Címszó: Szerepkörök - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31287.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szerepkörök
Szócikk: Szerepkörök A színészek a működésük köre
alapján a szerepek eljátszását illetőleg ezeket az osztályozásokat állapították
meg: anya, apa, basszista, bariton, bonvivant, buffó, burleszk, cselszövő (intrikus),
drámai, epizód, genre, hős, hősnő, hősszerelmes, jellem (karakter), kedélyes, koloratura,
komika, komikus (pedáns és száraz), lyrai, naiva, naturburs (siheder), népszínmű,
operaénekes, operettbuffo, operetténekes, primadonna, soubrette, szalon-, szende,
táncos, társalgási, tenorbuffo, tenorénekes, tragika. A modern rendezés nem ismer
szerepköröket, csak egyéniségeket. Elvégre minden rendezőnek teljes egészében kellene
tudnia azt, hogy a rendezendő anyag kivitele tekintetében mire számíthat és mily
erőkkel rendelkezik? Amikor a rendező az új darabot elolvasta, lelki szemei előtt
az újdonságnak nemcsak teljes képét látja, hanem azt is, hogy a színpadi sikert
a neki rendelkezésre álló eszközökkel mily módon érheti el. Természetesen számolni
kell a körülményekkel, színészei egyéniségével, hogy a helyes kiosztás által már
is eleve biztosítsa a darab sikerét. Régente kikötött szerepkörök szerint osztályozták
a színészek egymást, a színésznek szerződése szerint bizonyos szerepkörhöz törvényes
joga volt. Az ilyen kikötött szerepkörök mindig záró csavarát képezték a színész
fejlődésének, mert ezek szerint X színész csak hősöket, Y színésznő csak szendéket
stb. tartozott játszani és mást nem. Nem is bátorkodott volna az igazgató mást játszatni
vele. A modern rendezés ez ósdi, avult intézményeket elsöpri, mert garanciát lát
a rendező művészi felfogásában, hogy helyesen meg tudja bírálni, kinek melyik szerep
való és egyéniségének melyik a megfelelő. (V. ö. Szereposztály.) (Ferenczi Frigyes.)
(személy)
(információ)
szin_IV.0302.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szerepkörök címszóvég 31287 Szócikk: Szerepkörök
A színészek a működésük köre alapján a szerepek eljátszását illetőleg ezeket az
osztályozásokat állapították meg: anya, apa, basszista, bariton, bonvivant, buffó,
burleszk, cselszövő (intrikus), drámai, epizód, genre, hős, hősnő, hősszerelmes,
jellem (karakter), kedélyes, koloratura, komika, komikus (pedáns és száraz), lyrai,
naiva, naturburs (siheder), népszínmű, operaénekes, operettbuffo, operetténekes,
primadonna, soubrette, szalon-, szende, táncos, társalgási, tenorbuffo, tenorénekes,
tragika. A modern rendezés nem ismer szerepköröket, csak egyéniségeket. Elvégre
minden rendezőnek teljes egészében kellene tudnia azt, hogy a rendezendő anyag kivitele
tekintetében mire számíthat és mily erőkkel rendelkezik? Amikor a rendező az új
darabot elolvasta, lelki szemei előtt az újdonságnak nemcsak teljes képét látja,
hanem azt is, hogy a színpadi sikert a neki rendelkezésre álló eszközökkel mily
módon érheti el. Természetesen számolni kell a körülményekkel, színészei egyéniségével,
hogy a helyes kiosztás által már is eleve biztosítsa a darab sikerét. Régente kikötött
szerepkörök szerint osztályozták a színészek egymást, a színésznek szerződése szerint
bizonyos szerepkörhöz törvényes joga volt. Az ilyen kikötött szerepkörök mindig
záró csavarát képezték a színész fejlődésének, mert ezek szerint X színész csak
hősöket, Y színésznő csak szendéket stb. tartozott játszani és mást nem. Nem is
bátorkodott volna az igazgató mást játszatni vele. A modern rendezés ez ósdi, avult
intézményeket elsöpri, mert garanciát lát a rendező művészi felfogásában, hogy helyesen
meg tudja bírálni, kinek melyik szerep való és egyéniségének melyik a megfelelő.
(V. ö. Szereposztály.) (Ferenczi Frigyes.) yszemelynevy ferenczi frigyes
yszemelynevy Ferenczi Frigyes yszemelynevy ferenczi yszemelynevy frigyes
yszemelynevy yszemelynevy Ferenczi yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
ferenczi frigyes szin_IV.0302.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szerepkörök - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31287.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szerepkörök
Szócikk: Szerepkörök A színészek a működésük köre
alapján a szerepek eljátszását illetőleg ezeket az osztályozásokat állapították
meg: anya, apa, basszista, bariton, bonvivant, buffó, burleszk, cselszövő (intrikus),
drámai, epizód, genre, hős, hősnő, hősszerelmes, jellem (karakter), kedélyes, koloratura,
komika, komikus (pedáns és száraz), lyrai, naiva, naturburs (siheder), népszínmű,
operaénekes, operettbuffo, operetténekes, primadonna, soubrette, szalon-, szende,
táncos, társalgási, tenorbuffo, tenorénekes, tragika. A modern rendezés nem ismer
szerepköröket, csak egyéniségeket. Elvégre minden rendezőnek teljes egészében kellene
tudnia azt, hogy a rendezendő anyag kivitele tekintetében mire számíthat és mily
erőkkel rendelkezik? Amikor a rendező az új darabot elolvasta, lelki szemei előtt
az újdonságnak nemcsak teljes képét látja, hanem azt is, hogy a színpadi sikert
a neki rendelkezésre álló eszközökkel mily módon érheti el. Természetesen számolni
kell a körülményekkel, színészei egyéniségével, hogy a helyes kiosztás által már
is eleve biztosítsa a darab sikerét. Régente kikötött szerepkörök szerint osztályozták
a színészek egymást, a színésznek szerződése szerint bizonyos szerepkörhöz törvényes
joga volt. Az ilyen kikötött szerepkörök mindig záró csavarát képezték a színész
fejlődésének, mert ezek szerint X színész csak hősöket, Y színésznő csak szendéket
stb. tartozott játszani és mást nem. Nem is bátorkodott volna az igazgató mást játszatni
vele. A modern rendezés ez ósdi, avult intézményeket elsöpri, mert garanciát lát
a rendező művészi felfogásában, hogy helyesen meg tudja bírálni, kinek melyik szerep
való és egyéniségének melyik a megfelelő. (V. ö. Szereposztály.) (Ferenczi Frigyes.)
szin_IV.0302.pdf IV