Címszó: Szerep - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0300.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0300.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31278.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szerep
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531278.htm
Szócikk: Szerep Az előadandó színdarab azon kivonata,
amely valamely színészre van kiosztva. Mielőtt azonban a szerep-ki- irása megtörténik,
a színdarabot magát a rendező áttanulmányozza, jegyzetekkel ellátja, odaadja a már
kész, úgynevezett súgó-példányt a szerepezőnek, aki minden egyes szerepet külön-külön
kiir. Legyen a szerep csak egyszavas, ki kell szerepezni, épp úgy, mint a leghosszabb
szerepet. A szerepező rendszerint a színház valamelyik tagja szokott lenni s minden
egyes darab kiszerepezéséért külön díjazást kap. A szerepek ivekből vannak összetéve
és az oldalak számozottak. Más színész szerepéből csak a végszó (L. o.) van leírva,
mely aláhúzva várja a feleletet. Ha valaki kezébe vesz egy szerepet és folytatólagosan
olvassa, összefüggéstelen és értelmetlen dolgokat fog abból kihámozni. A színész,
aki a szerepet tanulja, ehez már hozzászokott s a szerep valódi értelme előtt csak
a rendelkező próbán (az első próba) fog kibontakozni. Az olvasó-próba után jön a
tulajdonképeni szereptanulás, mely akkor már sokkal könnyebben megy, mint az első
próbát megelőzően. Legtöbb színész el szokta olvasni az egész darabot, sokan azonban
a fentebb előadott útját választják a szerep megértése és megtanulásának. Nagy társulatoknál
szokásos a kettős szereposztás, (L. o.) melynek célja részint az, hogy a kedvenc
szerepeket felváltva játszhatják a hasonló szerepkörű színészek, részint az, hogy
megbetegedés esetén a másik előrántható legyen. A szerepeket a színészek nagyon
könnyen tanulják. A szereptanulás (L. o.) nem is okoz nekik nagy gondot. Másként
áll ez a kötött formájú szerepeknél, (pl. versben írt daraboknál) hol több fáradság
és igyekezet fordítandó a szereptanulásra. Rutinos színészeknek támasza a súgó.
A szerep feladása eminens érdeke, sokszor az előadás sikerének. A mondat első szavának
vétele után már magától recitálva folyik a dikció. A szerep-átvételt a szereposztó-könyvben
(L. o.) szokás elismerni. Előadás alatt mindenik színész kezében tartja szerepét
és olvassa egész a jelenetig, azután ha jön a jelenet kint hagyja a színfalak mögött.
Ha a darab a szezonban többet nem megy, a szereplők szerepeiket átadják a könyvtárosnak,
aki a színház könyvtárában elteszi a darabokat, — talán örökre. — A „szerep szót
már Barczafalvi (személy) is
ismeri, 1787-ben. (időpont) —
Egy 1793 (időpont)
évi színházi törvény III. szakasza a „szerep-szót még nem ismeri, hanem a „személy-szóval
helyettesíti. A nevezett rendelkezésben a következőket olvassuk: „Köteles minden
Tag azon naptól fogva, melyben a Személyt meg kapta, 9 nap alatt egy Fő, 6 nap alatt
egy más nyomós Személlyel mint egy 3 árkusból állót és négy nap alatt egy mellesleg
való Személyt megtanulni. De ha valaki meg-találna betegedni, vagy más valami történne
rajta, hamarabb is. Aki ez ellen vét és az által a Darab játszását hátra veti, a
maga Holnapi-füzetésének negyed részében büntetődik meg. Dugonics (személy) (információ)
1803-ban (időpont) azt
írja: „Ez a szó: szerep, igen régi magyar szó. Épen azt teszi, amit a németeknél
(nyelv) (információ)
ez: eine Rolle. A német (nyelv) (információ)
Roll-nál is jobb a „szerep. — (Szily Kálmán:
(személy)
A magyar nyelvújítás szótára. (cím) — Budapest,
(Budapest)
1902. (időpont)
305. old.) A „Közhasznú Esmeretek Tárá-ból (cím) (Pest, (Budapest)
1834. (időpont)
XI. kötet, 375. old.) a következőket érdemes feljegyezni a szerepre vonatkozólag:
„Szerep (Rolle) A' játékszini mívészségben az a' rész, mely a 'színpadon előadandó
történetből vagy cselekedetből színjátszónak leíratva átadatik, hogy könyvnélkül
megtanulja. Ebből természetesen következik, hogy a színjátszó soha se tekintse majd
egésznek, hanem mindég az egész résznek, mellyel megegyeznie kell, mire nem elég,
hogy betűi szerint megtanulja szerepét, hanem a' darabot előre elolvasnia s esmeretet
szereznie kell, mert csak így láthatja egészhézi viszonyát. Egykorú lapjaink közül
a„szerep-szó már megvan a „Jelenkor (intézmény)
1832. (időpont)
4. számában. Megkülönböztetünk különféle tipusu szerepet. Ilyenek a szakmakör szerintiek:
apa, anya, bonvivant, jellem, komikus, énekes, drámai, vígjátéki stb, - továbbá
van: bravour, döntő, exponált, epizód, férfi, fiu, fő, gyermek, hálás, hálátlan,
jelentős, jó, kicsiny, könnyű, limonádés, mellék, nadrág, nehéz, néma, női, parádés,
súlyos, stb. szerep. — (V. ö. Glancrolle. — Rolle. — Szakmány.) szin_IV.0300.pdf
IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szerep címszóvég 31278 Szócikk: Szerep Az
előadandó színdarab azon kivonata, amely valamely színészre van kiosztva. Mielőtt
azonban a szerep-ki- irása megtörténik, a színdarabot magát a rendező áttanulmányozza,
jegyzetekkel ellátja, odaadja a már kész, úgynevezett súgó-példányt a szerepezőnek,
aki minden egyes szerepet külön-külön kiir. Legyen a szerep csak egyszavas, ki kell
szerepezni, épp úgy, mint a leghosszabb szerepet. A szerepező rendszerint a színház
valamelyik tagja szokott lenni s minden egyes darab kiszerepezéséért külön díjazást
kap. A szerepek ivekből vannak összetéve és az oldalak számozottak. Más színész
szerepéből csak a végszó (L. o.) van leírva, mely aláhúzva várja a feleletet. Ha
valaki kezébe vesz egy szerepet és folytatólagosan olvassa, összefüggéstelen és
értelmetlen dolgokat fog abból kihámozni. A színész, aki a szerepet tanulja, ehez
már hozzászokott s a szerep valódi értelme előtt csak a rendelkező próbán (az első
próba) fog kibontakozni. Az olvasó-próba után jön a tulajdonképeni szereptanulás,
mely akkor már sokkal könnyebben megy, mint az első próbát megelőzően. Legtöbb színész
el szokta olvasni az egész darabot, sokan azonban a fentebb előadott útját választják
a szerep megértése és megtanulásának. Nagy társulatoknál szokásos a kettős szereposztás,
(L. o.) melynek célja részint az, hogy a kedvenc szerepeket felváltva játszhatják
a hasonló szerepkörű színészek, részint az, hogy megbetegedés esetén a másik előrántható
legyen. A szerepeket a színészek nagyon könnyen tanulják. A szereptanulás (L. o.)
nem is okoz nekik nagy gondot. Másként áll ez a kötött formájú szerepeknél, (pl.
versben írt daraboknál) hol több fáradság és igyekezet fordítandó a szereptanulásra.
Rutinos színészeknek támasza a súgó. A szerep feladása eminens érdeke, sokszor az
előadás sikerének. A mondat első szavának vétele után már magától recitálva folyik
a dikció. A szerep-átvételt a szereposztó-könyvben (L. o.) szokás elismerni. Előadás
alatt mindenik színész kezében tartja szerepét és olvassa egész a jelenetig, azután
ha jön a jelenet kint hagyja a színfalak mögött. Ha a darab a szezonban többet nem
megy, a szereplők szerepeiket átadják a könyvtárosnak, aki a színház könyvtárában
elteszi a darabokat, — talán örökre. — A „szerep szót már Barczafalvi yszemelynevy
barczafalvi yszemelynevy Barczafalvi yszemelynevy barczafalvi yszemelynevy
yszemelynevy Barczafalvi yszemelynevy ykodvegy is ismeri, 1787-ben. — xtalanevtizedx
1795 Egy 1793 xevtizedx 1795 évi xtalanevtizedx 1805 színházi törvény III. szakasza
a „szerep-szót még nem ismeri, hanem a „személy-szóval helyettesíti. A nevezett
rendelkezésben a következőket olvassuk: „Köteles minden Tag azon naptól fogva, melyben
a Személyt meg kapta, 9 nap alatt egy Fő, 6 nap alatt egy más nyomós Személlyel
mint egy 3 árkusból állót és négy nap alatt egy mellesleg való Személyt megtanulni.
De ha valaki meg-találna betegedni, vagy más valami történne rajta, hamarabb is.
Aki ez ellen vét és az által a Darab játszását hátra veti, a maga Holnapi-füzetésének
negyed részében büntetődik meg. Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy
Dugonics yszemelynevy dugonics yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy
ykodvegy 1803-ban xevtizedx 1805 azt xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 írja:
„Ez a szó: szerep, igen régi magyar szó. Épen azt teszi, amit a németeknél ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy ez: eine
Rolle. A német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német
ynyelvy ykodvegy Roll-nál is jobb a „szerep. — (Szily Kálmán: yszemelynevy
szily kálmán yszemelynevy Szily Kálmán yszemelynevy szily yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Szily yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy A magyar
nyelvújítás szótára. ycimy a magyar nyelvújítás szótára ycimy A magyar
nyelvújítás szótára ycimy a ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy
ycimy A ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ykodvegy — Budapest,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1902. xevtizedx
1905 305. old.) A „Közhasznú Esmeretek Tárá-ból ycimy közhasznú esmeretek tára
ycimy Közhasznú Esmeretek Tárá ycimy közhasznú ycimy esmeretek ycimy tára ycimy
ycimy Közhasznú ycimy Esmeretek ycimy Tárá ycimy ykodvegy (Pest, pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1834. xevtizedx 1835 XI. kötet, 375.
old.) a következőket érdemes feljegyezni a szerepre vonatkozólag: „Szerep (Rolle)
A' játékszini mívészségben az a' rész, mely a 'színpadon előadandó történetből vagy
cselekedetből színjátszónak leíratva átadatik, hogy könyvnélkül megtanulja. Ebből
természetesen következik, hogy a színjátszó soha se tekintse majd egésznek, hanem
mindég az egész résznek, mellyel megegyeznie kell, mire nem elég, hogy betűi szerint
megtanulja szerepét, hanem a' darabot előre elolvasnia s esmeretet szereznie kell,
mert csak így láthatja egészhézi viszonyát. Egykorú lapjaink közül a„szerep-szó
már megvan a „Jelenkor yintezmenyy jelenkor yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy
jelenkor yintezmenyy yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy ykodvegy 1832. 4. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 számában. Megkülönböztetünk különféle tipusu szerepet.
Ilyenek a szakmakör szerintiek: apa, anya, bonvivant, jellem, komikus, énekes, drámai,
vígjátéki stb, - továbbá van: bravour, döntő, exponált, epizód, férfi, fiu, fő,
gyermek, hálás, hálátlan, jelentős, jó, kicsiny, könnyű, limonádés, mellék, nadrág,
nehéz, néma, női, parádés, súlyos, stb. szerep. — (V. ö. Glancrolle. — Rolle. —
Szakmány.) szin_IV.0300.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szerep - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0300.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0300.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31278.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szerep
Szócikk: Szerep Az előadandó színdarab azon kivonata,
amely valamely színészre van kiosztva. Mielőtt azonban a szerep-ki- irása megtörténik,
a színdarabot magát a rendező áttanulmányozza, jegyzetekkel ellátja, odaadja a már
kész, úgynevezett súgó-példányt a szerepezőnek, aki minden egyes szerepet külön-külön
kiir. Legyen a szerep csak egyszavas, ki kell szerepezni, épp úgy, mint a leghosszabb
szerepet. A szerepező rendszerint a színház valamelyik tagja szokott lenni s minden
egyes darab kiszerepezéséért külön díjazást kap. A szerepek ivekből vannak összetéve
és az oldalak számozottak. Más színész szerepéből csak a végszó (L. o.) van leírva,
mely aláhúzva várja a feleletet. Ha valaki kezébe vesz egy szerepet és folytatólagosan
olvassa, összefüggéstelen és értelmetlen dolgokat fog abból kihámozni. A színész,
aki a szerepet tanulja, ehez már hozzászokott s a szerep valódi értelme előtt csak
a rendelkező próbán (az első próba) fog kibontakozni. Az olvasó-próba után jön a
tulajdonképeni szereptanulás, mely akkor már sokkal könnyebben megy, mint az első
próbát megelőzően. Legtöbb színész el szokta olvasni az egész darabot, sokan azonban
a fentebb előadott útját választják a szerep megértése és megtanulásának. Nagy társulatoknál
szokásos a kettős szereposztás, (L. o.) melynek célja részint az, hogy a kedvenc
szerepeket felváltva játszhatják a hasonló szerepkörű színészek, részint az, hogy
megbetegedés esetén a másik előrántható legyen. A szerepeket a színészek nagyon
könnyen tanulják. A szereptanulás (L. o.) nem is okoz nekik nagy gondot. Másként
áll ez a kötött formájú szerepeknél, (pl. versben írt daraboknál) hol több fáradság
és igyekezet fordítandó a szereptanulásra. Rutinos színészeknek támasza a súgó.
A szerep feladása eminens érdeke, sokszor az előadás sikerének. A mondat első szavának
vétele után már magától recitálva folyik a dikció. A szerep-átvételt a szereposztó-könyvben
(L. o.) szokás elismerni. Előadás alatt mindenik színész kezében tartja szerepét
és olvassa egész a jelenetig, azután ha jön a jelenet kint hagyja a színfalak mögött.
Ha a darab a szezonban többet nem megy, a szereplők szerepeiket átadják a könyvtárosnak,
aki a színház könyvtárában elteszi a darabokat, — talán örökre. — A „szerep szót
már Barczafalvi is ismeri, 1787-ben. — Egy 1793 évi színházi törvény III. szakasza
a „szerep-szót még nem ismeri, hanem a „személy-szóval helyettesíti. A nevezett
rendelkezésben a következőket olvassuk: „Köteles minden Tag azon naptól fogva, melyben
a Személyt meg kapta, 9 nap alatt egy Fő, 6 nap alatt egy más nyomós Személlyel
mint egy 3 árkusból állót és négy nap alatt egy mellesleg való Személyt megtanulni.
De ha valaki meg-találna betegedni, vagy más valami történne rajta, hamarabb is.
Aki ez ellen vét és az által a Darab játszását hátra veti, a maga Holnapi-füzetésének
negyed részében büntetődik meg. Dugonics 1803-ban azt írja: „Ez a szó: szerep, igen
régi magyar szó. Épen azt teszi, amit a németeknél ez: eine Rolle. A német Roll-nál
is jobb a „szerep. — (Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. — Budapest, 1902.
305. old.) A „Közhasznú Esmeretek Tárá-ból (Pest, 1834. XI. kötet, 375. old.) a
következőket érdemes feljegyezni a szerepre vonatkozólag: „Szerep (Rolle) A' játékszini
mívészségben az a' rész, mely a 'színpadon előadandó történetből vagy cselekedetből
színjátszónak leíratva átadatik, hogy könyvnélkül megtanulja. Ebből természetesen
következik, hogy a színjátszó soha se tekintse majd egésznek, hanem mindég az egész
résznek, mellyel megegyeznie kell, mire nem elég, hogy betűi szerint megtanulja
szerepét, hanem a' darabot előre elolvasnia s esmeretet szereznie kell, mert csak
így láthatja egészhézi viszonyát. Egykorú lapjaink közül a„szerep-szó már megvan
a „Jelenkor 1832. 4. számában. Megkülönböztetünk különféle tipusu szerepet. Ilyenek
a szakmakör szerintiek: apa, anya, bonvivant, jellem, komikus, énekes, drámai, vígjátéki
stb, - továbbá van: bravour, döntő, exponált, epizód, férfi, fiu, fő, gyermek, hálás,
hálátlan, jelentős, jó, kicsiny, könnyű, limonádés, mellék, nadrág, nehéz, néma,
női, parádés, súlyos, stb. szerep. — (V. ö. Glancrolle. — Rolle. — Szakmány.) szin_IV.0300.pdf
IV
