Címszó: Szentpétery Zsigmond - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1798
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0285.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31240.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szentpétery
Zsigmond
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531240.htm
Szócikk: Szentpétery Zsigmond Az úttörő lelkes színészgárda
egyik legrokonszenvesebb alakja, a régi Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
alapító tagja és majdnem 3 évtizedig annak
oszlopa, született 1798. (időpont) július
31-én, a szabolcsmegyei (megye) Rohod
(megye) községben,
ahol atyja nemes származású református pap volt. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon
(megye) és
Debrecenben (megye)
elvégezve, baráti és rokonai ellenzése dacára elhatározta, hogy színésszé lesz.
Szülei természetesen hallani sem akartak ezen eltévelyedésről, hiszen ők a papi
pályára szánták az értelmes ifjút, ő azonban követi szíve vágyát — és színész lesz
a Lángh Ádám (személy)
(információ)
és Udvarhelyi Miklós (személy) (információ)
együttes direkciónál, ahol 1815. (időpont) augusztus
19-én már fel is léptetik Moliérenek (személy) azon
időben egyik közkedvelt darabjában, a Sganarelleben, (cím) melyben Perrin
(szerep)
pór fiút játszta Udvarhely (megye) közönsége
előtt, majd nemsokára szerelmes szerepeket osztott rá az igazgatója és e szakmában
is megállta a helyét. Mint minden novicius: ő is szorgalmasan tanult; első feladatául
tűzte ki, hogy az alakokat, amiket eljátszandó volt: az életből lesse el és azokat
sok eredetiséggel is vitte színpadra; így hamar nyilt alkalma oroszlánkörmeit megmutatni,
miért is igazgatója fokozatosan jobbnál-jobb szerepeket ad neki, miket sok ambícióval
játszott el. Ezen közben sokat nélkülözött, mint ahogy Déryné (személy) (információ)
írja: Udvarhelyi Miklóssal, (személy) (információ)
Fáncsyval, (személy) (információ)
Kilényi Dáviddal (személy) (információ)
nem tudott kosztot, lakást fizetni, ezért
együvé mentek lakni a színházi öltözőben (Pesten). (Budapest)
Egy ízben arra határozták el magukat, hogy a gyomor korgását radikálisan fogják
lecsillapítani. Ugyanis nappal elmentek a kertekbe retekrekvirálási szemlére, hogy
éjjel aztán kihuzogálják a helyükből. Ki is huzogálták, de csalódtak, mert a reteknek
vélt zsákmány nem retek volt, hanem savanyítani való kerek répa! 1822-ben (időpont) Kilényi
(Kocsis) Dávidnál (személy) (információ)
működött, Győrben (megye) és ott
is elismerést vívott ki talentumával; s amíg sorsa arra kényszerítette, hogy a vidéken
hirdesse a nemzeti nyelv zengzetességét és kultúránk fenségét, mindig elsőrangú
igazgatóknál találjuk és egyúttal a rendezés munká ját is ő vállalta el. E vándorélet
mindaddig tartott, amíg Pestmegye (megye) a budai
színházat (intézmény)
(információ)
pártfogás alá nem vette; ami nemsokára be
is következett. Nevezetesen gróf Széchenyi István (személy) (információ)
akkori táblabíró közbenjárására 1834-ben
(időpont)
megengedte a kassai (megye) színtársulatnak,
hogy Budán (Budapest)
játszhassék: ekkor Szentpétery (személy) (információ)
már elismert jó színész hírében állott, nejével
egyetemben, — három évvel később pedig, 1837-ben, (időpont) midőn
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyílt, jó híre eljutott ide is és Bajza
József (személy)
(információ)
igazgató sietett őt is leszerződtetni. Első
szerepe mindjárt a megnyitó előadás „Belizár (cím) (információ)
című szomorújátékában Justinian keletrómai
császár (szerep)
volt. Ezután áttért a vígjátéki kedélyes apák, nagybácsik szerepkörére, melyben
tökéletes, nagy művész volt, azonkívül egyéb válfajokban is jeleskedett. Nem volt
tudományosan képzett ember — írja róla Molnár György, (személy) (információ)
— de lángesze és különösen finom műérzékével
túltett minden esztétikuson, minden előadó mesteren; ilyen volt a játéka is: tele
finomsággal, értelemmel, plasztikus kifejezéssel, kedélybeli közvetlenséggel s a
legapróbb dolgoknak is világos kiemeléssel. Nemcsak játszta, de magyarázta is szerepeit.
A lelkiállapotok mélyen rejtett helyzeteit, átmeneteit mimikával úgy tudta rajzolni,
festeni, hogy azok némán is beszéltek és ami más előadónál elmosódott vagy elveszett:
őnála az jelentőssé vált. Parodisztikus vonásokat sohasem használt, mert a művészetet
komolyan vette, fenségében mélyen tisztelte. Mindig és mindenben jellegzetes és
stílszerű volt: hangban, gesztusban, játékban, öltözködésben, maszkban, mozgásban.
Játékával diszkrétebb előadásra birta a színészeket és eszerint e téren méltán mondhatjuk,
hogy híres elődjével, Kócsi Patkó Jánossal (személy) (információ)
együtt reformátor volt. Az életben is olyan
alak volt, hogy majd alispánnak, majd püspöknek nézték, legalább így olvassuk ezt
Szigligeti (személy)
(információ)
emlékirataiban. Ugyanis megtörtént vele,
hogy midőn egyszer Bartay Andrással, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatójával Bécs (ország) felé
utazott, egy faluban kiszállván a hintóból, a nép kezet akart neki csókolni, mert
püspöknek hitte. Szentpétery Zsigmond. (személy) (információ)
Egy valódi püspöknek pedig nagyon megtetszett
méltóságos külseje, szép telt arca, s tisztességes köpcössége, erővel rá akarta
beszélni, hogy legyen pappá: „quia habét faciem sacerdotalem pulcherimam (mert igen
szép papi arca van). Azok az alakok, amiket ő oly kiválóan tudott ábrázolni, ma
már az életben is eltűntek, a színpadon ő utána senki sem volt képes azokat olyan
kedéllyel a néző elé varázsolni. De kitűnő volt a francia (nemzetiség)
(információ)
társalgási darabokban is, mint vén piperkőc,
bankár, finom, elegáns marquis, Falstaff, (szerep) (információ)
Nyúzó szolgabíró (szerep) („Violá-ban),
(cím) (információ)
Zsiga cigány, (szerep) Lombai
(szerep)
a Kisfaludy-féle (személy) (információ)
„Csalódásokban, (cím) (információ)
Zách Felicián, (szerep) Mikhál
bán, (szerep)
Filipp sírásó (szerep)
(Enzio), (cím)
Gloster (szerep)
(Lear király) (cím)
(információ)
és tömérdek más szerepe sokáig nem talált
ő hozzá hasonló személyesítőre. Egyéb szerepei még: Menenius Agrippa, (szerep) Schmidt
Krisztián (szerep)
(információ)
(Örökség), (cím) Miller (szerep) (információ)
(Ármány és szerelem), (cím) (információ)
Bácsi (szerep) (Címszerep)
és Veszedelmes nagynéni-ben (cím) is a bácsi,
Szirtfoki (szerep)
(Két pisztoly), (cím)
(információ)
Vámházy (szerep) (Tündérlak
Magyarhonban), (cím)
Szolgabíró (szerep)
(Csikós), (cím)
(információ)
Szkvir (szerep) (Londoni
koldusok), (cím)
Hunyadi (szerep)
(információ)
(Kemény Simon) (cím) (információ)
stb. Jósága, emberszeretete szinte közmondásos
volt a színészek világában. Írókat, színészeket bátorított, pártfogolt és ha vidéken
vendégszerepelt és felfedezett egy tehetséget, fölvitte Pestre, (Budapest)
ambíciót öntött belé, kitartásra, törekvésre buzdította. Szentpétery (személy) (információ)
lelkiismeretes rendező is volt s minden új
darab berendezése alkalmával a játszóknak valóságos előadásokat tartott a darabról,
a korról, amelyben az játszik, a személyekről, különösen ha azok. históriaiak voltak.
A pályán lankadatlan buzgalommal működött 43 esztendőn keresztül. Utolsó föllépése
1857. (időpont)
márc. 9-én volt, a Fáy András (személy) (információ)
„Régi pénzek (cím) című darabjában
— mely után betegeskedni kezdett és emiatt nyugdíjba lépett 1500 (időpont) frt-tal.
1858. (időpont)
dec. 13-án, 61 éves korában agyszélhüdés következtében, az egész magyar színészet
őszinte fájdalmára, elhalálozott. Temetése a főváros (Budapest)
magyarságának impozáns részvéte mellett történt. Babérral díszített koporsóját 24
író és színész kísérte utolsó útjára, fáklyavilágítással. Eltemették Lendvay, (személy) (információ)
Bartha (személy) (információ)
és Fáncsy Lajos (személy) (információ)
közelében. Síremlékét Kovách András (személy) (információ)
népszerű zeneszerző állította. Leleplezték
1860. (időpont)
ápr. 28-án. (Kerepesi-temető, XI. tábla, II. sor, 6. sír.) Szentpéterynek (személy) (információ)
jóhangzású neve volt a színműírás terén is.
Az ismertebb darabjai közül a „Parlagi Jancsi (cím) (információ)
bem. 1854. (időpont) szept.
25-én, a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
zenéjét szerz. Bognár Ignác), (személy) (információ)
„Bíró uram leánya (cím) (bem. 1856.
(időpont)
márc. 5-én u. o., zen. szerz. u. a.) és a „Rokkant huszár, (cím) vagy „Tündérek
Magyarhonban (cím)
című népszínművét sokáig adták a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Hosszú ideig a drámabíráló bizottság tagja
volt. Első neje Borsos Klára, (személy) (információ)
énekesnő, kivel 1830-ban (időpont) lépett
házasságra, de csakhamar elvált tőle. Második neje Borsai Klára, (személy) (információ)
jeles színésznő volt, egyidőben a kolozsvári
(megye) fixum-társulat
tagja. Született 1811-ben. (időpont) Már
18 éves korában működött a pályán. Élte virágjában, 24 éves korában, 1835. (időpont) jan.
13-án, hunyt el, száraz betegségben, melyben 8 hónapig szenvedett. Temetésén a budai
(Budapest)
nemzeti színésztársaság teljes számban jelent meg. Nyolc színész fekete magyar ruhában,
fáklyafénnyel kísérte koporsóját, melyet nemesi címerével díszítettek. A bécsi (ország) kapunál
a német (nemzetiség)
(információ)
színtársulat is gyászdalokat énekelt. Este
a magyar társulat nem tartott előadást. Ő volt első halottja a pesti magyar színtársulatnak.
(intézmény)
(információ)
Éder Lujza (személy) (információ)
(L. o.) is a felesége volt, majd 1852. (időpont) márc.
30-án újra nősült. Ekkor Glatz Franciskát (személy) (információ)
vette nőül, aki Sz. halála után 1860 (időpont) július
havában Tóth Soma (személy) (információ)
színész (L. o.) felesége lett. Sz. színműfordításai:
„Halifax, (cím)
vj 3 felv. Írta Dumas (személy) (információ)
S. Bem. 1843. (időpont) május
25-én, Pesten. (Budapest)
— „Házasság dobszónál, (cím) vaudeville
3 felv. Leuven (személy) és
Brunsvick (személy)
után ford. franciából. (nyelv) (információ)
Zenéje Szerdahelyitől. (személy) (információ)
Bem. 1843. (időpont) szept.
16-án, Pesten. (Budapest)
— „Clementina, (cím)
vígj. 2 felv. írta Ancelot. (személy) —
„Utazás Dieppébe, (cím) vj 3 felv.
írta Vaffland - Fulience. (személy) —
„Éva, (cím)
(információ)
dr. 5 felv. írta Gozlan Leo. (személy) —
(Arcképe a debreceni színpad (intézmény)
(információ)
homlokzatán meg van örökítve.) (Erődi Jenő.)
(személy)
(információ)
szin_IV.0285.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szentpétery Zsigmond címszóvég 31240 Szócikk:
Szentpétery Zsigmond Az úttörő lelkes színészgárda egyik legrokonszenvesebb alakja,
a régi Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy alapító tagja és majdnem 3 évtizedig annak oszlopa, született
1798. július xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 31-én, a szabolcsmegyei ytelepulesy
szabolcsmegye ytelepulesy szabolcsmegye ymegyey szabolcs megye ykodvegy Rohod ytelepulesy
rohod ytelepulesy Rohod ymegyey szabolcs megye ykodvegy községben, ahol atyja nemes
származású református pap volt. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon ytelepulesy
sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy és Debrecenben
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy elvégezve,
baráti és rokonai ellenzése dacára elhatározta, hogy színésszé lesz. Szülei természetesen
hallani sem akartak ezen eltévelyedésről, hiszen ők a papi pályára szánták az értelmes
ifjút, ő azonban követi szíve vágyát — és színész lesz a Lángh Ádám yszemelynevy
lángh ádám yszemelynevy Lángh Ádám yszemelynevy lángh yszemelynevy ádám
yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy és Udvarhelyi
Miklós yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós
yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy
Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy együttes direkciónál, ahol
1815. xevtizedx 1815 augusztus xtalanevtizedx 1825 19-én már fel is léptetik Moliérenek
yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy
yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy azon időben egyik közkedvelt darabjában,
a Sganarelleben, ycimy sganarelle ycimy Sganarelle ycimy sganarelle ycimy ycimy
Sganarelle ycimy ykodvegy melyben Perrin yszerepy perrin yszerepy Perrin
yszerepy perrin yszerepy yszerepy Perrin yszerepy ykodvegy pór fiút játszta Udvarhely
ytelepulesy udvarhely ytelepulesy Udvarhely ymegyey udvarhely megye ykodvegy közönsége
előtt, majd nemsokára szerelmes szerepeket osztott rá az igazgatója és e szakmában
is megállta a helyét. Mint minden novicius: ő is szorgalmasan tanult; első feladatául
tűzte ki, hogy az alakokat, amiket eljátszandó volt: az életből lesse el és azokat
sok eredetiséggel is vitte színpadra; így hamar nyilt alkalma oroszlánkörmeit megmutatni,
miért is igazgatója fokozatosan jobbnál-jobb szerepeket ad neki, miket sok ambícióval
játszott el. Ezen közben sokat nélkülözött, mint ahogy Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy írja: Udvarhelyi Miklóssal, yszemelynevy udvarhelyi
miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy Fáncsyval, yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy Kilényi Dáviddal yszemelynevy
kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy
dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy
ykodvegy nem tudott kosztot, lakást fizetni, ezért együvé mentek lakni a színházi
öltözőben (Pesten). pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
Egy ízben arra határozták el magukat, hogy a gyomor korgását radikálisan fogják
lecsillapítani. Ugyanis nappal elmentek a kertekbe retekrekvirálási szemlére, hogy
éjjel aztán kihuzogálják a helyükből. Ki is huzogálták, de csalódtak, mert a reteknek
vélt zsákmány nem retek volt, hanem savanyítani való kerek répa! 1822-ben xevtizedx
1825 Kilényi xtalanevtizedx 1835 (Kocsis) Dávidnál yszemelynevy kilényi (kocsis)
dávid yszemelynevy Kilényi (Kocsis) Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy
(kocsis) yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy
(Kocsis) yszemelyne működött, Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey
győr megye ykodvegy és ott is elismerést vívott ki talentumával; s amíg sorsa arra
kényszerítette, hogy a vidéken hirdesse a nemzeti nyelv zengzetességét és kultúránk
fenségét, mindig elsőrangú igazgatóknál találjuk és egyúttal a rendezés munká ját
is ő vállalta el. E vándorélet mindaddig tartott, amíg Pestmegye ytelepulesy
pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a
budai színházat yintezmenyy budai színház yintezmenyy budai sz yintezmenyy
budai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz
yintezmenyy ykodvegy pártfogás alá nem vette; ami nemsokára be is következett. Nevezetesen
gróf Széchenyi István yszemelynevy gróf széchenyi istván yszemelynevy gróf
Széchenyi István yszemelynevy gróf yszemelynevy széchenyi yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy Is akkori táblabíró
közbenjárására 1834-ben xevtizedx 1835 megengedte a kassai ytelepulesy kassa
ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színtársulatnak, hogy Budán
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszhassék: ekkor Szentpétery
yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy már elismert jó színész
hírében állott, nejével egyetemben, — három évvel később pedig, 1837-ben, midőn
xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyílt, jó híre eljutott ide is és Bajza
József yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy igazgató sietett őt is leszerződtetni. Első szerepe mindjárt
a megnyitó előadás „Belizár ycimy belizár ycimy Belizár ycimy belizár ycimy
ycimy Belizár ycimy ykodvegy című szomorújátékában Justinian keletrómai császár
yszerepy justinian keletrómai császár yszerepy Justinian keletrómai császár
yszerepy justinian yszerepy keletrómai yszerepy császár yszerepy yszerepy
Justinian yszerepy keletrómai yszerepy császár ysz volt. Ezután áttért a vígjátéki
kedélyes apák, nagybácsik szerepkörére, melyben tökéletes, nagy művész volt, azonkívül
egyéb válfajokban is jeleskedett. Nem volt tudományosan képzett ember — írja róla
Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György
yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy — de lángesze és különösen finom műérzékével
túltett minden esztétikuson, minden előadó mesteren; ilyen volt a játéka is: tele
finomsággal, értelemmel, plasztikus kifejezéssel, kedélybeli közvetlenséggel s a
legapróbb dolgoknak is világos kiemeléssel. Nemcsak játszta, de magyarázta is szerepeit.
A lelkiállapotok mélyen rejtett helyzeteit, átmeneteit mimikával úgy tudta rajzolni,
festeni, hogy azok némán is beszéltek és ami más előadónál elmosódott vagy elveszett:
őnála az jelentőssé vált. Parodisztikus vonásokat sohasem használt, mert a művészetet
komolyan vette, fenségében mélyen tisztelte. Mindig és mindenben jellegzetes és
stílszerű volt: hangban, gesztusban, játékban, öltözködésben, maszkban, mozgásban.
Játékával diszkrétebb előadásra birta a színészeket és eszerint e téren méltán mondhatjuk,
hogy híres elődjével, Kócsi Patkó Jánossal yszemelynevy kócsi patkó jános
yszemelynevy Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi yszemelynevy patkó
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy Patkó
yszemelynevy János yszemelynev együtt reformátor volt. Az életben is olyan alak
volt, hogy majd alispánnak, majd püspöknek nézték, legalább így olvassuk ezt Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy emlékirataiban. Ugyanis
megtörtént vele, hogy midőn egyszer Bartay Andrással, yszemelynevy bartay
andrás yszemelynevy Bartay András yszemelynevy bartay yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatójával
Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy felé utazott,
egy faluban kiszállván a hintóból, a nép kezet akart neki csókolni, mert püspöknek
hitte. Szentpétery Zsigmond. yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy
Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy Egy valódi püspöknek pedig nagyon megtetszett méltóságos külseje, szép
telt arca, s tisztességes köpcössége, erővel rá akarta beszélni, hogy legyen pappá:
„quia habét faciem sacerdotalem pulcherimam (mert igen szép papi arca van). Azok
az alakok, amiket ő oly kiválóan tudott ábrázolni, ma már az életben is eltűntek,
a színpadon ő utána senki sem volt képes azokat olyan kedéllyel a néző elé varázsolni.
De kitűnő volt a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy társalgási darabokban
is, mint vén piperkőc, bankár, finom, elegáns marquis, Falstaff, yszerepy
falstaff yszerepy Falstaff yszerepy falstaff yszerepy yszerepy Falstaff
yszerepy ykodvegy Nyúzó szolgabíró yszerepy nyúzó szolgabíró yszerepy Nyúzó
szolgabíró yszerepy nyúzó yszerepy szolgabíró yszerepy yszerepy Nyúzó yszerepy
szolgabíró yszerepy ykodvegy („Violá-ban), ycimy viola ycimy Violá ycimy viola
ycimy ycimy Violá ycimy ykodvegy Zsiga cigány, yszerepy zsiga cigány yszerepy
Zsiga cigány yszerepy zsiga yszerepy cigány yszerepy yszerepy Zsiga yszerepy
cigány yszerepy ykodvegy Lombai yszerepy lombai yszerepy Lombai yszerepy lombai
yszerepy yszerepy Lombai yszerepy ykodvegy a Kisfaludy-féle yszemelynevy
kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy
yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy „Csalódásokban, ycimy csalódások
ycimy Csalódások ycimy csalódások ycimy ycimy Csalódások ycimy ykodvegy Zách Felicián,
yszerepy zách felicián yszerepy Zách Felicián yszerepy zách yszerepy felicián
yszerepy yszerepy Zách yszerepy Felicián yszerepy ykodvegy Mikhál bán, yszerepy
mikhál bán yszerepy Mikhál bán yszerepy mikhál yszerepy bán yszerepy yszerepy
Mikhál yszerepy bán yszerepy ykodvegy Filipp sírásó yszerepy filipp sírásó
yszerepy Filipp sírásó yszerepy filipp yszerepy sírásó yszerepy yszerepy Filipp
yszerepy sírásó yszerepy ykodvegy (Enzio), ycimy enzio ycimy Enzio ycimy enzio
ycimy ycimy Enzio ycimy ykodvegy Gloster yszerepy gloster yszerepy Gloster
yszerepy gloster yszerepy yszerepy Gloster yszerepy ykodvegy (Lear király) ycimy
lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy
király ycimy ykodvegy és tömérdek más szerepe sokáig nem talált ő hozzá hasonló
személyesítőre. Egyéb szerepei még: Menenius Agrippa, yszerepy menenius agrippa
yszerepy Menenius Agrippa yszerepy menenius yszerepy agrippa yszerepy yszerepy
Menenius yszerepy Agrippa yszerepy ykodvegy Schmidt Krisztián yszerepy schmidt
krisztián yszerepy Schmidt Krisztián yszerepy schmidt yszerepy krisztián
yszerepy yszerepy Schmidt yszerepy Krisztián yszerepy ykodvegy (Örökség), ycimy
örökség ycimy Örökség ycimy örökség ycimy ycimy Örökség ycimy ykodvegy Miller yszerepy
miller yszerepy Miller yszerepy miller yszerepy yszerepy Miller yszerepy
ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és
szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy
szerelem ycimy ykodvegy Bácsi yszerepy bácsi yszerepy Bácsi yszerepy bácsi
yszerepy yszerepy Bácsi yszerepy ykodvegy (Címszerep) és Veszedelmes nagynéni-ben
ycimy veszedelmes nagynéni ycimy Veszedelmes nagynéni ycimy veszedelmes ycimy
nagynéni ycimy ycimy Veszedelmes ycimy nagynéni ycimy ykodvegy is a bácsi, Szirtfoki
yszerepy szirtfoki yszerepy Szirtfoki yszerepy szirtfoki yszerepy yszerepy
Szirtfoki yszerepy ykodvegy (Két pisztoly), ycimy két pisztoly ycimy Két
pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy
Vámházy yszerepy vámházy yszerepy Vámházy yszerepy vámházy yszerepy yszerepy
Vámházy yszerepy ykodvegy (Tündérlak Magyarhonban), ycimy tündérlak
magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban
ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy Szolgabíró yszerepy
szolgabíró yszerepy Szolgabíró yszerepy szolgabíró yszerepy yszerepy Szolgabíró
yszerepy ykodvegy (Csikós), ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy
Csikós ycimy ykodvegy Szkvir yszerepy szkvir yszerepy Szkvir yszerepy szkvir
yszerepy yszerepy Szkvir yszerepy ykodvegy (Londoni koldusok), ycimy londoni
koldusok ycimy Londoni koldusok ycimy londoni ycimy koldusok ycimy ycimy
Londoni ycimy koldusok ycimy ykodvegy Hunyadi yszerepy hunyadi yszerepy Hunyadi
yszerepy hunyadi yszerepy yszerepy Hunyadi yszerepy ykodvegy (Kemény Simon) ycimy
kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény
ycimy Simon ycimy ykodvegy stb. Jósága, emberszeretete szinte közmondásos volt a
színészek világában. Írókat, színészeket bátorított, pártfogolt és ha vidéken vendégszerepelt
és felfedezett egy tehetséget, fölvitte Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ambíciót öntött belé, kitartásra, törekvésre buzdította.
Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy lelkiismeretes
rendező is volt s minden új darab berendezése alkalmával a játszóknak valóságos
előadásokat tartott a darabról, a korról, amelyben az játszik, a személyekről, különösen
ha azok. históriaiak voltak. A pályán lankadatlan buzgalommal működött 43 esztendőn
keresztül. Utolsó föllépése 1857. xevtizedx 1855 márc. 9-én volt, a Fáy András yszemelynevy
fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy „Régi pénzek
ycimy régi pénzek ycimy Régi pénzek ycimy régi ycimy pénzek ycimy ycimy Régi
ycimy pénzek ycimy ykodvegy című darabjában — mely után betegeskedni kezdett és
emiatt nyugdíjba lépett 1500 xevtizedx 1505 frt-tal. xtalanevtizedx 1515 xtalanevtizedx
1525 1858. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx 1865 13-án, 61 éves korában agyszélhüdés
következtében, az egész magyar színészet őszinte fájdalmára, elhalálozott. Temetése
a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyarságának
impozáns részvéte mellett történt. Babérral díszített koporsóját 24 író és színész
kísérte utolsó útjára, fáklyavilágítással. Eltemették Lendvay, yszemelynevy
lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy
Lendvay yszemelynevy ykodvegy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha
yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy és Fáncsy
Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy
közelében. Síremlékét Kovách András yszemelynevy kovách andrás yszemelynevy
Kovách András yszemelynevy kovách yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy
Kovách yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy népszerű zeneszerző állította.
Leleplezték 1860. xevtizedx 1865 ápr. 28-án. (Kerepesi-temető, XI. tábla, II. sor,
6. sír.) Szentpéterynek yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy jóhangzású
neve volt a színműírás terén is. Az ismertebb darabjai közül a „Parlagi Jancsi ycimy
parlagi jancsi ycimy Parlagi Jancsi ycimy parlagi ycimy jancsi ycimy ycimy
Parlagi ycimy Jancsi ycimy ykodvegy bem. 1854. xevtizedx 1855 szept. 25-én, a Nemzeti
Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy zenéjét
szerz. Bognár Ignác), yszemelynevy bognár ignác yszemelynevy Bognár Ignác
yszemelynevy bognár yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Bognár
yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy „Bíró uram leánya ycimy bíró uram leánya
ycimy Bíró uram leánya ycimy bíró ycimy uram ycimy leánya ycimy ycimy Bíró
ycimy uram ycimy leánya ycimy ykodvegy (bem. 1856. márc. 5-én u. o., zen. szerz.
u. a.) és a „Rokkant huszár, ycimy rokkant huszár ycimy Rokkant huszár ycimy
rokkant ycimy huszár ycimy ycimy Rokkant ycimy huszár ycimy ykodvegy vagy „Tündérek
Magyarhonban ycimy tündérek magyarhonban ycimy Tündérek Magyarhonban ycimy tündérek
ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérek ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy című népszínművét
sokáig adták a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Hosszú ideig a drámabíráló bizottság tagja volt. Első neje
Borsos Klára, yszemelynevy borsos klára yszemelynevy Borsos Klára yszemelynevy
borsos yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Borsos yszemelynevy Klára
yszemelynevy ykodvegy énekesnő, kivel 1830-ban xevtizedx 1835 lépett házasságra,
de csakhamar elvált tőle. Második neje Borsai Klára, yszemelynevy borsai klára
yszemelynevy Borsai Klára yszemelynevy borsai yszemelynevy klára yszemelynevy
yszemelynevy Borsai yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy jeles színésznő volt,
egyidőben a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy fixum-társulat tagja. Született 1811-ben. xevtizedx 1815 Már
xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 18 éves korában működött a pályán. Élte
virágjában, 24 éves korában, 1835. xevtizedx 1835 jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 13-án, hunyt el, száraz betegségben, melyben 8 hónapig szenvedett. Temetésén
a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nemzeti színésztársaság
teljes számban jelent meg. Nyolc színész fekete magyar ruhában, fáklyafénnyel kísérte
koporsóját, melyet nemesi címerével díszítettek. A bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy kapunál a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színtársulat is gyászdalokat énekelt. Este a magyar társulat
nem tartott előadást. Ő volt első halottja a pesti magyar színtársulatnak. yintezmenyy
pesti magyar színtársulat yintezmenyy pesti ma yintezmenyy pesti yintezmenyy
magyar yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ma
yintezmenyy ykodvegy Éder Lujza yszemelynevy éder lujza yszemelynevy Éder Lujza
yszemelynevy éder yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Éder
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy (L. o.) is a felesége volt, majd 1852.
xevtizedx 1855 márc. xtalanevtizedx 1865 30-án újra nősült. Ekkor Glatz Franciskát
yszemelynevy glatz franciska yszemelynevy Glatz Franciská yszemelynevy glatz
yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Glatz yszemelynevy Franciská
yszemelynevy ykodvegy vette nőül, aki Sz. halála után 1860 xevtizedx 1865 július
havában Tóth Soma yszemelynevy tóth soma yszemelynevy Tóth Soma yszemelynevy
tóth yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Soma
yszemelynevy ykodvegy színész (L. o.) felesége lett. Sz. színműfordításai: „Halifax,
ycimy halifax ycimy Halifax ycimy halifax ycimy ycimy Halifax ycimy ykodvegy vj
3 felv. Írta Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas
yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy S. Bem. 1843. xevtizedx
1845 május 25-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy — „Házasság dobszónál, ycimy házasság dobszónál ycimy Házasság dobszónál
ycimy házasság ycimy dobszónál ycimy ycimy Házasság ycimy dobszónál ycimy
ykodvegy vaudeville 3 felv. Leuven yszemelynevy leuven yszemelynevy Leuven
yszemelynevy leuven yszemelynevy yszemelynevy Leuven yszemelynevy ykodvegy és Brunsvick
yszemelynevy brunsvick yszemelynevy Brunsvick yszemelynevy brunsvick
yszemelynevy yszemelynevy Brunsvick yszemelynevy ykodvegy után ford. franciából.
ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy Zenéje Szerdahelyitől. yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy
Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1843. szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865
16-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — „Clementina,
ycimy clementina ycimy Clementina ycimy clementina ycimy ycimy Clementina ycimy
ykodvegy vígj. 2 felv. írta Ancelot. yszemelynevy ancelot yszemelynevy Ancelot
yszemelynevy ancelot yszemelynevy yszemelynevy Ancelot yszemelynevy ykodvegy — „Utazás
Dieppébe, ycimy utazás dieppébe ycimy Utazás Dieppébe ycimy utazás ycimy
dieppébe ycimy ycimy Utazás ycimy Dieppébe ycimy ykodvegy vj 3 felv. írta Vaffland
- Fulience. yszemelynevy vaffland - fulience yszemelynevy Vaffland - Fulience
yszemelynevy vaffland yszemelynevy - yszemelynevy fulience yszemelynevy
yszemelynevy Vaffland yszemelynevy - yszemelynevy Fulience ysz — „Éva, ycimy
éva ycimy Éva ycimy éva ycimy ycimy Éva ycimy ykodvegy dr. 5 felv. írta Gozlan Leo.
yszemelynevy gozlan leo yszemelynevy Gozlan Leo yszemelynevy gozlan
yszemelynevy leo yszemelynevy yszemelynevy Gozlan yszemelynevy Leo yszemelynevy
ykodvegy — (Arcképe a debreceni színpad yintezmenyy debreceni színpad
yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színpad yintezmenyy
yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy homlokzatán meg van örökítve.) (Erődi
Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0285.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szentpétery Zsigmond - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1798
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0285.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31240.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szentpétery
Zsigmond
Szócikk: Szentpétery Zsigmond Az úttörő lelkes színészgárda
egyik legrokonszenvesebb alakja, a régi Nemzeti Színház alapító tagja és majdnem
3 évtizedig annak oszlopa, született 1798. július 31-én, a szabolcsmegyei Rohod
községben, ahol atyja nemes származású református pap volt. Középiskolai tanulmányait
Sárospatakon és Debrecenben elvégezve, baráti és rokonai ellenzése dacára elhatározta,
hogy színésszé lesz. Szülei természetesen hallani sem akartak ezen eltévelyedésről,
hiszen ők a papi pályára szánták az értelmes ifjút, ő azonban követi szíve vágyát
— és színész lesz a Lángh Ádám és Udvarhelyi Miklós együttes direkciónál, ahol 1815.
augusztus 19-én már fel is léptetik Moliérenek azon időben egyik közkedvelt darabjában,
a Sganarelleben, melyben Perrin pór fiút játszta Udvarhely közönsége előtt, majd
nemsokára szerelmes szerepeket osztott rá az igazgatója és e szakmában is megállta
a helyét. Mint minden novicius: ő is szorgalmasan tanult; első feladatául tűzte
ki, hogy az alakokat, amiket eljátszandó volt: az életből lesse el és azokat sok
eredetiséggel is vitte színpadra; így hamar nyilt alkalma oroszlánkörmeit megmutatni,
miért is igazgatója fokozatosan jobbnál-jobb szerepeket ad neki, miket sok ambícióval
játszott el. Ezen közben sokat nélkülözött, mint ahogy Déryné írja: Udvarhelyi Miklóssal,
Fáncsyval, Kilényi Dáviddal nem tudott kosztot, lakást fizetni, ezért együvé mentek
lakni a színházi öltözőben (Pesten). Egy ízben arra határozták el magukat, hogy
a gyomor korgását radikálisan fogják lecsillapítani. Ugyanis nappal elmentek a kertekbe
retekrekvirálási szemlére, hogy éjjel aztán kihuzogálják a helyükből. Ki is huzogálták,
de csalódtak, mert a reteknek vélt zsákmány nem retek volt, hanem savanyítani való
kerek répa! 1822-ben Kilényi (Kocsis) Dávidnál működött, Győrben és ott is elismerést
vívott ki talentumával; s amíg sorsa arra kényszerítette, hogy a vidéken hirdesse
a nemzeti nyelv zengzetességét és kultúránk fenségét, mindig elsőrangú igazgatóknál
találjuk és egyúttal a rendezés munká ját is ő vállalta el. E vándorélet mindaddig
tartott, amíg Pestmegye a budai színházat pártfogás alá nem vette; ami nemsokára
be is következett. Nevezetesen gróf Széchenyi István akkori táblabíró közbenjárására
1834-ben megengedte a kassai színtársulatnak, hogy Budán játszhassék: ekkor Szentpétery
már elismert jó színész hírében állott, nejével egyetemben, — három évvel később
pedig, 1837-ben, midőn a Nemzeti Színház megnyílt, jó híre eljutott ide is és Bajza
József igazgató sietett őt is leszerződtetni. Első szerepe mindjárt a megnyitó előadás
„Belizár című szomorújátékában Justinian keletrómai császár volt. Ezután áttért
a vígjátéki kedélyes apák, nagybácsik szerepkörére, melyben tökéletes, nagy művész
volt, azonkívül egyéb válfajokban is jeleskedett. Nem volt tudományosan képzett
ember — írja róla Molnár György, — de lángesze és különösen finom műérzékével túltett
minden esztétikuson, minden előadó mesteren; ilyen volt a játéka is: tele finomsággal,
értelemmel, plasztikus kifejezéssel, kedélybeli közvetlenséggel s a legapróbb dolgoknak
is világos kiemeléssel. Nemcsak játszta, de magyarázta is szerepeit. A lelkiállapotok
mélyen rejtett helyzeteit, átmeneteit mimikával úgy tudta rajzolni, festeni, hogy
azok némán is beszéltek és ami más előadónál elmosódott vagy elveszett: őnála az
jelentőssé vált. Parodisztikus vonásokat sohasem használt, mert a művészetet komolyan
vette, fenségében mélyen tisztelte. Mindig és mindenben jellegzetes és stílszerű
volt: hangban, gesztusban, játékban, öltözködésben, maszkban, mozgásban. Játékával
diszkrétebb előadásra birta a színészeket és eszerint e téren méltán mondhatjuk,
hogy híres elődjével, Kócsi Patkó Jánossal együtt reformátor volt. Az életben is
olyan alak volt, hogy majd alispánnak, majd püspöknek nézték, legalább így olvassuk
ezt Szigligeti emlékirataiban. Ugyanis megtörtént vele, hogy midőn egyszer Bartay
Andrással, a Nemzeti Színház igazgatójával Bécs felé utazott, egy faluban kiszállván
a hintóból, a nép kezet akart neki csókolni, mert püspöknek hitte. Szentpétery Zsigmond.
Egy valódi püspöknek pedig nagyon megtetszett méltóságos külseje, szép telt arca,
s tisztességes köpcössége, erővel rá akarta beszélni, hogy legyen pappá: „quia habét
faciem sacerdotalem pulcherimam (mert igen szép papi arca van). Azok az alakok,
amiket ő oly kiválóan tudott ábrázolni, ma már az életben is eltűntek, a színpadon
ő utána senki sem volt képes azokat olyan kedéllyel a néző elé varázsolni. De kitűnő
volt a francia társalgási darabokban is, mint vén piperkőc, bankár, finom, elegáns
marquis, Falstaff, Nyúzó szolgabíró („Violá-ban), Zsiga cigány, Lombai a Kisfaludy-féle
„Csalódásokban, Zách Felicián, Mikhál bán, Filipp sírásó (Enzio), Gloster (Lear
király) és tömérdek más szerepe sokáig nem talált ő hozzá hasonló személyesítőre.
Egyéb szerepei még: Menenius Agrippa, Schmidt Krisztián (Örökség), Miller (Ármány
és szerelem), Bácsi (Címszerep) és Veszedelmes nagynéni-ben is a bácsi, Szirtfoki
(Két pisztoly), Vámházy (Tündérlak Magyarhonban), Szolgabíró (Csikós), Szkvir (Londoni
koldusok), Hunyadi (Kemény Simon) stb. Jósága, emberszeretete szinte közmondásos
volt a színészek világában. Írókat, színészeket bátorított, pártfogolt és ha vidéken
vendégszerepelt és felfedezett egy tehetséget, fölvitte Pestre, ambíciót öntött
belé, kitartásra, törekvésre buzdította. Szentpétery lelkiismeretes rendező is volt
s minden új darab berendezése alkalmával a játszóknak valóságos előadásokat tartott
a darabról, a korról, amelyben az játszik, a személyekről, különösen ha azok. históriaiak
voltak. A pályán lankadatlan buzgalommal működött 43 esztendőn keresztül. Utolsó
föllépése 1857. márc. 9-én volt, a Fáy András „Régi pénzek című darabjában — mely
után betegeskedni kezdett és emiatt nyugdíjba lépett 1500 frt-tal. 1858. dec. 13-án,
61 éves korában agyszélhüdés következtében, az egész magyar színészet őszinte fájdalmára,
elhalálozott. Temetése a főváros magyarságának impozáns részvéte mellett történt.
Babérral díszített koporsóját 24 író és színész kísérte utolsó útjára, fáklyavilágítással.
Eltemették Lendvay, Bartha és Fáncsy Lajos közelében. Síremlékét Kovách András népszerű
zeneszerző állította. Leleplezték 1860. ápr. 28-án. (Kerepesi-temető, XI. tábla,
II. sor, 6. sír.) Szentpéterynek jóhangzású neve volt a színműírás terén is. Az
ismertebb darabjai közül a „Parlagi Jancsi bem. 1854. szept. 25-én, a Nemzeti Színházban,
zenéjét szerz. Bognár Ignác), „Bíró uram leánya (bem. 1856. márc. 5-én u. o., zen.
szerz. u. a.) és a „Rokkant huszár, vagy „Tündérek Magyarhonban című népszínművét
sokáig adták a Nemzeti Színházban. Hosszú ideig a drámabíráló bizottság tagja volt.
Első neje Borsos Klára, énekesnő, kivel 1830-ban lépett házasságra, de csakhamar
elvált tőle. Második neje Borsai Klára, jeles színésznő volt, egyidőben a kolozsvári
fixum-társulat tagja. Született 1811-ben. Már 18 éves korában működött a pályán.
Élte virágjában, 24 éves korában, 1835. jan. 13-án, hunyt el, száraz betegségben,
melyben 8 hónapig szenvedett. Temetésén a budai nemzeti színésztársaság teljes számban
jelent meg. Nyolc színész fekete magyar ruhában, fáklyafénnyel kísérte koporsóját,
melyet nemesi címerével díszítettek. A bécsi kapunál a német színtársulat is gyászdalokat
énekelt. Este a magyar társulat nem tartott előadást. Ő volt első halottja a pesti
magyar színtársulatnak. Éder Lujza (L. o.) is a felesége volt, majd 1852. márc.
30-án újra nősült. Ekkor Glatz Franciskát vette nőül, aki Sz. halála után 1860 július
havában Tóth Soma színész (L. o.) felesége lett. Sz. színműfordításai: „Halifax,
vj 3 felv. Írta Dumas S. Bem. 1843. május 25-én, Pesten. — „Házasság dobszónál,
vaudeville 3 felv. Leuven és Brunsvick után ford. franciából. Zenéje Szerdahelyitől.
Bem. 1843. szept. 16-án, Pesten. — „Clementina, vígj. 2 felv. írta Ancelot. — „Utazás
Dieppébe, vj 3 felv. írta Vaffland - Fulience. — „Éva, dr. 5 felv. írta Gozlan Leo.
— (Arcképe a debreceni színpad homlokzatán meg van örökítve.) (Erődi Jenő.) szin_IV.0285.pdf
IV
