Címszó: Székely Józsefné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1790

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0259.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0259.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31160.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Székely Józsefné

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531160.htm

 

Szócikk: Székely Józsefné Ungár Anikó, (személy) (információ)  úttörő erdélyi (ország) (információ)  színésznő, sz.1790. (időpont) ápr. 10-én, Kapnikbányán (megye) (Szatmár m.), (megye) (információ)  megh. 1862. dec. 25-én, Kolozsvárott. (megye) Atyja pozsonyi (megye) Ungár Ferenc (személy) (információ)  bányanagy, anyja kolozsvári (megye) Kolozsváry Mária. (személy) Atyja 1796-ban (időpont) elhalálozván, édesanyjával Kolozsvárra (megye) költözött, ahol 1806. (időpont) szept. 18-án Kócsi Patkó János (személy) (információ)  lelkes rábeszélésére fellépett a színpadon „A parola (cím) c. vj-ban, Lizi szobalány (szerep) szerepében. A kezdő lépés siker jegyében folyt le, mire Ungár Anikó (személy) (információ)  továbbra is megmaradt a színház kötelékében és Anikó (személy) néven szerepelt a színlapon. 1808-ban (időpont) a kolozsvári (megye) színészet pártfogója, Wesselényi Miklós (személy) (információ)  a színészeket Marosvásárhelyre (megye) költöztette, s miután a kis Anikó (személy) felügyelet nélkül nem mehetett el, megkérte pályatársát, Székely Józsefet, (személy) (információ)  hogy vegye el feleségül, hogy most már ő is elmehessen a többi színészekkel. Székely (személy) (információ)  ráállt a kérésnek és 1808. (időpont) máj. 7-én megtartották az esküvőjüket. Sz.-né ezentúl mindenféle szerepet játszott és a drámai, víg, mulattató, naiv szerepekben egyformán kiváló volt és már ez időben azon kisszámú színésznők közé tartozott, aki jutalom játékra is igényt tarthatott. 1814-ben (időpont) a kolozsvári (megye) színészek Magyarországra költöztek, Sz.-né ekkor nem akart velük menni, e helyett férjével Szucság (megye) faluban jószágot vett ki haszonbérbe. Később Koloszvárott (megye) is volt házuk a Páris ucca 222. sz. alatt. A haszonbérlet azonban balul ütött ki, mire a művész-pár újra visszatért a színpadra. (1816) (időpont) 1821-ben (időpont) Sz. fennjárt Bécsben, (ország) a kolozsvári színház (intézmény) (információ)  megnyitó előadására díszleteket vásárolt, Sz.-né pedig ezalatt folyton gyarapodott hírnévben, dicsőségben. A közönség kedvence lett, mert játékával, élénk előadásával sikerült neki a német (nemzetiség) (információ)  színészeket kiszorítani a kolozsvári (megye) színpadról. 1825-ben (időpont) Miskolcon (megye) működött, majd szept.16-án Pozsonyban (megye) lépett fel; itt híre ment, hogy Karolina Auguszta császárnét (személy) magyar királynévá koronázzák meg, az ünnepélyre Fehérmegye (megye) rendei is eljöttek. Itt volt ez alkalommal Schrőder-Bürger Sophia (személy) is, a bécsi Burgtheater (intézmény) (információ)  világhírű tagja, akinek annyira megtetszett Sz.- né játéka (Houwald: (személy) (információ)  „Kép (cím) (információ)  c. szomorú­játékában a vak leányt játszotta), hogy lejött hozzá a színpadra, megcsókolta és meleg szavakban fejezte ki elismerését. 1827-ben (időpont) Budán (Budapest) játszott, elismeréssel, 1831-ben (időpont) Pesten. (Budapest) Közben (1827. (időpont) dec. 17) elhunyt Amália (személy) (információ)  nevű leánya, és férje a kolera áldozata lett. (1831. (időpont) aug. 28.) Ekkor Sz.-né visszavonult a színészettől és csak nagy rábeszélésre játszott még hébe-hóba. Kolozsvárott (megye) a Külmonostor-uccai házában élt csendes magányában, a pályatársak és a nagyközönség tisztelő szeretetétől környezve. Később a nyomor napjai köszöntöttek rá, ekkor a mágnás-világ segélyéből éldegélt. 21 kolozsvári (megye) főúr és főúri hölgy évi 250 ezüst frtnyi segélyben részesítette. Koporsója felett Paulay Ede (személy) (információ)  mondott búcsúztatót. Kívánságára első mestere, Kocsi Patkó János (személy) (információ)  mellé temették el. Sírkövét „emelte a közönség és pályatársai kegyelete, 1874-ben. (időpont) Főbb szerepei: Afanázia (szerep) (Gr. Benyovszky). (cím) Volumnia (szerep) (Coriolan), (cím) Ofélia (szerep) (Hamlet), (cím) (információ)  Marié Beaumarchais (szerep) (Clavigo), (cím) (információ)  Desdemona (szerep) (információ)  (Othello), (cím) (információ)  Báthory Mária, (cím) (információ)  Stuart Mária (cím) (információ)  és Zrínyi Bona (cím) címszerepe, Júlia (szerep) (Romeo és Julia), (cím) (információ)  Eliza, (szerep) (Szebeni erdő), (cím) Lujza (szerep) (Ármány és szerelem, (cím) (információ)  Amália (szerep) (információ)  (Moor Károly) (cím) stb. (Erődi Jenő) (cím) (információ)  szin_IV.0259.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Székely Józsefné címszóvég 31160 Szócikk: Székely Józsefné Ungár Anikó, yszemelynevy ungár anikó yszemelynevy Ungár Anikó yszemelynevy ungár yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Ungár yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy úttörő erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színésznő, sz.1790. ápr. 10-én, Kapnikbányán ytelepulesy kapnikbánya ytelepulesy Kapnikbányá ymegyey szatmár megye ykodvegy (Szatmár m.), ytelepulesy szatmár m. ytelepulesy Szatmár m. ymegyey szatmár megye ykodvegy megh. 1862. dec. 25-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Atyja pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Ungár Ferenc yszemelynevy ungár ferenc yszemelynevy Ungár Ferenc yszemelynevy ungár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Ungár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy bányanagy, anyja kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kolozsváry Mária. yszemelynevy kolozsváry mária yszemelynevy Kolozsváry Mária yszemelynevy kolozsváry yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Kolozsváry yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Atyja 1796-ban elhalálozván, xtalanevtizedx 1805 édesanyjával Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy költözött, ahol 1806. xevtizedx 1805 szept. 18-án Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi patkó jános yszemelynevy Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev lelkes rábeszélésére fellépett a színpadon „A parola ycimy a parola ycimy A parola ycimy a ycimy parola ycimy ycimy A ycimy parola ycimy ykodvegy c. vj-ban, Lizi szobalány yszerepy lizi szobalány yszerepy Lizi szobalány yszerepy lizi yszerepy szobalány yszerepy yszerepy Lizi yszerepy szobalány yszerepy ykodvegy szerepében. A kezdő lépés siker jegyében folyt le, mire Ungár Anikó yszemelynevy ungár anikó yszemelynevy Ungár Anikó yszemelynevy ungár yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Ungár yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy továbbra is megmaradt a színház kötelékében és Anikó yszemelynevy anikó yszemelynevy Anikó yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy néven szerepelt a színlapon. 1808-ban a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészet pártfogója, Wesselényi Miklós yszemelynevy wesselényi miklós yszemelynevy Wesselényi Miklós yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy a színészeket Marosvásárhelyre ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy költöztette, s miután a kis Anikó yszemelynevy anikó yszemelynevy Anikó yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy felügyelet nélkül nem mehetett el, megkérte pályatársát, Székely Józsefet, yszemelynevy székely józsef yszemelynevy Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy hogy vegye el feleségül, hogy most már ő is elmehessen a többi színészekkel. Székely yszemelynevy székely yszemelynevy Székely yszemelynevy székely yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy ykodvegy ráállt a kérésnek és 1808. máj. xtalanevtizedx 1815 7-én megtartották az esküvőjüket. Sz.-né ezentúl mindenféle szerepet játszott és a drámai, víg, mulattató, naiv szerepekben egyformán kiváló volt és már ez időben azon kisszámú színésznők közé tartozott, aki jutalom játékra is igényt tarthatott. 1814-ben xevtizedx 1815 a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek Magyarországra költöztek, Sz.-né ekkor nem akart velük menni, e helyett férjével Szucság ytelepulesy szucság ytelepulesy Szucság ymegyey kolozs megye ykodvegy faluban jószágot vett ki haszonbérbe. Később Koloszvárott ytelepulesy koloszvár ytelepulesy Koloszvár ymegyey kolozs megye ykodvegy is volt házuk a Páris ucca 222. sz. alatt. A haszonbérlet azonban balul ütött ki, mire a művész-pár újra visszatért a színpadra. (1816) 1821-ben xevtizedx 1825 Sz. fennjárt Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy megnyitó előadására díszleteket vásárolt, Sz.-né pedig ezalatt folyton gyarapodott hírnévben, dicsőségben. A közönség kedvence lett, mert játékával, élénk előadásával sikerült neki a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészeket kiszorítani a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színpadról. 1825-ben Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy működött, majd szept.16-án Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy lépett fel; itt híre ment, hogy Karolina Auguszta császárnét yszemelynevy karolina auguszta császárne yszemelynevy Karolina Auguszta császárné yszemelynevy karolina yszemelynevy auguszta yszemelynevy császárne yszemelynevy yszemelynevy Karolina yszemelynevy Aug magyar királynévá koronázzák meg, az ünnepélyre Fehérmegye ytelepulesy fehérmegye ytelepulesy Fehérmegye ymegyey fejér megye ykodvegy rendei is eljöttek. Itt volt ez alkalommal Schrőder-Bürger Sophia yszemelynevy schrőder-bürger sophia yszemelynevy Schrőder-Bürger Sophia yszemelynevy schrőder-bürger yszemelynevy sophia yszemelynevy yszemelynevy Schrőder-Bürger yszemelynevy Sophia yszemelynevy ykod is, a bécsi Burgtheater yintezmenyy bécsi burgtheater yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy világhírű tagja, akinek annyira megtetszett Sz.- né játéka (Houwald: yszemelynevy houwald yszemelynevy Houwald yszemelynevy houwald yszemelynevy yszemelynevy Houwald yszemelynevy ykodvegy „Kép ycimy kép ycimy Kép ycimy kép ycimy ycimy Kép ycimy ykodvegy c. szomorú­játékában a vak leányt játszotta), hogy lejött hozzá a színpadra, megcsókolta és meleg szavakban fejezte ki elismerését. 1827-ben Budán xtalanevtizedx 1835 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszott, elismeréssel, 1831-ben xevtizedx 1835 Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Közben (1827. xevtizedx 1825 dec. xtalanevtizedx 1835 17) elhunyt Amália yszemelynevy amália yszemelynevy Amália yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy nevű leánya, és férje a kolera áldozata lett. (1831. xevtizedx 1835 aug. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 28.) Ekkor Sz.-né visszavonult a színészettől és csak nagy rábeszélésre játszott még hébe-hóba. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a Külmonostor-uccai házában élt csendes magányában, a pályatársak és a nagyközönség tisztelő szeretetétől környezve. Később a nyomor napjai köszöntöttek rá, ekkor a mágnás-világ segélyéből éldegélt. 21 kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy főúr és főúri hölgy évi 250 ezüst frtnyi segélyben részesítette. Koporsója felett Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót. Kívánságára első mestere, Kocsi Patkó János yszemelynevy kocsi patkó jános yszemelynevy Kocsi Patkó János yszemelynevy kocsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kocsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev mellé temették el. Sírkövét „emelte a közönség és pályatársai kegyelete, 1874-ben. xevtizedx 1875 Főbb szerepei: Afanázia yszerepy afanázia yszerepy Afanázia yszerepy afanázia yszerepy yszerepy Afanázia yszerepy ykodvegy (Gr. Benyovszky). ycimy gr. benyovszky ycimy Gr. Benyovszky ycimy gr. ycimy benyovszky ycimy ycimy Gr. ycimy Benyovszky ycimy ykodvegy Volumnia yszerepy volumnia yszerepy Volumnia yszerepy volumnia yszerepy yszerepy Volumnia yszerepy ykodvegy (Coriolan), ycimy coriolan ycimy Coriolan ycimy coriolan ycimy ycimy Coriolan ycimy ykodvegy Ofélia yszerepy ofélia yszerepy Ofélia yszerepy ofélia yszerepy yszerepy Ofélia yszerepy ykodvegy (Hamlet), ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Marié Beaumarchais yszerepy marie beaumarchais yszerepy Marié Beaumarchais yszerepy marie yszerepy beaumarchais yszerepy yszerepy Marié yszerepy Beaumarchais yszerepy ykodvegy (Clavigo), ycimy clavigo ycimy Clavigo ycimy clavigo ycimy ycimy Clavigo ycimy ykodvegy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy ykodvegy (Othello), ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy Báthory Mária, ycimy báthory mária ycimy Báthory Mária ycimy báthory ycimy mária ycimy ycimy Báthory ycimy Mária ycimy ykodvegy Stuart Mária ycimy stuart mária ycimy Stuart Mária ycimy stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Mária ycimy ykodvegy és Zrínyi Bona ycimy zrínyi bona ycimy Zrínyi Bona ycimy zrínyi ycimy bona ycimy ycimy Zrínyi ycimy Bona ycimy ykodvegy címszerepe, Júlia yszerepy júlia yszerepy Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy Júlia yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia), ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Eliza, yszerepy eliza yszerepy Eliza yszerepy eliza yszerepy yszerepy Eliza yszerepy ykodvegy (Szebeni erdő), ycimy szebeni erdő ycimy Szebeni erdő ycimy szebeni ycimy erdő ycimy ycimy Szebeni ycimy erdő ycimy ykodvegy Lujza yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem, ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Amália yszerepy amália yszerepy Amália yszerepy amália yszerepy yszerepy Amália yszerepy ykodvegy (Moor Károly) ycimy moor károly ycimy Moor Károly ycimy moor ycimy károly ycimy ycimy Moor ycimy Károly ycimy ykodvegy stb. (Erődi Jenő) ycimy erődi jenő ycimy Erődi Jenő ycimy erődi ycimy jenő ycimy ycimy Erődi ycimy Jenő ycimy ykodvegy szin_IV.0259.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Székely Józsefné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1790

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0259.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0259.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31160.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Székely Józsefné

Szócikk: Székely Józsefné Ungár Anikó, úttörő erdélyi színésznő, sz.1790. ápr. 10-én, Kapnikbányán (Szatmár m.), megh. 1862. dec. 25-én, Kolozsvárott. Atyja pozsonyi Ungár Ferenc bányanagy, anyja kolozsvári Kolozsváry Mária. Atyja 1796-ban elhalálozván, édesanyjával Kolozsvárra költözött, ahol 1806. szept. 18-án Kócsi Patkó János lelkes rábeszélésére fellépett a színpadon „A parola c. vj-ban, Lizi szobalány szerepében. A kezdő lépés siker jegyében folyt le, mire Ungár Anikó továbbra is megmaradt a színház kötelékében és Anikó néven szerepelt a színlapon. 1808-ban a kolozsvári színészet pártfogója, Wesselényi Miklós a színészeket Marosvásárhelyre költöztette, s miután a kis Anikó felügyelet nélkül nem mehetett el, megkérte pályatársát, Székely Józsefet, hogy vegye el feleségül, hogy most már ő is elmehessen a többi színészekkel. Székely ráállt a kérésnek és 1808. máj. 7-én megtartották az esküvőjüket. Sz.-né ezentúl mindenféle szerepet játszott és a drámai, víg, mulattató, naiv szerepekben egyformán kiváló volt és már ez időben azon kisszámú színésznők közé tartozott, aki jutalom játékra is igényt tarthatott. 1814-ben a kolozsvári színészek Magyarországra költöztek, Sz.-né ekkor nem akart velük menni, e helyett férjével Szucság faluban jószágot vett ki haszonbérbe. Később Koloszvárott is volt házuk a Páris ucca 222. sz. alatt. A haszonbérlet azonban balul ütött ki, mire a művész-pár újra visszatért a színpadra. (1816) 1821-ben Sz. fennjárt Bécsben, a kolozsvári színház megnyitó előadására díszleteket vásárolt, Sz.-né pedig ezalatt folyton gyarapodott hírnévben, dicsőségben. A közönség kedvence lett, mert játékával, élénk előadásával sikerült neki a német színészeket kiszorítani a kolozsvári színpadról. 1825-ben Miskolcon működött, majd szept.16-án Pozsonyban lépett fel; itt híre ment, hogy Karolina Auguszta császárnét magyar királynévá koronázzák meg, az ünnepélyre Fehérmegye rendei is eljöttek. Itt volt ez alkalommal Schrőder-Bürger Sophia is, a bécsi Burgtheater világhírű tagja, akinek annyira megtetszett Sz.- né játéka (Houwald: „Kép c. szomorú­játékában a vak leányt játszotta), hogy lejött hozzá a színpadra, megcsókolta és meleg szavakban fejezte ki elismerését. 1827-ben Budán játszott, elismeréssel, 1831-ben Pesten. Közben (1827. dec. 17) elhunyt Amália nevű leánya, és férje a kolera áldozata lett. (1831. aug. 28.) Ekkor Sz.-né visszavonult a színészettől és csak nagy rábeszélésre játszott még hébe-hóba. Kolozsvárott a Külmonostor-uccai házában élt csendes magányában, a pályatársak és a nagyközönség tisztelő szeretetétől környezve. Később a nyomor napjai köszöntöttek rá, ekkor a mágnás-világ segélyéből éldegélt. 21 kolozsvári főúr és főúri hölgy évi 250 ezüst frtnyi segélyben részesítette. Koporsója felett Paulay Ede mondott búcsúztatót. Kívánságára első mestere, Kocsi Patkó János mellé temették el. Sírkövét „emelte a közönség és pályatársai kegyelete, 1874-ben. Főbb szerepei: Afanázia (Gr. Benyovszky). Volumnia (Coriolan), Ofélia (Hamlet), Marié Beaumarchais (Clavigo), Desdemona (Othello), Báthory Mária, Stuart Mária és Zrínyi Bona címszerepe, Júlia (Romeo és Julia), Eliza, (Szebeni erdő), Lujza (Ármány és szerelem, Amália (Moor Károly) stb. (Erődi Jenő) szin_IV.0259.pdf IV