Címszó: Szerepezés - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31283.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szerepezés
Szócikk: Szerepezés A szerepkiírás színházi elnevezése.
Ugyanis mielőtt a színigazgató előadatna valamely darabot, abból a színészek részére
kiírják a megfelelő szövegrészt, ez alkotja a későbbi szerepet. A kiírás processzusa
a „szerepezés. úttörő színészeink idején a férfitagok kötelezve voltak a saját és
társnőik szerepét kiírni, illetve kiírattatni, amiről — többek között — egy 1803.
(időpont)
aug. 3-iki kolozsvári (megye) színházi
törvény ekkép intézkedik: „Az ujabb actorok tartoznak magok és fejér személyek rolléjokat
a director által kezekbe adott játékdarabokból oly móddal kiírni, hogy a kinevezett
nap előtt egy héttel készen legyen. A szerepezést a kezdő színész ingyen végezte
el, majd később 1—2 frttal díjazták. A 60-as években, midőn a hazafias felbuzdulás
a színpadról nyerte legnagyobb tápanyagát, rajongó lelkű diákok szintén vállalkoztak
— sokszor ingyen — szerepezésre, csakhogy közelebbi nexusba jussanak a színházzal
és színészekkel. A szerepek szövegeit lehetőleg szélesen szokás leírni, (a Nemzeti
Színházban (intézmény)
(információ)
az a szokás, hogy csak 16 sort írnak egy
oldalra) és pedig azért, hogy ha netán változtatni kellene a szövegen, vagy betoldani
új részleteket, legyen annyi hely, hogy azt a színész pótlólag bejegyezhesse. A
szerepezés munkáját a legtöbb esetben sürgősen, úgyszólván máról-holnapra szokták
elvégezni, mert a színházak sokszor lázas munkát végeznek és igy ez a foglalkozás
eléggé idegölő, ennek ellenére is a szerepezés azelőtt a szegényeb színészek és
színésziskolai növendékek állandó mellékkeresete volt. Nagy versengés folyt érte,
hogy ki kap munkát és kereshet vele egypár forintot s aki hezzájutott, irigység
tárgya volt a többiek szemében. Ujabban egyik-másik színház szerepmásoló -
irodákban végezteti el a szerepkiírást. szin_IV.0302.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szerepezés címszóvég 31283 Szócikk: Szerepezés
A szerepkiírás színházi elnevezése. Ugyanis mielőtt a színigazgató előadatna valamely
darabot, abból a színészek részére kiírják a megfelelő szövegrészt, ez alkotja a
későbbi szerepet. A kiírás processzusa a „szerepezés. úttörő színészeink idején
a férfitagok kötelezve voltak a saját és társnőik szerepét kiírni, illetve kiírattatni,
amiről — többek között — egy 1803. aug. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825
3-iki kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy színházi törvény ekkép intézkedik: „Az ujabb actorok tartoznak magok
és fejér személyek rolléjokat a director által kezekbe adott játékdarabokból oly
móddal kiírni, hogy a kinevezett nap előtt egy héttel készen legyen. A szerepezést
a kezdő színész ingyen végezte el, majd később 1—2 frttal díjazták. A 60-as években,
midőn a hazafias felbuzdulás a színpadról nyerte legnagyobb tápanyagát, rajongó
lelkű diákok szintén vállalkoztak — sokszor ingyen — szerepezésre, csakhogy közelebbi
nexusba jussanak a színházzal és színészekkel. A szerepek szövegeit lehetőleg szélesen
szokás leírni, (a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy az a szokás, hogy csak 16 sort írnak egy oldalra) és pedig
azért, hogy ha netán változtatni kellene a szövegen, vagy betoldani új részleteket,
legyen annyi hely, hogy azt a színész pótlólag bejegyezhesse. A szerepezés munkáját
a legtöbb esetben sürgősen, úgyszólván máról-holnapra szokták elvégezni, mert a
színházak sokszor lázas munkát végeznek és igy ez a foglalkozás eléggé idegölő,
ennek ellenére is a szerepezés azelőtt a szegényeb színészek és színésziskolai növendékek
állandó mellékkeresete volt. Nagy versengés folyt érte, hogy ki kap munkát és kereshet
vele egypár forintot s aki hezzájutott, irigység tárgya volt a többiek szemében.
Ujabban egyik-másik színház szerepmásoló - irodákban végezteti el a szerepkiírást.
szin_IV.0302.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szerepezés - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31283.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szerepezés
Szócikk: Szerepezés A szerepkiírás színházi elnevezése.
Ugyanis mielőtt a színigazgató előadatna valamely darabot, abból a színészek részére
kiírják a megfelelő szövegrészt, ez alkotja a későbbi szerepet. A kiírás processzusa
a „szerepezés. úttörő színészeink idején a férfitagok kötelezve voltak a saját és
társnőik szerepét kiírni, illetve kiírattatni, amiről — többek között — egy 1803.
aug. 3-iki kolozsvári színházi törvény ekkép intézkedik: „Az ujabb actorok tartoznak
magok és fejér személyek rolléjokat a director által kezekbe adott játékdarabokból
oly móddal kiírni, hogy a kinevezett nap előtt egy héttel készen legyen. A szerepezést
a kezdő színész ingyen végezte el, majd később 1—2 frttal díjazták. A 60-as években,
midőn a hazafias felbuzdulás a színpadról nyerte legnagyobb tápanyagát, rajongó
lelkű diákok szintén vállalkoztak — sokszor ingyen — szerepezésre, csakhogy közelebbi
nexusba jussanak a színházzal és színészekkel. A szerepek szövegeit lehetőleg szélesen
szokás leírni, (a Nemzeti Színházban az a szokás, hogy csak 16 sort írnak egy oldalra)
és pedig azért, hogy ha netán változtatni kellene a szövegen, vagy betoldani új
részleteket, legyen annyi hely, hogy azt a színész pótlólag bejegyezhesse. A szerepezés
munkáját a legtöbb esetben sürgősen, úgyszólván máról-holnapra szokták elvégezni,
mert a színházak sokszor lázas munkát végeznek és igy ez a foglalkozás eléggé idegölő,
ennek ellenére is a szerepezés azelőtt a szegényeb színészek és színésziskolai növendékek
állandó mellékkeresete volt. Nagy versengés folyt érte, hogy ki kap munkát és kereshet
vele egypár forintot s aki hezzájutott, irigység tárgya volt a többiek szemében.
Ujabban egyik-másik színház szerepmásoló - irodákban végezteti el a szerepkiírást.
szin_IV.0302.pdf IV