Címszó: Rögtönzés - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0090.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0090.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30664.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Rögtönzés
Szócikk: Rögtönzés A rögtönzés szükségessége a színpadon
gyakran jelentkezik, de elsősorban a vidéki színházaknál, ahol a készületlen előadárok
zökkenője miatt egyes jelenésekben késedelmek vagy szöveghibák fordulnak ellő, ezeknek
kiparírozása miatt a rögtönzés szükségessége helyt álló. Operettkómikusok szívesen
éltek a rögtönzés szabadságával, mert egy-egy talpraesett vicc, kiszólás, kupié-betét
nem tévesztette el hatását. Rögtönözni már a régi Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
is ismert tény volt, ezt egy egykori színházi
törvény 113. paragrafusa tiltja is; — úgy látszik azonban, hogy a színészek nem
hederítettek rá, ezért 1842-ben (időpont) újra
megtiltják a rögtönzést, vagy ahogy akkor mondták: »hevenyészés«-t. A »Regélő« (intézmény)
1842. (időpont)
évi 73. számában (750. old.) ezeket ismerteti a rögtönzés betiltásáról: »A hevenyészés
— extemporizálás — szabály szerint tiltva lesz s komoly darabokban áltálban meg
nem engeltetik: 5 for. büntetés alatt. Víg darabokban egy kis tréfa, vagy talpraesett
elmésség nem annyira korlátozandó, amennyiben ízléssel s az előadott jellemmel megegyeztethető,
de csupán bohózatokban s ott is minden hevenyészetért felelős az illető, s ha személyre,
színészi vagy más magánviszonyokra sértőleg céloz, (fizetésök egy-egy forintjától)
12 kros büntetést szenved, felmaradván a' sértett félnek joga őt a polgári törvény
útján is megkeresni,« 1862. (időpont) febr.
1-én Virág Gyula (személy) (információ)
és Pártényi János (személy) (információ)
színészeket rögtönzésért a hatóság egy pár
napi börtönre ítélte. (»Hölgyfutár«, (intézmény)
1862. (időpont)
febr. 4.). Általában a Bach-korszakban (személy) (információ)
a színpadi politikai célzású rögtönzés büntetéssel
járt, legalább erre enged következtetni az alábbi híradás: »A helybeli színtársulat
egyik legjobb tagját, Ujfalussy Sándort, (személy) (információ)
a »Két huszár és egy bakancsos« (cím) (információ)
c. vasárnapi darabban mondott rögtönzéseiért
hétfőn 3 napi börtönre s ennek kitöltése után 6 óra alatt a város elhagyására ítélték;
azonban főispáni helyettes ő méltósága tegnap délután a rögtönzőt szabadlábra helyezne
s a társulatban további maradhatását kegyesen megengedtem (»Szegedi Hiradó«, (intézmény)
(információ)
1863. (időpont) ápr.
15.) 1882. (időpont)
jún. havában a nagyváradi színügyi - bizottság (intézmény)
(információ)
Mannsberger Károly (személy) (információ)
színigazgatónak meghagyta, hogy tiltsa meg
a tagoknak a rögtönzést. (Lásd: »Pesti Hírlap«, (intézmény)
(információ)
1882. (időpont) jún.
28.) 1921. (időpont)
okt. 21-én fővárosi (Budapest)
rendőrkapitányi rendelet megtiltotta a rögtönzést. (Az első színészek idejéből híres
rögtönző volt: Jancsó Pál. (személy) (információ)
L. o.) [V. ö. Exptemporizálás. Improvizál.]
szin_IV.0090.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Rögtönzés címszóvég 30664 Szócikk: Rögtönzés
A rögtönzés szükségessége a színpadon gyakran jelentkezik, de elsősorban a vidéki
színházaknál, ahol a készületlen előadárok zökkenője miatt egyes jelenésekben késedelmek
vagy szöveghibák fordulnak ellő, ezeknek kiparírozása miatt a rögtönzés szükségessége
helyt álló. Operettkómikusok szívesen éltek a rögtönzés szabadságával, mert egy-egy
talpraesett vicc, kiszólás, kupié-betét nem tévesztette el hatását. Rögtönözni már
a régi Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy is ismert tény volt, ezt egy egykori színházi törvény 113.
paragrafusa tiltja is; — úgy látszik azonban, hogy a színészek nem hederítettek
rá, ezért 1842-ben újra megtiltják a rögtönzést, vagy ahogy akkor mondták: »hevenyészés«-t.
A »Regélő« yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy
yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy 1842. évi xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 73. számában (750. old.) ezeket ismerteti a rögtönzés betiltásáról: »A hevenyészés
— extemporizálás — szabály szerint tiltva lesz s komoly darabokban áltálban meg
nem engeltetik: 5 for. büntetés alatt. Víg darabokban egy kis tréfa, vagy talpraesett
elmésség nem annyira korlátozandó, amennyiben ízléssel s az előadott jellemmel megegyeztethető,
de csupán bohózatokban s ott is minden hevenyészetért felelős az illető, s ha személyre,
színészi vagy más magánviszonyokra sértőleg céloz, (fizetésök egy-egy forintjától)
12 kros büntetést szenved, felmaradván a' sértett félnek joga őt a polgári törvény
útján is megkeresni,« 1862. xevtizedx 1865 febr. 1-én Virág Gyula yszemelynevy
virág gyula yszemelynevy Virág Gyula yszemelynevy virág yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Virág yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és Pártényi
János yszemelynevy pártényi jános yszemelynevy Pártényi János yszemelynevy
pártényi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Pártényi yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy színészeket rögtönzésért a hatóság egy pár napi börtönre
ítélte. (»Hölgyfutár«, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy
hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy 1862. febr. 4.).
Általában a Bach-korszakban yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy
bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy a színpadi politikai célzású
rögtönzés büntetéssel járt, legalább erre enged következtetni az alábbi híradás:
»A helybeli színtársulat egyik legjobb tagját, Ujfalussy Sándort, yszemelynevy
ujfalussy sándor yszemelynevy Ujfalussy Sándor yszemelynevy ujfalussy
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Ujfalussy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy a »Két huszár és egy bakancsos« ycimy két huszár és egy
bakancsos ycimy Két huszár és egy bakancsos ycimy két ycimy huszár ycimy és
ycimy egy ycimy bakancsos ycimy ycimy Két ycimy huszár ycimy és ycimy egy ycimy
bakancsos ycimy ykod c. vasárnapi darabban mondott rögtönzéseiért hétfőn 3 napi
börtönre s ennek kitöltése után 6 óra alatt a város elhagyására ítélték; azonban
főispáni helyettes ő méltósága tegnap délután a rögtönzőt szabadlábra helyezne s
a társulatban további maradhatását kegyesen megengedtem (»Szegedi Hiradó«, yintezmenyy
szegedi hiradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy hiradó
yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy 1863. ápr. xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 15.) 1882. xevtizedx 1885 jún. havában a nagyváradi színügyi
- bizottság yintezmenyy nagyváradi színügyi - bizottság yintezmenyy nagyvára
yintezmenyy nagyváradi yintezmenyy színügyi yintezmenyy - yintezmenyy bizottság
yintezmenyy yintezmenyy nagyvára yintezmenyy ykodvegy Mannsberger Károly yszemelynevy
mannsberger károly yszemelynevy Mannsberger Károly yszemelynevy mannsberger
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mannsberger yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy színigazgatónak meghagyta, hogy tiltsa meg a tagoknak a rögtönzést. (Lásd:
»Pesti Hírlap«, yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti Hí yintezmenyy pesti
yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hí yintezmenyy
ykodvegy 1882. jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 28.) 1921. xevtizedx
1925 okt. xtalanevtizedx 1935 21-én fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy rendőrkapitányi rendelet megtiltotta a rögtönzést.
(Az első színészek idejéből híres rögtönző volt: Jancsó Pál. yszemelynevy
jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy L. o.) [V.
ö. Exptemporizálás. Improvizál.] szin_IV.0090.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Rögtönzés - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0090.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0090.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30664.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Rögtönzés
Szócikk: Rögtönzés A rögtönzés szükségessége a színpadon
gyakran jelentkezik, de elsősorban a vidéki színházaknál, ahol a készületlen előadárok
zökkenője miatt egyes jelenésekben késedelmek vagy szöveghibák fordulnak ellő, ezeknek
kiparírozása miatt a rögtönzés szükségessége helyt álló. Operettkómikusok szívesen
éltek a rögtönzés szabadságával, mert egy-egy talpraesett vicc, kiszólás, kupié-betét
nem tévesztette el hatását. Rögtönözni már a régi Nemzeti Színházban is ismert tény
volt, ezt egy egykori színházi törvény 113. paragrafusa tiltja is; — úgy látszik
azonban, hogy a színészek nem hederítettek rá, ezért 1842-ben újra megtiltják a
rögtönzést, vagy ahogy akkor mondták: »hevenyészés«-t. A »Regélő« 1842. évi 73.
számában (750. old.) ezeket ismerteti a rögtönzés betiltásáról: »A hevenyészés —
extemporizálás — szabály szerint tiltva lesz s komoly darabokban áltálban meg nem
engeltetik: 5 for. büntetés alatt. Víg darabokban egy kis tréfa, vagy talpraesett
elmésség nem annyira korlátozandó, amennyiben ízléssel s az előadott jellemmel megegyeztethető,
de csupán bohózatokban s ott is minden hevenyészetért felelős az illető, s ha személyre,
színészi vagy más magánviszonyokra sértőleg céloz, (fizetésök egy-egy forintjától)
12 kros büntetést szenved, felmaradván a' sértett félnek joga őt a polgári törvény
útján is megkeresni,« 1862. febr. 1-én Virág Gyula és Pártényi János színészeket
rögtönzésért a hatóság egy pár napi börtönre ítélte. (»Hölgyfutár«, 1862. febr.
4.). Általában a Bach-korszakban a színpadi politikai célzású rögtönzés büntetéssel
járt, legalább erre enged következtetni az alábbi híradás: »A helybeli színtársulat
egyik legjobb tagját, Ujfalussy Sándort, a »Két huszár és egy bakancsos« c. vasárnapi
darabban mondott rögtönzéseiért hétfőn 3 napi börtönre s ennek kitöltése után 6
óra alatt a város elhagyására ítélték; azonban főispáni helyettes ő méltósága tegnap
délután a rögtönzőt szabadlábra helyezne s a társulatban további maradhatását kegyesen
megengedtem (»Szegedi Hiradó«, 1863. ápr. 15.) 1882. jún. havában a nagyváradi színügyi
- bizottság Mannsberger Károly színigazgatónak meghagyta, hogy tiltsa meg a tagoknak
a rögtönzést. (Lásd: »Pesti Hírlap«, 1882. jún. 28.) 1921. okt. 21-én fővárosi rendőrkapitányi
rendelet megtiltotta a rögtönzést. (Az első színészek idejéből híres rögtönző volt:
Jancsó Pál. L. o.) [V. ö. Exptemporizálás. Improvizál.] szin_IV.0090.pdf IV