Címszó: Szerzői jog - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0307.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0307.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31306.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szerzői jog

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531306.htm

 

Szócikk: Szerzői jog Szerzői jog alatt valamely írói, zenei, képzőművészeti, fényképészeti, kinematografiai mű szerzőjének azon jogosultságát értjük, mely szerint csak ő van jogosítva kizárólagosan művének első megjelenése és a törvény által körülírt egyéb kiaknázási lehetőségei fölött dönteni. A szerzői jogról szóló magyar törvény (1921. (időpont) évi 54. tc.) a szerző művének nem minden hasznosítási lehetőségét védi. Csak azon hasznosítási lehetőségek állanak szerzői jogi védelem alatt, melyeket a törvény kifejezetten felsorol. Az írói műnél és zeneműnél a gépi többszörözés, közzététel és forgalombahelyezés áll tilalom alatt. A törvény az írói mű nyilvános előadását nem tiltja. Regény, novella és költemény ezért szabadon, a szerző beleegyezése nélkül nyilvánosan előadható. Színművek, zenés színművek és zeneművek azonban nyilvános előadás szempontjából is törvényes tilalom alatt állanak, ha a kizárólagosan jogosított szerző arra engedélyt nem ad. A képzőművészeti, rajz, festés, építészet, szobrászat, metszet, kőnyomás stb.— alkotásainak egészben, vagy részbeni többszörösítésére, közzétételére, forgalomba helyezésére és mechanikai, vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására szintén a mű szerzőjének van kizárólagos joga. Többszörösítésnek kell tekinteni ezen művekre vonatkozóan az utánképzést, építészeti műveknél pedig utánépítést is. Szövegképekre (illusztrációkra, térképekre, továbbá földrajzi, helyrajzi, topográfiai) építészeti, mérnöki és más művészeti, valamint tudományos vonatkozású tervekre, rajzokra, ábrákra, vázlatokra és plasztikai művekre szintén állanak a szerzői jogvédelmi szabályok. Fényképezéssel előállított műnek, (fényképészeti műnek) többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére és mechanikai, vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására az eredeti felvétel szerzőjének van kizárólagos joga. Mozgófényképmutatvány alakjában megjelent termék (mozgófényképészeti mű), tartalma szerint, az írói müvekkel, a képzőművészeti alkotásokkal, vagy a fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha a szerzője a cselekmény kitalálásában, vagy a színrealkalmazás és elrendezés módjában, vagy a bemutatott események és egyéb ábrázolások csoportosításában, vagy egyéb módon a műnek egyéni és eredeti jelleget adott. A törvény által megszabott és a szerzőnek biztosított kizárólagos jog szabadon átruházható és öröklés tárgya is lehet. A jogosultság azonban időben korlátozva van: a szerző életére és halála után még 50 évre. A fényképészeti műveknél 15 évre terjed a védelem azon naptári év lefolyásától számítva, amelyben a fényképészeti mű először megjelent. A szerzői jogosítványok megsértése a szerzőjogi birtoklás vétségét képezi, büntetést von maga után és kártérítési kötelezettséget szül. Az általános szerzői jogosítvány megsértésén kívül különösen birtoklást képez még, a még meg nem jelent, vagy közzé nem tett műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele, vagy forgalombahelyezése, — közzététel alatt értve itt a mű lényeges tartalmának nyilvános közlését is mindaddig, amíg a lényeges tartalom a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen. — A többszörösítésre, közzétételre, vagy forgalomba helyezésre, a kéziratnak, vagy másolatnak birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult. Bitorlás: az oktatás, vagy szórakozás céljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak a szerző beleegyezése nélkül való többszörösítése, vagy közzététele, vagy forgalomba helyezése. Olyan kiadás, melyet a szerző, vagy kiadó, a köztük fennálló szerződés, vagy a törvény ellenére jelentet meg, szintén bitorlás. Ha tehát a szerző átruházta művének szerzői jogát, a fölött többé nem rendelkezik. De tartozik tűrni erkölcsi jogosítványainak sérelmét: nevének elhallgatását, művének megcsonkítását, vagy idegen munkatárs által a szerző művébe való belenyúlást. Bitorlás: a mű címének változatlan átvétele más mű címéül; bitorlás továbbá a szerző beleegyezése nélkül a műnek mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre, állandó, vagy cserélhető alkatrészeire (lemezekre, hengerekre, tekercsekre stb.) való átvétele. Bitorlás: a szerző belegyezése nélkül a műnek lefordítása, adaptálása, egyéb feldolgozása, vagy mozgófényképészeti mű céljaira való felhasználása. A bitorlás útján létrejött példányok készletei, valamint a szerzői jog bitorlásának elkövetésére szánt különös eszközök és készülékek, amilyenek a minták, lapok, lemezek, dúcok, kövek, tömöntvények, hengerek, tekercsek, filmek: elkoboztatnak, s mihelyt az elkobzást elrendelő bírói határozat jogerőre emelkedett, megsemmisíttetnek, vagy károsító alakjuktól megfosztva a tulajdonosnak visszaadatnak. A szerzői jog bitorlásának kísérlete is kártérítést von maga után. Az elkészült részek, továbbá a bitorlás előkészítésére, valamint a bitorló cselekmény előzetes hirdetésére szolgáló különös eszközök és készülékek ebben az esetben is elkoboz­tatnak. A bírói eljárás a polgári bíróságokhoz és pedig mindig a kir. törvényszékekhez tartozik. A per megindításával egyidejűleg, vagy azelőtt, vagy a per folyamán a sértett kérelmére, ha a bitorlás tényálladékát és igényei érvényesítésének veszélyeztetését valószínűsíti, a bíróság biztosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket zárlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől, vagy folytatásától eltiltja. Szerzőjogi bitorlás miatti eljárás csak a sértett fél kérelmére indulhat meg. A külföldiek művei, ha azok először Magyarországon jelentek meg, úgy védetnek, mint a magyar művek. Egyebekben a nemzetközi szerződések az irányadók. Legnevezetesebb szerződés e tekintetben az 1922:13-ik (időpont) tc.-ben foglalt berni (ország) egyezmény, mely az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult és a nemzetközi berni-unióban (ország) tömörült országok megegyezését tartalmazza. Ezen egyezmény lényege, hogy az egyezményhez tartozó országok saját területükön más egyezményes országok alattvalóinak ugyanannyi és ugyanolyan védelmet biztosítanak, mint saját alattvalóiknak, de legalább annyit, amennyi a berni (ország) egyezményi okmányban elő van írva. A berni (ország) egyezményhez Európának (ország) majdnem minden országa csatlakozott. Észak- Amerikával (ország) külön egyezményünk van. Vannak még nemzetközi egyezmények a szerzőjog védelmére, különösen az amerikai (ország) államok között, ezekhez azonban mi a mai napig nem csatlakoztunk. (Dr. Palágyi Róbert.) (személy) szin_IV.0307.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szerzői jog címszóvég 31306 Szócikk: Szerzői jog Szerzői jog alatt valamely írói, zenei, képzőművészeti, fényképészeti, kinematografiai mű szerzőjének azon jogosultságát értjük, mely szerint csak ő van jogosítva kizárólagosan művének első megjelenése és a törvény által körülírt egyéb kiaknázási lehetőségei fölött dönteni. A szerzői jogról szóló magyar törvény (1921. évi 54. tc.) a szerző művének nem minden hasznosítási lehetőségét védi. Csak azon hasznosítási lehetőségek állanak szerzői jogi védelem alatt, melyeket a törvény kifejezetten felsorol. Az írói műnél és zeneműnél a gépi többszörözés, közzététel és forgalombahelyezés áll tilalom alatt. A törvény az írói mű nyilvános előadását nem tiltja. Regény, novella és költemény ezért szabadon, a szerző beleegyezése nélkül nyilvánosan előadható. Színművek, zenés színművek és zeneművek azonban nyilvános előadás szempontjából is törvényes tilalom alatt állanak, ha a kizárólagosan jogosított szerző arra engedélyt nem ad. A képzőművészeti, rajz, festés, építészet, szobrászat, metszet, kőnyomás stb.— alkotásainak egészben, vagy részbeni többszörösítésére, közzétételére, forgalomba helyezésére és mechanikai, vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására szintén a mű szerzőjének van kizárólagos joga. Többszörösítésnek kell tekinteni ezen művekre vonatkozóan az utánképzést, építészeti műveknél pedig utánépítést is. Szövegképekre (illusztrációkra, térképekre, továbbá földrajzi, helyrajzi, topográfiai) építészeti, mérnöki és más művészeti, valamint tudományos vonatkozású tervekre, rajzokra, ábrákra, vázlatokra és plasztikai művekre szintén állanak a szerzői jogvédelmi szabályok. Fényképezéssel előállított műnek, (fényképészeti műnek) többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére és mechanikai, vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására az eredeti felvétel szerzőjének van kizárólagos joga. Mozgófényképmutatvány alakjában megjelent termék (mozgófényképészeti mű), tartalma szerint, az írói müvekkel, a képzőművészeti alkotásokkal, vagy a fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha a szerzője a cselekmény kitalálásában, vagy a színrealkalmazás és elrendezés módjában, vagy a bemutatott események és egyéb ábrázolások csoportosításában, vagy egyéb módon a műnek egyéni és eredeti jelleget adott. A törvény által megszabott és a szerzőnek biztosított kizárólagos jog szabadon átruházható és öröklés tárgya is lehet. A jogosultság azonban időben korlátozva van: a szerző életére és halála után még 50 évre. A fényképészeti műveknél 15 évre terjed a védelem azon naptári év lefolyásától számítva, amelyben a fényképészeti mű először megjelent. A szerzői jogosítványok megsértése a szerzőjogi birtoklás vétségét képezi, büntetést von maga után és kártérítési kötelezettséget szül. Az általános szerzői jogosítvány megsértésén kívül különösen birtoklást képez még, a még meg nem jelent, vagy közzé nem tett műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele, vagy forgalombahelyezése, — közzététel alatt értve itt a mű lényeges tartalmának nyilvános közlését is mindaddig, amíg a lényeges tartalom a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen. — A többszörösítésre, közzétételre, vagy forgalomba helyezésre, a kéziratnak, vagy másolatnak birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult. Bitorlás: az oktatás, vagy szórakozás céljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak a szerző beleegyezése nélkül való többszörösítése, vagy közzététele, vagy forgalomba helyezése. Olyan kiadás, melyet a szerző, vagy kiadó, a köztük fennálló szerződés, vagy a törvény ellenére jelentet meg, szintén bitorlás. Ha tehát a szerző átruházta művének szerzői jogát, a fölött többé nem rendelkezik. De tartozik tűrni erkölcsi jogosítványainak sérelmét: nevének elhallgatását, művének megcsonkítását, vagy idegen munkatárs által a szerző művébe való belenyúlást. Bitorlás: a mű címének változatlan átvétele más mű címéül; bitorlás továbbá a szerző beleegyezése nélkül a műnek mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre, állandó, vagy cserélhető alkatrészeire (lemezekre, hengerekre, tekercsekre stb.) való átvétele. Bitorlás: a szerző belegyezése nélkül a műnek lefordítása, adaptálása, egyéb feldolgozása, vagy mozgófényképészeti mű céljaira való felhasználása. A bitorlás útján létrejött példányok készletei, valamint a szerzői jog bitorlásának elkövetésére szánt különös eszközök és készülékek, amilyenek a minták, lapok, lemezek, dúcok, kövek, tömöntvények, hengerek, tekercsek, filmek: elkoboztatnak, s mihelyt az elkobzást elrendelő bírói határozat jogerőre emelkedett, megsemmisíttetnek, vagy károsító alakjuktól megfosztva a tulajdonosnak visszaadatnak. A szerzői jog bitorlásának kísérlete is kártérítést von maga után. Az elkészült részek, továbbá a bitorlás előkészítésére, valamint a bitorló cselekmény előzetes hirdetésére szolgáló különös eszközök és készülékek ebben az esetben is elkoboz­tatnak. A bírói eljárás a polgári bíróságokhoz és pedig mindig a kir. törvényszékekhez tartozik. A per megindításával egyidejűleg, vagy azelőtt, vagy a per folyamán a sértett kérelmére, ha a bitorlás tényálladékát és igényei érvényesítésének veszélyeztetését valószínűsíti, a bíróság biztosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket zárlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől, vagy folytatásától eltiltja. Szerzőjogi bitorlás miatti eljárás csak a sértett fél kérelmére indulhat meg. A külföldiek művei, ha azok először Magyarországon jelentek meg, úgy védetnek, mint a magyar művek. Egyebekben a nemzetközi szerződések az irányadók. Legnevezetesebb szerződés e tekintetben az 1922:13-ik tc.-ben xtalanevtizedx 1935 foglalt berni ytelepulesy bern ytelepulesy bern yorszagy Svájc ykodvegy egyezmény, mely az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult és a nemzetközi berni-unióban ytelepulesy bern ytelepulesy bern yorszagy Svájc ykodvegy tömörült országok megegyezését tartalmazza. Ezen egyezmény lényege, hogy az egyezményhez tartozó országok saját területükön más egyezményes országok alattvalóinak ugyanannyi és ugyanolyan védelmet biztosítanak, mint saját alattvalóiknak, de legalább annyit, amennyi a berni ytelepulesy bern ytelepulesy bern yorszagy Svájc ykodvegy egyezményi okmányban elő van írva. A berni ytelepulesy bern ytelepulesy bern yorszagy Svájc ykodvegy egyezményhez Európának ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy majdnem minden országa csatlakozott. Észak- Amerikával ytelepulesy észak- amerika ytelepulesy Észak- Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy külön egyezményünk van. Vannak még nemzetközi egyezmények a szerzőjog védelmére, különösen az amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy államok között, ezekhez azonban mi a mai napig nem csatlakoztunk. (Dr. Palágyi Róbert.) yszemelynevy dr. palágyi róbert yszemelynevy Dr. Palágyi Róbert yszemelynevy dr. yszemelynevy palágyi yszemelynevy róbert yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Palágyi yszemelynevy Róbert yszem yszocikkszerzoy dr. palágyi róbert szin_IV.0307.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szerzői jog - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0307.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0307.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31306.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szerzői jog

Szócikk: Szerzői jog Szerzői jog alatt valamely írói, zenei, képzőművészeti, fényképészeti, kinematografiai mű szerzőjének azon jogosultságát értjük, mely szerint csak ő van jogosítva kizárólagosan művének első megjelenése és a törvény által körülírt egyéb kiaknázási lehetőségei fölött dönteni. A szerzői jogról szóló magyar törvény (1921. évi 54. tc.) a szerző művének nem minden hasznosítási lehetőségét védi. Csak azon hasznosítási lehetőségek állanak szerzői jogi védelem alatt, melyeket a törvény kifejezetten felsorol. Az írói műnél és zeneműnél a gépi többszörözés, közzététel és forgalombahelyezés áll tilalom alatt. A törvény az írói mű nyilvános előadását nem tiltja. Regény, novella és költemény ezért szabadon, a szerző beleegyezése nélkül nyilvánosan előadható. Színművek, zenés színművek és zeneművek azonban nyilvános előadás szempontjából is törvényes tilalom alatt állanak, ha a kizárólagosan jogosított szerző arra engedélyt nem ad. A képzőművészeti, rajz, festés, építészet, szobrászat, metszet, kőnyomás stb.— alkotásainak egészben, vagy részbeni többszörösítésére, közzétételére, forgalomba helyezésére és mechanikai, vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására szintén a mű szerzőjének van kizárólagos joga. Többszörösítésnek kell tekinteni ezen művekre vonatkozóan az utánképzést, építészeti műveknél pedig utánépítést is. Szövegképekre (illusztrációkra, térképekre, továbbá földrajzi, helyrajzi, topográfiai) építészeti, mérnöki és más művészeti, valamint tudományos vonatkozású tervekre, rajzokra, ábrákra, vázlatokra és plasztikai művekre szintén állanak a szerzői jogvédelmi szabályok. Fényképezéssel előállított műnek, (fényképészeti műnek) többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére és mechanikai, vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására az eredeti felvétel szerzőjének van kizárólagos joga. Mozgófényképmutatvány alakjában megjelent termék (mozgófényképészeti mű), tartalma szerint, az írói müvekkel, a képzőművészeti alkotásokkal, vagy a fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha a szerzője a cselekmény kitalálásában, vagy a színrealkalmazás és elrendezés módjában, vagy a bemutatott események és egyéb ábrázolások csoportosításában, vagy egyéb módon a műnek egyéni és eredeti jelleget adott. A törvény által megszabott és a szerzőnek biztosított kizárólagos jog szabadon átruházható és öröklés tárgya is lehet. A jogosultság azonban időben korlátozva van: a szerző életére és halála után még 50 évre. A fényképészeti műveknél 15 évre terjed a védelem azon naptári év lefolyásától számítva, amelyben a fényképészeti mű először megjelent. A szerzői jogosítványok megsértése a szerzőjogi birtoklás vétségét képezi, büntetést von maga után és kártérítési kötelezettséget szül. Az általános szerzői jogosítvány megsértésén kívül különösen birtoklást képez még, a még meg nem jelent, vagy közzé nem tett műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele, vagy forgalombahelyezése, — közzététel alatt értve itt a mű lényeges tartalmának nyilvános közlését is mindaddig, amíg a lényeges tartalom a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen. — A többszörösítésre, közzétételre, vagy forgalomba helyezésre, a kéziratnak, vagy másolatnak birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult. Bitorlás: az oktatás, vagy szórakozás céljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak a szerző beleegyezése nélkül való többszörösítése, vagy közzététele, vagy forgalomba helyezése. Olyan kiadás, melyet a szerző, vagy kiadó, a köztük fennálló szerződés, vagy a törvény ellenére jelentet meg, szintén bitorlás. Ha tehát a szerző átruházta művének szerzői jogát, a fölött többé nem rendelkezik. De tartozik tűrni erkölcsi jogosítványainak sérelmét: nevének elhallgatását, művének megcsonkítását, vagy idegen munkatárs által a szerző művébe való belenyúlást. Bitorlás: a mű címének változatlan átvétele más mű címéül; bitorlás továbbá a szerző beleegyezése nélkül a műnek mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre, állandó, vagy cserélhető alkatrészeire (lemezekre, hengerekre, tekercsekre stb.) való átvétele. Bitorlás: a szerző belegyezése nélkül a műnek lefordítása, adaptálása, egyéb feldolgozása, vagy mozgófényképészeti mű céljaira való felhasználása. A bitorlás útján létrejött példányok készletei, valamint a szerzői jog bitorlásának elkövetésére szánt különös eszközök és készülékek, amilyenek a minták, lapok, lemezek, dúcok, kövek, tömöntvények, hengerek, tekercsek, filmek: elkoboztatnak, s mihelyt az elkobzást elrendelő bírói határozat jogerőre emelkedett, megsemmisíttetnek, vagy károsító alakjuktól megfosztva a tulajdonosnak visszaadatnak. A szerzői jog bitorlásának kísérlete is kártérítést von maga után. Az elkészült részek, továbbá a bitorlás előkészítésére, valamint a bitorló cselekmény előzetes hirdetésére szolgáló különös eszközök és készülékek ebben az esetben is elkoboz­tatnak. A bírói eljárás a polgári bíróságokhoz és pedig mindig a kir. törvényszékekhez tartozik. A per megindításával egyidejűleg, vagy azelőtt, vagy a per folyamán a sértett kérelmére, ha a bitorlás tényálladékát és igényei érvényesítésének veszélyeztetését valószínűsíti, a bíróság biztosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket zárlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől, vagy folytatásától eltiltja. Szerzőjogi bitorlás miatti eljárás csak a sértett fél kérelmére indulhat meg. A külföldiek művei, ha azok először Magyarországon jelentek meg, úgy védetnek, mint a magyar művek. Egyebekben a nemzetközi szerződések az irányadók. Legnevezetesebb szerződés e tekintetben az 1922:13-ik tc.-ben foglalt berni egyezmény, mely az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult és a nemzetközi berni-unióban tömörült országok megegyezését tartalmazza. Ezen egyezmény lényege, hogy az egyezményhez tartozó országok saját területükön más egyezményes országok alattvalóinak ugyanannyi és ugyanolyan védelmet biztosítanak, mint saját alattvalóiknak, de legalább annyit, amennyi a berni egyezményi okmányban elő van írva. A berni egyezményhez Európának majdnem minden országa csatlakozott. Észak- Amerikával külön egyezményünk van. Vannak még nemzetközi egyezmények a szerzőjog védelmére, különösen az amerikai államok között, ezekhez azonban mi a mai napig nem csatlakoztunk. (Dr. Palágyi Róbert.) szin_IV.0307.pdf IV