Címszó: Sugó - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0192.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0192.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30979.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sugó

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530979.htm

 

Szócikk: Sugó A színházaknál alkalmazott súgónak foglalkozása abból áll, hogy a súgólyukban ülve a színészeknek és énekeseknek szerepük szavait a szövegkönyvből előre mondja, illetőleg emlékezetbe hozza. A sugó már az olvasópróbán jelen van, azután a rendelkezőpróbán az esetleges javításokat beírja a könyvébe, az emlékpróbákon pedig megkezdi tulajdonképeni funkcióját. Ilyenkor persze még nem tudják a színészek a szerepüket, a legtöbbje még az első 4—5 próbán olyassá, azonban a testület tagjai között akad ambiciózus művész, aki kívülről mondja el a szerepét, annak segít a sugó. A sugó mestesége nagy gyakorlottságot igényel. Ismernie kell az előadók temperamentumát, hangulatát, felfogási képességét. Tisztában kell lennie a színész szorgalmas vagy hanyag voltával, hallóképességével és az egész vonalon a színésszel kell kitartania, t. i.: ha a színész jól tudja a szerepét, akkor csak figyelemmel kiséri a szöveget, ha pedig még nem érett meg a színész agyában a szerep, akkor bizony neki is kemény a munkája: mindig ébernek kell lennie, mindig figyelnie kell, hogy nem lesz-e fennakadás . . . Mert a fennakadás veszélye mindig ott settenkedik a kulisszák levegőjében. A legnagyobb gyakorlattal bíró művész is megakadhat és akkor valóságos áldás, ha a sugó nyomban föltalálja magát és a zavart helyrepótolja. A nemzet csalogánya, Blaha Lujza, (személy) (információ)  valahányszor vidéken vendégszerepelt, első dolga volt a súgót megkérni, hogy csak „mindig motyogjon, —Sugó után beszélni rakozott embernek lenni, még kevésbé vigyázatlannak.. A lelkiismeretes sugó otthon is elolvassa a darabot, csakhogy a másnapi próbán gyorsan „feladhassa a szavakat. Bejegyzi, hogy hol kell gyorsan súgni, hol halkul el a tempó, mely idegen szó az, amelybe a kis primadonna következetesen belebotlik, hol kell jól „bevágni és ha a színész (vagy legtöbb esetben színésznő) véletlenül elfeledi, hogy hol kell leülni, vagy felállnia, azt is felsúgja. Nagy gyakorlottsága magával hozza annak az észrevételét is, hogy a színész mikor ingadozik hol van erősebb segítségre szüksége, és vajmi gyakran visszatérít úgynevezett „ugrásokat, hogy a „fonál megmaradjon. A súgónak a „beugrások alkalmával különös éberséget kell kifejtenie, úgyszintén vendégszerepléseknél is. Munkája a prózai daraboknál a legnehezebb, — annál könnyebb azonban operettet elsúgni. A szokás az, hogy a sugó-pályára leginkább férfiak lépnek, újabban a megkopott hangú, vagy szerződésből kiesett színésznők is szívesen kóstolnak bele ebbe a keserű kenyérbe.— Tökéletes művészi előadás keretében a sugó funkciója a minimumra redukálódik. Ha azonban mégis zökkenések vannak a darabban, akkor bizony rosszakaratulag minden hibát a súgóra fognak . . . (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0192.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sugó címszóvég 30979 Szócikk: Sugó A színházaknál alkalmazott súgónak foglalkozása abból áll, hogy a súgólyukban ülve a színészeknek és énekeseknek szerepük szavait a szövegkönyvből előre mondja, illetőleg emlékezetbe hozza. A sugó már az olvasópróbán jelen van, azután a rendelkezőpróbán az esetleges javításokat beírja a könyvébe, az emlékpróbákon pedig megkezdi tulajdonképeni funkcióját. Ilyenkor persze még nem tudják a színészek a szerepüket, a legtöbbje még az első 4—5 próbán olyassá, azonban a testület tagjai között akad ambiciózus művész, aki kívülről mondja el a szerepét, annak segít a sugó. A sugó mestesége nagy gyakorlottságot igényel. Ismernie kell az előadók temperamentumát, hangulatát, felfogási képességét. Tisztában kell lennie a színész szorgalmas vagy hanyag voltával, hallóképességével és az egész vonalon a színésszel kell kitartania, t. i.: ha a színész jól tudja a szerepét, akkor csak figyelemmel kiséri a szöveget, ha pedig még nem érett meg a színész agyában a szerep, akkor bizony neki is kemény a munkája: mindig ébernek kell lennie, mindig figyelnie kell, hogy nem lesz-e fennakadás . . . Mert a fennakadás veszélye mindig ott settenkedik a kulisszák levegőjében. A legnagyobb gyakorlattal bíró művész is megakadhat és akkor valóságos áldás, ha a sugó nyomban föltalálja magát és a zavart helyrepótolja. A nemzet csalogánya, Blaha Lujza, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy valahányszor vidéken vendégszerepelt, első dolga volt a súgót megkérni, hogy csak „mindig motyogjon, —Sugó után beszélni rakozott embernek lenni, még kevésbé vigyázatlannak.. A lelkiismeretes sugó otthon is elolvassa a darabot, csakhogy a másnapi próbán gyorsan „feladhassa a szavakat. Bejegyzi, hogy hol kell gyorsan súgni, hol halkul el a tempó, mely idegen szó az, amelybe a kis primadonna következetesen belebotlik, hol kell jól „bevágni és ha a színész (vagy legtöbb esetben színésznő) véletlenül elfeledi, hogy hol kell leülni, vagy felállnia, azt is felsúgja. Nagy gyakorlottsága magával hozza annak az észrevételét is, hogy a színész mikor ingadozik hol van erősebb segítségre szüksége, és vajmi gyakran visszatérít úgynevezett „ugrásokat, hogy a „fonál megmaradjon. A súgónak a „beugrások alkalmával különös éberséget kell kifejtenie, úgyszintén vendégszerepléseknél is. Munkája a prózai daraboknál a legnehezebb, — annál könnyebb azonban operettet elsúgni. A szokás az, hogy a sugó-pályára leginkább férfiak lépnek, újabban a megkopott hangú, vagy szerződésből kiesett színésznők is szívesen kóstolnak bele ebbe a keserű kenyérbe.— Tökéletes művészi előadás keretében a sugó funkciója a minimumra redukálódik. Ha azonban mégis zökkenések vannak a darabban, akkor bizony rosszakaratulag minden hibát a súgóra fognak . . . (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0192.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sugó - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0192.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0192.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30979.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sugó

Szócikk: Sugó A színházaknál alkalmazott súgónak foglalkozása abból áll, hogy a súgólyukban ülve a színészeknek és énekeseknek szerepük szavait a szövegkönyvből előre mondja, illetőleg emlékezetbe hozza. A sugó már az olvasópróbán jelen van, azután a rendelkezőpróbán az esetleges javításokat beírja a könyvébe, az emlékpróbákon pedig megkezdi tulajdonképeni funkcióját. Ilyenkor persze még nem tudják a színészek a szerepüket, a legtöbbje még az első 4—5 próbán olyassá, azonban a testület tagjai között akad ambiciózus művész, aki kívülről mondja el a szerepét, annak segít a sugó. A sugó mestesége nagy gyakorlottságot igényel. Ismernie kell az előadók temperamentumát, hangulatát, felfogási képességét. Tisztában kell lennie a színész szorgalmas vagy hanyag voltával, hallóképességével és az egész vonalon a színésszel kell kitartania, t. i.: ha a színész jól tudja a szerepét, akkor csak figyelemmel kiséri a szöveget, ha pedig még nem érett meg a színész agyában a szerep, akkor bizony neki is kemény a munkája: mindig ébernek kell lennie, mindig figyelnie kell, hogy nem lesz-e fennakadás . . . Mert a fennakadás veszélye mindig ott settenkedik a kulisszák levegőjében. A legnagyobb gyakorlattal bíró művész is megakadhat és akkor valóságos áldás, ha a sugó nyomban föltalálja magát és a zavart helyrepótolja. A nemzet csalogánya, Blaha Lujza, valahányszor vidéken vendégszerepelt, első dolga volt a súgót megkérni, hogy csak „mindig motyogjon, —Sugó után beszélni rakozott embernek lenni, még kevésbé vigyázatlannak.. A lelkiismeretes sugó otthon is elolvassa a darabot, csakhogy a másnapi próbán gyorsan „feladhassa a szavakat. Bejegyzi, hogy hol kell gyorsan súgni, hol halkul el a tempó, mely idegen szó az, amelybe a kis primadonna következetesen belebotlik, hol kell jól „bevágni és ha a színész (vagy legtöbb esetben színésznő) véletlenül elfeledi, hogy hol kell leülni, vagy felállnia, azt is felsúgja. Nagy gyakorlottsága magával hozza annak az észrevételét is, hogy a színész mikor ingadozik hol van erősebb segítségre szüksége, és vajmi gyakran visszatérít úgynevezett „ugrásokat, hogy a „fonál megmaradjon. A súgónak a „beugrások alkalmával különös éberséget kell kifejtenie, úgyszintén vendégszerepléseknél is. Munkája a prózai daraboknál a legnehezebb, — annál könnyebb azonban operettet elsúgni. A szokás az, hogy a sugó-pályára leginkább férfiak lépnek, újabban a megkopott hangú, vagy szerződésből kiesett színésznők is szívesen kóstolnak bele ebbe a keserű kenyérbe.— Tökéletes művészi előadás keretében a sugó funkciója a minimumra redukálódik. Ha azonban mégis zökkenések vannak a darabban, akkor bizony rosszakaratulag minden hibát a súgóra fognak . . . (Erődi Jenő.) szin_IV.0192.pdf IV