Címszó: Szerep - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0300.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0300.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31278.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szerep

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531278.htm

 

Szócikk: Szerep Az előadandó színdarab azon kivonata, amely valamely színészre van kiosztva. Mielőtt azonban a szerep-ki- irása megtörténik, a színdarabot magát a rendező áttanulmányozza, jegyzetekkel ellátja, odaadja a már kész, úgynevezett súgó-példányt a szerepezőnek, aki minden egyes szerepet külön-külön kiir. Legyen a szerep csak egyszavas, ki kell szerepezni, épp úgy, mint a leghosszabb szerepet. A szerepező rendszerint a színház valamelyik tagja szokott lenni s minden egyes darab kiszerepezéséért külön díjazást kap. A szerepek ivekből vannak összetéve és az oldalak számozottak. Más színész szerepéből csak a végszó (L. o.) van leírva, mely aláhúzva várja a feleletet. Ha valaki kezébe vesz egy szerepet és folytatólagosan olvassa, összefüggéstelen és értelmetlen dolgokat fog abból kihámozni. A színész, aki a szerepet tanulja, ehez már hozzászokott s a szerep valódi értelme előtt csak a rendelkező próbán (az első próba) fog kibontakozni. Az olvasó-próba után jön a tulajdonképeni szereptanulás, mely akkor már sokkal könnyebben megy, mint az első próbát megelőzően. Legtöbb színész el szokta olvasni az egész darabot, sokan azonban a fentebb előadott útját választják a szerep megértése és megtanulásának. Nagy társulatoknál szokásos a kettős szereposztás, (L. o.) melynek célja részint az, hogy a kedvenc szerepeket felváltva játszhatják a hasonló szerepkörű színészek, részint az, hogy megbetegedés esetén a másik előrántható legyen. A szerepeket a színészek nagyon könnyen tanulják. A szereptanulás (L. o.) nem is okoz nekik nagy gondot. Másként áll ez a kötött formájú szerepeknél, (pl. versben írt daraboknál) hol több fáradság és igyekezet fordítandó a szereptanulásra. Rutinos színészeknek támasza a súgó. A szerep feladása eminens érdeke, sokszor az előadás sikerének. A mondat első szavának vétele után már magától recitálva folyik a dikció. A szerep-átvételt a szereposztó-könyvben (L. o.) szokás elismerni. Előadás alatt mindenik színész kezében tartja szerepét és olvassa egész a jelenetig, azután ha jön a jelenet kint hagyja a színfalak mögött. Ha a darab a szezonban többet nem megy, a szereplők szerepeiket átadják a könyvtárosnak, aki a színház könyvtárában elteszi a darabokat, — talán örökre. — A „szerep szót már Barczafalvi (személy) is ismeri, 1787-ben. (időpont) — Egy 1793 (időpont) évi színházi törvény III. szakasza a „szerep-szót még nem ismeri, hanem a „személy-szóval helyettesíti. A nevezett rendelkezésben a következőket olvassuk: „Köteles minden Tag azon naptól fogva, melyben a Személyt meg kapta, 9 nap alatt egy Fő, 6 nap alatt egy más nyomós Személlyel mint egy 3 árkusból állót és négy nap alatt egy mellesleg való Személyt megtanulni. De ha valaki meg-találna betegedni, vagy más valami történne rajta, hamarabb is. Aki ez ellen vét és az által a Darab játszását hátra veti, a maga Holnapi-füzetésének negyed részében büntetődik meg. Dugonics (személy) (információ)  1803-ban (időpont) azt írja: „Ez a szó: szerep, igen régi magyar szó. Épen azt teszi, amit a németeknél (nyelv) (információ)  ez: eine Rolle. A német (nyelv) (információ)  Roll-nál is jobb a „szerep. — (Szily Kálmán: (személy) A magyar nyelvújítás szótára. (cím) — Budapest, (Budapest) 1902. (időpont) 305. old.) A „Közhasznú Esmeretek Tárá-ból (cím) (Pest, (Budapest) 1834. (időpont) XI. kötet, 375. old.) a következőket érdemes feljegyezni a szerepre vonatkozólag: „Szerep (Rolle) A' játékszini mívészségben az a' rész, mely a 'színpadon előadandó történetből vagy cselekedetből színjátszónak leíratva átadatik, hogy könyvnélkül megtanulja. Ebből természetesen következik, hogy a színjátszó soha se tekintse majd egésznek, hanem mindég az egész résznek, mellyel megegyeznie kell, mire nem elég, hogy betűi szerint megtanulja szerepét, hanem a' darabot előre elolvasnia s esmeretet szereznie kell, mert csak így láthatja egészhézi viszonyát. Egykorú lapjaink közül a„szerep-szó már megvan a „Jelenkor (intézmény) 1832. (időpont) 4. számában. Megkülönböztetünk különféle tipusu szerepet. Ilyenek a szakmakör szerintiek: apa, anya, bonvivant, jellem, komikus, énekes, drámai, vígjátéki stb, - továbbá van: bravour, döntő, exponált, epizód, férfi, fiu, fő, gyermek, hálás, hálátlan, jelentős, jó, kicsiny, könnyű, limonádés, mellék, nadrág, nehéz, néma, női, parádés, súlyos, stb. szerep. — (V. ö. Glancrolle. — Rolle. — Szakmány.) szin_IV.0300.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szerep címszóvég 31278 Szócikk: Szerep Az előadandó színdarab azon kivonata, amely valamely színészre van kiosztva. Mielőtt azonban a szerep-ki- irása megtörténik, a színdarabot magát a rendező áttanulmányozza, jegyzetekkel ellátja, odaadja a már kész, úgynevezett súgó-példányt a szerepezőnek, aki minden egyes szerepet külön-külön kiir. Legyen a szerep csak egyszavas, ki kell szerepezni, épp úgy, mint a leghosszabb szerepet. A szerepező rendszerint a színház valamelyik tagja szokott lenni s minden egyes darab kiszerepezéséért külön díjazást kap. A szerepek ivekből vannak összetéve és az oldalak számozottak. Más színész szerepéből csak a végszó (L. o.) van leírva, mely aláhúzva várja a feleletet. Ha valaki kezébe vesz egy szerepet és folytatólagosan olvassa, összefüggéstelen és értelmetlen dolgokat fog abból kihámozni. A színész, aki a szerepet tanulja, ehez már hozzászokott s a szerep valódi értelme előtt csak a rendelkező próbán (az első próba) fog kibontakozni. Az olvasó-próba után jön a tulajdonképeni szereptanulás, mely akkor már sokkal könnyebben megy, mint az első próbát megelőzően. Legtöbb színész el szokta olvasni az egész darabot, sokan azonban a fentebb előadott útját választják a szerep megértése és megtanulásának. Nagy társulatoknál szokásos a kettős szereposztás, (L. o.) melynek célja részint az, hogy a kedvenc szerepeket felváltva játszhatják a hasonló szerepkörű színészek, részint az, hogy megbetegedés esetén a másik előrántható legyen. A szerepeket a színészek nagyon könnyen tanulják. A szereptanulás (L. o.) nem is okoz nekik nagy gondot. Másként áll ez a kötött formájú szerepeknél, (pl. versben írt daraboknál) hol több fáradság és igyekezet fordítandó a szereptanulásra. Rutinos színészeknek támasza a súgó. A szerep feladása eminens érdeke, sokszor az előadás sikerének. A mondat első szavának vétele után már magától recitálva folyik a dikció. A szerep-átvételt a szereposztó-könyvben (L. o.) szokás elismerni. Előadás alatt mindenik színész kezében tartja szerepét és olvassa egész a jelenetig, azután ha jön a jelenet kint hagyja a színfalak mögött. Ha a darab a szezonban többet nem megy, a szereplők szerepeiket átadják a könyvtárosnak, aki a színház könyvtárában elteszi a darabokat, — talán örökre. — A „szerep szót már Barczafalvi yszemelynevy barczafalvi yszemelynevy Barczafalvi yszemelynevy barczafalvi yszemelynevy yszemelynevy Barczafalvi yszemelynevy ykodvegy is ismeri, 1787-ben. — xtalanevtizedx 1795 Egy 1793 xevtizedx 1795 évi xtalanevtizedx 1805 színházi törvény III. szakasza a „szerep-szót még nem ismeri, hanem a „személy-szóval helyettesíti. A nevezett rendelkezésben a következőket olvassuk: „Köteles minden Tag azon naptól fogva, melyben a Személyt meg kapta, 9 nap alatt egy Fő, 6 nap alatt egy más nyomós Személlyel mint egy 3 árkusból állót és négy nap alatt egy mellesleg való Személyt megtanulni. De ha valaki meg-találna betegedni, vagy más valami történne rajta, hamarabb is. Aki ez ellen vét és az által a Darab játszását hátra veti, a maga Holnapi-füzetésének negyed részében büntetődik meg. Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy ykodvegy 1803-ban xevtizedx 1805 azt xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 írja: „Ez a szó: szerep, igen régi magyar szó. Épen azt teszi, amit a németeknél ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy ez: eine Rolle. A német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Roll-nál is jobb a „szerep. — (Szily Kálmán: yszemelynevy szily kálmán yszemelynevy Szily Kálmán yszemelynevy szily yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szily yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy A magyar nyelvújítás szótára. ycimy a magyar nyelvújítás szótára ycimy A magyar nyelvújítás szótára ycimy a ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ykodvegy — Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1902. xevtizedx 1905 305. old.) A „Közhasznú Esmeretek Tárá-ból ycimy közhasznú esmeretek tára ycimy Közhasznú Esmeretek Tárá ycimy közhasznú ycimy esmeretek ycimy tára ycimy ycimy Közhasznú ycimy Esmeretek ycimy Tárá ycimy ykodvegy (Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1834. xevtizedx 1835 XI. kötet, 375. old.) a következőket érdemes feljegyezni a szerepre vonatkozólag: „Szerep (Rolle) A' játékszini mívészségben az a' rész, mely a 'színpadon előadandó történetből vagy cselekedetből színjátszónak leíratva átadatik, hogy könyvnélkül megtanulja. Ebből természetesen következik, hogy a színjátszó soha se tekintse majd egésznek, hanem mindég az egész résznek, mellyel megegyeznie kell, mire nem elég, hogy betűi szerint megtanulja szerepét, hanem a' darabot előre elolvasnia s esmeretet szereznie kell, mert csak így láthatja egészhézi viszonyát. Egykorú lapjaink közül a„szerep-szó már megvan a „Jelenkor yintezmenyy jelenkor yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy jelenkor yintezmenyy yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy ykodvegy 1832. 4. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 számában. Megkülönböztetünk különféle tipusu szerepet. Ilyenek a szakmakör szerintiek: apa, anya, bonvivant, jellem, komikus, énekes, drámai, vígjátéki stb, - továbbá van: bravour, döntő, exponált, epizód, férfi, fiu, fő, gyermek, hálás, hálátlan, jelentős, jó, kicsiny, könnyű, limonádés, mellék, nadrág, nehéz, néma, női, parádés, súlyos, stb. szerep. — (V. ö. Glancrolle. — Rolle. — Szakmány.) szin_IV.0300.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szerep - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0300.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0300.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31278.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szerep

Szócikk: Szerep Az előadandó színdarab azon kivonata, amely valamely színészre van kiosztva. Mielőtt azonban a szerep-ki- irása megtörténik, a színdarabot magát a rendező áttanulmányozza, jegyzetekkel ellátja, odaadja a már kész, úgynevezett súgó-példányt a szerepezőnek, aki minden egyes szerepet külön-külön kiir. Legyen a szerep csak egyszavas, ki kell szerepezni, épp úgy, mint a leghosszabb szerepet. A szerepező rendszerint a színház valamelyik tagja szokott lenni s minden egyes darab kiszerepezéséért külön díjazást kap. A szerepek ivekből vannak összetéve és az oldalak számozottak. Más színész szerepéből csak a végszó (L. o.) van leírva, mely aláhúzva várja a feleletet. Ha valaki kezébe vesz egy szerepet és folytatólagosan olvassa, összefüggéstelen és értelmetlen dolgokat fog abból kihámozni. A színész, aki a szerepet tanulja, ehez már hozzászokott s a szerep valódi értelme előtt csak a rendelkező próbán (az első próba) fog kibontakozni. Az olvasó-próba után jön a tulajdonképeni szereptanulás, mely akkor már sokkal könnyebben megy, mint az első próbát megelőzően. Legtöbb színész el szokta olvasni az egész darabot, sokan azonban a fentebb előadott útját választják a szerep megértése és megtanulásának. Nagy társulatoknál szokásos a kettős szereposztás, (L. o.) melynek célja részint az, hogy a kedvenc szerepeket felváltva játszhatják a hasonló szerepkörű színészek, részint az, hogy megbetegedés esetén a másik előrántható legyen. A szerepeket a színészek nagyon könnyen tanulják. A szereptanulás (L. o.) nem is okoz nekik nagy gondot. Másként áll ez a kötött formájú szerepeknél, (pl. versben írt daraboknál) hol több fáradság és igyekezet fordítandó a szereptanulásra. Rutinos színészeknek támasza a súgó. A szerep feladása eminens érdeke, sokszor az előadás sikerének. A mondat első szavának vétele után már magától recitálva folyik a dikció. A szerep-átvételt a szereposztó-könyvben (L. o.) szokás elismerni. Előadás alatt mindenik színész kezében tartja szerepét és olvassa egész a jelenetig, azután ha jön a jelenet kint hagyja a színfalak mögött. Ha a darab a szezonban többet nem megy, a szereplők szerepeiket átadják a könyvtárosnak, aki a színház könyvtárában elteszi a darabokat, — talán örökre. — A „szerep szót már Barczafalvi is ismeri, 1787-ben. — Egy 1793 évi színházi törvény III. szakasza a „szerep-szót még nem ismeri, hanem a „személy-szóval helyettesíti. A nevezett rendelkezésben a következőket olvassuk: „Köteles minden Tag azon naptól fogva, melyben a Személyt meg kapta, 9 nap alatt egy Fő, 6 nap alatt egy más nyomós Személlyel mint egy 3 árkusból állót és négy nap alatt egy mellesleg való Személyt megtanulni. De ha valaki meg-találna betegedni, vagy más valami történne rajta, hamarabb is. Aki ez ellen vét és az által a Darab játszását hátra veti, a maga Holnapi-füzetésének negyed részében büntetődik meg. Dugonics 1803-ban azt írja: „Ez a szó: szerep, igen régi magyar szó. Épen azt teszi, amit a németeknél ez: eine Rolle. A német Roll-nál is jobb a „szerep. — (Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. — Budapest, 1902. 305. old.) A „Közhasznú Esmeretek Tárá-ból (Pest, 1834. XI. kötet, 375. old.) a következőket érdemes feljegyezni a szerepre vonatkozólag: „Szerep (Rolle) A' játékszini mívészségben az a' rész, mely a 'színpadon előadandó történetből vagy cselekedetből színjátszónak leíratva átadatik, hogy könyvnélkül megtanulja. Ebből természetesen következik, hogy a színjátszó soha se tekintse majd egésznek, hanem mindég az egész résznek, mellyel megegyeznie kell, mire nem elég, hogy betűi szerint megtanulja szerepét, hanem a' darabot előre elolvasnia s esmeretet szereznie kell, mert csak így láthatja egészhézi viszonyát. Egykorú lapjaink közül a„szerep-szó már megvan a „Jelenkor 1832. 4. számában. Megkülönböztetünk különféle tipusu szerepet. Ilyenek a szakmakör szerintiek: apa, anya, bonvivant, jellem, komikus, énekes, drámai, vígjátéki stb, - továbbá van: bravour, döntő, exponált, epizód, férfi, fiu, fő, gyermek, hálás, hálátlan, jelentős, jó, kicsiny, könnyű, limonádés, mellék, nadrág, nehéz, néma, női, parádés, súlyos, stb. szerep. — (V. ö. Glancrolle. — Rolle. — Szakmány.) szin_IV.0300.pdf IV