Címszó: Sándor Erzsi - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0107.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0107.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30719.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Sándor
Erzsi
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530722.htm
Szócikk: Sándor Erzsi operaénekesnő, a M. Kir. Operaház
(intézmény)
örökös tagja, egyetlen magyar cs. és kir. kamaraénekesnő. Kolozsvárt (megye) született,
abból a tőzsgyökeres székely (nemzetiség)
(információ)
törzsből, mely annyi tehetséget adott a magyar
hazának. Atyja lokodi Sándor János, (személy) anyja
Sebesy Róza. (személy)
Már gyermekkorában feltűnő zenei tehetséget árult el, hét éves korában már színpadra
is került: a Hököm Matyit (szerep) énekelte
feltűnő sikerrel. Ezután évekig nyilvánosan csak templomban énekelt. Tanítónőnek
készült, de — protekció híjján — kitűnő bizonyítványaival sem vették fel a preparandiára.
A magyar művészet ennek köszönhette, hogy Sándor Erzsiből (személy) (információ)
énekesnő lett. Kolozsvárt (megye) végezte
első tanulmányait, a Zenekonzervatórium (intézmény)
kiváló igazgatójának, Farkas Ödönnek (személy) (információ)
vezetésével. Innét került fel Budapestre,
(Budapest)
ahol a Zeneakadémián (intézmény)
(információ)
olyan sikerrel vizsgázott, hogy nyomban az
operai tanszakra vették fel. Maleczkyné Ellinger Josephine-nek, (személy) a
kiváló koloratura - énekesnőnek lett a tanítványa. Két év múlva, egy zeneakadémiai
vizsga nyomán, Bezerédj Viktor, (személy) (információ)
az Operaház (intézmény)
(információ)
akkori kormánybiztosa és Mader Raoul (személy) (információ)
igazgató a M. Kir. Operához (intézmény)
szerződtették. Az Operában (intézmény)
(információ)
»Lakmé«-ben (cím) (információ)
lépett fel először, 1905. (időpont) december
9-én, mint az Operaház (intézmény)
(információ)
ösztöndíjas tagja. Ettől fogva hatalmas ívben
emelkedik pályája. A diadalmas »Lakmé«-estét (cím) (információ)
tüneményes sikerek követik. Legnevezetesebb
szerepei: a Mozart-operákban, (személy) (információ)
melyeknek hivatottabb interpretálója még
nem szerepelt a magyar színpadon: Constanza, (szerep) Donna
Anna, (szerep)
Suzanne (szerep)
(Figaro), (cím)
(információ)
Mirandolina, (szerep) Fiordiligi
(szerep)
(Cosi fan tutte), (cím) (információ)
Éj királynője. (szerep) Egyéb
operákban: Traviata, (szerep) (információ)
Lakmé, (szerep) (információ)
Gilda, (szerep) Desdemona,
(szerep)
(információ)
Rosina, (szerep) Philine,
(szerep)
Mignon, (szerep)
(információ)
Lucia, (szerep) Manon,
(szerep)
(információ)
Oszkár, (szerep) Saffi,
(szerep)
Zerbinetta, (szerep)
Dinorah, (szerep)
(információ)
Ophelia, (szerep) Valois
Margit, (szerep)
Észak csillaga, (szerep) (információ)
a Hoffmann meséi (cím) (információ)
hármas női szerepe, Mimi, (szerep) Madame
Butterfly, (szerep)
(információ)
Liu. (szerep) Magyar
operákban: Melinda, (szerep) Gara
Mária, (szerep)
(információ)
Giannina (szerep) (Hubay:
(személy)
(információ)
»Cremonai hegedüs«), (cím) (információ)
Fanny, (szerep) Bimbilla
(szerep)
(Szabados: (személy)
(információ)
»Bolond« (cím) c. operájában)
és még sok más döntő sikerű szerep. Nagy szeretettel műveli az oratóriumot is: Messiás,
(szerep)
Judas Makkabeus, (szerep) Sámson,
(szerep)
(információ)
Acis (szerep) és
Galathea, (szerep)
Máté-passió, (cím)
Teremtés, (cím)
Verdi-requiem (cím)
... megannyi nemes és emlékezetes szereplés. Attól az időtől kezdve, hogy Párizsban
(ország)
tanult, Crostynál, (személy) a
nagy külföldi operák fényes ajánlatokkal árasztották el. De Sándor Erzsit (személy) (információ)
nem sikerült elhódítaniok a magyar operától,
melynek fejlesztésében misszióját látta. Nemzetének tragédiája, az, hogy székely
hazája elveszett, még széttéphetetlenebb szálakkal fűzte őt a magyar röghöz. Férjét,
felsőpataki Bosnyák Zoltán (személy) (L.
o.) államtitkárt is, akinek régebben színpadi sikerei is voltak a Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
(és akihez 1907. (időpont) nov.
19-én ment nőül) hivatása kötötte Magyarországhoz. Sándor Erzsi (személy) (információ)
kivételes karrierjét egyénisége és képességei
plasztikusan indokolják. Hangjának terjedelme és szépsége éppen úgy, mint kultúrája.
Ez a hang nem a koloratúraénekesnők bravúros, de rendszerint kissé üres hangszere,
hanem mélyen drámai fényű és erejű hang, mely a mély fekvéstől a legnagyobb magasságig
(a magas é-ig) egyenlő tömörséggel csendül. Intenzitása, ereje rendkívüli, de legnagyobb
ereje a pianók halk, páratlan finomságában rejlik. Az ő híres pianói zsolozsma-szerű
áhítattal csendülnek meg és áhítatos hatást váltanak ki a hallgatóból. Hogy a magyar
színpadnak egy másik büszkeségét idézzük, Jászai Mari, (személy) (információ)
a halhatatlan tragika, ezt mondta róla: »Nem
üveghang ez, nem üres üvegpohár csengése. Kristálykehely csengése ez, melyben tokaji
bor gyöngyözik. Ez a csodálatos hang egy fülemile énekét juttatja eszembe, amikor
virágos tavaszéjen álmában hallottam énekelni... Jászai Mari (személy) (információ)
nagy stilista és nemcsak nagy művésznő, hanem
nagy conaisseuse is volt. Sándor Erzsi (személy) (információ)
színjátszó tehetsége lassan fejlődött. Talán
az énekművésznő szigorú önfegyelme, talán más, természetében rejlő gátlások kötötték
le benne a színésznőt. Mintegy tíz év óta és még inkább a legutóbbi években, fokról-fokra,
kinyílt színjátszó tehetsége, eldobta az »operai stílus« poros hagyományait, poseait.
Játéka leszűrődött, egyszerű lett és bensőséges, elmélyedő a szerep stílusában és
lélektani rajzában. Ma már fölényesen győzi a legnagyobb játék-igényeket is, sőt
előadásának fölényessége és könnyűsége egyik legelőkelőbb tulajdonsága művészetének,
ebben olvad össze énekművészete és játéka; hangja olyan könnyűséggel csendül meg,
mint a nagy Gemma Bellincioni-é (személy) és
ezt a magátólértődő természetességet ma már játéka is harmonikusan festi alá. Csupa
harmónia és nobilitás ez a nagy, operaszínpadi jelenség, mely ma is tehetségének,
képességeinek teljes fényében ragyog. Minden új szerepe ünnepe a magyar operának,
régi szerepei operákat tartanak műsoron. A legnagyobb énekesnők egyike, ma is a
legelevenebb jelené. Nyilván ez a valódi oka annak is, hogy amikor — 1930. (időpont) december
9-én — operaházi tagságával 25 éves jubileumát ünnepelték, az ország nem egy elkönyvelt
nagyságot honorált, nem »kegyelettel adózott« egy nagy művészi múltnak, hanem azzal
a lelkességgel és forrósággal hódolt előtte, amely csak a legelevenebb, leggyujtóbb,
pályájuk zenitjén levő művészeknek jut ki. Elárasztották a hódolat és a szeretet
minden jelével, ünneplő levelek tömegét kapta ismeretlenektől, az igazi közönségtől
és a jubiláris Lakmé-előadás (cím) (információ)
a spontán kirobbanó ünneplések végtelen sorozata
volt. Az összes lapok hasábos cikkekben mint a legnagyobb magyar énekművósznőt méltatták.
Szobrát az Operaház (intézmény)
(információ)
csarnokában helyezték el, a kormány és az
ország első testületeinek képviselői hódoltak előtte. A kormányzó a kultúra nagyjainak
kitüntetésére alapított Corvin - koszorúval (intézmény)
tüntette ki, »a magyar művészet terén és a magyar nemzeti művelődés föllendítése
körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül.« (Dr. Bárdos Artur.) (személy) szin_IV.0107.pdf
IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Sándor Erzsi címszóvég 30719 Szócikk: Sándor
Erzsi operaénekesnő, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy
M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, egyetlen magyar
cs. és kir. kamaraénekesnő. Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy született, abból a tőzsgyökeres székely
ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy
ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy törzsből, mely annyi tehetséget adott
a magyar hazának. Atyja lokodi Sándor János, yszemelynevy lokodi sándor jános
yszemelynevy lokodi Sándor János yszemelynevy lokodi yszemelynevy sándor
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy lokodi yszemelynevy Sándor
yszemelynevy János ysz anyja Sebesy Róza. yszemelynevy sebesy róza yszemelynevy
Sebesy Róza yszemelynevy sebesy yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Sebesy
yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Már gyermekkorában feltűnő zenei tehetséget
árult el, hét éves korában már színpadra is került: a Hököm Matyit yszerepy
hököm matyi yszerepy Hököm Matyi yszerepy hököm yszerepy matyi yszerepy
yszerepy Hököm yszerepy Matyi yszerepy ykodvegy énekelte feltűnő sikerrel. Ezután
évekig nyilvánosan csak templomban énekelt. Tanítónőnek készült, de — protekció
híjján — kitűnő bizonyítványaival sem vették fel a preparandiára. A magyar művészet
ennek köszönhette, hogy Sándor Erzsiből yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy
Sándor Erzsi yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy
Sándor yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy énekesnő lett. Kolozsvárt ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy végezte első tanulmányait,
a Zenekonzervatórium yintezmenyy zenekonzervatórium yintezmenyy Zenekonz
yintezmenyy zenekonzervatórium yintezmenyy yintezmenyy Zenekonz yintezmenyy
ykodvegy kiváló igazgatójának, Farkas Ödönnek yszemelynevy farkas ödön
yszemelynevy Farkas Ödön yszemelynevy farkas yszemelynevy ödön yszemelynevy
yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy vezetésével. Innét került
fel Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
ahol a Zeneakadémián yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy
zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy olyan sikerrel
vizsgázott, hogy nyomban az operai tanszakra vették fel. Maleczkyné Ellinger Josephine-nek,
yszemelynevy maleczkyné ellinger josephine yszemelynevy Maleczkyné Ellinger
Josephine yszemelynevy maleczkyné yszemelynevy ellinger yszemelynevy josephine
yszemelynevy yszemelynevy Maleczkyné yszemely a kiváló koloratura - énekesnőnek
lett a tanítványa. Két év múlva, egy zeneakadémiai vizsga nyomán, Bezerédj Viktor,
yszemelynevy bezerédj viktor yszemelynevy Bezerédj Viktor yszemelynevy bezerédj
yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy Viktor
yszemelynevy ykodvegy az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy akkori
kormánybiztosa és Mader Raoul yszemelynevy mader raoul yszemelynevy Mader Raoul
yszemelynevy mader yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy Mader yszemelynevy
Raoul yszemelynevy ykodvegy igazgató a M. Kir. Operához yintezmenyy m. kir.
opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szerződtették.
Az Operában yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy
yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy »Lakmé«-ben ycimy lakme ycimy Lakmé
ycimy lakme ycimy ycimy Lakmé ycimy ykodvegy lépett fel először, 1905. december
9-én, mint az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy ösztöndíjas tagja.
Ettől fogva hatalmas ívben emelkedik pályája. A diadalmas »Lakmé«-estét ycimy
lakme ycimy Lakmé ycimy lakme ycimy ycimy Lakmé ycimy ykodvegy tüneményes sikerek
követik. Legnevezetesebb szerepei: a Mozart-operákban, yszemelynevy mozart
yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart
yszemelynevy ykodvegy melyeknek hivatottabb interpretálója még nem szerepelt a magyar
színpadon: Constanza, yszerepy constanza yszerepy Constanza yszerepy constanza
yszerepy yszerepy Constanza yszerepy ykodvegy Donna Anna, yszerepy donna anna
yszerepy Donna Anna yszerepy donna yszerepy anna yszerepy yszerepy Donna
yszerepy Anna yszerepy ykodvegy Suzanne yszerepy suzanne yszerepy Suzanne yszerepy
suzanne yszerepy yszerepy Suzanne yszerepy ykodvegy (Figaro), ycimy figaro
ycimy Figaro ycimy figaro ycimy ycimy Figaro ycimy ykodvegy Mirandolina, yszerepy
mirandolina yszerepy Mirandolina yszerepy mirandolina yszerepy yszerepy
Mirandolina yszerepy ykodvegy Fiordiligi yszerepy fiordiligi yszerepy
Fiordiligi yszerepy fiordiligi yszerepy yszerepy Fiordiligi yszerepy ykodvegy (Cosi
fan tutte), ycimy cosi fan tutte ycimy Cosi fan tutte ycimy cosi ycimy fan
ycimy tutte ycimy ycimy Cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ykodvegy Éj királynője.
yszerepy éj királynője yszerepy Éj királynője yszerepy éj yszerepy királynője
yszerepy yszerepy Éj yszerepy királynője yszerepy ykodvegy Egyéb operákban: Traviata,
yszerepy traviata yszerepy Traviata yszerepy traviata yszerepy yszerepy
Traviata yszerepy ykodvegy Lakmé, yszerepy lakme yszerepy Lakmé yszerepy lakme
yszerepy yszerepy Lakmé yszerepy ykodvegy Gilda, yszerepy gilda yszerepy Gilda
yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy Desdemona, yszerepy
desdemona yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona
yszerepy ykodvegy Rosina, yszerepy rosina yszerepy Rosina yszerepy rosina
yszerepy yszerepy Rosina yszerepy ykodvegy Philine, yszerepy philine yszerepy
Philine yszerepy philine yszerepy yszerepy Philine yszerepy ykodvegy Mignon, yszerepy
mignon yszerepy Mignon yszerepy mignon yszerepy yszerepy Mignon yszerepy
ykodvegy Lucia, yszerepy lucia yszerepy Lucia yszerepy lucia yszerepy yszerepy
Lucia yszerepy ykodvegy Manon, yszerepy manon yszerepy Manon yszerepy manon
yszerepy yszerepy Manon yszerepy ykodvegy Oszkár, yszerepy oszkár yszerepy
Oszkár yszerepy oszkár yszerepy yszerepy Oszkár yszerepy ykodvegy Saffi, yszerepy
saffi yszerepy Saffi yszerepy saffi yszerepy yszerepy Saffi yszerepy ykodvegy Zerbinetta,
yszerepy zerbinetta yszerepy Zerbinetta yszerepy zerbinetta yszerepy yszerepy
Zerbinetta yszerepy ykodvegy Dinorah, yszerepy dinorah yszerepy Dinorah
yszerepy dinorah yszerepy yszerepy Dinorah yszerepy ykodvegy Ophelia, yszerepy
ophelia yszerepy Ophelia yszerepy ophelia yszerepy yszerepy Ophelia yszerepy
ykodvegy Valois Margit, yszerepy valois margit yszerepy Valois Margit yszerepy
valois yszerepy margit yszerepy yszerepy Valois yszerepy Margit yszerepy
ykodvegy Észak csillaga, yszerepy észak csillaga yszerepy Észak csillaga
yszerepy észak yszerepy csillaga yszerepy yszerepy Észak yszerepy csillaga
yszerepy ykodvegy a Hoffmann meséi ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi
ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy hármas
női szerepe, Mimi, yszerepy mimi yszerepy Mimi yszerepy mimi yszerepy yszerepy
Mimi yszerepy ykodvegy Madame Butterfly, yszerepy madame butterfly yszerepy
Madame Butterfly yszerepy madame yszerepy butterfly yszerepy yszerepy Madame
yszerepy Butterfly yszerepy ykodvegy Liu. yszerepy liu yszerepy Liu yszerepy
liu yszerepy yszerepy Liu yszerepy ykodvegy Magyar operákban: Melinda, yszerepy
melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melinda yszerepy
ykodvegy Gara Mária, yszerepy gara mária yszerepy Gara Mária yszerepy gara
yszerepy mária yszerepy yszerepy Gara yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Giannina
yszerepy giannina yszerepy Giannina yszerepy giannina yszerepy yszerepy
Giannina yszerepy ykodvegy (Hubay: yszemelynevy hubay yszemelynevy Hubay
yszemelynevy hubay yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy ykodvegy »Cremonai
hegedüs«), ycimy cremonai hegedüs ycimy Cremonai hegedüs ycimy cremonai ycimy
hegedüs ycimy ycimy Cremonai ycimy hegedüs ycimy ykodvegy Fanny, yszerepy fanny
yszerepy Fanny yszerepy fanny yszerepy yszerepy Fanny yszerepy ykodvegy Bimbilla
yszerepy bimbilla yszerepy Bimbilla yszerepy bimbilla yszerepy yszerepy
Bimbilla yszerepy ykodvegy (Szabados: yszemelynevy szabados yszemelynevy
Szabados yszemelynevy szabados yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy
ykodvegy »Bolond« ycimy bolond ycimy Bolond ycimy bolond ycimy ycimy Bolond
ycimy ykodvegy c. operájában) és még sok más döntő sikerű szerep. Nagy szeretettel
műveli az oratóriumot is: Messiás, yszerepy messiás yszerepy Messiás yszerepy
messiás yszerepy yszerepy Messiás yszerepy ykodvegy Judas Makkabeus, yszerepy
judas makkabeus yszerepy Judas Makkabeus yszerepy judas yszerepy makkabeus
yszerepy yszerepy Judas yszerepy Makkabeus yszerepy ykodvegy Sámson, yszerepy
sámson yszerepy Sámson yszerepy sámson yszerepy yszerepy Sámson yszerepy
ykodvegy Acis yszerepy acis yszerepy Acis yszerepy acis yszerepy yszerepy Acis
yszerepy ykodvegy és Galathea, yszerepy galathea yszerepy Galathea yszerepy
galathea yszerepy yszerepy Galathea yszerepy ykodvegy Máté-passió, ycimy
máté-passió ycimy Máté-passió ycimy máté-passió ycimy ycimy Máté-passió ycimy
ykodvegy Teremtés, ycimy teremtés ycimy Teremtés ycimy teremtés ycimy ycimy
Teremtés ycimy ykodvegy Verdi-requiem ycimy verdi-requiem ycimy Verdi-requiem
ycimy verdi-requiem ycimy ycimy Verdi-requiem ycimy ykodvegy ... megannyi nemes
és emlékezetes szereplés. Attól az időtől kezdve, hogy Párizsban ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tanult, Crostynál, yszemelynevy
crosty yszemelynevy Crosty yszemelynevy crosty yszemelynevy yszemelynevy Crosty
yszemelynevy ykodvegy a nagy külföldi operák fényes ajánlatokkal árasztották el.
De Sándor Erzsit yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi
yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy nem sikerült elhódítaniok a magyar operától,
melynek fejlesztésében misszióját látta. Nemzetének tragédiája, az, hogy székely
hazája elveszett, még széttéphetetlenebb szálakkal fűzte őt a magyar röghöz. Férjét,
felsőpataki Bosnyák Zoltán yszemelynevy felsőpataki bosnyák zoltán yszemelynevy
felsőpataki Bosnyák Zoltán yszemelynevy felsőpataki yszemelynevy bosnyák
yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy felsőpataki yszemelynevy Bos (L. o.)
államtitkárt is, akinek régebben színpadi sikerei is voltak a Nemzeti Színházban
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (és akihez 1907. nov.
xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 19-én ment nőül) hivatása kötötte Magyarországhoz.
Sándor Erzsi yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy
sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy kivételes karrierjét egyénisége és képességei plasztikusan
indokolják. Hangjának terjedelme és szépsége éppen úgy, mint kultúrája. Ez a hang
nem a koloratúraénekesnők bravúros, de rendszerint kissé üres hangszere, hanem mélyen
drámai fényű és erejű hang, mely a mély fekvéstől a legnagyobb magasságig (a magas
é-ig) egyenlő tömörséggel csendül. Intenzitása, ereje rendkívüli, de legnagyobb
ereje a pianók halk, páratlan finomságában rejlik. Az ő híres pianói zsolozsma-szerű
áhítattal csendülnek meg és áhítatos hatást váltanak ki a hallgatóból. Hogy a magyar
színpadnak egy másik büszkeségét idézzük, Jászai Mari, yszemelynevy jászai mari
yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy
yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy a halhatatlan tragika,
ezt mondta róla: »Nem üveghang ez, nem üres üvegpohár csengése. Kristálykehely csengése
ez, melyben tokaji bor gyöngyözik. Ez a csodálatos hang egy fülemile énekét juttatja
eszembe, amikor virágos tavaszéjen álmában hallottam énekelni... Jászai Mari yszemelynevy
jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari
yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy nagy stilista
és nemcsak nagy művésznő, hanem nagy conaisseuse is volt. Sándor Erzsi yszemelynevy
sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi
yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy színjátszó
tehetsége lassan fejlődött. Talán az énekművésznő szigorú önfegyelme, talán más,
természetében rejlő gátlások kötötték le benne a színésznőt. Mintegy tíz év óta
és még inkább a legutóbbi években, fokról-fokra, kinyílt színjátszó tehetsége, eldobta
az »operai stílus« poros hagyományait, poseait. Játéka leszűrődött, egyszerű lett
és bensőséges, elmélyedő a szerep stílusában és lélektani rajzában. Ma már fölényesen
győzi a legnagyobb játék-igényeket is, sőt előadásának fölényessége és könnyűsége
egyik legelőkelőbb tulajdonsága művészetének, ebben olvad össze énekművészete és
játéka; hangja olyan könnyűséggel csendül meg, mint a nagy Gemma Bellincioni-é yszemelynevy
gemma bellincioni yszemelynevy Gemma Bellincioni yszemelynevy gemma
yszemelynevy bellincioni yszemelynevy yszemelynevy Gemma yszemelynevy
Bellincioni yszemelynevy ykodvegy és ezt a magátólértődő természetességet ma már
játéka is harmonikusan festi alá. Csupa harmónia és nobilitás ez a nagy, operaszínpadi
jelenség, mely ma is tehetségének, képességeinek teljes fényében ragyog. Minden
új szerepe ünnepe a magyar operának, régi szerepei operákat tartanak műsoron. A
legnagyobb énekesnők egyike, ma is a legelevenebb jelené. Nyilván ez a valódi oka
annak is, hogy amikor — 1930. xevtizedx 1935 december 9-én — operaházi tagságával
25 éves jubileumát ünnepelték, az ország nem egy elkönyvelt nagyságot honorált,
nem »kegyelettel adózott« egy nagy művészi múltnak, hanem azzal a lelkességgel és
forrósággal hódolt előtte, amely csak a legelevenebb, leggyujtóbb, pályájuk zenitjén
levő művészeknek jut ki. Elárasztották a hódolat és a szeretet minden jelével, ünneplő
levelek tömegét kapta ismeretlenektől, az igazi közönségtől és a jubiláris Lakmé-előadás
ycimy lakme ycimy Lakmé ycimy lakme ycimy ycimy Lakmé ycimy ykodvegy a spontán kirobbanó
ünneplések végtelen sorozata volt. Az összes lapok hasábos cikkekben mint a legnagyobb
magyar énekművósznőt méltatták. Szobrát az Operaház yintezmenyy operaház
yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház
yintezmenyy ykodvegy csarnokában helyezték el, a kormány és az ország első testületeinek
képviselői hódoltak előtte. A kormányzó a kultúra nagyjainak kitüntetésére alapított
Corvin - koszorúval yintezmenyy corvin - koszorú yintezmenyy Corvin -
yintezmenyy corvin yintezmenyy - yintezmenyy koszorú yintezmenyy yintezmenyy
Corvin yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy tüntette ki, »a magyar művészet terén
és a magyar nemzeti művelődés föllendítése körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül.«
(Dr. Bárdos Artur.) yszemelynevy dr. bárdos artur yszemelynevy Dr. Bárdos Artur
yszemelynevy dr. yszemelynevy bárdos yszemelynevy artur yszemelynevy
yszemelynevy Dr. yszemelynevy Bárdos yszemelynevy Artur yszemelynevy yszocikkszerzoy
dr. bárdos artur szin_IV.0107.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Sándor Erzsi - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0107.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0107.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30719.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Sándor
Erzsi
Szócikk: Sándor Erzsi operaénekesnő, a M. Kir. Operaház
örökös tagja, egyetlen magyar cs. és kir. kamaraénekesnő. Kolozsvárt született,
abból a tőzsgyökeres székely törzsből, mely annyi tehetséget adott a magyar hazának.
Atyja lokodi Sándor János, anyja Sebesy Róza. Már gyermekkorában feltűnő zenei tehetséget
árult el, hét éves korában már színpadra is került: a Hököm Matyit énekelte feltűnő
sikerrel. Ezután évekig nyilvánosan csak templomban énekelt. Tanítónőnek készült,
de — protekció híjján — kitűnő bizonyítványaival sem vették fel a preparandiára.
A magyar művészet ennek köszönhette, hogy Sándor Erzsiből énekesnő lett. Kolozsvárt
végezte első tanulmányait, a Zenekonzervatórium kiváló igazgatójának, Farkas Ödönnek
vezetésével. Innét került fel Budapestre, ahol a Zeneakadémián olyan sikerrel vizsgázott,
hogy nyomban az operai tanszakra vették fel. Maleczkyné Ellinger Josephine-nek,
a kiváló koloratura - énekesnőnek lett a tanítványa. Két év múlva, egy zeneakadémiai
vizsga nyomán, Bezerédj Viktor, az Operaház akkori kormánybiztosa és Mader Raoul
igazgató a M. Kir. Operához szerződtették. Az Operában »Lakmé«-ben lépett fel először,
1905. december 9-én, mint az Operaház ösztöndíjas tagja. Ettől fogva hatalmas ívben
emelkedik pályája. A diadalmas »Lakmé«-estét tüneményes sikerek követik. Legnevezetesebb
szerepei: a Mozart-operákban, melyeknek hivatottabb interpretálója még nem szerepelt
a magyar színpadon: Constanza, Donna Anna, Suzanne (Figaro), Mirandolina, Fiordiligi
(Cosi fan tutte), Éj királynője. Egyéb operákban: Traviata, Lakmé, Gilda, Desdemona,
Rosina, Philine, Mignon, Lucia, Manon, Oszkár, Saffi, Zerbinetta, Dinorah, Ophelia,
Valois Margit, Észak csillaga, a Hoffmann meséi hármas női szerepe, Mimi, Madame
Butterfly, Liu. Magyar operákban: Melinda, Gara Mária, Giannina (Hubay: »Cremonai
hegedüs«), Fanny, Bimbilla (Szabados: »Bolond« c. operájában) és még sok más döntő
sikerű szerep. Nagy szeretettel műveli az oratóriumot is: Messiás, Judas Makkabeus,
Sámson, Acis és Galathea, Máté-passió, Teremtés, Verdi-requiem ... megannyi nemes
és emlékezetes szereplés. Attól az időtől kezdve, hogy Párizsban tanult, Crostynál,
a nagy külföldi operák fényes ajánlatokkal árasztották el. De Sándor Erzsit nem
sikerült elhódítaniok a magyar operától, melynek fejlesztésében misszióját látta.
Nemzetének tragédiája, az, hogy székely hazája elveszett, még széttéphetetlenebb
szálakkal fűzte őt a magyar röghöz. Férjét, felsőpataki Bosnyák Zoltán (L. o.) államtitkárt
is, akinek régebben színpadi sikerei is voltak a Nemzeti Színházban (és akihez 1907.
nov. 19-én ment nőül) hivatása kötötte Magyarországhoz. Sándor Erzsi kivételes karrierjét
egyénisége és képességei plasztikusan indokolják. Hangjának terjedelme és szépsége
éppen úgy, mint kultúrája. Ez a hang nem a koloratúraénekesnők bravúros, de rendszerint
kissé üres hangszere, hanem mélyen drámai fényű és erejű hang, mely a mély fekvéstől
a legnagyobb magasságig (a magas é-ig) egyenlő tömörséggel csendül. Intenzitása,
ereje rendkívüli, de legnagyobb ereje a pianók halk, páratlan finomságában rejlik.
Az ő híres pianói zsolozsma-szerű áhítattal csendülnek meg és áhítatos hatást váltanak
ki a hallgatóból. Hogy a magyar színpadnak egy másik büszkeségét idézzük, Jászai
Mari, a halhatatlan tragika, ezt mondta róla: »Nem üveghang ez, nem üres üvegpohár
csengése. Kristálykehely csengése ez, melyben tokaji bor gyöngyözik. Ez a csodálatos
hang egy fülemile énekét juttatja eszembe, amikor virágos tavaszéjen álmában hallottam
énekelni... Jászai Mari nagy stilista és nemcsak nagy művésznő, hanem nagy conaisseuse
is volt. Sándor Erzsi színjátszó tehetsége lassan fejlődött. Talán az énekművésznő
szigorú önfegyelme, talán más, természetében rejlő gátlások kötötték le benne a
színésznőt. Mintegy tíz év óta és még inkább a legutóbbi években, fokról-fokra,
kinyílt színjátszó tehetsége, eldobta az »operai stílus« poros hagyományait, poseait.
Játéka leszűrődött, egyszerű lett és bensőséges, elmélyedő a szerep stílusában és
lélektani rajzában. Ma már fölényesen győzi a legnagyobb játék-igényeket is, sőt
előadásának fölényessége és könnyűsége egyik legelőkelőbb tulajdonsága művészetének,
ebben olvad össze énekművészete és játéka; hangja olyan könnyűséggel csendül meg,
mint a nagy Gemma Bellincioni-é és ezt a magátólértődő természetességet ma már játéka
is harmonikusan festi alá. Csupa harmónia és nobilitás ez a nagy, operaszínpadi
jelenség, mely ma is tehetségének, képességeinek teljes fényében ragyog. Minden
új szerepe ünnepe a magyar operának, régi szerepei operákat tartanak műsoron. A
legnagyobb énekesnők egyike, ma is a legelevenebb jelené. Nyilván ez a valódi oka
annak is, hogy amikor — 1930. december 9-én — operaházi tagságával 25 éves jubileumát
ünnepelték, az ország nem egy elkönyvelt nagyságot honorált, nem »kegyelettel adózott«
egy nagy művészi múltnak, hanem azzal a lelkességgel és forrósággal hódolt előtte,
amely csak a legelevenebb, leggyujtóbb, pályájuk zenitjén levő művészeknek jut ki.
Elárasztották a hódolat és a szeretet minden jelével, ünneplő levelek tömegét kapta
ismeretlenektől, az igazi közönségtől és a jubiláris Lakmé-előadás a spontán kirobbanó
ünneplések végtelen sorozata volt. Az összes lapok hasábos cikkekben mint a legnagyobb
magyar énekművósznőt méltatták. Szobrát az Operaház csarnokában helyezték el, a
kormány és az ország első testületeinek képviselői hódoltak előtte. A kormányzó
a kultúra nagyjainak kitüntetésére alapított Corvin - koszorúval tüntette ki, »a
magyar művészet terén és a magyar nemzeti művelődés föllendítése körül szerzett
kiváló érdemei elismeréséül.« (Dr. Bárdos Artur.) szin_IV.0107.pdf IV