Címszó: Szinlap - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0382.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0382.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31501.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szinlap
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531501.htm
Szócikk: Szinlap A színházi előadásokat már az ókorban
hirdették falfestmények vagy falakra írott hirdetések alakjában, de olyan színlap,
mint amilyen ma is használatos, csak a tizennyolcadik század végén kezdett forgalomba
jönni. 1789-ben (időpont) történt
meg először, hogy a Comédie Francaise (intézmény)
a kormány utasítására napról-napra közölte a közönséggel az előadásra kerülő darabok
szereplőinek neveit. A párizsi (ország) színházigazgatóknak
nem tetszett ez a kormányrendelet, mert ezzel üzleti érdekeiket látták veszélyeztetve.
Megesett ugyanis akkoriban igen gyakran, hogy a közönség, abban a hitben, hogy valamelyik
kedvelt színészét fogja látni, zsúfolásig megtöltötte a színházat és csak az utolsó
pillanatban derült ki, hogy a népszerű kedvenc helyett egy másod- vagy harmadrangú
színész lépett föl a főszerepben. A közönség ellenben tapsolt a kormány bölcs intézkedésének,
amely azzal, hogy előre fellett hirdetni a szereplők neveit, fokozta az előadások
színvonalát és kellemetlen csalódásoktól mentette meg a nézőket. Ettől az időtől
kezdve lett általános az olyan színlap, amely a szereplők neveit fölsorolja. A Comédie
Francaise (intézmény)
legelső színlapja Voltairenek (személy) „I.
Mahomet (cím)
című tragédiájához készült, amelyet szerzője XIV. Benedek pápának (személy) ajánlott.
A színlap közölte az előadás kezdetének időpontját is, valamint a színházi helyárakat
és megjegyezte, hogy az előadáson „csak uraságok jelenhetnek meg. Szolgaszemélyzetnek
tilos volt a belépés. Ezen az antidemokratikus kikötésen kívül lényegében alig változott
azóta a színlap. Mint nálunk ma is, a tizennyolcadik század végén Párizs (ország) minden
színházának megvolt a maga speciális színlapja. A Hotel de Bourgogneé piros volt,
a Hotel Mazariné zöld, az Operáé (intézmény)
(információ)
pedig sárga. Hamburgban (ország) 1748-ban
(időpont)
írták először a színlapra a felvonások számát. Ott jött szokásba, hogy a szinlapot
verssel zárták be, körülbelül ilyenformán: „Tizenhat, nyolc s négy shilling a hely
Megkezdjük pontban öt órára, Ezt adhatjuk mi biztosan tudtára. Goethe (személy) (információ)
elhagyta a „legmagasabb engedéllyel kitételt,
az „úr és „asszonyság kifejezést, melyet azonban a franciák (nemzetiség)
(információ)
felvettek. — A Sz-ra nálunk az első időkben
úgy mondták: Cédula (Tzédula), játékot jelentő cédula, theatrumi cédula, színicédula,
játékcédula, színihirdetmény, játékszíncédula. 1842. (időpont) júl.
7-én a „Regélő (intézmény)
már „színlap-nak kereszteli el. A legrégibb színlapok ezzel a felirattal kezdődtek:
„A felsőbbek engedelmekből, illetve „A felsőségnek engedelmével. — Ez időben szokás
volt a színdaraboknak alcímet is adni, pld.: „Tartuffe, vagy a képmutató, (cím) „A bácsi
vagy A szerelmes család, (cím) „Benyovszky
vagy A kamcsatkai száműzöttek. (cím) (információ)
„A „vagy- gyal való értelmezést ízléstelennek
és helytelennek, hibának tartom, — jelenti Obernyik Károly (személy) (információ)
a „Pesti Divatlap (intézmény)
(információ)
1848. (időpont) 20.
számában. — Kolozsvárott (megye) az Erdélyi
Múzeum (intézmény)
(információ)
birtokában megvannak Jancsó Pál (személy) (információ)
színlapjai 1798— (időpont) 1829-ig,
(időpont)
némelyiken Jancsó (személy) (információ)
eredeti kézírásos megjegyzése. A Nemzeti
Múzeum (intézmény)
(információ)
Fáncsy Lajos (személy) (információ)
színlapjait őrzi több kötetben, ezekből a
városokból: Buda, (Budapest)
Debrecen, (megye)
Kassa, (megye)
Miskolc, (megye)
Nyíregyháza, (megye)
Pest, (Budapest)
Rozsnyó, (megye)
Sárospatak, (megye)
Sátoraljaújhely, (megye) Nagyvárad
(megye) stb.
(U. o. a Szinnyei József-féle (személy) (információ)
színlaphagyaték még rendezetlen.) Rakodczay
Pál (személy)
(információ)
színlapgyűjteménye e sorok írójának birtokában
van. Újabban a múzeumba került Krecsányi Ignác (személy) (információ)
gyűjteménye is. A régi színlapok egy bizonyos
csalogató szereppel is el voltak látva: némaképletet, görögtüzet, eleven állatokat
és repülő embereket hirdettek, csakhogy közönséget tudjon a társulat vonzani. A
nemzetiségi vidékeken többnyelvű színlapot is nyomattak. Oly vidékén, ahol nyomda
nem volt, a régi vándorszínészek maguk írták azokat. (Petőfi (személy) (információ)
is „körmölgeté — 5 frtnyi bérért!) 1893.
(időpont)
jan. 1.-én a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
és Operaház (intézmény)
(információ)
színlapján hirdetés jelent meg. 1896-ban
(időpont)
a Vígszínházban (intézmény)
(információ)
ingyen osztogatták a színlapokat, majd 1897-ben
(időpont)
20 fillér volt az ára. 1904. (időpont) márc.
11.-én a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
fényképes színlapot adott ki, a „Hajdúk hadnagya
(cím) főszereplőivel.
1905 (időpont)
okt. havában Zilahy Gyula (személy) (információ)
debreceni (megye) igazgató
a pikáns darabokat vörös színlapon hirdette. Mint érdekes tényt megemlítjük, hogy
a kir. Tábla 1901 (időpont) nov.
havában egy ítéletében kihirdette, miszerint „a színlap nem szerzői munka, védelemre
igényt nem tarthat. (Lásd: „Debrecen, (intézmény)
1901. (időpont)
XII. 3. —A színlapok történetét lásd: „Pesti Hírlap, (intézmény)
(információ)
1879. (időpont) okt.
23. — 4. old. I. hasáb.) (Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0382.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szinlap címszóvég 31501 Szócikk: Szinlap
A színházi előadásokat már az ókorban hirdették falfestmények vagy falakra írott
hirdetések alakjában, de olyan színlap, mint amilyen ma is használatos, csak a tizennyolcadik
század végén kezdett forgalomba jönni. 1789-ben történt meg először, hogy a Comédie
Francaise yintezmenyy comédie francaise yintezmenyy Comédie yintezmenyy comédie
yintezmenyy francaise yintezmenyy yintezmenyy Comédie yintezmenyy ykodvegy a kormány
utasítására napról-napra közölte a közönséggel az előadásra kerülő darabok szereplőinek
neveit. A párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország
ykodvegy színházigazgatóknak nem tetszett ez a kormányrendelet, mert ezzel üzleti
érdekeiket látták veszélyeztetve. Megesett ugyanis akkoriban igen gyakran, hogy
a közönség, abban a hitben, hogy valamelyik kedvelt színészét fogja látni, zsúfolásig
megtöltötte a színházat és csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a népszerű
kedvenc helyett egy másod- vagy harmadrangú színész lépett föl a főszerepben. A
közönség ellenben tapsolt a kormány bölcs intézkedésének, amely azzal, hogy előre
fellett hirdetni a szereplők neveit, fokozta az előadások színvonalát és kellemetlen
csalódásoktól mentette meg a nézőket. Ettől az időtől kezdve lett általános az olyan
színlap, amely a szereplők neveit fölsorolja. A Comédie Francaise yintezmenyy
comédie francaise yintezmenyy Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy francaise
yintezmenyy yintezmenyy Comédie yintezmenyy ykodvegy legelső színlapja Voltairenek
yszemelynevy voltaire yszemelynevy Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy
yszemelynevy Voltaire yszemelynevy ykodvegy „I. Mahomet ycimy i. mahomet ycimy
I. Mahomet ycimy i. ycimy mahomet ycimy ycimy I. ycimy Mahomet ycimy ykodvegy című
tragédiájához készült, amelyet szerzője XIV. Benedek pápának yszemelynevy xiv.
benedek pápa yszemelynevy XIV. Benedek pápá yszemelynevy xiv. yszemelynevy
benedek yszemelynevy pápa yszemelynevy yszemelynevy XIV. yszemelynevy Benedek
yszemelynevy pápá yszemelynev ajánlott. A színlap közölte az előadás kezdetének
időpontját is, valamint a színházi helyárakat és megjegyezte, hogy az előadáson
„csak uraságok jelenhetnek meg. Szolgaszemélyzetnek tilos volt a belépés. Ezen az
antidemokratikus kikötésen kívül lényegében alig változott azóta a színlap. Mint
nálunk ma is, a tizennyolcadik század végén Párizs ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy minden színházának megvolt a
maga speciális színlapja. A Hotel de Bourgogneé piros volt, a Hotel Mazariné zöld,
az Operáé yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy
yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy pedig sárga. Hamburgban ytelepulesy
hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy 1748-ban xevtizedx
1745 írták xtalanevtizedx 1755 xtalanevtizedx 1765 először a színlapra a felvonások
számát. Ott jött szokásba, hogy a szinlapot verssel zárták be, körülbelül ilyenformán:
„Tizenhat, nyolc s négy shilling a hely Megkezdjük pontban öt órára, Ezt adhatjuk
mi biztosan tudtára. Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe
yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy elhagyta
a „legmagasabb engedéllyel kitételt, az „úr és „asszonyság kifejezést, melyet azonban
a franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy felvettek. — A Sz-ra nálunk
az első időkben úgy mondták: Cédula (Tzédula), játékot jelentő cédula, theatrumi
cédula, színicédula, játékcédula, színihirdetmény, játékszíncédula. 1842. xevtizedx
1845 júl. 7-én a „Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy
regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy már „színlap-nak kereszteli
el. A legrégibb színlapok ezzel a felirattal kezdődtek: „A felsőbbek engedelmekből,
illetve „A felsőségnek engedelmével. — Ez időben szokás volt a színdaraboknak alcímet
is adni, pld.: „Tartuffe, vagy a képmutató, ycimy tartuffe, vagy a képmutató
ycimy Tartuffe, vagy a képmutató ycimy tartuffe, ycimy vagy ycimy a ycimy
képmutató ycimy ycimy Tartuffe, ycimy vagy ycimy a ycimy képmutató ycimy
ykodvegy „A bácsi vagy A szerelmes család, ycimy a bácsi vagy a szerelmes család
ycimy A bácsi vagy A szerelmes család ycimy a ycimy bácsi ycimy vagy ycimy a
ycimy szerelmes ycimy család ycimy ycimy A ycimy bácsi ycimy vagy ycimy A ycimy
sze „Benyovszky vagy A kamcsatkai száműzöttek. ycimy benyovszky vagy a
kamcsatkai száműzöttek. ycimy Benyovszky vagy A kamcsatkai száműzöttek. ycimy
benyovszky ycimy vagy ycimy a ycimy kamcsatkai ycimy száműzöttek. ycimy ycimy
Benyovszky ycimy v „A „vagy- gyal való értelmezést ízléstelennek és helytelennek,
hibának tartom, — jelenti Obernyik Károly yszemelynevy obernyik károly
yszemelynevy Obernyik Károly yszemelynevy obernyik yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a „Pesti
Divatlap yintezmenyy pesti divatlap yintezmenyy Pesti D yintezmenyy pesti
yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy D yintezmenyy
ykodvegy 1848. 20. számában. — Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy az Erdélyi Múzeum yintezmenyy erdélyi
múzeum yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy múzeum yintezmenyy
yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy ykodvegy birtokában megvannak Jancsó Pál yszemelynevy
jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színlapjai
1798— xevtizedx 1795 1829-ig, xevtizedx 1825 némelyiken xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 Jancsó yszemelynevy jancsó yszemelynevy Jancsó yszemelynevy jancsó
yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy ykodvegy eredeti kézírásos megjegyzése.
A Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy
Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy
fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy színlapjait őrzi több kötetben, ezekből a városokból: Buda,
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Debrecen, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Miskolc, ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Nyíregyháza, ytelepulesy
nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyháza ymegyey szabolcs megye ykodvegy Pest, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Rozsnyó, ytelepulesy
rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Sárospatak,
ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Sátoraljaújhely,
ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye
ykodvegy Nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar
megye ykodvegy stb. (U. o. a Szinnyei József-féle yszemelynevy szinnyei józsef
yszemelynevy Szinnyei József yszemelynevy szinnyei yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színlaphagyaték
még rendezetlen.) Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy
Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színlapgyűjteménye e sorok írójának
birtokában van. Újabban a múzeumba került Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác
yszemelynevy ykodvegy gyűjteménye is. A régi színlapok egy bizonyos csalogató szereppel
is el voltak látva: némaképletet, görögtüzet, eleven állatokat és repülő embereket
hirdettek, csakhogy közönséget tudjon a társulat vonzani. A nemzetiségi vidékeken
többnyelvű színlapot is nyomattak. Oly vidékén, ahol nyomda nem volt, a régi vándorszínészek
maguk írták azokat. (Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy is „körmölgeté
— 5 frtnyi bérért!) 1893. xevtizedx 1895 jan. 1.-én a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és Operaház yintezmenyy operaház
yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház
yintezmenyy ykodvegy színlapján hirdetés jelent meg. 1896-ban a Vígszínházban yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy ingyen osztogatták a színlapokat, majd 1897-ben 20
xtalanevtizedx 1905 fillér volt az ára. 1904. xevtizedx 1905 márc. 11.-én a Magyar
Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy fényképes színlapot adott ki, a „Hajdúk hadnagya ycimy hajdúk hadnagya
ycimy Hajdúk hadnagya ycimy hajdúk ycimy hadnagya ycimy ycimy Hajdúk ycimy
hadnagya ycimy ykodvegy főszereplőivel. 1905 okt. havában Zilahy Gyula yszemelynevy
zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy debreceni
ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy igazgató
a pikáns darabokat vörös színlapon hirdette. Mint érdekes tényt megemlítjük, hogy
a kir. Tábla 1901 nov. havában egy ítéletében kihirdette, miszerint „a színlap nem
szerzői munka, védelemre igényt nem tarthat. (Lásd: „Debrecen, yintezmenyy
debrecen yintezmenyy Debrecen yintezmenyy debrecen yintezmenyy yintezmenyy
Debrecen yintezmenyy ykodvegy 1901. XII. 3. —A színlapok történetét lásd: „Pesti
Hírlap, yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti H yintezmenyy pesti
yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy H yintezmenyy
ykodvegy 1879. xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 23. —
4. old. I. hasáb.) (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő. yszemelynevy Erődi Jenő.
yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő. yszemelynevy yszemelynevy Erődi
yszemelynevy Jenő. yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő. szin_IV.0382.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szinlap - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0382.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0382.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31501.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szinlap
Szócikk: Szinlap A színházi előadásokat már az ókorban
hirdették falfestmények vagy falakra írott hirdetések alakjában, de olyan színlap,
mint amilyen ma is használatos, csak a tizennyolcadik század végén kezdett forgalomba
jönni. 1789-ben történt meg először, hogy a Comédie Francaise a kormány utasítására
napról-napra közölte a közönséggel az előadásra kerülő darabok szereplőinek neveit.
A párizsi színházigazgatóknak nem tetszett ez a kormányrendelet, mert ezzel üzleti
érdekeiket látták veszélyeztetve. Megesett ugyanis akkoriban igen gyakran, hogy
a közönség, abban a hitben, hogy valamelyik kedvelt színészét fogja látni, zsúfolásig
megtöltötte a színházat és csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a népszerű
kedvenc helyett egy másod- vagy harmadrangú színész lépett föl a főszerepben. A
közönség ellenben tapsolt a kormány bölcs intézkedésének, amely azzal, hogy előre
fellett hirdetni a szereplők neveit, fokozta az előadások színvonalát és kellemetlen
csalódásoktól mentette meg a nézőket. Ettől az időtől kezdve lett általános az olyan
színlap, amely a szereplők neveit fölsorolja. A Comédie Francaise legelső színlapja
Voltairenek „I. Mahomet című tragédiájához készült, amelyet szerzője XIV. Benedek
pápának ajánlott. A színlap közölte az előadás kezdetének időpontját is, valamint
a színházi helyárakat és megjegyezte, hogy az előadáson „csak uraságok jelenhetnek
meg. Szolgaszemélyzetnek tilos volt a belépés. Ezen az antidemokratikus kikötésen
kívül lényegében alig változott azóta a színlap. Mint nálunk ma is, a tizennyolcadik
század végén Párizs minden színházának megvolt a maga speciális színlapja. A Hotel
de Bourgogneé piros volt, a Hotel Mazariné zöld, az Operáé pedig sárga. Hamburgban
1748-ban írták először a színlapra a felvonások számát. Ott jött szokásba, hogy
a szinlapot verssel zárták be, körülbelül ilyenformán: „Tizenhat, nyolc s négy shilling
a hely Megkezdjük pontban öt órára, Ezt adhatjuk mi biztosan tudtára. Goethe elhagyta
a „legmagasabb engedéllyel kitételt, az „úr és „asszonyság kifejezést, melyet azonban
a franciák felvettek. — A Sz-ra nálunk az első időkben úgy mondták: Cédula (Tzédula),
játékot jelentő cédula, theatrumi cédula, színicédula, játékcédula, színihirdetmény,
játékszíncédula. 1842. júl. 7-én a „Regélő már „színlap-nak kereszteli el. A legrégibb
színlapok ezzel a felirattal kezdődtek: „A felsőbbek engedelmekből, illetve „A felsőségnek
engedelmével. — Ez időben szokás volt a színdaraboknak alcímet is adni, pld.: „Tartuffe,
vagy a képmutató, „A bácsi vagy A szerelmes család, „Benyovszky vagy A kamcsatkai
száműzöttek. „A „vagy- gyal való értelmezést ízléstelennek és helytelennek, hibának
tartom, — jelenti Obernyik Károly a „Pesti Divatlap 1848. 20. számában. — Kolozsvárott
az Erdélyi Múzeum birtokában megvannak Jancsó Pál színlapjai 1798— 1829-ig, némelyiken
Jancsó eredeti kézírásos megjegyzése. A Nemzeti Múzeum Fáncsy Lajos színlapjait
őrzi több kötetben, ezekből a városokból: Buda, Debrecen, Kassa, Miskolc, Nyíregyháza,
Pest, Rozsnyó, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Nagyvárad stb. (U. o. a Szinnyei József-féle
színlaphagyaték még rendezetlen.) Rakodczay Pál színlapgyűjteménye e sorok írójának
birtokában van. Újabban a múzeumba került Krecsányi Ignác gyűjteménye is. A régi
színlapok egy bizonyos csalogató szereppel is el voltak látva: némaképletet, görögtüzet,
eleven állatokat és repülő embereket hirdettek, csakhogy közönséget tudjon a társulat
vonzani. A nemzetiségi vidékeken többnyelvű színlapot is nyomattak. Oly vidékén,
ahol nyomda nem volt, a régi vándorszínészek maguk írták azokat. (Petőfi is „körmölgeté
— 5 frtnyi bérért!) 1893. jan. 1.-én a Nemzeti Színház és Operaház színlapján hirdetés
jelent meg. 1896-ban a Vígszínházban ingyen osztogatták a színlapokat, majd 1897-ben
20 fillér volt az ára. 1904. márc. 11.-én a Magyar Színház fényképes színlapot adott
ki, a „Hajdúk hadnagya főszereplőivel. 1905 okt. havában Zilahy Gyula debreceni
igazgató a pikáns darabokat vörös színlapon hirdette. Mint érdekes tényt megemlítjük,
hogy a kir. Tábla 1901 nov. havában egy ítéletében kihirdette, miszerint „a színlap
nem szerzői munka, védelemre igényt nem tarthat. (Lásd: „Debrecen, 1901. XII. 3.
—A színlapok történetét lásd: „Pesti Hírlap, 1879. okt. 23. — 4. old. I. hasáb.)
(Erődi Jenő.) szin_IV.0382.pdf IV