Címszó: Sugói rögtönzés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0194.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0194.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30982.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Sugói rögtönzés

Szócikk: Sugói rögtönzés Előfordul hogy a színész az előadás keretében elfelejti a szerepe egy részét és hirtelen oly dolgot rögtönöz, amely önmagát rántja be a további kellemetlen szituációba; ilyenkor az ötletes sugó felsúg egy odaillő szót, vagy mondatrészt, ami által a zavaros helyzetéből kisegíti a színészt. Erről az oldalról híres volt Gillyén Sándor (személy) (információ) (L. o,) Romváry Váradi Lajos, (személy) (információ) (L. o.), Bakonyi István (személy) (információ) (L.o.).Ez utóbbi egy ízben a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) egyik előadásán, mikor „Thurán Anna, (cím) Bartók Lajos (személy) (információ) színműve ment és az egyik jelenetben a főszereplő Újházi Ede (személy) nem lépett be végszóra a színpadra, ekkor a szereplők zavartan néztek egymásra, mire Bakonyi (személy) (információ) rögtönzött szöveget súgott a színészeknek, még pedig a darab szellemének megfelelőleg jámbusban, mindaddig, míg a mestert előkerítették a szinház társalgójából. szin_IV.0194.pdf IV

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sugói rögtönzés címszóvég 30982 Szócikk: Sugói rögtönzés Előfordul hogy a színész az előadás keretében elfelejti a szerepe egy részét és hirtelen oly dolgot rögtönöz, amely önmagát rántja be a további kellemetlen szituációba; ilyenkor az ötletes sugó felsúg egy odaillő szót, vagy mondatrészt, ami által a zavaros helyzetéből kisegíti a színészt. Erről az oldalról híres volt Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén sándor yszemelynevy Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Gillyén yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (L. o,) Romváry Váradi Lajos, yszemelynevy romváry váradi lajos yszemelynevy Romváry Váradi Lajos yszemelynevy romváry yszemelynevy váradi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Romváry yszemelynevy Váradi yszemelynevy Lajos (L. o.), Bakonyi István yszemelynevy bakonyi istván yszemelynevy Bakonyi István yszemelynevy bakonyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (L.o.).Ez utóbbi egy ízben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egyik előadásán, mikor „Thurán Anna, ycimy thurán anna ycimy Thurán Anna ycimy thurán ycimy anna ycimy ycimy Thurán ycimy Anna ycimy ykodvegy Bartók Lajos yszemelynevy bartók lajos yszemelynevy Bartók Lajos yszemelynevy bartók yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bartók yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színműve ment és az egyik jelenetben a főszereplő Újházi Ede yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy nem lépett be végszóra a színpadra, ekkor a szereplők zavartan néztek egymásra, mire Bakonyi yszemelynevy bakonyi yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy bakonyi yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy ykodvegy rögtönzött szöveget súgott a színészeknek, még pedig a darab szellemének megfelelőleg jámbusban, mindaddig, míg a mestert előkerítették a szinház társalgójából. szin_IV.0194.pdf IV

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sugói rögtönzés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0194.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0194.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30982.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

Sugói rögtönzés

Szócikk: Sugói rögtönzés Előfordul hogy a színész az előadás keretében elfelejti a szerepe egy részét és hirtelen oly dolgot rögtönöz, amely önmagát rántja be a további kellemetlen szituációba; ilyenkor az ötletes sugó felsúg egy odaillő szót, vagy mondatrészt, ami által a zavaros helyzetéből kisegíti a színészt. Erről az oldalról híres volt Gillyén Sándor (L. o,) Romváry Váradi Lajos, (L. o.), Bakonyi István (L.o.).Ez utóbbi egy ízben a Nemzeti Színház egyik előadásán, mikor „Thurán Anna, Bartók Lajos színműve ment és az egyik jelenetben a főszereplő Újházi Ede nem lépett be végszóra a színpadra, ekkor a szereplők zavartan néztek egymásra, mire Bakonyi rögtönzött szöveget súgott a színészeknek, még pedig a darab szellemének megfelelőleg jámbusban, mindaddig, míg a mestert előkerítették a szinház társalgójából. szin_IV.0194.pdf IV