Címszó: Szerepkörök - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31287.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szerepkörök

Szócikk: Szerepkörök A színészek a működésük köre alapján a szerepek eljátszását illetőleg ezeket az osztályozásokat állapították meg: anya, apa, basszista, bariton, bonvivant, buffó, burleszk, cselszövő (intrikus), drámai, epizód, genre, hős, hősnő, hősszerelmes, jellem (karakter), kedélyes, koloratura, komika, komikus (pedáns és száraz), lyrai, naiva, naturburs (siheder), népszínmű, operaénekes, operettbuffo, operetténekes, primadonna, soubrette, szalon-, szende, táncos, társalgási, tenorbuffo, tenorénekes, tragika. A modern rendezés nem ismer szerepköröket, csak egyéniségeket. Elvégre minden rendezőnek teljes egészében kellene tudnia azt, hogy a rendezendő anyag kivitele tekintetében mire számíthat és mily erőkkel rendelkezik? Amikor a rendező az új darabot elolvasta, lelki szemei előtt az újdonságnak nemcsak teljes képét látja, hanem azt is, hogy a színpadi sikert a neki rendelkezésre álló eszközökkel mily módon érheti el. Természetesen számolni kell a körülményekkel, színészei egyéniségével, hogy a helyes kiosztás által már is eleve biztosítsa a darab sikerét. Régente kikötött szerepkörök szerint osztályozták a színészek egymást, a színésznek szerződése szerint bizonyos szerepkörhöz törvényes joga volt. Az ilyen kikötött szerepkörök mindig záró csavarát képezték a színész fejlődésének, mert ezek szerint X színész csak hősöket, Y színésznő csak szendéket stb. tartozott játszani és mást nem. Nem is bátorkodott volna az igazgató mást játszatni vele. A modern rendezés ez ósdi, avult intézményeket elsöpri, mert garanciát lát a rendező művészi felfogásában, hogy helyesen meg tudja bírálni, kinek melyik szerep való és egyéniségének melyik a megfelelő. (V. ö. Szereposztály.) (Ferenczi Frigyes.) (személy) (információ)  szin_IV.0302.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szerepkörök címszóvég 31287 Szócikk: Szerepkörök A színészek a működésük köre alapján a szerepek eljátszását illetőleg ezeket az osztályozásokat állapították meg: anya, apa, basszista, bariton, bonvivant, buffó, burleszk, cselszövő (intrikus), drámai, epizód, genre, hős, hősnő, hősszerelmes, jellem (karakter), kedélyes, koloratura, komika, komikus (pedáns és száraz), lyrai, naiva, naturburs (siheder), népszínmű, operaénekes, operettbuffo, operetténekes, primadonna, soubrette, szalon-, szende, táncos, társalgási, tenorbuffo, tenorénekes, tragika. A modern rendezés nem ismer szerepköröket, csak egyéniségeket. Elvégre minden rendezőnek teljes egészében kellene tudnia azt, hogy a rendezendő anyag kivitele tekintetében mire számíthat és mily erőkkel rendelkezik? Amikor a rendező az új darabot elolvasta, lelki szemei előtt az újdonságnak nemcsak teljes képét látja, hanem azt is, hogy a színpadi sikert a neki rendelkezésre álló eszközökkel mily módon érheti el. Természetesen számolni kell a körülményekkel, színészei egyéniségével, hogy a helyes kiosztás által már is eleve biztosítsa a darab sikerét. Régente kikötött szerepkörök szerint osztályozták a színészek egymást, a színésznek szerződése szerint bizonyos szerepkörhöz törvényes joga volt. Az ilyen kikötött szerepkörök mindig záró csavarát képezték a színész fejlődésének, mert ezek szerint X színész csak hősöket, Y színésznő csak szendéket stb. tartozott játszani és mást nem. Nem is bátorkodott volna az igazgató mást játszatni vele. A modern rendezés ez ósdi, avult intézményeket elsöpri, mert garanciát lát a rendező művészi felfogásában, hogy helyesen meg tudja bírálni, kinek melyik szerep való és egyéniségének melyik a megfelelő. (V. ö. Szereposztály.) (Ferenczi Frigyes.) yszemelynevy ferenczi frigyes yszemelynevy Ferenczi Frigyes yszemelynevy ferenczi yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Ferenczi yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy ferenczi frigyes szin_IV.0302.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szerepkörök - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0302.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31287.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szerepkörök

Szócikk: Szerepkörök A színészek a működésük köre alapján a szerepek eljátszását illetőleg ezeket az osztályozásokat állapították meg: anya, apa, basszista, bariton, bonvivant, buffó, burleszk, cselszövő (intrikus), drámai, epizód, genre, hős, hősnő, hősszerelmes, jellem (karakter), kedélyes, koloratura, komika, komikus (pedáns és száraz), lyrai, naiva, naturburs (siheder), népszínmű, operaénekes, operettbuffo, operetténekes, primadonna, soubrette, szalon-, szende, táncos, társalgási, tenorbuffo, tenorénekes, tragika. A modern rendezés nem ismer szerepköröket, csak egyéniségeket. Elvégre minden rendezőnek teljes egészében kellene tudnia azt, hogy a rendezendő anyag kivitele tekintetében mire számíthat és mily erőkkel rendelkezik? Amikor a rendező az új darabot elolvasta, lelki szemei előtt az újdonságnak nemcsak teljes képét látja, hanem azt is, hogy a színpadi sikert a neki rendelkezésre álló eszközökkel mily módon érheti el. Természetesen számolni kell a körülményekkel, színészei egyéniségével, hogy a helyes kiosztás által már is eleve biztosítsa a darab sikerét. Régente kikötött szerepkörök szerint osztályozták a színészek egymást, a színésznek szerződése szerint bizonyos szerepkörhöz törvényes joga volt. Az ilyen kikötött szerepkörök mindig záró csavarát képezték a színész fejlődésének, mert ezek szerint X színész csak hősöket, Y színésznő csak szendéket stb. tartozott játszani és mást nem. Nem is bátorkodott volna az igazgató mást játszatni vele. A modern rendezés ez ósdi, avult intézményeket elsöpri, mert garanciát lát a rendező művészi felfogásában, hogy helyesen meg tudja bírálni, kinek melyik szerep való és egyéniségének melyik a megfelelő. (V. ö. Szereposztály.) (Ferenczi Frigyes.) szin_IV.0302.pdf IV