Címszó: Ruzicska József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0099.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0099.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30687.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ruzicska
József
Szócikk: Ruzicska József zeneszerző életéről, sajnos,
igen kevés adat beszél. Debrecenben (megye) volt
a magyar ezred karmestere; 1820-táján (időpont) a
kolozsvári (megye)
színtársulathoz került, itt Kotzebue (személy) (információ)
»Bela's Flucht« (cím) c. darabjából
Udvarhelyi Miklós (személy) (információ)
operaszöveget írt. R. számára, ki ilyen módon
a »Béla futása« (cím)
(információ)
(L. o.) első magyar opera zeneszerzője lett.
(Első előadása 1821-ben (időpont) Kolozsvárott
(megye) volt;
a pesti magyar színtársulat. (intézmény)
(információ)
1826. (időpont) szept.
11-én mutatta be; Molnár György (személy) (információ)
is a Budai Népszínházban (intézmény)
(információ)
az 1860-as (időpont) évek
elején megismertette az újabb, nemzedékkel, mely azonban a sok próza, miatt a művet
inkább daljátéknak nézte.) Még egy operáját adták Kolozsvárott, (megye) 1822-ben:
(időpont)
»Kemény Simon« (cím)
(információ)
c. alatt. (Kéziratát a M. Nemzeti Múzeum
Orsz. Széchényi - Könyvtára (intézmény)
őrzi.) Ez után R. eltávozott Kolozsvárról, (megye) Bayer
József (személy)
(információ)
szerint Olaszországba, (ország) felesége
hazájába, ezután nyoma veszett. Van egy vélemény arról, hogy Kolozsvárott (megye) 1833.
(időpont)
febr.13-án halt meg. Egy szájhagyomány szerint ő írta le hangjegyekben először a
Rákóczi - indulót, (cím) (információ)
Bihari János (személy) (információ)
játéka nyomán. (Kereszty István) (személy) (információ)
szin_IV.0099.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ruzicska József címszóvég 30687 Szócikk:
Ruzicska József zeneszerző életéről, sajnos, igen kevés adat beszél. Debrecenben
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy volt a magyar
ezred karmestere; 1820-táján a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulathoz került, itt Kotzebue yszemelynevy
kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy
Kotzebue yszemelynevy ykodvegy »Bela's Flucht« ycimy bela's flucht ycimy Bela's
Flucht ycimy bela's ycimy flucht ycimy ycimy Bela's ycimy Flucht ycimy ykodvegy
c. darabjából Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy
Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy operaszöveget
írt. R. számára, ki ilyen módon a »Béla futása« ycimy béla futása ycimy Béla
futása ycimy béla ycimy futása ycimy ycimy Béla ycimy futása ycimy ykodvegy (L.
o.) első magyar opera zeneszerzője lett. (Első előadása 1821-ben Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt; a pesti magyar
színtársulat. yintezmenyy pesti magyar színtársulat yintezmenyy pesti ma
yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színtársulat yintezmenyy
yintezmenyy pesti yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy 1826. szept. xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 11-én mutatta be; Molnár György yszemelynevy molnár
györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy is a
Budai Népszínházban yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né
yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy az 1860-as xevtizedx 1865 évek elején megismertette
az újabb, nemzedékkel, mely azonban a sok próza, miatt a művet inkább daljátéknak
nézte.) Még egy operáját adták Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1822-ben: xevtizedx 1825 »Kemény xtalanevtizedx
1835 Simon« ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon
ycimy ycimy Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy c. alatt. (Kéziratát a M. Nemzeti
Múzeum Orsz. Széchényi - Könyvtára yintezmenyy m. nemzeti múzeum orsz.
széchényi - könyvtára yintezmenyy M. Nemze yintezmenyy m. yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy múzeum yintezmenyy orsz. yintezmenyy széchényi yintezmenyy -
yintezmenyy k őrzi.) Ez után R. eltávozott Kolozsvárról, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Bayer József yszemelynevy
bayer józsef yszemelynevy Bayer József yszemelynevy bayer yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Bayer yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szerint
Olaszországba, ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy
Olaszország ykodvegy felesége hazájába, ezután nyoma veszett. Van egy vélemény arról,
hogy Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy 1833. xevtizedx 1835 febr.13-án xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 halt meg. Egy szájhagyomány szerint ő írta le hangjegyekben először a Rákóczi
- indulót, ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy -
ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy Bihari János
yszemelynevy bihari jános yszemelynevy Bihari János yszemelynevy bihari
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy játéka nyomán. (Kereszty István) yszemelynevy kereszty istván
yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
kereszty istván szin_IV.0099.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ruzicska József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0099.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0099.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30687.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ruzicska
József
Szócikk: Ruzicska József zeneszerző életéről, sajnos,
igen kevés adat beszél. Debrecenben volt a magyar ezred karmestere; 1820-táján a
kolozsvári színtársulathoz került, itt Kotzebue »Bela's Flucht« c. darabjából Udvarhelyi
Miklós operaszöveget írt. R. számára, ki ilyen módon a »Béla futása« (L. o.) első
magyar opera zeneszerzője lett. (Első előadása 1821-ben Kolozsvárott volt; a pesti
magyar színtársulat. 1826. szept. 11-én mutatta be; Molnár György is a Budai Népszínházban
az 1860-as évek elején megismertette az újabb, nemzedékkel, mely azonban a sok próza,
miatt a művet inkább daljátéknak nézte.) Még egy operáját adták Kolozsvárott, 1822-ben:
»Kemény Simon« c. alatt. (Kéziratát a M. Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi -
Könyvtára őrzi.) Ez után R. eltávozott Kolozsvárról, Bayer József szerint Olaszországba,
felesége hazájába, ezután nyoma veszett. Van egy vélemény arról, hogy Kolozsvárott
1833. febr.13-án halt meg. Egy szájhagyomány szerint ő írta le hangjegyekben először
a Rákóczi - indulót, Bihari János játéka nyomán. (Kereszty István) szin_IV.0099.pdf
IV