykodvegy amely általa lett ismeretes és egy egyszerű népdalból később világhírű koncert-számmá lett, az »Ezt a kerek erdőt járom én!«, ycimy ezt a kerek erdőt járom én! ycimy Ezt a kerek erdőt járom én! ycimy ezt ycimy a ycimy kerek ycimy erdőt ycimy járom ycimy én! ycimy ycimy Ezt ycimy a ycimy kerek ycimy erdőt ycimy járom ycimy én továbbá a vulkanikus erejű Rákóczi - induló, ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy a Klapka-induló ycimy klapka-induló ycimy Klapka-induló ycimy klapka-induló ycimy ycimy Klapka-induló ycimy ykodvegy (Thaly Kálmán yszemelynevy thaly kálmán yszemelynevy Thaly Kálmán yszemelynevy thaly yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Thaly yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy szerzeménye), mind-mind jobban és jobban fokozták a negyvennyolcas hősök, a legendás hősiességű vörössipkások lelkesedését, amikor Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy játszott a tábortüzek mellett. A görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy Thyrteus yszemelynevy thyrteus yszemelynevy Thyrteus yszemelynevy thyrteus yszemelynevy yszemelynevy Thyrteus yszemelynevy ykodvegy lánglelke lobogott Reményiben yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy is, amit nemcsak Petőfi, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nemcsak Tompa, yszemelynevy tompa yszemelynevy Tompa yszemelynevy tompa yszemelynevy yszemelynevy Tompa yszemelynevy ykodvegy de a higgadtabb vérmérsékletű Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy is honorált egy-egy gyönyörű költeménnyel. Még Berzsenyi Lászlót yszemelynevy berzsenyi lászló yszemelynevy Berzsenyi László yszemelynevy berzsenyi yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Berzsenyi yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy is dalra fakasztotta Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy bűvös hegedűje, amely — a szabadságharc vérbefojtása után — emigrált művészünk kezében sírta, zokogta a világ fülébe a szomorú magyar végzet iszonyú megpróbáltatásait: egy a történelmi Golgothára korbácsolt nép és nemzet véres tragédiáját. Föl kellett erre figyelnie az egész résztvevő világnak csakúgy, mint ahogy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy ykodvegy nagyszerű szónoklataira mellénk szegődött az egész hatalmas külföldi közvélemény. Világos ytelepulesy világos ytelepulesy Világos ymegyey arad megye ykodvegy után Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy Amerikába ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy ment, onnan visszajött Európába, ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy ahol is különösen Párizs ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy hangversenyein ünnepelték. Az írók közül különösen Hugó Victor yszemelynevy hugó victor yszemelynevy Hugó Victor yszemelynevy hugó yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy és Georg Sandhoz yszemelynevy georg sand yszemelynevy Georg Sand yszemelynevy georg yszemelynevy sand yszemelynevy yszemelynevy Georg yszemelynevy Sand yszemelynevy ykodvegy való vonatkozásai nevezetesek. Párizsból ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy 1862-ben xevtizedx 1865 Hamburgba ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy került és itt Brahms Jánossal, yszemelynevy brahms jános yszemelynevy Brahms János yszemelynevy brahms yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Brahms yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Wagner Cosima yszemelynevy wagner cosima yszemelynevy Wagner Cosima yszemelynevy wagner yszemelynevy cosima yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Cosima yszemelynevy ykodvegy első férjével kötött barátságot. Hamburgból ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy Weimarba ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy ment a két barát, hogy az ott dirigensi tevékenységet folytató nagy magyar zeneművésszel, Liszt Ferenccel yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy jussanak közelebbi nekszusba. Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy csakhamar fölismerte Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy nagyszerű képességeit és tanítványul fogadta őt az úgynevezett »Murl«-ok közzé. (Ezek voltak a Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy és Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy ifjú követői.) Báselbe ytelepulesy básel ytelepulesy Básel yorszagy Svájc ykodvegy is elvitte Reményit yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy Liszt Ferenc, yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy még pedig Joachim, yszemelynevy joachim yszemelynevy Joachim yszemelynevy joachim yszemelynevy yszemelynevy Joachim yszemelynevy ykodvegy Gomélius Péter yszemelynevy gomélius péter yszemelynevy Gomélius Péter yszemelynevy gomélius yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Gomélius yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy és Bruckner yszemelynevy bruckner yszemelynevy Bruckner yszemelynevy bruckner yszemelynevy yszemelynevy Bruckner yszemelynevy ykodvegy társaságában. Ezek voltak .a legtehetségesebb Liszt-tanítványok, yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mellett. Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy mellett töltött művészkiképző idején túl, mesterének ajánlatával Angliába ytelepulesy anglia ytelepulesy Angliá ykodvegy ment Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy és ott működött 1854-től xevtizedx 1855 1860-ig. xevtizedx 1865 Bejutott ezalatt Viktória királynő yszemelynevy viktória királynő yszemelynevy Viktória királynő yszemelynevy viktória yszemelynevy királynő yszemelynevy yszemelynevy Viktória yszemelynevy királynő yszemelynevy ykodvegy udvari magánzenekarába és megkapta a nagy királynő »Szoló-hegedűs«-ének a címét is. Ezzel aztán világhírre betetőzést nyert. Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy 1859-ben xevtizedx 1855 ujongva xtalanevtizedx 1865 közölhette mesterével, Liszt Ferenccel, yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy hogy I. Ferenc József yszemelynevy i. ferenc józsef yszemelynevy I. Ferenc József yszemelynevy i. yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy yk amnesztiában részesítette. A hazáját viszontlátni kívánó Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy tehát, a dicsőség és a jómód öleléséből kitépvén magát, hazasietett és már 1860. xevtizedx 1865 jan. 30-án föl is lépett a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán. Ezen az estén tombolva követelték tőle a Rákóczi - induló ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy eljátszását. Ez pedig meg volt neki tiltva a műsorát cenzúráló Prottmann yszemelynevy prottmann yszemelynevy Prottmann yszemelynevy prottmann yszemelynevy yszemelynevy Prottmann yszemelynevy ykodvegy helytartótanácsi fő-főcenzor által. Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy mégsem tudott ellentállani a közönség parancsoló lelkességének és olyan hévvel, olyan magyaros tűzzel játszotta Rákóczit, ycimy rákóczi ycimy Rákóczi ycimy rákóczi ycimy ycimy Rákóczi ycimy ykodvegy hogy Prottmann rendőrfőnök yszemelynevy prottmann rendőrfőnök yszemelynevy Prottmann rendőrfőnök yszemelynevy prottmann yszemelynevy rendőrfőnök yszemelynevy yszemelynevy Prottmann yszemelynevy rendőrfőnök yszemelynevy ykodvegy visszavonta a hangverseny - engedélyt tőle, sőt Pestről pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy internálta két teljes hónapra. Amikor aztán újra .szabadon járhatta útjait, magyar ruhájában, rámás csizmájában, csodahegedűjével lelkesítette a magyar közönséget az elnyomatás idejében. Diadalmenet volt útja mindeneflé. Valósággal térdig járt a virágban. Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy Wagner Richarddal yszemelynevy wagner richard yszemelynevy Wagner Richard yszemelynevy wagner yszemelynevy richard yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richard yszemelynevy ykodvegy is közelebbi vonatkozásba jutott akkor, amikor 1863-ban megismerkedett xtalanevtizedx 1875 vele itt Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és a nagy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerzőnek átadta tanulmányát a magyar zenéről, kérve Wagnert, yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy hogy mondana prognózist a magyar muzsika kilátásairól. Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy egy aug. 8-án kelt és Ábrányi Kornélhoz yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy intézett levelében meg is felelt a Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy által összegyűjtött magyar zenei anyagra vonatkozólag és mert némi kedvet árult el a magyar fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy leendő esetleges letelepedést illetőleg, a mindig lelkes és rajongó magyar hegedűs, Reményi, yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy föl is vette erre vonatkozóan Wagnerrel yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy a tárgyalást. Hogy már most ezt csak a saját iniciativájára tette-e vagy pedig állt mögötte valamely pénzes csoport, mecénás, ezt nem lehet tudni ma már. De a dologból nem lett semmi, sőt utóbb Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy meg is neheztelt emiatt Reményire, yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy aki terve sikertelenségétől bizonyára megrémülve, nem felelt a Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy későbbi leveleire. Liszthez yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy való közeli nekszusát azonban semmisem zavarta Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy életében. Amikor a nagy és világhírű Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy 1876-ban xevtizedx 1875 letelepedett Magyarországon, Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy állandóan a társaságában volt látható. Intimusabb zeneestélyein, amelyre csak barátai voltak hivatalosak, Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy egyszersmindenkorra meg volt híva és hegedűjével mindig közre is működött. Ezekből az évekből — mint ismeretes — csoportképek bőven maradtak, amelyeken Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy a Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Plótényi Nándor yszemelynevy plótényi nándor yszemelynevy Plótényi Nándor yszemelynevy plótényi yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Plótényi yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy társaságában látható. Amidőn még föl kell jegyeznünk azt a keleti hangverseny-körútat, amelyet Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy szintén nagy diadallal exekutált, meg kell itt örökíteni Reményinek yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy azt a nagy- nagy érdemét, hogy a 67-es kiegyezés után Magyarországon beköszöntött nagyobb szabadsági lehetőségeket kihasználva, úgyszólván Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy egyedül, egymaga hegedülte össze a Petőfi-szobrot, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy amelyet Izsó Miklós yszemelynevy izsó miklós yszemelynevy Izsó Miklós yszemelynevy izsó yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Izsó yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy tervei alapján, annak halála után tanítványa, Huszár Adolf yszemelynevy huszár adolf yszemelynevy Huszár Adolf yszemelynevy huszár yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Huszár yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy mintázott. Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy adománya, jótékonycélú hangversenyei révén hatvanezer forint volt. Oly összeg ez, amelyet legalább is azzal kellett volna viszonoznunk, hogy az ország fővárosában főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy uccát neveztünk volna el a különben is legnagyobb magyar hegedűművész nevéről. No, de hiszen ami késik, nem múlik. Mert Reményi, yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy a Petőfi-alap yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy összehegedülésén kívül, a magyar regényirodalom apjának, Dugonics András yszemelynevy dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szobrának is megvetette alapját az ő jótékony, zengő, dicsőséges hegedűjével. Érdekes, hogy Reményinek yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy ezeket a nagy érdemeit Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy a koszorús költőkirály is kiemelve méltatta és ünnepelte a Petőfi-szobor yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy leleplezési ünnepélyein, amikor az akkor Csikágóban ytelepulesy csikágó ytelepulesy Csikágó yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy időző Reményiről yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy ezeket mondotta: »Uraim! A Petőfi-szobor yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy a legdrágább emlék a földkerekségen, mert a legcsengőbb ércből van öntve: Csupa hegedűszóból készült...« Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy nagyobb csodát tett lantjával, mint Orfeus, yszemelynevy orfeus yszemelynevy Orfeus yszemelynevy orfeus yszemelynevy yszemelynevy Orfeus yszemelynevy ykodvegy mert ő a köveknél nehezebbet mozdított meg: a nemzeti közönyt és meg tudta szelídíteni a minden fenevadnál erősebbet, az akkori policiát. ..« — A lánglelkű művész 1872-ben nősült. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Elvette Fáy Antal, yszemelynevy fáy antal yszemelynevy Fáy Antal yszemelynevy fáy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy a jeles magyar naturalista zenész és zeneszerző miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy születésű leányát. Így borult össze két borostyánág a szülőföld és a szülőváros ősi televényéből. Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy házasságából két gyermek származott: Tibor és Adrienne. Utóbbi egy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző felesége lett és ma Newyorkban ytelepulesy newyork ytelepulesy Newyork yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy él. Utolsó életévei alatt nemcsak földkörüli hangverseny útra vállalkozott és nemcsak Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy aratott még egyszer világhírt, de mintha érezte volna élete alkonyát, még egy búcsúkörútat is végzett hazájában és ötven, nagyrészt teljesen vagy legalább is részben jótékony hangversenyt adott itthon és a hetvenedik éve felé közeledő idős művész ezután még egyszer átkelt a tengeren, hegy eléje menjen végzetének, amely hangversenyen hegedűjével a kezében, San - Franciskóban, ytelepulesy san - franciskó ytelepulesy San - Franciskó yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy a hangversenydobogón érte utól. Halála a kiválasztott művészek halála volt. Ilyenről álmodozott mindig bizalmas környezetében. San-Franciskóból ytelepulesy san-franciskó ytelepulesy San-Franciskó yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy átvitték holttestét Newyorkba ytelepulesy newyork ytelepulesy Newyork yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy és öt cigányzenekar játszotta sírva-zokogva a »Repülj fecskémet« ycimy repülj fecskémet ycimy Repülj fecskémet ycimy repülj ycimy fecskémet ycimy ycimy Repülj ycimy fecskémet ycimy ykodvegy a Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy koporsója fölött. A gyászlepelt a temetési menetben a nagy magyar művész amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy barátai fogták. Ezek között, az egykorú lapok följegyzései, megőrizték Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy legjobb barátjának, Edisonnak, yszemelynevy edison yszemelynevy Edison yszemelynevy edison yszemelynevy yszemelynevy Edison yszemelynevy ykodvegy a nagy feltalálónak a nevét. Legvégül még csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni, hogy a Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy zenei zsenialitását nagyszerűen átörökítette a tertermészet a Reményi-család yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy ma is élő leszármazottaiba, unokáiba, sőt dédunokáiba is. Így Farkas Aladár yszemelynevy farkas aladár yszemelynevy Farkas Aladár yszemelynevy farkas yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy nyugalmazott ezredes és Farkas Ferenc yszemelynevy farkas ferenc yszemelynevy Farkas Ferenc yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy komárommegyei ytelepulesy komárommegye ytelepulesy komárommegye ymegyey komárom megye ykodvegy földbirtokos — Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy unokáinak — gyermekei, szintén nagyszerű zenei képességeket árultak el dédapjuk talentumának örökségeképpen. Farkas Mártha, yszemelynevy farkas mártha yszemelynevy Farkas Mártha yszemelynevy farkas yszemelynevy mártha yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Mártha yszemelynevy ykodvegy Hubay Jenő yszemelynevy hubay jenő yszemelynevy Hubay Jenő yszemelynevy hubay yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy zseniális tanítványa, mint hegedű-virtuóz, már évek óta a legjobb nevet szerezte és 1914 xevtizedx 1915 óta xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 nemcsak hazánk határain belül, de a legigényesebb zenekülföldön is sikert sikerre aratott. Technikája élénken emlékeztet nagynevű dédje, Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy művészetére. Hasonlóképpen egy másik ifjú Reményi-rokon, yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy Farkas Pál, yszemelynevy farkas pál yszemelynevy Farkas Pál yszemelynevy farkas yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy mint karmester és zeneszerző arat sikereket Rómában, ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy ahová először is a magyar közoktatásügyi kormányzat támogatásával került. Most már hírnevével és sikereivel viszonozza ő is azt a bizalmat, amellyel koldusszegény hazája, a magyar kultúrfölény terebélyesítése érdekében őt is támogatta és anyagilag segítette. Ugy látszik a Reményi - leszármazottakon yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy is bebizonyosodik, hogy: a vér vizzé nem válik. (Liptay Károly.) yszemelynevy liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy liptay károly szin_IV.0041.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Reményi Ede - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1829

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0041.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0041.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30505.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Reményi Ede

Szócikk: Reményi Ede világhírű hegedűművész és zeneszerző. Születése helyéről és évéről egészen a legutóbbi évekig sok vita és harc folyt két felsőmagyarországi város: Miskolc és Eger között. Így például a miskolciak jeles történésze, Szendrey, »Miskolc város története« V. kötet, 401— 408. oldalain azt olvashatjuk, hogy Reményi 1829. júl. 15-én Miskolcon született. Ezzel a minden hitelesség látszatával rendelkező komoly följegyzéssel szemben viszont a Pallas Lexikon (XV. kötet) azt hirdeti és pedig Ábrányi Kornél cikkében, hogy Reményi Ede Egerben született 1829-ben. A Pallas Lexikon utóda, a Révai Lexikon, természetesen ugyanezt mondja. És id. Szinnyei József: »Magyar írók élete és munkái« c. kitűnő művének VI. kötetében ugyanezt a följegyzést találjuk Reményi Edéről, mint zeneszerzőről. Ezeknek a kúsza és össze ­ vissza - adatoknak a kibogozását a miskolci Lévai József Közművelődési Egyesület ama dicséretes elhatározása sürgette, mely szerint a miskolcinak vélt — és utóbb tényleg annak is bizonyult — Reményi Edének születési centennáriumát meg akarták ünnepelni. Bank Sándoré, a Lévai Egyesület igazgatójának az érdeme, hogy Reményi Ede származási adatai immár kétségtelen bizonyossággal tisztáztattak. Hozzásegítették ehhez az érdemes kutatót nemcsak a Reményi Ede ma is élő rokonai, de főleg tisztázta a zavaros adatokat az egri cistereiek gimnáziumának anyakönyve, amely a »Miskolci Szemle« Reményi-számának centennáriumi adatai szerint a következőket tartalmazza az 1838-1839-iki tanévről: In Schola Primae Gramatices Semest. I 1838 39 26. Hoffmann Eduar 1828. 17. jan. R. C. Hung. Miskolc, C. Bors. Henr. Civis Agria, C. Heves. Mor. 1. Ex doctrinis em. 2. Eszerint tehát Reményi Ede, a jeles művész és zeneszerző, 1828. január 17-én Miskolcon született. Atyja Hoffmann Henrik volt, aki később magyarosította meg nevét Reményire és mint aranyművesmester átköltözött egész családjával Egerbe. Az ifjú Reményi Ede már nyolcéves korában feltűnt zenei tehetségével úgyannyira, hogy az egri székesegyház karnagya: Bartmann József kezdte oktatni a hegedűjáték misztériumaira. Hírt szerzett azonban a tehetséges fiú zenei elhivatottságáról maga az akkori egri érsek, a költői lelkületű Pyrker János László is és anyagilag lehetővé tette, hogy az ifjú Reményi 1843-ban a bécsi híres konzervatóriumban folytathassa tanulmányait Böhm Józsefnél. Három év múlva már föllépett Győrött és utóbb Pesten, Petrichevich Horváth Lázár, a »Honderű« szerkesztőjének irodalmi szalonjában. Ezt a szalont a történelem a »Gyülde« néven ismeri. Itt és más ilyen hozzáértő fórumok előtt már 1847-ben olyan híre volt a Reményi Ede varázsos »szárazfájának«, bűvös vonójának, hogy sikerei eredményeül csakhamar Párizsba utazhatott, még pedig nem kisebb protektor ajánlólevelével, mint amilyen gróf Széchenyi István volt. Nem csoda, ha minden fényes szalon megnyílt a nemes gróf ajánlatára a fiatal Reményi előtt. Első legzajosabb sikerét Párizsban, gróf Apponyi Antal palotájában aratta. De csakhamar búcsút mondott Párizsnak és a csatornán áthajózva, már 1848 tavaszán Londonban első színházi hegedűs — hangverseny-mester — a Her Majestis Theaterben. Itt azonban nem maradhatott sokáig, ment a magyar szabadságharc híre átcsapott a távolságon Reményi Edéhez is és a forró temperamentumu, hazáját szerető magyar művész sietett egyenesen a zászló alá, hogy szolgálja a szent magyar ügyet. Önként beállott katonának és a színházat fölcserélte a csatatérrel. Eleinte Klapka seregeinél szolgált, majd a fővezér, Görgey Arthur, törzskarához került, ahol — különösen a pihenők alatt — elképzelhetetlenül nagy szolgálatára volt a magyar honvédek föllelkesítéséínek, csodaerejű hegedűje, magávalragadó hangjaival. A »Repülj, fecském«, amely általa lett ismeretes és egy egyszerű népdalból később világhírű koncert-számmá lett, az »Ezt a kerek erdőt járom én!«, továbbá a vulkanikus erejű Rákóczi - induló, a Klapka-induló (Thaly Kálmán szerzeménye), mind-mind jobban és jobban fokozták a negyvennyolcas hősök, a legendás hősiességű vörössipkások lelkesedését, amikor Reményi Ede játszott a tábortüzek mellett. A görög Thyrteus lánglelke lobogott Reményiben is, amit nemcsak Petőfi, nemcsak Tompa, de a higgadtabb vérmérsékletű Arany János is honorált egy-egy gyönyörű költeménnyel. Még Berzsenyi Lászlót is dalra fakasztotta Reményi bűvös hegedűje, amely — a szabadságharc vérbefojtása után — emigrált művészünk kezében sírta, zokogta a világ fülébe a szomorú magyar végzet iszonyú megpróbáltatásait: egy a történelmi Golgothára korbácsolt nép és nemzet véres tragédiáját. Föl kellett erre figyelnie az egész résztvevő világnak csakúgy, mint ahogy Kossuth nagyszerű szónoklataira mellénk szegődött az egész hatalmas külföldi közvélemény. Világos után Reményi Amerikába ment, onnan visszajött Európába, ahol is különösen Párizs hangversenyein ünnepelték. Az írók közül különösen Hugó Victor és Georg Sandhoz való vonatkozásai nevezetesek. Párizsból 1862-ben Hamburgba került és itt Brahms Jánossal, Wagner Cosima első férjével kötött barátságot. Hamburgból Weimarba ment a két barát, hogy az ott dirigensi tevékenységet folytató nagy magyar zeneművésszel, Liszt Ferenccel jussanak közelebbi nekszusba. Liszt Ferenc csakhamar fölismerte Reményi nagyszerű képességeit és tanítványul fogadta őt az úgynevezett »Murl«-ok közzé. (Ezek voltak a Wagner és Liszt ifjú követői.) Báselbe is elvitte Reményit Liszt Ferenc, még pedig Joachim, Gomélius Péter és Bruckner társaságában. Ezek voltak .a legtehetségesebb Liszt-tanítványok, Reményi Ede mellett. Liszt mellett töltött művészkiképző idején túl, mesterének ajánlatával Angliába ment Reményi és ott működött 1854-től 1860-ig. Bejutott ezalatt Viktória királynő udvari magánzenekarába és megkapta a nagy királynő »Szoló-hegedűs«-ének a címét is. Ezzel aztán világhírre betetőzést nyert. Reményi 1859-ben ujongva közölhette mesterével, Liszt Ferenccel, hogy I. Ferenc József amnesztiában részesítette. A hazáját viszontlátni kívánó Reményi tehát, a dicsőség és a jómód öleléséből kitépvén magát, hazasietett és már 1860. jan. 30-án föl is lépett a Nemzeti Színház színpadán. Ezen az estén tombolva követelték tőle a Rákóczi - induló eljátszását. Ez pedig meg volt neki tiltva a műsorát cenzúráló Prottmann helytartótanácsi fő-főcenzor által. Reményi mégsem tudott ellentállani a közönség parancsoló lelkességének és olyan hévvel, olyan magyaros tűzzel játszotta Rákóczit, hogy Prottmann rendőrfőnök visszavonta a hangverseny - engedélyt tőle, sőt Pestről internálta két teljes hónapra. Amikor aztán újra .szabadon járhatta útjait, magyar ruhájában, rámás csizmájában, csodahegedűjével lelkesítette a magyar közönséget az elnyomatás idejében. Diadalmenet volt útja mindeneflé. Valósággal térdig járt a virágban. Reményi Wagner Richarddal is közelebbi vonatkozásba jutott akkor, amikor 1863-ban megismerkedett vele itt Budapesten és a nagy német zeneszerzőnek átadta tanulmányát a magyar zenéről, kérve Wagnert, hogy mondana prognózist a magyar muzsika kilátásairól. Wagner egy aug. 8-án kelt és Ábrányi Kornélhoz intézett levelében meg is felelt a Reményi által összegyűjtött magyar zenei anyagra vonatkozólag és mert némi kedvet árult el a magyar fővárosban leendő esetleges letelepedést illetőleg, a mindig lelkes és rajongó magyar hegedűs, Reményi, föl is vette erre vonatkozóan Wagnerrel a tárgyalást. Hogy már most ezt csak a saját iniciativájára tette-e vagy pedig állt mögötte valamely pénzes csoport, mecénás, ezt nem lehet tudni ma már. De a dologból nem lett semmi, sőt utóbb Wagner meg is neheztelt emiatt Reményire, aki terve sikertelenségétől bizonyára megrémülve, nem felelt a Wagner későbbi leveleire. Liszthez való közeli nekszusát azonban semmisem zavarta Reményi életében. Amikor a nagy és világhírű Liszt 1876-ban letelepedett Magyarországon, Reményi állandóan a társaságában volt látható. Intimusabb zeneestélyein, amelyre csak barátai voltak hivatalosak, Reményi egyszersmindenkorra meg volt híva és hegedűjével mindig közre is működött. Ezekből az évekből — mint ismeretes — csoportképek bőven maradtak, amelyeken Reményi Ede a Liszt Ferenc és Plótényi Nándor társaságában látható. Amidőn még föl kell jegyeznünk azt a keleti hangverseny-körútat, amelyet Reményi szintén nagy diadallal exekutált, meg kell itt örökíteni Reményinek azt a nagy- nagy érdemét, hogy a 67-es kiegyezés után Magyarországon beköszöntött nagyobb szabadsági lehetőségeket kihasználva, úgyszólván Reményi egyedül, egymaga hegedülte össze a Petőfi-szobrot, amelyet Izsó Miklós tervei alapján, annak halála után tanítványa, Huszár Adolf mintázott. Reményi adománya, jótékonycélú hangversenyei révén hatvanezer forint volt. Oly összeg ez, amelyet legalább is azzal kellett volna viszonoznunk, hogy az ország fővárosában uccát neveztünk volna el a különben is legnagyobb magyar hegedűművész nevéről. No, de hiszen ami késik, nem múlik. Mert Reményi, a Petőfi-alap összehegedülésén kívül, a magyar regényirodalom apjának, Dugonics András szegedi szobrának is megvetette alapját az ő jótékony, zengő, dicsőséges hegedűjével. Érdekes, hogy Reményinek ezeket a nagy érdemeit Jókai Mór a koszorús költőkirály is kiemelve méltatta és ünnepelte a Petőfi-szobor leleplezési ünnepélyein, amikor az akkor Csikágóban időző Reményiről ezeket mondotta: »Uraim! A Petőfi-szobor a legdrágább emlék a földkerekségen, mert a legcsengőbb ércből van öntve: Csupa hegedűszóból készült...« Reményi nagyobb csodát tett lantjával, mint Orfeus, mert ő a köveknél nehezebbet mozdított meg: a nemzeti közönyt és meg tudta szelídíteni a minden fenevadnál erősebbet, az akkori policiát. ..« — A lánglelkű művész 1872-ben nősült. Elvette Fáy Antal, a jeles magyar naturalista zenész és zeneszerző miskolci születésű leányát. Így borult össze két borostyánág a szülőföld és a szülőváros ősi televényéből. Reményi házasságából két gyermek származott: Tibor és Adrienne. Utóbbi egy német zeneszerző felesége lett és ma Newyorkban él. Utolsó életévei alatt nemcsak földkörüli hangverseny útra vállalkozott és nemcsak Párizsban, Londonban aratott még egyszer világhírt, de mintha érezte volna élete alkonyát, még egy búcsúkörútat is végzett hazájában és ötven, nagyrészt teljesen vagy legalább is részben jótékony hangversenyt adott itthon és a hetvenedik éve felé közeledő idős művész ezután még egyszer átkelt a tengeren, hegy eléje menjen végzetének, amely hangversenyen hegedűjével a kezében, San - Franciskóban, a hangversenydobogón érte utól. Halála a kiválasztott művészek halála volt. Ilyenről álmodozott mindig bizalmas környezetében. San-Franciskóból átvitték holttestét Newyorkba és öt cigányzenekar játszotta sírva-zokogva a »Repülj fecskémet« a Reményi koporsója fölött. A gyászlepelt a temetési menetben a nagy magyar művész amerikai barátai fogták. Ezek között, az egykorú lapok följegyzései, megőrizték Reményi Ede legjobb barátjának, Edisonnak, a nagy feltalálónak a nevét. Legvégül még csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni, hogy a Reményi zenei zsenialitását nagyszerűen átörökítette a tertermészet a Reményi-család ma is élő leszármazottaiba, unokáiba, sőt dédunokáiba is. Így Farkas Aladár nyugalmazott ezredes és Farkas Ferenc komárommegyei földbirtokos — Reményi unokáinak — gyermekei, szintén nagyszerű zenei képességeket árultak el dédapjuk talentumának örökségeképpen. Farkas Mártha, Hubay Jenő zseniális tanítványa, mint hegedű-virtuóz, már évek óta a legjobb nevet szerezte és 1914 óta nemcsak hazánk határain belül, de a legigényesebb zenekülföldön is sikert sikerre aratott. Technikája élénken emlékeztet nagynevű dédje, Reményi Ede művészetére. Hasonlóképpen egy másik ifjú Reményi-rokon, Farkas Pál, mint karmester és zeneszerző arat sikereket Rómában, ahová először is a magyar közoktatásügyi kormányzat támogatásával került. Most már hírnevével és sikereivel viszonozza ő is azt a bizalmat, amellyel koldusszegény hazája, a magyar kultúrfölény terebélyesítése érdekében őt is támogatta és anyagilag segítette. Ugy látszik a Reményi - leszármazottakon is bebizonyosodik, hogy: a vér vizzé nem válik. (Liptay Károly.) szin_IV.0041.pdf IV