Címszó: Színházak tűzbiztonsága - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0355.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31423.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Színházak
tűzbiztonsága
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531421.htm
Szócikk: Színházak tűzbiztonsága A fővárosi (Budapest)
színházakban az óvintézkedések és védelmi berendezések egész bonyolult sorozata
biztosítja a színház épületét, nézőterét és színpadját a tűzvész ellen. Ha esetleg
tűz támadna valamelyik színház-épületben, a közönség percek alatt az uccán lehet,
a tüzet pedig még keletkezése pillanatában el lehet fojtani. A tűzoltóság szinte
tulszigoru gondossággal ellenőrzi a tűzbiztonsági szerkezetek épségét és a biztonsági
rendszabályok betartását. Mindenekelőtt a színház összes helyiségeiben tilos a dohányzás.
Szigorúan megbüntetik, aki ezeknek a szabályoknak nem engedelmeskedik. Csak egyes,
erre a célra berendezett és teljesen elkülönített helyiségekben engedik meg a dohányzást.
Ezeknek a helyiségeknek az ajtajában mindig ott áll egy jegyszedő, vagy rendőr,
aki figyelmezteti azokat, akik netalán tévedésből égő cigarettával akarnák elhagyni
a dohányzót. Tüzet gyújtani sehol sem szabad, nemcsak a nézőtéren és a nézőtérrel
összefüggő helyiségekben, hanem a színpadon és az öltözőkben sem. Az öltözőkben
természetesen ennek az ellenőrzése nehezebb, de ha a tűzoltóság észreveszi, hogy
megszegték ezt a rendelkezést, igen szigorúan büntetik az illető színészt. Egyébként
az öltözőkre vonatkozó része a leglényegtelenebb az egész rendeletnek, mert az esetleg
keletkező tűz csak egy kis szobára terjedne, ami hamar elfojtható. Ezenkívül az
öltözőkben mindig többen tartózkodnak és így valószínűtlen, hogy egy égő cigaretta
bajt okozhat. Sokkal szigorúbban ellenőrzik a tilalomnak a színpadra és a színpad
közelére vonatkozó felét. A színpadon és a raktárakban könnyen gyúlékony anyagok
állanak felhalmozva. Megtörténik, hogy egy szerep néha megköveteli, hogy a színész
cigarettára, szivarra gyújtson. Ilyenkor egy tűzoltó helyezkedik el az oldalkulisszák
mögött és állandó figyelemmel kíséri a cigaretta vagy szivar sorsát. Megtörtént
már az is, hogy a tűzoltó a nyílt színpadra is belépett, ha a tüzet nem kezelték
szabályszerűen.— A színpadok felett csövek húzódnak, az úgynevezett záporkészülék
amely öt másodperc alatt vízzel tudja elborítani az egész színpadot, öt másodpercre
van szükség ahoz is, hogy a vasfüggöny leereszkedjék a színpad elé és elzárja a
tüzet a nézőtérről, A tűz eddig minden esetben a színpadon keletkezett és komoly
baleset csakis oly színházakban keletkezett, ahol nem volt vasfüggöny. Ez természetesen
nem vonatkozik az olyan kis színházakra, ahol felesleges vasfüggönyt felszerelni.
Budapesten (Budapest)
is vannak ilyenek, de ezeknek a befogadóképessége olyan kicsiny, hogy a közönség
minden tolongás nélkül elhagyhatná adott esetben. Ezenkívül a tűzcsap néhány pillanat
alatt megfékezheti a tüzet. Más a helyzet a nagy színházakban, ahol egyszerű locsolással
nem lehetne kellő eredményt elérni. Itt, mint már említettük, a záporkészülék nyújt
tökéletes biztonságot. A nézőtéren is készenlétben állanak a tűzcsapok. Éjjelnappal
tűzoltói inspekció van a színházakban. Nincs az a kis színház, amelyben állandó
tűzoltói készenlét ne volna. A nagyobb színházakban külön tűzoltó-szoba van, amelyhez
vészjelző csengők vezetnek. — A záporkészülékeket minden évben kétszer kipróbálják.
Ilyenkor elszállítják a színpadról azokat az anyagokat, amelyeknek árt a víz és
megeresztik a záport. Valóságos felhőszakadás keletkezik ilyenkor. Van olyan színház,
amelyben a záporkészülék önműködő és emberi beavatkozás nélkül indul meg a vízeső.
— A rendőrség külön megvizsgálja a vészkijáratokat. A budapesti (Budapest)
színházaknak csak úgy adnak működési engedélyt, ha alkalmas arra, hogy a közönség
néhány perc alatt az uccán lehessen. Csak megszabott távolságra szabad egymás mellé
helyezni a széksorokat és a kijáratokat állandó biztonsági világítással kell ellátni.
Ezek a lámpák akkor is égnek, ha a fővilágítás valami okból kialszik, és mutatják
a menekülés útját. — Szilágyi Lajos (személy) (információ)
mérnök, min. tanácsos a M. Kir. Operaház
(intézmény)
műszaki tanácsosa, az 1890-es (időpont) években
(francia (nyelv)
(információ)
nyelven is megjelent) tanulmányt írt a színházak
tűzbiztonságáról és megfelelő óvóintézkedésekről. szin_IV.0355.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Színházak tűzbiztonsága címszóvég 31423
Szócikk: Színházak tűzbiztonsága A fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy színházakban az óvintézkedések és védelmi berendezések
egész bonyolult sorozata biztosítja a színház épületét, nézőterét és színpadját
a tűzvész ellen. Ha esetleg tűz támadna valamelyik színház-épületben, a közönség
percek alatt az uccán lehet, a tüzet pedig még keletkezése pillanatában el lehet
fojtani. A tűzoltóság szinte tulszigoru gondossággal ellenőrzi a tűzbiztonsági szerkezetek
épségét és a biztonsági rendszabályok betartását. Mindenekelőtt a színház összes
helyiségeiben tilos a dohányzás. Szigorúan megbüntetik, aki ezeknek a szabályoknak
nem engedelmeskedik. Csak egyes, erre a célra berendezett és teljesen elkülönített
helyiségekben engedik meg a dohányzást. Ezeknek a helyiségeknek az ajtajában mindig
ott áll egy jegyszedő, vagy rendőr, aki figyelmezteti azokat, akik netalán tévedésből
égő cigarettával akarnák elhagyni a dohányzót. Tüzet gyújtani sehol sem szabad,
nemcsak a nézőtéren és a nézőtérrel összefüggő helyiségekben, hanem a színpadon
és az öltözőkben sem. Az öltözőkben természetesen ennek az ellenőrzése nehezebb,
de ha a tűzoltóság észreveszi, hogy megszegték ezt a rendelkezést, igen szigorúan
büntetik az illető színészt. Egyébként az öltözőkre vonatkozó része a leglényegtelenebb
az egész rendeletnek, mert az esetleg keletkező tűz csak egy kis szobára terjedne,
ami hamar elfojtható. Ezenkívül az öltözőkben mindig többen tartózkodnak és így
valószínűtlen, hogy egy égő cigaretta bajt okozhat. Sokkal szigorúbban ellenőrzik
a tilalomnak a színpadra és a színpad közelére vonatkozó felét. A színpadon és a
raktárakban könnyen gyúlékony anyagok állanak felhalmozva. Megtörténik, hogy egy
szerep néha megköveteli, hogy a színész cigarettára, szivarra gyújtson. Ilyenkor
egy tűzoltó helyezkedik el az oldalkulisszák mögött és állandó figyelemmel kíséri
a cigaretta vagy szivar sorsát. Megtörtént már az is, hogy a tűzoltó a nyílt színpadra
is belépett, ha a tüzet nem kezelték szabályszerűen.— A színpadok felett csövek
húzódnak, az úgynevezett záporkészülék amely öt másodperc alatt vízzel tudja elborítani
az egész színpadot, öt másodpercre van szükség ahoz is, hogy a vasfüggöny leereszkedjék
a színpad elé és elzárja a tüzet a nézőtérről, A tűz eddig minden esetben a színpadon
keletkezett és komoly baleset csakis oly színházakban keletkezett, ahol nem volt
vasfüggöny. Ez természetesen nem vonatkozik az olyan kis színházakra, ahol felesleges
vasfüggönyt felszerelni. Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy is vannak ilyenek, de ezeknek a befogadóképessége
olyan kicsiny, hogy a közönség minden tolongás nélkül elhagyhatná adott esetben.
Ezenkívül a tűzcsap néhány pillanat alatt megfékezheti a tüzet. Más a helyzet a
nagy színházakban, ahol egyszerű locsolással nem lehetne kellő eredményt elérni.
Itt, mint már említettük, a záporkészülék nyújt tökéletes biztonságot. A nézőtéren
is készenlétben állanak a tűzcsapok. Éjjelnappal tűzoltói inspekció van a színházakban.
Nincs az a kis színház, amelyben állandó tűzoltói készenlét ne volna. A nagyobb
színházakban külön tűzoltó-szoba van, amelyhez vészjelző csengők vezetnek. — A záporkészülékeket
minden évben kétszer kipróbálják. Ilyenkor elszállítják a színpadról azokat az anyagokat,
amelyeknek árt a víz és megeresztik a záport. Valóságos felhőszakadás keletkezik
ilyenkor. Van olyan színház, amelyben a záporkészülék önműködő és emberi beavatkozás
nélkül indul meg a vízeső. — A rendőrség külön megvizsgálja a vészkijáratokat. A
budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházaknak
csak úgy adnak működési engedélyt, ha alkalmas arra, hogy a közönség néhány perc
alatt az uccán lehessen. Csak megszabott távolságra szabad egymás mellé helyezni
a széksorokat és a kijáratokat állandó biztonsági világítással kell ellátni. Ezek
a lámpák akkor is égnek, ha a fővilágítás valami okból kialszik, és mutatják a menekülés
útját. — Szilágyi Lajos yszemelynevy szilágyi lajos yszemelynevy Szilágyi Lajos
yszemelynevy szilágyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy mérnök, min. tanácsos a M. Kir. Operaház
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy műszaki tanácsosa, az 1890-es években xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 (francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy
francia ynyelvy ykodvegy nyelven is megjelent) tanulmányt írt a színházak tűzbiztonságáról
és megfelelő óvóintézkedésekről. szin_IV.0355.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Színházak tűzbiztonsága - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0355.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31423.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Színházak
tűzbiztonsága
Szócikk: Színházak tűzbiztonsága A fővárosi színházakban
az óvintézkedések és védelmi berendezések egész bonyolult sorozata biztosítja a
színház épületét, nézőterét és színpadját a tűzvész ellen. Ha esetleg tűz támadna
valamelyik színház-épületben, a közönség percek alatt az uccán lehet, a tüzet pedig
még keletkezése pillanatában el lehet fojtani. A tűzoltóság szinte tulszigoru gondossággal
ellenőrzi a tűzbiztonsági szerkezetek épségét és a biztonsági rendszabályok betartását.
Mindenekelőtt a színház összes helyiségeiben tilos a dohányzás. Szigorúan megbüntetik,
aki ezeknek a szabályoknak nem engedelmeskedik. Csak egyes, erre a célra berendezett
és teljesen elkülönített helyiségekben engedik meg a dohányzást. Ezeknek a helyiségeknek
az ajtajában mindig ott áll egy jegyszedő, vagy rendőr, aki figyelmezteti azokat,
akik netalán tévedésből égő cigarettával akarnák elhagyni a dohányzót. Tüzet gyújtani
sehol sem szabad, nemcsak a nézőtéren és a nézőtérrel összefüggő helyiségekben,
hanem a színpadon és az öltözőkben sem. Az öltözőkben természetesen ennek az ellenőrzése
nehezebb, de ha a tűzoltóság észreveszi, hogy megszegték ezt a rendelkezést, igen
szigorúan büntetik az illető színészt. Egyébként az öltözőkre vonatkozó része a
leglényegtelenebb az egész rendeletnek, mert az esetleg keletkező tűz csak egy kis
szobára terjedne, ami hamar elfojtható. Ezenkívül az öltözőkben mindig többen tartózkodnak
és így valószínűtlen, hogy egy égő cigaretta bajt okozhat. Sokkal szigorúbban ellenőrzik
a tilalomnak a színpadra és a színpad közelére vonatkozó felét. A színpadon és a
raktárakban könnyen gyúlékony anyagok állanak felhalmozva. Megtörténik, hogy egy
szerep néha megköveteli, hogy a színész cigarettára, szivarra gyújtson. Ilyenkor
egy tűzoltó helyezkedik el az oldalkulisszák mögött és állandó figyelemmel kíséri
a cigaretta vagy szivar sorsát. Megtörtént már az is, hogy a tűzoltó a nyílt színpadra
is belépett, ha a tüzet nem kezelték szabályszerűen.— A színpadok felett csövek
húzódnak, az úgynevezett záporkészülék amely öt másodperc alatt vízzel tudja elborítani
az egész színpadot, öt másodpercre van szükség ahoz is, hogy a vasfüggöny leereszkedjék
a színpad elé és elzárja a tüzet a nézőtérről, A tűz eddig minden esetben a színpadon
keletkezett és komoly baleset csakis oly színházakban keletkezett, ahol nem volt
vasfüggöny. Ez természetesen nem vonatkozik az olyan kis színházakra, ahol felesleges
vasfüggönyt felszerelni. Budapesten is vannak ilyenek, de ezeknek a befogadóképessége
olyan kicsiny, hogy a közönség minden tolongás nélkül elhagyhatná adott esetben.
Ezenkívül a tűzcsap néhány pillanat alatt megfékezheti a tüzet. Más a helyzet a
nagy színházakban, ahol egyszerű locsolással nem lehetne kellő eredményt elérni.
Itt, mint már említettük, a záporkészülék nyújt tökéletes biztonságot. A nézőtéren
is készenlétben állanak a tűzcsapok. Éjjelnappal tűzoltói inspekció van a színházakban.
Nincs az a kis színház, amelyben állandó tűzoltói készenlét ne volna. A nagyobb
színházakban külön tűzoltó-szoba van, amelyhez vészjelző csengők vezetnek. — A záporkészülékeket
minden évben kétszer kipróbálják. Ilyenkor elszállítják a színpadról azokat az anyagokat,
amelyeknek árt a víz és megeresztik a záport. Valóságos felhőszakadás keletkezik
ilyenkor. Van olyan színház, amelyben a záporkészülék önműködő és emberi beavatkozás
nélkül indul meg a vízeső. — A rendőrség külön megvizsgálja a vészkijáratokat. A
budapesti színházaknak csak úgy adnak működési engedélyt, ha alkalmas arra, hogy
a közönség néhány perc alatt az uccán lehessen. Csak megszabott távolságra szabad
egymás mellé helyezni a széksorokat és a kijáratokat állandó biztonsági világítással
kell ellátni. Ezek a lámpák akkor is égnek, ha a fővilágítás valami okból kialszik,
és mutatják a menekülés útját. — Szilágyi Lajos mérnök, min. tanácsos a M. Kir.
Operaház műszaki tanácsosa, az 1890-es években (francia nyelven is megjelent) tanulmányt
írt a színházak tűzbiztonságáról és megfelelő óvóintézkedésekről. szin_IV.0355.pdf
IV