Címszó: Szerepezés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31283.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szerepezés

Szócikk: Szerepezés A szerepkiírás színházi elnevezése. Ugyanis mielőtt a színigazgató előadatna valamely darabot, abból a színészek részére kiírják a megfelelő szövegrészt, ez alkotja a későbbi szerepet. A kiírás processzusa a „szerepezés. úttörő színészeink idején a férfitagok kötelezve voltak a saját és társnőik szerepét kiírni, illetve kiírattatni, amiről — többek között — egy 1803. (időpont) aug. 3-iki kolozsvári (megye) színházi törvény ekkép intézkedik: „Az ujabb actorok tartoznak magok és fejér személyek rolléjokat a director által kezekbe adott játékdarabokból oly móddal kiírni, hogy a kinevezett nap előtt egy héttel készen legyen. A szerepezést a kezdő színész ingyen végezte el, majd később 1—2 frttal díjazták. A 60-as években, midőn a hazafias felbuzdulás a színpadról nyerte legnagyobb tápanyagát, rajongó lelkű diákok szintén vállalkoztak — sokszor ingyen — szerepezésre, csakhogy közelebbi nexusba jussanak a színházzal és színészekkel. A szerepek szövegeit lehetőleg szélesen szokás leírni, (a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  az a szokás, hogy csak 16 sort írnak egy oldalra) és pedig azért, hogy ha netán változtatni kellene a szövegen, vagy betoldani új részleteket, legyen annyi hely, hogy azt a színész pótlólag bejegyezhesse. A szerepezés munkáját a legtöbb esetben sürgősen, úgyszólván máról-holnapra szokták elvégezni, mert a színházak sokszor lázas munkát végeznek és igy ez a foglalkozás eléggé idegölő, ennek ellenére is a szerepezés azelőtt a szegényeb színészek és színésziskolai növendékek állandó mellékkeresete volt. Nagy versengés folyt érte, hogy ki kap munkát és kereshet vele egypár forintot s aki hezzájutott, irigység tárgya volt a többiek szemében. Ujabban egyik-másik színház szerepmásoló - irodákban végezteti el a szerepkiírást. szin_IV.0302.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szerepezés címszóvég 31283 Szócikk: Szerepezés A szerepkiírás színházi elnevezése. Ugyanis mielőtt a színigazgató előadatna valamely darabot, abból a színészek részére kiírják a megfelelő szövegrészt, ez alkotja a későbbi szerepet. A kiírás processzusa a „szerepezés. úttörő színészeink idején a férfitagok kötelezve voltak a saját és társnőik szerepét kiírni, illetve kiírattatni, amiről — többek között — egy 1803. aug. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 3-iki kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színházi törvény ekkép intézkedik: „Az ujabb actorok tartoznak magok és fejér személyek rolléjokat a director által kezekbe adott játékdarabokból oly móddal kiírni, hogy a kinevezett nap előtt egy héttel készen legyen. A szerepezést a kezdő színész ingyen végezte el, majd később 1—2 frttal díjazták. A 60-as években, midőn a hazafias felbuzdulás a színpadról nyerte legnagyobb tápanyagát, rajongó lelkű diákok szintén vállalkoztak — sokszor ingyen — szerepezésre, csakhogy közelebbi nexusba jussanak a színházzal és színészekkel. A szerepek szövegeit lehetőleg szélesen szokás leírni, (a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az a szokás, hogy csak 16 sort írnak egy oldalra) és pedig azért, hogy ha netán változtatni kellene a szövegen, vagy betoldani új részleteket, legyen annyi hely, hogy azt a színész pótlólag bejegyezhesse. A szerepezés munkáját a legtöbb esetben sürgősen, úgyszólván máról-holnapra szokták elvégezni, mert a színházak sokszor lázas munkát végeznek és igy ez a foglalkozás eléggé idegölő, ennek ellenére is a szerepezés azelőtt a szegényeb színészek és színésziskolai növendékek állandó mellékkeresete volt. Nagy versengés folyt érte, hogy ki kap munkát és kereshet vele egypár forintot s aki hezzájutott, irigység tárgya volt a többiek szemében. Ujabban egyik-másik színház szerepmásoló - irodákban végezteti el a szerepkiírást. szin_IV.0302.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szerepezés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31283.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szerepezés

Szócikk: Szerepezés A szerepkiírás színházi elnevezése. Ugyanis mielőtt a színigazgató előadatna valamely darabot, abból a színészek részére kiírják a megfelelő szövegrészt, ez alkotja a későbbi szerepet. A kiírás processzusa a „szerepezés. úttörő színészeink idején a férfitagok kötelezve voltak a saját és társnőik szerepét kiírni, illetve kiírattatni, amiről — többek között — egy 1803. aug. 3-iki kolozsvári színházi törvény ekkép intézkedik: „Az ujabb actorok tartoznak magok és fejér személyek rolléjokat a director által kezekbe adott játékdarabokból oly móddal kiírni, hogy a kinevezett nap előtt egy héttel készen legyen. A szerepezést a kezdő színész ingyen végezte el, majd később 1—2 frttal díjazták. A 60-as években, midőn a hazafias felbuzdulás a színpadról nyerte legnagyobb tápanyagát, rajongó lelkű diákok szintén vállalkoztak — sokszor ingyen — szerepezésre, csakhogy közelebbi nexusba jussanak a színházzal és színészekkel. A szerepek szövegeit lehetőleg szélesen szokás leírni, (a Nemzeti Színházban az a szokás, hogy csak 16 sort írnak egy oldalra) és pedig azért, hogy ha netán változtatni kellene a szövegen, vagy betoldani új részleteket, legyen annyi hely, hogy azt a színész pótlólag bejegyezhesse. A szerepezés munkáját a legtöbb esetben sürgősen, úgyszólván máról-holnapra szokták elvégezni, mert a színházak sokszor lázas munkát végeznek és igy ez a foglalkozás eléggé idegölő, ennek ellenére is a szerepezés azelőtt a szegényeb színészek és színésziskolai növendékek állandó mellékkeresete volt. Nagy versengés folyt érte, hogy ki kap munkát és kereshet vele egypár forintot s aki hezzájutott, irigység tárgya volt a többiek szemében. Ujabban egyik-másik színház szerepmásoló - irodákban végezteti el a szerepkiírást. szin_IV.0302.pdf IV