Címszó: Rögtönzés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0090.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0090.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30664.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rögtönzés

Szócikk: Rögtönzés A rögtönzés szükségessége a színpadon gyakran jelentkezik, de elsősorban a vidéki színházaknál, ahol a készületlen előadárok zökkenője miatt egyes jelenésekben késedelmek vagy szöveghibák fordulnak ellő, ezeknek kiparírozása miatt a rögtönzés szükségessége helyt álló. Operettkómikusok szívesen éltek a rögtönzés szabadságával, mert egy-egy talpraesett vicc, kiszólás, kupié-betét nem tévesztette el hatását. Rögtönözni már a régi Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  is ismert tény volt, ezt egy egykori színházi törvény 113. paragrafusa tiltja is; — úgy látszik azonban, hogy a színészek nem hederítettek rá, ezért 1842-ben (időpont) újra megtiltják a rögtönzést, vagy ahogy akkor mondták: »hevenyészés«-t. A »Regélő« (intézmény) 1842. (időpont) évi 73. számában (750. old.) ezeket ismerteti a rögtönzés betiltásáról: »A hevenyészés — extemporizálás — szabály szerint tiltva lesz s komoly darabokban áltálban meg nem engeltetik: 5 for. büntetés alatt. Víg darabokban egy kis tréfa, vagy talpraesett elmésség nem annyira korlátozandó, amennyiben ízléssel s az előadott jellemmel megegyeztethető, de csupán bohózatokban s ott is minden hevenyészetért felelős az illető, s ha személyre, színészi vagy más magánviszonyokra sértőleg céloz, (fizetésök egy-egy forintjától) 12 kros büntetést szenved, felmaradván a' sértett félnek joga őt a polgári törvény útján is megkeresni,« 1862. (időpont) febr. 1-én Virág Gyula (személy) (információ)  és Pártényi János (személy) (információ)  színészeket rögtönzésért a hatóság egy pár napi börtönre ítélte. (»Hölgyfutár«, (intézmény) 1862. (időpont) febr. 4.). Általában a Bach-korszakban (személy) (információ)  a színpadi politikai célzású rögtönzés büntetéssel járt, legalább erre enged következtetni az alábbi híradás: »A helybeli színtársulat egyik legjobb tagját, Ujfalussy Sándort, (személy) (információ)  a »Két huszár és egy bakancsos« (cím) (információ)  c. vasárnapi darabban mondott rögtönzéseiért hétfőn 3 napi börtönre s ennek kitöltése után 6 óra alatt a város elhagyására ítélték; azonban főispáni helyettes ő méltósága tegnap délután a rögtönzőt szabadlábra helyezne s a társulatban további maradhatását kegyesen megengedtem (»Szegedi Hiradó«, (intézmény) (információ)  1863. (időpont) ápr. 15.) 1882. (időpont) jún. havában a nagyváradi színügyi - bizottság (intézmény) (információ)  Mannsberger Károly (személy) (információ)  színigazgatónak meghagyta, hogy tiltsa meg a tagoknak a rögtönzést. (Lásd: »Pesti Hírlap«, (intézmény) (információ)  1882. (időpont) jún. 28.) 1921. (időpont) okt. 21-én fővárosi (Budapest) rendőrkapitányi rendelet megtiltotta a rögtönzést. (Az első színészek idejéből híres rögtönző volt: Jancsó Pál. (személy) (információ)  L. o.) [V. ö. Exptemporizálás. Improvizál.] szin_IV.0090.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rögtönzés címszóvég 30664 Szócikk: Rögtönzés A rögtönzés szükségessége a színpadon gyakran jelentkezik, de elsősorban a vidéki színházaknál, ahol a készületlen előadárok zökkenője miatt egyes jelenésekben késedelmek vagy szöveghibák fordulnak ellő, ezeknek kiparírozása miatt a rögtönzés szükségessége helyt álló. Operettkómikusok szívesen éltek a rögtönzés szabadságával, mert egy-egy talpraesett vicc, kiszólás, kupié-betét nem tévesztette el hatását. Rögtönözni már a régi Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is ismert tény volt, ezt egy egykori színházi törvény 113. paragrafusa tiltja is; — úgy látszik azonban, hogy a színészek nem hederítettek rá, ezért 1842-ben újra megtiltják a rögtönzést, vagy ahogy akkor mondták: »hevenyészés«-t. A »Regélő« yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy 1842. évi xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 73. számában (750. old.) ezeket ismerteti a rögtönzés betiltásáról: »A hevenyészés — extemporizálás — szabály szerint tiltva lesz s komoly darabokban áltálban meg nem engeltetik: 5 for. büntetés alatt. Víg darabokban egy kis tréfa, vagy talpraesett elmésség nem annyira korlátozandó, amennyiben ízléssel s az előadott jellemmel megegyeztethető, de csupán bohózatokban s ott is minden hevenyészetért felelős az illető, s ha személyre, színészi vagy más magánviszonyokra sértőleg céloz, (fizetésök egy-egy forintjától) 12 kros büntetést szenved, felmaradván a' sértett félnek joga őt a polgári törvény útján is megkeresni,« 1862. xevtizedx 1865 febr. 1-én Virág Gyula yszemelynevy virág gyula yszemelynevy Virág Gyula yszemelynevy virág yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Virág yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és Pártényi János yszemelynevy pártényi jános yszemelynevy Pártényi János yszemelynevy pártényi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Pártényi yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy színészeket rögtönzésért a hatóság egy pár napi börtönre ítélte. (»Hölgyfutár«, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy 1862. febr. 4.). Általában a Bach-korszakban yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy a színpadi politikai célzású rögtönzés büntetéssel járt, legalább erre enged következtetni az alábbi híradás: »A helybeli színtársulat egyik legjobb tagját, Ujfalussy Sándort, yszemelynevy ujfalussy sándor yszemelynevy Ujfalussy Sándor yszemelynevy ujfalussy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Ujfalussy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a »Két huszár és egy bakancsos« ycimy két huszár és egy bakancsos ycimy Két huszár és egy bakancsos ycimy két ycimy huszár ycimy és ycimy egy ycimy bakancsos ycimy ycimy Két ycimy huszár ycimy és ycimy egy ycimy bakancsos ycimy ykod c. vasárnapi darabban mondott rögtönzéseiért hétfőn 3 napi börtönre s ennek kitöltése után 6 óra alatt a város elhagyására ítélték; azonban főispáni helyettes ő méltósága tegnap délután a rögtönzőt szabadlábra helyezne s a társulatban további maradhatását kegyesen megengedtem (»Szegedi Hiradó«, yintezmenyy szegedi hiradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy hiradó yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy 1863. ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 15.) 1882. xevtizedx 1885 jún. havában a nagyváradi színügyi - bizottság yintezmenyy nagyváradi színügyi - bizottság yintezmenyy nagyvára yintezmenyy nagyváradi yintezmenyy színügyi yintezmenyy - yintezmenyy bizottság yintezmenyy yintezmenyy nagyvára yintezmenyy ykodvegy Mannsberger Károly yszemelynevy mannsberger károly yszemelynevy Mannsberger Károly yszemelynevy mannsberger yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mannsberger yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színigazgatónak meghagyta, hogy tiltsa meg a tagoknak a rögtönzést. (Lásd: »Pesti Hírlap«, yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti Hí yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hí yintezmenyy ykodvegy 1882. jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 28.) 1921. xevtizedx 1925 okt. xtalanevtizedx 1935 21-én fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy rendőrkapitányi rendelet megtiltotta a rögtönzést. (Az első színészek idejéből híres rögtönző volt: Jancsó Pál. yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy L. o.) [V. ö. Exptemporizálás. Improvizál.] szin_IV.0090.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rögtönzés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0090.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0090.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30664.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rögtönzés

Szócikk: Rögtönzés A rögtönzés szükségessége a színpadon gyakran jelentkezik, de elsősorban a vidéki színházaknál, ahol a készületlen előadárok zökkenője miatt egyes jelenésekben késedelmek vagy szöveghibák fordulnak ellő, ezeknek kiparírozása miatt a rögtönzés szükségessége helyt álló. Operettkómikusok szívesen éltek a rögtönzés szabadságával, mert egy-egy talpraesett vicc, kiszólás, kupié-betét nem tévesztette el hatását. Rögtönözni már a régi Nemzeti Színházban is ismert tény volt, ezt egy egykori színházi törvény 113. paragrafusa tiltja is; — úgy látszik azonban, hogy a színészek nem hederítettek rá, ezért 1842-ben újra megtiltják a rögtönzést, vagy ahogy akkor mondták: »hevenyészés«-t. A »Regélő« 1842. évi 73. számában (750. old.) ezeket ismerteti a rögtönzés betiltásáról: »A hevenyészés — extemporizálás — szabály szerint tiltva lesz s komoly darabokban áltálban meg nem engeltetik: 5 for. büntetés alatt. Víg darabokban egy kis tréfa, vagy talpraesett elmésség nem annyira korlátozandó, amennyiben ízléssel s az előadott jellemmel megegyeztethető, de csupán bohózatokban s ott is minden hevenyészetért felelős az illető, s ha személyre, színészi vagy más magánviszonyokra sértőleg céloz, (fizetésök egy-egy forintjától) 12 kros büntetést szenved, felmaradván a' sértett félnek joga őt a polgári törvény útján is megkeresni,« 1862. febr. 1-én Virág Gyula és Pártényi János színészeket rögtönzésért a hatóság egy pár napi börtönre ítélte. (»Hölgyfutár«, 1862. febr. 4.). Általában a Bach-korszakban a színpadi politikai célzású rögtönzés büntetéssel járt, legalább erre enged következtetni az alábbi híradás: »A helybeli színtársulat egyik legjobb tagját, Ujfalussy Sándort, a »Két huszár és egy bakancsos« c. vasárnapi darabban mondott rögtönzéseiért hétfőn 3 napi börtönre s ennek kitöltése után 6 óra alatt a város elhagyására ítélték; azonban főispáni helyettes ő méltósága tegnap délután a rögtönzőt szabadlábra helyezne s a társulatban további maradhatását kegyesen megengedtem (»Szegedi Hiradó«, 1863. ápr. 15.) 1882. jún. havában a nagyváradi színügyi - bizottság Mannsberger Károly színigazgatónak meghagyta, hogy tiltsa meg a tagoknak a rögtönzést. (Lásd: »Pesti Hírlap«, 1882. jún. 28.) 1921. okt. 21-én fővárosi rendőrkapitányi rendelet megtiltotta a rögtönzést. (Az első színészek idejéből híres rögtönző volt: Jancsó Pál. L. o.) [V. ö. Exptemporizálás. Improvizál.] szin_IV.0090.pdf IV