Címszó: Szentpétery Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1798

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0285.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31240.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szentpétery Zsigmond

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531240.htm

 

Szócikk: Szentpétery Zsigmond Az úttörő lelkes színészgárda egyik legrokonszenvesebb alakja, a régi Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  alapító tagja és majdnem 3 évtizedig annak oszlopa, született 1798. (időpont) július 31-én, a szabolcsmegyei (megye) Rohod (megye) községben, ahol atyja nemes származású református pap volt. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon (megye) és Debrecenben (megye) elvégezve, baráti és rokonai ellenzése dacára elhatározta, hogy színésszé lesz. Szülei természetesen hallani sem akartak ezen eltévelyedésről, hiszen ők a papi pályára szánták az értelmes ifjút, ő azonban követi szíve vágyát — és színész lesz a Lángh Ádám (személy) (információ)  és Udvarhelyi Miklós (személy) (információ)  együttes direkciónál, ahol 1815. (időpont) augusztus 19-én már fel is léptetik Moliérenek (személy) azon időben egyik közkedvelt darabjában, a Sganarelleben, (cím) melyben Perrin (szerep) pór fiút játszta Udvarhely (megye) közönsége előtt, majd nemsokára szerelmes szerepeket osztott rá az igazgatója és e szakmában is megállta a helyét. Mint minden novicius: ő is szorgalmasan tanult; első feladatául tűzte ki, hogy az alakokat, amiket eljátszandó volt: az életből lesse el és azokat sok eredetiséggel is vitte színpadra; így hamar nyilt alkalma oroszlánkörmeit megmutatni, miért is igazgatója fokozatosan jobbnál-jobb szerepeket ad neki, miket sok ambícióval játszott el. Ezen közben sokat nélkülözött, mint ahogy Déryné (személy) (információ)  írja: Udvarhelyi Miklóssal, (személy) (információ)  Fáncsyval, (személy) (információ)  Kilényi Dáviddal (személy) (információ)  nem tudott kosztot, lakást fizetni, ezért együvé mentek lakni a színházi öltözőben (Pesten). (Budapest) Egy ízben arra határozták el magukat, hogy a gyomor korgását radikálisan fogják lecsillapítani. Ugyanis nappal elmentek a kertekbe retekrekvirálási szemlére, hogy éjjel aztán kihuzogálják a helyükből. Ki is huzogálták, de csalódtak, mert a reteknek vélt zsákmány nem retek volt, hanem savanyítani való kerek répa! 1822-ben (időpont) Kilényi (Kocsis) Dávidnál (személy) (információ)  működött, Győrben (megye) és ott is elismerést vívott ki talentumával; s amíg sorsa arra kényszerítette, hogy a vidéken hirdesse a nemzeti nyelv zengzetességét és kultúránk fenségét, mindig elsőrangú igazgatóknál találjuk és egyúttal a rendezés munká­ ját is ő vállalta el. E vándorélet mindaddig tartott, amíg Pestmegye (megye) a budai színházat (intézmény) (információ)  pártfogás alá nem vette; ami nemsokára be is következett. Nevezetesen gróf Széchenyi István (személy) (információ)  akkori táblabíró közbenjárására 1834-ben (időpont) megengedte a kassai (megye) színtársulatnak, hogy Budán (Budapest) játszhassék: ekkor Szentpétery (személy) (információ)  már elismert jó színész hírében állott, nejével egyetemben, — három évvel később pedig, 1837-ben, (időpont) midőn a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyílt, jó híre eljutott ide is és Bajza József (személy) (információ)  igazgató sietett őt is leszerződtetni. Első szerepe mindjárt a megnyitó előadás „Belizár (cím) (információ)  című szomorújátékában Justinian keletrómai császár (szerep) volt. Ezután áttért a vígjátéki kedélyes apák, nagybácsik szerepkörére, melyben tökéletes, nagy művész volt, azonkívül egyéb válfajokban is jeleskedett. Nem volt tudományosan képzett ember — írja róla Molnár György, (személy) (információ)  — de lángesze és különösen finom műérzékével túltett minden esztétikuson, minden előadó mesteren; ilyen volt a játéka is: tele finomsággal, értelemmel, plasztikus kifejezéssel, kedélybeli közvetlenséggel s a legapróbb dolgoknak is világos kiemeléssel. Nemcsak játszta, de magyarázta is szerepeit. A lelkiállapotok mélyen rejtett helyzeteit, átmeneteit mimikával úgy tudta rajzolni, festeni, hogy azok némán is beszéltek és ami más előadónál elmosódott vagy elveszett: őnála az jelentőssé vált. Parodisztikus vonásokat sohasem használt, mert a művészetet komolyan vette, fenségében mélyen tisztelte. Mindig és mindenben jellegzetes és stílszerű volt: hangban, gesztusban, játékban, öltözködésben, maszkban, mozgásban. Játékával diszkrétebb előadásra birta a színészeket és eszerint e téren méltán mondhatjuk, hogy híres elődjével, Kócsi Patkó Jánossal (személy) (információ)  együtt reformátor volt. Az életben is olyan alak volt, hogy majd alispánnak, majd püspöknek nézték, legalább így olvassuk ezt Szigligeti (személy) (információ)  emlékirataiban. Ugyanis megtörtént vele, hogy midőn egyszer Bartay Andrással, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatójával Bécs (ország) felé utazott, egy faluban kiszállván a hintóból, a nép kezet akart neki csókolni, mert püspöknek hitte. Szentpétery Zsigmond. (személy) (információ)  Egy valódi püspöknek pedig nagyon megtetszett méltóságos külseje, szép telt arca, s tisztességes köpcössége, erővel rá akarta beszélni, hogy legyen pappá: „quia habét faciem sacerdotalem pulcherimam (mert igen szép papi arca van). Azok az alakok, amiket ő oly kiválóan tudott ábrázolni, ma már az életben is eltűntek, a színpadon ő utána senki sem volt képes azokat olyan kedéllyel a néző elé varázsolni. De kitűnő volt a francia (nemzetiség) (információ)  társalgási darabokban is, mint vén piperkőc, bankár, finom, elegáns marquis, Falstaff, (szerep) (információ)  Nyúzó szolgabíró (szerep) („Violá-ban), (cím) (információ)  Zsiga cigány, (szerep) Lombai (szerep) a Kisfaludy-féle (személy) (információ)  „Csalódásokban, (cím) (információ)  Zách Felicián, (szerep) Mikhál bán, (szerep) Filipp sírásó (szerep) (Enzio), (cím) Gloster (szerep) (Lear király) (cím) (információ)  és tömérdek más szerepe sokáig nem talált ő hozzá hasonló személyesítőre. Egyéb szerepei még: Menenius Agrippa, (szerep) Schmidt Krisztián (szerep) (információ)  (Örökség), (cím) Miller (szerep) (információ)  (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Bácsi (szerep) (Címszerep) és Veszedelmes nagynéni-ben (cím) is a bácsi, Szirtfoki (szerep) (Két pisztoly), (cím) (információ)  Vámházy (szerep) (Tündérlak Magyarhonban), (cím) Szolgabíró (szerep) (Csikós), (cím) (információ)  Szkvir (szerep) (Londoni koldusok), (cím) Hunyadi (szerep) (információ)  (Kemény Simon) (cím) (információ)  stb. Jósága, emberszeretete szinte közmondásos volt a színészek világában. Írókat, színészeket bátorított, pártfogolt és ha vidéken vendégszerepelt és felfedezett egy tehetséget, fölvitte Pestre, (Budapest) ambíciót öntött belé, kitartásra, törekvésre buzdította. Szentpétery (személy) (információ)  lelkiismeretes rendező is volt s minden új darab berendezése alkalmával a játszóknak valóságos előadásokat tartott a darabról, a korról, amelyben az játszik, a személyekről, különösen ha azok. históriaiak voltak. A pályán lankadatlan buzgalommal működött 43 esztendőn keresztül. Utolsó föllépése 1857. (időpont) márc. 9-én volt, a Fáy András (személy) (információ)  „Régi pénzek (cím) című darabjában — mely után betegeskedni kezdett és emiatt nyugdíjba lépett 1500 (időpont) frt-tal. 1858. (időpont) dec. 13-án, 61 éves korában agyszélhüdés következtében, az egész magyar színészet őszinte fájdalmára, elhalálozott. Temetése a főváros (Budapest) magyarságának impozáns részvéte mellett történt. Babérral díszített koporsóját 24 író és színész kísérte utolsó útjára, fáklyavilágítással. Eltemették Lendvay, (személy) (információ)  Bartha (személy) (információ)  és Fáncsy Lajos (személy) (információ)  közelében. Síremlékét Kovách András (személy) (információ)  népszerű zeneszerző állította. Leleplezték 1860. (időpont) ápr. 28-án. (Kerepesi-temető, XI. tábla, II. sor, 6. sír.) Szentpéterynek (személy) (információ)  jóhangzású neve volt a színműírás terén is. Az ismertebb darabjai közül a „Parlagi Jancsi (cím) (információ)  bem. 1854. (időpont) szept. 25-én, a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  zenéjét szerz. Bognár Ignác), (személy) (információ)  „Bíró uram leánya (cím) (bem. 1856. (időpont) márc. 5-én u. o., zen. szerz. u. a.) és a „Rokkant huszár, (cím) vagy „Tündérek Magyarhonban (cím) című népszínművét sokáig adták a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Hosszú ideig a drámabíráló bizottság tagja volt. Első neje Borsos Klára, (személy) (információ)  énekesnő, kivel 1830-ban (időpont) lépett házasságra, de csakhamar elvált tőle. Második neje Borsai Klára, (személy) (információ)  jeles színésznő volt, egyidőben a kolozsvári (megye) fixum-társulat tagja. Született 1811-ben. (időpont) Már 18 éves korában működött a pályán. Élte virágjában, 24 éves korában, 1835. (időpont) jan. 13-án, hunyt el, száraz betegségben, melyben 8 hónapig szenvedett. Temetésén a budai (Budapest) nemzeti színésztársaság teljes számban jelent meg. Nyolc színész fekete magyar ruhában, fáklyafénnyel kísérte koporsóját, melyet nemesi címerével díszítettek. A bécsi (ország) kapunál a német (nemzetiség) (információ)  színtársulat is gyászdalokat énekelt. Este a magyar társulat nem tartott előadást. Ő volt első halottja a pesti magyar színtársulatnak. (intézmény) (információ)  Éder Lujza (személy) (információ)  (L. o.) is a felesége volt, majd 1852. (időpont) márc. 30-án újra nősült. Ekkor Glatz Franciskát (személy) (információ)  vette nőül, aki Sz. halála után 1860 (időpont) július havában Tóth Soma (személy) (információ)  színész (L. o.) felesége lett. Sz. színműfordításai: „Halifax, (cím) vj 3 felv. Írta Dumas (személy) (információ)  S. Bem. 1843. (időpont) május 25-én, Pesten. (Budapest) — „Házasság dobszónál, (cím) vaudeville 3 felv. Leuven (személy) és Brunsvick (személy) után ford. franciából. (nyelv) (információ)  Zenéje Szerdahelyitől. (személy) (információ)  Bem. 1843. (időpont) szept. 16-án, Pesten. (Budapest) — „Clementina, (cím) vígj. 2 felv. írta Ancelot. (személy) — „Utazás Dieppébe, (cím) vj 3 felv. írta Vaffland - Fulience. (személy) — „Éva, (cím) (információ)  dr. 5 felv. írta Gozlan Leo. (személy) — (Arcképe a debreceni színpad (intézmény) (információ)  homlokzatán meg van örökítve.) (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0285.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szentpétery Zsigmond címszóvég 31240 Szócikk: Szentpétery Zsigmond Az úttörő lelkes színészgárda egyik legrokonszenvesebb alakja, a régi Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy alapító tagja és majdnem 3 évtizedig annak oszlopa, született 1798. július xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 31-én, a szabolcsmegyei ytelepulesy szabolcsmegye ytelepulesy szabolcsmegye ymegyey szabolcs megye ykodvegy Rohod ytelepulesy rohod ytelepulesy Rohod ymegyey szabolcs megye ykodvegy községben, ahol atyja nemes származású református pap volt. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy és Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy elvégezve, baráti és rokonai ellenzése dacára elhatározta, hogy színésszé lesz. Szülei természetesen hallani sem akartak ezen eltévelyedésről, hiszen ők a papi pályára szánták az értelmes ifjút, ő azonban követi szíve vágyát — és színész lesz a Lángh Ádám yszemelynevy lángh ádám yszemelynevy Lángh Ádám yszemelynevy lángh yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy és Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy együttes direkciónál, ahol 1815. xevtizedx 1815 augusztus xtalanevtizedx 1825 19-én már fel is léptetik Moliérenek yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy azon időben egyik közkedvelt darabjában, a Sganarelleben, ycimy sganarelle ycimy Sganarelle ycimy sganarelle ycimy ycimy Sganarelle ycimy ykodvegy melyben Perrin yszerepy perrin yszerepy Perrin yszerepy perrin yszerepy yszerepy Perrin yszerepy ykodvegy pór fiút játszta Udvarhely ytelepulesy udvarhely ytelepulesy Udvarhely ymegyey udvarhely megye ykodvegy közönsége előtt, majd nemsokára szerelmes szerepeket osztott rá az igazgatója és e szakmában is megállta a helyét. Mint minden novicius: ő is szorgalmasan tanult; első feladatául tűzte ki, hogy az alakokat, amiket eljátszandó volt: az életből lesse el és azokat sok eredetiséggel is vitte színpadra; így hamar nyilt alkalma oroszlánkörmeit megmutatni, miért is igazgatója fokozatosan jobbnál-jobb szerepeket ad neki, miket sok ambícióval játszott el. Ezen közben sokat nélkülözött, mint ahogy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy írja: Udvarhelyi Miklóssal, yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Fáncsyval, yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy Kilényi Dáviddal yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy nem tudott kosztot, lakást fizetni, ezért együvé mentek lakni a színházi öltözőben (Pesten). pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egy ízben arra határozták el magukat, hogy a gyomor korgását radikálisan fogják lecsillapítani. Ugyanis nappal elmentek a kertekbe retekrekvirálási szemlére, hogy éjjel aztán kihuzogálják a helyükből. Ki is huzogálták, de csalódtak, mert a reteknek vélt zsákmány nem retek volt, hanem savanyítani való kerek répa! 1822-ben xevtizedx 1825 Kilényi xtalanevtizedx 1835 (Kocsis) Dávidnál yszemelynevy kilényi (kocsis) dávid yszemelynevy Kilényi (Kocsis) Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy (kocsis) yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy (Kocsis) yszemelyne működött, Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és ott is elismerést vívott ki talentumával; s amíg sorsa arra kényszerítette, hogy a vidéken hirdesse a nemzeti nyelv zengzetességét és kultúránk fenségét, mindig elsőrangú igazgatóknál találjuk és egyúttal a rendezés munká­ ját is ő vállalta el. E vándorélet mindaddig tartott, amíg Pestmegye ytelepulesy pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a budai színházat yintezmenyy budai színház yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy pártfogás alá nem vette; ami nemsokára be is következett. Nevezetesen gróf Széchenyi István yszemelynevy gróf széchenyi istván yszemelynevy gróf Széchenyi István yszemelynevy gróf yszemelynevy széchenyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy Is akkori táblabíró közbenjárására 1834-ben xevtizedx 1835 megengedte a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színtársulatnak, hogy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszhassék: ekkor Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy már elismert jó színész hírében állott, nejével egyetemben, — három évvel később pedig, 1837-ben, midőn xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyílt, jó híre eljutott ide is és Bajza József yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy igazgató sietett őt is leszerződtetni. Első szerepe mindjárt a megnyitó előadás „Belizár ycimy belizár ycimy Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy című szomorújátékában Justinian keletrómai császár yszerepy justinian keletrómai császár yszerepy Justinian keletrómai császár yszerepy justinian yszerepy keletrómai yszerepy császár yszerepy yszerepy Justinian yszerepy keletrómai yszerepy császár ysz volt. Ezután áttért a vígjátéki kedélyes apák, nagybácsik szerepkörére, melyben tökéletes, nagy művész volt, azonkívül egyéb válfajokban is jeleskedett. Nem volt tudományosan képzett ember — írja róla Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy — de lángesze és különösen finom műérzékével túltett minden esztétikuson, minden előadó mesteren; ilyen volt a játéka is: tele finomsággal, értelemmel, plasztikus kifejezéssel, kedélybeli közvetlenséggel s a legapróbb dolgoknak is világos kiemeléssel. Nemcsak játszta, de magyarázta is szerepeit. A lelkiállapotok mélyen rejtett helyzeteit, átmeneteit mimikával úgy tudta rajzolni, festeni, hogy azok némán is beszéltek és ami más előadónál elmosódott vagy elveszett: őnála az jelentőssé vált. Parodisztikus vonásokat sohasem használt, mert a művészetet komolyan vette, fenségében mélyen tisztelte. Mindig és mindenben jellegzetes és stílszerű volt: hangban, gesztusban, játékban, öltözködésben, maszkban, mozgásban. Játékával diszkrétebb előadásra birta a színészeket és eszerint e téren méltán mondhatjuk, hogy híres elődjével, Kócsi Patkó Jánossal yszemelynevy kócsi patkó jános yszemelynevy Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev együtt reformátor volt. Az életben is olyan alak volt, hogy majd alispánnak, majd püspöknek nézték, legalább így olvassuk ezt Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy emlékirataiban. Ugyanis megtörtént vele, hogy midőn egyszer Bartay Andrással, yszemelynevy bartay andrás yszemelynevy Bartay András yszemelynevy bartay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatójával Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy felé utazott, egy faluban kiszállván a hintóból, a nép kezet akart neki csókolni, mert püspöknek hitte. Szentpétery Zsigmond. yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Egy valódi püspöknek pedig nagyon megtetszett méltóságos külseje, szép telt arca, s tisztességes köpcössége, erővel rá akarta beszélni, hogy legyen pappá: „quia habét faciem sacerdotalem pulcherimam (mert igen szép papi arca van). Azok az alakok, amiket ő oly kiválóan tudott ábrázolni, ma már az életben is eltűntek, a színpadon ő utána senki sem volt képes azokat olyan kedéllyel a néző elé varázsolni. De kitűnő volt a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy társalgási darabokban is, mint vén piperkőc, bankár, finom, elegáns marquis, Falstaff, yszerepy falstaff yszerepy Falstaff yszerepy falstaff yszerepy yszerepy Falstaff yszerepy ykodvegy Nyúzó szolgabíró yszerepy nyúzó szolgabíró yszerepy Nyúzó szolgabíró yszerepy nyúzó yszerepy szolgabíró yszerepy yszerepy Nyúzó yszerepy szolgabíró yszerepy ykodvegy („Violá-ban), ycimy viola ycimy Violá ycimy viola ycimy ycimy Violá ycimy ykodvegy Zsiga cigány, yszerepy zsiga cigány yszerepy Zsiga cigány yszerepy zsiga yszerepy cigány yszerepy yszerepy Zsiga yszerepy cigány yszerepy ykodvegy Lombai yszerepy lombai yszerepy Lombai yszerepy lombai yszerepy yszerepy Lombai yszerepy ykodvegy a Kisfaludy-féle yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy „Csalódásokban, ycimy csalódások ycimy Csalódások ycimy csalódások ycimy ycimy Csalódások ycimy ykodvegy Zách Felicián, yszerepy zách felicián yszerepy Zách Felicián yszerepy zách yszerepy felicián yszerepy yszerepy Zách yszerepy Felicián yszerepy ykodvegy Mikhál bán, yszerepy mikhál bán yszerepy Mikhál bán yszerepy mikhál yszerepy bán yszerepy yszerepy Mikhál yszerepy bán yszerepy ykodvegy Filipp sírásó yszerepy filipp sírásó yszerepy Filipp sírásó yszerepy filipp yszerepy sírásó yszerepy yszerepy Filipp yszerepy sírásó yszerepy ykodvegy (Enzio), ycimy enzio ycimy Enzio ycimy enzio ycimy ycimy Enzio ycimy ykodvegy Gloster yszerepy gloster yszerepy Gloster yszerepy gloster yszerepy yszerepy Gloster yszerepy ykodvegy (Lear király) ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy és tömérdek más szerepe sokáig nem talált ő hozzá hasonló személyesítőre. Egyéb szerepei még: Menenius Agrippa, yszerepy menenius agrippa yszerepy Menenius Agrippa yszerepy menenius yszerepy agrippa yszerepy yszerepy Menenius yszerepy Agrippa yszerepy ykodvegy Schmidt Krisztián yszerepy schmidt krisztián yszerepy Schmidt Krisztián yszerepy schmidt yszerepy krisztián yszerepy yszerepy Schmidt yszerepy Krisztián yszerepy ykodvegy (Örökség), ycimy örökség ycimy Örökség ycimy örökség ycimy ycimy Örökség ycimy ykodvegy Miller yszerepy miller yszerepy Miller yszerepy miller yszerepy yszerepy Miller yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Bácsi yszerepy bácsi yszerepy Bácsi yszerepy bácsi yszerepy yszerepy Bácsi yszerepy ykodvegy (Címszerep) és Veszedelmes nagynéni-ben ycimy veszedelmes nagynéni ycimy Veszedelmes nagynéni ycimy veszedelmes ycimy nagynéni ycimy ycimy Veszedelmes ycimy nagynéni ycimy ykodvegy is a bácsi, Szirtfoki yszerepy szirtfoki yszerepy Szirtfoki yszerepy szirtfoki yszerepy yszerepy Szirtfoki yszerepy ykodvegy (Két pisztoly), ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy Vámházy yszerepy vámházy yszerepy Vámházy yszerepy vámházy yszerepy yszerepy Vámházy yszerepy ykodvegy (Tündérlak Magyarhonban), ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy Szolgabíró yszerepy szolgabíró yszerepy Szolgabíró yszerepy szolgabíró yszerepy yszerepy Szolgabíró yszerepy ykodvegy (Csikós), ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Szkvir yszerepy szkvir yszerepy Szkvir yszerepy szkvir yszerepy yszerepy Szkvir yszerepy ykodvegy (Londoni koldusok), ycimy londoni koldusok ycimy Londoni koldusok ycimy londoni ycimy koldusok ycimy ycimy Londoni ycimy koldusok ycimy ykodvegy Hunyadi yszerepy hunyadi yszerepy Hunyadi yszerepy hunyadi yszerepy yszerepy Hunyadi yszerepy ykodvegy (Kemény Simon) ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy stb. Jósága, emberszeretete szinte közmondásos volt a színészek világában. Írókat, színészeket bátorított, pártfogolt és ha vidéken vendégszerepelt és felfedezett egy tehetséget, fölvitte Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ambíciót öntött belé, kitartásra, törekvésre buzdította. Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy lelkiismeretes rendező is volt s minden új darab berendezése alkalmával a játszóknak valóságos előadásokat tartott a darabról, a korról, amelyben az játszik, a személyekről, különösen ha azok. históriaiak voltak. A pályán lankadatlan buzgalommal működött 43 esztendőn keresztül. Utolsó föllépése 1857. xevtizedx 1855 márc. 9-én volt, a Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy „Régi pénzek ycimy régi pénzek ycimy Régi pénzek ycimy régi ycimy pénzek ycimy ycimy Régi ycimy pénzek ycimy ykodvegy című darabjában — mely után betegeskedni kezdett és emiatt nyugdíjba lépett 1500 xevtizedx 1505 frt-tal. xtalanevtizedx 1515 xtalanevtizedx 1525 1858. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx 1865 13-án, 61 éves korában agyszélhüdés következtében, az egész magyar színészet őszinte fájdalmára, elhalálozott. Temetése a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyarságának impozáns részvéte mellett történt. Babérral díszített koporsóját 24 író és színész kísérte utolsó útjára, fáklyavilágítással. Eltemették Lendvay, yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy és Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy közelében. Síremlékét Kovách András yszemelynevy kovách andrás yszemelynevy Kovách András yszemelynevy kovách yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Kovách yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy népszerű zeneszerző állította. Leleplezték 1860. xevtizedx 1865 ápr. 28-án. (Kerepesi-temető, XI. tábla, II. sor, 6. sír.) Szentpéterynek yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy jóhangzású neve volt a színműírás terén is. Az ismertebb darabjai közül a „Parlagi Jancsi ycimy parlagi jancsi ycimy Parlagi Jancsi ycimy parlagi ycimy jancsi ycimy ycimy Parlagi ycimy Jancsi ycimy ykodvegy bem. 1854. xevtizedx 1855 szept. 25-én, a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy zenéjét szerz. Bognár Ignác), yszemelynevy bognár ignác yszemelynevy Bognár Ignác yszemelynevy bognár yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Bognár yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy „Bíró uram leánya ycimy bíró uram leánya ycimy Bíró uram leánya ycimy bíró ycimy uram ycimy leánya ycimy ycimy Bíró ycimy uram ycimy leánya ycimy ykodvegy (bem. 1856. márc. 5-én u. o., zen. szerz. u. a.) és a „Rokkant huszár, ycimy rokkant huszár ycimy Rokkant huszár ycimy rokkant ycimy huszár ycimy ycimy Rokkant ycimy huszár ycimy ykodvegy vagy „Tündérek Magyarhonban ycimy tündérek magyarhonban ycimy Tündérek Magyarhonban ycimy tündérek ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérek ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy című népszínművét sokáig adták a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Hosszú ideig a drámabíráló bizottság tagja volt. Első neje Borsos Klára, yszemelynevy borsos klára yszemelynevy Borsos Klára yszemelynevy borsos yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Borsos yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy énekesnő, kivel 1830-ban xevtizedx 1835 lépett házasságra, de csakhamar elvált tőle. Második neje Borsai Klára, yszemelynevy borsai klára yszemelynevy Borsai Klára yszemelynevy borsai yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Borsai yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy jeles színésznő volt, egyidőben a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy fixum-társulat tagja. Született 1811-ben. xevtizedx 1815 Már xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 18 éves korában működött a pályán. Élte virágjában, 24 éves korában, 1835. xevtizedx 1835 jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 13-án, hunyt el, száraz betegségben, melyben 8 hónapig szenvedett. Temetésén a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nemzeti színésztársaság teljes számban jelent meg. Nyolc színész fekete magyar ruhában, fáklyafénnyel kísérte koporsóját, melyet nemesi címerével díszítettek. A bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy kapunál a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulat is gyászdalokat énekelt. Este a magyar társulat nem tartott előadást. Ő volt első halottja a pesti magyar színtársulatnak. yintezmenyy pesti magyar színtársulat yintezmenyy pesti ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy Éder Lujza yszemelynevy éder lujza yszemelynevy Éder Lujza yszemelynevy éder yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy (L. o.) is a felesége volt, majd 1852. xevtizedx 1855 márc. xtalanevtizedx 1865 30-án újra nősült. Ekkor Glatz Franciskát yszemelynevy glatz franciska yszemelynevy Glatz Franciská yszemelynevy glatz yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Glatz yszemelynevy Franciská yszemelynevy ykodvegy vette nőül, aki Sz. halála után 1860 xevtizedx 1865 július havában Tóth Soma yszemelynevy tóth soma yszemelynevy Tóth Soma yszemelynevy tóth yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy színész (L. o.) felesége lett. Sz. színműfordításai: „Halifax, ycimy halifax ycimy Halifax ycimy halifax ycimy ycimy Halifax ycimy ykodvegy vj 3 felv. Írta Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy S. Bem. 1843. xevtizedx 1845 május 25-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — „Házasság dobszónál, ycimy házasság dobszónál ycimy Házasság dobszónál ycimy házasság ycimy dobszónál ycimy ycimy Házasság ycimy dobszónál ycimy ykodvegy vaudeville 3 felv. Leuven yszemelynevy leuven yszemelynevy Leuven yszemelynevy leuven yszemelynevy yszemelynevy Leuven yszemelynevy ykodvegy és Brunsvick yszemelynevy brunsvick yszemelynevy Brunsvick yszemelynevy brunsvick yszemelynevy yszemelynevy Brunsvick yszemelynevy ykodvegy után ford. franciából. ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy Zenéje Szerdahelyitől. yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy Bem. 1843. szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 16-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — „Clementina, ycimy clementina ycimy Clementina ycimy clementina ycimy ycimy Clementina ycimy ykodvegy vígj. 2 felv. írta Ancelot. yszemelynevy ancelot yszemelynevy Ancelot yszemelynevy ancelot yszemelynevy yszemelynevy Ancelot yszemelynevy ykodvegy — „Utazás Dieppébe, ycimy utazás dieppébe ycimy Utazás Dieppébe ycimy utazás ycimy dieppébe ycimy ycimy Utazás ycimy Dieppébe ycimy ykodvegy vj 3 felv. írta Vaffland - Fulience. yszemelynevy vaffland - fulience yszemelynevy Vaffland - Fulience yszemelynevy vaffland yszemelynevy - yszemelynevy fulience yszemelynevy yszemelynevy Vaffland yszemelynevy - yszemelynevy Fulience ysz — „Éva, ycimy éva ycimy Éva ycimy éva ycimy ycimy Éva ycimy ykodvegy dr. 5 felv. írta Gozlan Leo. yszemelynevy gozlan leo yszemelynevy Gozlan Leo yszemelynevy gozlan yszemelynevy leo yszemelynevy yszemelynevy Gozlan yszemelynevy Leo yszemelynevy ykodvegy — (Arcképe a debreceni színpad yintezmenyy debreceni színpad yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy homlokzatán meg van örökítve.) (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0285.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szentpétery Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1798

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0285.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31240.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szentpétery Zsigmond

Szócikk: Szentpétery Zsigmond Az úttörő lelkes színészgárda egyik legrokonszenvesebb alakja, a régi Nemzeti Színház alapító tagja és majdnem 3 évtizedig annak oszlopa, született 1798. július 31-én, a szabolcsmegyei Rohod községben, ahol atyja nemes származású református pap volt. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon és Debrecenben elvégezve, baráti és rokonai ellenzése dacára elhatározta, hogy színésszé lesz. Szülei természetesen hallani sem akartak ezen eltévelyedésről, hiszen ők a papi pályára szánták az értelmes ifjút, ő azonban követi szíve vágyát — és színész lesz a Lángh Ádám és Udvarhelyi Miklós együttes direkciónál, ahol 1815. augusztus 19-én már fel is léptetik Moliérenek azon időben egyik közkedvelt darabjában, a Sganarelleben, melyben Perrin pór fiút játszta Udvarhely közönsége előtt, majd nemsokára szerelmes szerepeket osztott rá az igazgatója és e szakmában is megállta a helyét. Mint minden novicius: ő is szorgalmasan tanult; első feladatául tűzte ki, hogy az alakokat, amiket eljátszandó volt: az életből lesse el és azokat sok eredetiséggel is vitte színpadra; így hamar nyilt alkalma oroszlánkörmeit megmutatni, miért is igazgatója fokozatosan jobbnál-jobb szerepeket ad neki, miket sok ambícióval játszott el. Ezen közben sokat nélkülözött, mint ahogy Déryné írja: Udvarhelyi Miklóssal, Fáncsyval, Kilényi Dáviddal nem tudott kosztot, lakást fizetni, ezért együvé mentek lakni a színházi öltözőben (Pesten). Egy ízben arra határozták el magukat, hogy a gyomor korgását radikálisan fogják lecsillapítani. Ugyanis nappal elmentek a kertekbe retekrekvirálási szemlére, hogy éjjel aztán kihuzogálják a helyükből. Ki is huzogálták, de csalódtak, mert a reteknek vélt zsákmány nem retek volt, hanem savanyítani való kerek répa! 1822-ben Kilényi (Kocsis) Dávidnál működött, Győrben és ott is elismerést vívott ki talentumával; s amíg sorsa arra kényszerítette, hogy a vidéken hirdesse a nemzeti nyelv zengzetességét és kultúránk fenségét, mindig elsőrangú igazgatóknál találjuk és egyúttal a rendezés munká­ ját is ő vállalta el. E vándorélet mindaddig tartott, amíg Pestmegye a budai színházat pártfogás alá nem vette; ami nemsokára be is következett. Nevezetesen gróf Széchenyi István akkori táblabíró közbenjárására 1834-ben megengedte a kassai színtársulatnak, hogy Budán játszhassék: ekkor Szentpétery már elismert jó színész hírében állott, nejével egyetemben, — három évvel később pedig, 1837-ben, midőn a Nemzeti Színház megnyílt, jó híre eljutott ide is és Bajza József igazgató sietett őt is leszerződtetni. Első szerepe mindjárt a megnyitó előadás „Belizár című szomorújátékában Justinian keletrómai császár volt. Ezután áttért a vígjátéki kedélyes apák, nagybácsik szerepkörére, melyben tökéletes, nagy művész volt, azonkívül egyéb válfajokban is jeleskedett. Nem volt tudományosan képzett ember — írja róla Molnár György, — de lángesze és különösen finom műérzékével túltett minden esztétikuson, minden előadó mesteren; ilyen volt a játéka is: tele finomsággal, értelemmel, plasztikus kifejezéssel, kedélybeli közvetlenséggel s a legapróbb dolgoknak is világos kiemeléssel. Nemcsak játszta, de magyarázta is szerepeit. A lelkiállapotok mélyen rejtett helyzeteit, átmeneteit mimikával úgy tudta rajzolni, festeni, hogy azok némán is beszéltek és ami más előadónál elmosódott vagy elveszett: őnála az jelentőssé vált. Parodisztikus vonásokat sohasem használt, mert a művészetet komolyan vette, fenségében mélyen tisztelte. Mindig és mindenben jellegzetes és stílszerű volt: hangban, gesztusban, játékban, öltözködésben, maszkban, mozgásban. Játékával diszkrétebb előadásra birta a színészeket és eszerint e téren méltán mondhatjuk, hogy híres elődjével, Kócsi Patkó Jánossal együtt reformátor volt. Az életben is olyan alak volt, hogy majd alispánnak, majd püspöknek nézték, legalább így olvassuk ezt Szigligeti emlékirataiban. Ugyanis megtörtént vele, hogy midőn egyszer Bartay Andrással, a Nemzeti Színház igazgatójával Bécs felé utazott, egy faluban kiszállván a hintóból, a nép kezet akart neki csókolni, mert püspöknek hitte. Szentpétery Zsigmond. Egy valódi püspöknek pedig nagyon megtetszett méltóságos külseje, szép telt arca, s tisztességes köpcössége, erővel rá akarta beszélni, hogy legyen pappá: „quia habét faciem sacerdotalem pulcherimam (mert igen szép papi arca van). Azok az alakok, amiket ő oly kiválóan tudott ábrázolni, ma már az életben is eltűntek, a színpadon ő utána senki sem volt képes azokat olyan kedéllyel a néző elé varázsolni. De kitűnő volt a francia társalgási darabokban is, mint vén piperkőc, bankár, finom, elegáns marquis, Falstaff, Nyúzó szolgabíró („Violá-ban), Zsiga cigány, Lombai a Kisfaludy-féle „Csalódásokban, Zách Felicián, Mikhál bán, Filipp sírásó (Enzio), Gloster (Lear király) és tömérdek más szerepe sokáig nem talált ő hozzá hasonló személyesítőre. Egyéb szerepei még: Menenius Agrippa, Schmidt Krisztián (Örökség), Miller (Ármány és szerelem), Bácsi (Címszerep) és Veszedelmes nagynéni-ben is a bácsi, Szirtfoki (Két pisztoly), Vámházy (Tündérlak Magyarhonban), Szolgabíró (Csikós), Szkvir (Londoni koldusok), Hunyadi (Kemény Simon) stb. Jósága, emberszeretete szinte közmondásos volt a színészek világában. Írókat, színészeket bátorított, pártfogolt és ha vidéken vendégszerepelt és felfedezett egy tehetséget, fölvitte Pestre, ambíciót öntött belé, kitartásra, törekvésre buzdította. Szentpétery lelkiismeretes rendező is volt s minden új darab berendezése alkalmával a játszóknak valóságos előadásokat tartott a darabról, a korról, amelyben az játszik, a személyekről, különösen ha azok. históriaiak voltak. A pályán lankadatlan buzgalommal működött 43 esztendőn keresztül. Utolsó föllépése 1857. márc. 9-én volt, a Fáy András „Régi pénzek című darabjában — mely után betegeskedni kezdett és emiatt nyugdíjba lépett 1500 frt-tal. 1858. dec. 13-án, 61 éves korában agyszélhüdés következtében, az egész magyar színészet őszinte fájdalmára, elhalálozott. Temetése a főváros magyarságának impozáns részvéte mellett történt. Babérral díszített koporsóját 24 író és színész kísérte utolsó útjára, fáklyavilágítással. Eltemették Lendvay, Bartha és Fáncsy Lajos közelében. Síremlékét Kovách András népszerű zeneszerző állította. Leleplezték 1860. ápr. 28-án. (Kerepesi-temető, XI. tábla, II. sor, 6. sír.) Szentpéterynek jóhangzású neve volt a színműírás terén is. Az ismertebb darabjai közül a „Parlagi Jancsi bem. 1854. szept. 25-én, a Nemzeti Színházban, zenéjét szerz. Bognár Ignác), „Bíró uram leánya (bem. 1856. márc. 5-én u. o., zen. szerz. u. a.) és a „Rokkant huszár, vagy „Tündérek Magyarhonban című népszínművét sokáig adták a Nemzeti Színházban. Hosszú ideig a drámabíráló bizottság tagja volt. Első neje Borsos Klára, énekesnő, kivel 1830-ban lépett házasságra, de csakhamar elvált tőle. Második neje Borsai Klára, jeles színésznő volt, egyidőben a kolozsvári fixum-társulat tagja. Született 1811-ben. Már 18 éves korában működött a pályán. Élte virágjában, 24 éves korában, 1835. jan. 13-án, hunyt el, száraz betegségben, melyben 8 hónapig szenvedett. Temetésén a budai nemzeti színésztársaság teljes számban jelent meg. Nyolc színész fekete magyar ruhában, fáklyafénnyel kísérte koporsóját, melyet nemesi címerével díszítettek. A bécsi kapunál a német színtársulat is gyászdalokat énekelt. Este a magyar társulat nem tartott előadást. Ő volt első halottja a pesti magyar színtársulatnak. Éder Lujza (L. o.) is a felesége volt, majd 1852. márc. 30-án újra nősült. Ekkor Glatz Franciskát vette nőül, aki Sz. halála után 1860 július havában Tóth Soma színész (L. o.) felesége lett. Sz. színműfordításai: „Halifax, vj 3 felv. Írta Dumas S. Bem. 1843. május 25-én, Pesten. — „Házasság dobszónál, vaudeville 3 felv. Leuven és Brunsvick után ford. franciából. Zenéje Szerdahelyitől. Bem. 1843. szept. 16-án, Pesten. — „Clementina, vígj. 2 felv. írta Ancelot. — „Utazás Dieppébe, vj 3 felv. írta Vaffland - Fulience. — „Éva, dr. 5 felv. írta Gozlan Leo. — (Arcképe a debreceni színpad homlokzatán meg van örökítve.) (Erődi Jenő.) szin_IV.0285.pdf IV