Címszó: Székely Józsefné - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1790
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0259.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0259.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31160.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Székely
Józsefné
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531160.htm
Szócikk: Székely Józsefné Ungár Anikó, (személy) (információ)
úttörő erdélyi (ország) (információ)
színésznő, sz.1790. (időpont) ápr.
10-én, Kapnikbányán (megye) (Szatmár
m.), (megye)
(információ)
megh. 1862. dec. 25-én, Kolozsvárott. (megye) Atyja
pozsonyi (megye)
Ungár Ferenc (személy)
(információ)
bányanagy, anyja kolozsvári (megye) Kolozsváry
Mária. (személy)
Atyja 1796-ban (időpont) elhalálozván,
édesanyjával Kolozsvárra (megye) költözött,
ahol 1806. (időpont)
szept. 18-án Kócsi Patkó János (személy) (információ)
lelkes rábeszélésére fellépett a színpadon
„A parola (cím)
c. vj-ban, Lizi szobalány (szerep) szerepében.
A kezdő lépés siker jegyében folyt le, mire Ungár Anikó (személy) (információ)
továbbra is megmaradt a színház kötelékében
és Anikó (személy)
néven szerepelt a színlapon. 1808-ban (időpont) a
kolozsvári (megye)
színészet pártfogója, Wesselényi Miklós (személy) (információ)
a színészeket Marosvásárhelyre (megye) költöztette,
s miután a kis Anikó (személy) felügyelet
nélkül nem mehetett el, megkérte pályatársát, Székely Józsefet, (személy) (információ)
hogy vegye el feleségül, hogy most már ő
is elmehessen a többi színészekkel. Székely (személy) (információ)
ráállt a kérésnek és 1808. (időpont) máj.
7-én megtartották az esküvőjüket. Sz.-né ezentúl mindenféle szerepet játszott és
a drámai, víg, mulattató, naiv szerepekben egyformán kiváló volt és már ez időben
azon kisszámú színésznők közé tartozott, aki jutalom játékra is igényt tarthatott.
1814-ben (időpont)
a kolozsvári (megye)
színészek Magyarországra költöztek, Sz.-né ekkor nem akart velük menni, e helyett
férjével Szucság (megye) faluban
jószágot vett ki haszonbérbe. Később Koloszvárott (megye) is volt
házuk a Páris ucca 222. sz. alatt. A haszonbérlet azonban balul ütött ki, mire a
művész-pár újra visszatért a színpadra. (1816) (időpont) 1821-ben
(időpont)
Sz. fennjárt Bécsben, (ország) a kolozsvári
színház (intézmény)
(információ)
megnyitó előadására díszleteket vásárolt,
Sz.-né pedig ezalatt folyton gyarapodott hírnévben, dicsőségben. A közönség kedvence
lett, mert játékával, élénk előadásával sikerült neki a német (nemzetiség)
(információ)
színészeket kiszorítani a kolozsvári (megye) színpadról.
1825-ben (időpont)
Miskolcon (megye)
működött, majd szept.16-án Pozsonyban (megye) lépett
fel; itt híre ment, hogy Karolina Auguszta császárnét (személy) magyar
királynévá koronázzák meg, az ünnepélyre Fehérmegye (megye) rendei
is eljöttek. Itt volt ez alkalommal Schrőder-Bürger Sophia (személy) is,
a bécsi Burgtheater (intézmény)
(információ)
világhírű tagja, akinek annyira megtetszett
Sz.- né játéka (Houwald: (személy) (információ)
„Kép (cím) (információ)
c. szomorújátékában a vak leányt játszotta),
hogy lejött hozzá a színpadra, megcsókolta és meleg szavakban fejezte ki elismerését.
1827-ben (időpont)
Budán (Budapest)
játszott, elismeréssel, 1831-ben (időpont) Pesten.
(Budapest)
Közben (1827. (időpont) dec.
17) elhunyt Amália (személy) (információ)
nevű leánya, és férje a kolera áldozata lett.
(1831. (időpont)
aug. 28.) Ekkor Sz.-né visszavonult a színészettől és csak nagy rábeszélésre játszott
még hébe-hóba. Kolozsvárott (megye) a Külmonostor-uccai
házában élt csendes magányában, a pályatársak és a nagyközönség tisztelő szeretetétől
környezve. Később a nyomor napjai köszöntöttek rá, ekkor a mágnás-világ segélyéből
éldegélt. 21 kolozsvári (megye) főúr
és főúri hölgy évi 250 ezüst frtnyi segélyben részesítette. Koporsója felett Paulay
Ede (személy)
(információ)
mondott búcsúztatót. Kívánságára első mestere,
Kocsi Patkó János (személy) (információ)
mellé temették el. Sírkövét „emelte a közönség
és pályatársai kegyelete, 1874-ben. (időpont) Főbb
szerepei: Afanázia (szerep) (Gr.
Benyovszky). (cím)
Volumnia (szerep)
(Coriolan), (cím)
Ofélia (szerep)
(Hamlet), (cím)
(információ)
Marié Beaumarchais (szerep) (Clavigo),
(cím) (információ)
Desdemona (szerep) (információ)
(Othello), (cím) (információ)
Báthory Mária, (cím) (információ)
Stuart Mária (cím) (információ)
és Zrínyi Bona (cím) címszerepe,
Júlia (szerep)
(Romeo és Julia), (cím) (információ)
Eliza, (szerep) (Szebeni
erdő), (cím)
Lujza (szerep)
(Ármány és szerelem, (cím) (információ)
Amália (szerep) (információ)
(Moor Károly) (cím) stb. (Erődi
Jenő) (cím)
(információ)
szin_IV.0259.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Székely Józsefné címszóvég 31160 Szócikk:
Székely Józsefné Ungár Anikó, yszemelynevy ungár anikó yszemelynevy Ungár Anikó
yszemelynevy ungár yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Ungár
yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy úttörő erdélyi ytelepulesy erdély
ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színésznő, sz.1790. ápr. 10-én, Kapnikbányán
ytelepulesy kapnikbánya ytelepulesy Kapnikbányá ymegyey szatmár megye ykodvegy (Szatmár
m.), ytelepulesy szatmár m. ytelepulesy Szatmár m. ymegyey szatmár megye
ykodvegy megh. 1862. dec. 25-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Atyja pozsonyi ytelepulesy
pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Ungár Ferenc yszemelynevy
ungár ferenc yszemelynevy Ungár Ferenc yszemelynevy ungár yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Ungár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy bányanagy,
anyja kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy Kolozsváry Mária. yszemelynevy kolozsváry mária yszemelynevy
Kolozsváry Mária yszemelynevy kolozsváry yszemelynevy mária yszemelynevy
yszemelynevy Kolozsváry yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Atyja 1796-ban
elhalálozván, xtalanevtizedx 1805 édesanyjával Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy költözött, ahol 1806. xevtizedx
1805 szept. 18-án Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi patkó jános yszemelynevy
Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János
yszemelynev lelkes rábeszélésére fellépett a színpadon „A parola ycimy a parola
ycimy A parola ycimy a ycimy parola ycimy ycimy A ycimy parola ycimy ykodvegy c.
vj-ban, Lizi szobalány yszerepy lizi szobalány yszerepy Lizi szobalány yszerepy
lizi yszerepy szobalány yszerepy yszerepy Lizi yszerepy szobalány yszerepy
ykodvegy szerepében. A kezdő lépés siker jegyében folyt le, mire Ungár Anikó yszemelynevy
ungár anikó yszemelynevy Ungár Anikó yszemelynevy ungár yszemelynevy anikó
yszemelynevy yszemelynevy Ungár yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy továbbra
is megmaradt a színház kötelékében és Anikó yszemelynevy anikó yszemelynevy
Anikó yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy néven
szerepelt a színlapon. 1808-ban a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészet pártfogója, Wesselényi Miklós
yszemelynevy wesselényi miklós yszemelynevy Wesselényi Miklós yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy a színészeket Marosvásárhelyre ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy költöztette,
s miután a kis Anikó yszemelynevy anikó yszemelynevy Anikó yszemelynevy anikó
yszemelynevy yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy felügyelet nélkül nem mehetett
el, megkérte pályatársát, Székely Józsefet, yszemelynevy székely józsef
yszemelynevy Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy hogy vegye el feleségül,
hogy most már ő is elmehessen a többi színészekkel. Székely yszemelynevy
székely yszemelynevy Székely yszemelynevy székely yszemelynevy yszemelynevy
Székely yszemelynevy ykodvegy ráállt a kérésnek és 1808. máj. xtalanevtizedx
1815 7-én megtartották az esküvőjüket. Sz.-né ezentúl mindenféle szerepet játszott
és a drámai, víg, mulattató, naiv szerepekben egyformán kiváló volt és már ez időben
azon kisszámú színésznők közé tartozott, aki jutalom játékra is igényt tarthatott.
1814-ben xevtizedx 1815 a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek Magyarországra költöztek, Sz.-né
ekkor nem akart velük menni, e helyett férjével Szucság ytelepulesy szucság
ytelepulesy Szucság ymegyey kolozs megye ykodvegy faluban jószágot vett ki haszonbérbe.
Később Koloszvárott ytelepulesy koloszvár ytelepulesy Koloszvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy is volt házuk a Páris ucca 222. sz. alatt. A haszonbérlet azonban
balul ütött ki, mire a művész-pár újra visszatért a színpadra. (1816) 1821-ben xevtizedx
1825 Sz. fennjárt Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy megnyitó előadására díszleteket vásárolt, Sz.-né pedig
ezalatt folyton gyarapodott hírnévben, dicsőségben. A közönség kedvence lett, mert
játékával, élénk előadásával sikerült neki a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészeket kiszorítani a kolozsvári ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színpadról. 1825-ben
Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy
működött, majd szept.16-án Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy lépett fel; itt híre ment, hogy Karolina Auguszta
császárnét yszemelynevy karolina auguszta császárne yszemelynevy Karolina
Auguszta császárné yszemelynevy karolina yszemelynevy auguszta yszemelynevy
császárne yszemelynevy yszemelynevy Karolina yszemelynevy Aug magyar királynévá
koronázzák meg, az ünnepélyre Fehérmegye ytelepulesy fehérmegye ytelepulesy
Fehérmegye ymegyey fejér megye ykodvegy rendei is eljöttek. Itt volt ez alkalommal
Schrőder-Bürger Sophia yszemelynevy schrőder-bürger sophia yszemelynevy
Schrőder-Bürger Sophia yszemelynevy schrőder-bürger yszemelynevy sophia
yszemelynevy yszemelynevy Schrőder-Bürger yszemelynevy Sophia yszemelynevy ykod
is, a bécsi Burgtheater yintezmenyy bécsi burgtheater yintezmenyy bécsi Bu
yintezmenyy bécsi yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy bécsi
yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy világhírű tagja, akinek annyira megtetszett
Sz.- né játéka (Houwald: yszemelynevy houwald yszemelynevy Houwald yszemelynevy
houwald yszemelynevy yszemelynevy Houwald yszemelynevy ykodvegy „Kép ycimy kép
ycimy Kép ycimy kép ycimy ycimy Kép ycimy ykodvegy c. szomorújátékában a vak leányt
játszotta), hogy lejött hozzá a színpadra, megcsókolta és meleg szavakban fejezte
ki elismerését. 1827-ben Budán xtalanevtizedx 1835 buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszott, elismeréssel, 1831-ben xevtizedx
1835 Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Közben
(1827. xevtizedx 1825 dec. xtalanevtizedx 1835 17) elhunyt Amália yszemelynevy
amália yszemelynevy Amália yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Amália
yszemelynevy ykodvegy nevű leánya, és férje a kolera áldozata lett. (1831. xevtizedx
1835 aug. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 28.) Ekkor Sz.-né visszavonult
a színészettől és csak nagy rábeszélésre játszott még hébe-hóba. Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a Külmonostor-uccai
házában élt csendes magányában, a pályatársak és a nagyközönség tisztelő szeretetétől
környezve. Később a nyomor napjai köszöntöttek rá, ekkor a mágnás-világ segélyéből
éldegélt. 21 kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy főúr és főúri hölgy évi 250 ezüst frtnyi segélyben részesítette.
Koporsója felett Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede
yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót. Kívánságára első mestere,
Kocsi Patkó János yszemelynevy kocsi patkó jános yszemelynevy Kocsi Patkó János
yszemelynevy kocsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Kocsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev mellé temették
el. Sírkövét „emelte a közönség és pályatársai kegyelete, 1874-ben. xevtizedx
1875 Főbb szerepei: Afanázia yszerepy afanázia yszerepy Afanázia yszerepy
afanázia yszerepy yszerepy Afanázia yszerepy ykodvegy (Gr. Benyovszky). ycimy
gr. benyovszky ycimy Gr. Benyovszky ycimy gr. ycimy benyovszky ycimy ycimy Gr.
ycimy Benyovszky ycimy ykodvegy Volumnia yszerepy volumnia yszerepy Volumnia
yszerepy volumnia yszerepy yszerepy Volumnia yszerepy ykodvegy (Coriolan), ycimy
coriolan ycimy Coriolan ycimy coriolan ycimy ycimy Coriolan ycimy ykodvegy Ofélia
yszerepy ofélia yszerepy Ofélia yszerepy ofélia yszerepy yszerepy Ofélia
yszerepy ykodvegy (Hamlet), ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy
Hamlet ycimy ykodvegy Marié Beaumarchais yszerepy marie beaumarchais yszerepy
Marié Beaumarchais yszerepy marie yszerepy beaumarchais yszerepy yszerepy Marié
yszerepy Beaumarchais yszerepy ykodvegy (Clavigo), ycimy clavigo ycimy Clavigo
ycimy clavigo ycimy ycimy Clavigo ycimy ykodvegy Desdemona yszerepy desdemona
yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy
ykodvegy (Othello), ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy
Othello ycimy ykodvegy Báthory Mária, ycimy báthory mária ycimy Báthory Mária
ycimy báthory ycimy mária ycimy ycimy Báthory ycimy Mária ycimy ykodvegy Stuart
Mária ycimy stuart mária ycimy Stuart Mária ycimy stuart ycimy mária ycimy
ycimy Stuart ycimy Mária ycimy ykodvegy és Zrínyi Bona ycimy zrínyi bona ycimy
Zrínyi Bona ycimy zrínyi ycimy bona ycimy ycimy Zrínyi ycimy Bona ycimy
ykodvegy címszerepe, Júlia yszerepy júlia yszerepy Júlia yszerepy júlia
yszerepy yszerepy Júlia yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia), ycimy romeo és
julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo
ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Eliza, yszerepy eliza yszerepy Eliza
yszerepy eliza yszerepy yszerepy Eliza yszerepy ykodvegy (Szebeni erdő), ycimy
szebeni erdő ycimy Szebeni erdő ycimy szebeni ycimy erdő ycimy ycimy Szebeni
ycimy erdő ycimy ykodvegy Lujza yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy lujza
yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem, ycimy ármány és
szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy
ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Amália yszerepy amália
yszerepy Amália yszerepy amália yszerepy yszerepy Amália yszerepy ykodvegy (Moor
Károly) ycimy moor károly ycimy Moor Károly ycimy moor ycimy károly ycimy ycimy
Moor ycimy Károly ycimy ykodvegy stb. (Erődi Jenő) ycimy erődi jenő ycimy Erődi
Jenő ycimy erődi ycimy jenő ycimy ycimy Erődi ycimy Jenő ycimy ykodvegy szin_IV.0259.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Székely Józsefné - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1790
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0259.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0259.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31160.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Székely
Józsefné
Szócikk: Székely Józsefné Ungár Anikó, úttörő erdélyi
színésznő, sz.1790. ápr. 10-én, Kapnikbányán (Szatmár m.), megh. 1862. dec. 25-én,
Kolozsvárott. Atyja pozsonyi Ungár Ferenc bányanagy, anyja kolozsvári Kolozsváry
Mária. Atyja 1796-ban elhalálozván, édesanyjával Kolozsvárra költözött, ahol 1806.
szept. 18-án Kócsi Patkó János lelkes rábeszélésére fellépett a színpadon „A parola
c. vj-ban, Lizi szobalány szerepében. A kezdő lépés siker jegyében folyt le, mire
Ungár Anikó továbbra is megmaradt a színház kötelékében és Anikó néven szerepelt
a színlapon. 1808-ban a kolozsvári színészet pártfogója, Wesselényi Miklós a színészeket
Marosvásárhelyre költöztette, s miután a kis Anikó felügyelet nélkül nem mehetett
el, megkérte pályatársát, Székely Józsefet, hogy vegye el feleségül, hogy most már
ő is elmehessen a többi színészekkel. Székely ráállt a kérésnek és 1808. máj. 7-én
megtartották az esküvőjüket. Sz.-né ezentúl mindenféle szerepet játszott és a drámai,
víg, mulattató, naiv szerepekben egyformán kiváló volt és már ez időben azon kisszámú
színésznők közé tartozott, aki jutalom játékra is igényt tarthatott. 1814-ben a
kolozsvári színészek Magyarországra költöztek, Sz.-né ekkor nem akart velük menni,
e helyett férjével Szucság faluban jószágot vett ki haszonbérbe. Később Koloszvárott
is volt házuk a Páris ucca 222. sz. alatt. A haszonbérlet azonban balul ütött ki,
mire a művész-pár újra visszatért a színpadra. (1816) 1821-ben Sz. fennjárt Bécsben,
a kolozsvári színház megnyitó előadására díszleteket vásárolt, Sz.-né pedig ezalatt
folyton gyarapodott hírnévben, dicsőségben. A közönség kedvence lett, mert játékával,
élénk előadásával sikerült neki a német színészeket kiszorítani a kolozsvári színpadról.
1825-ben Miskolcon működött, majd szept.16-án Pozsonyban lépett fel; itt híre ment,
hogy Karolina Auguszta császárnét magyar királynévá koronázzák meg, az ünnepélyre
Fehérmegye rendei is eljöttek. Itt volt ez alkalommal Schrőder-Bürger Sophia is,
a bécsi Burgtheater világhírű tagja, akinek annyira megtetszett Sz.- né játéka (Houwald:
„Kép c. szomorújátékában a vak leányt játszotta), hogy lejött hozzá a színpadra,
megcsókolta és meleg szavakban fejezte ki elismerését. 1827-ben Budán játszott,
elismeréssel, 1831-ben Pesten. Közben (1827. dec. 17) elhunyt Amália nevű leánya,
és férje a kolera áldozata lett. (1831. aug. 28.) Ekkor Sz.-né visszavonult a színészettől
és csak nagy rábeszélésre játszott még hébe-hóba. Kolozsvárott a Külmonostor-uccai
házában élt csendes magányában, a pályatársak és a nagyközönség tisztelő szeretetétől
környezve. Később a nyomor napjai köszöntöttek rá, ekkor a mágnás-világ segélyéből
éldegélt. 21 kolozsvári főúr és főúri hölgy évi 250 ezüst frtnyi segélyben részesítette.
Koporsója felett Paulay Ede mondott búcsúztatót. Kívánságára első mestere, Kocsi
Patkó János mellé temették el. Sírkövét „emelte a közönség és pályatársai kegyelete,
1874-ben. Főbb szerepei: Afanázia (Gr. Benyovszky). Volumnia (Coriolan), Ofélia
(Hamlet), Marié Beaumarchais (Clavigo), Desdemona (Othello), Báthory Mária, Stuart
Mária és Zrínyi Bona címszerepe, Júlia (Romeo és Julia), Eliza, (Szebeni erdő),
Lujza (Ármány és szerelem, Amália (Moor Károly) stb. (Erődi Jenő) szin_IV.0259.pdf
IV