Címszó: Szerepcsere - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0301.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0301.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31280.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szerepcsere

Szócikk: Szerepcsere A szerepcsere akkor történik, ha a szerepet nem az játssza, aki eredetileg próbálta, sőt esetleg már játszotta is. A szerepcsere többnyire olyankor fordul elő, mikor egy szereplő váratlanul megbetegszik, ilyenkor másnak adják szerepét. Nagy színházaknál kettős szereposztás (L. o.) szokott lenni, ugyanazt a szerepet ketten is próbálják, úgyhogy a szerepcsere nem jár veszteséggel. Az ilyen második kiosztásban játszó színészt vagy színésznőt dublőz-nek nevezik. Az is megesik olykor, hogy egy szereplő hirtelen, előadás közben rosszul lesz, és szerepét nem játszhatja tovább, ilyenkor valaki elvállalja a szerepet s vagy tovább játssza, vagy szerepből olvasva mondja el. (L. Beugrás) szin_IV.0301.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szerepcsere címszóvég 31280 Szócikk: Szerepcsere A szerepcsere akkor történik, ha a szerepet nem az játssza, aki eredetileg próbálta, sőt esetleg már játszotta is. A szerepcsere többnyire olyankor fordul elő, mikor egy szereplő váratlanul megbetegszik, ilyenkor másnak adják szerepét. Nagy színházaknál kettős szereposztás (L. o.) szokott lenni, ugyanazt a szerepet ketten is próbálják, úgyhogy a szerepcsere nem jár veszteséggel. Az ilyen második kiosztásban játszó színészt vagy színésznőt dublőz-nek nevezik. Az is megesik olykor, hogy egy szereplő hirtelen, előadás közben rosszul lesz, és szerepét nem játszhatja tovább, ilyenkor valaki elvállalja a szerepet s vagy tovább játssza, vagy szerepből olvasva mondja el. (L. Beugrás) szin_IV.0301.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szerepcsere - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0301.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0301.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31280.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szerepcsere

Szócikk: Szerepcsere A szerepcsere akkor történik, ha a szerepet nem az játssza, aki eredetileg próbálta, sőt esetleg már játszotta is. A szerepcsere többnyire olyankor fordul elő, mikor egy szereplő váratlanul megbetegszik, ilyenkor másnak adják szerepét. Nagy színházaknál kettős szereposztás (L. o.) szokott lenni, ugyanazt a szerepet ketten is próbálják, úgyhogy a szerepcsere nem jár veszteséggel. Az ilyen második kiosztásban játszó színészt vagy színésznőt dublőz-nek nevezik. Az is megesik olykor, hogy egy szereplő hirtelen, előadás közben rosszul lesz, és szerepét nem játszhatja tovább, ilyenkor valaki elvállalja a szerepet s vagy tovább játssza, vagy szerepből olvasva mondja el. (L. Beugrás) szin_IV.0301.pdf IV