Címszó: Schodel Rozália - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1811
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0123.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0123.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30766.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Schodel
Rozália
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530765.htm
Szócikk: Schodel Rozália operaénekesnő. 1811-ben
(időpont)
Kolozsvárott (megye)
született, nevelő atyja Klein János (személy) (információ)
»hangművész«, nevelő anyja Kleinné (személy) bábaasszony
volt, akik a kis Rózsikát még csecsemőkorában magukhoz fogadták. A reá vonatkozó
irodalom Klein Rózsinak (személy) (információ)
mondja. Ezzel szemben az az igazság, hogy
Schodelné (személy)
1811. (időpont)
szept. 29-én mint Geizler Zsuzsanna (személy) törvénytelen
gyermeke született, Kolozsvárott. (megye) Édesapja
»ismeretlen« volt. A keresztszülői tisztséget Klein János (személy) (információ)
és neje, Erzsébet látták el. Valószínű, hogy
Schodelné (személy)
szegénysorsú munkás- vagy cselédleány gyermeke s hogy Kleinék (személy) (információ)
könyörületből örökbe fogadták a szerencsétlen
csecsemőt, kinek születésénél Kleinné (személy) segédkezet
nyújtott. A szerény anyagi viszonyok között élő házaspár tehetségéhez képest taníttatta
a kislányt. Nevelőatyja a kolozsvári zeneakadémiára (intézmény)
(információ)
járatta, ahol két hónapig a hangjegyek ismeretét
tanulta, majd később Schodel Nepomuk János (személy) (információ)
zenetanító vállalta kiképzését. Schodel (személy) (információ)
hírneves, régi pozsonyi (megye) zenészcsaládból
származott. A képzett zenész, aki Wesselényi Farkas báróék (személy) (információ)
zongoramestere volt, ott a házban lakván,
észrevette a gyermeken, hogy kitűnő hanganyaga van és oly egyezségre lépett a bábaasszonnyal,
hogy öt éves korától tanítani fogja minden fizetés nélkül, míg felnevelkedik és
akkor feleségül veszi. A kis tanítvány Schodel (személy) (információ)
vezetése mellett fáradhatatlan szorgalmával
csakhamar annyira fejlődött, hogy tehetsége és tudása nyilvános hangversenyen is
sikert aratott. Utána több hangversenyben lépett fel s minden alkalommal újra és
újra elárulta azt a nagy tehetségét, amely később oly mélyen belevéste nevét a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
történetébe. Tizennégyéves korában feleségül
ment Schodelhez, (személy) (információ)
aki tovább is fáradhatatlan odaadással és
művészi lelkesedéssel tanította, habár Déryné (személy) (információ)
szerint ő maga sem volt nagy »muzsikai« tehetség.
Már egy évre rá Pozsonyba (megye) mentek
Schodel (személy)
(információ)
szüleihez. Az öreg Schodel (személy) (információ)
az egész városban közkedveltségnek örvendett,,
a fiatalokat is megszerették. Schodelné (személy) estélyeken
énekelt, hangversenyeket adott, a templomban is énekelt. Színpadra Pozsonyban (megye) lépett
először. 1829. (időpont) jún.
9-én a »Bűvös vadász« (cím) (információ)
c. operában Agathe (szerep) szerepét
adta mint vendég a városi színházban. Ezzel az első fellépésével oly nagy sikert
aratott, hogy mindjárt másnap az igazgató iránti szívességből újra énekelte a szerepet.
Abban az időben Stöger (Althaller) Ágoston (személy) volt
a pozsonyi német színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, aki azonnal szerződést ajánlott
fel neki, de ő az ajánlatot visszautasította. Schodelné (személy) érezte,
hogy neki még továbbképzésre van szüksége s miután Pozsonyban (megye) még több
hangversenyt adott, Bécsbe (ország) ment,
ahol egy esztendeig a szavalást és a drámai éneket tanulta. A Kärnthnerthortheater
(intézmény)
igazgatója 1831. (időpont) máj.
1-én szerződést küldött neki, amellyel a művésznőt három évre kötötte le színházához.
Első szerepe Boieldieu (személy) »Felfordult
útikocsi« (cím)
c. operájában Eliza (szerep) volt,
1831. (időpont)
jún. 9-én s bár a bécsiek (ország) által
annyira istenített Heinfetter Sabina (személy) volt
a vetélytársa, mégis »riadó« tapsokat aratott. Ebben az időben végezte el az olasz
(nemzetiség)
(információ)
iskolát is. Egy évvel később művészkörutat
tett Németországban. (ország) Mindenütt,
ahol fellépett, óriási sikereket aratott. Külföldön képezte ki magát tökéletesen.
Művészkörútján ismerkedett meg Forti (személy) nevű
zongoraművésszel, aki beleszeretett a fiatal asszonykába s elszöktette Schodeltől.
(személy)
(információ)
Több évig élt vele, együtt járták a külföldet
s magasabb kiképését tőle nyerte. Visszaérkezése után, 1836 (időpont) végén
Kolozsvárra (megye)
ment, ahol gyermekei nevelődtek, de már néhány hét múlva újra külföldre utazott,
ahol irnét páratlan sikereket ért el. Schodelnéban (személy) nagy
mértékben egyesültek mindazon előnyök, melyek az énekművésnőnek diadalokat szoktak
biztosítani a színpadon. Külseje valóban királynői volt: deli, erőteljes termet,
jelentős arc, lángoló szemek, szabályos, szép metszetű vonások. Ízléssel és pompával
tudott öltözni s megjelenése a színpadon, mielőtt hangja megcsendült volna, már
megnyerte és lekötötte a nézőt. Művészetének legjellegzetesebb vonása az volt, hogy
a magyar faj tüzét egybe tudta olvasztani a német (nemzetiség)
(információ)
művészettel. Kellemes hangja, mely a szenvedély
különböző árnyalatát is hatásosan tudta kifejezni, valamint hatalmas fantáziája,
különösen hősi jellemek alakítására tették hivatottá. 1837 (időpont) tavaszán
visszatért Magyarországra és a pesti német színházban (intézmény)
(információ)
lépett fel »Romeo« (cím) (információ)
és »Fidelio« (cím) (információ)
szerepeiben. E vendégszereplése alkalmával
ismerkedett meg vele Szerdahelyi József, (személy) (információ)
a kitűnő Szerdahelyi Kálmán (személy) (információ)
édesapja, aki felszólította: »szerencséltesse
fölléptével a nemzeti színpadot is«. Ebben az időben még Bajza (személy) (információ)
volt az igazgató, aki »az egész comité előtt
történt egyezkedés után« vendégszerepekre szerződtette le a nagy művésznőt. A pesti
»Magyar Színház«-ban (intézmény)
(információ)
(később Nemzeti Színház) (intézmény)
(információ)
1837. (időpont) okt.
30-án lépett fel először »Normá«-ban (cím) (információ)
s óriási tetszést aratott. Déryné (személy) (információ)
tehát tévedett, amikor azt írta naplójában,
hogy Schodelnénak (személy) Romeo
(szerep)
(információ)
volt az első szerepe a pesti »Magyar Színház«-ban.
(intézmény)
(információ)
A művésznő mint vendég most már rendszeresen
lépett fel s dec. végéig többek között énekelt »Montecchi és Capuletti«, (cím) (információ)
»Norma« (cím) (információ)
és »Zampa«-ban. (cím) Szegény intézet
volt még abban az időben a pesti »Magyar Színház«, (intézmény)
(információ)
Pestvármegye (megye) tartotta
fönn; nem volt pénze, nem volt alaptőkéje. Az első időben legalább a gyenge napibevételeket
szerették volna megnövelni s ezért mind követelőbben lépett fel az az óhajtás, hogy
ha az új színházat a bukástól meg akarják menteni, operát is kell előadni. A választmány
engedett a közkívánságnak, s 1837. (időpont) nov.
7-én megbízta Fáy Andrást (személy) (információ)
és Bajzát, (személy) (információ)
hogy Schodelnét (személy) oly
áron iparkodjanak hazaszerződtetni, aminőt külföldön kap. A művésznő végre engedett
a sok kérésnek, 1838 (időpont) elején
elfogadta az ajánlatot és tíz hónapra egyezséget kötött; így 1838. (időpont) jan.15-től
rendes tagja lett a színháznak. A bécsi (ország) »Musikalischer
Anzeiger« (intézmény)
1838. (időpont)
márc. 29-iki számában ezt a fontos eseményt a következőkben közli olvasóival: »Die
Sängerin, Mad. Schodel, (személy) (információ)
ist nun zuverlässig bey dem ungarischen Theater
in Pesth (Budapest)
mit enormen Bedingungen engagirt worden. Sie erhalt mit ihrem Gatten, der als Chordirector
angestellt ist, 6000 FI. C. M. Gage, zwey Monathe Urlaub, und endIich die freye
Wahl zur Übernahme von Parthien, die ihrer Stimme am meisten zusagen.« Később meghosszabbították
ezt a szerződést, de ezzel a színház olyan áldozatot hozott, mely eddig példa nélkül
állt a színészet történetében. A szerződés Schodelnét (személy) a
színházi törvények fölé helyezte, a színházi rendtartás ő reá nem volt köteleziő
és ez a hihetetlennek látszó kedvezmény nemcsak hogy hamarosan megbosszulta magát,
de lángra lobbantotta azt a harcot is, melv azután éveken keresztül elkeseredetten
folyt a dráma és az opera között. Schodelné (személy) alapjában
véve jólelkű, de uralkodni vágyó természet volt, aki bizony nem egyszer élt vissza
kiváltságos helyzetével. Schodelné (személy) önhittségét
vakbuzgó hívei még növelték is, mert mindenütt és minden alkalommal azt hangoztatták,
hogy ő a színház egyetlen oszlopa, ha ő elmegy, be kell zárni a színházat. Ezt az
állítást ő maga is elhitte s ezért önmagánál nagyobb urat nem ismert el; azt tette,
ami jólesett neki. Feltétlen hódolatot követelt a színházban s az elkényeztetés
még növelte szeszélyeit s ezért állandó viszályban volt a színház többi tagjaival.
A közönséget, amely bálványozta, semmibe sem; vette, lenézte. Amellett fizetése
hihetetlen magas volt. Míg a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
halhatatlan nagyjai, pld. Déryné (személy) (információ)
125, Lendvayné (személy) 85,
Laborfalvi Róza (személy) (információ)
70, Megyeri (személy) (információ)
85, Lendvay (személy) (információ)
80, Fáncsy (személy) (információ)
80, Bartha (személy) (információ)
70, Egressy (személy) (információ)
70 forint fizetést húztak a színháztól, addig
Schodelné (személy)
havonta 500 forint fizetést kapott, kéthavi szabadsággal, de ha ezt Pesten (Budapest)
töltötte, még havi 1200 (időpont) forint
járt neki. Érthető ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a színháznak szüksége volt az
európai (ország)
hírű művésznőre. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
abban az időben nem igen zárhatta volna ki
az operát színpadáról, már azért sem, mert a pesti német színház (intézmény)
(információ)
szintén sűrűn adott elő operát. Schodelné
(személy)
pedig magasan felette állt a német (nemzetiség)
(információ)
művésznőknek, ezért is dédelgették ennyire
az érzékeny primadonnát. Miatta még egy csomó drámai színésznek is távoznia kellett
a színháztól, kiket Nyáry Pál (személy) (információ)
— Bajza (személy) (információ)
egyik utóda — egyszerűen elcsapott csak azért,
mert a kedvelt Schodelné (személy) előtt
nem voltak hajlandók meghajolni. Bajza (személy) (információ)
lemondása is szorosan összefügg Schodelnéval.
(személy)
A kötelességtudó, pontos Bajza (személy) (információ)
nem tudta szó nélkül nézni az énekesnő önkénykedéseit
s ezért összeütközésbe került a színház választmányával, mely minden alkalommal
a primadonnának fogta pártját. Az örökös tömjénezés következményeként Schodelné
(személy)
szembetűnően hanyag lett. Az egész évben csak egyetlen egy új operát tanult be s
ő, ki szerződés szerint minden héten kétszer tartozott föllépni, alig kétharmadát
játszotta le tartozásának. Végre olyan botrányt rögtönzött a színpadon, hogy ezáltal
sok barátját elveszítette, majd 1840 (időpont) végén
a színház kötelékéből ki is lépett. Külföldre utazott, 1841 (időpont) elején
már Hannoverben (ország) aratja
diadalait, majd Londonba (ország) ment,
ahol szintén istenítették, Ezalatt a Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
sehogy sem tudtak boldogulni Schodelné (személy) nélkül.
Felbér Mária, (személy) Scott
(személy)
és Mochonaky Amália (személy) (információ)
a Schodelné (személy) művészetétől
elkényeztetett közönség igényeit nem tudták kielégíteni s ezért drága pénzen vendég-énekesnőkkel
kísérleteztek, de a nagy művésznőt ezek sem tudták pótolni. Csak Bartaynak (személy) (információ)
sikerült, amikor 1843-ban (időpont) igazgató
lett, Schodelnét (személy) ismét
megnyerni a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
számára s a híres énekesnő újra fel tudta
kelteni az érdeklődést az opera iránt. Schodel Rozália (személy) (információ)
1848 (időpont) nyarán
»Normá«-ban (cím)
(információ)
lépett fel utoljára a Nemzeti Színházban,
(intézmény)
(információ)
azután falura ment gazdálkodni. A szabadságharc
lezajlása után haszonbérbe vette Nyáry Pál (személy) (információ)
birtokát az elkobzó kormánytól: a birtok
gazdáját hat évi várfogságra s vagyonvesztésre ítélték a bevonuló osztrákok. (nemzetiség)
Ebben az időben széltében beszélték Pesten, (Budapest)
hogy Schodelné (személy) még
6000 pengő forintot érő ékszereit is eladta és barátjának, Nyáry Pálnak (személy) (információ)
rendelkezésére bocsátotta. A nagy művésznő
43 éves korában, 1854. (időpont) szept.
19-én halt meg, hirtelenül, a pestmegyei (megye) Nyáregyházán.
(megye) Schodelné
(személy)
az első magyar drámai énekesnő volt s neve a magyar opera fellendítésével szoros
kapcsolatban áll. Erkel Ferenc (személy) (információ)
»Hunyady László«-ját, (cím) (információ)
az első nagyobbszabású magyar operát, az
ő művészete segítette diadalra. A »Honművész« (intézmény)
(információ)
szerint képes volt a hangjával »a lelket
kiemelni.« »Halld Schodelnét (személy) Romeóban
(szerep)
és halj meg!« — írja. Egy másik kritikusa szerint »tökéletes képzettség a zenetanban,
bájos mellhang a mély szoprán D-től fel a háromszor alávonalazott D-ig és deli termete«
voltak kitünő tulajdonságai. (Kimerítő életrajzát lásd: Benyovszky: (személy) (információ)
»A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«.
(cím) Pozsony,
(megye) 1928).
(időpont)
(Benyovszky Károly.) (személy) (információ)
szin_IV.0123.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Schodel Rozália címszóvég 30766 Szócikk:
Schodel Rozália operaénekesnő. 1811-ben Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy született, nevelő atyja Klein
János yszemelynevy klein jános yszemelynevy Klein János yszemelynevy klein
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy »hangművész«, nevelő anyja Kleinné yszemelynevy kleinne
yszemelynevy Kleinné yszemelynevy kleinne yszemelynevy yszemelynevy Kleinné
yszemelynevy ykodvegy bábaasszony volt, akik a kis Rózsikát még csecsemőkorában
magukhoz fogadták. A reá vonatkozó irodalom Klein Rózsinak yszemelynevy klein
rózsi yszemelynevy Klein Rózsi yszemelynevy klein yszemelynevy rózsi
yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy mondja.
Ezzel szemben az az igazság, hogy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy
Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné
yszemelynevy ykodvegy 1811. szept. xtalanevtizedx 1825 29-én mint Geizler Zsuzsanna
yszemelynevy geizler zsuzsanna yszemelynevy Geizler Zsuzsanna yszemelynevy
geizler yszemelynevy zsuzsanna yszemelynevy yszemelynevy Geizler yszemelynevy
Zsuzsanna yszemelynevy ykodvegy törvénytelen gyermeke született, Kolozsvárott. ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Édesapja »ismeretlen«
volt. A keresztszülői tisztséget Klein János yszemelynevy klein jános
yszemelynevy Klein János yszemelynevy klein yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Klein yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és neje, Erzsébet látták
el. Valószínű, hogy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné
yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy
ykodvegy szegénysorsú munkás- vagy cselédleány gyermeke s hogy Kleinék yszemelynevy
klein yszemelynevy Klein yszemelynevy klein yszemelynevy yszemelynevy Klein
yszemelynevy ykodvegy könyörületből örökbe fogadták a szerencsétlen csecsemőt, kinek
születésénél Kleinné yszemelynevy kleinne yszemelynevy Kleinné yszemelynevy
kleinne yszemelynevy yszemelynevy Kleinné yszemelynevy ykodvegy segédkezet nyújtott.
A szerény anyagi viszonyok között élő házaspár tehetségéhez képest taníttatta a
kislányt. Nevelőatyja a kolozsvári zeneakadémiára yintezmenyy kolozsvári
zeneakadémia yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy járatta, ahol
két hónapig a hangjegyek ismeretét tanulta, majd később Schodel Nepomuk János yszemelynevy
schodel nepomuk jános yszemelynevy Schodel Nepomuk János yszemelynevy schodel
yszemelynevy nepomuk yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Schodel
yszemelynevy Nepomuk yszemelynevy J zenetanító vállalta kiképzését. Schodel yszemelynevy
schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel
yszemelynevy ykodvegy hírneves, régi pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy
pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy zenészcsaládból származott. A képzett zenész,
aki Wesselényi Farkas báróék yszemelynevy wesselényi farkas báró yszemelynevy
Wesselényi Farkas báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy farkas yszemelynevy
báró yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Farkas yszemelyn zongoramestere
volt, ott a házban lakván, észrevette a gyermeken, hogy kitűnő hanganyaga van és
oly egyezségre lépett a bábaasszonnyal, hogy öt éves korától tanítani fogja minden
fizetés nélkül, míg felnevelkedik és akkor feleségül veszi. A kis tanítvány Schodel
yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy
yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy vezetése mellett fáradhatatlan szorgalmával
csakhamar annyira fejlődött, hogy tehetsége és tudása nyilvános hangversenyen is
sikert aratott. Utána több hangversenyben lépett fel s minden alkalommal újra és
újra elárulta azt a nagy tehetségét, amely később oly mélyen belevéste nevét a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy történetébe.
Tizennégyéves korában feleségül ment Schodelhez, yszemelynevy schodel
yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel
yszemelynevy ykodvegy aki tovább is fáradhatatlan odaadással és művészi lelkesedéssel
tanította, habár Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy szerint ő maga sem
volt nagy »muzsikai« tehetség. Már egy évre rá Pozsonyba ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy mentek Schodel yszemelynevy
schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy
Schodel yszemelynevy ykodvegy szüleihez. Az öreg Schodel yszemelynevy schodel
yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel
yszemelynevy ykodvegy az egész városban közkedveltségnek örvendett,, a fiatalokat
is megszerették. Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné
yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy
ykodvegy estélyeken énekelt, hangversenyeket adott, a templomban is énekelt. Színpadra
Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy lépett először. 1829. xevtizedx 1825 jún. xtalanevtizedx 1835 9-én a »Bűvös
vadász« ycimy bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy
Bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy c. operában Agathe yszerepy agathe yszerepy
Agathe yszerepy agathe yszerepy yszerepy Agathe yszerepy ykodvegy szerepét adta
mint vendég a városi színházban. Ezzel az első fellépésével oly nagy sikert aratott,
hogy mindjárt másnap az igazgató iránti szívességből újra énekelte a szerepet. Abban
az időben Stöger (Althaller) Ágoston yszemelynevy stöger (althaller) ágoston
yszemelynevy Stöger (Althaller) Ágoston yszemelynevy stöger yszemelynevy
(althaller) yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy Stöger yszemelynevy
(Althall volt a pozsonyi német színház yintezmenyy pozsonyi német színház
yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy német yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy igazgatója, aki azonnal szerződést
ajánlott fel neki, de ő az ajánlatot visszautasította. Schodelné yszemelynevy
schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy
yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy érezte, hogy neki még továbbképzésre
van szüksége s miután Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy még több hangversenyt adott, Bécsbe ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, ahol egy esztendeig a szavalást
és a drámai éneket tanulta. A Kärnthnerthortheater yintezmenyy
kärnthnerthortheater yintezmenyy Kärnthne yintezmenyy kärnthnerthortheater
yintezmenyy yintezmenyy Kärnthne yintezmenyy ykodvegy igazgatója 1831. xevtizedx
1835 máj. 1-én szerződést küldött neki, amellyel a művésznőt három évre kötötte
le színházához. Első szerepe Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy
Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy yszemelynevy Boieldieu
yszemelynevy ykodvegy »Felfordult útikocsi« ycimy felfordult útikocsi ycimy
Felfordult útikocsi ycimy felfordult ycimy útikocsi ycimy ycimy Felfordult
ycimy útikocsi ycimy ykodvegy c. operájában Eliza yszerepy eliza yszerepy Eliza
yszerepy eliza yszerepy yszerepy Eliza yszerepy ykodvegy volt, 1831. jún. 9-én s
bár a bécsiek ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy által
annyira istenített Heinfetter Sabina yszemelynevy heinfetter sabina
yszemelynevy Heinfetter Sabina yszemelynevy heinfetter yszemelynevy sabina
yszemelynevy yszemelynevy Heinfetter yszemelynevy Sabina yszemelynevy ykodvegy volt
a vetélytársa, mégis »riadó« tapsokat aratott. Ebben az időben végezte el az olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy iskolát is. Egy évvel később művészkörutat
tett Németországban. ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy
Németország ykodvegy Mindenütt, ahol fellépett, óriási sikereket aratott. Külföldön
képezte ki magát tökéletesen. Művészkörútján ismerkedett meg Forti yszemelynevy
forti yszemelynevy Forti yszemelynevy forti yszemelynevy yszemelynevy Forti
yszemelynevy ykodvegy nevű zongoraművésszel, aki beleszeretett a fiatal asszonykába
s elszöktette Schodeltől. yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel
yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy Több
évig élt vele, együtt járták a külföldet s magasabb kiképését tőle nyerte. Visszaérkezése
után, 1836 végén Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy ment, ahol gyermekei nevelődtek, de már néhány hét
múlva újra külföldre utazott, ahol irnét páratlan sikereket ért el. Schodelnéban
yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne
yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy nagy mértékben egyesültek
mindazon előnyök, melyek az énekművésnőnek diadalokat szoktak biztosítani a színpadon.
Külseje valóban királynői volt: deli, erőteljes termet, jelentős arc, lángoló szemek,
szabályos, szép metszetű vonások. Ízléssel és pompával tudott öltözni s megjelenése
a színpadon, mielőtt hangja megcsendült volna, már megnyerte és lekötötte a nézőt.
Művészetének legjellegzetesebb vonása az volt, hogy a magyar faj tüzét egybe tudta
olvasztani a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy művészettel. Kellemes hangja,
mely a szenvedély különböző árnyalatát is hatásosan tudta kifejezni, valamint hatalmas
fantáziája, különösen hősi jellemek alakítására tették hivatottá. 1837 tavaszán
visszatért Magyarországra és a pesti német színházban yintezmenyy pesti német
színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy lépett
fel »Romeo« ycimy romeo ycimy Romeo ycimy romeo ycimy ycimy Romeo ycimy
ykodvegy és »Fidelio« ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy
Fidelio ycimy ykodvegy szerepeiben. E vendégszereplése alkalmával ismerkedett meg
vele Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy
Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a kitűnő Szerdahelyi
Kálmán yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán
yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy
Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy édesapja, aki felszólította:
»szerencséltesse fölléptével a nemzeti színpadot is«. Ebben az időben még Bajza
yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy
yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy volt az igazgató, aki »az egész comité
előtt történt egyezkedés után« vendégszerepekre szerződtette le a nagy művésznőt.
A pesti »Magyar Színház«-ban yintezmenyy pesti »magyar színház yintezmenyy
pesti »M yintezmenyy pesti yintezmenyy »magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy pesti yintezmenyy »M yintezmenyy ykodvegy (később Nemzeti Színház) yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1837. okt. 30-án lépett fel
először »Normá«-ban ycimy norma ycimy Normá ycimy norma ycimy ycimy Normá ycimy
ykodvegy s óriási tetszést aratott. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy
ykodvegy tehát tévedett, amikor azt írta naplójában, hogy Schodelnénak yszemelynevy
schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy
yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy Romeo yszerepy romeo yszerepy
Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy volt az első szerepe
a pesti »Magyar Színház«-ban. yintezmenyy pesti »magyar színház yintezmenyy
pesti »M yintezmenyy pesti yintezmenyy »magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy pesti yintezmenyy »M yintezmenyy ykodvegy A művésznő mint vendég most
már rendszeresen lépett fel s dec. végéig többek között énekelt »Montecchi és Capuletti«,
ycimy montecchi és capuletti ycimy Montecchi és Capuletti ycimy montecchi ycimy
és ycimy capuletti ycimy ycimy Montecchi ycimy és ycimy Capuletti ycimy
ykodvegy »Norma« ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy
ykodvegy és »Zampa«-ban. ycimy zampa ycimy Zampa ycimy zampa ycimy ycimy Zampa
ycimy ykodvegy Szegény intézet volt még abban az időben a pesti »Magyar Színház«,
yintezmenyy pesti »magyar színház yintezmenyy pesti »M yintezmenyy pesti
yintezmenyy »magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti
yintezmenyy »M yintezmenyy ykodvegy Pestvármegye ytelepulesy pestvármegye ytelepulesy
Pestvármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy tartotta fönn; nem volt
pénze, nem volt alaptőkéje. Az első időben legalább a gyenge napibevételeket szerették
volna megnövelni s ezért mind követelőbben lépett fel az az óhajtás, hogy ha az
új színházat a bukástól meg akarják menteni, operát is kell előadni. A választmány
engedett a közkívánságnak, s 1837. nov. 7-én megbízta Fáy Andrást yszemelynevy
fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy és Bajzát,
yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajzá yszemelynevy bajza yszemelynevy
yszemelynevy Bajzá yszemelynevy ykodvegy hogy Schodelnét yszemelynevy schodelne
yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy
Schodelné yszemelynevy ykodvegy oly áron iparkodjanak hazaszerződtetni, aminőt külföldön
kap. A művésznő végre engedett a sok kérésnek, 1838 elején elfogadta az ajánlatot
és tíz hónapra egyezséget kötött; így 1838. jan.15-től rendes tagja lett a színháznak.
A bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy »Musikalischer
Anzeiger« yintezmenyy musikalischer anzeiger yintezmenyy Musikali yintezmenyy
musikalischer yintezmenyy anzeiger yintezmenyy yintezmenyy Musikali yintezmenyy
ykodvegy 1838. márc. 29-iki számában ezt a fontos eseményt a következőkben közli
olvasóival: »Die Sängerin, Mad. Schodel, yszemelynevy schodel yszemelynevy
Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy
ykodvegy ist nun zuverlässig bey dem ungarischen Theater in Pesth pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mit enormen Bedingungen engagirt
worden. Sie erhalt mit ihrem Gatten, der als Chordirector angestellt ist, 6000 FI.
C. M. Gage, zwey Monathe Urlaub, und endIich die freye Wahl zur Übernahme von Parthien,
die ihrer Stimme am meisten zusagen.« Később meghosszabbították ezt a szerződést,
de ezzel a színház olyan áldozatot hozott, mely eddig példa nélkül állt a színészet
történetében. A szerződés Schodelnét yszemelynevy schodelne yszemelynevy
Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné
yszemelynevy ykodvegy a színházi törvények fölé helyezte, a színházi rendtartás
ő reá nem volt köteleziő és ez a hihetetlennek látszó kedvezmény nemcsak hogy hamarosan
megbosszulta magát, de lángra lobbantotta azt a harcot is, melv azután éveken keresztül
elkeseredetten folyt a dráma és az opera között. Schodelné yszemelynevy
schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy
yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy alapjában véve jólelkű, de uralkodni
vágyó természet volt, aki bizony nem egyszer élt vissza kiváltságos helyzetével.
Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne
yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy önhittségét vakbuzgó hívei
még növelték is, mert mindenütt és minden alkalommal azt hangoztatták, hogy ő a
színház egyetlen oszlopa, ha ő elmegy, be kell zárni a színházat. Ezt az állítást
ő maga is elhitte s ezért önmagánál nagyobb urat nem ismert el; azt tette, ami jólesett
neki. Feltétlen hódolatot követelt a színházban s az elkényeztetés még növelte szeszélyeit
s ezért állandó viszályban volt a színház többi tagjaival. A közönséget, amely bálványozta,
semmibe sem; vette, lenézte. Amellett fizetése hihetetlen magas volt. Míg a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy halhatatlan
nagyjai, pld. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy 125, Lendvayné yszemelynevy
lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy
yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy 85, Laborfalvi Róza yszemelynevy
laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi
yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza
yszemelynevy ykodvegy 70, Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri
yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy 85,
Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay
yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy 80, Fáncsy yszemelynevy
fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy 80, Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha
yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy 70, Egressy
yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy 70 forint fizetést húztak a színháztól,
addig Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy
schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy havonta 500
forint fizetést kapott, kéthavi szabadsággal, de ha ezt Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy töltötte, még havi 1200 xevtizedx
1205 forint xtalanevtizedx 1215 xtalanevtizedx 1225 járt neki. Érthető ez, ha tekintetbe
vesszük, hogy a színháznak szüksége volt az európai ytelepulesy európa
ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy hírű művésznőre. A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy abban az időben nem igen zárhatta
volna ki az operát színpadáról, már azért sem, mert a pesti német színház yintezmenyy
pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy
ykodvegy szintén sűrűn adott elő operát. Schodelné yszemelynevy schodelne
yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy
Schodelné yszemelynevy ykodvegy pedig magasan felette állt a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy művésznőknek, ezért is dédelgették ennyire az érzékeny primadonnát.
Miatta még egy csomó drámai színésznek is távoznia kellett a színháztól, kiket Nyáry
Pál yszemelynevy nyáry pál yszemelynevy Nyáry Pál yszemelynevy nyáry
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Nyáry yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy — Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza
yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy egyik utóda — egyszerűen elcsapott
csak azért, mert a kedvelt Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy
Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné
yszemelynevy ykodvegy előtt nem voltak hajlandók meghajolni. Bajza yszemelynevy
bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza
yszemelynevy ykodvegy lemondása is szorosan összefügg Schodelnéval. yszemelynevy
schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy
Schodelné yszemelynevy ykodvegy A kötelességtudó, pontos Bajza yszemelynevy
bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza
yszemelynevy ykodvegy nem tudta szó nélkül nézni az énekesnő önkénykedéseit s ezért
összeütközésbe került a színház választmányával, mely minden alkalommal a primadonnának
fogta pártját. Az örökös tömjénezés következményeként Schodelné yszemelynevy
schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy
yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy szembetűnően hanyag lett. Az egész
évben csak egyetlen egy új operát tanult be s ő, ki szerződés szerint minden héten
kétszer tartozott föllépni, alig kétharmadát játszotta le tartozásának. Végre olyan
botrányt rögtönzött a színpadon, hogy ezáltal sok barátját elveszítette, majd 1840
xevtizedx 1845 végén a színház kötelékéből ki is lépett. Külföldre utazott, 1841
elején már Hannoverben ytelepulesy hannover ytelepulesy Hannover yorszagy
Németország ykodvegy aratja diadalait, majd Londonba ytelepulesy london
ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy ment, ahol szintén istenítették,
Ezalatt a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy sehogy sem tudtak boldogulni Schodelné yszemelynevy
schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy
yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy nélkül. Felbér Mária, yszemelynevy
felbér mária yszemelynevy Felbér Mária yszemelynevy felbér yszemelynevy mária
yszemelynevy yszemelynevy Felbér yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Scott
yszemelynevy scott yszemelynevy Scott yszemelynevy scott yszemelynevy
yszemelynevy Scott yszemelynevy ykodvegy és Mochonaky Amália yszemelynevy
mochonaky amália yszemelynevy Mochonaky Amália yszemelynevy mochonaky
yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Mochonaky yszemelynevy Amália
yszemelynevy ykodvegy a Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné
yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy
ykodvegy művészetétől elkényeztetett közönség igényeit nem tudták kielégíteni s
ezért drága pénzen vendég-énekesnőkkel kísérleteztek, de a nagy művésznőt ezek sem
tudták pótolni. Csak Bartaynak yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay
yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy sikerült,
amikor 1843-ban igazgató lett, Schodelnét yszemelynevy schodelne yszemelynevy
Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné
yszemelynevy ykodvegy ismét megnyerni a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy számára s a híres énekesnő újra fel tudta
kelteni az érdeklődést az opera iránt. Schodel Rozália yszemelynevy schodel
rozália yszemelynevy Schodel Rozália yszemelynevy schodel yszemelynevy rozália
yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy Rozália yszemelynevy ykodvegy 1848
nyarán xtalanevtizedx 1855 »Normá«-ban ycimy norma ycimy Normá ycimy norma
ycimy ycimy Normá ycimy ykodvegy lépett fel utoljára a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy azután falura ment gazdálkodni.
A szabadságharc lezajlása után haszonbérbe vette Nyáry Pál yszemelynevy nyáry
pál yszemelynevy Nyáry Pál yszemelynevy nyáry yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Nyáry yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy birtokát az elkobzó kormánytól:
a birtok gazdáját hat évi várfogságra s vagyonvesztésre ítélték a bevonuló osztrákok.
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy Ebben az időben széltében beszélték Pesten,
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hogy Schodelné yszemelynevy
schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy
yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy még 6000 pengő forintot érő ékszereit
is eladta és barátjának, Nyáry Pálnak yszemelynevy nyáry pál yszemelynevy Nyáry
Pál yszemelynevy nyáry yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Nyáry
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy rendelkezésére bocsátotta. A nagy művésznő
43 éves korában, 1854. xevtizedx 1855 szept. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 19-én halt meg, hirtelenül, a pestmegyei ytelepulesy pestmegye ytelepulesy
pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Nyáregyházán. ytelepulesy
nyáregyháza ytelepulesy Nyáregyházá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy
schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy az első magyar
drámai énekesnő volt s neve a magyar opera fellendítésével szoros kapcsolatban áll.
Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy
erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy »Hunyady László«-ját, ycimy hunyady lászló ycimy Hunyady
László ycimy hunyady ycimy lászló ycimy ycimy Hunyady ycimy László ycimy
ykodvegy az első nagyobbszabású magyar operát, az ő művészete segítette diadalra.
A »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész
yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy szerint képes volt a hangjával
»a lelket kiemelni.« »Halld Schodelnét yszemelynevy schodelne yszemelynevy
Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné
yszemelynevy ykodvegy Romeóban yszerepy romeó yszerepy Romeó yszerepy romeó
yszerepy yszerepy Romeó yszerepy ykodvegy és halj meg!« — írja. Egy másik kritikusa
szerint »tökéletes képzettség a zenetanban, bájos mellhang a mély szoprán D-től
fel a háromszor alávonalazott D-ig és deli termete« voltak kitünő tulajdonságai.
(Kimerítő életrajzát lásd: Benyovszky: yszemelynevy benyovszky yszemelynevy
Benyovszky yszemelynevy benyovszky yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky
yszemelynevy ykodvegy »A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«. ycimy a
pozsonyi magyar színészet története 1867-ig ycimy A pozsonyi magyar színészet
története 1867-ig ycimy a ycimy pozsonyi ycimy magyar ycimy színészet ycimy
története ycimy 1867-ig ycimy ycimy A Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1928). xevtizedx 1925 (Benyovszky xtalanevtizedx
1935 Károly.) yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly
yszemelynevy benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy benyovszky
károly szin_IV.0123.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Schodel Rozália - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1811
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0123.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0123.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30766.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Schodel
Rozália
Szócikk: Schodel Rozália operaénekesnő. 1811-ben
Kolozsvárott született, nevelő atyja Klein János »hangművész«, nevelő anyja Kleinné
bábaasszony volt, akik a kis Rózsikát még csecsemőkorában magukhoz fogadták. A reá
vonatkozó irodalom Klein Rózsinak mondja. Ezzel szemben az az igazság, hogy Schodelné
1811. szept. 29-én mint Geizler Zsuzsanna törvénytelen gyermeke született, Kolozsvárott.
Édesapja »ismeretlen« volt. A keresztszülői tisztséget Klein János és neje, Erzsébet
látták el. Valószínű, hogy Schodelné szegénysorsú munkás- vagy cselédleány gyermeke
s hogy Kleinék könyörületből örökbe fogadták a szerencsétlen csecsemőt, kinek születésénél
Kleinné segédkezet nyújtott. A szerény anyagi viszonyok között élő házaspár tehetségéhez
képest taníttatta a kislányt. Nevelőatyja a kolozsvári zeneakadémiára járatta, ahol
két hónapig a hangjegyek ismeretét tanulta, majd később Schodel Nepomuk János zenetanító
vállalta kiképzését. Schodel hírneves, régi pozsonyi zenészcsaládból származott.
A képzett zenész, aki Wesselényi Farkas báróék zongoramestere volt, ott a házban
lakván, észrevette a gyermeken, hogy kitűnő hanganyaga van és oly egyezségre lépett
a bábaasszonnyal, hogy öt éves korától tanítani fogja minden fizetés nélkül, míg
felnevelkedik és akkor feleségül veszi. A kis tanítvány Schodel vezetése mellett
fáradhatatlan szorgalmával csakhamar annyira fejlődött, hogy tehetsége és tudása
nyilvános hangversenyen is sikert aratott. Utána több hangversenyben lépett fel
s minden alkalommal újra és újra elárulta azt a nagy tehetségét, amely később oly
mélyen belevéste nevét a Nemzeti Színház történetébe. Tizennégyéves korában feleségül
ment Schodelhez, aki tovább is fáradhatatlan odaadással és művészi lelkesedéssel
tanította, habár Déryné szerint ő maga sem volt nagy »muzsikai« tehetség. Már egy
évre rá Pozsonyba mentek Schodel szüleihez. Az öreg Schodel az egész városban közkedveltségnek
örvendett,, a fiatalokat is megszerették. Schodelné estélyeken énekelt, hangversenyeket
adott, a templomban is énekelt. Színpadra Pozsonyban lépett először. 1829. jún.
9-én a »Bűvös vadász« c. operában Agathe szerepét adta mint vendég a városi színházban.
Ezzel az első fellépésével oly nagy sikert aratott, hogy mindjárt másnap az igazgató
iránti szívességből újra énekelte a szerepet. Abban az időben Stöger (Althaller)
Ágoston volt a pozsonyi német színház igazgatója, aki azonnal szerződést ajánlott
fel neki, de ő az ajánlatot visszautasította. Schodelné érezte, hogy neki még továbbképzésre
van szüksége s miután Pozsonyban még több hangversenyt adott, Bécsbe ment, ahol
egy esztendeig a szavalást és a drámai éneket tanulta. A Kärnthnerthortheater igazgatója
1831. máj. 1-én szerződést küldött neki, amellyel a művésznőt három évre kötötte
le színházához. Első szerepe Boieldieu »Felfordult útikocsi« c. operájában Eliza
volt, 1831. jún. 9-én s bár a bécsiek által annyira istenített Heinfetter Sabina
volt a vetélytársa, mégis »riadó« tapsokat aratott. Ebben az időben végezte el az
olasz iskolát is. Egy évvel később művészkörutat tett Németországban. Mindenütt,
ahol fellépett, óriási sikereket aratott. Külföldön képezte ki magát tökéletesen.
Művészkörútján ismerkedett meg Forti nevű zongoraművésszel, aki beleszeretett a
fiatal asszonykába s elszöktette Schodeltől. Több évig élt vele, együtt járták a
külföldet s magasabb kiképését tőle nyerte. Visszaérkezése után, 1836 végén Kolozsvárra
ment, ahol gyermekei nevelődtek, de már néhány hét múlva újra külföldre utazott,
ahol irnét páratlan sikereket ért el. Schodelnéban nagy mértékben egyesültek mindazon
előnyök, melyek az énekművésnőnek diadalokat szoktak biztosítani a színpadon. Külseje
valóban királynői volt: deli, erőteljes termet, jelentős arc, lángoló szemek, szabályos,
szép metszetű vonások. Ízléssel és pompával tudott öltözni s megjelenése a színpadon,
mielőtt hangja megcsendült volna, már megnyerte és lekötötte a nézőt. Művészetének
legjellegzetesebb vonása az volt, hogy a magyar faj tüzét egybe tudta olvasztani
a német művészettel. Kellemes hangja, mely a szenvedély különböző árnyalatát is
hatásosan tudta kifejezni, valamint hatalmas fantáziája, különösen hősi jellemek
alakítására tették hivatottá. 1837 tavaszán visszatért Magyarországra és a pesti
német színházban lépett fel »Romeo« és »Fidelio« szerepeiben. E vendégszereplése
alkalmával ismerkedett meg vele Szerdahelyi József, a kitűnő Szerdahelyi Kálmán
édesapja, aki felszólította: »szerencséltesse fölléptével a nemzeti színpadot is«.
Ebben az időben még Bajza volt az igazgató, aki »az egész comité előtt történt egyezkedés
után« vendégszerepekre szerződtette le a nagy művésznőt. A pesti »Magyar Színház«-ban
(később Nemzeti Színház) 1837. okt. 30-án lépett fel először »Normá«-ban s óriási
tetszést aratott. Déryné tehát tévedett, amikor azt írta naplójában, hogy Schodelnénak
Romeo volt az első szerepe a pesti »Magyar Színház«-ban. A művésznő mint vendég
most már rendszeresen lépett fel s dec. végéig többek között énekelt »Montecchi
és Capuletti«, »Norma« és »Zampa«-ban. Szegény intézet volt még abban az időben
a pesti »Magyar Színház«, Pestvármegye tartotta fönn; nem volt pénze, nem volt alaptőkéje.
Az első időben legalább a gyenge napibevételeket szerették volna megnövelni s ezért
mind követelőbben lépett fel az az óhajtás, hogy ha az új színházat a bukástól meg
akarják menteni, operát is kell előadni. A választmány engedett a közkívánságnak,
s 1837. nov. 7-én megbízta Fáy Andrást és Bajzát, hogy Schodelnét oly áron iparkodjanak
hazaszerződtetni, aminőt külföldön kap. A művésznő végre engedett a sok kérésnek,
1838 elején elfogadta az ajánlatot és tíz hónapra egyezséget kötött; így 1838. jan.15-től
rendes tagja lett a színháznak. A bécsi »Musikalischer Anzeiger« 1838. márc. 29-iki
számában ezt a fontos eseményt a következőkben közli olvasóival: »Die Sängerin,
Mad. Schodel, ist nun zuverlässig bey dem ungarischen Theater in Pesth mit enormen
Bedingungen engagirt worden. Sie erhalt mit ihrem Gatten, der als Chordirector angestellt
ist, 6000 FI. C. M. Gage, zwey Monathe Urlaub, und endIich die freye Wahl zur Übernahme
von Parthien, die ihrer Stimme am meisten zusagen.« Később meghosszabbították ezt
a szerződést, de ezzel a színház olyan áldozatot hozott, mely eddig példa nélkül
állt a színészet történetében. A szerződés Schodelnét a színházi törvények fölé
helyezte, a színházi rendtartás ő reá nem volt köteleziő és ez a hihetetlennek látszó
kedvezmény nemcsak hogy hamarosan megbosszulta magát, de lángra lobbantotta azt
a harcot is, melv azután éveken keresztül elkeseredetten folyt a dráma és az opera
között. Schodelné alapjában véve jólelkű, de uralkodni vágyó természet volt, aki
bizony nem egyszer élt vissza kiváltságos helyzetével. Schodelné önhittségét vakbuzgó
hívei még növelték is, mert mindenütt és minden alkalommal azt hangoztatták, hogy
ő a színház egyetlen oszlopa, ha ő elmegy, be kell zárni a színházat. Ezt az állítást
ő maga is elhitte s ezért önmagánál nagyobb urat nem ismert el; azt tette, ami jólesett
neki. Feltétlen hódolatot követelt a színházban s az elkényeztetés még növelte szeszélyeit
s ezért állandó viszályban volt a színház többi tagjaival. A közönséget, amely bálványozta,
semmibe sem; vette, lenézte. Amellett fizetése hihetetlen magas volt. Míg a Nemzeti
Színház halhatatlan nagyjai, pld. Déryné 125, Lendvayné 85, Laborfalvi Róza 70,
Megyeri 85, Lendvay 80, Fáncsy 80, Bartha 70, Egressy 70 forint fizetést húztak
a színháztól, addig Schodelné havonta 500 forint fizetést kapott, kéthavi szabadsággal,
de ha ezt Pesten töltötte, még havi 1200 forint járt neki. Érthető ez, ha tekintetbe
vesszük, hogy a színháznak szüksége volt az európai hírű művésznőre. A Nemzeti Színház
abban az időben nem igen zárhatta volna ki az operát színpadáról, már azért sem,
mert a pesti német színház szintén sűrűn adott elő operát. Schodelné pedig magasan
felette állt a német művésznőknek, ezért is dédelgették ennyire az érzékeny primadonnát.
Miatta még egy csomó drámai színésznek is távoznia kellett a színháztól, kiket Nyáry
Pál — Bajza egyik utóda — egyszerűen elcsapott csak azért, mert a kedvelt Schodelné
előtt nem voltak hajlandók meghajolni. Bajza lemondása is szorosan összefügg Schodelnéval.
A kötelességtudó, pontos Bajza nem tudta szó nélkül nézni az énekesnő önkénykedéseit
s ezért összeütközésbe került a színház választmányával, mely minden alkalommal
a primadonnának fogta pártját. Az örökös tömjénezés következményeként Schodelné
szembetűnően hanyag lett. Az egész évben csak egyetlen egy új operát tanult be s
ő, ki szerződés szerint minden héten kétszer tartozott föllépni, alig kétharmadát
játszotta le tartozásának. Végre olyan botrányt rögtönzött a színpadon, hogy ezáltal
sok barátját elveszítette, majd 1840 végén a színház kötelékéből ki is lépett. Külföldre
utazott, 1841 elején már Hannoverben aratja diadalait, majd Londonba ment, ahol
szintén istenítették, Ezalatt a Nemzeti Színháznál sehogy sem tudtak boldogulni
Schodelné nélkül. Felbér Mária, Scott és Mochonaky Amália a Schodelné művészetétől
elkényeztetett közönség igényeit nem tudták kielégíteni s ezért drága pénzen vendég-énekesnőkkel
kísérleteztek, de a nagy művésznőt ezek sem tudták pótolni. Csak Bartaynak sikerült,
amikor 1843-ban igazgató lett, Schodelnét ismét megnyerni a Nemzeti Színház számára
s a híres énekesnő újra fel tudta kelteni az érdeklődést az opera iránt. Schodel
Rozália 1848 nyarán »Normá«-ban lépett fel utoljára a Nemzeti Színházban, azután
falura ment gazdálkodni. A szabadságharc lezajlása után haszonbérbe vette Nyáry
Pál birtokát az elkobzó kormánytól: a birtok gazdáját hat évi várfogságra s vagyonvesztésre
ítélték a bevonuló osztrákok. Ebben az időben széltében beszélték Pesten, hogy Schodelné
még 6000 pengő forintot érő ékszereit is eladta és barátjának, Nyáry Pálnak rendelkezésére
bocsátotta. A nagy művésznő 43 éves korában, 1854. szept. 19-én halt meg, hirtelenül,
a pestmegyei Nyáregyházán. Schodelné az első magyar drámai énekesnő volt s neve
a magyar opera fellendítésével szoros kapcsolatban áll. Erkel Ferenc »Hunyady László«-ját,
az első nagyobbszabású magyar operát, az ő művészete segítette diadalra. A »Honművész«
szerint képes volt a hangjával »a lelket kiemelni.« »Halld Schodelnét Romeóban és
halj meg!« — írja. Egy másik kritikusa szerint »tökéletes képzettség a zenetanban,
bájos mellhang a mély szoprán D-től fel a háromszor alávonalazott D-ig és deli termete«
voltak kitünő tulajdonságai. (Kimerítő életrajzát lásd: Benyovszky: »A pozsonyi
magyar színészet története 1867-ig«. Pozsony, 1928). (Benyovszky Károly.) szin_IV.0123.pdf
IV
