Címszó: Színházak tűzbiztonsága - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0355.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31423.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színházak tűzbiztonsága

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531421.htm

 

Szócikk: Színházak tűzbiztonsága A fővárosi (Budapest) színházakban az óvintézkedések és védelmi berendezések egész bonyolult sorozata biztosítja a színház épületét, nézőterét és színpadját a tűzvész ellen. Ha esetleg tűz támadna valamelyik színház-épületben, a közönség percek alatt az uccán lehet, a tüzet pedig még keletkezése pillanatában el lehet fojtani. A tűzoltóság szinte tulszigoru gondossággal ellenőrzi a tűzbiztonsági szerkezetek épségét és a biztonsági rendszabályok betartását. Mindenekelőtt a színház összes helyiségeiben tilos a dohányzás. Szigorúan megbüntetik, aki ezeknek a szabályoknak nem engedelmeskedik. Csak egyes, erre a célra berendezett és teljesen elkülönített helyiségekben engedik meg a dohányzást. Ezeknek a helyiségeknek az ajtajában mindig ott áll egy jegyszedő, vagy rendőr, aki figyelmezteti azokat, akik netalán tévedésből égő cigarettával akarnák elhagyni a dohányzót. Tüzet gyújtani sehol sem szabad, nemcsak a nézőtéren és a nézőtérrel összefüggő helyiségekben, hanem a színpadon és az öltözőkben sem. Az öltözőkben természetesen ennek az ellenőrzése nehezebb, de ha a tűzoltóság észreveszi, hogy megszegték ezt a rendelkezést, igen szigorúan büntetik az illető színészt. Egyébként az öltözőkre vonatkozó része a leglényegtelenebb az egész rendeletnek, mert az esetleg keletkező tűz csak egy kis szobára terjedne, ami hamar elfojtható. Ezenkívül az öltözőkben mindig többen tartózkodnak és így valószínűtlen, hogy egy égő cigaretta bajt okozhat. Sokkal szigorúbban ellenőrzik a tilalomnak a színpadra és a színpad közelére vonatkozó felét. A színpadon és a raktárakban könnyen gyúlékony anyagok állanak felhalmozva. Megtörténik, hogy egy szerep néha megköveteli, hogy a színész cigarettára, szivarra gyújtson. Ilyenkor egy tűzoltó helyezkedik el az oldalkulisszák mögött és állandó figyelemmel kíséri a cigaretta vagy szivar sorsát. Megtörtént már az is, hogy a tűzoltó a nyílt színpadra is belépett, ha a tüzet nem kezelték szabályszerűen.— A színpadok felett csövek húzódnak, az úgynevezett záporkészülék amely öt másodperc alatt vízzel tudja elborítani az egész színpadot, öt másodpercre van szükség ahoz is, hogy a vasfüggöny leereszkedjék a színpad elé és elzárja a tüzet a nézőtérről, A tűz eddig minden esetben a színpadon keletkezett és komoly baleset csakis oly színházakban keletkezett, ahol nem volt vasfüggöny. Ez természetesen nem vonatkozik az olyan kis színházakra, ahol felesleges vasfüggönyt felszerelni. Budapesten (Budapest) is vannak ilyenek, de ezeknek a befogadóképessége olyan kicsiny, hogy a közönség minden tolongás nélkül elhagyhatná adott esetben. Ezenkívül a tűzcsap néhány pillanat alatt megfékezheti a tüzet. Más a helyzet a nagy színházakban, ahol egyszerű locsolással nem lehetne kellő eredményt elérni. Itt, mint már említettük, a záporkészülék nyújt tökéletes biztonságot. A nézőtéren is készenlétben állanak a tűzcsapok. Éjjel­nappal tűzoltói inspekció van a színházakban. Nincs az a kis színház, amelyben állandó tűzoltói készenlét ne volna. A nagyobb színházakban külön tűzoltó-szoba van, amelyhez vészjelző csengők vezetnek. — A záporkészülékeket minden évben kétszer kipróbálják. Ilyenkor elszállítják a színpadról azokat az anyagokat, amelyeknek árt a víz és megeresztik a záport. Valóságos felhőszakadás keletkezik ilyenkor. Van olyan színház, amelyben a záporkészülék önműködő és emberi beavatkozás nélkül indul meg a vízeső. — A rendőrség külön megvizsgálja a vészkijáratokat. A budapesti (Budapest) színházaknak csak úgy adnak működési engedélyt, ha alkalmas arra, hogy a közönség néhány perc alatt az uccán lehessen. Csak megszabott távolságra szabad egymás mellé helyezni a széksorokat és a kijáratokat állandó biztonsági világítással kell ellátni. Ezek a lámpák akkor is égnek, ha a fővilágítás valami okból kialszik, és mutatják a menekülés útját. — Szilágyi Lajos (személy) (információ)  mérnök, min. tanácsos a M. Kir. Operaház (intézmény) műszaki tanácsosa, az 1890-es (időpont) években (francia (nyelv) (információ)  nyelven is megjelent) tanulmányt írt a színházak tűzbiztonságáról és megfelelő óvóintézkedésekről. szin_IV.0355.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színházak tűzbiztonsága címszóvég 31423 Szócikk: Színházak tűzbiztonsága A fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházakban az óvintézkedések és védelmi berendezések egész bonyolult sorozata biztosítja a színház épületét, nézőterét és színpadját a tűzvész ellen. Ha esetleg tűz támadna valamelyik színház-épületben, a közönség percek alatt az uccán lehet, a tüzet pedig még keletkezése pillanatában el lehet fojtani. A tűzoltóság szinte tulszigoru gondossággal ellenőrzi a tűzbiztonsági szerkezetek épségét és a biztonsági rendszabályok betartását. Mindenekelőtt a színház összes helyiségeiben tilos a dohányzás. Szigorúan megbüntetik, aki ezeknek a szabályoknak nem engedelmeskedik. Csak egyes, erre a célra berendezett és teljesen elkülönített helyiségekben engedik meg a dohányzást. Ezeknek a helyiségeknek az ajtajában mindig ott áll egy jegyszedő, vagy rendőr, aki figyelmezteti azokat, akik netalán tévedésből égő cigarettával akarnák elhagyni a dohányzót. Tüzet gyújtani sehol sem szabad, nemcsak a nézőtéren és a nézőtérrel összefüggő helyiségekben, hanem a színpadon és az öltözőkben sem. Az öltözőkben természetesen ennek az ellenőrzése nehezebb, de ha a tűzoltóság észreveszi, hogy megszegték ezt a rendelkezést, igen szigorúan büntetik az illető színészt. Egyébként az öltözőkre vonatkozó része a leglényegtelenebb az egész rendeletnek, mert az esetleg keletkező tűz csak egy kis szobára terjedne, ami hamar elfojtható. Ezenkívül az öltözőkben mindig többen tartózkodnak és így valószínűtlen, hogy egy égő cigaretta bajt okozhat. Sokkal szigorúbban ellenőrzik a tilalomnak a színpadra és a színpad közelére vonatkozó felét. A színpadon és a raktárakban könnyen gyúlékony anyagok állanak felhalmozva. Megtörténik, hogy egy szerep néha megköveteli, hogy a színész cigarettára, szivarra gyújtson. Ilyenkor egy tűzoltó helyezkedik el az oldalkulisszák mögött és állandó figyelemmel kíséri a cigaretta vagy szivar sorsát. Megtörtént már az is, hogy a tűzoltó a nyílt színpadra is belépett, ha a tüzet nem kezelték szabályszerűen.— A színpadok felett csövek húzódnak, az úgynevezett záporkészülék amely öt másodperc alatt vízzel tudja elborítani az egész színpadot, öt másodpercre van szükség ahoz is, hogy a vasfüggöny leereszkedjék a színpad elé és elzárja a tüzet a nézőtérről, A tűz eddig minden esetben a színpadon keletkezett és komoly baleset csakis oly színházakban keletkezett, ahol nem volt vasfüggöny. Ez természetesen nem vonatkozik az olyan kis színházakra, ahol felesleges vasfüggönyt felszerelni. Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is vannak ilyenek, de ezeknek a befogadóképessége olyan kicsiny, hogy a közönség minden tolongás nélkül elhagyhatná adott esetben. Ezenkívül a tűzcsap néhány pillanat alatt megfékezheti a tüzet. Más a helyzet a nagy színházakban, ahol egyszerű locsolással nem lehetne kellő eredményt elérni. Itt, mint már említettük, a záporkészülék nyújt tökéletes biztonságot. A nézőtéren is készenlétben állanak a tűzcsapok. Éjjel­nappal tűzoltói inspekció van a színházakban. Nincs az a kis színház, amelyben állandó tűzoltói készenlét ne volna. A nagyobb színházakban külön tűzoltó-szoba van, amelyhez vészjelző csengők vezetnek. — A záporkészülékeket minden évben kétszer kipróbálják. Ilyenkor elszállítják a színpadról azokat az anyagokat, amelyeknek árt a víz és megeresztik a záport. Valóságos felhőszakadás keletkezik ilyenkor. Van olyan színház, amelyben a záporkészülék önműködő és emberi beavatkozás nélkül indul meg a vízeső. — A rendőrség külön megvizsgálja a vészkijáratokat. A budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházaknak csak úgy adnak működési engedélyt, ha alkalmas arra, hogy a közönség néhány perc alatt az uccán lehessen. Csak megszabott távolságra szabad egymás mellé helyezni a széksorokat és a kijáratokat állandó biztonsági világítással kell ellátni. Ezek a lámpák akkor is égnek, ha a fővilágítás valami okból kialszik, és mutatják a menekülés útját. — Szilágyi Lajos yszemelynevy szilágyi lajos yszemelynevy Szilágyi Lajos yszemelynevy szilágyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy mérnök, min. tanácsos a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy műszaki tanácsosa, az 1890-es években xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 (francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelven is megjelent) tanulmányt írt a színházak tűzbiztonságáról és megfelelő óvóintézkedésekről. szin_IV.0355.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színházak tűzbiztonsága - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0355.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31423.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színházak tűzbiztonsága

Szócikk: Színházak tűzbiztonsága A fővárosi színházakban az óvintézkedések és védelmi berendezések egész bonyolult sorozata biztosítja a színház épületét, nézőterét és színpadját a tűzvész ellen. Ha esetleg tűz támadna valamelyik színház-épületben, a közönség percek alatt az uccán lehet, a tüzet pedig még keletkezése pillanatában el lehet fojtani. A tűzoltóság szinte tulszigoru gondossággal ellenőrzi a tűzbiztonsági szerkezetek épségét és a biztonsági rendszabályok betartását. Mindenekelőtt a színház összes helyiségeiben tilos a dohányzás. Szigorúan megbüntetik, aki ezeknek a szabályoknak nem engedelmeskedik. Csak egyes, erre a célra berendezett és teljesen elkülönített helyiségekben engedik meg a dohányzást. Ezeknek a helyiségeknek az ajtajában mindig ott áll egy jegyszedő, vagy rendőr, aki figyelmezteti azokat, akik netalán tévedésből égő cigarettával akarnák elhagyni a dohányzót. Tüzet gyújtani sehol sem szabad, nemcsak a nézőtéren és a nézőtérrel összefüggő helyiségekben, hanem a színpadon és az öltözőkben sem. Az öltözőkben természetesen ennek az ellenőrzése nehezebb, de ha a tűzoltóság észreveszi, hogy megszegték ezt a rendelkezést, igen szigorúan büntetik az illető színészt. Egyébként az öltözőkre vonatkozó része a leglényegtelenebb az egész rendeletnek, mert az esetleg keletkező tűz csak egy kis szobára terjedne, ami hamar elfojtható. Ezenkívül az öltözőkben mindig többen tartózkodnak és így valószínűtlen, hogy egy égő cigaretta bajt okozhat. Sokkal szigorúbban ellenőrzik a tilalomnak a színpadra és a színpad közelére vonatkozó felét. A színpadon és a raktárakban könnyen gyúlékony anyagok állanak felhalmozva. Megtörténik, hogy egy szerep néha megköveteli, hogy a színész cigarettára, szivarra gyújtson. Ilyenkor egy tűzoltó helyezkedik el az oldalkulisszák mögött és állandó figyelemmel kíséri a cigaretta vagy szivar sorsát. Megtörtént már az is, hogy a tűzoltó a nyílt színpadra is belépett, ha a tüzet nem kezelték szabályszerűen.— A színpadok felett csövek húzódnak, az úgynevezett záporkészülék amely öt másodperc alatt vízzel tudja elborítani az egész színpadot, öt másodpercre van szükség ahoz is, hogy a vasfüggöny leereszkedjék a színpad elé és elzárja a tüzet a nézőtérről, A tűz eddig minden esetben a színpadon keletkezett és komoly baleset csakis oly színházakban keletkezett, ahol nem volt vasfüggöny. Ez természetesen nem vonatkozik az olyan kis színházakra, ahol felesleges vasfüggönyt felszerelni. Budapesten is vannak ilyenek, de ezeknek a befogadóképessége olyan kicsiny, hogy a közönség minden tolongás nélkül elhagyhatná adott esetben. Ezenkívül a tűzcsap néhány pillanat alatt megfékezheti a tüzet. Más a helyzet a nagy színházakban, ahol egyszerű locsolással nem lehetne kellő eredményt elérni. Itt, mint már említettük, a záporkészülék nyújt tökéletes biztonságot. A nézőtéren is készenlétben állanak a tűzcsapok. Éjjel­nappal tűzoltói inspekció van a színházakban. Nincs az a kis színház, amelyben állandó tűzoltói készenlét ne volna. A nagyobb színházakban külön tűzoltó-szoba van, amelyhez vészjelző csengők vezetnek. — A záporkészülékeket minden évben kétszer kipróbálják. Ilyenkor elszállítják a színpadról azokat az anyagokat, amelyeknek árt a víz és megeresztik a záport. Valóságos felhőszakadás keletkezik ilyenkor. Van olyan színház, amelyben a záporkészülék önműködő és emberi beavatkozás nélkül indul meg a vízeső. — A rendőrség külön megvizsgálja a vészkijáratokat. A budapesti színházaknak csak úgy adnak működési engedélyt, ha alkalmas arra, hogy a közönség néhány perc alatt az uccán lehessen. Csak megszabott távolságra szabad egymás mellé helyezni a széksorokat és a kijáratokat állandó biztonsági világítással kell ellátni. Ezek a lámpák akkor is égnek, ha a fővilágítás valami okból kialszik, és mutatják a menekülés útját. — Szilágyi Lajos mérnök, min. tanácsos a M. Kir. Operaház műszaki tanácsosa, az 1890-es években (francia nyelven is megjelent) tanulmányt írt a színházak tűzbiztonságáról és megfelelő óvóintézkedésekről. szin_IV.0355.pdf IV